Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Már több mint egy hete "Ez az IP letiltásra került, a metnet.hu innen nem elérhetõ" üzenetet kapom ha az otthoni gépemrõl próbálom elérni a metnetet. A letiltás okát nem tudom. Másik géprõl korlátozás nélkül hozzáférek.
Meddig számíthatok erre a korlátozásra és egyáltalán miért ?
Meddig számíthatok erre a korlátozásra és egyáltalán miért ?
Pontosan Gábor.
Azt nem lehet monadni rá, hogy nem volt odavaló, dehogynem, ám csupán az egészséges egyenysúly megtartása az, ami megfontolandó, mert attól nem lesz egy írás elõbbre való, hogy túlcifrázva van benne a tartalom.
Azt nem lehet monadni rá, hogy nem volt odavaló, dehogynem, ám csupán az egészséges egyenysúly megtartása az, ami megfontolandó, mert attól nem lesz egy írás elõbbre való, hogy túlcifrázva van benne a tartalom.
Rothfb: visszakanyarodva a NAO-hoz, márciusban még nem várható pozitív NAO index, lásd Link
Bár ha megnézed a Reykjavik-i légnyomást, lassan csökkenni kezd a GFS szerint, Lissabonban meg nem, így a NAO index nõni fog, várhatóan.
Bár ha megnézed a Reykjavik-i légnyomást, lassan csökkenni kezd a GFS szerint, Lissabonban meg nem, így a NAO index nõni fog, várhatóan.
Kuzmi, sztem ne sajnáld meg magad újfent.
Egy szöveg nem feltétlenül lesz tudományos attól, hogy a nyelvet megerõszakolva teletömöd idegen szavakkal, ez legfeljebb tudományosKODÓ (pszeudo-tudományos
hatást fog kiváltani. --- Mindamellett, érdemes azt is átgondolnunk, hogy a moderáció figyelmének tárgya talán nagyobb súllyal eshetne a ténylegesen problémás esetekre, így pl. a bántóan súlyos helyesírási hibákra (lásd pl. egyik tiszaújvárosi észlelõtársunk rendszeres mûködését.) Ha már nyelvvédelem, akkor kezdjük talán ott.


Ja és Kuzmi, senkinek sem fáj, ha képzed magad, nagyon is hasznos dolog az. Nekem is van már olyan tudásom, amit egy nálamnál kisebb tudású észlelõnél elsüthetnék a naplóban, de nem teszem, mert semmi értelme. Mikor lettek ilyen kifejezések használva a naplóban?
Egy szó, mint száz, nehogy megint megsértõdj, mert hiányozni fogsz! Egyszerûen amit a naplóba írtál szerintem sem odavaló. Érdekes meg minden, de ez nem Meteorológiai szakkör. Viszont itt a kérdések és válaszok forumban igenis elmagyarázhatsz minden kifejezést, engem nagyon is érdekel! Vagy az oldaladon pl.
Egy szó, mint száz, nehogy megint megsértõdj, mert hiányozni fogsz! Egyszerûen amit a naplóba írtál szerintem sem odavaló. Érdekes meg minden, de ez nem Meteorológiai szakkör. Viszont itt a kérdések és válaszok forumban igenis elmagyarázhatsz minden kifejezést, engem nagyon is érdekel! Vagy az oldaladon pl.
Kuzmi neked egy bajod van: Feltünési viszketegség. Amugy semmi más, mert jó fej gyárek vagy csak ezt kéne levetkõznöd. :-)
Kuzmi! Ne sértõdj meg! Olvasd el, amit írtam! Nem a szakkifejezésekkel van a gond, hanem, hogy el is kell magyarázni õket. Errõl van szó. Az észlelési naplóban pedig talán tényleg nincs helye ezeknek a kifejezéseknek, mert ez nem az ELTE idõjárás tanszéke (nem tudom, hogy az ELTE-n létezik e ilyen). Itt amatõrök vannak. Egyébként meg nagyon is érdekes, amit írtál! Engem érdekel, csak nem az észlelési naplóba való.
Hát ne haragudjatok, ez már mindennek a teteje, hogy a szakkifejezések használatát is moderáljátok.(szeretnétek)
Szégyen, hogy már ebbe is beleköttök!
A lényeg, hogy a megszerzett tudást nem tudjátok elvenni.
Én továbbra is törekedni fogok a szakkifejezések helyes használatára. Folyamatosan képzem magamat, mégha ez egyeseknek fáj is
Szégyen, hogy már ebbe is beleköttök!
A lényeg, hogy a megszerzett tudást nem tudjátok elvenni.
Én továbbra is törekedni fogok a szakkifejezések helyes használatára. Folyamatosan képzem magamat, mégha ez egyeseknek fáj is

Az más kérdés, hogy egy ilyen szakkifejezésekkel teletûzdelt észlelés egyáltalán odavaló e. Érdemes lenne egy idegen kifejezések forumot nyitni. Persze már így is jó sok van forumtémákból.
Szerintem az a legtisztább, hogy vki használ ilyen szakkifejezéseket, de utána értelmezi is a "gyengébbek" kedvéért. Ugyanis ha csak be van írva egy ilyen szöveg, akkor szegény tudatlan észlelõ nem tanul semmit, mert olyan, mintha kínaiul beszélnének. Próbáljon meg bárki úgy nyelvet tanulni, hogy csak az adott nyelven beszélnek hozzá. Ellenben ha lefordítják neki, na az az amivel tanul. Semmi kivetnivaló nincs Kuzmi beírásában, de le is kell fordítani.
Én azért nagyjából értettem, amit az észlelési naplóba írt, de szerintem a 80% egyáltalán semmit sem értett belõle.
Én azért nagyjából értettem, amit az észlelési naplóba írt, de szerintem a 80% egyáltalán semmit sem értett belõle.
Kuzmi!
Jól látod a lényeget, de nem attól szakszerû valaki, hogy a mondókáját telerakja idegen szavakkal. Mert ugye a Nap melegét tudja a talaj magyarul is tárolni, nem kell ehhez a szoláris besugárzás akkumulálása.
Jól látod a lényeget, de nem attól szakszerû valaki, hogy a mondókáját telerakja idegen szavakkal. Mert ugye a Nap melegét tudja a talaj magyarul is tárolni, nem kell ehhez a szoláris besugárzás akkumulálása.

A lényeg, hogy most pozitív NAO lehetséges, ha jól értem. Legalábbis a jelenlegi állás szerint.
MICImACKO! Uj telefon, uj átok! Wapon keresztül feljutok a táblázatba, észlelés, beenged beírom a nevem, jelszóm, majd belépés és nem tudok belépni, ott marad. Így jártam az észlelési naplóval is. Belépés és nem enged be. Mintha megfagyna, pedig megy a GPRS. Csak az ékezet tesztbe engedett be. Hiába próbáltam a Link és a Link nem jutok tovább. Kérlek segíts!
Rothfb:
Pozitív NAO: Erõs NY-K-i hajtóerõ (okokat Kuzmi átlinkelte), erõsebb hajlam a zonalításra.
Negatív NAO: Gyenge NY-K-i hajtóerõ (okok szintén Kuzmi), erõs hajlam a blocking-irányításra.
Pozitív NAO: Erõs NY-K-i hajtóerõ (okokat Kuzmi átlinkelte), erõsebb hajlam a zonalításra.
Negatív NAO: Gyenge NY-K-i hajtóerõ (okok szintén Kuzmi), erõs hajlam a blocking-irányításra.
Rothbf: ha elképzelsz egy izlandi központú anticiklont és egy azori kp-ú ciklont, és tudod, hogy azok körül milyen irányú az áramlás, már érted is a negatív NAO hatását. Aztán pedig izlandi alacsony nyomást (ami körül óramutató járásával ellentétes az áramlás) és azori központú magasnyomást véve (ami körül meg óramutató járásával egyezõ az áramlás), meg lehet érteni, hogy pozitív NAO esetén miért van óceáni irányítás.
Ez persze így pongyola, de a NAO hatásának megértéséhez jó.
Ez persze így pongyola, de a NAO hatásának megértéséhez jó.
Jajjj Kuzmiii, ezt kicsit egyszerûbben nem lehetett volna???
:-D :-)
De köszi. Igaz a felét sem értettem. :-)
Majd alaposan áttanulmányozom, amit írtál. Kell pár száz év
:-).
:-D :-)
De köszi. Igaz a felét sem értettem. :-)
Majd alaposan áttanulmányozom, amit írtál. Kell pár száz év
:-).
Csak egy kis kiegészítés: maga a NAO jelentése Észak-Atlanti Oszcilláció (North-Atlantic Oscillation).
A NAO intenzitását a NAO index-szel mérjük. A NAO index két olyan állomás tengerszinti légnyomásának a különbsége, amelyek közel vannak az izlandi alacsony nyomású és az azori magas nyomású légköri képzõdmény centrumaihoz. Stykkisholmur (Izland) az északi állomás, míg vagy Ponta Delgada (Azori-szigetek), vagy Lisszabon, vagy Gibraltár a déli állomás. Egy ilyen egyszerû index nyilvánvalóan nem veszi figyelembe, hogy az aktuálisan kialakult képzõdmény esetleg nem ezek felett a helyek felett helyezkedik el, és a NAO évszakos változékonyságát sem tudják pontosan leírni. Azonban az index alapvetõ jó tulajdonsága, hogy az éghajlati feljegyzések alapján legalább 1864-ig visszamenõleg ki tudjuk számítani. Ha az index jó kapcsolatban van a rácspontokban levõ felszíni légnyomási adatokkal, akkor a kialakuló észak-déli dipólus határozza meg az adott NAO-hoz tartozó térbeli képet.
A pozitív NAO index az átlagnál nagyobb szubtrópusi magas nyomású központot jelent, az átlagnál alacsonyabb nyomású izlandi ciklonnal. A növekvõ nyomáskülönbség több és nagyobb téli vihart eredményez az Atlanti-óceánon át, amelyek pályája északabbra van. Ennek hatásaként meleg és nedves a tél Európában, de hideg és száraz a tél Észak-Kanadában és Grönlandon. Kelet-Amerikában ilyenkor enyhe és meleg tél uralkodik. Például magas index volt 1989, 1990 és 1995 telén és tavaszán, amikor a légtömegek az arktikus és az izlandi régióból áthelyezõdtek a szubtrópusi övbe, közel az Azori-szigetekhez és az Ibériai-félszigethez, illetve megerõsödtek a nyugati szelek az Atlanti-óceán északi területein. Az erõsebb nyugati szelek több meleg és nedves levegõt szállítanak Európa fölé, ezáltal óceáni jellegû, enyhe telet okoznak.
A negatíve NAO index gyenge szubtrópusi anticiklont és izlandi ciklont jelez. A nyomáskülönbség kicsi, ezért a kelet-nyugat irányú mozgás legyengül. Ez inkább a mediterrán területekre visz nedves levegõt, jellemzõek a hideg levegõ kitörések és ezért a havas idõjárás. Grönlandon azonban enyhébb a tél. Az alacsony index volt 1917, 1936, 1963 és 1969 telén és tavaszán, amikor a gyenge nyugati szelek uralkodtak az Atlanti-óceán északi fele felett, ami megfelel az átlagnál hidegebb európai télnek.
A pozitív NAO index az átlagnál nagyobb szubtrópusi magas nyomású központot jelent, az átlagnál alacsonyabb nyomású izlandi ciklonnal. A növekvõ nyomáskülönbség több és nagyobb téli vihart eredményez az Atlanti-óceánon át, amelyek pályája északabbra van. Ennek hatásaként meleg és nedves a tél Európában, de hideg és száraz a tél Észak-Kanadában és Grönlandon. Kelet-Amerikában ilyenkor enyhe és meleg tél uralkodik. Például magas index volt 1989, 1990 és 1995 telén és tavaszán, amikor a légtömegek az arktikus és az izlandi régióból áthelyezõdtek a szubtrópusi övbe, közel az Azori-szigetekhez és az Ibériai-félszigethez, illetve megerõsödtek a nyugati szelek az Atlanti-óceán északi területein. Az erõsebb nyugati szelek több meleg és nedves levegõt szállítanak Európa fölé, ezáltal óceáni jellegû, enyhe telet okoznak.
A negatíve NAO index gyenge szubtrópusi anticiklont és izlandi ciklont jelez. A nyomáskülönbség kicsi, ezért a kelet-nyugat irányú mozgás legyengül. Ez inkább a mediterrán területekre visz nedves levegõt, jellemzõek a hideg levegõ kitörések és ezért a havas idõjárás. Grönlandon azonban enyhébb a tél. Az alacsony index volt 1917, 1936, 1963 és 1969 telén és tavaszán, amikor a gyenge nyugati szelek uralkodtak az Atlanti-óceán északi fele felett, ami megfelel az átlagnál hidegebb európai télnek.
Egyébként Te a NAO-ról beszélsz
Azaz erõs pozitív NAO esetén DNY-ÉK irányultságú, erõs ócáni áramlatok határozzák meg Európa idõjárását. Ilyenkor a ciklonok is ezen a pályán mozognak, általában tõlünk É-ra húznak el. Míg negatív NAO esetén a Földközi-tengerrel "azonos vonalban" Ny-K irányultsággal mediciklonok tõlünk D-re, vagy rajtunk keresztül is vonulhatnak. Ekkor elõtérbe kerül az északi áramlás, ami szintén mediterrán ciklonokat generál a Földközi-tengeren.

Azaz erõs pozitív NAO esetén DNY-ÉK irányultságú, erõs ócáni áramlatok határozzák meg Európa idõjárását. Ilyenkor a ciklonok is ezen a pályán mozognak, általában tõlünk É-ra húznak el. Míg negatív NAO esetén a Földközi-tengerrel "azonos vonalban" Ny-K irányultsággal mediciklonok tõlünk D-re, vagy rajtunk keresztül is vonulhatnak. Ekkor elõtérbe kerül az északi áramlás, ami szintén mediterrán ciklonokat generál a Földközi-tengeren.
Oké Kuzmi, erre emlékszem! Csak ahhoz, hogy ezek a ciklonok "bejöjjenek" a szárazföld belsejébe, ahhoz kell vmi északon, mondjuk Skandináviában, ami "mozgatja õket, aminek a határán mozognak. Hiszen ez határozzam meg a pályájukat.
Soper!
Ez így ebben a formában csak részben igaz. Ugyanis a csillagászati tavasz kezdetét és egyben a tavszi napéjegyenlõség idõpontját is is egy idõpillanat határozza meg. Ez az, amikor a Nap a felszálló csomóban tartózkodik, azaz az ekliptika (a Nap látszólagos pályája az égen) és az égi egyenlítõ metszéspontjában. Ezért nem helytálló az a kijelentés hogy a Nap azon a napon amikor ez bekövetkezik, az egyenltõn mindenhol a zenitben delel.. Ez csak egyetlen földrajzi helyre igaz, nevezetesen ott ahol ebben az idõpontban éppen a meridiánon (délkörön) tartózkodik (delel). Értelem szerûen az õszire is ez igaz, persze mások a nevezetes pontok.
Egyébként épp ma este lesz a tavaszi napéjegyenlõség helyi idõ szerint 19:19-kor. Tehát valahol a Csendes-óceén felett fog a zenitben delelni.
Ez így ebben a formában csak részben igaz. Ugyanis a csillagászati tavasz kezdetét és egyben a tavszi napéjegyenlõség idõpontját is is egy idõpillanat határozza meg. Ez az, amikor a Nap a felszálló csomóban tartózkodik, azaz az ekliptika (a Nap látszólagos pályája az égen) és az égi egyenlítõ metszéspontjában. Ezért nem helytálló az a kijelentés hogy a Nap azon a napon amikor ez bekövetkezik, az egyenltõn mindenhol a zenitben delel.. Ez csak egyetlen földrajzi helyre igaz, nevezetesen ott ahol ebben az idõpontban éppen a meridiánon (délkörön) tartózkodik (delel). Értelem szerûen az õszire is ez igaz, persze mások a nevezetes pontok.
Egyébként épp ma este lesz a tavaszi napéjegyenlõség helyi idõ szerint 19:19-kor. Tehát valahol a Csendes-óceén felett fog a zenitben delelni.
rothfb (Oroszlány) 2006-03-20 12:23:05
Ferri: Nem hiszem, hogy egy meteorológust is meg lehet nevezni, hogy Õ a legjobb.
Ferri: Nem hiszem, hogy egy meteorológust is meg lehet nevezni, hogy Õ a legjobb.
Ferri (Pozsony) 2006-03-20 12:18:54
Figyelem! Egy kis korkerdes: szerintetek ma Magyarorszagon ki a legjobb meteorologus - vagyis megbizhato elorejelzesei vannak rovid, es kozeptavra (kb. 5 napra elore)? En a regi gardabol nagyon tisztelem Vissy Karolyt, bar neha olyan volt, mint egy veszmadar - eleg gyakran rosszabb idot josolt elore, mint ami vegul bejott, egyszer augusztus kozepen meg egy nyari hidegfront-betores utan bejelentette, hogy "vege a nyarnak" - ehhez kepest szeptemberben aztan napokig 30 fokos kanikula uralkodott :-)
Figyelem! Egy kis korkerdes: szerintetek ma Magyarorszagon ki a legjobb meteorologus - vagyis megbizhato elorejelzesei vannak rovid, es kozeptavra (kb. 5 napra elore)? En a regi gardabol nagyon tisztelem Vissy Karolyt, bar neha olyan volt, mint egy veszmadar - eleg gyakran rosszabb idot josolt elore, mint ami vegul bejott, egyszer augusztus kozepen meg egy nyari hidegfront-betores utan bejelentette, hogy "vege a nyarnak" - ehhez kepest szeptemberben aztan napokig 30 fokos kanikula uralkodott :-)
Na jó, de a Gfs nem is jelez elõre 1 évre! Pedig kicsit felszereltebb eszközökben és berendezésekben, mint Dávid Mihály.
Usrin, rothfb:
Természetesen nem mondom én sem, hogy tudományos alapon készültek az elõrejelzések.
És igen, sikerként értékelték az 1 hetes csúszást is (ami 2%-on belül van), amit itt mindenki leszól, hogy persze, belemagyarázás. Én ilyenkor mindig arra gondolok, hogy a GFS mekkorákat tud tévedni 6 órára is. Bárcsak 2%-on (12 perc) belül tévedne...
Lehet lehülyeségezni
Természetesen nem mondom én sem, hogy tudományos alapon készültek az elõrejelzések.
És igen, sikerként értékelték az 1 hetes csúszást is (ami 2%-on belül van), amit itt mindenki leszól, hogy persze, belemagyarázás. Én ilyenkor mindig arra gondolok, hogy a GFS mekkorákat tud tévedni 6 órára is. Bárcsak 2%-on (12 perc) belül tévedne...
Lehet lehülyeségezni

Köszi Nanovich! Gondolkodtam rajta, mert ebben még nem igazán vagyok otthon, hogy csillagászati vagy meteorológiai.
A nappalok és az éjszakák a Föld minden pontján csak az ekvinokciumok (napéjegyenlõségek) idején egyenlõ hosszúak, azaz minden év március 20.-án ill. 21-.-én és szeptember 22.-én ill. 23.-án. Ezeken a napokon az Egyenlítõ mentén mindenütt a zeniten delel a Nap. Ez a nullás zenittávolság a csillagászati év folyamán északabbi ill. délebbi szélességekre tolódik el. Június 21.-én ill. 22.-én a Nap a Ráktérítõ fölött, december 21.-én ill. 22.én a Baktérítõ fölött delel a zeniten. Ez a négy idõpont határolja el egymástól a négy csillagászati évszakot. A tropikus és a naptári év eltérõ hossza miatt, e négy dátum ingadozik.
mdávid!
Csak még annyit hogy nem a meteorologiai tavasz kezdete lesz most hanem a csillagászatié.
Csak még annyit hogy nem a meteorologiai tavasz kezdete lesz most hanem a csillagászatié.
Meglehet-e nézni valahol az omsz automata mérõállomásainak méréseit?Vagy ezek rejtett dolgok?

mdávid: egészen pontosan az órát átállítani március és október utolsó szombatra következõ vasárnap hajnalban kell (vagyis a vasárnap már eshet áprilisra vagy novemberre), tavasszal elõre, õsszel visszaállítani egy órával. remélem így világos
