Bioszféra

Vörös földfestékkel bemázolt ábrázatú, harcba induló indián: Link

Ma az egész napot a szõlõhegyen töltöttük, így készítettem pár képet a gyümölcsfákról és az ott lévõ virágokról, amiket most Veletek is megosztok. Õszibarack: Link Link Link Alma: Link Link Link Cseresznye: Link Link Link Link Tulipánok: Link Link Link Link Liliom a szõlõhegyen árnyékban: Link és napos helyen: Link és itthon árnyékos: Link illetve napos helyen: Link Orgona a szõlõhegyen: Link Link és itthon a házunk elõtt: Link Link Összes kép: Link
1 hónapja, március 27-én is készítettem pár képet a szõlõhegyi növényekrõl. A képek itt megtekinthetõk: Link

Itt rózsabogárból van dömping, egy kökénybokor minden ágán, gallyán teltházas bulit tartottak, ezres nagyságrendben.. Döbbenetes volt. Meg csodaszép. Meg hangos.
A zsályák is nyílnak..
(gondoltam rád a múlt pénteken, a légköroptikában mutatom, miért..

Juhéjj!
Van orchideaaaaa
Holnap én is megnézem, nálunk is van-e már.
Csodaszép képek!

Most az este megálltam kocsival egy árokszélen, annyi szúnyog lepte meg a kocsit, hogy szinte felhõt alkottak a kocsi felett.

Szépek! A linkelés szerintem jó elfogadott,és nem zavaró.

Ma végre normális idõ volt, hoztam pár képet: Link Link Link Link
Link Link Link Link
Link Link Link Link Link
Link Link
bocsesz a linkhegyekért..

Jó.. a pókok a látómezõdben, napfény-jó levegõ.
Szépek, és cirógatni valók.Azt viszont nem szeretem, ha lefejelek egy frissen-fonott keresztes hálóját. Megint megtörtént..
Na szóval tele van a góré alja, a kutyusos fatároló pókokkal, azzal a mogyorónyi keresztes újrakelt süheredett pókicákkal.
Csak éppen nem szólnak, hogy fityesz! vigyázzá már. (Meglássuk)

Munka után ma felrobogtam a Látóhegyre:
Link

Külön szedtem a pókos képeket, hogy a pókokat nem annyira kedvelõ fórumtársaink ne kapjanak véletlenül szívbajt, a pókok itt vannak:
Link
Pár kis édest megmásztattam a kezemen. :-)

Az utolsó bekezdés kicsit nyers paprikás, nem?

Nincs mit hozzátenni Ok!
Akela mindig hoz valami emészthetõt, legyen az jelen biosz, vagy sárgult voltidõs könyvek lapjai. Pont.

Ismét jó volt olvasni a soraidat.

Józan gondolatok. Nagyon jó lenne, ha sokan gondolkodnának olyan logikusan, mint egy magadfajta "ráérõ nyugger".

További jó filozofálgatást!

Hát én leszek- Anyám tyúkja! - a tetõn kelõ 3 törpbõl az egyik.
Link

Mai képek dolgos méhekrõl: Link Link Link
és repkedõ fecskékrõl (öten jöttek), akiket ma láttam az idén elõször: Link Link

Nyitott ablak mellett hallom most is a fülemüléket a közeli Tókertbõl, ezen a szép délutánon. Ma éjjel csillagászkodni fogok, biztosan kellemessé teszik majd megfigyeléseimet, ahogy szokták.
Gábrusznak: fecske van, de egyelõre fájdalmasan kevés.

Itthoni kivim virágbimbózik Link Link Link Link
Csörnyeföldi kivi Link
Egyik füge várható elsõtermésmennyisége, azok a kis borósszerû göbök lesznek a fügék Link Link Link Link
Még néhány fügés kép, bomlanak a levelek Link Link Link
Virágzik a fûszerbabér Link
Levelezik a káki Link
Néhány tájkép Link Link és erdõrészlet Link Link

Ismeritek-e a Szent György-napi békajóslást?

Én azért bízom benne, hogy a fecskék java még eztán érkezik. Legalábbis nagyon remélem. Mert az a néhány, aki ide eddig megérkezett, elsõ fecskének egész szép szám, de ha az elsõ egy-két fecske kimaradt, akkor ez viszonyt drasztikusabb állománycsökkenést jelentene, mint tavaly.

Akiknek bajuk van a "nyuggerekkel" azoknak nincsenek nyugdíjas szülei, nagyszülei? Õket is ingyen tartják el - persze a nyugdíjat megelõzõ több évtizedes (olykor 40 éves) tanulás/munka nyugdíjjárulék levonással/utódok nevelése ugyan kit érdekel, ahogy az sem, hogy a hangadók pelenkás koruktól nagykorúságukig 23-25 éven át ugyancsak ingyen voltak eltartva (egy átlagos "elhasználódott" nyugdíjas nem élvezi "eltartását" ennél sokkal hosszabb ideig). Persze javarészt szüleik tartották el nem idegenek. Egyszerû, vissza kell utalni "családi hatáskörbe" a fizikai és szellemi elhasználódás következtében tartásra szoruló öregek eltartását mint a középkorban (már ha nem mérgezték meg mint Móricz Zs. Árvácska c. novellájában az öreget).
De ne menjünk a múltba, a Galaktika egyik science fiction novellájában olvastam hogy az aktív társadalomra nehezedõ TB és nyugdíj (öregek "eltartása") okozta problémákat a kötelezõvé tett euthanázia kiválóan megoldhatja. Jules Verne számos ötlete már megvalósult.

Siheone-t, vagy valaki más kaktusz szakértõt kérdeznék, hogy teleltetés után kirakhatom az erkélyre a kaktuszaimat?
Télen a garázsban voltak az ablakban (kissé megsínylették, amelyek közel voltak az ablakhoz, valószínûleg kissé megfagytak)
A többi sem túl szép, eléggé megnyúltak.
Nem igazán szeretném a lakásba behozni õket, mert nagyon görbék és megnyúltak lettek.
Elpusztítani sem akarom õket, ezért valami köztes megoldás érdekelne.
Hagyományos, közönséges kaktuszok....a nevüket nem tudom.
Egy világos erkélyre tenném õket.
Nem tûzné õket a nap, csak kb. reggel 9 óráig, az esõ is csak nagyon kicsit érné õket....
Kérnék tanácsot ezügyben!
Elõre is köszönöm!

Áki bizonyára õ is "nyugger" mint én Gondja nincs ráér, a Természet ingyen eltartja mindent készen elé tálal, épp csak a csõrét kell érte kinyújtania, hát jódolgában énekel

Tök jó, hogy nekem csak ki kell nyitni az ablakot ehhez.
Amik most szólnak: Fülemüle a távolból, tengelicek, erdei pintyek, csilp-csalp füzike, fekete rigó, valami pacsirta féle, rozsdafarkú és gerlék. A varjak most épp nem sajnálkoznak. Mindez a városi fõút mellett hallatszik be a lakásba!

Íme, fülemülék éjszakája: Link

Fülemüle éjjel-nappal nyomja.
Egyesek de ráérnek..

Pár napja már olvastam a marokkói növényvédõ szerrel mérgezett paprikáról (itthon is megesett, sõt mérgezõ hamisítás is pld. míniummal/téglaporral kevert pirospaprika, alaposabban kell "körmükre nézni") hogy több helyre is került. Csak most adta le a tévé vagy a vizsgálatok eredményét közölték? Mindig is bosszantott hogy hagymát Egyiptomból, fokhagymát Kínából hoznak - megéri ez nekünk? Persze eladósodva gazdasági kényszerhelyzetben attól és azt veszünk amit hitelezõink diktálnak Egyre inkább "szegénylegény" lesz hazánk akár, nyugati hasonlattal az egyszerû nincstelen cowboy (magyarán tehénpásztor szebben mondva gulyás) elszegõdött és gazdájától kapott lovat felszerelést hitelbe, de soha nem maradt annyi bére hogy a maga ura lehessen. Cserébe megkapta a cowboy-romantikát amivel banditává vedlett marhahajcsárok nemzeti hõsök lettek, legalábbis "hõsi" eszményképek. Ilyen alapon mi is piedesztálra állíthatnánk ló-és marhatolvaj betyárjainkat, Rózsa Sándort, Angyal Bandit, Savanyó Józsit, Vidróczkyt. Õk is voltak olyan kemények mint az idegbeteg Billy Kölyök aki 21 éves korára 21 embert ölt meg, a többi legendás pisztolyhõst nem sorolom, meg se érdemlik. Akkoriban élt (Mikszáth ír róluk bõven) csendbiztosaink is összemérhetõk Wyatt Earp, Wild Bill Hickock személyével vagy akármelyik sheriffel, békebíróval. Bocs, elkanyarodtam, kölökkoromban természetes dolog volt a paprika, paradicsom hagyma, fokhagyma, krumpli, megtermettek mindenütt ahol egy darabka föld akadt kiskertnek. Szinte ingyen volt, persze gondozni kellett némi kapálással, gyomlálással, tán itt a baj, belenevelték az újabb generációkba hogy egyszerûbb megvenni mint megtermelni. Nomeg sikeres agymosással a gyerekekbe nevelték a lenézést hogy a kapálás olyan "snassz". Piszkos, de nem olyan huha munkaigényes, szomszédasszonyom nagy cserepekbe ültetve nevel teraszán paradicsomot paprikát, kis kerítésmenti 10x1 m-es csíkon nevel babot, uborkát padlizsánt tököt hagymát, melybõl még nekem is jut, cserébe adok barackot, meggyet szilvát cseresznyét. Lisztet, tojást, tejet, húst kell megvenni. Hús - el vagyok maradva, kipusztult volna a mangalica? El se hiszem. Gyerekkori emlékképeimben, kölökkoromban vidéken nyaralva még kondákban láttam ezeket a gyapjas röfiket, régebbi idõkben a kanászok behajtották a kondát az akkor még létezõ "rengetegbe" és õsszel jöttek ki. Valami baj van. Unokahúgom édesanyja a katonai felderítésnél dolgozott világéletében, nyugdíjba menve mégsem restell kecskét és rackát nevelni, kukoricát termeszteni. De "ráérõ nyuggerként" én is kapirgálom kertemet (betegnek is kell némi mozgás) mert szinte "magától" megterem hazánk földjén minden szükséges élelem. Vidéken a ház körül kapirgáló tyúkot nem is igen számolták, csak a tojást keresték össze, libát-kacsát ellenõrizték darabra. Filózásom nem rejtett "magyarkodás" avagy "szittya" nacionalizmus, csupán a józan ésszerûség emlékképe. Hozzáteszem, a kambodzsai Pol Pot rendszer a másik véglet, botorság eszement gondolat értékes oktató/kutató munkájával az országot szolgáló értelmiségieket kihajtani földmûvelésre. Külföldrõl hozzuk az élelmiszert, hát ennél tán még a téesz-rendszer is jobb volt, nem az élelmiszer-termelés okán adósodtunk el, megtermelte az ország, eladásra is jutott. Igaz "tenger gyümölcseit", banánt, ananászt nem ÉS? Valaha három tenger övezte hazánkat, mégse a tenger gyümölcseit legeltük, beértük azzal amit hazánk földje adott. Omlós házikenyérrel egy szép darab sültnél egy tál székelykáposztánál kell jobb? Vagy kolozsvári szalonna lila hagymával hegyes zöldpaprikával, mellé paprikás házikolbász, jó fokhagymás disznósajt, túró-tejföl zöldhagymával, juhtúró, füstölt sajt. No persze a reklámozott Danone kefir meg a "bifidus essensis" nem orrfintorogtatóan büdös viszont lényegét és tápértékét nézve "nesze semmi fogd meg jól" csak táplálék-kiegészítõ. A "valódi" bolti kefír drága lett, inkább iszom helyette egy nagy korsó aludttejet mellé egy szelet kenyeret, árában ugyanaz. De aki szereti, könnyen "termelhet" otthon saját szükségletre kefirt (ahogy több fórumtársunk is teszi). Egészséges étkezés igaz, íróasztalmunkát végzõ ne egyen nehéz ételeket_ VAGY MOZOGJA LE! Kertmûveléssel, ha nem jut telekre, akkor ott a keze-lába, járja a természetet kerékpározzon, ússzon, evezzen, síeljen van elég alkalmas terep hazánkban is, karbantarthatja szervezetét itthon is bárki, senkit nem kergettek az asztal körül ha nem a Dolomitokba ment más országok bevételeit gyarapítva. Nem mellesleg egyúttal saját szükségletre a természetben is találhat élelmet, gyerekkoromban rendszeresen szedtünk a Pilisben szedret, málnát, szamócát, gombát. Nem trópusokon élünk, hanem mediterrán szárazföldi környezetben, mely ellátott és elláthat bennünket mindennel. A vegetáriánusok is megtalálnak mindent hazai földön ami kell, nem létszükséglet jógakonyha receptjeihez importálni alapanyagot. Magyar földön gond lett az ennivaló és mérgezett marokkói paprikát kapunk enni. Ez nem ma kezdõdött, akaratlanul felötlött amikor a magyar földmûvesekért olyannyira aggódó politikus Argentínába ment cseresznyét venni. Nálam itt rohadna le a fáról a cseresznye, ha nem ajándékoznám el "hétvégis" kisgyerekes családoknak és szomszédaimnak a többi gyümölccsel együtt melyet egyedül nem tudnék megenni. No persze a külkapcsolatok ápolása és a "jószomszédi együttmûködés" szükséges, de miért megyünk olyan irányba melynek következtében már nálunk is emberek sokasága került az éhezés határára. Az egyetlen árva mangalica mennyi háttérben lappangó/elhallgatott gondot vet fel Megértem én, amint fütyülnek úgy kell táncolnunk, a "keleti módi" után visszatérve a "nyugati módira" de a "lépésváltás" miatt törvényszerûen ide kellett jutnunk? Megértem hogy csak más országokkal együttmûködve illeszkedhetünk be az új/régi világrendbe, de ami most megy mennyiben különbözik az "átkosbeli" olykor közröhejnek számító "internacionalizmustól" mellyel támogattuk a fejlõdõ országokat? Most is támogatjuk a szegény egyiptomi (mellé portugál, olasz, ír stb.) földmûvest tõlük vásárolva élelmiszert saját rovásunkra, tán még inkább mint az "átkosban". Gyakorlatilag szinte mindent hitelbe veszünk, saját könnyû- és nehézipari termelésünket felszámolták/széthordták/eladták, a földmûvelés, állattenyésztés vergõdik. Makói hagyma, szabolcsi krumpli - hol van már, bár lehet hogy még akad. Nemcsak az ipar visszafejlõdése, a mezõgazdaság is "termeli" a munkanélkülieket (dobra vert elárverezett/eladott földek okán) akik aztán vagy felcsapnak bûnözõnek vagy csendben nélkülözve, tartalékaikat lassacskán felélve elsorvadnak, elpusztulnak reménytelen tétlenségükben. A magyar ember találékony, talán még talpraesettebb is egynémely nemzet fiainál, de ha minden tartalék elfogy mi lesz? Nem kapunk örökké hitelt, tengõdõ plebeius adósrabszolgák leszünk a népek nagy társadalmában morzsákért könyörögve. Bocsánat a filóért, semmilyen indulatos szélsõséghez nem tartozom/nem is akarok de néha "kiakadok" a fura változásokon melyeket megértem. Apáink, nagyapáink negyven év alatt felépítették a háború után romokban heverõ kifosztott országot, a mi korosztályunk hozzátett amit tudott. Feleannyi idõ alatt széthordták (azért csak volt mit széthordani, bár ez "nosztalgiázó exkomenyista sirám" manapság). Legyek rossz jós, a következõ generációk legalább ennyi ideig fognak küszködni, hosszú idõ után lesz újra életképes hazánk, mert CSODÁK NINCSENEK bármit is ígérjenek kenetes vagy tüzes szavakkal jobbról-balról. Szinte örülök hogy lassan "kihalok az õsbölényekkel együtt", akikkel az "átkosban" születtem és (mea culpa mea maxima culpa) nem szöktem el szeretett hazámat a magyar földet elhagyva idegenbe, hanem saját létfenntartó munkámmal támogattam az akkori önkényuralmi rendszert. Bocs a filóért látszik hogy "ráérõ nyugger" vagyok, azért dolgom van elég kertben és ház körül, nem tagolom tovább az oldalt a mérgezett marokkói paprika okán támadt gondolataimmal. Ez NEM politika csak a keserû valóság akár a természetrombolás vagy környezetszennyezés. Azért "Fel a fejjel!" annyi szép dolog látható még a Természetben Bocs a hosszért, sziasztok jó napot, jó kedvet

Nem tudom, van-e összefüggés, de mióta nem kaszáljuk, hanem nyírjuk a füvet az udvaron, azóta eltûnt a kamilla
És ez úgy tûnik, nemcsak a portánkra s nemcsak a fûnyíróra igaz, hanem a motoros fûkaszára is. Jaj, de régen láttam már kamillát

Egy "bejáratott" termelõnél nincs jobb, ebben tökéletesen igazad van.

Nem tudom kicsiben megéri-e, de elmondások, esetek tanúsága szerint erre is van példa.

Amúgy: fûnyírás letudva. Köszönhetõen a csapadékos napoknak elképesztõen nõ és dúsul a füvem.

Ebben is igazad van. De ha 20 éve ugyanazoktól a termelõktõl vásárolsz, talán van valami védettséged. A hamisításokat a nagyüzemekben érdemes csinálni, aki kicsiben dolgozik, annak nem éri meg. Több vele meló, mintha dolgozna rendesen.

jó reggelt!

Tegnap éjjel megszólaltak a békák Pont idejében!

Messze álljon tõlem, hogy a magyar termékek ellen beszéljek, de azért van söprögetni valónk a saját portánk elõtt is. Néhány, hirtelen eszembe jutott botrány a magyar termékekkel kapcsolatban: ólmozott paprika, aflatoxin-eset, rendszeresen elõforduló borhamisítások....

A tárgyilagosság szem elõtt tartása miatt írtam, miközben teljesen egyetértek a magyar termékek preferálásával, ésszerû támogatásával.

Hm... Ha ez volna az elsõ eset. :-(

Mai képek!

Kajszi Link Link Link
Orgona Link Link Link Link Link
Gesztenye Link
Fügelevél Link Link
Nagykanizsa Link Link Link Link
Lila akác Link
"Akácos út" helyett repcés út Link

Igaz lehet. Épp ma reggeli Tv2 adta hírül a mérges marokkói tv-paprikát..

Itt elfagytak,legalább is az ismerõsöméké,nemrég tárcsázták fel a területet és megy bele napraforgó,kb 60(ha)

Nagyon szomorú, számomra is tragikus dolog ez.

Ugyanez van a régi, már használaton kívüli ártéri gyümölcsösökkel, ahol több száz éves, bõven termõ gyümölcsfákat vágnak ki, mert tüzelõnek megteszi, de közben nem gondolnak bele, hogy egy pl. csodás almafajta utolsó példányát küldik ki késõbb a kéményen

Errefelé voltak régen a kastély parkjában pávák...
Fazékban végezték...

Link

Én sírok. Nem az idiotizmus miatt, hanem eszembe jutott, hogy nekünk volt fekete mangalicánk. Én még nem éltem akkor, de valahol fotó is van róla, majd megkeresem. Aki nem olvasta volna végig a cikket, annak jó tudni, hogy ez a fajta már eltûnt.

Nem tudom sírjak-e, vagy nevessek?

Birkadisznó: Link

A teknõs az vörös fülû ékszerteknõs.Nekem is van 2, egyelõre még akváriumban,de már készül a helyük tanyán.

A lakótelepünkön élõket még egyáltalán nem láttam... Elvileg évi 10% a molnárfecskénél az állomány csökkenése. Igen durva szám...

Én viszont inkább veszem a piacon a drágaságot, mint a nagyáruházban a kevésbé drága, de frász tudja honnan és milyen mérgekkel idehozott holmit. A kedvenc parasztjaimtól ezerszer szívesebben veszek zöldséget, mint bárki mástól. Lehet, hogy 20 Ft-tal többe kerül, mint a Lidl Richard vagy Aldi Meola nevével fémjelzett üzletekben, ám hazai, frissebb, egészségesebb, nem kellett X ezer km-t fuvarozni s a pénzem is itthon marad, nem megy Marokkóba meg Argentínába... Ez olyasmi, ami nem fél év alatt térül meg, hanem hosszú távon.

Ezt akár rá is húzhatod a fejedre.

Anyááám... Egy gyerekfejnyi kucsma. :-)

Említettétek, hogyan billegette a barázdát a barázdabillegetõ Nálam a "rigóhaver" vette át ezt a szerepet Ahogy haladok a fûnyíróval, a rigó laza két méterre jön mögöttem és felkapkod ezt-azt, közben komikusan megbillenti farkát egy falat után. Gondolom a nála jóval magasabb fûben nehezebb is keresnie, veszélyérzete lehet mert környezetét se látja (a zaj is tompulhat mély fûben) és talán könnyebben felkapkodja az esetleg elkábult rovarokat vagy maradványaikat. Kicsit leültem, megint itt pattog elõttem a páros fiútagja. Idegen rigó nem ilyen bizalmas és rövid ideig is vannak itt pár napja akkora rigóverekedés volt a kert végében hogy a kakasviadal kutyafüle hozzá, sajnálom hogy nem vettem videóra. Kicsit leültem, ahogy írogatok ideröppent, leült alig egy méterre a teraszmellvédre, forgolódik, fejét hajtogatja, rámnéz félrehajtott fejjel, leereszti szárnyait, felborzolja-megrázza magát, topog. Párját hol hagyta nem tudom (reggel még együtt látogattak meg) lehet hogy máris fészkel? Délelõtt mindenféle madár még kanveréb is hordta a gallyacskát, töreket a kertbõl gondolom nem ok nélkül No megyek vissza sok még a munka és nem kapkodok vele. Igaz a mondás: "Csak annak legyen, aki bír vele!" A pihenõvel egyúttal lefotóztam egy újabb (itt még nem láttam) gombatelepet, este hozom a képet.

Azt a teringettét!

Voltál reggel piarcon.
Én nem, mert olyan drágaságokat árulak ott is ,mint a városszéle zöldségesnél.
Itt erre felé sajna nem divat a gomba, pedig jó lenne, ízletes, és (miegymás).
Na itt a sík prérin a gomba nem rúg labdába, csak a sejtelmes, elfeledett bokros erõkben,és nyirkos házi pinecében, akinek épp arra van járta ereje.
Itt a felszíni fóliás palántanevelés, utána meg az eper,paprika-uborka a menõ.
Ha kivédjük a jún.3-8 ig ható hõség-hullámot, akkor marad a buxában.(elõre:

Pedig van, és valószínû lesz is még. Egy tegnapi õsállat: Link