Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
"...Azonban a korabeli dokumentumokban más adatok szerepelnek. A legvalószínûbb, hogy az adatok archiválása során használtak fel egy eredetinek gondolt, de valójában nem eredeti adatsort..."
Értsük ezt úgy, hogy a CD-n ill. az OMSZ honlapján lévõ adatsor nem egyezik a pallagi mérési adatokkal? Vagy mely idõintervallumban van ez az eltérés? Még 1901 elõtt?
Értsük ezt úgy, hogy a CD-n ill. az OMSZ honlapján lévõ adatsor nem egyezik a pallagi mérési adatokkal? Vagy mely idõintervallumban van ez az eltérés? Még 1901 elõtt?
Válasz erre: Usrin, #61517
A met.hu-n elérhetõ adatsorok a hozzájuk csatolt éghajlati elemzés szerint ellenõrzött, pótolt, de inhomogenitásoktól még nem mentes adatsorok. Ebbõl én arra következtetnék, hogy az idõsorban lévõ hézagokat kipótolták, viszont nem homogenizálták az adatokat. Azonban az évkönyvektõl minden 1950 elõtti évre lényeges eltérés adódik (minimum 0,4°c lefelé). Debrecenben 1853 márciusa óta végeznek megfigyeléseket, 1869-ig a Piac utcában volt az egyetlen meteorológiai állomás. 1868-ban (némi átfedéssel) kezdõdtek meg a mérések Pallagon, a várostól északra. Azóta a megfigyelések végig külterületrõl származnak.
1853.03-tól 1874-ig általában 6-14-22 órás, 1874-tõl 1965-ig 7-14-21 órás, azóta pedig napi 4 mérésbõl (fõterminusok) számítják a havi átlagokat. A 20. századra Debrecenben lényegében egyetlen komoly inhomogenitást okozó eltérés sem esik (a 7-14-21 órás számításnál az utolsó adat kétszeres súllyal került figyelembe vételre, ez a módszer csak minimális eltérést jelentett a napjainkban használt számítási módokkal kapott napi ill. havi és éves átlagoktól).
Az OMSZ állítása szerint a publikált adatok eredetiek, ún. "nyers" adatsorról van szó. Azonban a korabeli dokumentumokban más adatok szerepelnek. A legvalószínûbb, hogy az adatok archiválása során használtak fel egy eredetinek gondolt, de valójában nem eredeti adatsort... ez egy lehetséges magyarázat lenne, persze ebben korántsem lehetek biztos. A szakkönyvtárban kb. egy hónappal ezelõtt összefutottam egy éghajlatkutatóval, és ez a kérdés azon kevesek közé tartozott, amiben egyet tudtunk érteni - valószínûnek tartotta õ is, hogy valami hasonló történhetett.
További érdekesség, hogy az eredeti debreceni adatok alapján felvázolt trendet jól megfigyelhetõ más mérõhelyeken is, például Kecskeméten, Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, vagy éppen Szegeden. Szeged szintén elérhetõ az OMSZ honlapján, ahol az éghajlati elemzésben (jogosan) a következõt olvashatjuk: "Szeged száz éves eredeti megfigyelési sorozata rendkívül inhomogén, az állomás többszöri áthelyezése miatt. Az eredeti mérésekbõl számolt éves középhõmérsékletek [...] szerint a hõmérséklet több mint 0,7°C-kal csökkent a globális és a hazai tendenciákkal is ellentétben [...] A homogenizált sor alapján kapott trendmeredekség pedig közel ugyanilyen mértékû, de ellentétes elõjelû, tehát a globális változásoknak megfelelõ emelkedést jelez."
Szegedrõl annyit kell tudni, hogy az állomás a városon belül mûködött 1854 és 1951 között, majd szintén a repülõtérre került. Emiatt egy igen éles törés mutatkozik a helyi adatokban 1952 körül, ezt homogenizációval meg kell igazítani. Azonban az OMSZ által említett trendmeredekség változáshoz az kell, hogy mindenegyes adatból 1,5°c körüli értéket vonjanak le, ami irreálisan magas már megint. A háztetõs Kitaibel Pál utcai és a nyílt területen lévõ ferihegyi állomás között nincs ekkora különbség(!). Például 2000-ben a Kitaibel Pál u-i állomás átlaga 12,68°c, Ferihegyen pedig 11,72°c. (1999-ben 11,61 és 10,2
. A szegedi állomás 40-50 éven keresztül ráadásul korántsem volt annyira hõszennyezett helyen, emellett a hõsziget fokozatosan "épülhetett ki".
Részlet az egyik levelembõl:
Például az 1933. évben az Önök honlapján publikált eredeti adatsor szerint az évi középhõmérséklet Debrecenben 8,4°c-nak adódott, ugyanakkor a korabeli kiadványok tanúsága szerint Debrecen-Pallag állomáson 8,7°c, az Egyetemen pedig 9,0°c volt az éves átlaghõmérséklet. 1934-ben a helyzet hasonló, az interneten elérhetõ adatsorban +11,1°c szerepel, miközben az adott év megfigyeléseit közlõ évkönyvben Pallag esetében +11,5°c, a Debreceni Egyetemhez tartozó állomás mérési szerint +11,8°c körül alakult az év átlaghõmérséklete. A két adatsorozat közötti eltérést a mellékelt grafikon szemlélteti.
Ez az eltérés 1901 és 1950 között lényegében minden évben fennáll, a legmarkánsabban pedig 1950 és 1951 között jelenik meg az évi középhõmérséklet alakulását szemléltetni hivatott grafikon esetében. 1950-51 közel azonos középhõmérsékletûnek adódott eredeti feljegyzések szerint (11,28°c ill. 11,48°c - mindkettõt erõs pozitív anomália jellemezte), azonban a weboldalon szereplõ adatok markáns, kb. 1°c-os különbséget mutatnak a két év között. Link
A met.hu-n elérhetõ adatsorok a hozzájuk csatolt éghajlati elemzés szerint ellenõrzött, pótolt, de inhomogenitásoktól még nem mentes adatsorok. Ebbõl én arra következtetnék, hogy az idõsorban lévõ hézagokat kipótolták, viszont nem homogenizálták az adatokat. Azonban az évkönyvektõl minden 1950 elõtti évre lényeges eltérés adódik (minimum 0,4°c lefelé). Debrecenben 1853 márciusa óta végeznek megfigyeléseket, 1869-ig a Piac utcában volt az egyetlen meteorológiai állomás. 1868-ban (némi átfedéssel) kezdõdtek meg a mérések Pallagon, a várostól északra. Azóta a megfigyelések végig külterületrõl származnak.
1853.03-tól 1874-ig általában 6-14-22 órás, 1874-tõl 1965-ig 7-14-21 órás, azóta pedig napi 4 mérésbõl (fõterminusok) számítják a havi átlagokat. A 20. századra Debrecenben lényegében egyetlen komoly inhomogenitást okozó eltérés sem esik (a 7-14-21 órás számításnál az utolsó adat kétszeres súllyal került figyelembe vételre, ez a módszer csak minimális eltérést jelentett a napjainkban használt számítási módokkal kapott napi ill. havi és éves átlagoktól).
Az OMSZ állítása szerint a publikált adatok eredetiek, ún. "nyers" adatsorról van szó. Azonban a korabeli dokumentumokban más adatok szerepelnek. A legvalószínûbb, hogy az adatok archiválása során használtak fel egy eredetinek gondolt, de valójában nem eredeti adatsort... ez egy lehetséges magyarázat lenne, persze ebben korántsem lehetek biztos. A szakkönyvtárban kb. egy hónappal ezelõtt összefutottam egy éghajlatkutatóval, és ez a kérdés azon kevesek közé tartozott, amiben egyet tudtunk érteni - valószínûnek tartotta õ is, hogy valami hasonló történhetett.
További érdekesség, hogy az eredeti debreceni adatok alapján felvázolt trendet jól megfigyelhetõ más mérõhelyeken is, például Kecskeméten, Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, vagy éppen Szegeden. Szeged szintén elérhetõ az OMSZ honlapján, ahol az éghajlati elemzésben (jogosan) a következõt olvashatjuk: "Szeged száz éves eredeti megfigyelési sorozata rendkívül inhomogén, az állomás többszöri áthelyezése miatt. Az eredeti mérésekbõl számolt éves középhõmérsékletek [...] szerint a hõmérséklet több mint 0,7°C-kal csökkent a globális és a hazai tendenciákkal is ellentétben [...] A homogenizált sor alapján kapott trendmeredekség pedig közel ugyanilyen mértékû, de ellentétes elõjelû, tehát a globális változásoknak megfelelõ emelkedést jelez."
Szegedrõl annyit kell tudni, hogy az állomás a városon belül mûködött 1854 és 1951 között, majd szintén a repülõtérre került. Emiatt egy igen éles törés mutatkozik a helyi adatokban 1952 körül, ezt homogenizációval meg kell igazítani. Azonban az OMSZ által említett trendmeredekség változáshoz az kell, hogy mindenegyes adatból 1,5°c körüli értéket vonjanak le, ami irreálisan magas már megint. A háztetõs Kitaibel Pál utcai és a nyílt területen lévõ ferihegyi állomás között nincs ekkora különbség(!). Például 2000-ben a Kitaibel Pál u-i állomás átlaga 12,68°c, Ferihegyen pedig 11,72°c. (1999-ben 11,61 és 10,2

Részlet az egyik levelembõl:
Például az 1933. évben az Önök honlapján publikált eredeti adatsor szerint az évi középhõmérséklet Debrecenben 8,4°c-nak adódott, ugyanakkor a korabeli kiadványok tanúsága szerint Debrecen-Pallag állomáson 8,7°c, az Egyetemen pedig 9,0°c volt az éves átlaghõmérséklet. 1934-ben a helyzet hasonló, az interneten elérhetõ adatsorban +11,1°c szerepel, miközben az adott év megfigyeléseit közlõ évkönyvben Pallag esetében +11,5°c, a Debreceni Egyetemhez tartozó állomás mérési szerint +11,8°c körül alakult az év átlaghõmérséklete. A két adatsorozat közötti eltérést a mellékelt grafikon szemlélteti.
Ez az eltérés 1901 és 1950 között lényegében minden évben fennáll, a legmarkánsabban pedig 1950 és 1951 között jelenik meg az évi középhõmérséklet alakulását szemléltetni hivatott grafikon esetében. 1950-51 közel azonos középhõmérsékletûnek adódott eredeti feljegyzések szerint (11,28°c ill. 11,48°c - mindkettõt erõs pozitív anomália jellemezte), azonban a weboldalon szereplõ adatok markáns, kb. 1°c-os különbséget mutatnak a két év között. Link
Pécsújhegy: Havi közép(minimaxiközi): 17,6 fok; Min átlag: 12,3 fok; Max átlag: 23 fok;

Pinnye 2009. május:
Havi középhõmérséklet: 17 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 12.2 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 21.8 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 5.5 °C (31.-én)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 28.8 °C (26.-án)
Legnagyobb napi hõingás: 14.7 °C (17.-én)
Havi összes csapadék: 70.0 mm
Legcsapadékosabb nap: 15.0 mm (29.-én)
Havi középhõmérséklet: 17 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 12.2 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 21.8 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 5.5 °C (31.-én)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 28.8 °C (26.-án)
Legnagyobb napi hõingás: 14.7 °C (17.-én)
Havi összes csapadék: 70.0 mm
Legcsapadékosabb nap: 15.0 mm (29.-én)
Hoppsz, Nagykanizsa kimaradt!
Havi közép: 16,45 fok; Min átlag: 9,7 fok; Max átlag: 23,2 fok
Havi közép: 16,45 fok; Min átlag: 9,7 fok; Max átlag: 23,2 fok
Az én májusom:
Becsehely
Havi közép: 17.7 fok; Min átlag: 12,0 fok; Max átlag: 23.5 fok
Ugyanez:
Pécs-Pogány
Havi közép: 17,35 fok; Min átlag: 11.8 fok; Max átlag: 22.9 fok;
Baja
Havi közép: 17,0 fok; Min átlag: 9,2 fok; Max átlag: 24.8 fok;
Szeged
Havi közép: 17,25 fok; Min átlag: 9.6 fok; Max átlag: 24.9 fok
Becsehely
Havi közép: 17.7 fok; Min átlag: 12,0 fok; Max átlag: 23.5 fok
Ugyanez:
Pécs-Pogány
Havi közép: 17,35 fok; Min átlag: 11.8 fok; Max átlag: 22.9 fok;
Baja
Havi közép: 17,0 fok; Min átlag: 9,2 fok; Max átlag: 24.8 fok;
Szeged
Havi közép: 17,25 fok; Min átlag: 9.6 fok; Max átlag: 24.9 fok
Sajnos a Kékesen is csak 15 mm-t mértek, pedig a gyöngyösi több mint 20 mm után, mérget vettem volna rá, hogy ott megvolt a 30.
Közben tegnap az automata állomások közül Iklódbördõce mérte a legtöbbet, 26 mm-t!
Nálam (Gyõr-Ménfõcsanak) ez a mondat így hangzik:
A tegnapi 0,1mm-rel, 0,4mm a hónap. Nagyon kevés...
A tegnapi 0,1mm-rel, 0,4mm a hónap. Nagyon kevés...
8 mm csapi, ebbõl 0,6 mm csúszott át mára egy éjfél utáni záporból.
Egyetlen egy mennydörgés volt hallható tegnap.
Egyetlen egy mennydörgés volt hallható tegnap.
Nekem az egyik ismerõsöm aznap ment Miskolcra, új autóval. Visszafelé már ütött-kopottal jött, kis túlzással. Tele volt horpadásokkal. Szerencsére minket az a vihar elkerült.
(És szerencsére a mostani is).
(És szerencsére a mostani is).
Nálam 4,8mm volt a hozam, a zivatar elkerült, inkább csak záporok voltak.
A tegnapi nap 14 mm csapadékkal szolgált. A zivatar hozta ennek a nagy részét, felhõszakadás szerû és annál erõsebb intenzitás is tapasztalható volt, viharos lökések is voltak, aminek a fölöttünk lévõ ablakban "felejtett" virágcserép lett az áldozata. Itt szerencsére jég nem hullott.
Sajnos nekem sem volt még fényképezõgépem, de döbbenetes élmény volt. A Skoda 120 autónk viszont jelesre vizsgázott, szélvédõ sem tört be. Most jutott eszembe, hogy az akkori Észak-Magyarországot újság eltettem emlékbe. Ha hazajutok megkeresem.
Volt "szerencsém" nekem is átélni azt a bizonyos jégverést. Annyira durva volt a feláramlás, hogy elõször azt hittem valahol égetnek és a füst száll felfelé! A Tiszain voltam a vonat indulását vártam, amikor elkezdett esni a jég. A vonatot nem indították el, és úgy kopogott, hogy kiabálva sem értettük egymás beszédét! Mikor véget ért és elindult a vonat, láttuk a pusztítást. Nyékládháza környékén a fáknak a kérgét is leszedte a jég. Soha nem láttam se azelõtt se azóta olyan pusztítást...
Met.hu: Megfigyelés - Archiv fül.. és ott lesz. Végig lehet lépegetni a napon. Ha erre gondolsz.
A met.társalgóba beillesztettem néhány képet a 2004 június 9-i, Miskolc környéki jégverésrõl a mai szomorú, nyírségi apropó oltárán.
Ez úton is együttérzésem fejezem ki a bajbajutottak felé, átérzem helyzetüket, a fent említett szörny a mi tetõnket is megrendezte (dolgoztam a rettenet idején és akkor még fényképezõgépem sem volt)...
Az idõtáv okán ide is berakom a képeket, a forrás a boon.hu, az esemény után mentettem el képeikbõl, a képek java Mályiban készült.
Íme legjellemzõbb kiemelve:
A többi linkelve:
Link , Link , Link , Link , Link
Ez úton is együttérzésem fejezem ki a bajbajutottak felé, átérzem helyzetüket, a fent említett szörny a mi tetõnket is megrendezte (dolgoztam a rettenet idején és akkor még fényképezõgépem sem volt)...
Az idõtáv okán ide is berakom a képeket, a forrás a boon.hu, az esemény után mentettem el képeikbõl, a képek java Mályiban készült.
Íme legjellemzõbb kiemelve:
A többi linkelve:
Link , Link , Link , Link , Link
Még néhány képpel frissített hétvégi képes összefoglalóm, fõként mai fotókkal: Link
A délutáni zivatar mérõhelyemen 7mm csapit adott, jég nélkül, késõbb még 0,8mm esegetett hozzá. A csapadékhozam a város nyugati felében nagyobb lehetett, a hozamot jól mutatja: Link
A maximális csapadékintenzitás 2,1mm/min volt, 55 km/h kifutószél.
A délutáni zivatar mérõhelyemen 7mm csapit adott, jég nélkül, késõbb még 0,8mm esegetett hozzá. A csapadékhozam a város nyugati felében nagyobb lehetett, a hozamot jól mutatja: Link
A maximális csapadékintenzitás 2,1mm/min volt, 55 km/h kifutószél.
Bocsánat a rossz megfogalmazásért, a csapadék természetesen a havinak a 31 %-a, és nem pedig 100-31 %, a napfénytartam pedig a havihoz képest +22 %, azaz a havi 122 %-a.

Kissé megkésve, de következzenek Bp-Lõrinc májusi adatai:
(Az állandó hõszennyezés/nem hõszennyezés viták miatt, mostantól pusztán csak tájékoztató jelleggel. Mindenki úgy értelmezi õket, ahogy akarja...)
- havi középhõmérséklet napi négy mérésbõl: 17,6 °C (az átlagoshoz képest +1,4 °C)
- legmagasabb napi középhõmérséklet: 23,6 °C (május 18.)
- legalacsonyabb napi középhõmérséklet: 9,3 °C (május 14.)
- abszolút maximum-hõmérséklet: 30,6 °C (május 18.)
- abszolút minimum-hõmérséklet: 4,8 °C (május 31.)
- nyári napok száma: 12
- hõségnapok száma: 2
- havi csapadékmennyiség: 19,0 mm (az átlagoshoz képest -31 %)
- mérhetõ csapadékú napok száma: 5
- napfénytartam: 292,9 óra (az átlagoshoz képest +122 %)
(Az állandó hõszennyezés/nem hõszennyezés viták miatt, mostantól pusztán csak tájékoztató jelleggel. Mindenki úgy értelmezi õket, ahogy akarja...)
- havi középhõmérséklet napi négy mérésbõl: 17,6 °C (az átlagoshoz képest +1,4 °C)
- legmagasabb napi középhõmérséklet: 23,6 °C (május 18.)
- legalacsonyabb napi középhõmérséklet: 9,3 °C (május 14.)
- abszolút maximum-hõmérséklet: 30,6 °C (május 18.)
- abszolút minimum-hõmérséklet: 4,8 °C (május 31.)
- nyári napok száma: 12
- hõségnapok száma: 2
- havi csapadékmennyiség: 19,0 mm (az átlagoshoz képest -31 %)
- mérhetõ csapadékú napok száma: 5
- napfénytartam: 292,9 óra (az átlagoshoz képest +122 %)
67 nap/10,5 mm.
Az elmúlt 90 napban 28 mm, éves összeg 110 mm. Legcsapadékosabb nap 2009-ben jan. 28-a, 16,4 mm-el...
Az elmúlt 90 napban 28 mm, éves összeg 110 mm. Legcsapadékosabb nap 2009-ben jan. 28-a, 16,4 mm-el...
Tegnapi csapadék 4,1 mm, a hónap eddig 6,2 mm.
A város ezen részén a magasban volt a ködfelhõzet.
A város ezen részén a magasban volt a ködfelhõzet.
Az utóbbi 66 nap csapadéka 40 mm,a szárazság nem múlt el.A 40 mm összesen 25 napon esett le,vagyis egy alkalommal átlag 2 mm alatti volt a mennyiség.A napi max.8mm volt.A legdurvább zivatar nálam 3 mm-t pakolt le,vagyis az idén erõsebb cella még nem volt felettem,bár dörgés,villámlás 8 alkalommal is elõfordult 5 hónap alatt.
22. hét, Balassagyarmat
Heti középhõmérséklet: 12,9°C
Heti csapadékmennyiség: 26,2mm
Átlagos relatív páratartalom: 71%
Átlagos relatív légnyomás: 1016,1hPa
Átlagos felhõfedettség: 6 okta (69%)
Legcsapadékosabb nap: 16,7mm (31.)
Ködös napok száma: 2
Link
Heti középhõmérséklet: 12,9°C
Heti csapadékmennyiség: 26,2mm
Átlagos relatív páratartalom: 71%
Átlagos relatív légnyomás: 1016,1hPa
Átlagos felhõfedettség: 6 okta (69%)
Legcsapadékosabb nap: 16,7mm (31.)
Ködös napok száma: 2
Link
A másik két kötetet megvásároltam 2007. októberében az OMSZ-látogatás alkalmából, az imént imélben kértem postai csekket, meg kellene ezt is venni.

Holnap meg is veszem. 
Amúgy is elég jól ismernek már az OMSZ szakkönyvtárában...

Amúgy is elég jól ismernek már az OMSZ szakkönyvtárában...
Májusi összesítés
Havi középhõmérséklet: 17.9 °C +2,4
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 6.1 °C 2.
Havi legmagasabb hõmérséklet: 30.4 °C 18.
Havi összes csapadék: 85.7 mm +18,3mm
Legcsapadékosabb nap: 31.3 mm 22.
Csapadékos napok száma: 13 42%
Jelentõs csapadékú napok száma: 6
Zivataros napok száma: 10
Hõségnapok száma: 1
Nyári napok száma: 15
Havi középhõmérséklet: 17.9 °C +2,4
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 6.1 °C 2.
Havi legmagasabb hõmérséklet: 30.4 °C 18.
Havi összes csapadék: 85.7 mm +18,3mm
Legcsapadékosabb nap: 31.3 mm 22.
Csapadékos napok száma: 13 42%
Jelentõs csapadékú napok száma: 6
Zivataros napok száma: 10
Hõségnapok száma: 1
Nyári napok száma: 15