Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Elsõre nem is volt kedvem elemezni a jégverést, de mivel nagyon érdekes a dolog, így rászántam magam.
A szerdai napon felmentem a hegyre, és a szõlõnk alsó fele egy keleti oldalban van, ott elég tûrhetõ a szõlõnk, ott maradtak ép fejek, kár ott is több mint 50 %-os, de a tetõn lévõhöz képest istenes, ugyanis a tetõn 90 %-os a kár, és szét van darálva minden. Az ok a szõlõ két vége közti különbségnek az, hogy valószínû szinte vízszintesen esett a jég, így a maga a domb fogta fel kicsit.
Ezt engedi sejtetni talán ez a kép is Link
Dél felé van fotózva, nyugatról jött a förgeteg, és jól látni, hogy a kép jobb felén lévõ erdõfolt megvédte a kukoricát egy keskeny sávban.
Ez a domb teteje, nyugat felé nézõ fele Link Link , ez pedig a kelet felé nézõ fele Link
Szembetûnõ a különbség.
Néhány 100 méterrel odébb készült ez a kép, ami Ény felé néz Link
Jól látni, hogy a domb tetején, ahol állok, szinte csupasz a talaj, míg a szemközti domb árnyékában maradtak csonkok, sõt, a kukoricatábla legtulsó felén, a domb és az erdõ védelmében még zöldell is valami.
Ugyanez a domb a zöldellés szélébõl Link
Ez a domb északi-északnyugati fele Link , ez pedig a délkeleti Link Link
Itt is óriási a különbség.
Ez a szõlõ egy nyugati oldalban van Link , szinte decemberi állapotban, míg a képen balra látható fasor védelmében, kicsit képzeletben balra fordulva egész jó maradt a szõlõ Link
A szerdai napon felmentem a hegyre, és a szõlõnk alsó fele egy keleti oldalban van, ott elég tûrhetõ a szõlõnk, ott maradtak ép fejek, kár ott is több mint 50 %-os, de a tetõn lévõhöz képest istenes, ugyanis a tetõn 90 %-os a kár, és szét van darálva minden. Az ok a szõlõ két vége közti különbségnek az, hogy valószínû szinte vízszintesen esett a jég, így a maga a domb fogta fel kicsit.
Ezt engedi sejtetni talán ez a kép is Link
Dél felé van fotózva, nyugatról jött a förgeteg, és jól látni, hogy a kép jobb felén lévõ erdõfolt megvédte a kukoricát egy keskeny sávban.
Ez a domb teteje, nyugat felé nézõ fele Link Link , ez pedig a kelet felé nézõ fele Link
Szembetûnõ a különbség.
Néhány 100 méterrel odébb készült ez a kép, ami Ény felé néz Link
Jól látni, hogy a domb tetején, ahol állok, szinte csupasz a talaj, míg a szemközti domb árnyékában maradtak csonkok, sõt, a kukoricatábla legtulsó felén, a domb és az erdõ védelmében még zöldell is valami.
Ugyanez a domb a zöldellés szélébõl Link
Ez a domb északi-északnyugati fele Link , ez pedig a délkeleti Link Link
Itt is óriási a különbség.
Ez a szõlõ egy nyugati oldalban van Link , szinte decemberi állapotban, míg a képen balra látható fasor védelmében, kicsit képzeletben balra fordulva egész jó maradt a szõlõ Link
Köszi a nyomozást!
Márton Neked pedig az adatokat! Este megnézegetem majd tüzetesebben.
Nagy valószínûséggel, országos és fõvárosi hidegrekord is megdõl a mai napon. Kékestetõn az óránként mérések szerint 8 fok volt, még Lõrincen 16 fok volt a délutáni 10 perces mérések szerint a legmagasabb érték, valamit a belvárosi állomáson a mai max eddig 15,6°C, szóval valószínû, hogy a város területén új rekord fog kialakulni valahol. Igaz a mai a leghosszabb nappal az éven, nálam elég volt 20 perces napsütés most este 6 körül és egybõl 17,0°C-ig emelkedett a hõmérséklet.
Várom az esti jelentéseket:-)
Várom az esti jelentéseket:-)
Krisztián(átküldöm neked is amit Paluinak, a perces adatokat) válaszához hozzászólva, ha pl. az egyperces automata adatokat nézzük, már pontosabb képet at a dologról. Tegnap legyûjtöttem a percenkénti adatokat 02:30 UTC és 02:51 UTC között. Hiszent volt olyan perc amikor 0.7 fokot süllyedt a hõmérséklet. A szél a hideg levegõ bejövetelekor 0.1-0.2 m/s-ról felment 0.8 m/s-ra, majd amikor a hõmérséklet csökkenés megállt, a 47.perc körül, akkor újra legyengült. Szerintem nem helyben hûlt le, inkább a rét valamely másik pontja felõl hozta a hûvös, párás levegõt. A 2 perces szélátlagok is szélirányváltozást mutatnak 150 fokról 130-120-ra. Ilyenkor a talajmenti szél lett volna érdekes, ha lenne ilyen mérés.
Június elsõ két dékádja 17,3 fokos közepet, 1 hõségnapot és 26 mm csapadékot hozott.
Megjött a válasz Pérrõl. Bemásolom pontosan a szöveget. Sok újat nem tudtunk kitalálni így sem, nagyjából arról van szó benne, amit eddig is sejtettünk. (Az idõpontok, ahogy visszaemlékszem az eredeti problémára, itt a felsorolásnál talán el vannak tolva 1 órával, mert CET-ben vannak leírva ha jól sejtem, de az most mindegy.)
"Az aznap reggeli adatok:
Hõmérséklet:
03:30 20,0
03:40 19,4
03:50 15,3
04:00 15,0
Szélsebesség
03:30 1,5
03:40 0,9
03:50 0,4
04:00 0,9
Légnedvesség
03:30 60
03:40 63
03:50 79
04:00 82
Elsõ kézbõl a szél gyengülésének tudom be a dolgot, hiszen tapasztaltam már számos esetben, hogy itt a reptéren bámulatos mértékben le tud hûlni a levegõ, ha leáll a szél és nincs felhõzet. Ilyenkor meredeken emelkedik a légnedvesség és ugyanilyen módon csökken a hõmérséklet. A felhõzet mindvégig 0-1 okta között változott.
Ugyanekkor pl. Gyõrött mindvégig 3-4 m/sec volt az átlagszél és 22-23 fok, 50-52 % a nedvesség.
Ezután (04:10 UTC-tõl) ismét megélénkült a szél és melegedett a levegõ!
03:00 UTC-ig 130-150 fokról fújt a szél, aztán legyengült és 118-116 fokra fordult, egészen 05:10-ig, utána ismét délkelet dominált. A kifutópálya a mûszerkerttõl mintegy északi-északkeleti, az elõtér viszont nagy betonfelülettel keleti-délkeleti irányban fekszik. Az állomás nincs lapban, sík területen helyezkedik el. A szélfordulás után éppen az elõtér felõl lengedezett a szél. Ez is lehet magyarázat."
Ennyit tudunk egyelõre tehát.
"Az aznap reggeli adatok:
Hõmérséklet:
03:30 20,0
03:40 19,4
03:50 15,3
04:00 15,0
Szélsebesség
03:30 1,5
03:40 0,9
03:50 0,4
04:00 0,9
Légnedvesség
03:30 60
03:40 63
03:50 79
04:00 82
Elsõ kézbõl a szél gyengülésének tudom be a dolgot, hiszen tapasztaltam már számos esetben, hogy itt a reptéren bámulatos mértékben le tud hûlni a levegõ, ha leáll a szél és nincs felhõzet. Ilyenkor meredeken emelkedik a légnedvesség és ugyanilyen módon csökken a hõmérséklet. A felhõzet mindvégig 0-1 okta között változott.
Ugyanekkor pl. Gyõrött mindvégig 3-4 m/sec volt az átlagszél és 22-23 fok, 50-52 % a nedvesség.
Ezután (04:10 UTC-tõl) ismét megélénkült a szél és melegedett a levegõ!
03:00 UTC-ig 130-150 fokról fújt a szél, aztán legyengült és 118-116 fokra fordult, egészen 05:10-ig, utána ismét délkelet dominált. A kifutópálya a mûszerkerttõl mintegy északi-északkeleti, az elõtér viszont nagy betonfelülettel keleti-délkeleti irányban fekszik. Az állomás nincs lapban, sík területen helyezkedik el. A szélfordulás után éppen az elõtér felõl lengedezett a szél. Ez is lehet magyarázat."
Ennyit tudunk egyelõre tehát.
Hát ilyet.....nem láttam mióta élek....ez tényleg sokkoló.
Sok nagy vihart éltem már át,de még egyik se hagyott maga után ilyen látványt.
[esõ] [esõ]
Iszonyat,komolyan mondom.
[esõ] [esõ]
Sok nagy vihart éltem már át,de még egyik se hagyott maga után ilyen látványt.
[esõ] [esõ]
Iszonyat,komolyan mondom.
[esõ] [esõ]
Én jégre nem nagyon emlékszem, szerintem csak elenyészõ volt, legalábbis itt. Nem az esõ mennyisége játszotta a fõszerepet hanem inkább az orkánerejû szél meg a talán sosem látott villámok.
Igen, emlékszem, nem semmi vihar volt. Jég is volt benne rendesen. Innen nézve így nézett ki: Link
2 éve ezen a napon rekordmeleg volt (Pesten) aztán este jött egy extrém zivatarlánc Ausztia felõl, azóta se láttam olyan szép villámokat!
A második dekád középhõmérséklete 19,3°C, a hónapé eddig 18,1°C, ez eddig átlag körüli.
A havi csapadék tegnapi 3,0mm-el 15,8mm lett, ez még az átlag 25%-át sem éri el.
Az éves összeg jelenleg 181,7mm, csekély.
A jövõ hét hozhatja meg a helyrerázódást.
A havi csapadék tegnapi 3,0mm-el 15,8mm lett, ez még az átlag 25%-át sem éri el.
Az éves összeg jelenleg 181,7mm, csekély.
A jövõ hét hozhatja meg a helyrerázódást.
Visszatekintettem az ominózus 1999 nyárra.Nálam a július 124 mm-t hozott Cseszneken,java 12-ig esett,utána csak 29 mm.Extra nem ez,hanem a június volt a Bakonyban 201 mm-el,ami a jún.11-i felhõszakadásnak köszönhetõ,de utána is volt egypár.Ezek a mocsárhelyzetek adhatnak néhány megyében özönvizet,de néhány megye szárazon is maradhat.
A június nálam 48mm-en áll...
Elég jó lenne minimum minden hónapban ennyi csapadék!...
Elég jó lenne minimum minden hónapban ennyi csapadék!...
Pénteken az OMSZ szerint Bp-en 6,5 fokkal volt a sokévi átlagnál melegebb.A mi anomáliatérképünk szerint 4 fokkal.Gyakran veszek észre ilyen nagy eltéréseket,mi ennek az oka ?
Elõfordulhat, hogy a mai napon a maximum minimum rekorja megdõl Budapesten és országosan is. Eddig a mai napra a legalacsonyabb maximum hõmérséklet 16,4°C volt Budapest- Lõrincen 1969-ben, most fõváros környékén 12-13 fok van. Eddig az országos rekordot Kékestetõ tartja 9,5°C-al 1989-bõl, jelenleg Kékestetõn 7-fok van és a többi magasabban fekvõ területen sincs 8-10 foknál több, így jó esély van rekordöntésre, igaz estig még sok idõ van.
Az éjjeli 12 mm-rel a június most 44 mm-nél áll nálam. A városon belül is lehetnek eltérések.
Tegnap este óta össz-vissz 0,3 mm csapi jött le, elképesztõ, hogy nem akar több esni
1 hét alatt majdcsak összegyûlik 5 mm [esõ]
1 hét alatt majdcsak összegyûlik 5 mm [esõ]
Június 2. dekádja 18 mm csapadékot hozott,ami már elég volt a 22 mm-es havi szumma eléréséhez.Tehát "esõsebb" volt 4-szer az esõ dekádnál.Viszont jóval melegebb lett annál(vagy 2 fokkal),így már 19,3 fok a közép,ami kicsivel meghaladja a sokévit.
Mindenbizonnyal tõlÜNK K-re,mert itt is 2,0mm épp,hogy meglett,még annyi sem mint nálad !
Tegnap délután órákon át itt haladt mellettem a rendszer,folyamatos dübörgéssel,reméltem,az a 20km. már meglesz valahogy !?
Megint ennyin múlt,Balmazújváros és a "sztyeppe" nagyot kaphatott,és többször is.
Tegnap délután órákon át itt haladt mellettem a rendszer,folyamatos dübörgéssel,reméltem,az a 20km. már meglesz valahogy !?
Megint ennyin múlt,Balmazújváros és a "sztyeppe" nagyot kaphatott,és többször is.
Nálam a hónap elsõ, az év második hõségnapja alakult ki pénteken. 32,0°C, május 18-án 30,5°C volt. 4 mérésbõl 18,91°C, min-maxból 19,5°C június középhõmérséklete. A csapadék mennyiség 24,2mm. Szárazabb, de átlagos hõmérsékletû eddig a hónap.
Szokás szerint kelere történtek éjjel is a nagyobb dolgok, ám megelégszek a reggelig nálam összejövõ 3,0mm-el.
2009.06.20. 17:00
Húúú, mi volt ma Váradon! Du. 5 körül kimentünk a Reál bevásárlóközpontba és mire kiértünk iszonyú vihar kerekedett, szinte a semmibõl. Pillanatok alatt beborult, sötét fellegek mindenfele, majd kitört a haddelhadd. Rengeteg közeli lecsapó, majd fél órán keresztül kb. 10-15 km-es körzetben keringett a vihar. Iszonyú ropogás és villogás volt. Volt nálam kamera, de kocsiból kellett filmeznem a heves zuhé miatt és szinte minden második villámról lemaradtam, annyifele villámlott... De nagyon király volt! Filmek és honlapfrissités hamarosan!
2009.ö6.21. 03:00
Megint én vagyok
Nemrég egy újabb brutális rendszer haladt át felettünk. Itéletidõ volt, nagyon közeli lecsapókkal (200-300 m), brutál reccsenésekkel és felhõszakadással. Jég szerencsére nem volt! Idõben észleltem, igy a késõi idõpont ellenére (éjjeli 3 óra) a nagyját lefilmeztem. Az egyik lecsapó iszonyú közel volt, mert megtelt a levegõ elektromossággal és még a karomon is felállt a szõr
Videó és hangorkán hamarosan!
Húúú, mi volt ma Váradon! Du. 5 körül kimentünk a Reál bevásárlóközpontba és mire kiértünk iszonyú vihar kerekedett, szinte a semmibõl. Pillanatok alatt beborult, sötét fellegek mindenfele, majd kitört a haddelhadd. Rengeteg közeli lecsapó, majd fél órán keresztül kb. 10-15 km-es körzetben keringett a vihar. Iszonyú ropogás és villogás volt. Volt nálam kamera, de kocsiból kellett filmeznem a heves zuhé miatt és szinte minden második villámról lemaradtam, annyifele villámlott... De nagyon király volt! Filmek és honlapfrissités hamarosan!
2009.ö6.21. 03:00
Megint én vagyok
Ha jól veszem ki szavaidból, fogalmunk sincs, hogy mi történt... Továbbra is figyelni fogom az állomás adatait, amikor csak lehetõségem van rá, és ha hasonlót észlelek, jelzem!
Továbbra is csak tájékoztató jelleggel:
Június második dekádja után Bp. Lõrincen a havi középhõmérséklet (napi 4 mérésbõl): 19,2 °C.
Ez a teljes havi átlag sokéves értékével hajszálpontosan, tizedre megegyezik.
Ahogy Derick is említette, tegnap valóban szezonrekord született, ugyanis az év eddigi legmagasabb hõmérsékletét mérték (32,5 °C). Az eddigi "listavezetõ" május 18. volt 30,6-del.
Ez az érték azért is érdekes, mert június elsõ 18 napján még hõségnap sem fordult elõ (a legmelegebb 15-én fordult elõ, 29,0 °C), most meg rögtön nem is kicsivel léptük át a 30-as határt.
Egyébként az év során is ez mindössze a harmadik hõségnap volt (a korábbiak május 18. és 22.).
Érdekességképpen: a hõségnapok számának sokéves átlaga júniusban 3 darab, és a következõ idõszak várható idõjárását elnézve, bizony nem lenne meglepõ, ha ebben az évben végül ez alatt végeznénk. Összehasonlításképpen ugyanezek az adatok a nyári napoknál: a sokéves átlag 14, most pedig eddig 11-nél járunk.
És jöjjön még valami más a végére: arról is esett szó, hogy vajon mikor volt mostanában átlagosnál hûvösebb június, illetve egyáltalán nyári hónap Bp-Lõrincen. Mivel most van esély, hogy megtörténjen, utánakerestem ezeknek is. 1991-ig néztem vissza a dolgokat, mert csak ettõl az évtõl kezdve van értelme a helyi 30 éves normálátlag figyelembevételének (hiszen a mérések 1954-ben kezdõdtek, tehát az 1951-1980-as átlag már nem lenne mérvadó).
Tehát az 1991 óta eltelt 18 évben az átlagosnál hûvösebb nyári hónapok:
- június: 3 alkalommal
1995 (-0,4 °C),
2001 (-0,8 °C),
2004 (-0,1 °C)
- július: 4 alkalommal
1993 (-0,6 °C),
1996 (-1,1 °C),
1997 (-0,8 °C),
2000 (-0,4 °C)
- augusztus: 2 alkalommal
2005 (-1,1 °C),
2006 (-1,5 °C)
Vagyis 54 hónapból mindösszesen 9 darab.
Hogy aztán városhatásnak, hõszennyezésnek, éghajlatváltozásnak vagy nem változásnak és sok egyéb dolgoknak mekkora a része ebben, az már egy másik összeállítás témája lehetne.
Június második dekádja után Bp. Lõrincen a havi középhõmérséklet (napi 4 mérésbõl): 19,2 °C.
Ez a teljes havi átlag sokéves értékével hajszálpontosan, tizedre megegyezik.
Ahogy Derick is említette, tegnap valóban szezonrekord született, ugyanis az év eddigi legmagasabb hõmérsékletét mérték (32,5 °C). Az eddigi "listavezetõ" május 18. volt 30,6-del.
Ez az érték azért is érdekes, mert június elsõ 18 napján még hõségnap sem fordult elõ (a legmelegebb 15-én fordult elõ, 29,0 °C), most meg rögtön nem is kicsivel léptük át a 30-as határt.
Egyébként az év során is ez mindössze a harmadik hõségnap volt (a korábbiak május 18. és 22.).
Érdekességképpen: a hõségnapok számának sokéves átlaga júniusban 3 darab, és a következõ idõszak várható idõjárását elnézve, bizony nem lenne meglepõ, ha ebben az évben végül ez alatt végeznénk. Összehasonlításképpen ugyanezek az adatok a nyári napoknál: a sokéves átlag 14, most pedig eddig 11-nél járunk.
És jöjjön még valami más a végére: arról is esett szó, hogy vajon mikor volt mostanában átlagosnál hûvösebb június, illetve egyáltalán nyári hónap Bp-Lõrincen. Mivel most van esély, hogy megtörténjen, utánakerestem ezeknek is. 1991-ig néztem vissza a dolgokat, mert csak ettõl az évtõl kezdve van értelme a helyi 30 éves normálátlag figyelembevételének (hiszen a mérések 1954-ben kezdõdtek, tehát az 1951-1980-as átlag már nem lenne mérvadó).
Tehát az 1991 óta eltelt 18 évben az átlagosnál hûvösebb nyári hónapok:
- június: 3 alkalommal
1995 (-0,4 °C),
2001 (-0,8 °C),
2004 (-0,1 °C)
- július: 4 alkalommal
1993 (-0,6 °C),
1996 (-1,1 °C),
1997 (-0,8 °C),
2000 (-0,4 °C)
- augusztus: 2 alkalommal
2005 (-1,1 °C),
2006 (-1,5 °C)
Vagyis 54 hónapból mindösszesen 9 darab.
Hogy aztán városhatásnak, hõszennyezésnek, éghajlatváltozásnak vagy nem változásnak és sok egyéb dolgoknak mekkora a része ebben, az már egy másik összeállítás témája lehetne.
Utánanéztem a dolognak: 40-45 közötti 5 percben esett a legjobban a hõmérséklet mégpedig 2.8 fokot, 1 perc alatt 41-rõl 42-re 18.8 fokról 18.1 fokra ment le, ami 0.7 fokos csökkenést jelent(!). Ebben az 5 percben a légnedvesség 63%-ról 76%-ra ment fel. A szél a kifutópálya felõl ,,fújt,,, és kérdéses idõszakban 0.2 m/s-ról 0.8 m/s-ra emelkedett. Érdekes
Tehát ezek a ködfoltok eredményeznék a -4°C/10perces hõingadozást? hmm. Ezt bizonyára alátámasztaná, ha lennének páratartalomadatok az említett idõszakból. Vannak?
Szerintem a domborzattal és edafikus viszonyokkal, a betonkifutó elhelyezkedésével, és az említett pára-ködfoltok "kóválygásával" a lapályos térszínen, megérthetõk Pér gyakran meghökkentõ mértékû T-ingadozásai.
A homok miatt kissé Likócs is hajlamos rá, de Péren még erõsebb ez a fajta libikóka.
A homok miatt kissé Likócs is hajlamos rá, de Péren még erõsebb ez a fajta libikóka.
Holnap utánanézek én is Péren helyben a lehûlés dolognak. Azon a nagy sík téren, ahol az állomás is van szinte minden reggel képzõdik köd, párafolt, ami teljesen szabálytalanul lõdörögve a réten okoz hirtelen változásokat a hõmérsékletben és légnedvességben... nez lehet csak egy szellem-párafolt volt
Ma 10 éve, 1999. június 19-én mértem az eddigi legnagyobb 24 órás csapadékmennyiséget. Eger-Szõllõcskén 93,1 mm-t. Két zivatar adta, az elsõ délután 1 és fél három között 73 mm-t, a második hajnalban a maradék 20 mm-t. Azon a nyáron a 3 hónapban ott 530 mm körül volt az összmennyiség.
Ahogy lejjebb Lackó-Packó is írta, ilyen rövid idõ alatt ennyit csak valami külsõ dolog miatt csökkenhetett, természetes úton ilyen jellegû éjszaka közben ennyit nem csökkenhet vagy nõhet pár perc alatt.
Elég nagy betonplacc van ott a képen, és mivel épp délkeleties légmozgás volt, vagyis a beton felõl fújt a szél, elvileg a megoldás szerintem ott keresendõ.
Elég nagy betonplacc van ott a képen, és mivel épp délkeleties légmozgás volt, vagyis a beton felõl fújt a szél, elvileg a megoldás szerintem ott keresendõ.
A Pécs-pogányi állomásnál is van ilyen, ott 4-5 fokokat gyakorta zuhan a hõmérséklet, amint elfordul a szél a kifutópálya betonja felõl.
Bár ott még rá lehetne fogni, hogy a völgy felõl hidegebbet hoz, nem tudom Pér esetében is lehetséges-e?
Bár ott még rá lehetne fogni, hogy a völgy felõl hidegebbet hoz, nem tudom Pér esetében is lehetséges-e?
Az az érdekes a dologban,hogy nincs szélfordulás vagy erõsség változás..10 perc alatt a 4 fok az nagyon sok,az a levegõ valahonnan jöhetett,nem az ottlévõ hült le az fizikai képtelenség,lehet van ott egy eldugott fagyzúg...
Most ahogy nézem azon a hajnalon 150-170 fok között lehetett valami,ahogy egy kicsit is 190 fok lett vagy 130 azonnal visszahült..Elõtte is 3 körül egyszer volt 160 fok az irány rögtön 17.9 lett 16.1-rõl 10 perc alatt...aztán vissza...
Most ahogy nézem azon a hajnalon 150-170 fok között lehetett valami,ahogy egy kicsit is 190 fok lett vagy 130 azonnal visszahült..Elõtte is 3 körül egyszer volt 160 fok az irány rögtön 17.9 lett 16.1-rõl 10 perc alatt...aztán vissza...
Írtam az egyik ottani kollégának, talán majd õ fog tudni valami okosat mondani. Mindenesetre én is kíváncsi vagyok.
Jártam ma Sand településen, Nagykanizsától délkelet felé, ahol a hírek szerint több 10 fa dõlt ki a keddi vihar alatt.
Fényképezõm nem volt, dea látottak alapján vasárnap megyek vissza, fényképezõvel.
A fau egy völgyben van, és egy 300 m széles sávban ami fa, az fekszik egy kis túlzással, embertelen a pusztítás. Nyár, fûz, akác, dió vegyesen kidöntve, nagyrészük egy irányba dõl, dny felõl északkelet felé. Láttam olyat, ami meg van csavarodva. Kifutószél azért nem lehetett szerintem, mert nagy szél mindenhol volt, a Lenti-Letenye-Kanizsa vonalban kidõlt fák nem igen voltak, itt meg halomra döntve.
És a legdurvább, hogy mesélték, hogy a vihar nyugatról jött, a kifutószél is gondolom nyugati irányból jött, és erre a keleti(!!) felérõl slaggal kellett lemosni a leveleket. Elvileg nyugatias irányú kifutószél mellett hogyan kerül rengeteg levél a keleti falra???
Fényképezõm nem volt, dea látottak alapján vasárnap megyek vissza, fényképezõvel.
A fau egy völgyben van, és egy 300 m széles sávban ami fa, az fekszik egy kis túlzással, embertelen a pusztítás. Nyár, fûz, akác, dió vegyesen kidöntve, nagyrészük egy irányba dõl, dny felõl északkelet felé. Láttam olyat, ami meg van csavarodva. Kifutószél azért nem lehetett szerintem, mert nagy szél mindenhol volt, a Lenti-Letenye-Kanizsa vonalban kidõlt fák nem igen voltak, itt meg halomra döntve.
És a legdurvább, hogy mesélték, hogy a vihar nyugatról jött, a kifutószél is gondolom nyugati irányból jött, és erre a keleti(!!) felérõl slaggal kellett lemosni a leveleket. Elvileg nyugatias irányú kifutószél mellett hogyan kerül rengeteg levél a keleti falra???
Megnéztem,tényleg érdekes,19.4-rõl 10 perc alatt lett 15.3 szél nem változott,egyedül a nedvesség követte a T-t 63%-ról felment 79-re...de a mai hajnalon többször ingadozott a T elõtte is,mondjuk nem ekkorát...
Elmentünk, megnéztük, és Peti80-nal ellentétben engem nagyon meglep a dolog... Nem igazán értem a -4°C/10perc T változást 
Teljesen nyílt terepen, semmitõl nem zavarva helyezkedik el
Teljesen nyílt terepen, semmitõl nem zavarva helyezkedik el