Időjárási visszatekintő

Sziasztok!

Raktam fel pár képet a 06.10-edikei villámokról.
A photomax sikeresen vizsgázott. ;-)

Link

Link

Itt lent 18,2 mm jött le a végére, amim szintén bõven elég, a havi már 45,4 mm, az éves 304,7 mm!

Tegnap Dunaújvárosban éltem át egy heves zivatart, elenyészõ jég is volt benne, de ez annál látványosabb volt (Székesfehérvár)

Link
Link
Link
Link
Link
panel fényfürdõben:Link
Link

Ez gyakolatilag így képen, mintha földet ért volna, szóval elgondolkodtató.

Tegnapi érdekes képzõdmények: Link
fraktus?-tornádó?
Ezen a zoomolt képen egészen jó tornádó kinézete van. A képtárban még van róla néhány felvétel.

Nálunk a hegyen 24,1. DE apám hallott pár völggyel arrébbról 30 milirõl is.

A tegnapi (a héten az elsõ) csapadék 4,6mm.
A havi szumma 12,4mm-re araszolt.

A tegnapi heves zivatar (SC? ) 35mm csapadékkal szolgált kevés jég is keveredett az esõbe kb cseresznyemag nagyságú,sajnos a tornádóról nem tudtam képeket készíteni.
Havi mennyiség 59mm.

Sajnos ezúttal (is) csak látványosságokban volt része Gyõr középsõ és déli részének, 2mm esett a Belvárosban és lakóhelyemen egyaránt. Likócs 6mm-rel zárt, a szigetközi Mecséren 22mm esett. Óváron valószínûleg még több.
Júniusban Gyõrben 2.2mm a csapadékösszeg.

Az elmúlt 2 napot sikerült 3,5 mm-el letudni...

Szerintem fractus.

Tegnapi Hf így érkezett Pécsre:
Link
A 2-dik képen tuba látható vagy fractus?

20,5mm hullott a mai zivatarból és az azt követõ csendes esõbõl, a hónap 47,6mm-nél jár.

Összefoglaló a mai esztergomi helyzetrõl.
A vihar 14:30 és 15 óra között érkezett, viharos széllökésekkel, hirtelen nagy mennyiségû csapadékkal, valamint sûrû villámtevékenységgel. 16:30-kor viszonylag kevés, borsó nagyságú jég is esett. Rá egy órára (17:30) kezdõdött meg a kárfelmérés. A víznyelõk nem tudták befogadni a hirtelen jött nagy mennyiségû csapadékot, és ez a közlekedésben nagyobb fennakadásokat is okozott. A víz pincéket, garázsokat is elöntött, a pontos kárfelmérés jelenleg is zajlik. A viharos erejû szél nagyobb faágakat tört le, valamint néhány lámpaoszlopot is kidöntött.
KÉPEK:
Jég:
Link
Link
Víz:
Link
Link
Link
Természeti károk:
Link
Link
Felhõkép:
Link

Tordai Ágoston M. P.

Jég pusztított a villányi borvidéken: Link
Radarkép: Link

Az Alföldön sem mindenhol a nagy csapadék a jellemzõ!
Nálam a 74 nap alatt lehullott 31 mm csapadék se veszélyeztet elöntéssel.
De Cegléd környéke még siralmasabb képet fest.
Ma esett 0.9 mm a délutáni/esti zivatarocskából.

Ma (akár 15687 napja)szintén nem volt itt SC,bár egy tucat szántotta végig az országot,ahogy elnézem az észleléseket és vihar,tuba,tornádó,jégzápor,felhõszakadás volt dögivel.Nálunk szerencsére károkozás nélkül volt 6,4 mm csendes esõ,bár a végén távoli dörgés is hallatszott.A kiszáradt patakmedrek most sem sározódtak be,a por és a növényzet gyorsan felszívta a nedvességet.
74 nap alatt 50 mm-nél tartunk,nem esett annyi,mint ahogy hallom Szolnokon 1 óra alatt.Szegény elsivatagosodó Alföld...

Lassan vége az elsõ felvonásnak. 18 mm esett belõle borsónyi jéggel.

A tegnapi napra minden rubrikát kipipálhattam, reggel volt kis esõ, kora este zivatar és záporok, ebbõl 1,5 mm esett, míg hajnalban sûrû köd volt a városban alig 50-100 m-es látótávolsággal! Ilyet ritkán lát az ember nyáron! Csak a Pécsi-víz félmedencéjében volt köd a Komló úton és a 6-os út kivezetõ szakaszán ragyogó napsütés volt, szép képeket lehetett volna készíteni, ha lett volna nálam fényképezõ.

Link
Link
2 kép a tegnap esti zivatarról. Volt pár szép lecsapó is. Tisztán lehetett látni a peremfelhõt, annak ellenére, hogy éjfél elõtt volt a zivatar. Vöröslött a peremfelhõ a város fényétõl.

Szolnokon mennyi csapi esett most? Mert ide egy csepp sem jutott!

Hopp, ezt Link most találtam a neten, szerintem a május 22-ei zalaegerszegi szupercella lehet!

Bizony szép cella volt bár én annyira nem örültem neki, mivel Budapest déli szélén akkora jégverést okozott hogy 1 órát késett a 19:45-kor Pécsre induló Zengõ IC amin én is rajta voltam. [esõ]

Jó kis záporunk volt tegnap este, több mint 1 órán keresztül elég szépen esett az esõ. 8 óra után kisütött a Nap és szivárvány volt.
Fertõ tó mellett készült kép: Link (Kár, hogy nem volt, már ekkor észak, északkelet felé összefüggõ a felhõzet.)

Eltelt június elsõ dekádja,amely kimondottan üdítõ és átlagos(Tközép 17,9 fok,éppen átlag)hõmérsékleti viszonyokat hozott.Csapadékban ugyanakkor gyalázatos 3,8 mm-t volt képes produkálni.Ezzel az utóbbi 7 dekád szárazsága folytatódik.Egyedül május utolsó dekádja bírt hozni a 7-bõl elfogadható 23 mm csapadékot,a többi 6-ban összesen esett 21 mm...

A tegnap éjfélre végre ideért egy pofás kis szupercella. Remek helyrõl tudtam filmezni. Kb. 1 óra alatt sikerült lekapnom vagy 200-300 villámot, aminek kb. a fele lecsapó volt! A vihar magja végülis elkerülte Nagyváradot DK-i irányban, de igy is az elmúlt évek egyik leglátványosabb villámparádéját sikerült megörökitenem! Videók és a videókból kiszedett képek hamarosan a honlapomon!

zOLi

Az éjszakai heves zivatarból összesen 15,5mm esett.
Képek az érkezésérõl:
Ízelítõ: Link Link
Összes kép: Link

Üdv!

Néhány kép az esti bp-i SC-rõl. Ezek a József A. ltp-rõl készültek. (IX-ker)

Link

Pár kép a délutáni kanizsai celláról. Szerencsére ahol én lakom (kb 3-4 km-re a hírekben említett jéggel vert palini városrésztõl) ott nem hogy jég, de még szinte esõ sem volt, csak szél.Pár kilóméter is ennyit számít ilyenkor!
Link

Igen sajnos mi is kaptunk jeget, legalább 10 percig csak jég hullott, de szerencsére borsó nagyságú és egy picivel nagyobbak voltak "csak". Nagy kár nincs, csak néhány kert növény lyukadt ki itt-ott. Csapadék 6,5mm lett nálam.

Dalma: Nagyon szép képek, gratula:-)

Hûha!
Gratula a képekért!

Néhány kép a Budapestet az imént elhagyó celláról:
Link
Link
Link
Link
Link

Vasárnap itt azért belehúztunk.
Igaz, sok látszatja már nincs...

Az imént kaptuk meg az elmúlt évek legnagyobb jégesõjét. Jégméretet tekintve mindenképp. 2-3 cm-es átmérõjûek voltak a legnagyobb darabok.

Júniusi csapadék eddig a lakhelyemen: 0 mm Link
Szóval most ki szív? Talán délkelet, esetleg a fõváros, vagy délnyugat?

szerk: jégesõ nem kell!!!!!

Még csak egyet ehhez a témához kapcsolódva. Ahogy Floo is írta, hogy ilyen manipulatív (már elnézést a szóért) eljárásokkal ne kelljen bûvészkedni, bizony nagyon meg kellene vizsgálni egy adott telepítendõ állomás helyét. Mindenki tudja milyen szempontoknak kell irányadóknak lenni. Viszont úgy gondolom, hogy a legnagyobb jó szándék mellett sem képes erre önmagában az OMSZ, ehhez szükség van arra, hogy a megfelelõ hatóságok, az állam is közremûködjön e fontos probléma megoldásában. A múlttal ebben a tekintetben mondhatnánk már talán azt is elkéstünk foglalkozni, marad a bûvészkedés (homogenizálás) az adatokkal, amik semmilyen körülmények között nem fogják 100%-osan reprezentálni a valóságot. Mondjuk érdekes lehet milyen pontosság érhetõ el vele... A jelennel, a jövõvel még foglalkozhatunk ill. foglalkozhatnak az illetékesek. Csak egy dolog amire például gondolok, hogy a meteorológiai állomások helyét meg kellene tartani a kiinduló állapotban, abban amibe most van, vagy a telepítés során kerül. El kell kerülni, hogy az állomás helyét valami miatt meg kelljen változtatni. Ebben például lehetne a hatóságoknak óriási szerepe, az eredeti környezet megóvásának. Nem egy könnyû feladat, ez biztos, hisz ezen felül is számtalan problematikára kell megoldás, de véleményem szerint, hosszútávon megéri.

Talán az egyetlen dolog, amiben a "homogenizálás" elfogadott lehet számomra, az a mûszerpark precizitásának fejlõdése, bár erre ennyi év távlatában már nem tudom lehet-e ezzel valamit érdemben kezdeni.

Köszönöm a válaszod! Az apropó, amiért belemerültem, hogy én is elõszeretettel kutatgatom Szekszárd klimatológiai érdekességeit.

Elnézést a nem éppen fórumtémába kapcsolódó hosszú szövegemért!

Köszönöm a részletes választ, tanulságos, amit megtudhattunk ennek kapcsán.

Miért ti csak egyet szoktatok???

Na félre a tréfával, természetesen május 26. a második dátum.

Mindenesetre idén még nem mentünk 28 fölé.

Jogos.

Már bocsi, de május 25.-én kettõ Tmax-ot mértél?

Az év eddigi legmelegebb napjai Szombathelyen:
1. május 25. 27,9 fok
2. június 9. 27,8 fok
3. május 25. 27,7 fok.

Az eredeti adatsort úgy változtatják meg, hogy a mérés körülményeiben az idõk során bekövetkezõ változások hatásait valamilyen módon (különbözõ statisztikai eljárásokkal, parametrizációval stb.) figyelembe veszik. Ezek a legfontosabb változások:
- az állomás áthelyezése, elmozdítása, mind horizontális, mind vertikális értelemben,
- az állomás természetes és/vagy mesterséges környezetének megváltozása,
- az egyes korszakokban a méréshez használt mûszerek mûködésében, mérési pontosságában rejlõ különbségek,
- a mérés egyéb körülményeinek (pl. leolvasás idõpontjának, korrekció alkalmazásának) megváltozása.
De a konkrét mechanizmust sajnos nem ismerem, ebben egy éghajlatos kolléga tudna segíteni.

Bizony!
Teljesen igazad van!
Én igazából azt sem értem, hogy két sarkított pozíció, egy domb és egy mélyebb fekvésû állomás (ami az elõjelet illetõen megfelel egy szegedi külterületi és egy épület tetõtéri teraszán végzett mérések közti különbségnek) több évtizedes adatsorát hogyan lehet homogenizálni?
Mi is valójában a homogenizálás?
(Tudom a választ, van rá egy jó szavam, de azt inkább nem írom le...)
Ugyanis, mint tudjuk, a dombon magasabb minimumok vannak, mint egy mélyebb fekvésben, ha egyidejûleg mérünk a két, egymástól akár néhányszáz méterre lévõ ponton, a minimumok éves átlagában akár 2-3 fokos, az abszolút minimumban pedig akár 10 fokos különbség is lehet. Ha átpakolnak egy állomást, akkor az adott idõszakban az abszolút minimumokat homogenizáljuk, a -27 fokot és a -17-et, akkor lényegében az adott idõszak abszolút minimuma -24 vagy -22 vagy -23 fok lesz??

A Lenti állomás nem elõnyös fekvésben volt az elmúlt 80 évben, az 1990-es évek végén kishíján felkerült Lenti-hegyre, a két véglet lett volna ezzel megvalósítva. Ehelyett Iklódbördõcére került, ugyanolyan mély fekvésbe, mint elõtte volt Lentiben. Ez elvileg nem rossz döntés (mégha véletlen is volt!), mert a probléma ott van, ha az állomás áthelyezése folytán ellentétes elõjelû pozícióba kerül egy állomás, akkor az olyan, mintha Rómát akarnák homogenizálni Moszkvával.

A homogenizálásnál elszúrtak egy-két dolgot bizony, ugyanis szerintem olyan, hogy homogenizálás, egyszerûen nem lenne szabad, hogy legyen!
Ugyanis ezt a homogenizálás néven futó dolgot meg lehetne oldani nagyon egyszerûen úgy, ha próbálnák az állomásokat közel ugyanolyan helyekre tenni, mint ahol elõtte voltak, hogy 5 km-el arrébb vagy 10-el errébb, az már tökmindegy, de túlzás nélkül állítom, hogy ugyanolyan pontokat is ki lehet könnyûszerrel nézni, azok közül pedig ki lehetne választani az egyéb szempontoknak (õrzés, telefon, biztonság, megközelíthetõség) is megfelelõt.
Sõt, ha csak néhány év adatát nézzük (persze jobb minél több évet nézni), akkor látható, hogy két, egymáshoz közel lévõ állomás közti pl. középhõmérsékletkülönbség állandónak tudható be néhány tizedfokon belül. Ezáltal lehetõvé válik az is, hogy 1 tizedes pontossággal meg lehetne becsülni azt az értéket, amit pl. a miskolci állomás mért volna tegyük fel 2007-ben ott, ahol 1991 elõtt volt. Ehhez persze szükség van néhány adatra (környezõ állomások adatai) és információra is, mint pl. az adott év felhõzöttsége, derült éjszakák száma stb, mert ezek befolyásolják az adott év középhõmérsékletét.
Ehhez persze egy szakmai szempontokat elsõdleges helyen tartó, komoly szakmai megfontolással történõ állomásteleptés lenne szükséges, illetve a bejövõ adatokat nem szárazon, nyersen, gépiesen kellene kezelni, hanem az adott mérési pozíciónak megfelelõen.
És ehhez még 1-2 dologra lenne szükség, ami nem a pénz, hanem egészen más...

"Szívembõl szóltál", ami az adatfabrikálásokat illeti. Magam is ezen a véleményen vagyok.
Egy kicsit azért elgondolkodtatott ez a dolog, mit is kell pontosan érteni az adatok homogenizálásán. Más állomások adataiból interpolált, modellezett vagy a meglévõ helyi adatból származtatott adatokat?

Ha jól tudom némi átfedés van a kettõ között, a pallagi állomást az 50-es években szüntették meg. Az éghajlati elemzés ezt írja: "Az 1901-1950 közötti idõszak adatai döntõen a Debrecen-Pallag-i éghajlati állomásról származnak."

Pallag és a repülõtér között egyébként ellentétes irányú a különbség, a reptér melegebb valamivel. Tehát megint nem levonni kéne, hanem hozzáadni kb. 2 tizedfokot az adatokhoz, hónaptól függõen. Pallagról országos hidegrekordok is származnak, az a hely hajlamos volt igen alacsony minimumhõmérsékleteket produkálni.

Úgy tudom, hogy az adatsor 1950-tõl már a reptéri méréseket tartalmazza, s nem a pallagiakat. Vagy késõbb költözött az állomás?

Semmiféle kétségem nincs, és nem is volt. Csak nem értettem mely idõszakról írsz. Köszönöm a válaszod.

Rémisztõ lehetõség... Pontosan ezért vagyok én is erõsen szkeptikus a témában.
A következmények pedig beláthatatlanok.

Akkor tehát:
- vagy valamit elszúrtak a homogenizálásánál, de nagyon;
- vagy pedig tényleg nem az az adatsor, amelyiknek lennie kéne.

Bármekkora káosz is van az éghajlati adatokkal kapcsolatban néha, azért mindkettõ elég durva hiba lenne, ezt nem feltételezem az Éghajlati Osztályról. Szóval nagyon kíváncsi lennék, hogy mi lehet a megoldás.

A homogenizálással kapcsolatban pedig én személy szerint mindig is kicsit szkeptikus voltam. Szerintem az eredeti helyen és idõben, és az eredeti körülmények között végzett méréseket nem lehet semmivel helyettesíteni, semmilyen utólagos modellezéssel, számítgatásokkal vagy bármilyen más bûvészkedéssel. (Ahogy Floo említette egyszer a szegedi adatokkal kapcsolatban: "vajon egy lakóépület harmadik emeleti erkélyén végzett mérésen mit lehet homogenizálni...?")

1901-50 között minden egyes évben alacsonyabb hõmérséklet szerepel a honlapon és a kiadott CD-n is, mint amit akkoriban Pallagon, a hivatalos állomáson megfigyeltek. Ha kétséged van menj el az OMSZ szakkönyvtárába vagy a Széchenyi Könyvtárba és nyiss ki egy évkönyvet a debreceni megfigyeléseknél bármelyik évbõl.

Az eltérés 1950 és 1951 között jelenik meg igazán, az eredeti adatok szerint a két év szinte egyforma hõmérsékletû volt, azonban ha a honlapot megnézed 7-8 tizedfok különbséget látni közöttük.