Bioszféra

Van szerencsém bemutatni a "házirigót" és fiókáit

Tegnap említettem a "gyalog-etetést" Felhõs idõben, késõ délután készültek képek miután az elsõ fotó után a három fióka háromfelé rebbent szét, késõbb a háromból kettõnek sikerült az etetését meglõnöm (a harmadik takarásban volt) Az egyik fióka fatönkre rebbent, ott kapta meg a kukucot, a másik a betonplacc mellett kirángatott gilisztát majszolja ("kilóg" a csõrébõl)

Nagyobb kivágatok: Link Bocsi, kevés fény volt, teleobival, az automatikára bíztam magam, emiatt némelyik 1/10 expo-val kézbõl, nyakatekert testtartásban készült bemozdult. Nem tudtam másként fotózni csak a kert másik végébõl egy orgonabokor takarásában, mert a felnõtt "házirigó" nem fél tõlem, de kicsinyei messzirõl megriadtak amihez hozzájárult Tomi kutya szertelenkedése is (annyiszor megfogadtam már hogy fotózás idejére kennelbe zárom de a "kapáslövések" miatt ritkán teszem)

Ízlések és pofonok... én pld. a húst hússal szeret/tem/em legyen az birka/nyúl/szarvas/disznó pörkölt vagy "csak" egyben-sült "dió" (sertéscomb-darab) de sok legyen Hát van csodásabb mint egy szép nagy darab illatozva rengõ-omló fõtt marhahús mustárral-tormával? (a koncból kiütött forró velõ pirítóson mennyei orvosaim tiltására nekem sajna csak VOLT) Sok van mi csodálatos, de a fõtt sonka krumplisalátával vagy füstölt sonka túróval zöldhagymával (esetleg snidlinggel) avagy jó fokhagymás disznósajt, csípõs parasztkolbász, kolozsvári szalonna hegyes zöldpaprikával? Halak jöhetnek minden formában, ha nincs más nyersen egy vödör pácolt hering alakjában ("ruszni").
Ízlések és pofonok - mi megesszük a sült malacot más népek utálják/tiltják. A lóhús is finom és tápláló (azért tatár módra fûszeres vajjal töltött "lószerszámot" nem ennék). A csigától viszolygok, de a rántott békacomb szerintem is finom (aki még nem evett ne varangyos békára gondoljon, kecskebéka combjai rántva olyanok akár a galamb vagy jérce) Én is "sajtpárti" vagyok, mindenféle sajtot a büdös sajtot is szeretem (ha nem nyúlós nagyon) csak a zöldpenészes erezetûeket nem eszem. Göre Gábor bíró úr szavaival "A sajt jó eledel, kivált az a fene kemény ripatsos úgy is híjják keméntáli" nem mellesleg kiváló húspótló de kenyér helyett is jó (a cukrom miatt kenyér helyett trappista-sajtszeleteket eszem tonhal mellé fokhagymával)
De gustibus non est disputandum, ki ezt szereti ki azt, hiszen az étkezés megszínesíti rövidke életünket. Hál Istennek vagy a Sorsnak, szívmûtétem miatt öt éve szedett napi 13 tablettám ellenére ma is jó az étvágyam (imádom a görög kaját, ha fiaim meghívnak, a "Zeus-tavernában" egyedül megeszem a kétszemélyes Zeusz-tálat zöldkörettel majd utána desszertnek két tányér gyrost természetesen görög salátával) Majonézes kukorica? Többet ér mint a rissz-rossz snackek/chipsek Egy doboz zöldborsó egy doboz kukorica majonézzel beledarált fokhagymával simán elfogy tévézés közben
De fõétkezéshez HÚS az kell (nekem)
Ízlések és pofonok - nem bántom a "vegákat" mert nem értem/nem is érthetem õket, hiszen nálam a színhús-evés olyan mint másnál az alkohol vagy drog lehet Élettanilag igazuk lehet, de mint laikus azt vélem nem mindenkire érvényes, ugyanis én ha nem jutok elég húshoz lelassulok, elkedvetlenedek, elgyengülök, okát nem tudom, orvosaim se, de rám hagyják egyek ha kívánom, lehetõleg mértékkel. Megpróbáltam a vega életrendet (még jógakonyhán is éltem kis ideig) nekem nem megy, pusztán zöldféléken élve eltûnt belõlem a dinamika és kezdeményezõkészség nem mellesleg vidám nevetõs alaptermészetemet felváltotta valami furcsa közönnyel társult kötekedõ ingerültség. (nem mellesleg anno "divat-vega" kollegákon is megfigyeltem ilyen kedélyváltozást a hús kiiktatása után)
Rövid életünket sztem nem kell szerzetesi aszkéta módjára leélni, meg kell adni a szellemnek ami a szellemé de a testnek is ami a testé "jót enni jót inni jót.. aludni" Az életet a maga teljességében összes örömével kell élvezni, kitöltve azt testiekkel és szellemiekkel magunk és mások számára hasznosan Természetesen NEM tartozhat ide a drogok legalizálása. Bármit is mesélnek azok akik a könnyû drogok terjesztésében vélhetõen anyagilag is érdekeltek, beláthatatlan következményekkel járhat erkölcsileg-anyagilag. Nem okoznak elég gondot az idült alkoholisták? Ezután majd õk is követelhetik alkoholizmushoz való jogaikat? Ne igyál ne dohányozz ne egyél húst inkább füvezzél? Az éhezõ indiánok is koka-cserjét rágnak, lehiggadnak és elmúlik éhségérzetük. Akaratlan a párhuzam Aldous Huxley "Szép új világ" könyvével, a polgároknak kötelezõ volt egy enyhe kábítószer, a "szóma" mindennapos fogyasztása. A természetben is látható, elkábított áldozat nem ellenkezik, kiszívhatják életnedveit vagy zombiként eltûri hogy a gazdatest felemésztésébõl gyarapodó élõsdi apránként felfalja
Bocs a filóért, én elkárhozott lélek szeretem a sajtot/húst/halat IS régi magyar mondás "evett zöldet eleget az állat életében" Jó napot jó kedvet Bioszféra

Sajna elég messze van a beazonosításhoz..

Hazafelé Sárvárnál fényképeztem ezt szép virágmezõt.
Sajnos nem tudom milyen növény virága lehet. Link

A büdös sajtnál jobb??? Hm, ízlések és pofonok :-))))

Az idei elsõ busalepkém.. Link

Oké, megnéztem, meggyõztél, reggel gombászás

Tényleg azt el is felejtettem, hogy a másik elátkozott környék amaz ottand. Én a mai somogyi vargányákra gondoltam.

Tudom-tudom, Szalafõ környékén a hétvégén találtak 3. db-ot.
Sajna itt esõ nemnagyon volt az elmúlt idõszakban, az Õrségben talán jobban volt. Ez lehet az egyik ok, amiért felénk nincs vargánya, vagyis inkább nem lesz.
Így maradok a cseresznyénél
Fenyvesben miért ne?
Ott van jobban nedvesség, viszont nincs olyan meleg.
A meleg erdõkben viszont nincs nedvesség.
Hm-hm!

Ember, eriggy az erdõbe! De ne fenyvesbe! Ott várnak a nyári vargányák.

Meg mert az öreg példányok csöves része is nyálkás, amitõl az étek is nyálkássá válhat. (No, hiába...a fiatal, friss, ropogós gombának párja nincs. )

Meg mert arról illik lehúzni a kalapbõrt, bizonyára lusták.

No, például a fenyõtinórut nem szedik fel. Gyanítom, a "kollektív tudat" kissé óvakodik tõle a kalap nyálkás felszíne miatt, pedig nagyon finom paprikást lehet készíteni belõle.

Mert a hûvös, esõs idõben "letapadt a virágpor" és nem volt zümi.

Fügék Nagykanizsán, -20,5 fokos téli állomási hõmérséklet után, de csak részben megfagyva Link Link Link Link Link
A városban a gránátalma sem fagyott meg Link
A Tihany felé vezetõ út mellett Link Link
Orchidea a félszigeten Link és egy látkép Link
Fújt a szél ma nagyon, és úgy ringatta a gabonamezõket, hogy majdnem tengeribeteg lettem tõle Link Link Link Link Link Link Link

Nolinak az összes kép Link , bár, csak akkor fogod tudni a ki nem emelt képek miértjét, ha benézel az agrometbe

No, akkor az elejérõl. Mik azok a bizonyos ehetõ tinórúk, amiket nem szednek fel?

Mi a jobb..?
Némely népek megeszik a csigát, a büdös sajtot - pedig van jobb...

Okés!
És ha nem hengeres a szára és nem snidlingszaga van?

Médeia, Iasón? Vagy kiknek a története ez?

Meg mert van jobb.

No, errõl a fokhagymás juhtúró tüneményrõl még írhatnál egy-két konkrétumot.. (Ha itt nem megy, légyszi egy pü-t..)
Köszi!

Ha hengeres a szára, de morzsold kicsit össze, és szagold meg.

Tehát az erdõben ami van és olyan mint a snidling, az snidling?

Ez nagyon gusztaa! Nekünk is van snidling, kint a erdõ szélén és a lakásnál is, kerti metélõhagyma. Az nagyobbra nõ.

Itthon nálunk is éregetni kezd Link Link
Több fát láttam, amin tényleg alig-alig van gyümölcs, én permeteztem õket, így megmaradtak rajta, de így is csak egy részük.

Snidling: milyen finom és szobanövények között is lehet nevelni szinte évszakfüggetlenül, mi is sokat neveltünk mûanyagpohárban. Bármikor jó bármihez mint a friss zöldhagyma
Noli bár kevés fény van már de sikerült orgonabokor mögé bújva teleobival elkapnom a rigócsaládot - ma 3 kölök és a rigópapa Rigópapa rohangált ide-oda, és megint "gyalog" etette a fiókákat, gilisztákat húzgált ki a földbõl, amelyik hamarabb tátotta ki csõrét az kapta meg. A picik hol összebújtak hol szétszéledtek idõnként szoborszerûen kimerevedve vártak vagy kicsit csipkelõdtek ezt-azt a talajon. Amikor Tomi kutya szertelenkedése miatt észrevettek, a "házirigó" papa nyugodt maradt de a picik azon nyomban meglapulva eltûntek a fûben és onnan leskelve csak hosszabb idõ után bukkantak fel. Telelõttem velük a gépet, kiválogatom a jobb képeket (Auto módban a tele miatt csak F2.8 és van közöttük 1/10 expo is) Csináltam videót is fõleg a fiókák jelzõcsipogásáról meg idõnként felbátorodva önállóskodó rövidke futásukról is. Amikor a kutya fotózás közben marhulni kezdett és ezért jó csattanósan oldalba puffantottam, megriadtak de csak az egyik tud már valamelyest repülni, õ is "két részletben" jutott fel a szomszéd garázs-féltetõjére, kevésbé ügyes testvérei meglapultak inkább Kész családregény (Ha nem nézek ki a konyhaablakon kávéfõzés közben, észre se veszem õket)

Ez mondjuk valamiféle kollektív ismerethalmaz átörökítése, ami abszolút biztonságra törekszik. Annyira nem szerencsétlen dolog azért. Részint ha csak azt szedik, amit az ükapjuk is, akkor jó eséllyel olyat szednek, ami tényleg ehetõ, részint a számukra nem jók, amik még mindig ehetõk, megmaradnak Neked. :-))))


Snidling nélkül élni? Na ez azért durva lehet viszont. :-) Az enyém lassan virágzik az erkélyemen, már egy csomót felfaltunk belõle, mostantól a szaporodásáé a fõ szerep. Szépen elveti magát, minden évben több és több lesz. Nyammmmmmm! Az uram majonézes kukorica közé téve (jó sokat) szereti nagyon, illetve fokhagymás juhtúró golyókat szoktunk felvagdalt snidlingbe forgati. Na az is nyaaaammmm. :-)

Hát igen. "A szokás nagy úr", szokták mondani.. Kevés ember az igazán nyitott.

Amit "nem szokás" enni, azt nem eszik. Akkor sem, ha finom...
Bizonyos ehetõ tinóru-féléket fel sem szednek, mert az ükapjuk sem szedte fel.

Miért irtóznak tõle?

Milyen finom zsíros kenyérre, vagy saláta közé aprítva!
Mifelénk is nõ, s bár az itteni népek irtóznak tõle, jómagam gyakorta eszegetem így tavasszal, amikor zöld-éhségem tetõfokára hág.

Snidling.

Hát hiszen a nógatás/bátorítás jól látható-hallható jeleirõl írtam
Friss hír, a tegnap még terasz mellett etetett rigókölök ma már önállóan csipegetett a fûbõl a kert hátsó felében, apja "felügyelete" mellett, "aki" nagyobb körökben pattogott körötte, de nem távolodott messze tõle
A rigómamát ma egyáltalán nem láttam, vajon merre járhat?

Teljesen bizonyos, hogy semmilyen módon nem kell tanítani a repülést a kismadaraknak. Bátoríthatják arra, hogy távolodjanak el a fészektõl, de ez inkább amolyan nógatás, hogy merjék használni a testi fejlõdésük alapján illõ ösztönösen meglévõ mozdulatokat. A kismadár elõli szülõi menekülés arról szól, hogy a szülõ kimerültségig (halálig) kapná a gyerektõl a követelõzéseket, viszont, ha elpusztul, nem lehet következõ fészekalj, így a majdani következõ gyerekei érdekében is csökkenti az ellátást a madárszülõ, ha már eljön az ideje.
A madárszülõnek a szülõi ösztöneivel együtt megvannak a saját létfenntartó ösztönei is, amelyek a szülõi gondoskodás idején háttérbe szorulnak, hormonális és hasonló okokból. Amíg a kismadár picike, a csõre óriási a kismadárhoz képest, a csõr szélén élénk színû bõr van, ami pár nap/hét alatt visszasorvad. Ez a színes karimájó hatalmas ûr, amit mutat a kismadár a szülõnek, ez ösztönzi a szülõt a folyamatos kukacellátásra. A kismadár növekedésével egy csomó képességre pusztán a testi fejlõdése által szert tesz, így van ez az önellátás képességével s az ezzel együtt járó röpképességgel is.
A szülõ addig etet, míg ezen képességek nem kerülnek olyan túlsúlyba, hogy a kismadár már képes legyen maga is megélni.
Sok madárnál az etetés nagyjából el is marad, mivel már a frissen kikelt is tud egyedül csipegetni, lévén, hogy járóképes. A kacsák, kiscsirkék ilyenek. A szülõ gondoskodása ez esetben a védelemrõl szól nagyjából.

Azért van még más tenni való a fronton, hívatlan társbérlõk, vadkempingezõk a leveleken:
Link
Link

Szép hiper-korai cseresznyék, ha még nem derítették fel a seregélyek.
Azért itt is látszik, hogy elég "szellõs" a gyümölcs-kötõdés. Ez lehet a fa idõsebb ága, és a sokszor emlegetett Monília (nem gombócos fagyi) nevû alattomos gomba.
Ez azért sunyi betegsége a csonthéjasoknak, mert a leveleken nem látszik, sõt életerõs nagy karéjúak, csak éppen a termõbog el van száradva.
Ancsi fotója: Link
Sajnos pont akkor-amikor csúrgó esõs nyállal harapott a monília, nem kapott szegény termõnyárs védõ gyógyszert, a kötõdés egy-kettõ szem.
Ugyanez van a meggynél is, tán még erõsebb lerozsdásodás látszik.

Igazad van-volt Floo, hogy szinte naponta kellett szórni a vegyszert akkor amikor esett,és hûvös esõ volt. Csináltam én is, 1-szer egy héten, ez az eredménye:
Link
Jól berakott egyéves vesszõ.

Más: megint megmérgesítõ Eu.-s hírek hajnaltájt: bevonták a összes megvásárolható szex-feromon csapdákat, vmi.mérgezõ adalék anyag miatt.
Pont most, amikor kellene figyelni a rajzó kártevõ lepkéket,molyokat!
Mert nem mindegy, mikor kellene védekezni a kártevõk ellen, ne keljen hatástalan kiszórásokat csinálni, vagy agyonpermetezni a kultúr növényt.

Lenne egy kérdésem a botanászokhoz!
Van egy növény, mostanában nõ, olyan mint a snidling, vadon nõ erdõben réteken!
Van valakinek ötlete, mi lehet?
Köszönöm!

Nyami-nyami Link Link

Noli ahogy a szárnyas rovarokat sem tanítja senki repülni, de még a pókot sem amikor selyemszálon ügyesen lavírozva (van szériám amint kinyújtott lábaival ejtõernyõsre emlékeztetõen "kormányozza" magát) repül oda ahová akar NEM konkrét repülési módszerek bemutatására gondoltam hanem az olyan jelentekre amikor a kicsi egyre csak gubbaszt az ágon és a "szülõ" figyelmeztetõ hangokat hallatva körötte csapong, emberi szemmel nézve szinte biztatja hogy rugaszkodjon már el az ágtól
Nem is ilyesmi csataszerû "oktatásra" gondoltam mint pld. ez a tavalyi kép melyrõl megállapítottad hogy a madármama éppen elutasítja táplálékot "követelõ" fiókáját

Együtt volt a két kép (bocs az ismétlésért) egyik kedvencem a valódi légicsata az "éneklõ-fáért" Link

Lordom, a kismadarat nem kell tanítani repülni, ahogy a halat se kell úszni tanítani.
Amikor úgy néz ki, hogy az anyamadár repülni tanít, az konkrétan az, amikor menekül az õt folyamatosan nyaggató fióka elõl, ezzel is próbálja rávenni az önálló életre azt.

Érdekes helyen jártál, köszönjük a beszámolót!!!

Jó napot kívánok, Bioszféra!
Elvoltam kicsit a hétvégén Mórahalmon kirándulni,végre Május van.
Nagy-széksóstói,volt v.á.megálló környéke,félúton Röszke felé:
Link
Vízi-bivalyok:
Link
Térképek anno:
Link
Alföldi zsilip:
Link
Ez csak két lukú híd, nem a hortobágyi:
Link
A bivalyokról:
Link
Link
Link
Végül egy kis erdei túra:
Link
Tájkép Horgos (Szerbia) határában.(bejelentkezett az új mobilszolg.)
Link
..és gyorsan visszafordultunk.

Még nem láttam ahogy a rigó "gyalog" eteti a fiókáját Tegnap a házirigó papa-mama megjelent elõttem egy ügyetlenül repdesõ fiókával gondolom vagy kiesett a fészekbõl vagy repülni tanították. Valahonnan a bokrok közül kerültek elõ és "leültették" a fiókát elõttem, tõlem alig 2 m-re. A tojó elrepült valahová, tán visszament fészkére, mert nem is jött vissza. A fióka "fegyelmezetten" ült a fûben és idõnként vékony "üveghangon" csiporászott. Apja ide-oda futkározott idõnként felkapott egy gilisztát (némelyiket komikusan ható "kötélhúzással" rángatta ki a földbõl) és "bedobta" a fióka kitátott csõrébe. Megható volt a jelenet, emberi beleérzéssel mintha rám bízta volna a fióka felügyeletét amíg ennivalót cserkészik olykor több méterre távolodva. Szerettem volna lekapni az etetés pillanatát, sajnos ahogy a fényképezõgépért nyúltam, bár a rigópapa meg sem rezzent, a pici megriadt, a kerítésmerevítõkön szárnyverdesve felkapaszkodott és eltûnt a közeli meggyfa lombjai sûrûjében, onnan "cirpegett" idõnként apjának, de az nem ment utána, hanem a fa lombjai körül repdesett hasonlóan cirpegõ de jóval erõsebb hangokat hallatva.
Mostanában talán a kerti munkák alatt kicsit "leeresztettem", nincs késztetésem fotózni ("szerencsétekre" fórumozni se nagyon inkább prímszámaimmal játszom) Ne csak szövegeljek, mellékelem a 04-i "bogaras brekusz" teljes testméretû képét amit akkor nem csatoltam Link

Köszi, neked is hasonlókat!

Megtisztelsz, hogy már "kapisgálom". Nekem egyelõre fél évet elég volt errõl, és a kikircs-rokonság mélyebb nevezéktani hátterérõl, mitológiai alapú körítéseirõl szólni gyakorlatokon, ennek folytatása itt kissé ego-domborítás lenne, amihez nem annyira ragaszodom.
Viszont az "érdeklõdõ oknyomozók", ha tán fonalat vesztettek, biztosan várják a boszi nevét, és a furcsa születési sorrend okát az etimológiai kacskaringó elindítójától (ami tényleg nagyon jó, az okítás e fajtája hozzád sokkalta közelebb áll).

Egy hétre elutazom (Nógrád-Zabar felé is ), így az esetleges válaszom késni fog, miként hasonló okok miatt elõfordult ez korábban is.
Mindenkintek szép hetet, sok apró születést Gaia lágy ölén.

Most nézem...elcsúsztam egy fával Hiába...három van egymás mellett a képeken meg nem vettem észre Köszönöm az észrevételt!

Társalgóban linkelték: mms://tv.eenet.ee/kakk

Ez elképesztõ!

2 nappal elõbb ugyanezt fotóztam Gánt és Csákvár között:

Link
Link
Link

Köszi a határozásokat!

Ancsi: Biztos alma?

Hari: micsoda páfrányfenyõ-erdõd lett!!!

Karesz: Igen, vérfoltos kabóca, Cercopis vulnerata látható. Ügyes vagy! A lepke egy csíkos busalepke, Thyomelicus acteon