Földtan
A témavezetõdnél vizsgázom holnap 
. Ha egyéb dolgaim engedik, elmegyek a védésre (már ha oda hallgatók is bemehetnek). Sok sikert hozzá! .
. Ha egyéb dolgaim engedik, elmegyek a védésre (már ha oda hallgatók is bemehetnek). Sok sikert hozzá! . 
Én innen távolról fogok szerettel és virtuális kíváncsisággal figyelni az elõadásra. Dolgozom. :-(
Engedjétek meg, hogy figyelmetekbe ajánljak egy elõadást és vitát arról, hogy miféle tó vagy tenger töltötte ki a Kárpát-medencét 5-6 millió évvel ezelõttig, és milyen nyomai vannak az üledékekben ennek a víztömegnek, no meg a korabeli éghajlatnak:
Link
Akit érdekel, várom szeretettel. Ígérem, hogy olyan dolgokról fog szólni, amiket máshol még nem írtak le. Én már késõn tudtam meg, hogy a törzsanyagot másolni is lehetett volna, és még késõbb, hogy a következtetéseket is.
Link
Akit érdekel, várom szeretettel.
Ígérem, hogy olyan dolgokról fog szólni, amiket máshol még nem írtak le. Én már késõn tudtam meg, hogy a törzsanyagot másolni is lehetett volna, és még késõbb, hogy a következtetéseket is.
De tutira nem volt zsíros a hajatok )) Gyerekkoromban kénes sampont adtak zsíros hajra és csúnyán megfeketedett tõle az ezüst nyakláncom...
)) Gyerekkoromban kénes sampont adtak zsíros hajra és csúnyán megfeketedett tõle az ezüst nyakláncom... 
1990-ben, tíz évesen a jelölt szigetrõl urgáltunk húgommal a tengerbe. Anyánk pólót adott ránk, hogy ne égjünk le a tûzõ napon. A fehér pólóm estére kénsárga lett...
Szép nagyon! De a látás a légköroptikába illõ dolog, ám azt hiszem, senki se fog megorrolni Rád, hogy ide tetted be a képet.
Talán ebbe a fórumrészbe illik legjobban.
Ma délelõtt, gyönyörû "kristály tiszta" látási
viszonyok voltak, és az ablakból (11.em.) kiválóan lehetett látni a Vác feletti
"Naszály" hegyet, a DCM kõbányával, Látó-heggyel,Naszály-csúccsal.....tõlem kb,40-50 km
légvonalban
néhány kép, elõre is elnézést, de nagyfesz-oszlopok, erõmû kémények vannak, sajnos
másképpen nem látom....
és érdemes "kinagyítva nézni, a "hó födte tájat "
Link
Ma délelõtt, gyönyörû "kristály tiszta" látási
viszonyok voltak, és az ablakból (11.em.) kiválóan lehetett látni a Vác feletti
"Naszály" hegyet, a DCM kõbányával, Látó-heggyel,Naszály-csúccsal.....tõlem kb,40-50 km
légvonalban
néhány kép, elõre is elnézést, de nagyfesz-oszlopok, erõmû kémények vannak, sajnos
másképpen nem látom....
és érdemes "kinagyítva nézni, a "hó födte tájat "
Link
Hehe, most olvasom, hogy január 30-án El Hierrora megy együttérzõ látogatóba a spanyol koronaherceg... Gondolom, a helyiek mennyire örülnek, s mennyivel fontosabbnak vélik ezt, mint a kezdettõl elvárható korrekt tájékoztatást..
Mint írtam, egyszerû embernek így jön le 
De persze nem látok a dolgok mögé, meg illik általam becsült emberek véleményére adni, ha azt az én virágnyelvemen vissza tudja adni, az meg pluszpont
De persze nem látok a dolgok mögé, meg illik általam becsült emberek véleményére adni, ha azt az én virágnyelvemen vissza tudja adni, az meg pluszpont
Ezeket a helyzeteket inkább úgy kell elképzelni, hogy van egy lepusztult, lakhatatlan házad, amit 5 milliós beruházással rendbehozhatnál. Ha a felújítás sikerül, utána 12 milliót fog érni, de tudod, hogy a munka során 50% eséllyel összedõl az épület. Neked a felújításba esélyed sincs belevágni, mert 500 ezernél többet nem tudsz összekaparni. Aztán egyszer csak jön egy vevõ, aki ígér érte készpénzben 4 milliót, majd nekivág a felújításnak, ha azzal sikerrel jár (nem dõl össze a ház), akkor õ is továbbadja úgy, hogy az akkori árból még téged illet 10%. Eladnád vagy sem?
ÖÖÖÖ kicsit offolok, csak mert beszólási kényszerem van Tudod bratyó vmi ilyesmit hallottam a makói földgáz kapcsán is... vagyis nehéz ezt mind kifejteni, mert egyszerû embernek úgy csöppen le, hogy azért adod el a házad ami ér 10 millkát a piacon, mert szükségét érzed annak, hogy legyen 2 milliód, majd amikor sikerül akciósan megszabadulni 300ezerért, mert nagyon kell a lé, mégiscsak hiányát érzed és havi 60 ezerért visszabéreled, persze a család a háttérben megalkudott a ház tulajával, hogy ugyan 100ezer lesz ez, de te csak 60ról tudj a maradékot õk állják sunyiban, amit utána majd tõled kérnek el. Ha leveszed a cinikusságot és iróniát a mondanivalómból valószínûleg megkapod a sorok közt rejlõ mondanivalóm. És persze ki jár jól?
kicsit offolok, csak mert beszólási kényszerem van Tudod bratyó vmi ilyesmit hallottam a makói földgáz kapcsán is... vagyis nehéz ezt mind kifejteni, mert egyszerû embernek úgy csöppen le, hogy azért adod el a házad ami ér 10 millkát a piacon, mert szükségét érzed annak, hogy legyen 2 milliód, majd amikor sikerül akciósan megszabadulni 300ezerért, mert nagyon kell a lé, mégiscsak hiányát érzed és havi 60 ezerért visszabéreled, persze a család a háttérben megalkudott a ház tulajával, hogy ugyan 100ezer lesz ez, de te csak 60ról tudj a maradékot õk állják sunyiban, amit utána majd tõled kérnek el. Ha leveszed a cinikusságot és iróniát a mondanivalómból valószínûleg megkapod a sorok közt rejlõ mondanivalóm. És persze ki jár jól? 
Már kezdõdik is a bányászati multik érdeklõdése: Link
Szokás szerint nem mi...
Szokás szerint nem mi...
"egyetlen környezetet kímélõ gazdaságos energia van: amit nem fogyasztunk el"
Ez a lényeg!!!!
Csak nem divatos így élni...
Ez a lényeg!!!!
Csak nem divatos így élni...
A 4070-4073. hozzászólások között a kedves kollégák az államhatárok megváltoztatására hívtak fel?
Egy picit árnyaltabban kell a földhõt nézni. Két lehetõség: 1. termál kút. Iszonyú beruházás, többszáz milliós, milliárdos. A jelenlegi elõírás környezetvédelmi okokból (a termálban sok minden van, olajok, fenol, magas sótartalom, stb) a visszasajtolás. A visszasajtolás miatt a költség több, mint duplázódik: a visssazasajtoló kút kilakítása sokkal drágább lehet (ferdefúrásos technológia, vízszintesen elhelyezett, a termelõ kúténál sokkal hosszabb szûrõszakasz lehet szükséges). Évtizedekre elõre ki kell fizetni a magas beruházási költség miatt a fûtésköltséget. Önmagáért létesíteni a teljes termál fûtõrendszert soha meg nem térülõ beruházás. Olyan helyen lehet gazdaságos, ahol a köolajkutatás során olajra meddõ kutak termálvizet adnak. A gond csak az, hogy a kutató fúrásoknál egyáltalán nem szempont település közelsége. Termálvizet a legtöbb meddõ kút adhatna, de hol van a felhasználó? Ráadásul néhány km-re a közelben kellene lennie egy nyelõkútnak is. Érthetõ okokból nem szokták szitává fúrni a meddõ kutatófúrás környékét.
Hõszivattyús rendszer: Általában sekély, néhány 10 m mélységû kutakat fúrnak, itt is érvényes, hogy a nyelõ kutak száma, 2-4-szerese a termelõ kutakénak. Vízhõfok 11-12 oC.
Sokan elfelejtik, hogy egy kút is mûszaki létesítmény, ahhoz, hogy megbízhatóan üzemeljen, karbantartás is szükséges. Hõszivattyú: van néhány egymásnak ellentmondó követelmény: Olcsó legyen, jó hatásfok, tartósság.
Amirõl sokan elfelejtkeznek: Hõcserélõ a hõszivattyú elõtt, hogy a kövesedés ne a legdrágább berendezést tegye tönkre évente. Karbantartás igény.
Ezek után jön a felhasznált energia (áram) költsége.
Ha mindent kiszámolunk, összességében nem biztos, hogy az egyenleg bármilyen szempontból (pénz, CO2) pozitív, sõt a nagyját elõre kell fizetni. Azt is illene néhány embernek figyelembe venni, hogy a támogatásért is dolgozott valaki, sõt annak is van és meglehetõsen magas az átlagos energia és CO2 kibocsátás igénye.
Ha nem lenne támogatás rá, senkinek sem jutna eszébe ilyen dolgokra költeni. Ha támogatás van rá, néhány embert hasba lehet aksztani mindenféle frázisokkal, de a szegényebb emberek általában jól ismerik a négy alapmûveletet.
Én az ilyen "gazdaságos", "környezetet kímélõ" energetikai rendszerekre a tapasztalataim alapján csak egyet tudok mondani: egyetlen környezetet kímélõ gazdaságos energia van: amit nem fogyasztunk el. A probléma csak az, hogy energia fogyasztás csökkentése nem divat, de az általam gazdasági-energetikai bûncselekménynek számított "alternatív energia források" igen. Bocs, a párom már zsörtölõdik, a helyesírási hibák javítására nincs idõm
Hõszivattyús rendszer: Általában sekély, néhány 10 m mélységû kutakat fúrnak, itt is érvényes, hogy a nyelõ kutak száma, 2-4-szerese a termelõ kutakénak. Vízhõfok 11-12 oC.
Sokan elfelejtik, hogy egy kút is mûszaki létesítmény, ahhoz, hogy megbízhatóan üzemeljen, karbantartás is szükséges. Hõszivattyú: van néhány egymásnak ellentmondó követelmény: Olcsó legyen, jó hatásfok, tartósság.
Amirõl sokan elfelejtkeznek: Hõcserélõ a hõszivattyú elõtt, hogy a kövesedés ne a legdrágább berendezést tegye tönkre évente. Karbantartás igény.
Ezek után jön a felhasznált energia (áram) költsége.
Ha mindent kiszámolunk, összességében nem biztos, hogy az egyenleg bármilyen szempontból (pénz, CO2) pozitív, sõt a nagyját elõre kell fizetni. Azt is illene néhány embernek figyelembe venni, hogy a támogatásért is dolgozott valaki, sõt annak is van és meglehetõsen magas az átlagos energia és CO2 kibocsátás igénye.
Ha nem lenne támogatás rá, senkinek sem jutna eszébe ilyen dolgokra költeni. Ha támogatás van rá, néhány embert hasba lehet aksztani mindenféle frázisokkal, de a szegényebb emberek általában jól ismerik a négy alapmûveletet.
Én az ilyen "gazdaságos", "környezetet kímélõ" energetikai rendszerekre a tapasztalataim alapján csak egyet tudok mondani: egyetlen környezetet kímélõ gazdaságos energia van: amit nem fogyasztunk el. A probléma csak az, hogy energia fogyasztás csökkentése nem divat, de az általam gazdasági-energetikai bûncselekménynek számított "alternatív energia források" igen. Bocs, a párom már zsörtölõdik, a helyesírási hibák javítására nincs idõm
A kis méretben, településen, lakóközösségekben hasznosított földhõ jóság, csak nagyon sokba került beindítani a bulit, amire jelenleg igen kevés esély van pénz híján...
Sajnos itt is érvényesül az, ami a családokban: csak az tud spórolni, aki rendelkezik elég tõkével ahhoz, hogy megfizesse a takarékos rendszereket...
Sajnos itt is érvényesül az, ami a családokban: csak az tud spórolni, aki rendelkezik elég tõkével ahhoz, hogy megfizesse a takarékos rendszereket...
Értem, köszönöm!
Ellenben a kitettségünket csökkenti lehetne, a termál-energiát nézve.
Példa erre a tiszaújvárosi önkormányzat elképesztõ ténykedése, az iszonyatos korrupcióval terhelt gázos erõmû-beruházások miatt visszatartott nem kevés termál-energia.
Kistérségi szinten óriási gázenergiát lehetne kiváltani vele, ahogy jelenleg is folynak a beruházások (pl. Mályi).
Ellenben a kitettségünket csökkenti lehetne, a termál-energiát nézve.
Példa erre a tiszaújvárosi önkormányzat elképesztõ ténykedése, az iszonyatos korrupcióval terhelt gázos erõmû-beruházások miatt visszatartott nem kevés termál-energia.
Kistérségi szinten óriási gázenergiát lehetne kiváltani vele, ahogy jelenleg is folynak a beruházások (pl. Mályi).
Ismétlem: épp az általad is hivatkozott szerzõ mai álláspontja, hogy a jelenlegi viszonyok (és a jelenlegi rézárfolyam) mellett szerény nyereséget hozna a vállalkozás, de hosszú távon jelentõs kockázatot hordoz.
Az utolsó mondatodban semmiképpen sincs igazad, éppen a közelmúltben fordultak nagyot a preferenciák e téren. Jómagam az illetékes állami intézménynél dolgozom, ahol tavaly óta gõzerõvel készítjük a hosszútávú nyersanyag-stratégiát megalapozó, ill. a bányászati koncesszióknak az állam számára elõnyös kiadását lehetõvé tévõ elemzéseket. A megelõzõ 10-20 évben ilyen tevékenység tényleg nemigen folyt. Azt viszont muszáj elfogadni, hogy adottságaink folytán nem leszünk sem második Kuvait (olajjal), sem második Chile (rézzel), sõt, még második Izland sem (termálenergiával).
Az utolsó mondatodban semmiképpen sincs igazad, éppen a közelmúltben fordultak nagyot a preferenciák e téren. Jómagam az illetékes állami intézménynél dolgozom, ahol tavaly óta gõzerõvel készítjük a hosszútávú nyersanyag-stratégiát megalapozó, ill. a bányászati koncesszióknak az állam számára elõnyös kiadását lehetõvé tévõ elemzéseket. A megelõzõ 10-20 évben ilyen tevékenység tényleg nemigen folyt. Azt viszont muszáj elfogadni, hogy adottságaink folytán nem leszünk sem második Kuvait (olajjal), sem második Chile (rézzel), sõt, még második Izland sem (termálenergiával).
Igen.
Ez így van.
Ellenben a rézárfolyam is.
Az ország benne ül a kakiba, ahogy 20-25 éve is, sebaj, nem kell nekünk se réz, se termálvíz, se más a föld alól...
Ez így van.
Ellenben a rézárfolyam is.
Az ország benne ül a kakiba, ahogy 20-25 éve is, sebaj, nem kell nekünk se réz, se termálvíz, se más a föld alól...
Köszi Noli, a videókat ismertem, de ezt az anyagot nem. Tanulmányozom.
Gondolom, erre a 2002-es (és részint 1998-as adatokat tartalmazó) írásra utalsz: Link
Az azóta eltelt 10 (14) évben sok minden változott. A dollár is inflálódott, az energia és a bányászati-kohászati technológia ára ezen túl is nagyot nõtt, ráadásul a mai gazdasági helyzetben még egy ércbányász multi is jóval nehezebben, magasabb kamatra kaphat hitelt a beruházáshoz.
Alig két hónapja épp Gagyi-Pálfy András elõadását hallgattam a témáról egy konferencián, ahol (vélhetõen a fenti tényezõk miatt) már 5000-6000 USD/t szerepelt, mint a nullszaldós mûködés feltétele. [megjegyzem: ezek egy bányászati szakember számításai, ezért kétséges, hogy mennyire kalkulálta be a környezet megóvását, ami szintén pénzkérdés... a lehetséges környezeti gondokat a 2002-es anyag említi, de pénzbeli vonzat nélkül!] Persze jelenleg ennél magasabb árszinten járunk - a kérdés "csak" az, hogy mindez így marad-e a mûvelés tervezett, több évtizedes idõtartama alatt. Számos ok miatt megeshet, hogy nem, így a beruházás rögtön kétesélyessé válik.
Az azóta eltelt 10 (14) évben sok minden változott. A dollár is inflálódott, az energia és a bányászati-kohászati technológia ára ezen túl is nagyot nõtt, ráadásul a mai gazdasági helyzetben még egy ércbányász multi is jóval nehezebben, magasabb kamatra kaphat hitelt a beruházáshoz.
Alig két hónapja épp Gagyi-Pálfy András elõadását hallgattam a témáról egy konferencián, ahol (vélhetõen a fenti tényezõk miatt) már 5000-6000 USD/t szerepelt, mint a nullszaldós mûködés feltétele. [megjegyzem: ezek egy bányászati szakember számításai, ezért kétséges, hogy mennyire kalkulálta be a környezet megóvását, ami szintén pénzkérdés... a lehetséges környezeti gondokat a 2002-es anyag említi, de pénzbeli vonzat nélkül!] Persze jelenleg ennél magasabb árszinten járunk - a kérdés "csak" az, hogy mindez így marad-e a mûvelés tervezett, több évtizedes idõtartama alatt. Számos ok miatt megeshet, hogy nem, így a beruházás rögtön kétesélyessé válik.
Köszi Noli, Usrin.
Ezzel az a gondom, hogy belevág e a villám egy olyan testbe, amelynek nincs folyamatos vezetõ összeköttetése a földdel, amelyen keresztül a töltések szabadon áramolhatnak. Illetve szívesen belevág e, vagy inkább választja a közeli fát.
Szerintem a szennyezettség nem akadály. A vezetõképességet érdemben nem befolyásolja, a fulgurit kialakulásakor jelen lévõ több ezer (tízezer) fok eltûntet mindent az útból.
Szóval számít a folyamatos vezetõ összeköttetés vagy sem?
Ezzel az a gondom, hogy belevág e a villám egy olyan testbe, amelynek nincs folyamatos vezetõ összeköttetése a földdel, amelyen keresztül a töltések szabadon áramolhatnak. Illetve szívesen belevág e, vagy inkább választja a közeli fát.
Szerintem a szennyezettség nem akadály. A vezetõképességet érdemben nem befolyásolja, a fulgurit kialakulásakor jelen lévõ több ezer (tízezer) fok eltûntet mindent az útból.
Szóval számít a folyamatos vezetõ összeköttetés vagy sem?
Nem én számítgattam, hanem a Miskolci Egyetem egyik bányászati kötetét Dr. Gagyi Pálffy András tollából, amiben az ércvagyon is nagyobb.
Bizony a politika és a szakmai blõdségek és következetlenségek sorozata és a fontos döntésekkor alacsony világpiaci árak (90-es évek vége, azóta az ércek ára megtöbbszörözõdtek) halálra ítélték a világszinten is kiemelkedõ és a döbbeneten gazdaságosan kitermelhetõ ércvagyont (rézre vonatkoztatva 2200 USD/t feletti ár felett.
Nem véletlen, hogy a három éve igen magas réz ár, ami miatt zörög a haraszt, nem véletlenül.
Annyiban van igazad, hogy a tönkretett bányamûvek miatt új hatástanulmány kellene.
Bizony a politika és a szakmai blõdségek és következetlenségek sorozata és a fontos döntésekkor alacsony világpiaci árak (90-es évek vége, azóta az ércek ára megtöbbszörözõdtek) halálra ítélték a világszinten is kiemelkedõ és a döbbeneten gazdaságosan kitermelhetõ ércvagyont (rézre vonatkoztatva 2200 USD/t feletti ár felett.
Nem véletlen, hogy a három éve igen magas réz ár, ami miatt zörög a haraszt, nem véletlenül.
Annyiban van igazad, hogy a tönkretett bányamûvek miatt új hatástanulmány kellene.
Egyetértek Andrissal. Felmerül bennem még egy kérdés: a folyami homok vizessége, szennyezettsége mennyiben akadálya a fulgurit képzõdésének?
Szerintem ha a villámhárító végét a homokba dugod, akkor a végpontból nem egy nagy "föld alatti villám" indul, hanem a szélrózsa minden irányába egyszerre húznak át kisebb szikrák, szétoszlatva az energiát. Az elsõ kérdésedre emiatt a 2. választ adnám...
Sokkal hatékonyabbnak gondolnék egy szigetelõ lábakon álló, pár méterrel a föld felett elvégzõdõ villámhárítót: ennek a végétõl a homokfelszínig az "igazi" villám folytatása üthetne át, így a homokot ugyanaz a hatás érné, mint a természetben. A gond csak az, hogy lábaknak nem egyszerûen szigetelõnek, hanem a levegõnél is jobb szigetelõnek kellene lenniük, ilyen anyagot pedig nem egyszerû találni.
Sokkal hatékonyabbnak gondolnék egy szigetelõ lábakon álló, pár méterrel a föld felett elvégzõdõ villámhárítót: ennek a végétõl a homokfelszínig az "igazi" villám folytatása üthetne át, így a homokot ugyanaz a hatás érné, mint a természetben. A gond csak az, hogy lábaknak nem egyszerûen szigetelõnek, hanem a levegõnél is jobb szigetelõnek kellene lenniük, ilyen anyagot pedig nem egyszerû találni.
Tanulságos lenne, ha a számításaidat megosztanád velünk. Kíváncsi vagyok, hogy a kitermelési lehetõségeket világszerte folyamatosan keresõ bányavállalatok hol követték el azt a hibát, ami miatt nem csaptak le a bomba üzletre.
Persze igaz, hogy ha nekem lenne 30 milliárd dolláros ötletem, amire elõttem még senki nem jött rá, azt én sem egy internetes fórumban fejteném ki.
Persze igaz, hogy ha nekem lenne 30 milliárd dolláros ötletem, amire elõttem még senki nem jött rá, azt én sem egy internetes fórumban fejteném ki.
Itt a Duna középsõ-alsó szakaszán egymást érik a homokzátonyok - már amikor kisebb a víz, mint most. A homokvárépítésen túl több kísérlet is adódik, amit egy kellemes nyári napon elvégezhetünk, pl egyes frakciók szétválasztása. (Sosem gondoltam volna, hogy az egyszerû dunai homokban legalább négyféle mágnesezhetõ ásvány van)
A másik érdekes dolog a fulgurit. Gondolom ebben a fórumban nem kell részleteznem, hogy mi a fulgurit, de röviden: a villámcsapás hatására megüvegesedõ homok. Annak ellenére, hogy a bolygót másodpercenként több villámcsapás is éri, "csak úgy" elkezdeni ásni fulgurit után eléggé hamvába holt ötlet. Tû és szénakazal.
Két éve merült fel bennem, hogy talán érdemes lenne rábírni a villámot, hogy az általam kijelölt területre csapjon. A tervem az volt, hogy az egyik zátonyon felállítok egy villámhárítót és egyszerûen a homokba vezetem. Tavaly neki is álltam a dolognak, egyeztettem több, villámvédelemben jártas szakemberrel, az eredmény egy 9 méter magas szerkezet volt, amely Bajától 6 folyamkilométerre délre került felállításra. Sajnos a szerkezet nem volt elég erõs, egy hónap után egy vihar tönkretette anélkül, hogy találat érte volna.
A projektet idén folytatom felhasználva a tavalyi tapasztalatokat. Azonban máig megválaszolatlan néhány kérdésem, amiket most bedobok ide, sok okos ember közé.
1. Egyáltalán reális az ötlet? A neten kutatva hasonló kísérletek után azt tapasztaltam, hogy kétféle vélemény létezik. 1. mûködik a dolog és keletkezik fulgurit a villámhárító (hülye szó, jobb lenne a villámfogó) alatt. 2. A másik vélemény szerint nem mûködik, csak akkor keletkezik fulgurit, ha közvetlenül a homokba csap a villám.
Szerintem ezt nem lehet ennyivel elintézni, hiszen a villámok között is óriási különbségek vannak. Itt most nem a + és - villámok közötti különbségekre gondolok, hanem a különbözõ energiájú - villámokra (eleve csak - villámokról van szó). Nem kétséges, hogy egy tízszeres lecsapó nemhogy a homokból, hanem a tér-idõbõl is üveget csinál.
Szerintetek?
2. Egy épületre tervezett villámhárítónak az a célja, hogy "befogja" a villámot és a lehetõ leggyorsabban a föld alá vezesse. A föld alatt azonban még nem ér véget a feladat, ugyanis azt a viszonylag nagy mennyiségû elektromos áramot a lehetõlegnagyobb területen el kell oszlassa. Erre való a körföldelés, stb.
Nekem pontosan fordított a célom: pontszerûen vezetem az áramot a homokba, várva, hogy a levezetésre tervezett drótsodrony vége és a homok egyes pontjai között "áthúzzon" a szikra. Azaz lényegében itt egy új villám keletkezik a föld alatt.
Helytálló ez így? Milyen paraméterekben különbözik a föld alatti szikra és az eredeti villám?
3. Amire még nem tudom a választ, hogy villámcsapás esetén az eredeti szerkezet mennyire forrósodik fel. Ha megfelelõ a szerkezet vezetõképessége és nincs rajta túl sok kötés, akkor elvileg csak a csúcsán és a végén forrósodik fel. (az építés miatt ez fontos) Ez azonban nem biztos, hogy így van, hiszen az áram kétféle vezetõn folyik, ionizált levegõben és vasban.
Várom a véleményeket!
A másik érdekes dolog a fulgurit. Gondolom ebben a fórumban nem kell részleteznem, hogy mi a fulgurit, de röviden: a villámcsapás hatására megüvegesedõ homok. Annak ellenére, hogy a bolygót másodpercenként több villámcsapás is éri, "csak úgy" elkezdeni ásni fulgurit után eléggé hamvába holt ötlet. Tû és szénakazal.
Két éve merült fel bennem, hogy talán érdemes lenne rábírni a villámot, hogy az általam kijelölt területre csapjon. A tervem az volt, hogy az egyik zátonyon felállítok egy villámhárítót és egyszerûen a homokba vezetem. Tavaly neki is álltam a dolognak, egyeztettem több, villámvédelemben jártas szakemberrel, az eredmény egy 9 méter magas szerkezet volt, amely Bajától 6 folyamkilométerre délre került felállításra. Sajnos a szerkezet nem volt elég erõs, egy hónap után egy vihar tönkretette anélkül, hogy találat érte volna.
A projektet idén folytatom felhasználva a tavalyi tapasztalatokat. Azonban máig megválaszolatlan néhány kérdésem, amiket most bedobok ide, sok okos ember közé.
1. Egyáltalán reális az ötlet? A neten kutatva hasonló kísérletek után azt tapasztaltam, hogy kétféle vélemény létezik. 1. mûködik a dolog és keletkezik fulgurit a villámhárító (hülye szó, jobb lenne a villámfogó) alatt. 2. A másik vélemény szerint nem mûködik, csak akkor keletkezik fulgurit, ha közvetlenül a homokba csap a villám.
Szerintem ezt nem lehet ennyivel elintézni, hiszen a villámok között is óriási különbségek vannak. Itt most nem a + és - villámok közötti különbségekre gondolok, hanem a különbözõ energiájú - villámokra (eleve csak - villámokról van szó). Nem kétséges, hogy egy tízszeres lecsapó nemhogy a homokból, hanem a tér-idõbõl is üveget csinál.
Szerintetek?
2. Egy épületre tervezett villámhárítónak az a célja, hogy "befogja" a villámot és a lehetõ leggyorsabban a föld alá vezesse. A föld alatt azonban még nem ér véget a feladat, ugyanis azt a viszonylag nagy mennyiségû elektromos áramot a lehetõlegnagyobb területen el kell oszlassa. Erre való a körföldelés, stb.
Nekem pontosan fordított a célom: pontszerûen vezetem az áramot a homokba, várva, hogy a levezetésre tervezett drótsodrony vége és a homok egyes pontjai között "áthúzzon" a szikra. Azaz lényegében itt egy új villám keletkezik a föld alatt.
Helytálló ez így? Milyen paraméterekben különbözik a föld alatti szikra és az eredeti villám?
3. Amire még nem tudom a választ, hogy villámcsapás esetén az eredeti szerkezet mennyire forrósodik fel. Ha megfelelõ a szerkezet vezetõképessége és nincs rajta túl sok kötés, akkor elvileg csak a csúcsán és a végén forrósodik fel. (az építés miatt ez fontos) Ez azonban nem biztos, hogy így van, hiszen az áram kétféle vezetõn folyik, ionizált levegõben és vasban.
Várom a véleményeket!
Érdekes a Santorini kapcsán, hogy nem zárható ki teljesen, hogy a remegések NEM a vulkántól erednek, hanem külsõ hatásra keletkeznek (pl.szél, emberi zavarás). Amikor úgy másfél hete volt egy nagyobb tremorsorozat a szeizmogramon, azzal kezdtem, hogy megnéztem a helyi idõjárást, akkor épp szélcsend volt... A neten elérhetõ szeizmogram egy hegytetõn lévõ állomásé, így itt logikus lehetne, hogy bezavar a szél. Másik állomások nem mutatják az erõteljes remegést.
Ennek ellenére persze a kisebb rengések egyértelmûek, vulkáni eredetûek és mindenképp magmamozgást jelentenek - legfeljebb annak mértéke a kérdéses.
Ennek ellenére persze a kisebb rengések egyértelmûek, vulkáni eredetûek és mindenképp magmamozgást jelentenek - legfeljebb annak mértéke a kérdéses.
Kb 2 éve kezdõdött a gyenge ébredezés, a nyáron kezdett szaporodni a kisebb rengések száma, illetve néha megjelent a harmonikus remegés is. Pár hónapja voltak búvárhajós kutatók a Kolumbusz tenger alatti hidrotermális aktivitását vizsgálva, szerintem linkeltem is itt akkor a búvárhajó élõ kameráját. Sajnos nem követtem, hogy pl. a vett anyagminták elemzése mit hozott, s most nincs idõm utánakutatni sem. 
Amennyiben rám céloztál, legyél bátor és nevezz meg, amennyiben a cikkre, igazad van.
- - - - -
Becko: Ejha, Harangi mester is cikket írt róla, akkor készül valami.
- - - - -
Becko: Ejha, Harangi mester is cikket írt róla, akkor készül valami.
Santorini már egy hete produkál tremort, vélhetõen töltõdik a rendszer.
----------------
Andris: ugyan már, te nem értesz a geológiai dolgokhoz, majd a szakértõk megmondják, mi mennyibe kerül
----------------
Andris: ugyan már, te nem értesz a geológiai dolgokhoz, majd a szakértõk megmondják, mi mennyibe kerül
Brrr...
Köszönöm az SMS-t, ám mire feljöttem a netre, látom, be is linkelted.
Hú: Link
- - - - -
András,
A kitermelés szerény számításaim szerint a 40 milliárd dollár negyede.
A kitermelés nemlétét sok "egyéb" tényezõ is befolyásolta (a termálvíz-vagyonunkhoz hasonlatos).
Köszönöm az SMS-t, ám mire feljöttem a netre, látom, be is linkelted.
Hú: Link
- - - - -
András,
A kitermelés szerény számításaim szerint a 40 milliárd dollár negyede.
A kitermelés nemlétét sok "egyéb" tényezõ is befolyásolta (a termálvíz-vagyonunkhoz hasonlatos).
Bocsi hogy közbevágok, de itt most mi történik?
Link
(Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
Link
(Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
A nagyságrend stimmel, a cikkíró szokás szerint arról feledkezett meg, hogy a réz (arany, olaj, szén, stb.) nem jön fel magától a föld alól. A kitermelési költség ugyanebbe a nagyságrendbe esik, így elég egy kisebb világpiaci áresés, és máris veszteséges a vállalkozás. (Ha nem így lenne, természetesen már rég kitermelték volna a készletet.)
Kérdés, hogy pl. egy kínai befektetõt mennyire fog érdekelni pár olyan csacskaság, mint környezetszennyezés vagy természetkárosítás, ha bányát vesz hazánkban, tudva, hogy ezek mind profitcsökkentõ tényezõk... Abban sem vagyok biztos, hogy egy felmért ércvagyon teljes egészében kibányászható gazdaságosan (persze elõbb-utóbb minden gramm fém gazdaságos lesz, amit a bolygónkon ki lehet termelni). Szóval OK, hogy lehet ilyenekkel integetni most, de gondolkodjunk hosszú távon és mondjuk ne adjuk el a gyerekeink, unokáink egészségét. Arról nem beszélve, hogy mire ezt kibányásszák, az államadósság még bõven hízhat.... :-( Na, én nem vagyok optimista.
Az ország mentõhajója lehetne a bányászat: Link
Csak Recsk 40 milliárd dolláros réz és cink vagyont rejt.
A cím talán túlzó, ám a nagyságrend elgondolkodtató...
Csak Recsk 40 milliárd dolláros réz és cink vagyont rejt.
A cím talán túlzó, ám a nagyságrend elgondolkodtató...
Tényleg gyönyörû!
Egyik legnagyobb élményem volt az Etna megmászása, annak ellenére, hogy sajnos a középsõ lábközépcsontom pár nappal elõtte megrepedt, amit sikerült törésig tornázni az egyik salakfolyáson (és még csak ez után jött a Stromboli )
Egyik legnagyobb élményem volt az Etna megmászása, annak ellenére, hogy sajnos a középsõ lábközépcsontom pár nappal elõtte megrepedt, amit sikerült törésig tornázni az egyik salakfolyáson (és még csak ez után jött a Stromboli
) Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat