Bioszféra
Kenya sztem ez nem "belekotty" volt, hiszen mindenki szabadon elmondhatja a tárgykörrel kapcsolatos szak/rész/ismereteit, aki épp itt van a fórumon 
Amit írtál megegyezik azzal amit én is tudok, de egy vegyész se mondhatta volna el tömörebben azt amit írtál, én pedig rossz szokásomhoz híven sok sorban
Egy-két pakli gyufaszálat (egy pakliban akkoriban 120 szál volt) leforráztak vízzel/tejjel (esetleg tömény szeszbe áztatva) állni hagyták egy napig. (Nagyon halálraszánt lehetett aki megvárta) Legalkalmasabb a tej, mert a foszfor zsírban oldódik és könnyebben felszívódik. Régebben gyakran gyilkoltak is vele teába, kávéba, levesbe, tésztába keverve, bár kellemetlen szaga volt. Emiatt egy idõben be is tiltották a sárga-foszforos gyufát amíg le nem cserélték a kevésbé mérgezõ (többnyire csak hánytató) vörös foszforra. Mint minden méreg, a foszfor kis mennyiségben gyógyszer, sõt szükséges hiszen a foszfátok természetes "kellékei" az élõ szervezetnek csont és fogképzésben, az adenozin-trifoszfát (ATP) "energiaszolgáltatóként" közremûködik az anyagcsere-folyamatokban, segíti a Na/K forgalmat a sejtmembránokon, de pld. ha az agyban lecsökken az ATP szintje, visszafordíthatatlan károsodást okoz. Hozzáteszem hogy növényekben és baktériumokban is szükséges az ATP szintézis. Úgy ismerték hogy a biológiai folyamatokhoz szükséges energiát biztosítja, de pár éve felfedezték hogy hatása igen széleskörû, az ingerületátviteltõl az immunrendszeren át a szaporodásig szinte minden szervi mûködést befolyásol. Egyszóval kis mennyiségben alapvetõ "éltetõelem". Foszfort tartalmaznak a húsok, hal, tejtermékek, tojás, teljes õrlésû gabona, mogyorók, különösen kukorica, hajdina, hal. Minden élõ szervezet számára "létszükséglet", ásványi sók között felvéve.
Mérgezési szintet elérve, nagy adagban az összes létfontosságú szervet megtámadja (szív, vesék, máj) és szétesnek a vörös-vérsejtek, melyet pokoli kínok kísérnek, nem "szép" halál.
Az akkori magas foszfortartalmú gyufa könnyen hozzáférhetõ és olcsó méregforrás volt, mint említettem többször is betiltották bár idõközben rájöttek hogy a kálium-permanganát (hipermangán) a foszformérgezésnek hatásos ellenszere (két órán belül adva) de a gyufa célszerûsége miatt tovább kísérleteztek és megjelent a "svéd/safety" gyufa mely kevésbé mérgezõ antimonvegyületekbõl áll.
Noli a kénsavról nekem inkább az akkoriban szinte minden házban otthon fõzött szappan készítéséhez használt lúg megivása, a "lúgivás" jut eszembe mely szintén gyakori volt a cselédlányok között.
Vegyészi képzésnél tudomásom szerint elsõdleges súlyt helyeznek a különféle mérgekre/mérgezésekre és kezelésükre ezért merek "okoskodni"
Láttam "szimpla" kénhidrogéntõl (H2S) ájultan elvágódni osztálytársamat, jelen voltam hidrogénbromid (HBr) kiszabadulásnál mely az elszívófülke meggondolatlan felnyitása miatt tömeges rosszullétet okozott környékén. A vegyészekre igen nagy felelõsség hárul emiatt, mert az alapvetõ ismeretek között elsõdlegesen meg kell tanulniuk a vegyszerek/vegyületek élettani és környezeti hatásait. Sajnos ezt késõbb sokan elfelejtik vagy meg se tanulják még az erõs mérgek esetében sem. Az ismerethiány/felejtés mintapéldaként említették egy kutatóintézetben dolgozó vegyész öngyilkosságát. A hölgy KCN oldatot kevert és halála után híg HCl oldatot is találtak odakészítve, mert úgy gondolhatta hogy megissza a KCN oldatot majd a "ráivott" HCl reakciójában HCN (hidrogéncianid) keletkezik, de megivására már nem jutott ideje. Hogy a gyomorban is van sósav, vélhetõen elfelejthette. Sajnos a vegyészi tévedések más területen is gyakoriak. Ausztriában egy higroszkópos (nedvszívó) ezért összetömörült mûtrágyakupacot próbáltak szétszedni. Mivel igen brizáns vegyület volt, a jelenlévõ vegyészmérnök engedélyezte hogy apránként, kis gyutacsokkal próbálják feldarabolni. A darabolás sikerült, de 2 tonnás kupac "egyszerre darabolódott" szét mert az ellenõrizetlenül hagyott munkások nem bajlódtak egyenként hanem egyszerre több gyutacsot helyeztek el a kupacba fúrt lyukakban, emiatt az üzem helyén csak egy kráter maradt és több km-es körzetben keletkeztek épületkárok. Idehaza egy rosszul megválasztott, olcsóbb anyagú de a folyamatot rossz irányba katalizáló leeresztõcsap miatt egy vegyiüzem teljes blokkja omlott össze. Hasonló meggondolatlanság miatt keletkeztek súlyos károk egy másik hazai üzemünkben, amikor az ügyeletes technikus rossz helyen/rossz idõben fõzte lábaskájában vacsoráját.
A foszforos gyufa példáján látszik, hangsúlyozottan hatalmas felelõsség nyugszik a vegyészek vállán "mit adnak az emberiség kezébe" mert hasznos közcélra "kiadott" vegyületeik rossz szándékú emberek kezében pusztító fegyverré válhatnak, "enyhébb" esetben "csak" a környezetet/emberéletet károsítják Bocs a hosszért

Amit írtál megegyezik azzal amit én is tudok, de egy vegyész se mondhatta volna el tömörebben azt amit írtál, én pedig rossz szokásomhoz híven sok sorban

Egy-két pakli gyufaszálat (egy pakliban akkoriban 120 szál volt) leforráztak vízzel/tejjel (esetleg tömény szeszbe áztatva) állni hagyták egy napig. (Nagyon halálraszánt lehetett aki megvárta) Legalkalmasabb a tej, mert a foszfor zsírban oldódik és könnyebben felszívódik. Régebben gyakran gyilkoltak is vele teába, kávéba, levesbe, tésztába keverve, bár kellemetlen szaga volt. Emiatt egy idõben be is tiltották a sárga-foszforos gyufát amíg le nem cserélték a kevésbé mérgezõ (többnyire csak hánytató) vörös foszforra. Mint minden méreg, a foszfor kis mennyiségben gyógyszer, sõt szükséges hiszen a foszfátok természetes "kellékei" az élõ szervezetnek csont és fogképzésben, az adenozin-trifoszfát (ATP) "energiaszolgáltatóként" közremûködik az anyagcsere-folyamatokban, segíti a Na/K forgalmat a sejtmembránokon, de pld. ha az agyban lecsökken az ATP szintje, visszafordíthatatlan károsodást okoz. Hozzáteszem hogy növényekben és baktériumokban is szükséges az ATP szintézis. Úgy ismerték hogy a biológiai folyamatokhoz szükséges energiát biztosítja, de pár éve felfedezték hogy hatása igen széleskörû, az ingerületátviteltõl az immunrendszeren át a szaporodásig szinte minden szervi mûködést befolyásol. Egyszóval kis mennyiségben alapvetõ "éltetõelem". Foszfort tartalmaznak a húsok, hal, tejtermékek, tojás, teljes õrlésû gabona, mogyorók, különösen kukorica, hajdina, hal. Minden élõ szervezet számára "létszükséglet", ásványi sók között felvéve.
Mérgezési szintet elérve, nagy adagban az összes létfontosságú szervet megtámadja (szív, vesék, máj) és szétesnek a vörös-vérsejtek, melyet pokoli kínok kísérnek, nem "szép" halál.
Az akkori magas foszfortartalmú gyufa könnyen hozzáférhetõ és olcsó méregforrás volt, mint említettem többször is betiltották bár idõközben rájöttek hogy a kálium-permanganát (hipermangán) a foszformérgezésnek hatásos ellenszere (két órán belül adva) de a gyufa célszerûsége miatt tovább kísérleteztek és megjelent a "svéd/safety" gyufa mely kevésbé mérgezõ antimonvegyületekbõl áll.
Noli a kénsavról nekem inkább az akkoriban szinte minden házban otthon fõzött szappan készítéséhez használt lúg megivása, a "lúgivás" jut eszembe mely szintén gyakori volt a cselédlányok között.
Vegyészi képzésnél tudomásom szerint elsõdleges súlyt helyeznek a különféle mérgekre/mérgezésekre és kezelésükre ezért merek "okoskodni"

A foszforos gyufa példáján látszik, hangsúlyozottan hatalmas felelõsség nyugszik a vegyészek vállán "mit adnak az emberiség kezébe" mert hasznos közcélra "kiadott" vegyületeik rossz szándékú emberek kezében pusztító fegyverré válhatnak, "enyhébb" esetben "csak" a környezetet/emberéletet károsítják Bocs a hosszért

A sárga foszfort szedték le a gyufa végérõl és az keverték bele folyadékba, mert brutális méreg.
Többek között ezért cserélték le elõször vörösfoszforra, (no meg a zsebben gyulladás miatt) aztán meg antimonvegyületre. (Bocs a belekottyért!)
Többek között ezért cserélték le elõször vörösfoszforra, (no meg a zsebben gyulladás miatt) aztán meg antimonvegyületre. (Bocs a belekottyért!)

Ez a gyufát ivott dolog nem akkorról van még, amikor (Irinyi elõtt) kénsavba kellett mártani a gyufát, s a kénsav ivása volt a gyufaivás?? Vagy maga a gyártáshoz szükséges foszfor volt, de azt meg átlagember hogy issza? Szóval nem tudom, csak tippelem.
Brutális pusztítást végzett Nálatok a Joli :-(((((
Egyetlen pozitív dolog, amit mondani lehet, hogy az így felnyílt "üresedések" helyén a fiatal fák jobban tudnak nõni majd, remélem, lesz lehetõségük rá és néhány év alatt új boltívei nõnek a katedrálisodnak!
Rettenetes látni a pusztítást, de ilyen viharok voltak 1000 éve és lesznek 1000 év múlva is, a viharok is a természet részei, és hozzá nem értõként úgy gondolom, ha az erdõt a lehetõ legtermészetközelibb állapotában tudjátok tartani, ezzel a viharok utáni megújulását is elõsegítitek.
Nem tudom, hogy alakul még a hétvégém, dolgozom is, vendégünk is lesz, de ha sikerül beszorítanom, elmegyek a Kab-hegyet megnézni, hogy mi lett az ottani erdõvel a szelek nyomán.
Egyetlen pozitív dolog, amit mondani lehet, hogy az így felnyílt "üresedések" helyén a fiatal fák jobban tudnak nõni majd, remélem, lesz lehetõségük rá és néhány év alatt új boltívei nõnek a katedrálisodnak!
Rettenetes látni a pusztítást, de ilyen viharok voltak 1000 éve és lesznek 1000 év múlva is, a viharok is a természet részei, és hozzá nem értõként úgy gondolom, ha az erdõt a lehetõ legtermészetközelibb állapotában tudjátok tartani, ezzel a viharok utáni megújulását is elõsegítitek.
Nem tudom, hogy alakul még a hétvégém, dolgozom is, vendégünk is lesz, de ha sikerül beszorítanom, elmegyek a Kab-hegyet megnézni, hogy mi lett az ottani erdõvel a szelek nyomán.
Myloh látta károkhoz hozzáteszem, most érkeztem vissza a bringázásból, hazafelé nem a Duna-parton hanem a szántóföldek felé kanyarodva haladtam el. Látványukat laikusként felmérve is látom, én egy idilli "édenkertben" lapulok mert ide 2-3 évente jön bármi komoly, akkor is inkább villámok és örvénylõ szélrohamok. A szántóföldek a Google térképe szerint 8-10 m-rel magasabban vannak, itt lentebb még a laza kavicsos altalaj feletti termõréteg se nedves igazán (bizonyára elszivárog a Kvassay zsilip miatt alacsony vízszintû ráckevei Duna-ágba a csapadék) amott viszont megdöbbentõ látvány a sok belvíz-folt. A legnagyobb, É-D tengelyû "tócsa" hossza két végpontja között jó másfél futballpályányi, "kistengelye" (tõlem K felé távolodva) 40-50 m. Szemmel érzékelhetõ "horpadás" is van azon a földszakaszon, megállhat rajta a víz ha a talaj már nem tudja elnyelni. Még az esõk elõtt szépen felszántották az egészet, de mi fog kikelni ott? Morbid gondolat- rizs talán. Lakóhelyem félköríves "düne" partszakaszra emlékeztetõ párszáz méteres környezetében a szántóföldek peremén futó gátszerû "nagyúttól" a Dunáig egyenletesen lejtõs a part, a legnagyobb esõk idején sem állt meg a víz csak a kavicsos utak tömörödött részein. Azt hiszem az én esõverte/szél tépázta kerti növényeim nyûglõdése jóval kisebb gond ennél hiszen amott elrohad a mag a földben
Ha még hozzáveszem hogy az igazán komoly zivatarok elkerültek, errefelé kevesebb csapadék és nagy, de nem károkozó csak "virágokat leverõ", szárnyas rovarokat és madarakat "elkergetõ" szél volt (percek alatt felszárította teraszomat és a betonozott részeket) mint többfelé az országban, mi lehet másutt... Viszont ma végre "elõjöttek" a nagyobb madarak, most énekelnek/burukkolnak mindenfelé, kakukkolást is hallani, a bringázáskor teraszon felejtett laptopomon pedig hálót szõtt egy kis pók is (nem volt szívem leszedni most is figyeli kalapálásomat). Bár mi emberek további bõséges csapadékot várunk, "õk tudhatnak valamit" vagy csak kihasználják a "csapiszünetet"?


Nyilván lábatlan gyík van a képen. Miért rézsiklóztam le??? Uhh, asszem kimerített a mai nap...
No, ma már végre kegyes volt az idõjárás hozzánk és végre feltérképézhettük a károk "elsõ lépcsõs" mértékét.
Sajnos egyes részeken jelentõs, nagyon jelentõs a károkozás, viszont voltak olyan részek is - melyektõl nagyon féltünk, hogy hogy látjuk viszont õket ma -, ahol nem volt károkozás.
Találkoztunk ma többek között pár napos gím borjúval (másfél méterre állt meg tõlem, azt hihette, én vagyok az anyja
), hosszan szemeztünk egymással. Láttam még rézsiklót is.
Na de azonnal jönnek a fotók, majd inkább azok beszéljenek helyettem, íme:
Link
Sajnos egyes részeken jelentõs, nagyon jelentõs a károkozás, viszont voltak olyan részek is - melyektõl nagyon féltünk, hogy hogy látjuk viszont õket ma -, ahol nem volt károkozás.
Találkoztunk ma többek között pár napos gím borjúval (másfél méterre állt meg tõlem, azt hihette, én vagyok az anyja

Na de azonnal jönnek a fotók, majd inkább azok beszéljenek helyettem, íme:
Link
A gombaspórák mindenütt ott vannak, ahol kedvezõek számára az adottságok, pl. bõséges csapadék hatására növekednek, elõjönnek.
Egyébként "már a római orvosok" sem kóstolással ellenõrizték a cukorürítést, hanem hangyák viselkedését figyelték mivel tudták hogy összegyûlnek bármilyen cukros folyadékra (tapasztalatom szerint makrózáshoz is jó "hangyacsali" a cukros vízcsepp/cseppnyi méz)
OFF juteszembe az "orvostanhallgatós" vicc
A prof elmagyarázza hogy egy orvosnak semmitõl sem szabad undorodnia, a régi orvosok megkóstolták a cukorbeteg vizeletét is. Demonstrálására egy vizelettel teli edénybe dugja az ujját, majd lenyalja. Az orvostanhallgatók szintén megteszik. Mikor végeztek, az öklendezõk láttán a prof kijelenti: ahogy mondtam, egy orvos semmitõl sem undorodik, de ugyanakkor jó megfigyelõ is. Maguk utánoztak engem, de nem figyeltek eléggé - én a középsõ ujjamat dugtam az edénybe és a gyûrûsujjam nyaltam le


Hari a mai biztonsági gyufa feje antimon-szulfid és kálium-klorát elegyébõl áll, a skatulya oldalára került az õrölt üvegszemekkel kevert foszfor. Tehát már nem annyira mérgezõ mint a "klasszikus" foszforos gyufafej.
De igazad van, az antimonvegyületek nagy része is mérgezõ (tünetei hasonlóak az arzénmérgezéséhez, fejfájást, szédülést és depressziót okoz).
Hozzáteszem, egy tanulmány kimutatta, hogy savas gyümölcsitalok antimon-oxidot oldanak ki a PET flakonokból, állítólag a koncentráció nem lépi túl a megengedett határt (ivóvízben 2-20 µg/l; országonként változik)
Ui: egyébként azt vélem kipróbálásra elég az ujjad is benyálazni majd azon megforgatni a gyufafejet
De igazad van, az antimonvegyületek nagy része is mérgezõ (tünetei hasonlóak az arzénmérgezéséhez, fejfájást, szédülést és depressziót okoz).
Hozzáteszem, egy tanulmány kimutatta, hogy savas gyümölcsitalok antimon-oxidot oldanak ki a PET flakonokból, állítólag a koncentráció nem lépi túl a megengedett határt (ivóvízben 2-20 µg/l; országonként változik)
Ui: egyébként azt vélem kipróbálásra elég az ujjad is benyálazni majd azon megforgatni a gyufafejet

Köszönöm Noli, Akela
Anyuék cicái hordják rendszeresen haza a kullancsokat. Kert végében van egy kis erdõ. Onnan szerzik be, elég rendszeresen. Eddig mi is csipesszel szedtük ki belõlük. Köremailban kaptam ezt az "ötletet" Azért hétvégén kipróbáljuk, legfeljebb megdoromboltatjuk a cicákat kenegetés közben
Beköltözött hozzám is egy rozsdafarkú pár
Egy elhagyott fecskefészekbe a teraszra. Nagy ricsajban vannak a fiókák
Sokkal félõsebbek mint a fecskék voltak. Fecskéink mikor hazajöttek körbe röpködtek, mintha üdvözölnének
Õk egész közel engedtek magukhoz, sokszor karnyújtásnyira nézegettük egymást

Anyuék cicái hordják rendszeresen haza a kullancsokat. Kert végében van egy kis erdõ. Onnan szerzik be, elég rendszeresen. Eddig mi is csipesszel szedtük ki belõlük. Köremailban kaptam ezt az "ötletet" Azért hétvégén kipróbáljuk, legfeljebb megdoromboltatjuk a cicákat kenegetés közben

Beköltözött hozzám is egy rozsdafarkú pár




Hari könnyen lehetséges hogy sodorhatott erre valami kártevõ spórát a szél, nem véletlen szaporodtak fel az eddig viszonylag szórványosan megjelenõ tölcséres és kalapos gombák (bár laikusként azon is gondolkodtam hogy talán a hangyákkal is összefüggésben lehet elszaporodásuk).
Továbbá a kerítésen a vasváz és a falécek találkozásánál szemlátomást felszaporodtak a zuzmótelepek (a múltkoriban fotóztam pár kisebb telepet, Te határoztad meg zuzmóként) és velük viszont csökkent a mohatelepek kiterjedése és ami maradt az is "elsatnyult".
Ami feltûnõ, hogy szemlátomást felborult "a kert ökoszisztémájának" egyensúlya, bár én nem nyúltam semmihez a megszokott munkákon kívül.
Ami még felmerült bennem, hogy szomszédom február óta gyakran meglátogatja Észak-Magyarországon építkezõ fiát, ezért azt sem tartom lehetetlennek hogy kocsijával "hozott valamit" ide.
Továbbá a kerítésen a vasváz és a falécek találkozásánál szemlátomást felszaporodtak a zuzmótelepek (a múltkoriban fotóztam pár kisebb telepet, Te határoztad meg zuzmóként) és velük viszont csökkent a mohatelepek kiterjedése és ami maradt az is "elsatnyult".
Ami feltûnõ, hogy szemlátomást felborult "a kert ökoszisztémájának" egyensúlya, bár én nem nyúltam semmihez a megszokott munkákon kívül.
Ami még felmerült bennem, hogy szomszédom február óta gyakran meglátogatja Észak-Magyarországon építkezõ fiát, ezért azt sem tartom lehetetlennek hogy kocsijával "hozott valamit" ide.
Sztem macskán/kutyán ki lehet próbálni a "gyufás módszert" (persze nyomkodás nélkül ahogy Noli írta lentebb). Az én macskám is felszed olykor kullancsot, meglehet kipróbálom legközelebb ha kullancsot hoz haza, aztán megírom az eredményt. Az is lehet, hogy "gyufája válogatja", tudomásom szerint a mai biztonsági("safety") gyufákban nincs foszfor csak antimonvegyületek. (a falon végighúzva is meggyulladó foszforos gyufa olykor "spontán" meggyulladt zsebben is, nomeg sokszor használták öngyilkosságra ld. "gyufát ivott a cselédlány" ezért áttértek más vegyületekre a foszfor helyett)
Nálunk a fenyõk többsége és a borókák kezdtek el rozsdásodni, állítólag valami betegség, permetezni kell(ene, ha lenne több idõ, és megfelelõ lenne hozzá az idõjárás)..
Siheone köszönöm a választ
Attól nem félek hogy kirohad, mert ha úgy alakul hát úgy alakul, kipusztul, bár tapasztalom hogy szívós növény a yucca. Néhány tuja és a nagy "mocsári ciprus" barnul/korhad ágvégeken/szárakon, amit nem tettek még hat év alatt, mióta itt lakom. Velük is úgy vagyok "ha menni kell hát menni kell", ültetek újat.
A kertet hagyom afféle "bio-önvédelemre", mindössze aljnövényzetet nyírok, egyébként nem permetezek, nem locsolok csak gazolok ahol nagyon felszaporodik. Hat éven át eddig "magától" (ahogy Noli fogalmazott, erõs természetes "immunvédelmüknek" köszönhetõen) szép és erõs volt minden növény. Idén is "szabályosan indult" a tavasz, most kezd a kert képe változni mióta hûvösre/esõsre váltott az idõ, az "õshonos" növények kornyadoznak, viszont a szokottnál több/többféle gomba jelent meg és felszaporodtak a hangyák. Ezzel párhuzamosan csökkent az egyéb "földönfutó" rovarok száma, egyúttal a repülõ rovarok tán az erõs szélnek is köszönhetõen megritkultak. Érdekes még a madárpopuláció összetételének változása, létszámban eltolódva a kistestû fajok felé; a vakondok "leállása" (összefüggésben talán a földigiliszták "eltûnésével").
Ui: ezekben a pillanatokban elõkerült napok óta eltûnt "házirigóm" - idõváltozás közeleghet?
Szinte minden reggel "beköszönt", iderebbent (olykor családostól) ha kiültem a teraszra, az elmúlt napokban nem láttam.

A kertet hagyom afféle "bio-önvédelemre", mindössze aljnövényzetet nyírok, egyébként nem permetezek, nem locsolok csak gazolok ahol nagyon felszaporodik. Hat éven át eddig "magától" (ahogy Noli fogalmazott, erõs természetes "immunvédelmüknek" köszönhetõen) szép és erõs volt minden növény. Idén is "szabályosan indult" a tavasz, most kezd a kert képe változni mióta hûvösre/esõsre váltott az idõ, az "õshonos" növények kornyadoznak, viszont a szokottnál több/többféle gomba jelent meg és felszaporodtak a hangyák. Ezzel párhuzamosan csökkent az egyéb "földönfutó" rovarok száma, egyúttal a repülõ rovarok tán az erõs szélnek is köszönhetõen megritkultak. Érdekes még a madárpopuláció összetételének változása, létszámban eltolódva a kistestû fajok felé; a vakondok "leállása" (összefüggésben talán a földigiliszták "eltûnésével").
Ui: ezekben a pillanatokban elõkerült napok óta eltûnt "házirigóm" - idõváltozás közeleghet?

Nem szabad nyomkodni, mert ekkor köpi be vírusokat, bacikat a vérünkbe...
A csipeszes, egy mozdulattal, határozttan eltávlítás a biztonságos. A beszakadt fejtõl meg semmi baj nem lesz. pár nap alatt kiesik magától.
A csipeszes, egy mozdulattal, határozttan eltávlítás a biztonságos. A beszakadt fejtõl meg semmi baj nem lesz. pár nap alatt kiesik magától.
Mielõtt attól félnél, hogy kirohadna ki kell hogy ábrándítsalak.
Ez a növény már-már kipusztíthatatlan, ha benne marad a földben egy kisebb megvasatagodott gyökérrész még arról is újrahajthat. Ez a legáltalánosabban ültetett jukka Magyarországon, a yucca filamentosa.
Nekem ebben a növényben az tetszik, mikor csak egy hajtásból áll a növény és csak 1 virágja van. De a megbokrosodott növény is nagyon szép.
Virágzás után több helyen oldalt új hajtások jelennek meg. Ezeket le lehet nyugodtan választani és akkor ilyenek maradnak.
Link

Nekem ebben a növényben az tetszik, mikor csak egy hajtásból áll a növény és csak 1 virágja van. De a megbokrosodott növény is nagyon szép.
Virágzás után több helyen oldalt új hajtások jelennek meg. Ezeket le lehet nyugodtan választani és akkor ilyenek maradnak.
Link
Sziasztok!
Ezt kaptam:
"Kullancseltávolítás
Régi Õrségi (az Õrségben élünk, rengeteg kullanccsal,de itt senki nem fél...már hozzánk tartoznak!) kullancs eltávolítási technikát szeretnék Önökkel megosztani!
A belénk fúródott kullancsot minden erõszak nélkül egy szál gyufával könnyedén eltávolíthatjuk!
Nyálazzuk meg a gyufa fejét, majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk, mintha kenegetnénk.
A kullancs pár másodperc múlva átmászik a gyufára-mert nagyon szereti a foszforos illatot, képes elhagyni miatta a testünket! Lehet, ez nem tudományos eltávolítás,de a lehetõ leg"emberségesebb", és biztosan mindig sikeres, sõt a kullancs feje még véletlenül sem marad bennünk!"
Szerintetek igaz lehet?

Ezt kaptam:
"Kullancseltávolítás
Régi Õrségi (az Õrségben élünk, rengeteg kullanccsal,de itt senki nem fél...már hozzánk tartoznak!) kullancs eltávolítási technikát szeretnék Önökkel megosztani!
A belénk fúródott kullancsot minden erõszak nélkül egy szál gyufával könnyedén eltávolíthatjuk!
Nyálazzuk meg a gyufa fejét, majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk, mintha kenegetnénk.
A kullancs pár másodperc múlva átmászik a gyufára-mert nagyon szereti a foszforos illatot, képes elhagyni miatta a testünket! Lehet, ez nem tudományos eltávolítás,de a lehetõ leg"emberségesebb", és biztosan mindig sikeres, sõt a kullancs feje még véletlenül sem marad bennünk!"
Szerintetek igaz lehet?

Siheone ez tavalyi kép yucca-virágzáskor Link
A képen felfelé törõ levelei most petyhüdten kornyadoznak, színük is fakózöld.
(Háttérben a "bujkáló fáklyaliliom" tettem fel szériát róluk is érdekességnek ahogy fél nap alatt szinte szemmel láthatóan oldalvást/lefelé/felfelé "forgolódtak" virágai, most stagnál)
A képen felfelé törõ levelei most petyhüdten kornyadoznak, színük is fakózöld.
(Háttérben a "bujkáló fáklyaliliom" tettem fel szériát róluk is érdekességnek ahogy fél nap alatt szinte szemmel láthatóan oldalvást/lefelé/felfelé "forgolódtak" virágai, most stagnál)
Siheone meg nem mondom, inkább mat./fiz./csill. kérdést, "botcsinálta" kertész vagyok 
Korábban tettem fel párszor képet róluk a fórumra, embermagas szárakon harangvirágra emlékeztetõ hófehér virágokat hoztak tömegével. Most csak "úgy vannak", petyhüdt zöld kupacok lekókadt levelekkel. A közelükben lévõ fáklyaliliom hajlandóságot se mutat megjelenésre. (Hat éve eddig minden évben megcsodálhattam olykor órák alatt 3D, nemegyszer 90°-os szögben is "forgolódó" legkedvezõbb helyzetet keresõ hajtásait/virágait)

Korábban tettem fel párszor képet róluk a fórumra, embermagas szárakon harangvirágra emlékeztetõ hófehér virágokat hoztak tömegével. Most csak "úgy vannak", petyhüdt zöld kupacok lekókadt levelekkel. A közelükben lévõ fáklyaliliom hajlandóságot se mutat megjelenésre. (Hat éve eddig minden évben megcsodálhattam olykor órák alatt 3D, nemegyszer 90°-os szögben is "forgolódó" legkedvezõbb helyzetet keresõ hajtásait/virágait)
A yucca filamentosa vagy melyik? Nálam már törtetnek felfele a virágzatok.
Nálam az esõs/szélviharos napok elõtt "pompázott" a kert, amerre néztem mindenütt virág. Most alig látni virágot, szinte az összes szirom hólepelként borítja a talajt. Egy igen szívós, télen is húsos levelekkel borított zöld cserje (ricinusbokornak saccolom, tettem fel róla hókristályos képet) szinte összes levelét eldobta (ránézésre viszont új rügyei vannak). Házam utcai elõterét uraló 5x5 m-es "mocsári ciprus ágvégei barnulnak és néhány tuja teljes északi oldala megbarnult/korhad, azokat lepucoltam, olyanok lettek mint a kopasztott csirke. Yucca-bokraim semmit nem zöldülnek, leveleik petyhüdtek (korábban ilyenkor már haragoszöld színre váltottak a téli sápatag zöldbõl és "húsosodtak" leveleik), a fáklyaliliom se "mozdul", egyszem datolyafám bár mindig is lassan zöldült, de még most is csak "száraz botok" képét mutatja. Nem tudom fajra megnevezni de a kert képe is érzékelhetõen megváltozott, "hiányoznak" egyes zöldek. Ezzel szemben szokatlanul felszaporodtak a tölcséres és kalapos gombák. A madárvilág is változott, fõleg a kistestûeket látom, még a rigók és galambok létszáma is megcsappant. A rovarok közül sok a hangya, de még mindig kevés pók látható, a szúnyogok gyakorlatilag eltûntek. Egyéb rovarok is alig láthatók, szárnyasok, darazsak, méhek, de még a legyek is nagyon megritkultak. Laikus vagyok, de úgy látom, se virág se "beporzó szárnyas", hogy lesz ebbõl termés? Összegezve, az örökzöldek barnulnak/korhadnak, változott a növény- rovar- és madárpopuláció, konkrétan megnevezni nem tudom, de ránézésre szemlátomást "eltolódott az egyensúly" a korábban ilyenkor megszokott képhez, mondhatom, a kertben gombák és hangyák dominálnak. Ha még erre majd rájön egy száraz és forró nyár... a Természet megkezdte a "visszaütést"? Juteszembe a vakondok is "leálltak" kertemben (másutt sem) több hete nem látok friss túrást, pedig nem üldöztem õket. A gyakori földigiliszták is mintha eltûntek volna az ilyenkor egyébként már elszórtan látható meztelen csigákkal együtt. A gyümölcsfáim ránézésre "tartják magukat".
Ahogy mondani szokás "eldobom az agyam"... a brazil feltaláló szabadalmaztatta tejesdobozokból/mûanyagflakonokból összeállított napkollektor ötletét, azzal hogy ötletét ipari és politikai célokra tilos felhasználni.
1. több fórumtársunk is készített hasonlót pld. sörösdobozokból ahogy Noli azt nemrég képekkel is illusztrálta amikor a kereskedelmi légkollektoron filóztam
2. hazánkban már évtizedek óta sok telektulajdonos használt erre a célra mûanyaghordót, feketére festett tartályokat
3. elõdömtõl örökölt a medence mellé állított kerti zuhanyozón egy feketére festett acéldobozban elhelyezett vastag fekete mûanyagzsák-félét alkalmazott 12 éve, a mai napig mûködik, nyári napokon cca. 100 l tûzforró vizet ad, keverõcsappal a többszörösét.
Ebben az ötletben nem az elve - hiszen a felhasznált anyag lényegében bármely vízálló és némelyest nyomásálló háztartási hulladék-flakon lehet - hanem szabadalmaztatása új.
Elismerem, jó és biztató tanácsnak elmegy, de ezt szabadalmaztatni mégha ingyenesen is, kissé furcsa.
Útmutatója: Link
Nem bírálom, mert jó ötletet ad, de szabadalmaztatása számomra olyan mint régen, vidéki környezetben (nemcsak északi országokban, hazánkban IS) télen "paraszti észjárással" bõrszíjjal ellátott hordódongákból készített "szegények sílécét" avagy korcsolyapótló megvasalt fadarabot, fenyõgallyakból készített hótaposót szabadalmaztatni (édesapám elbeszélésébõl hallottam, gyerekkorában gyakran látott ilyesmit telente)
1. több fórumtársunk is készített hasonlót pld. sörösdobozokból ahogy Noli azt nemrég képekkel is illusztrálta amikor a kereskedelmi légkollektoron filóztam
2. hazánkban már évtizedek óta sok telektulajdonos használt erre a célra mûanyaghordót, feketére festett tartályokat
3. elõdömtõl örökölt a medence mellé állított kerti zuhanyozón egy feketére festett acéldobozban elhelyezett vastag fekete mûanyagzsák-félét alkalmazott 12 éve, a mai napig mûködik, nyári napokon cca. 100 l tûzforró vizet ad, keverõcsappal a többszörösét.
Ebben az ötletben nem az elve - hiszen a felhasznált anyag lényegében bármely vízálló és némelyest nyomásálló háztartási hulladék-flakon lehet - hanem szabadalmaztatása új.
Elismerem, jó és biztató tanácsnak elmegy, de ezt szabadalmaztatni mégha ingyenesen is, kissé furcsa.
Útmutatója: Link
Nem bírálom, mert jó ötletet ad, de szabadalmaztatása számomra olyan mint régen, vidéki környezetben (nemcsak északi országokban, hazánkban IS) télen "paraszti észjárással" bõrszíjjal ellátott hordódongákból készített "szegények sílécét" avagy korcsolyapótló megvasalt fadarabot, fenyõgallyakból készített hótaposót szabadalmaztatni (édesapám elbeszélésébõl hallottam, gyerekkorában gyakran látott ilyesmit telente)
Ma voltam kinnt a szõlõmben!
Hááát....
Bár egy kollégám figyelmeztetett, hogy nem lesz szép látvány, erre nem számítottam!
A lombozat, mint egy kisebb jégverés után, a hajtáscsúcsok sok esetben letörve, megfeketedve...
Tartok tõle, hogy a levélerek sok helyen eltörtek, az egész egy kókadt nagy szerencsétlenségnek tûnik pillanatnyilag.
Virágzás elött 2-3 héttel nem szép ...
A parprika pari palánták talajszinten feketednek...
Esõ szinte semmi, 15-20 mm között, de a végeredmény gyalázatos...
A gyümölcsfákat nem mertem megnézni...
Hááát....
Bár egy kollégám figyelmeztetett, hogy nem lesz szép látvány, erre nem számítottam!
A lombozat, mint egy kisebb jégverés után, a hajtáscsúcsok sok esetben letörve, megfeketedve...
Tartok tõle, hogy a levélerek sok helyen eltörtek, az egész egy kókadt nagy szerencsétlenségnek tûnik pillanatnyilag.
Virágzás elött 2-3 héttel nem szép ...
A parprika pari palánták talajszinten feketednek...
Esõ szinte semmi, 15-20 mm között, de a végeredmény gyalázatos...
A gyümölcsfákat nem mertem megnézni...
Szuper. Ezt most szépen felnagyítom, kinyomtatom, és mehet is az ablakra...

Szomorú, ami a Börzsönyben történt, együttérzek veletek és mindazokkal, akiknek a mindennapjait jelenti a hegység és az erdõ. A bükkösök nekem is kedvenceim, de most a vörösfenyvesért is legalább annyira aggódok.
Mindenesetre bármi lesz is, a Börzsöny ugyanolyan fontos marad számomra, és ha majd újra lehet, ugyanúgy járok majd oda túrázni, mint eddig, sõt. Így volt ez a Tátra esetében is.
Más: Nálunk is elõfordul néha a telken, hogy szegény madarak nekirepülnek az ablaknak, így kérdezem, hogy pl. hol lehet megvenni az ajánlott sólyomsziluett matricát; én még nem láttam, de szeretném beszerezni.
Mindenesetre bármi lesz is, a Börzsöny ugyanolyan fontos marad számomra, és ha majd újra lehet, ugyanúgy járok majd oda túrázni, mint eddig, sõt. Így volt ez a Tátra esetében is.
Más: Nálunk is elõfordul néha a telken, hogy szegény madarak nekirepülnek az ablaknak, így kérdezem, hogy pl. hol lehet megvenni az ajánlott sólyomsziluett matricát; én még nem láttam, de szeretném beszerezni.
Várható volt, sajnos, belegondolni is igen fájdalmas, aki kicsit "benne van" az erdõben, mit mûvelhetett Yolanda a középhegységi erdeinkben.. Ugyan tudósító emberünk nincs a Bakonyból, de mivel a két országos rekordérték (csapadék: Magas-Bakonyban 200mm feletti 72h-s hozam ;szél: Kab-hegy 160km/h fölött - a kettõ együttes említése gyakorlatilag nem evilági léptékû meteorológiai esemény..) éppen ott született, lényegében ott is katasztrófahelyzetrõl beszélhetnénk. Majd bizton jönnek a hírek..

Lacikám, szívünkbõl szóltál...
Emlékszem... 2 éve tettem az elsõ szálalóvágásokat a SZ 26/B erdõrészbe, minden részletre odafigyelve, a legjobb helyen legyen a lék, a legjobb minõségû felújulás reményében, a legjobb minõségû és növekedésû fákat kímélve, a kiközelítésbõl adódó esetleges károk minimalizálásával....hmmmmmm....., mintha csak a saját gyermekem fejlõdését egyengettem volna.
Most pedig a lábaim elõtt fekszik majd" az egész erdõrész...., kitépett egy darabot a testünkbõl ez a katasztrófa.
Bevallom, tegnap este a fotókat nézegettem és hasonlóan Lacihoz, sírtam, mint egy gyerek, akinek elvették a hõn szeretett babáját.
S mindez annak tükrében, hogy fogalmunk sincs, mi a helyzet a hegység magasabb részein...., talán...., talán holnap kiderül.
[esõ]
Emlékszem... 2 éve tettem az elsõ szálalóvágásokat a SZ 26/B erdõrészbe, minden részletre odafigyelve, a legjobb helyen legyen a lék, a legjobb minõségû felújulás reményében, a legjobb minõségû és növekedésû fákat kímélve, a kiközelítésbõl adódó esetleges károk minimalizálásával....hmmmmmm....., mintha csak a saját gyermekem fejlõdését egyengettem volna.
Most pedig a lábaim elõtt fekszik majd" az egész erdõrész...., kitépett egy darabot a testünkbõl ez a katasztrófa.
Bevallom, tegnap este a fotókat nézegettem és hasonlóan Lacihoz, sírtam, mint egy gyerek, akinek elvették a hõn szeretett babáját.
S mindez annak tükrében, hogy fogalmunk sincs, mi a helyzet a hegység magasabb részein...., talán...., talán holnap kiderül.

E rémséges idõjárás Akelát nemigen zavarná a reggeli pipázás-kávézás közbeni okfejtegetésben.
Reméljük, nem beteg...
Reméljük, nem beteg...

Tényleg hol lehet Akela?
Van persze, hogy elvonul 2-5 napra, pláne most ilyen trutyi idõben én is zárom a nagykaput...
Lehet hogy géphiba is lehet.
Van persze, hogy elvonul 2-5 napra, pláne most ilyen trutyi idõben én is zárom a nagykaput...

Lehet hogy géphiba is lehet.


Érdemes lenne talán az üvegajtókra, üvegfelületekre sólyomsziluett matricát ragasztani..az nagy százalékban beválik..
Börzsönyi erdõk..két oldala van a dolognak...van egy racionális,"technokrata" oldal,jó lenne tudni, hogy pontosan mi a helyzet,mi történt, mekkora a kár, mennyire egzaktak az információk, mennyi dõlés várható még a felakadt törzsekbõl,mennyi gyökértányér fordult ki etc..etc....a Magas-Börzsöny szélnek kitett gerincein, hegyoldalakon továbbra is erõs szél fúj, a talaj felázása nem szûnt meg..holnap se várható túl sok javulás a helyi idõjárásban..északon újabb esõk, nem gyengülõ szél...a kiterjedt bükkösök épp e felsõ régióban vannak...az erdészetek egyelõre csak szondaszerûen mérhették fel mi a helyzet...épp amerre az erdészek bemerészkedtek..senki nem szeretné, ha fejére,terepjárójára dõlne egy vagy több 20 méteres bükktörzs...nem véletlenül az erdészeknek is tilos a bemenetel..Milánékat is leállították, pedig mennének nagyon...és ha majd mehetnek....randa egy munka lesz...nem tudjuk mi a helyzet a belsõ, rejtettebb területeken..pl. ahol Darányival jártunk annó, õsszel, térdig avarban a nyílt napon..reménykedünk,hogy a végén az összkép talán nem lesz olyan súlyos, mint amit most gondolunk,vélünk, látunk..
és az emocionális oldal...a Börzsöny és a börzsönyi erdõ Titeket is, kik eljöttetek többször is, megfogott a maga sajátos, nem pótolható varázsával..minél többet járod a tájait, annál inkább a részévé válsz..igaz ez más tájakra is, melyek hatnak rád..olyan ez mint egy igaz Szerelem... nekünk anyánk,gyerekünk,szerelmünk,életünk egyszerre..minden pátosz nélkül..de sok más tisztaszívû, nem hivatásos erdõjáró is biztos így van vele..és ha pusztul az erdõ, állítson bárki bármit,pusztulunk vele egy kicsit (nagyon) mi is..ehhez még ökológusnak sem kell lenni...és siratjuk a pusztulást..persze újjáéled, helyre jön majd, sok-sok év alatt..a bükk felújul,a koronatörés viszonylag jól regenerálódik...de a most az most van..és nekem épp a börzsönyi gótikus bükkkatedrálisok oszlopcsarnokai a szívem legkedvesebbjei...valóban nem könnyû senkinek sem...nem szeretnék úgy állni pl. a Diósjenõ 49F elõtt (páran már ismerik a Verebes-kaszálónál lévõ elegyes vörösfenyveses meserdõt), hogy nem áll lábon...az olyan lenne,mint amikor, 2005 januárjában elõször láttam meg a tátrai szélkalamitás pusztítását..egyszerûen eltûnt a tátra zöld samaragdsálja..bõgtem,mint egy gyerek..felnõttként...hát jelenleg ez van...még tudósítunk a börzsönyi erdõkrõl, ha többet tudunk..reméljük a jobbat..
Börzsönyi erdõk..két oldala van a dolognak...van egy racionális,"technokrata" oldal,jó lenne tudni, hogy pontosan mi a helyzet,mi történt, mekkora a kár, mennyire egzaktak az információk, mennyi dõlés várható még a felakadt törzsekbõl,mennyi gyökértányér fordult ki etc..etc....a Magas-Börzsöny szélnek kitett gerincein, hegyoldalakon továbbra is erõs szél fúj, a talaj felázása nem szûnt meg..holnap se várható túl sok javulás a helyi idõjárásban..északon újabb esõk, nem gyengülõ szél...a kiterjedt bükkösök épp e felsõ régióban vannak...az erdészetek egyelõre csak szondaszerûen mérhették fel mi a helyzet...épp amerre az erdészek bemerészkedtek..senki nem szeretné, ha fejére,terepjárójára dõlne egy vagy több 20 méteres bükktörzs...nem véletlenül az erdészeknek is tilos a bemenetel..Milánékat is leállították, pedig mennének nagyon...és ha majd mehetnek....randa egy munka lesz...nem tudjuk mi a helyzet a belsõ, rejtettebb területeken..pl. ahol Darányival jártunk annó, õsszel, térdig avarban a nyílt napon..reménykedünk,hogy a végén az összkép talán nem lesz olyan súlyos, mint amit most gondolunk,vélünk, látunk..
és az emocionális oldal...a Börzsöny és a börzsönyi erdõ Titeket is, kik eljöttetek többször is, megfogott a maga sajátos, nem pótolható varázsával..minél többet járod a tájait, annál inkább a részévé válsz..igaz ez más tájakra is, melyek hatnak rád..olyan ez mint egy igaz Szerelem... nekünk anyánk,gyerekünk,szerelmünk,életünk egyszerre..minden pátosz nélkül..de sok más tisztaszívû, nem hivatásos erdõjáró is biztos így van vele..és ha pusztul az erdõ, állítson bárki bármit,pusztulunk vele egy kicsit (nagyon) mi is..ehhez még ökológusnak sem kell lenni...és siratjuk a pusztulást..persze újjáéled, helyre jön majd, sok-sok év alatt..a bükk felújul,a koronatörés viszonylag jól regenerálódik...de a most az most van..és nekem épp a börzsönyi gótikus bükkkatedrálisok oszlopcsarnokai a szívem legkedvesebbjei...valóban nem könnyû senkinek sem...nem szeretnék úgy állni pl. a Diósjenõ 49F elõtt (páran már ismerik a Verebes-kaszálónál lévõ elegyes vörösfenyveses meserdõt), hogy nem áll lábon...az olyan lenne,mint amikor, 2005 januárjában elõször láttam meg a tátrai szélkalamitás pusztítását..egyszerûen eltûnt a tátra zöld samaragdsálja..bõgtem,mint egy gyerek..felnõttként...hát jelenleg ez van...még tudósítunk a börzsönyi erdõkrõl, ha többet tudunk..reméljük a jobbat..
Ez a látvány fogadott, amikor hazaértem: Link
Valószínûleg nekirepülhetett az üvegnek...
LAM!
Nem is tudja az ember, hogy mit írjon erre, de minden olyan embert mélyen érint, aki egyszer megtapasztalta már a Börzsöny magával ragadó szépségét. Akinek pedig az élete... hát nem könnyû most nektek.

LAM!
Nem is tudja az ember, hogy mit írjon erre, de minden olyan embert mélyen érint, aki egyszer megtapasztalta már a Börzsöny magával ragadó szépségét. Akinek pedig az élete... hát nem könnyû most nektek.
Egyre nagyobb katasztrófa képe van kibontakozóban a Börzsönyben..
Link
A friss információk szerint a Csóványos környéki bükkerdõk gyakorlatilag összedõltek..pontos felmérés a szélvihar csillapodása után indulhat csak meg ..jelenleg az erdészeti szakemberek sem tudnak életveszély nélkül mozogni az erdõn..és ez az állapot még napokig fenn fog maradni...
Link
A friss információk szerint a Csóványos környéki bükkerdõk gyakorlatilag összedõltek..pontos felmérés a szélvihar csillapodása után indulhat csak meg ..jelenleg az erdészeti szakemberek sem tudnak életveszély nélkül mozogni az erdõn..és ez az állapot még napokig fenn fog maradni...
Kis kerülõvel jöttem haza, siralmasan néznek ki a belvárosi parkok, rengeteg ág letört, sok öreg, gyönyörû fa kidõlt városszerte... :-(((
Nekem saját rozsdafarkúim vannak, itt is lelkesen eteti a mama õket. Amikor fényképeztem éppen egy pókot hozott nekik ebédre.
A fotó nem túl jó, de nem akartam tovább zavarni õket.Link
A fotó nem túl jó, de nem akartam tovább zavarni õket.Link
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓ! 
Vasárnap hétfõn Baranyában leszünk Pécs környékén.
Akinek esetleg kell kivi arra a vidékre, akkor tudunk vinni.
Priviben lehet szólni, ha valaki szeretne kivit.

Vasárnap hétfõn Baranyában leszünk Pécs környékén.
Akinek esetleg kell kivi arra a vidékre, akkor tudunk vinni.
Priviben lehet szólni, ha valaki szeretne kivit.
Igen, én is azt olvastam elsõre.. 
_______________________________________
Itt is már szedtek vargányát.
Csak sajna nem én..

_______________________________________
Itt is már szedtek vargányát.
