Bioszféra
Ú, de szépek!
Bízzunk benne, hogy valóban segít a sok szúnyog az éhezõ madarakon-emlõsökön!
Õ ki? Link
Bízzunk benne, hogy valóban segít a sok szúnyog az éhezõ madarakon-emlõsökön!
Õ ki? Link
Véradó hetek? Találkoztam ma az elõörssel... Autan-nak köszönhetõen nem kóstoltak, egy bökést kaptam a vállamra, semmi többet. De többezer volt már most.
Viszont talán ez segít kicsit a rovarfaló madarainkon, meg talán a denevérpopuláción is.
Viszont talán ez segít kicsit a rovarfaló madarainkon, meg talán a denevérpopuláción is.
Viszont nõ sok más. Ami a szárazat illeti, hát vannak fenntartásaim jelen állapotok alapján... Csak kétszer süllyedtem boka fölé a sárba...
De DIREKT NEKED hoztam sok szép konkolyos képet. Most a 8-as déli oldaláról. Nagyon sok van, sok elhanyagolt föld, útszéli gazos, mind teli van gyönyörûségekkel. :-)
A dolomitkopáron akkora belvíz van Hajmáskérrel szemben, hogy még két kócsag is volt benne...
A képek:
Link
Van még pár makróm, amiket majd holnap, õrajtuk egy szép magyar virágdíszbogár lesz, de már hulla vagyok és nincs kedvem tökölni tovább.
De DIREKT NEKED hoztam sok szép konkolyos képet. Most a 8-as déli oldaláról. Nagyon sok van, sok elhanyagolt föld, útszéli gazos, mind teli van gyönyörûségekkel. :-)
A dolomitkopáron akkora belvíz van Hajmáskérrel szemben, hogy még két kócsag is volt benne...
A képek:
Link
Van még pár makróm, amiket majd holnap, õrajtuk egy szép magyar virágdíszbogár lesz, de már hulla vagyok és nincs kedvem tökölni tovább.
Az az elmúlt hetek idõjárásának lesz még egy következménye: elképesztõ mennyiségû szúnyog várható kb 2-3 hét múlva. Az árvizek hatására minden ártér telített, de mindez nem elég, minden csatorna, árok, vízfolyás, gödör, kút, akármi, nem beszélve a kiterjedt belvízfoltokról. Mindegy milyen idõ jön, lesz idejük kikelni. Egy ilyen helyen, mint Baja a jónép hozzászokott a rendszeres invázióhoz, de amire most számítok az brutális lesz.
Az egésznek azonban van egy "elõnye". Az inváziószerûen megjelenõ szúnyogok populációja önmagától is összeomlik néhány hét után és paradox módon az invázió után akár kevesebb szúnyog lehet, mint egy közepesen csapadékos tavasz alkalmával.
Hogy szállna rájuk a nyári harmat!
Az egésznek azonban van egy "elõnye". Az inváziószerûen megjelenõ szúnyogok populációja önmagától is összeomlik néhány hét után és paradox módon az invázió után akár kevesebb szúnyog lehet, mint egy közepesen csapadékos tavasz alkalmával.
Hogy szállna rájuk a nyári harmat!
Köszi. Bár mondjuk a kis szinjátszó lepke kicsit nagynak tûnik a "kis" jelzõhöz képest. 
Némi panasz Zsófi/Yolanda nénire és ifjú társnõjére, Bergthora/Angéla kisasszonyra: olyan szép, nagy, vágásérett szúnyogok teremtek/teremnek a nyomukban, hogy ha nem látom, nem is hiszem. 
10 nap alatt kaptam púposszúnyogot, gyötrõszúnyogot a habtestemre, és egy harmadik fajtát is, amit nem ismerek; feltûnõ barna-fehér rajzolata van, és a lábai is barna-fehérek. Ötforintosnyi nyomokat hagytak rajtam, fajtól függetlenül, ilyet még nem pipáltam 
Milyen nyara lehet most azoknak, akik érzékenyek is a szúnyogcsípésre? jáj.
Más: elsõsorban MsEszterciának üzenem nagy örömmel, hogy úgy néz ki, sikerült az Alocasiámmal megértenünk egymást. 7 hónap után, márciusban új hajtásokat indított, most--az õ mércéjével mérve--hihetetlen tempóban fejleszti õket. Nagyon örültem, hogy sikerült eltalálnom a növény igényeit!!
10 nap alatt kaptam púposszúnyogot, gyötrõszúnyogot a habtestemre, és egy harmadik fajtát is, amit nem ismerek; feltûnõ barna-fehér rajzolata van, és a lábai is barna-fehérek. Ötforintosnyi nyomokat hagytak rajtam, fajtól függetlenül, ilyet még nem pipáltam Milyen nyara lehet most azoknak, akik érzékenyek is a szúnyogcsípésre? jáj.
Más: elsõsorban MsEszterciának üzenem nagy örömmel, hogy úgy néz ki, sikerült az Alocasiámmal megértenünk egymást. 7 hónap után, márciusban új hajtásokat indított, most--az õ mércéjével mérve--hihetetlen tempóban fejleszti õket. Nagyon örültem, hogy sikerült eltalálnom a növény igényeit!!
Igen, ha jól emlékszem, több tízezer faja van a családnak, elképesztõ, ha így van.
Noli képét nézve, nem gondoltam volna, hogy nálunk ilyen színpompás lehet (pedig miért ne lehetne..). Nekem egy bükkfa ormányost sikerült lefotóznom még régen, a képtáramban bent is volt, csak ugye a tar.hu egyik servere bakalácsolt és oda a fáradtságos képfeltöltéseimnek.
Kérdés hozzád: Ez a rengeteg csapadék a késõbbiekben (további egy, vagy pár évre) nem üthet majd vissza sok növényfaj esetében? Gondolok itt a sok esõ miatt elmaradt megporzásra, esetleg a mostanában oxigénhiányos talaj negatív hatására (befulladás), virágzás elmaradása, vagy rövidebbé válása, stb.
(Bár nekem az az érzésem, inkább legyen ilyen idõ, mint a mégkíméletlenebb aszály. Nem beszélve a D-T közi talajvíznek is ez kellett most).
Noli képét nézve, nem gondoltam volna, hogy nálunk ilyen színpompás lehet (pedig miért ne lehetne..). Nekem egy bükkfa ormányost sikerült lefotóznom még régen, a képtáramban bent is volt, csak ugye a tar.hu egyik servere bakalácsolt és oda a fáradtságos képfeltöltéseimnek.
Kérdés hozzád: Ez a rengeteg csapadék a késõbbiekben (további egy, vagy pár évre) nem üthet majd vissza sok növényfaj esetében? Gondolok itt a sok esõ miatt elmaradt megporzásra, esetleg a mostanában oxigénhiányos talaj negatív hatására (befulladás), virágzás elmaradása, vagy rövidebbé válása, stb.
(Bár nekem az az érzésem, inkább legyen ilyen idõ, mint a mégkíméletlenebb aszály. Nem beszélve a D-T közi talajvíznek is ez kellett most).
Kanveréb vs. asszony: nagyszerû felvétel
Türelmes lehetett a fotós, tapasztalatból tudom. Ha valahol nagy a csivitelés, mindig érdemes arrafelé "sorozatlövéseket" leadni, szerencsés esetben a sorozatba kerülhet ilyen jól sikerült kép
(A következõ kockán az energikus férj vélhetõen belecsíp vagy jól fejbe koppintja az izgága párját.) Arra régebben rájöttem (egyúttal javaslom) ilyesmit digi-felvevõvel videózni még jobb mint a sorozatlövés mert az AVI-t szétszedve kiválogathatók a jó kockák (bár szerencse kérdése ilyenkor is). Akárhogy készült a kép, az ellesett pillanat értékébõl nem von le semmit és tudom ilyen szerencsés pillanathoz többnyire sok munka/próbálkozás is kell. Köszi Noli hogy megmutattad
Türelmes lehetett a fotós, tapasztalatból tudom. Ha valahol nagy a csivitelés, mindig érdemes arrafelé "sorozatlövéseket" leadni, szerencsés esetben a sorozatba kerülhet ilyen jól sikerült kép
(A következõ kockán az energikus férj vélhetõen belecsíp vagy jól fejbe koppintja az izgága párját.) Arra régebben rájöttem (egyúttal javaslom) ilyesmit digi-felvevõvel videózni még jobb mint a sorozatlövés mert az AVI-t szétszedve kiválogathatók a jó kockák (bár szerencse kérdése ilyenkor is). Akárhogy készült a kép, az ellesett pillanat értékébõl nem von le semmit és tudom ilyen szerencsés pillanathoz többnyire sok munka/próbálkozás is kell. Köszi Noli hogy megmutattad
Éppen a minap olvastam róluk szakirodalmat, nagyon különös megjelenésû fajaik is vannak. A világon a legelterjedtebb bogárcsalád és ha jól emlékszem, a legnagyobb méretû faj mintegy 7-8 centis.
Köszi, hogy betetted, tényleg bámulatos színezetük van.
Köszi, hogy betetted, tényleg bámulatos színezetük van.
A száraz dolomitkopárokon viszonylag kicsi eséllyel nõnek nyarak és füzek..
Hú, mint az ékszerek!
Ha meglátnám õket - eredeti élõhelyükön - kiugranék a bõrömbõl biztosan.
Ha meglátnám õket - eredeti élõhelyükön - kiugranék a bõrömbõl biztosan.
Az elsõ nem fecskefarkú, hanem kardoslepke (Iphiclides podalirius), a második meg kis színjátszólepke (Apatura ilia). Nagyon szép mindkettõ! A színjátszó különösen örömteli látvány, felénk nem nagyon van. :-)
Az elsõ egy fecske farkú, a másdikat meg nemtudom. Majd Noli megmondja. Vagy más, aki érti ezt.
Az egyik tuti helyre kerül, a másik nem ismerõs, de még sanszos az is hogy nálunk köt ki
Majd látjuk
Most hallottam a rádióban, a Mecsekben tilos a túrázás, mintegy 20 hektáron dõltek ki fák a felázott talaj és a szél miatt
Majd látjuk
Most hallottam a rádióban, a Mecsekben tilos a túrázás, mintegy 20 hektáron dõltek ki fák a felázott talaj és a szél miatt
Hát, sajnálom, hogy nem Nálatok köt ki, de ha szeretõ gazdit talált, akkor neki voltaképp mindegy. Ne izgulj, cica mindig lesz, mert mindig vannak felelõtlenek, akik nem ivartalanítják a cicáikat... :-(
Végtelenül szomorú állatsorsok vannak, egy kedves ismerõsöm m pesti macskamentõ, akiket összeszednek, oltás, féregtelenítés után keresnek nekik gazdit, ha nem cicababáról van szó, akkor ivartalanítás is megvan, természetesen. Mindezt saját pénzbõl. Érdemes megnézni a blogját, tanulságos és sokszor nagyon szomorú történetei vannak...
Link
Végtelenül szomorú állatsorsok vannak, egy kedves ismerõsöm m pesti macskamentõ, akiket összeszednek, oltás, féregtelenítés után keresnek nekik gazdit, ha nem cicababáról van szó, akkor ivartalanítás is megvan, természetesen. Mindezt saját pénzbõl. Érdemes megnézni a blogját, tanulságos és sokszor nagyon szomorú történetei vannak...
Link
Úgy néz ki, mégsem lesz kiscic, az egyiket egy ismerõsünk befogadta, a másikat holnapig tartja és állítólag mennek érte is.
Egy állat kitette õket egy dobozban az utcára, remélem õ is ott végzi
Nagy szerencse volt, mert kiugráltak a dobozból, Gabi (feleségem)majdnem elgázolta õket.
Remélem a mai nappal kis életük egyenesbe került
Már ettek, alomra mentek, úgy néz ki megmaradnak
Egy állat kitette õket egy dobozban az utcára, remélem õ is ott végzi
Nagy szerencse volt, mert kiugráltak a dobozból, Gabi (feleségem)majdnem elgázolta õket.
Remélem a mai nappal kis életük egyenesbe került
Már ettek, alomra mentek, úgy néz ki megmaradnak
Akkor simán, mert nem fogják konkurrenciának tekinteni. :-) Sok sikert hozzá, a cicnek meg hosszú, boldog életet Nálatok!
Ivarosak? MI a nemük (a nagyoknak)?
Nálam volt 8 éves exkandúr, aki nagypapaként bánt a 3 hónapos kiscicával, szintén kandúr.
Nálam volt 8 éves exkandúr, aki nagypapaként bánt a 3 hónapos kiscicával, szintén kandúr.
De tökéletes ...csak nem emberi fogalmak, fogalomrendszerek és értelmezés szerint...épp úgy,ahogy a nagyon kifinomult,végtelenül bonyolult emberi afferens és efferens ideg és zsigerihálózat sem tesz véletlen kitérõket ..a hangadást szabályozó gégeizmok esetében a valóban nagy utat bejáró nervus vagus vagyis a bolygóideg(köteg vagy fõtörzs) sem, amely eleve számos más-más funkciókat ellátó rostokból és egymásba fonódó, más idegpályákkal is összecsomozódó ágak bonyolult rendszerébõl áll össze (dorsalis ág, ventralis ág stb.)..pl. ez a hálózat azért kulcsolódik át furcsán mélyre hatolva az aortán hosszú útja közben, mert a tüdõartéria és az aorta falán lévõ baroreceptorokból visz fel infókat az agytörzsbe..ez elég létfontosságú idegi szabályozás..amirõl beszélsz az a fordulás után kilépõ ún. visszatérõ gégeidegrost, ami nem önállóan fut le az agytörzsbõl, hanem a bolygóideg vaskos idegkötegébe van befoglalva, mindaddig, amíg ki nem lép(léphet!) a fõtörzsbõl és kisebb szétváló ágak mentén a gége nyálkahártyáját és izmait be nem hálózza (extracranialis szakasz, cervicalis rész, recurrens ideg nagyon-nagyon-nagyon csúnyán mondva )..vagyis úgy kell el elképzelni mint a nagyméretû toronyházakat behálózó összefont,ám más-más feladatokat árammal ellátó kábeldzsungelt a gégecsövekbe rejtve, amik a megfelelõ kötésdobozokba érve szétválasztódnak és a megfelelõ helyre futnak, miközben látszólag(!) értelmetlen nagy íveket tesznek meg..ám az ívek mentén létfontosságú feladatmegosztás zajlik...képtelenség lenne, és itt a tökéletesség ebben is,ha az idegek hálózata nem valami jól koordinált és legésszerûbb rend és rendszer szerint futna bennünk és az emlõsökben..
...csak nem emberi fogalmak, fogalomrendszerek és értelmezés szerint...épp úgy,ahogy a nagyon kifinomult,végtelenül bonyolult emberi afferens és efferens ideg és zsigerihálózat sem tesz véletlen kitérõket ..a hangadást szabályozó gégeizmok esetében a valóban nagy utat bejáró nervus vagus vagyis a bolygóideg(köteg vagy fõtörzs) sem, amely eleve számos más-más funkciókat ellátó rostokból és egymásba fonódó, más idegpályákkal is összecsomozódó ágak bonyolult rendszerébõl áll össze (dorsalis ág, ventralis ág stb.)..pl. ez a hálózat azért kulcsolódik át furcsán mélyre hatolva az aortán hosszú útja közben, mert a tüdõartéria és az aorta falán lévõ baroreceptorokból visz fel infókat az agytörzsbe..ez elég létfontosságú idegi szabályozás..amirõl beszélsz az a fordulás után kilépõ ún. visszatérõ gégeidegrost, ami nem önállóan fut le az agytörzsbõl, hanem a bolygóideg vaskos idegkötegébe van befoglalva, mindaddig, amíg ki nem lép(léphet!) a fõtörzsbõl és kisebb szétváló ágak mentén a gége nyálkahártyáját és izmait be nem hálózza (extracranialis szakasz, cervicalis rész, recurrens ideg nagyon-nagyon-nagyon csúnyán mondva )..vagyis úgy kell el elképzelni mint a nagyméretû toronyházakat behálózó összefont,ám más-más feladatokat árammal ellátó kábeldzsungelt a gégecsövekbe rejtve, amik a megfelelõ kötésdobozokba érve szétválasztódnak és a megfelelõ helyre futnak, miközben látszólag(!) értelmetlen nagy íveket tesznek meg..ám az ívek mentén létfontosságú feladatmegosztás zajlik...képtelenség lenne, és itt a tökéletesség ebben is,ha az idegek hálózata nem valami jól koordinált és legésszerûbb rend és rendszer szerint futna bennünk és az emlõsökben..
Köszi a részletes infót, bár ez nagyon rossz hír Pusztulna inkább az akác, meg a bálványfa!!!!! Na jó, kicsit felindult lettem ettõl.
Kitartást a Fagus barátainknak, akiknek erdõt vigyázó szemeibõl most könny csordogál!!
Pusztulna inkább az akác, meg a bálványfa!!!!! Na jó, kicsit felindult lettem ettõl.Kitartást a Fagus barátainknak, akiknek erdõt vigyázó szemeibõl most könny csordogál!!
Van egy sarlós fecske munkahelyemen egy 4. emeleti eresz alatt, a falon kapaszkodva alszik! Lefényképeztem, estefelé megmutatom. Nagyon helyes kis jószág (nem is olyan kicsi...)! Szegénykém, biztos éhes lehet :-(((
Na nem, nem tökéletes, de pont ez a pláne benne, hogy folyamatosan javítja a dizájnt. Maradjunk annyiban, hogy az optimálist igyekszik közelíteni. :-)
Ha tökéletes lenne, akkor pl. az agyból induló, a hangszalagokat mozgató ideg direkt úton jutna az agyból kilépve a gégéhez, ám nem ezt teszi, hanem lemegy a mellkasba a fõ aortáig, azt megkerüli, majd visszakanyarodik s úgy éri el a gégét. Zsiráf esetében ez a kerülõ meglehetõsen hosszú utat jelent!
A halaknál ez az ideg még egészen normális, direkt úton jutott el a megfelelõ kopoltyúívhez, ám ahogy továbblépett a fejlõdés, s változott a dizájn, úgy nyúlt az ideg is. Mire kialakultak az emlõsök, már megvolt a kerülõutas megoldás, pusztán azért, mert az eredetileg a halban kopoltyúívként megvolt szervek átalakultak, elvándoroltak eredeti helyükrõl, ám a beidegzésük megmaradt az eredeti. Nem is lett volna más lehetõség, hisz az apró változások sorozata alkalmával csak így tudott életben maradni a lény.
Ha van egy házunk, amihez hozzáépítünk, olcsóbb a már meglévõ csõvezetékeket megtoldani, mint teljesen újat kiépíteni, ami egyben látja el az egész házat. :-)
Ha tökéletes lenne, akkor pl. az agyból induló, a hangszalagokat mozgató ideg direkt úton jutna az agyból kilépve a gégéhez, ám nem ezt teszi, hanem lemegy a mellkasba a fõ aortáig, azt megkerüli, majd visszakanyarodik s úgy éri el a gégét. Zsiráf esetében ez a kerülõ meglehetõsen hosszú utat jelent!
A halaknál ez az ideg még egészen normális, direkt úton jutott el a megfelelõ kopoltyúívhez, ám ahogy továbblépett a fejlõdés, s változott a dizájn, úgy nyúlt az ideg is. Mire kialakultak az emlõsök, már megvolt a kerülõutas megoldás, pusztán azért, mert az eredetileg a halban kopoltyúívként megvolt szervek átalakultak, elvándoroltak eredeti helyükrõl, ám a beidegzésük megmaradt az eredeti. Nem is lett volna más lehetõség, hisz az apró változások sorozata alkalmával csak így tudott életben maradni a lény.
Ha van egy házunk, amihez hozzáépítünk, olcsóbb a már meglévõ csõvezetékeket megtoldani, mint teljesen újat kiépíteni, ami egyben látja el az egész házat. :-)
OK, megkérdem a Gusztit. (PÜ-ben polgári név, ha kell, nem kizárt, hogy ismered)
A magamfajta számára ami megdöbbentõ, hogy Tótvázsony felõl nézve megváltozott a Kab-hegy sziluettje. A toronytól jobbra, ahol eddig "normális hegyforma" volt, most szabad szemmel is láthatóak tépett fák, mint a cirkuszkerítés, teljesen megváltozott a "megszokott" Kab-hegy látvány.
Gusztit utoljára Yolanda után két nappal láttam, akkor hozott nekem kb. 2kg-nyi süldõmájat. Elmondása szerint a süldõ rosszkor volt rossz helyen. Nos, ez a máj csíkokra vágva ázik majd egy éjszakát fokhagymás tejben, majd tárcsán, hirtelen megsütöm sok hagymával és borssal, ha lesz rá 6-8 ember.
A magamfajta számára ami megdöbbentõ, hogy Tótvázsony felõl nézve megváltozott a Kab-hegy sziluettje. A toronytól jobbra, ahol eddig "normális hegyforma" volt, most szabad szemmel is láthatóak tépett fák, mint a cirkuszkerítés, teljesen megváltozott a "megszokott" Kab-hegy látvány.
Gusztit utoljára Yolanda után két nappal láttam, akkor hozott nekem kb. 2kg-nyi süldõmájat. Elmondása szerint a süldõ rosszkor volt rossz helyen. Nos, ez a máj csíkokra vágva ázik majd egy éjszakát fokhagymás tejben, majd tárcsán, hirtelen megsütöm sok hagymával és borssal, ha lesz rá 6-8 ember.
Ma csíkos, sártúró, visítósokat sikerült fotóznom, videóznom. Remélem nemsokára fel tudom õket rakni.
Legyen egy kicsit vidámabb téma.
A hangyák közt van pár trópusi õserdei faj, amikrõl néhány éve fedezték fel, hogy tudnak vitorlázni. Szárny nélküli dolgozókról van szó, akik, ha leesnek a fáról, nagy eséllyel azonnal elpusztulnak (hatalmas fákról van szó, ne feledjük).
Az érintett fajok a lombokornaszintben élnek, s ha lezuhannak, a zuhanást irányítva egyre közelebb siklanak a fatörzshöz, majd elkapva azt visszamásznak az otthonukat jelentõ ágra.
A hangyeszok különös alakúak, nagy, lapos fejük van, s a hosszú hátsó lábaik kissé ellaposodtak, valószínû ez a két testi tulajdonságuk segíti az ejtõernyõzést.
Ezen kívül még különféle tüskék is vannak rajtuk, amelyek esetleg a megkapaszkodásban játszanak szerepet. Ha leesik a hangyesz, úgy irányítja a mozgását, hogy köröket tesz a fatörzs körül, s így közelít "oribtális" pályáról "ballisztikusba" váltva (a fa szempontjából nézve). A leesõ hangyák 85%-a képes visszamászni a fészekszintre. Ha leesnek a földre, szinte azonnal felfalják õket, vagy esõs évszakban belefulladnának a lenti sárba, ráadásul szagnyom nélkül vissza se találnának a fa koronájába. Mivel e hangyák nem másznak le a talajra soha, így a szagnyom a talajszintrõl teljesen hiányzik.
A felfedezõ rovarász Steve Yanoviak, aki véletlenül vette észre ezt egy 2003-as perui terepi munka során, amikor szúnyogokat gyûjtött, s a hangyák rámásztak, õ meg lesöpörte õket. Késõbb kísérletekkel is igazolta a dolgot, körömlakkal megfestette a hangya potrohát, majd leejtette, s mintegy 10 perccel késõbb már látta is, hogy a festett hangyesz visszaért az anyaágára.
A tanulmányozott faj elsõsorban a Cephalotes atratus nevû jószág, de ezen kívül számos más Cephalotes-faj is képes ugyanerre az attrakcióra. Összesen 25 lombkorona-lakó hangyafajról derítette ki eddig, hogy vitorlázik, ezek 5 különféle nemzetség tagjai!!!
Nézzetek meg egy videót a festõs-hangyaejtõs kísérletrõl:
Link (Real player kell hozzá)
Alex Wild hangyász-természetfotós képe a C. atratusról esés közben:
Steve Yanoviak oldala a vitorlázó hangyákról:
Link
itt van még pár videó, olyanok is, amik nem vitorlázós hangyákról készültek, összehasonlításul.
A lányoknak pedig egy fotó a hangyász zoológus emberünkrõl, csak mert igen jóképû is, nem csak okos:
:-))
No és ha már bejött a C. atratus, még egy érdekesség e fajról. Van egy élõsködõ fonálféreg, amely ennek a hangyafajnak a parazitája. Amelyik hangyeszba beköltözik, annak a potrohát pirossá változtatja (felsõ képen egészséges, alsón fertõzött dolgozó):
A piros seggû hangyákat a madarak érett bogyónak nézik, megeszik, majd ürülékükkel továbbadják a férgeket. A fertõzött hangya nem csupán piros segget növeszt, hanem úgy áll a faágon, hogy a seggét megemeli, s egyúttal el is sorvad a kitinpáncélja. A gyümölcsevõ madarak a piros "bogyót" könnyen lecsípik, de amúgy nem ennék meg e hangyát a tüskéi és a rossz íze miatt. Az ürüléket aztán ezek a hangyák elhordják, így megfertõzik magukat az abban lévõ féregpetékkel.
Egy hangyesz gyümölcsök közt, hogy lássuk, mekkora a hasonlóság:
A hangyák közt van pár trópusi õserdei faj, amikrõl néhány éve fedezték fel, hogy tudnak vitorlázni. Szárny nélküli dolgozókról van szó, akik, ha leesnek a fáról, nagy eséllyel azonnal elpusztulnak (hatalmas fákról van szó, ne feledjük).
Az érintett fajok a lombokornaszintben élnek, s ha lezuhannak, a zuhanást irányítva egyre közelebb siklanak a fatörzshöz, majd elkapva azt visszamásznak az otthonukat jelentõ ágra.
A hangyeszok különös alakúak, nagy, lapos fejük van, s a hosszú hátsó lábaik kissé ellaposodtak, valószínû ez a két testi tulajdonságuk segíti az ejtõernyõzést.
Ezen kívül még különféle tüskék is vannak rajtuk, amelyek esetleg a megkapaszkodásban játszanak szerepet. Ha leesik a hangyesz, úgy irányítja a mozgását, hogy köröket tesz a fatörzs körül, s így közelít "oribtális" pályáról "ballisztikusba" váltva (a fa szempontjából nézve). A leesõ hangyák 85%-a képes visszamászni a fészekszintre. Ha leesnek a földre, szinte azonnal felfalják õket, vagy esõs évszakban belefulladnának a lenti sárba, ráadásul szagnyom nélkül vissza se találnának a fa koronájába. Mivel e hangyák nem másznak le a talajra soha, így a szagnyom a talajszintrõl teljesen hiányzik.
A felfedezõ rovarász Steve Yanoviak, aki véletlenül vette észre ezt egy 2003-as perui terepi munka során, amikor szúnyogokat gyûjtött, s a hangyák rámásztak, õ meg lesöpörte õket. Késõbb kísérletekkel is igazolta a dolgot, körömlakkal megfestette a hangya potrohát, majd leejtette, s mintegy 10 perccel késõbb már látta is, hogy a festett hangyesz visszaért az anyaágára.
A tanulmányozott faj elsõsorban a Cephalotes atratus nevû jószág, de ezen kívül számos más Cephalotes-faj is képes ugyanerre az attrakcióra. Összesen 25 lombkorona-lakó hangyafajról derítette ki eddig, hogy vitorlázik, ezek 5 különféle nemzetség tagjai!!!
Nézzetek meg egy videót a festõs-hangyaejtõs kísérletrõl:
Link (Real player kell hozzá)
Alex Wild hangyász-természetfotós képe a C. atratusról esés közben:
Steve Yanoviak oldala a vitorlázó hangyákról:
Link
itt van még pár videó, olyanok is, amik nem vitorlázós hangyákról készültek, összehasonlításul.
A lányoknak pedig egy fotó a hangyász zoológus emberünkrõl, csak mert igen jóképû is, nem csak okos:
:-))
No és ha már bejött a C. atratus, még egy érdekesség e fajról. Van egy élõsködõ fonálféreg, amely ennek a hangyafajnak a parazitája. Amelyik hangyeszba beköltözik, annak a potrohát pirossá változtatja (felsõ képen egészséges, alsón fertõzött dolgozó):
A piros seggû hangyákat a madarak érett bogyónak nézik, megeszik, majd ürülékükkel továbbadják a férgeket. A fertõzött hangya nem csupán piros segget növeszt, hanem úgy áll a faágon, hogy a seggét megemeli, s egyúttal el is sorvad a kitinpáncélja. A gyümölcsevõ madarak a piros "bogyót" könnyen lecsípik, de amúgy nem ennék meg e hangyát a tüskéi és a rossz íze miatt. Az ürüléket aztán ezek a hangyák elhordják, így megfertõzik magukat az abban lévõ féregpetékkel.
Egy hangyesz gyümölcsök közt, hogy lássuk, mekkora a hasonlóság:
Így van, ahogy írod.
Kérdezd meg légyszíves a jáger szomszédot alkalom adtán, hogy a bükk állományokon kívül érintett más fanemet is nagy mértékben a bakonyi dõlés?Mondjuk a tölgyesek azok inkább törnek..a fapiac a túlkínálattól szépen KO lesz..amúgy is az már..a nemes faanyag állapot elsõ blikkre bükkrönknél sokszor csak látszat..a nagy gond a gombabetegségbõl eredõ álgesztesség, ami megakadályozza az értékes ipari fa felhasználást...ám ha bejön a tél,és felhúzzák megint a gázárakat kell majd a fa...nem nyáron szerzik be, nem õsszel majd télen, amikor már fagy keményen..az üzemtervi elõírásokon áttervezés lesz, bár elképzelésem sincs,hogy ekkora mértékû dõlésnél, ezt hogy kivitelezik majd...nem irigylem az erdõtervezõ kollégákat ott az biztos...arra is kiváncs lennék mi a helyzet a természetes újulattal, felújulással...gondolom lesznek elemzõ cikkek a szakma tollából..de ez inkább az erdõ gazdálkodási oldala...a sírni való ennek a tájképi, táj és erdõökológiai szegmense...bár egy ökológus igen csak bõ szakmai érdeklõdéssel áll majd erdõanyánk válasza elõtt..
Noli:Isten ments tõlük...
Kérdezd meg légyszíves a jáger szomszédot alkalom adtán, hogy a bükk állományokon kívül érintett más fanemet is nagy mértékben a bakonyi dõlés?Mondjuk a tölgyesek azok inkább törnek..a fapiac a túlkínálattól szépen KO lesz..amúgy is az már..a nemes faanyag állapot elsõ blikkre bükkrönknél sokszor csak látszat..a nagy gond a gombabetegségbõl eredõ álgesztesség, ami megakadályozza az értékes ipari fa felhasználást...ám ha bejön a tél,és felhúzzák megint a gázárakat kell majd a fa...nem nyáron szerzik be, nem õsszel majd télen, amikor már fagy keményen..az üzemtervi elõírásokon áttervezés lesz, bár elképzelésem sincs,hogy ekkora mértékû dõlésnél, ezt hogy kivitelezik majd...nem irigylem az erdõtervezõ kollégákat ott az biztos...arra is kiváncs lennék mi a helyzet a természetes újulattal, felújulással...gondolom lesznek elemzõ cikkek a szakma tollából..de ez inkább az erdõ gazdálkodási oldala...a sírni való ennek a tájképi, táj és erdõökológiai szegmense...bár egy ökológus igen csak bõ szakmai érdeklõdéssel áll majd erdõanyánk válasza elõtt..
Noli:Isten ments tõlük...
Ilyenkor hol vannak azok, akik illegálisan hordják el a fát az erdõkbõl??? Besegíthetnének a kármentesítésbe...
A szomszédom vadász a Hárskút környéki erdõkben. Õ mesélte, hogy komplett erdõk tûntek el, fekszenek a földön. A HM. VERGA emberei és a vadásztársaságé is tisztítják az erdei utakat, napi 200m-t tudnak haladni. Az órási kárt tetézi, hogy a nemes faanyag jó része csak tûzifának lesz jó. Olyan a túlkínálat fából, hogy van olyan rész, ahonnan ingyen sem viszik el.
Ha ez elfogy? Akkor pedig nem lesz fa, nem lesz mit kivágni 10-15 évig biztosan.
Ebbõl a két ciklonból a Bakony környékbeli része nagyon csúnyán megkapta.
Ha ez elfogy? Akkor pedig nem lesz fa, nem lesz mit kivágni 10-15 évig biztosan.
Ebbõl a két ciklonból a Bakony környékbeli része nagyon csúnyán megkapta.
Igen olvastam épp azért is írtam be az adatokat.
Így egyszerre szívesen és sajnos nagyon nem szívesen.
Épp ma vannak kinn a helyi erdész erõk a Kab-hegyen a sajtósoknak és szakembereknek rendezett terepbejáráson.Az Erdészeti Lapokat Pápai Gábor képviseli valószínûleg, ha lehetséges megpróbálok fotókat kérni tõle...Te nem jársz mostanában arra majd?...
Így egyszerre szívesen és sajnos nagyon nem szívesen.
Épp ma vannak kinn a helyi erdész erõk a Kab-hegyen a sajtósoknak és szakembereknek rendezett terepbejáráson.Az Erdészeti Lapokat Pápai Gábor képviseli valószínûleg, ha lehetséges megpróbálok fotókat kérni tõle...Te nem jársz mostanában arra majd?...
Köszi a megerõsítést, a számadatokat. (#23184. alatt már szóltam a bakonyi katasztrofális eseményekrõl és a kiváltó okokról)
(#23184. alatt már szóltam a bakonyi katasztrofális eseményekrõl és a kiváltó okokról)
Ha nem akarsz teljesen letörni, a Csóványos keleti völgyfõjébe Musli barakkig és onnan a Nyír-rétig ne menj mostanába.. [esõ] (le is van zárva a terület életveszély miatt)...lábon nem maradt bükk, csak a vörösfenyõk...a Foltántól a Kroslák-forrás irányába behúzó K négyzet útvonala gyakorlatilag járhatatlan, mert a földön az erdõ..a Verebes-kaszáló-Foltán útvonalat is végigkísérik a dominó-effektusba dõlt bükkök foltjai..(mondjuk a Bükk I kor az nagyon az övék volt)...
Ami még döbbenetesebb,hogy a VERGA területén(bakonyi hadügyes erdõgazdaság, aki a Kab-hegy erdõit is kezeli)..300.000 és 450.000(!!) köbméter kidõlt bükkrõl szólnak a hírek.. ..az Ipoly éves engedélyezett kitermelése 100-120 körül mozog..a tátrai katasztrófális kalamitás 2 millió volt..a két évvel ezelõtti novemberi bükki SC Bánkúton és környékén 10-15.ooo-et zúzott le...lehet arányítani...embertelen mi lehet ott.. [esõ]
Ami még döbbenetesebb,hogy a VERGA területén(bakonyi hadügyes erdõgazdaság, aki a Kab-hegy erdõit is kezeli)..300.000 és 450.000(!!) köbméter kidõlt bükkrõl szólnak a hírek..
..az Ipoly éves engedélyezett kitermelése 100-120 körül mozog..a tátrai katasztrófális kalamitás 2 millió volt..a két évvel ezelõtti novemberi bükki SC Bánkúton és környékén 10-15.ooo-et zúzott le...lehet arányítani...embertelen mi lehet ott.. [esõ] Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat