Időjárási visszatekintő

Napos idõket élünk, ez fix.
Bár nem tudom, a korábbi évtizedekben mennyit sütött, de ebben az évben eddig szinte mintha éjjel is sütne

Azzal együtt ugye, hogy ezek a mérések bizonyos térségekben inkább félrevezetõek a valódi napfénymennyiséget illetõen, mintsem irányadóak.

A 2002-es év ugyanilyen lebontásban nincs meg véletlenül, vagy bármely korábbi, 2007 elõtti?

Mostanában a hõmérõm nem mér többet,mint a reptéri vagy a nyárádi patakparti mélyedésben lévõ.Sokat számít,hogy erõs napsütésben(mint mostanában)alacsonyabb napállásnál az enyémet reggel és délután már a közeli ház és fák árnyékolják.A kisugárzás viszont elég nagy a kertvárosban.Sokszor a városi hõmérõk sem mérnek a pusztaságnál többet,mert sokat enyhít a hõsziget effektuson a tereptárgyak árnyéka.Nyáron ez nem befolyásol negatív irányba,inkább a téli félévben és napsütésben.

Csapadékügyileg továbbra is 300 mm közelében tartunk éves szinten, 1997-et már biztos megelõzzük (kb. 280 mm).

Bezony, nem kicsit izgalmasak ezek az éjszakák, amik meglepõen nagy számban vannak jelen egy adott évben.
Szerintem nem a mennyiség számít, hanem sokkal inkább a minõség, a hitelesség és a térségi érvényû reprezentativitás.

Csak még egyet a napfénytartamos témához. A minap Link -elt 2009-es adatok mellé itt a 2008-as is: Link
Annyiban érdekes mindez, hogy sok helyen -leginkább a nyugati és déli országrészeket leszámítva- egy árnyalattal még az ideinél is nagyobb összegeket mértek 2008 nyarán. Akkor augusztus vitte a prímet, a normálértékekhez képest még nagyobb pozitív kilengést produkálva, mint az idei július.

Magyarán olyan középhõmérsékletet mér a makói adatgyûjtõ, mint Leo Pécs belvárosában erõs hõszennyezés mellett. Sõt, augusztusban Makón magasabb volt a mért középhõmérséklet, mint Pécs belvárosában 170 000-es lakosú település hõszennyezésének támogatása mellett.
Ne feledd, ha Te beviszed a mérõdet Pápa fõterére egy ablakba, vagy esetleg a nappalidba, akkor 2-3 fokot akár rá is tudsz verni Makóra. Ha a makóit kiviszik a pusztába valami kis mélyedésbe, akkor meg pláne.

Elképesztõ amit Makó 28 napja produkál:14 fok feletti min. átlag,27 fok feletti max. átlag és 20,9 fokos havi közép...22 nyári nap + 3 hõségnap.
Pápán ez egy erõs július lenne,hisz az 1951-2008-as átlagunk júliusban 20,5 fok !
A szárazság is elképesztõ: 2 csapadékos nap havi 3 mm-el !

A térképed is mutatja,hogy tegnap is 25 fok volt Zabaron,míg 0,6 fok volt a minimum ott(akárcsak ma).Vagyis tizedeken múlott,hogy fagyos és nyári nap legyen egyszerre !
Az elmúlt telekre visszaemlékezve:ugyan nem voltak "igazi telek",mégis vannak emlékeim gázkorlátozásról,megfagyott emberekrõl,fagyszünetet bevezetõ iskolákról,napokig áram nélüli zalai falvakról, kényszerszabadságoló üzemekrõl.Pedig a hóviharok és -10 fokos napok egy hétig sem tartottak.Ilyen idõ lenne 1-2 hónapig : belegondoltam tegnap...
A közlekedésrõl meg annyit,hogy idén márciusra a cseszneki szerpentinút(82-es fõút) egyszerûen tönkrement a szokásosnál több hó nyomán.Az egészet újra aszfaltozták, mert a gödör több volt mint az út...Jövõre már semmire sem lesz pénz(már az iskolásgyerekek szájából is kivennék a falatot),kivéve a parlament fizetését,még szerencse,hogy elkészült.Ja... és felmelegedés idején is tönkre van az ország,egy -10-es tél az utolsó kenet lenne.

Nagyon izgalmasra sikeredett a mai legalacsonyabb hõmérséklet térkép.
Link
1 és 15°C közötti értékek.
Csodálatos, hogy micsoda különbségek vannak két szomszédos állomás által mért érték között.

szerk.: és milyen szép lenne a térkép, ha 2-szer ennyi adat lenne rajta......

Az ide szeptemberi idõjárás jól jellemzi a napsütéses mivoltját és a csendes anticiklon dominanciát. A maximum hõmérsékletek nem mentek 20 fok alá, a leghûvösebb nappal 20,7°C volt, még júliusban is volt alacsonyabb maximum érték, ugyan augusztusban nem. Most 2 értékbõl a hónap kerek 20 fokon áll, 4 értékbõl természetesen alacsonyabb a közép. Valamint még mindig nem volt 10 fok alatti mért minimum értékem, talajon is 9,0°C volt a legalacsonyabb. Szóval igazi nyárias idõt hozott az õsz elsõ hava:-)

Az "ócsó" kínai import megmentene minket Ha belegondolunk idén jan-ban is volt egy 4-6 napos -7, -10 fok körüli idõszak, nem iagazán volt gond, pedig orosz elvtársaink megtettek mindent, hogy legyen. Még segíteni is tudtunk a szerb és vajdasági magyar testvéreinknek. Erõs nép vagyunk mi, csak magunktól mentsen meg minket az ég A 99-es ék-i hóvihart is megoldottuk! Jöjjön hát a zimankó!!

Látszik,hogy nem emlékeztek 1987-re,pedig az eltörpül 1929 mellett...

Hú, Bakonyvár,még csoda, hogy nem kértek fel egy magyar katasztrófafilm rendezésére...

Ennyire azért nem kell túldimenzionálni.
Valóban lenne gond bõven, ám közel sem annyira, amennyire Te lefestetted.

Egy ilyen tél ma gazdasági káoszt okozna,amihez képest a mostani válság csak bakfitty...
Infrastruktúránk és úthálózatunk romokban heverne,fõleg ha finom kis hóviharok is lennének a hideg mellett. Szeméthegyek borítanák el a városokat,az iskolák és gyárak leállnának,az egészségügy csak életmentéssel foglalkozna.Az áruházak konganának az ürességtõl,minden alapvetõ élelmiszer elfogyna a felvásárlási láz miatt.Egy évig csak azzal foglalkoznánk,hogy kijavítsuk,ami szétfagyott. A mg.nem termelné meg a szokásos élelemmennyiséget,méregdrága importra szorulnánk.Az oroszoknak nem kéne a gáz és olajcsapot elzárni,mert befagyna.Energiahiány lépne fel,az emberek a parkok és közeli erdõk fáit vágnák ki és szánkón húznák haza ,hogy fûtessenek stb.stb...
Inkább a globális felmelegedés és a langyibangy tél...

Egyik ismerõsöm, aki Vasvárról származik, említette, hogy ezt a telet arrafelé az idõsek mindig csak úgy emlegették, mint "A nagy tél".

1929 februárja országszerte,de fõként a Dunántúlon volt rekordhideg.Már valamikor volt róla szó alighanem a visszatekintõben.Néhány havi középhõmérséklet még(zároljelben a havi absz.minimum) :
Ásotthalom : -9,3
Bábolna : -10,8
Balatonarács : -8,8
Bóly : -8,8
Budapest: -7,6 (-23,4)
Debrecen : -8 (-26)
Hõgyész : -9,4
Kaposvár : -9,1
Kecskemét : -9,7 (-32,2)
Keszthely : -9,3 (-22,5)
Magyaróvár : -10,7 (-28,5)
Nagykanizsa . -8,9
Pécs : -8,6
Siófok: -9,5
Sopron : -10 (-29,9)
Szeged : -8,2
Szombathely : -9,9 (-29,3)
Zalaegerszeg : -10,1

Szerintetek milyen feltételek játszanak szerepet a Baltikum felett kialakuló, masszív anticiklonok kialakulásában? Makroszinoptikus helyzetét tekintve úgy látom, hogy a pápai 1929 februári -10.5-ös átlag egy tartós és masszív anticiklonnak köszönhetõ , melynek középpontja a Baltikum felett tartózkodott 5-és 20-a közt. Emiatt az áramlás tartósan keleti, vagy északkeleti volt hazánk felett.Véleményem szerint a Balti tenger erõteljes jegesedése lehet egy ilyen elõfeltétel. A 18. század elején például a Finn öböl, a Rigai öböl és a Bothniai öböl befagyott, a Dán szorosokkal együtt.

Köszönöm szépen!
Az a 876 óra nem is rossz teljesítmény, fõleg nyáron.

Kedves egészségedre!
Sajnos eleve nem volt sármelléki adatom, no de Márton már pótolta ezt a hiányosságot.

Sármellék január-augusztus 1682.5 óra
ebbõl a nyár 875.5 óra.

25.-ig bezárólag az év:
- Tmin átlag 5.8°C
- Tmax átlag 18.4°C
- Tközép 12.1°C
Link

- RHmin átlag 46%
- RHmax átlag 89%
- RHközép 70%
Link

- Pközép 1015.7hPa
- csapadékmennyiség 325.5mm
Link

- átlagos felhõfedettség 59% /5 okta/
- abszolút minimumhõmérséklet -19.9°C /01.09./
- abszolút maximumhõmérséklet 33.4°C /08.02./

Köszönöm!

Ezt most így nem tudom hirtelen, ennek utána kellene nézni. Majd ha lesz idõm rá, akkor igyekszem errõl is keresni valamit.

Sármelléket majd holnap meg tudom nézni valószínûleg, ha 21es addig nem írja be.

Köszönöm!

Még egy kérdés: ez a 12 % éves szintre levetítve, vagy ha csak a nyarakat vesszük, mennyire számottevõ emelkedés?
Szerintem például (bár ez másik fórum témája is lehetne) ebben változott valami a klímában, és emiatt lettek számottevõen melegebbek a nyári félévek, hogy több az anticiklon, amennyiben anticiklon helyett ciklon szorul be ide, akkor az rövid ideig tartó kevésbé napos periódust okoz, de összességében a nyári félévben többet süt a nap. Legalábbis szerintem.

Egy sármelléki adattal ki tudnád egészíteni az adatsorokat, amit Te és 21-es gyûjtöttetek ki?
Köszönöm!

És akkor még szeptember is ráadásképpen: a tegnapi nappal bezárólag (azaz 1-25. között) 198 óra volt, a teljes havi átlag pedig 192 óra lenne. Azaz ez a hónap is átlag felett fog zárni, mégpedig számításaim szerint kb. 20-25 %-os százalékos plusszal.

A lényeget 21es-tõl már megtudhattuk.

Akkor én most egy kicsit mást írok be: csak Bp. Lõrinc adatait, de érdekességképpen az egész évet feltüntetve.

Tehát akkor a napsütéses órák száma 2009 egyes hónapjaiban, majd mögötte zárójelben az, hogy mennyi lenne a sokéves (1971-2000) átlag, és hogy mekkora a százalékos eltérés ehhez képest.

Január: 59 (63; -6 %)
Február: 78 (97; -19 %)
Március: 117 (144, -19 %)
Április: 291 (186; +56 %)
Május: 293 (241; +22 %)
Június: 242 (254; -5 %)
Július: 356 (275; +29 %)
Augusztus: 275 (263; +5 %)

Azaz az év eddigi 8 lezárt hónapjában mindösszesen:
1711 óra, ami a sokéves átlaghoz (1523 óra) képest +12 %.

Figyelemre méltó, hogy áprilisban 50 órával több volt a napütés, mint júniusban(!!!), és májustól is csak 2 órával marad el.
Ebben a hónapban ez a +56 % egészen elképesztõ: ez tehát azt jelenti, hogy a normálisnak több, mint másfélszeresét sütött a nap.
Abszolút értékben pedig a július kiemelkedõ: 356 óra, ez átlagosan napi 11,4 (!) órányi napsütést jelent.

Úúúú ez gyors volt, köszönöm!
Az általad leírt normálérték maximumának háromhavi összege 850 óra.
Ennél több állomás is felette van, köztük van olyan, ami több mint 100 órával.

Sármellékre lettem volna igen kíváncsi, azt nem gyûjtötted ki vagy csak kifelejtetted a sorból?

Szóval tényleg többet sütött a nap az átlagnál.

Antibulvár!
Ha van esetleg valamid, akkor jöhet

Míg nem akad bõvebb-jobb, íme néhány állomás adata, épp nemrég gyûjtögettem ki: Link
A normálértékek körülbelül az alábbiak szerint alakulnak az országban:
június: 230-270,
július: 250-300,
augusztus: 230-280 óra
De pl. itt is van egy grafikon az átlagokkal: Link

Tehát június inkább átlag alatti, július messze átlag feletti, és augusztus is többnyire az átlagot meghaladó napfénytartamokat produkált. A három hónap az állomások legtöbbjénél együtt is átlag feletti mérleggel zárt, de legalábbis a normál intervallum felsõ értékeinek megfelelõen alakult.

Így van, jól látod, ez nekem is feltûnt.
Pontosat most nem tudok mondani, de majd elõkerítek valamit errõl.

Meg tudná valaki mondani, az idei nyáron mennyit sütött a nap országosan, térségileg vagy akár adott állomáson?
Csak azért kérdem, mert mintha feltûnõen sok napos idõszak lett volna, és kíváncsi lennék ara is, hogy az átlagos nyári napfénytartamhoz képest ez a nyár mit produkált?
Elõre is köszönöm!

Köszi!!!

Zabar, zabar, te mindenem ...megdõlt a szept 20-ai eddig szezonrekord min! Ma reggelre kereken 1 fok lett

A Szolgálat Légkör nevû kiadványa, 2006/1.szám: Link
Saját szerény statisztikám: Link

Tud valaki infót a 95-96-os télrõl? Havas napok,hõmérsékletek stb.

Ahhoz képest, hogy tavaly szeptemberben itt hullott a legtöbb csapadék (Tolmács elõzött be 4 mm-el): Link most szinte a legkevesebb...:Link
Érdekes!.

Szeptember nagy része eddig döntõen nyárias idõvel telt. 11 nyári nap volt a hónapban és 1 hõségnap. Méréseim kezdete óta ez az idei szeptember a 2006-os szeptemberre hasonlít a hõmérsékletekben, igaz akkor nem volt hõségnap és csak 5 nyári nap volt. 20 fok alatti Tmax-ot utoljára június 24-én mértem.

Ekkor esett, hó vagy havas esõ pl. Bánkúton, meg a NY-i határszélen lévõ hegyekben.

A közelgõ keddi(090929) lehûlésrõl eszembe jutott mikor volt hasonló hõmérsékletû (0 fok körüli) 850 felettünk. Visszanézve a rádiószondás felszállásokat utoljára május végén volt 0-2 fok között a 850, a mélypont május 30-án 00 UTC kor kereken 0.0 fok volt. Ehhez kapcsolódóan 31-én 2-7 fokos minimum, 30-án 8-18 fokos maximum fordult elõ, bár az egy csapadékos helyzet volt.

Itt még a 300 mm-t se érjük el eddig januártól számítva. Van bõven lemaradás. A jelenlegi tempóban ha 400 mm összejön évvégéig. 2003-ban 360 mm körül volt az éves csapadékmennyiség.

Sziasztok!
Ahogy reggel ígértem, itt vannak a képek a sekély ködrõl:
Link

Napkelte és a sekély köd: Link

Õzek, köd elõttük, köd utánuk:
Link
Link

Így van, nagyon érdekes, hogy szinte itt esett az országban eddig idén a legkevesebb csapadék, jelenleg mindössze 247,5 mm-nél tartunk, miközben feltûnõen sok, 140 (!) csapadékos napot észleltünk.
Abból adódik ez, hogy a Metnet éghajlati naplója minden olyan napot csapadékosnak tekint, amikor csapadék esemény volt (nyom is). Pont ez a ceglédi példa is jelzi, hogy mennyire csalóka ez az adat. Készítettem egy kis összehasonlítást, hogy az év eddig eltelt hónapjaiban hogyan alakult a csapadékos napok száma különbözõ kritériumok szerint. Elõször az összes csapadékos nap (metnet-es adat), utána a mérhetõ (legalább 0,1 mm) mennyiségû napok, majd a legalább 1 mm mennyiségû, végül az 5 mm-t elérõ, vagy meghaladó (jelentõs) csapadékú napok száma következik, utána még zárójelben odaírtam a havi csapadék mennyiségét is:

Január: 21 – 11 – 7 – 3 (41 mm)
Február: 24 – 16 – 7 – 2 (31 mm)
Március: 20 – 11 – 6 – 2 (27 mm)
Április: 9 – 1 – 0 – 0 (0,8 mm)
Május: 18 – 9 – 3 – 0 (10 mm)
Június: 17 – 11 – 9 – 4 (45 mm)
Július: 13 – 7 – 5 – 3 (35 mm)
Augusztus: 11 – 9 – 5 – 2 (30 mm)
Szeptember: 7 – 4 – 3 – 2 (28 mm)

Csapadékos napok 2009-ben (szept. 20-ig) összesen:
Összes csapadékos nap: 140
Mérhetõ csap. nap: 79
Legalább 1 mm csap. nap: 45
Jelentõs (5 mm) csap. nap: 18

Látható, hogy fõleg a téli, tavaszi hónapokban volt sok az olyan nap, amikor csak nyomnyi mennyiség esett. A rekordszáraz áprilisban 9 napon is esett, de csak 1 napon volt mérhetõ mennyiség, ami azonban még az 1 mm-t sem érte el… A mérhetõ mennyiségû napok száma már jobban jellemzi a valóságot, az 1 mm-t elérõ, vagy meghaladó csapadékú napok száma (45) pedig önmagáért beszél.
Tehát szerintem hasznosabb lenne azokat a napokat csapadékosnak venni, amikor legalább 0,1 mm (tehát mérhetõ mennyiség) hullik, mert az összes csapadékos nap adata eléggé megtévesztõ lehet.

A mi környékünkön sem jobb a helyzet. A szeptember havi csapadék 6mm, az éves pedig 262.1mm. [forrás: pod]
A 17.-ei melegfronti csapadékból mindössze csapadéknyomok voltak. Gyanítom az elsõ komolyabb egész országot 100%-osan lefedõ csapadékra október-november környékén fog sor kerülni, akkor már úgy is mindegy lesz.
Az átlagos éves csapadék rendkívül szélsõségesen alakul a környéken: Bikazug: 482mm; Szarvas belterület: 520mm; Arborétum: 560mm.

Mikor írtam már kicsit "melegebb" volt ennél, de 6:30-ra még lecsökkent ismét 1.9-re, de ez alá már nem ment.

A kiszáradás volt a döntõ sztem, ami éjszaka is zajlott. A 850 9, 10 fok körül volt.

Az éves csapadék itt a környéken az átlagot szépen hozza(Pápa 506 mm, Csesznek 573 mm).Ennek ellenére száraz érzete van az embernek április óta,hisz a sok napsütés,kevés felhõ és köd ill. a rövid ideig tartó inkább konvektív csapadékok valamint az átlagot tartósan és jelentõsen meghaladó T miatt mindig gyors száradás jött az esõk után.Pápán elég sok a csapadékos nap(133),de ez az elsõ negyedévnek köszönhetõ elsõsorban.
A szeptember is majdnem hozta az átlagos( egész szeptember : 57-63 mm) mennyiséget a maga pápai 41,4 és cseszneki 46,6 mm-ével az elsõ 2 dekádban.Persze 2/3-a megint egy napon hullott (4.).
Az Alföldön ehhez képest elképesztõ állapotok lehetnek.Nem elég,hogy a nyár száraz és meleg volt - ott igazán -,de azt látom,hogy Kenderesen 1,Makón 3 mm esett ebben a hónapban kb. 21 fokos középT mellett.

A "fagyzug-faktor" pedig 8,5 fok lett: a GFS 00z kevéssel 10 fok fölötti minimumot várt Zabar térségére, az állomáson kevéssel 2 fok alatti Tmin lett. Direkt nem 1,9-et írtam, Derick 6:09-kor írta a hsz.-t, nálam 6:30 után állt be a minimum, tehát 1,6-1,7 fok is lehet a tényleges Tmin. Mindenesetre ez a 8,5 fokos difi elég jó, nem gondoltam volna, hogy szeptemberben is lehet már ilyen nagy a különbség, hiszen a nappal még picivel hosszabb, mint az éjszaka

Akkor bevált a szokásos 6fokos "faktor".
Hosszú évek alatt megfigyeltem, a zabari "hidegpólus" és lakhelyem között 6 fok körül van a minimumkülönbség.
A mai példa: nálam 7,8°C, Zabaron 1,9°C lett, ez 6,1°C-os különbség.
Sok-sok példa van még rá, a legszínesebb, 2003 január 12: nálam -24,7°C, Zabaron -31,1°C, a különbség 6,4°C.

Már az elsõ fagy idõpontjára vagyok igazán kíváncsi, nálam 1992 óta a legkorábbi fagy 1994 október 10-én volt.

Ma reggelre megdõlt a szept. 8-ai zabari szezoncsúcs, a minimumot illetõen, az új rekord 1.9 fok, az elõzõ 2.7 volt.

Itt 114 nap/272.2 mm az év.
Tavaly ilyenkor 403.8 mm-en állt az éves csapadék...

Nálunk Sopronban 641,9mm és 110 nap, de a hegyvidéken 500 m felett már a 800 mm-t közelíti.