Időjárási visszatekintő

Október elsõ dekádja az ország nagyobbik felével ellentétben nagy szárazságot és mérsékeltebb meleget hozott Pápán.Tegnap estig Cseszneken 0,6,Pápán 1,5 mm esett a legutóbbi 10 napban.Aztán éjfél elõtt megnyíltak az égi csatornák és Pápán reggelig 8,7 mm hullott,ami feljavította az átlagot havi 10 mm-re.
A T dekádközepe 16,2 fok lett,ami a 10,7 fokos havi közepet pillanatnyilag 5,5 fokkalmúlja csak felül.Azért csak,mert az országban 18 fokos havi közepek,tehát 7 fokos anomáliák is vannak 10 nap alatt(persze a dekádátlaghoz képest az is csak 4-5 fokos pozitív eltérés).
Valahol olvastam,hogy a jövõ héten szerencsés esetben havazhat.Én azt tartanám szerencsének,ha nem,sõt a mostani 21-22 fokos fûtés nélküli lakáshõmérséklet egy hét múlva még vagy 20 fok lenne...

Itt eddig 4,2 mm esõ esett.

Szekszárdon a front termése eddig 13,2mm, ezzel a havi szumma már 13,6 ugrott. Az októberi átlaghõmérséklet egyelõre 16,4°C, ez bizony majd 5°C pozitív anomália eddig! Kíváncsian várom a jövõhetet, talán a T átlagot helyrebillentheti de legalább igazíthat rajta.

Itt reggelig 11 mm, azóta még 1,5 mm esett.
Jó ránézni a jelenidõ térképre! [esõ] [esõ]

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#94065 - 2009-10-11 09:45:57)

Üdv!

41,5mm (!!!) milliméter zúdult le éjszaka! Olyan éjfél fele hatalmas döndülésre is felébredtem - egybõl redõnyt húztam és heves zápornak tûnt! Reggel még mindig szakadt - és most is esik! Van hátra még egy csapadéksáv ráadásul.

A mérõt felezni kellett, mert 40mm-es a beosztás. Elõször nem hittem a szememnek. Mondom vagy annyi esett, hogy semmennyi, vagy pedig ennyire sok!!! Hát ez sok!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#94064 - 2009-10-11 09:43:20)

Itt 7.5 mm esett.8 óráig 6 mm.
Csak hajnal 3 után kezdett esni.Az esti csapadéktömb, szépen elment a Duna másik oldalán.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#94063 - 2009-10-11 09:43:17)

Nálam csak 15,7mm volt eddig (15 km a távolság). Sztem megbolondult a ws.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#94059 - 2009-10-11 09:35:41)

Itt 13 mm a termés reggel 8-ig. Azóta esett 1 mm. És továbbra is esik.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#94055 - 2009-10-11 09:29:30)

A 30mm itt is megvolt biztosan,sõt!Aug.3-óta most volt az elsõ jelentõs esõ itt.Egyéként még mindig csepereg.

Enyhe,fülledt az idõ,légmozgás 0 .

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#94054 - 2009-10-11 09:29:10)

Itt is 33mm esett eddig, de még fog

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#94052 - 2009-10-11 09:22:52)

24mm szakadt le az éjszaka

Egész végig szakadt.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#94051 - 2009-10-11 09:19:1

Itt 2,8 mm esett reggel 7.-ig, azóta újabb 2 mm. Nem túl sok de imént egy intenzív rész vonult át.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#94050 - 2009-10-11 09:01:19)

Itt ma reggelig 16,5 mm csapadék hullott, 8 után pedig 0,5 mm, így a tegnapelõtti 1 mm-rel a hidegfront össztermése végül 18 mm lett, ami nem rossz.

Összesen 11,1mm esett eddig, ebbõl a tegnapi adag 9,1mm, a mai pedig 2,0 mm

Ma reggel 8-ig 27mm-t találtam a mérõmben.

Itt 9,5 mm esett, ebbõl 8 után 0,5 mm, jelenleg is gyengén eseget, már nem sokáig.

Nálam a tizede jött le, 2,1mm.

Végre komoly mennyiség jött le az éjjel, reggel 8-ig 20,7mm mértem Hellmann szerint. Még most is szépen esik.

Tegnap este kevés esõvel zivatar volt nálunk. Akadt egy-két látványosabb villám is.

Én messzebb vagyok, de nálam is 26,1 26,1 és 27,2 volt a max, ami szinte ugyanaz.

Nálam 25,9 26,6 27,6 volt abban a három napban. Alig van eltérés, pár km csak a távolság onnét.

Bp-Lõrinc elmúlt 3 napi maximum-hõmérsékletei, sorban:
26,0
27,0
28,0
Szép kis sorminta. De szerencsére holnap már nem 29,0 következik.

A modellek által becsült szél felhasználására is gondoltam, csak nem írtam le. Nem biztos, hogy rosszabb e célra, mint a mért széladatok. Úgyis kell némi nagyvonalúság a módszerhez.

És így jön ki a 91

Legfõképpen, hogy a kb. 650-bõl kb. 550 állomáson nem is mérnek szelet.

Kb. 650-re meg még nehezebb volna.

Najó én is egybõl ilyesmire gondoltam, de ezt nálunk gondolom nem véletlenül nem csinálják, 91 állomásra nem lenne egyszerû feladat. Mindenesetre érdekes téma.
Egyébként igen, a "patakpartok nádasában" nem kellene komoly szorzóval számolni.

A legegyszerûbb csapadékkorrekciós módszer, ami eszembe jut:
1. A csapadékmérõ helyére (az 1 m-es szintre) szélsebesség becslés a környezõ tereptárgyak és a 10 m-es szint széliránya és szélsebessége alapján.
2. Korrekciós faktor meghatározása a mûszernél lévõ szélsebesség, a csapadék halmazállapota (és esetleg még cseppméret, intenzitás)függvényében.
3. A csapadékhullás idejére alkalmazni az 1 és 2 pontot.

Persze lehet, hogy a módszer nem hozná meg az elvárt eredményt a sok bizonytalansági tényezõ miatt.
Sok országban alkalmazzák ennek egyszerûsített formáját (állomási széladat, napi átlagok és pl. hõmérséklet felhasználásával). Egy kutatás eredményeként az egyik grönlandi állomásra közel 2x-es szorzófaktor jött ki éves csapadékra.

De vigyázz, a gyenge szelû zalai állomások csak kis szorzót kapnának!

Jajó így már stimm, elbeszéltünk egymás mellett.
Persze önmagában a völgyi állomás nem hiba, mert....mindenki tudja, hogy miért.
...mint ahogyan a napfénymérésnél sincs figyelembe véve, ha egy fa vagy erdõsáv kitakarja a napot, így a mérõ kevesebbet mér.
De hogyan lehetne korrigálni a csapadékot?
Mert ugye nem arról van szó, hogy arra a területre kevesebb csapadék esik, és ezért mérik alá, mint a napfénynél, hanem ahogy írod, tényleges mérési hiba.
Persze minden ami emberhez kötött, hibafaktorral jár, minden mérés hibával terhelt, de amirõl tudjuk hogy hibás, azon lehet változtatni.
Te hogyan vennéd figyelembe?

Hatvan elmúlt 9 hónapjának idõjárása számokban.

Hõmérsékletek:
Az elmúlt 9 hónapból csak januárnak sikerült egy gyenge negatív anomáliát hozni -0,2 °C, azóta csak pozitív van.
A három téli hónap nem kiugró, átlagosnak mondható összképet mutat.
Április nagyon durva volt 4 fokot meghaladta a pozitív kilengés.

A nyáron a június volt a legközelebb az átlaghoz, de a többi hónap ismét komoly pozitív mutatókkal büszkélkedhet, akárcsak a szeptember a maga 3 fokával.
Összességében +1,7 fok egyelõre az évi eltérés.
Link
Link

Csapadék:
Januárban, februárban, márciusban jóval több csapadék hullott mint az átlag, majd jött az 58 napos szinte csapadékmentes idõszak, ami alatt 1,5 mm esõ esett. Március 30-május 26.
Május végén beindultak az égi locsolók, így június jelentõset kozmetikázott a helyzeten.
A júniusi sok csapadékot meglátván a július ismét visszaesést produkált, ami azóta is tart.
Összességében csak 6,6 mm csapadék hiányzik a sokéves átlaghoz képest, de ez így magában csalóka adat.
382 mm. esett eddig.
Link
Link

Mai Tközép(Min-Max) 22,6°C lett nálam, nem gyenge ez így októberben.

Az "ami nem hiba" zárójeles megjegyzést úgy értem, hogy ebben az esetben nem mérési hibáról van szó, azaz az adott helyen pl. völgyben tényleg olyan hideg van. Az más kérdés, hogy csak kis területre érvényes az adat. Bizonyos szempontból ez nevezhetõ hibás állomáselhelyezésnek, bár szerintem kellenek az ilyen állomások is. Minden tájegységre kellene egy Zabar és egy Miskolc "jellegû" állomás.
Csapadék esetén viszont valós mérési hibáról van szó, ami nincs sehogyan sem figyelembe véve.

Ebben igazad van!
Erre nem gondoltam!
"mint a probléma a hõmérséklet adatok reprezentativitásával (ami nem hiba)."
Viszont ezzel azért nem értek egyet, mert csapadékmérõbõl volt(van) 2-3-szor annyi az országban, mint hõmérõbõl, tehát a hõmérõk telepítésére nagyobb gondot kellene(kellett volna) fordítani.
Amennyiben a reprezentativitás, vagy legalábbis térségi klíma meghatározására alkalmas meteorológiai állomás telepítése a cél (mert elvileg mi más lehetne!?), akkor nem hiszem, hogy nem hiba, ha ezen állomások összevissza vannak ledobálva, mindenféle szakmai megfontolás nélkül.
A probléma az, ha nem az elõbb leírtak szerint telepítik(telepítették) az állomásokat, és ez volt az utolsó szempont.
Reméljük, a most felnövõ meteorológus nemzedék jobban odafigyel ezekre a késõbbiekben, és a most még fiatal szakemberek, akik késõbb döntenek majd ezekrõl a kérdésekrõl, ezt tekintik majd elsõdleges kritériumnak, természetesen a többi kritérium betartása mellett.

Az is nehezen képzelhetõ el, hogy egy ideálisan (széltõl) védett csapadékmérõ - ami pontosnak tekinthetõ - kevesebb hócsapadékot mérjen, mint egy erõs szélnek kitett mérõ. Sõt itt a kétszeres szorzó sem ritka. Szélben, esõ esetén is lehet 10% körüli alulmérés.
Floo, én úgy gondolom, hogy a csapadékmérések hibája hasonlóan érdekes téma, mint a probléma a hõmérséklet adatok reprezentativitásával (ami nem hiba).
A teljesen nyitott állomások hõmérséklet adata "jobb", csapadékadata "rosszabb", mint pl. egy zárt udvaré.

Kötekedik a fene , csak óvatosságra intelek, mert én már kaptam érte. Szerintem is bizonyos vonatkozásban helyénvaló.
A vicc az, hogy fogja magát, begorombul, akkor ahogy 10 hónap alatt leesett 300 mm, úgy a maradék 2,5 hónapban leeshet 200 mm, és 500 mm-en zár az év, valaki visszanézi 30 év múlva, hóóó iszen átlagos év volt, közben meg...

Tudom érted Te, hogy mire gondolok, csak kötekedsz.
Nem is azt írtam, hogy sivatagban lakom, csak annyit, hogy ez a mennyiség félsivatagi érték. Ez úgy gondolom helyénvaló. Remélem az év hátralévõ része több csapadékot ad mint ez a majd fél évnyi rettenetes mínusz. Szeretném, ha elérnénk szilveszterre a 400 mm-t. Sajnos pesszimista vagyok...
21es: Nálam február igen bõséges 62.7 m-t produkált. Március 15-tõl május 21-ig mindössze 16.4 mm esett. Június 24-tõl a mai napig pedig 43.4 mm. Ez erre az idõszakra alig több mint 0.3 mm-t jelent naponta.
Tudom-tudom, játék a számokkal. De azért elég megdöbbentõ érték jön ki...
Nagyon várom a beígért csapadékot, én már 5-10 mm-el is elégedett lennék a következõ hétre...

Najó, nem írhattam azt, hogy azzal sem megyünk semmire

Egyébként a csapadék hosszabb távon talán kiegyenlítheti egymást két különbözõ mérési pont között ilyen kicsi távolságon belül, persze akkor nem, ha az egyik esetében valamilyen formában mérési hiba áll fent, ami az egyik adatsort valamelyik irányban torzítja.
A hõmérsékletnél azért nem tudja kiegyenlíteni 2 millió év alatt sem, mert az egyik mérõhely ilyen, a másik olyan, két külön pozíció, két külön világ lehet 500 méteren belül is, két külön karakterisztika.
Ha az egyik évben 2650 méteren múlik, hogy Téged telibever egy Cb, a repteret meg nem, akkor máris van 30-40 mm difi, de a legközelebbi évben ez fordítva is lehet. Vagy 2 év múlva.
Olyan, hogy egy belváros hidegebbet mérjen, mint egy völgy, vagy egy domb minimumátlaga alacsonyabb legyen, mint egy mélyebb fekvésé, az ugye majdnemhogy kizárt.
(Ezt nem Neked írom, tudom, hogy Te ezt tudod, csak úgy írom )

Felvetõdött már ez korábban is, hogy a reptéri állomás hajlamos az alulmérésre, különösen szilárd halmazállapotú illetve viharos szél melletti csapadék esetében. Felfogják a röppenytûk.

Köszi Neked is!

Nagyon jó, hogy említed ezt a problémát, bizony hozzá tartozik az igazsághoz. Saját mérésem és a reptéri között csak februárban 18 mm van, a többi hónapban pedig további 10. Nálam tehát 291 mm az eddigi összeg, és bár elég kis távolság van a két mérési pont között (légvonalban 2650 m), ez valóban majdnem 30 mm különbség, jól mûködik a saccográfod.

Na már most ez a 291 mm máris "csak" a 12. pozícióra lenne elég a 129 év között, de nyilván csak fenntartásokkal hasonlíthatom saját adatomat a hivatalos idõsorhoz, még ha tudom is, hogy az sem teljesen homogén. Nem csak az automata miatt, egyébként is, bár azt azért jó lenne tudni, mióta szerepel az automata mérése hivatalos adatként.
--------------------------
Szóval Floo, látod ez a csapadékos téma sem fenékig papsajt...

Nana, óvatosan ezzel a sivatagos szöveggel, ezért itt harapnak.

Nagyon szép összeállítás, magam is gondolkodtam hasonló íráson, de örülök, hogy megcsináltad.
A teljesség kedvéért azért tegyük hozzá, hogy a nagy februári havazáskor a reptéri automata sajnos csúnyán alámért a csapadéknak. Oda még minimum 30 mm-t be lehetne számolni, de összességében így is látszik a rettenetesen szárazság. Az idei tavasz közepe és a nyár döntõ rész (a bárikus mocsár helyzet után) összesen alig adott félszáz mm-t. Ez a két idõszak majdnem fél évet tett ki!!! Hihetetlen. Nálam 19 napja 300.5 mm-en áll az idei mennyiség. Félsivatagi érték...

Floo, antibulvár: köszönöm, és örülök ha tetszett. Ha még kedvet is csináltam vele, akkor pláne!
Ejtettem viszont egy hibát a 3. bekezdés szövegében: 1992 jan-szept csapadékösszege természetesen nem 263 (ez az idei mennyiség), hanem 231 mm volt. Elnézést érte.
Folytatás tehát rövidesen, addig pedig várjuk a pesti statisztikát!

Én is Lõrincre gondoltam, nem a belvárosra, mert azért Lõrincen is biztosan jobban érezhetõ a városhatás, mint mondjuk 40 évvel ezelõtt.
Ezért jó 21-es csapivizsgálata, mert a hõmérsékletmérés vicc kategória, a csapadékot azért meg tudták mérni.

Na igen, ez problémás lehet...
Viszont vannak ám lõrinci adataim is (Igaz, ott csak 1954 óta.)
Na majd meglátom.

Naja, a csapadékot valószínû nem befolyásolta a körbeépítés, legalábbis olyan szinten nem, mint a hõmérsékletet.

Nekem is nagyon tetszik, szép munka!
Kedvet is kaptam hozzá, hogy én is csináljak egy hasonlót Budapestre, az 1781 óta meglévõ adatokból.

Marhajó, szép munka, bírom az ilyen összehasonlításokat!
Tehát valóban nagyon száraz év ez eddig az ország bizonyos részeiben, nem tûnnek túlzásoknak az Alföldrõl érkezõ hírek sem. 130 évbõl benne lenni a Top 5-ben, nem kis teljesítmény.
Én ennek okát egyértelmûen a nyugati áramlás drasztikus gyengülésében látom.
Várjuk a folytatást!

Végéhez közeledvén az idei hosszan tartó száraz idõszak, megihletett egy kis elemezgetésre, számvetésre. Annyi szó esik mostanában a rekordokról, extremitásokról, hogy felébredt bennem a kíváncsiság, vajon hosszabb idõsorok tükrében mennyire szokványos vagy rendkívüli a 2009-es szezon. A következõkben - önzõ módon - debreceni adatokat vizsgáltam, mentségem, hogy csak ebbõl volt elég hosszú adatsorom kéznél, illetve a térség az egyik legszárazabb mostanság. Mindenekelõtt a tények 2009-bõl:

A mai napig 263 mm csapadék hullott a reptéri mérések szerint, az átlagost megközelítõ, elérõ vagy azt meghaladó havi összeg mindössze január, február, március és június hónapokban alakult ki, a többiben messze elmaradt attól. (Jan-82%, febr-106, márc-113, ápr-11, máj-27, jún-141, júl-12, aug-38, szept-30%.)
Valamikor a nyár folyamán emlegettem, "viccesen fog kinézni" mindez grafikonon. Íme a saját méréseim alapján készült T-csapadék diagram eddig meglevõ része: Link

Az 1881-2008-as periódus hasonló idõszakával összehasonlítva az eddigi (I-IX.) mennyiség (1935-tel holtversenyben) az 5. legszárazabb szezont jelenti. A csúcstartó 1934 a maga 230 mm-ével, ezt követi 1992, az emlékezetes nagy aszály éve 263-mal, majd 1961 234 mm-e ér még dobogós helyet. Érdekességképpen az idõszaki maximum 811, az átlag pedig 439 mm volt 1881-2008 között, 1971-2000 esetében a minimum 231, a maximum 592, az átlag pedig 429 mm. A jan-szept idõszakról van tehát még mindig szó.

Év végéig egyébként a "legszárazabb év" titulushoz legfeljebb 59 mm-t "szabad" összeszedni, de akár 79 is dobogót jelenthet még. Azért majd' 130 évbõl harmadik legszárazabbnak lenni is elég nagy szó, az ehhez szükséges max 79 mm begyûjtésére 86 nap áll rendelkezésre.

Az évi összegek sokéves átlagának (1881-2008 átlagában 574, 1971-2000 átlagában 550 mm) eléréséhez 311 illetve 287 mm (!) szükséges, több, mint az eddig lehullott mennyiség, nyilvánvalóan nem reális ennek teljesülése. A papírforma szerint legalábbis éven belül épp az õsz csapadékmennyisége mutatja a legmeredekebb és legbiztosabb - jobban mondva a legkevésbé bizonytalan - csökkenõ trendet. Ebbe viszont most ne menjünk bele, mert hosszú történet.
Ellenben folytatása következik hamarosan.

Épp tegnap ástam árkot, jól látszik, hogy a talaj felsõ 20cm-re csontszáraz.
Link

Nálam július 10-e óta 43 mm esett - gyakorlatilag teljes 3 hónap alatt, borzasztóan ki van száradva minden. Havi 14 mm-es átlagcsapadék!