Bioszféra
Yucca-helyzet nálam 06.14-én estefelé hirtelenjében:
Bal képen távolabb a nagyobb (jócskán 2 m feletti) elõtérben a kisebb; mellette a kisebb bimbói közelebbrõl. Általában június vége felé nyílnak teljes pompájukban
Bal képen távolabb a nagyobb (jócskán 2 m feletti) elõtérben a kisebb; mellette a kisebb bimbói közelebbrõl. Általában június vége felé nyílnak teljes pompájukban

Hello!
A yucca recurvifolia(törzses) kb. 10-15 nappal hamarabb kezdi el fejleszteni virágszárát, mint a yucca filamentosa.
Elõvettem a kedvenc könyvemet(DEBRECZY ZSOLT :TÉLÁLLÓ KAKTUSZOK, AGAVÉK ÉS PÁLMALILIOMOK) ott úgy írja, hogy "virágzata nálunk júniusban fejlõdik"... Ez ugyebár elég tág idõmeghatározás, de lehet az író direkt így akarta "elintézni" az ország különbözõ részein, júniusban különbözõ idõpontban elnyíló recurvifoliáknak az idõpontját.(?) A yucca filamentosára azt írja, hogy "nálunk június közepétõl nyílnak"...Ezt most is láthatjuk, hiszen napokon belül kinyílnak a virágok.
Itt egy bizonyítás a yucca recurvifolia június eleji virágzásához: Dunakeszi Link Balatonalmádi Link (alsó kép)
Egyébként még van a yucca gloriosa, ami kísértetiesen hasonlít a yucca recurvifoliára. A gloriosának legközelebb hozzánk a horvát tengerparton vannak több évtizedes törzses példányai. Link
Elképzelhetõ, hogy felétek gloriosa van ültetve, ami nem meglepõ. Bár picit rosszabb a télállósága, mint a recurvifoliának, ezért is õ a 3. legáltalánosabban ültetett yucca.
De van még a yucca stricta, amelybõl meglehetõsen csekély példány van kiültetve Magyarországon, pedig a mínusz 30-40 fokot lazán elviseli. Itt Szegeden egy körforgalomban vannak egyedül példányai, amik ráadásul már törzsesek is, sajnos képem nincs róla, de itt van egy másik. Link (ott a háttérben)
A yucca recurvifolia(törzses) kb. 10-15 nappal hamarabb kezdi el fejleszteni virágszárát, mint a yucca filamentosa.
Elõvettem a kedvenc könyvemet(DEBRECZY ZSOLT :TÉLÁLLÓ KAKTUSZOK, AGAVÉK ÉS PÁLMALILIOMOK) ott úgy írja, hogy "virágzata nálunk júniusban fejlõdik"... Ez ugyebár elég tág idõmeghatározás, de lehet az író direkt így akarta "elintézni" az ország különbözõ részein, júniusban különbözõ idõpontban elnyíló recurvifoliáknak az idõpontját.(?) A yucca filamentosára azt írja, hogy "nálunk június közepétõl nyílnak"...Ezt most is láthatjuk, hiszen napokon belül kinyílnak a virágok.
Itt egy bizonyítás a yucca recurvifolia június eleji virágzásához: Dunakeszi Link Balatonalmádi Link (alsó kép)
Egyébként még van a yucca gloriosa, ami kísértetiesen hasonlít a yucca recurvifoliára. A gloriosának legközelebb hozzánk a horvát tengerparton vannak több évtizedes törzses példányai. Link
Elképzelhetõ, hogy felétek gloriosa van ültetve, ami nem meglepõ. Bár picit rosszabb a télállósága, mint a recurvifoliának, ezért is õ a 3. legáltalánosabban ültetett yucca.
De van még a yucca stricta, amelybõl meglehetõsen csekély példány van kiültetve Magyarországon, pedig a mínusz 30-40 fokot lazán elviseli. Itt Szegeden egy körforgalomban vannak egyedül példányai, amik ráadásul már törzsesek is, sajnos képem nincs róla, de itt van egy másik. Link (ott a háttérben)
Biztosan nem takácsatka, annak ilyen a lakhelye: Link
Kizárom a levélbolhát is, amit Gábrusz említett, nem csak a már leírtak miatt, hanem:
Link
Kizárom a Chionaspis pinifoliae kártételét is, mert azok ugyan fehérek, de nem szõrösek egyáltalán:
Link
A pajzstetvek is nagyon sokfélék lehetnek, ezek közül a gyapjasak a gyanúsak. (Többféle pajzstetû is hord a hátán valamiféle védõeszközt) Van pl. egy ilyen:
Link
Ez meg egészen olyan, mint a Te kis dögöd:
Link
Link (ez utóbbinak van neve is: Pseudophilippia quaintancii - magyarról nem tudok, de gyapjas fenyõpajzstetû lehetne)
Ennél pontosabb, jobb ötletem nincs. Továbbra is tartom, hogy káliszappan, ill. káliszappanos oldattal kis kézi spricnivel fújkáld le alaposan, esetleg ha nem túl nagy felületen érintett a fád, törölgesd is le róla. A Chilocorus katicafajok nagy ellenségei az efféle pajzstetveknek. Õk: Link
Nem tudom, hogy a nedves idõ mennyiben növelte a pajzstetvek életlehetõségeit, de lehet, hogy nem tudsz mit tenni, ha teli van a fa már a petéikkel. Alaposan vizsgáld meg a fát és ha van másik fenyõd, akkor azt is, mert ezek gyorsan átterjednek másik növényre is.
Kizárom a levélbolhát is, amit Gábrusz említett, nem csak a már leírtak miatt, hanem:
Link
Kizárom a Chionaspis pinifoliae kártételét is, mert azok ugyan fehérek, de nem szõrösek egyáltalán:
Link
A pajzstetvek is nagyon sokfélék lehetnek, ezek közül a gyapjasak a gyanúsak. (Többféle pajzstetû is hord a hátán valamiféle védõeszközt) Van pl. egy ilyen:
Link
Ez meg egészen olyan, mint a Te kis dögöd:
Link
Link (ez utóbbinak van neve is: Pseudophilippia quaintancii - magyarról nem tudok, de gyapjas fenyõpajzstetû lehetne)
Ennél pontosabb, jobb ötletem nincs. Továbbra is tartom, hogy káliszappan, ill. káliszappanos oldattal kis kézi spricnivel fújkáld le alaposan, esetleg ha nem túl nagy felületen érintett a fád, törölgesd is le róla. A Chilocorus katicafajok nagy ellenségei az efféle pajzstetveknek. Õk: Link
Nem tudom, hogy a nedves idõ mennyiben növelte a pajzstetvek életlehetõségeit, de lehet, hogy nem tudsz mit tenni, ha teli van a fa már a petéikkel. Alaposan vizsgáld meg a fát és ha van másik fenyõd, akkor azt is, mert ezek gyorsan átterjednek másik növényre is.
Siheone!
Én ezt nem értem.
Azt írtad: "A recurvifolia lassan elvirágzik"
Írtad, hogy a filamentosa nem nyílt még ki.
A recurvifolia a törzses yucca ugye?
Felénk egyik sem virágzik még, a törzsesnek az a virágnyele sem nõtt még ki, míg a filamentosa már virágnyeles, virágbimbós.
Tehát a recurvifolia nyílik elõbb, felétek már elvirágzott, közben felénk a filamentosa virágbimbós, a törzses meg még nem.
A városban virágzott el felétek a valamelyik, vagy a hõszennyezésmentes területeken, vidéken, falun is elvirágzott?
Felénk annyira el van maradva az elvirágzáshoz képest, hogy valami nem okés.
Aki ismerõsöm járt néhány napja Kecskeméten, mesélte, hogy Kecskemét környékén még majdnem úgy sem állt a yucca, mint felénk.
Kecskemét és Szeged között nem hinném, hogy komoly különbség lenne az idõjárásban.
Valami más fajták lehetnek, vagy hogyan van ez?
Én ezt nem értem.
Azt írtad: "A recurvifolia lassan elvirágzik"
Írtad, hogy a filamentosa nem nyílt még ki.
A recurvifolia a törzses yucca ugye?
Felénk egyik sem virágzik még, a törzsesnek az a virágnyele sem nõtt még ki, míg a filamentosa már virágnyeles, virágbimbós.
Tehát a recurvifolia nyílik elõbb, felétek már elvirágzott, közben felénk a filamentosa virágbimbós, a törzses meg még nem.
A városban virágzott el felétek a valamelyik, vagy a hõszennyezésmentes területeken, vidéken, falun is elvirágzott?
Felénk annyira el van maradva az elvirágzáshoz képest, hogy valami nem okés.
Aki ismerõsöm járt néhány napja Kecskeméten, mesélte, hogy Kecskemét környékén még majdnem úgy sem állt a yucca, mint felénk.
Kecskemét és Szeged között nem hinném, hogy komoly különbség lenne az idõjárásban.
Valami más fajták lehetnek, vagy hogyan van ez?
Éljen-éljen! Megmenekültek a frissen nyílt és bimbózó virágok, a paradicsomok-paprikák, és a sok-sok növény.
Tartottunk a jégtõl, letakartuk amit tudtunk (a tavalyi viharból tanulva). Szerencsére elmaradt.
Sajnos Balkány és környéke viszont kapott..
Akela, bizony, nagyon sokat növekedtek, üde és dús minden idén.


Sajnos Balkány és környéke viszont kapott..
Akela, bizony, nagyon sokat növekedtek, üde és dús minden idén.
Remélem másutt is így van - valósággal "berobbantak" a növények, olyannyira gyarapodnak-húsosodnak, huzakodnak
A yucca-kupacok központi szárain még mindig csak bimbók vannak de a legutóbbi fotón még csak 1-1,5 m magas szárak voltak, magasságuk pár nap leforgása alatt 2 m fölé nyúlt! A fáklyaliliom hasonló magasságokba tör, mellette szépen kiszínesedett és további virágokat bontott melyek szintén színesednek már. A levélzet mindenfelé harsogóan élénkzöld színû. Az örökzöld cserjék is helyrejöttek, a korábbi, esõzések alatt keletkezett ágvég-barnulás észrevehetetlenné vált rajtuk. Csináltam megint fotókat a yucca-virág bimbóiról, de inkább késõbbieket teszek majd fel, ha már kinyíltak a "yucca-harangvirágok"
Összbenyomásom, most lett nagyjából olyan az élõvilág (növények-rovarok-madarak) amilyen lenni szokott normális menetében


Összbenyomásom, most lett nagyjából olyan az élõvilág (növények-rovarok-madarak) amilyen lenni szokott normális menetében

A levélbolhák eléggé fajspecifikusak (egy bolhaféle egy növényfajt, vagy csak annak közeli rokonait eszi). A Psylla alni nem lehet tehát fenyõn.
Egyébként ez egy viszonylag nagy állatka, kb fél centis, zöld, szárnyas és olysmi, mint a levétetû szárnyas alakja, vagy esetleg a muslica, amire még hasonlít.
Maci képén egyértelmûen nincsenek ilyen állatkák, csak az ághoz, levéltõhöz tapadó kis "gömböcök", amik körül fehér szõr van.
Amint lesz egy csepp idõm, utánajárok pontosan, hogy mi ez, de nem bolha.
Egyébként ez egy viszonylag nagy állatka, kb fél centis, zöld, szárnyas és olysmi, mint a levétetû szárnyas alakja, vagy esetleg a muslica, amire még hasonlít.
Maci képén egyértelmûen nincsenek ilyen állatkák, csak az ághoz, levéltõhöz tapadó kis "gömböcök", amik körül fehér szõr van.
Amint lesz egy csepp idõm, utánajárok pontosan, hogy mi ez, de nem bolha.
Nekem az a gyanúm, hogy ez vmi pajzstetû (talán gyapjas pajzstetû) lesz, vagy ilyesmi. Még pontosabban utánanézek.
Káliszappannal próbálkozz, az biztosan nem árt a fának, árt viszont a tetveknek.
Káliszappannal próbálkozz, az biztosan nem árt a fának, árt viszont a tetveknek.
Köszönöm az infókat,Neked is Hari.
Írok majd hova alakultak a dolgok
Írok majd hova alakultak a dolgok

Nekünk az égerfánkon volt ilyen, utánanéztem és a Brehm (ejtsd: Rém)Állatok világában égerfa levélbolhája (Psylla alni L.) néven azt hiszem, rátaláltam. Mármint az éger állatkájára. Azt is írja, hogy az a fehér gubó viasszálakból áll. Ezt meg tudom erõsíteni. Ha bedörzsölöd vele a kezedet és megszagolod, olyannak fogod érezni, mint amilyen illata a krémszappanoknak van, csak valamivel nehezebb. Én kipróbáltam fa tárgyon is, azon hetek múlva is érezni lehetett a viaszszagot és úgy tûnik, hogy jól lepergeti a vizet, hamar megszárad utána a fa.
A mi böhöm nagy égerfánkat egy nagyon rövid idõre nagyon kicsit megviselte, de már eltûntek róla a levélbolhák. A fenyõnek viszont úgy látom, komolyabb kártevõi vannak. Annál ugye nagyon számít a szép ép lomb, fõleg fiatalon. Itt megtalálod az egész növényi tetû csapatot, válogathatsz
Link
Renélem, szerencsésen választasz majd a tennivalókat illetõen!
A mi böhöm nagy égerfánkat egy nagyon rövid idõre nagyon kicsit megviselte, de már eltûntek róla a levélbolhák. A fenyõnek viszont úgy látom, komolyabb kártevõi vannak. Annál ugye nagyon számít a szép ép lomb, fõleg fiatalon. Itt megtalálod az egész növényi tetû csapatot, válogathatsz

Link
Renélem, szerencsésen választasz majd a tennivalókat illetõen!
Ha ma minden jól megy megyek ki tanyára leszedni a meggyet kora este.
Képeket majd hozok.

Felétek csak két évszak van?
Itt még azért szerencsére szokott lenni tavasz is és õsz is
Itt még azért szerencsére szokott lenni tavasz is és õsz is

Jó meglátás, a Természet nélkülünk is nagyszerûen mûködik, elvégzi a feladatait.
Egyébként a mostani kajabõség okán esetleg a szokásosnál sikeresebb fiókanevelés úgyis visszajön, ha jövõre több madár lesz, aki pusztítja a rovarokat majd a kertedben. S remélhetõleg nem lesz semmi olyan tényezõ, ami miatt ne tudnátok Ti is élvezni majd ennek a gyümölcsét.
Egyébként a mostani kajabõség okán esetleg a szokásosnál sikeresebb fiókanevelés úgyis visszajön, ha jövõre több madár lesz, aki pusztítja a rovarokat majd a kertedben. S remélhetõleg nem lesz semmi olyan tényezõ, ami miatt ne tudnátok Ti is élvezni majd ennek a gyümölcsét.
Természet, Te csodás.
A belvízhelyzet miatt a fákra rohadó gyümölcs illetve a talajba kipusztuló giliszta és csigatömegek miatt betegség illetve fertõzés kockázata állt elõ.
Ám a madarak megoldották a problémát, seregélyek a fákról takarították le a rohadó gyümölcsöt, a sok giliszta és csigatetemet pedig az apró madarak (fõként a nagyszámú, bátrakká váló fekete rigók, látva, hogy nem bántják õket, jó volt látni õket, a szokásos egy-két páron felül).
Köszönjük!
A belvízhelyzet miatt a fákra rohadó gyümölcs illetve a talajba kipusztuló giliszta és csigatömegek miatt betegség illetve fertõzés kockázata állt elõ.
Ám a madarak megoldották a problémát, seregélyek a fákról takarították le a rohadó gyümölcsöt, a sok giliszta és csigatetemet pedig az apró madarak (fõként a nagyszámú, bátrakká váló fekete rigók, látva, hogy nem bántják õket, jó volt látni õket, a szokásos egy-két páron felül).
Köszönjük!
:-) Floo, bár ne volnának nagyobb bûnök a világon, mint az, hogy valaki Dél-Zalában él!
Be kell, hogy valljam, néha én is úgy érzem, hogy ez már kimeríti a bûncselekmény fogalmát.
Igen, szelídgesztenye.
Igen, szelídgesztenye.
Mindig csak csodálni tudom, mennyire gyönyörû vidéken élsz! A harmadikon szelídgesztenye van?
Jaj nem, emlékszem rájuk.
Milyen fajták, honnan szerezted be õket?
Az lesz a végleges helyük?
Ha megnõnek nagyobbra, nem fognak elférni.
Milyen fajták, honnan szerezted be õket?
Az lesz a végleges helyük?
Ha megnõnek nagyobbra, nem fognak elférni.
Lehet elkerülte a figyelmedet, de 3.-án tettem fel róluk képeket. Azóta viszont valósággal "kirobbantak" az újabb oldalágak.
Mind a kettõn 5-5 sarj tuti van. Link

Mind a kettõn 5-5 sarj tuti van. Link
Mai fotó igen.
Akkor tessék a fügét is lefényképezni, ne mindig csak azokat a tüskés bigyókat
Akkor tessék a fügét is lefényképezni, ne mindig csak azokat a tüskés bigyókat

Köszi a képet. Ez valóban az lesz, de ez mai fotó? Nálunk már elnyíltak.
Egyébként nagyon, de nagyon hozza az oldalsarjakat a füge dugványaim.
Bízom benne, hogy könnyedén viseli majd a telet.
Egyébként nagyon, de nagyon hozza az oldalsarjakat a füge dugványaim.

Bízom benne, hogy könnyedén viseli majd a telet.
Köszönöm,az biztos hogy hasznos mert egy nap alatt több légy ragad a hálójába mint a légyfogóba,na meg amúgy is okos egy teremtmény.
Az ismerkedésünk elején mindig visszafutott a rejtekhelyére de mivel ott nem bírja sokáig a délutáni forróságot ezért muszáj neki kijönni.
Hamar megszokta,hogy a közelébe vagyok és már nem fut el ha meglát.
Van még egy jó pár fajta ízeltlábú majd lekapom õket is
Az ismerkedésünk elején mindig visszafutott a rejtekhelyére de mivel ott nem bírja sokáig a délutáni forróságot ezért muszáj neki kijönni.
Hamar megszokta,hogy a közelébe vagyok és már nem fut el ha meglát.
Van még egy jó pár fajta ízeltlábú majd lekapom õket is

Illó zugpók, Agelena labyrithica.
Gratulálok a csinos és hasznos lakótárshoz meg a remek képekhez!
Gratulálok a csinos és hasznos lakótárshoz meg a remek képekhez!
Már most kezd "kutya-meleg" lenni. Kicseréltem Tomi kutya ivóvizét frissre és hirtelen támadt ötlettel lekapartam, beledobtam pár kanál jeget a hûtõ faláról. Láttátok volna hogyan habzsolta a jeges vizet
Torokgyulladása tán csak nem lesz tõle, különben is gyorsan olvad

Torokgyulladása tán csak nem lesz tõle, különben is gyorsan olvad
A Budai hegyekbe kicsit felugrottam gombászni, de porhanyósgombán kívül, meg kissé kiöregedett csiperkén kívül csak ezt láttam, ez viszont igen attraktív, változékony tinorú: Link
Viszont annál színesebb növényvilág volt:
Disznófõ és Normafa között
fátyolos nõszirom!!
nagyezerjófû,
sok imola féle
magyar méreggyilok
üstökös gyöngyike,
zsálya
magyar szegfû
stb, stb.
Viszont annál színesebb növényvilág volt:
Disznófõ és Normafa között
fátyolos nõszirom!!
nagyezerjófû,
sok imola féle
magyar méreggyilok
üstökös gyöngyike,
zsálya
magyar szegfû
stb, stb.
Sziasztok!
Virág dömping van, ahogy noli mondaná itt nálam a mini Mexikóban.
A kaktusz virágok kinyílása idén késett kb. 10 napot a hûvös májusi idõ miatt. De akkor jöjjenek a képek.
A kõládámban van választék a virágok színét illetõen: sárga, piros, rózsaszínes. (Egyébként a talaj már bemohásodott, ami azt is bizonyítja, hogy hiába éri napsütés reggel nyolctól este 7-ig, még így is kialakul egy bizonyos "mikroklímája" az itt sûrûsödõ növényeknek.) Link Link Link Link Link
Nem bír magával. Négy új talp egy hajtáson. Link
Cylindropuntia imbricata is szépen bokrosodik az idén. Link
"Kaktusz karikák". Itt több lett idén a virág, mint a hajtás, de messze még a nyár vége. Link Link
Egy igazi különlegesség az opuntia hystricina. Õt nagyon féltem, mert egy talpból kell egy állományra valót nevelnem. Link
És ma egy új helyre is kerültek növények, egy 65 literes habarcsdézsába. Link
Kess! A yucca recurvifolia mindenképpen hamarabb virágzik, mint a legáltalánosabban ültetett yucca filamentosa. A recurvifolia lassan elvirágzik, de a filamentosa még nem nyílt ki.
(Esetleg neked van kaktuszod és jukkád?)
Virág dömping van, ahogy noli mondaná itt nálam a mini Mexikóban.

A kaktusz virágok kinyílása idén késett kb. 10 napot a hûvös májusi idõ miatt. De akkor jöjjenek a képek.
A kõládámban van választék a virágok színét illetõen: sárga, piros, rózsaszínes. (Egyébként a talaj már bemohásodott, ami azt is bizonyítja, hogy hiába éri napsütés reggel nyolctól este 7-ig, még így is kialakul egy bizonyos "mikroklímája" az itt sûrûsödõ növényeknek.) Link Link Link Link Link
Nem bír magával. Négy új talp egy hajtáson. Link
Cylindropuntia imbricata is szépen bokrosodik az idén. Link
"Kaktusz karikák". Itt több lett idén a virág, mint a hajtás, de messze még a nyár vége. Link Link
Egy igazi különlegesség az opuntia hystricina. Õt nagyon féltem, mert egy talpból kell egy állományra valót nevelnem. Link
És ma egy új helyre is kerültek növények, egy 65 literes habarcsdézsába. Link
Kess! A yucca recurvifolia mindenképpen hamarabb virágzik, mint a legáltalánosabban ültetett yucca filamentosa. A recurvifolia lassan elvirágzik, de a filamentosa még nem nyílt ki.
(Esetleg neked van kaktuszod és jukkád?)
A kérdésem elsõ felére már megkaptam a választ, így már csak a yucca r. érdekelne.

Szia!
Téged, mint télálló kaktusz- és yuccaaszakértõt kérdeznélek, hogy mióta virágzik nálad az úgynevezett "o.humifusa" kaktusz és a y. recurvifolia.
Téged, mint télálló kaktusz- és yuccaaszakértõt kérdeznélek, hogy mióta virágzik nálad az úgynevezett "o.humifusa" kaktusz és a y. recurvifolia.
Most néztem a DoQ csatin a Virusriadó (Killer Virus) 1. részét. Lényege, manapság senki sehol nincs biztonságban. Nem hordhatunk mindannyian védõfelszerelést. Elképesztõ eseteket soroltak, ahogy a vírusok elõjönnek "rejtekhelyeikrõl" és a szállítással gyorsan elterjednek szerte a világon. Ezek elsõsorban a földterület mûvelése miatt kivágott erdõkben jelennek meg, ahol évszázadokig lappangtak. Nem kell banánpók, rovarok, pestises mókus közvetítése, egy autógumi szállítmány alig megfékezhetõ járványt okozott több halálesettel az egyik abroncsban poshadó csapadékvíz miatt. Nem egy vírushoz képest az Ebola csak könnyû nátha, olyan gyorsan elpusztítja a megtámadott szervezetet hogy gazdája nem is tudja tovább adni a fertõzést. A film riasztóan sok, eddig még idejében megfékezett esetet sorol fel sok országból. De nem lehet minden autógumi mellé orvos-biológust állítani. Egy elszabadult vírus terjedését a földi-vízi-légi közlekedés nagyon felgyorsítja. Még mindig irtják az esõerdõket, de a favágók és telepesek már félnek ott dolgozni, mert a pusztító vírusok olykor egyedi ismeretlen "gazdatestben" (rovar, kisállat) lappanganak. A narrátor szerint ez nem a Természet védekezése, mert közömbös és vak, elsõsorban az ember felelõtlensége hogy megbolygat olyan helyeket ahol évszázadokig háborítatlanul élt egy egy vírus saját életterében, elterjedni nem tudott mert olyan gyorsan megölte a gazdatestet. Sok olyan vírus keltette és idejében megfékezett járványt soroltak fel amely ellen ma még nincs védekezés, viszont a kereskedelemmel, turizmussal (katonai hadmûveletekkel) gyorsan terjed és könnyen széthurcolhatják szerte a világon. Durva hasonlattal, senki nem szereti belélegezni egy romos fészer lomtalanítása nyomán felvert penészes port- valami hasonló történik az esõerdõkben, vad érintetlen vidékeken ahová az ember behatol.
Jövõ hétfõn az évtizedek óta zajló fejátültetési kísérleteket mutatja be egy dokufilm
Jövõ hétfõn az évtizedek óta zajló fejátültetési kísérleteket mutatja be egy dokufilm

Sziasztok.
Helyzetjelentés az erkélyemrõl. Az egyik balkonládámban 2 éve petúniák voltak. Azoknak a magjai kiestek, majd 1 évet pihentek és idén kikeltek. Idén csak azért keltek ki, mert véletlen meg lett öntözve ez a balkonláda.
Én azért meglepõdtem, hogy milyen sok lett. Ingyen virágpalánta mindig jól jön.
Link palánta sokaság
Link szétültetve
Link ( kaktusz virág)
Helyzetjelentés az erkélyemrõl. Az egyik balkonládámban 2 éve petúniák voltak. Azoknak a magjai kiestek, majd 1 évet pihentek és idén kikeltek. Idén csak azért keltek ki, mert véletlen meg lett öntözve ez a balkonláda.
Én azért meglepõdtem, hogy milyen sok lett. Ingyen virágpalánta mindig jól jön.

Link palánta sokaság
Link szétültetve
Link ( kaktusz virág)
Tegnap kint voltunk egy kollégámmal a Gemencben kenuval. Miután megtettünk 500 métert elég sûrû bozótoson kellett átverekedni magunkat és a kenut. A kolléga bíztatott, hogy semmi gond, hiszen 50 méter után lesz egy ösvény. De az ösvény nem lett meg. Sebaj, mondja, dél felé nem messze lesz egy széles út, majd azon haladunk. De ez sem lett meg, már kezdett megrendülni a bizalmunk saját helyismeretünket illetõen. Némi agyalás után melett a megoldás: Bakker, itt nincsenek sem utak, sem ösvények; a fák lombkoronaszintjén vagyunk...
A Gemenc most egy összefüggõ, hatalmas tó.

A Gemenc most egy összefüggõ, hatalmas tó.