Bioszféra

A mit??

El-el...én is azért merek itt "lubickolni"......gondolom a waldent szabják rá ...

Köszi.
Agrármérnök barátunk eltûnt, reméljük, hamarosan felbukkan..

A szárny irizáció nem számít a meghatározásban, az erezet annál inkább. ...
Ellenben pont e fórumban talán "kis mocsoknak" azért ne nevezzük.. ..valóban nagyon gyötrõ a melegvérû emlõsökre, ám csak kitûnõen használja ki a biofizikai adottságait, hatékony parazita,jól adaptálódott a környezeti lehetõségekhez és egyébként is..a parazitoizmus az evolúciós fejlõdés egyik legjobb "know-how" vagy "K+F" mûhelyfogása.. ...

Hari:a pacidat is ezek szállták meg és épp a szúnyogirtásnál is használt piretrinszármazék emulziók a bevett vegyi védekezés hatékonyabb eszközei...de errõl közös óvári agrármérnök barátunk többet tudna konkrétan mondani..

Szegény paci, már a bögöly nem is elég, amitõl szenvedjen...
Érdekes, hogy életem cirka elsõ 20 évében nem is tudtam ennek a kis mocsoknak a létezésérõl (pedig addig sem városban laktam )

Egyébként ez volt a másik tippem, sajnos a pacim körül felhõk szoktak lenni belõle. Amint lesz pénzem, veszek neki valami szert, ami távoltartja ezeket a jószágokat.

Tényleg ez lesz az: Link
Pontosan ilyen!

Igaz, a põcsíknek is szívókorongja van..
Ez lehet az a kicsiny legyecske, amely bosszantja a pacimat is. Vajon mi lehet hatásos távoltartására?

Na ilyesmi! Könnyen lehet, hogy ez az! A színe nekem mondjuk a képen kicsit túl szines, de ezt leszámítva minden stimmel! Ez lehet az!
Köszi!

Kép nélkül nagyjából tût keresünk a légyalakúak (helyesebben, mivel ilyen rend,hogy "legyek" nincs)a rövidcsápú kétszárnyúak szénkazalnyi nagyságú alrendjében.. ...a leírás alapján nem éppen egy szívó-nyaló szájszervvel megáldott kicsikérõl lehet szó , vagyis szúró-szívó dipterát keresnénk...a nehezen gyógyuló csípéshely a szuronyos istállólégyre (Stomoxys calcitrans) utal
kb. sima házilégynél kisebb, de jellegzetes szívókorong helyett szúrószájszerve van.. Link
Kedvelt módszere lovakon, szarvasmarhán, kutyán stb., hogy sebesre szúrja az állat kiszemelt testrészeit (fül,nyak) és rendszeresen visszajár táplálkozni.A méreganyaga nehezen szívódik fel,gyulladást, nehezen gyógyuló hámsebet okoz, amit a bevitt fertõzõ baktériumok csak felerõsítenek.

Értem! Azt biztos, hogy nem fényesek. Hagyományos legyet képzeld le, csak fele akkora (tehát fekete-fehér(sárgás) színkombináció). A csapatban járást nem tudom pontosan, de inkább egyesével jönnek az eddigi megfigyelésem alapján, bár ebben most nagyon nem vagyok biztos...

Vannak kisebb méretûek is. Pl. az esõthozó põcsík is. A marhabögöly pl. kb. a duplája.

Esteleg nem nagy csoportokban szoktak repkedni, fényesek, szinte cikáznak?

Szerintem nem, mert az én alanyom a "hagyományos légy" -nek a fele méretileg, ez pedig ha jól gondolom inkább a min. duplája. Alig lehet ezeket elkapni is, de ha 1x sikerül esküszöm lefotózom. Azért köszönöm! És másoknak is köszi az infókat!

Ezek nem nagyon csípnek, csak borzasztó kellemetlenek, mikor az õszi túra után este még az alsónadrágodból is kerülnek elõ.

Esetleg põcsiklégy? Link

JESSZUSOM! MI EZ??? Nem, szerencsére nem! Ezek tényleg olyanok mint a légy, csak kisebb, és olyan "csípõ-fegyvere" van mint a szúnyognak (tehát nem az a hagyományos tapadókoronghoz hasonlatos -bocsi nem nagyon tudom jobban körülírni...)

Esetleg õ(k)??? Link

Dettó így jártam. Tele vagyok vörös feldagadt foltokkal. Eperszedés közben támadtak meg.

Kevés az esély,hogy a megyei vagy helyi önkormányzatok vagy az illetékes állami hivatalok közszolgái valaha hallottak volna ezekrõl az ökológiai dinamikai folyamatokról vagy ismernék a háttér törvényszerûségeket.Emellett nehéz lenne kommunikálni a gyors eredményt váró átlag állampolgárnak,hogy türelem....sajnos...

Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni. Milyen jószág lehet az, ami kb. úgy néz ki mint a hagyományos légy, de fele akkora és abban viszont a szúnyogra hasonlít, hogy neki is van egy szívókája, amivel úgy be tudja oltani az embert, hogy a helyén akár hónapokig(!) tartó vörös folt marad, ami irtó ronda és nagyon viszket. Hihetetlen lassan gyógyul tehát. Több évvel ezelõtt volt elõször, hogy egyik nyáron ezek megjelentek. Elég csúnyán néztem ki hónapokon keresztül ott ahol megcsíptek. Több év után most megint megjelentek, és ma derült csak ki, hogy több munkatársam is összefutott velük. Az egyiknek még a bokája is feldagadt, a másiknak, sok apró hólyagból álló csípésnyom volt látható az ujján. Nekem most egy ilyen csípés a sípcsontomon figyel: kb. 2 forintos nagyságú, izzóan vörös, és marhára viszket. Egy másik a bal karomon éktelenkedik, az meg olyan mintha agyonvakartam volna (pedig nem nagyon bántottam). Ez még(!) nem annyira vörös, de szerintem be fog ez is durvulni! Szóval tudja valaki, hogy milyen dögök ezek???
És lehet valamivel ellenük védekezni a szokásos dolgokon kívül (off, stb...) Ha már megcsípett, mivel lehet leghatékonyabban kezelni! Elõre is köszönöm a válaszokat!

Lehet, hogy akik elrendelik az irtásokat ilyen esetekben, azok nem hallottak az összeomló túlduzzadt populációkról?

Úgy tûnik a régi kedves mogyoróskai mondóka, mely a kevéske kenyérrõl szól, most a rovarfaunára is igaz lesz egy nemzedéknyi idõre... [esõ] patakmenti kisérõ üde rétek..pompás ..gondolom az Arka-patak kies völgye se marad ki..és ahogy Noli írta, épp ezek biológiai változatossága, ami kiemelten értékes..
A természetes piretrin (krizanteumsav+piretrol) egyébként a margitvirág(krizantémok) nemzetségbõl nyert természetes anyag, amit ma már szintetikusan állítanak elõ (pl. mert így nem érzékeny a fénybontásra)..de a hatóanyag erõs idegméreg (Na-ion permeábilitás gátló többek közt)és nem válogat..itt is a kijuttatott dózis aránya ami döntõ és a szórási módszer..egy hektárra 0,5-0,8 l hatóanyagot szórnak ki valamilyen hordozóanyagban higítva..vagyis a testtömeghez arányítva a tyúkjaid alig mérhetõ dózisban veszik majd fel...ráadásul elég jól lebomlik és a bélsárral távozik..nagy testû haszonállatokon közvetlen bõremulzióként is használjék kullancsok és egyéb gyötrõrovarok ellen..a méheidre (halakra, vizi élõlényekre) viszont nagyon veszélyes idegméreg!az MGSZH által jóváhagyott kísérõlap is errõl tanúskodik..én a pár óránál jóval elõvigyázatosabb lennék...idõjárás függõ is, mennyi ideig hat, de 24 óra puffer idõ jogosnak tûnik...
az egész kémiai irtás csak a többi kétszárnyú és egyéb rovar nemzetségek irtására jó kb., a kémiai irtás hatékonyságának vizsgálatai se festenek túl jó képet az eredményességrõl..eleve nem a kifejlett egyedekre, hanem a lárvák ellen kellene védekezni a specifikus biológiai irtással...ha már irtunk..ami az árvizzel sújtott területeken jogos is lehet, annyi gyötrelem után..bár én inkább hagynám érvényesülni a populációdinamika törvényeit...

Szépek a fügéid! Úgy látom, ez az "ujjas" fajta.
Félig Floonak is írva:
Az enyémek még egész kicsik, bár jó mélyen lettek eldugva, némelyik a föld alól hozott hajtást. Csak pár darab nem hajtott ki, amit a városból hoztam.

Lakótelepi fák...
Ez a virágzó melyik fa? Sajnos szúnyoghálón át tudtam csak lefotózni. Link
Ezt sem tudom. Link
Bodza. Link
Koronaakác? Link
Hársok. Link
Idõs platánok a háttérben. Link

A fügéim pár napja. Link Link

Pár napja itt is volt repgépes permetezés. Mit szórtak nem tudom, a szúnyogok száma látszólag nem csökkent, de van változás mert kisebbek, ezért látszólag fiatalabbak repkednek. A megszokott "elhullási sûrûséghez képest" több (cincér-méretnél nagyobb) elhullott szárnyas/kitinszárnyfedõs rovart találtam, megritkultak a legyek (közülük a kapitális testméretûek mozognak a kicsik eltûntek), darazsakat az esõzések óta csak elvétve láttam, a rep.permetezés óta még egyet sem. Szubjektív érzés: érdekesen "szárazak" a szúnyogok. Talán szokatlan a meghatározás - máskor egy szúnyog "elkenõdött" az ember ujja alatt, most furcsa módon szinte száraz szalmaszálként érzékeltem ujjam alatt elmorzsolódó testüket (a tetragnatha lábának volt hasonló, száraz fûszálra emlékeztetõ hûvös tapintása)
Ui: "igazi" katicát, harlekint és rokonfajait már az esõk elõtt is keveset láttam. Volt egy "rajzás", ami hamar megritkult. (Utoljára a laptopra telepedett katica makro-széria idejében láttam gyakrabban, akkor sem sokat)

Nálunk a lakótelepen kitinszintézis-gátlóval permeteztek mindent végig, nem is látni azóta más rovart, mint a szúnyogokat, legyeket, akik nem kaptak belõle... A katicák egy az egyben eltûntek, nem csak a harlekinek, hanem a többi is. Már egy nyamvadt káposztalepke sincs... Mindezt a hülye gesztenyék és az aknázómoly miatt... Persze nem csak a gesztenyéket fújták le, hanem a fenyõket, más fákat is, mivel nem csak rovarirtót, hanem valami gombaellenes szert is kifújtak egyszerre (keverékben)...
Ha belegondolok abba, hogy pont a patakmenti rétek gazdag rovarvilága mit kap Mogyoróskán, nagyon csúnyákat tudnék mondani. Durva az, hogy nálunk még csak nem is terjeszt pl. maláriát a szúnyog, így tényleg meg tudom, hogy egy erdei kis faluban mi a frásznak kell irtani.

Hogy leginkább a patak menti rétek kapnának belõle, arra csak a terület nagyságából (Mogyoróska: 192 ha, Háromhuta: 1 ha) következtetek. Lehet hogy az 5-10 méter védõtávolságot be fogják tartani (a háromhutai 1 ha így kicsit érthetõbb), de akkor meg még feleslegesebb az egész, ha pusztán a szúnyogirtás szemszögébõl nézzük.
Egy nagyobb méhész úgy tájékoztatott minket, hogy hajnalban a kijárónyílásokat be kell zárjuk és a kaptár tetejét kell felnyitnunk, hogy a rácson át lélegezhessenek. Amikor aztán jön a helikopter, le kell csukjuk a kaptártetõt is. Ez van reggel. Este, ha nincs kifejezetten hideg idõ, sajnos nem sokat lehet tenni, Egyelõre mi még a szerencsésebbek közé tartozunk, de az idõjárással változhat még a terv.
Az idõtartamot tekintve ismerõsünk azt mondta, hogy pár óráig kell õket zárva tartani. Tulajdonképpen meddig tart a hatása? Mondjuk a virágra hullt permet meddig képes kifejteni gyilkos hatását? Halaknak, madaraknak biztos nem árt? Tyúkjaink is rengeteg rovart esznek és kertünk végében pont van egy lápa (lapály), kis patakocskával. Remélem, a kertek végét nem fogják behinteni.
Az Hernád völgyében indokoltnak tartom a szúnyogírtást, de itt bosszant ez a felesleges pusztítás, fõleg hogy közpénzen teszik
Amit a hutaiakkal csinálnak egyetlen(!), a többi faluétól garantáltan elszigetelt hektár miatt, az pedig már végképp felháborít!

Szintetikus piretrin alapú általános kémiai rovarölõ szer.Igen hatékony és gyors, fõleg mivel ULV módszerrel, 20 mikronos permetben fogják kiszórni.Gyakorlatilag ennek köszönhetõen a cseppek vékony fóliakén borulnak rá mindenre.Mivel nem szelektív hatású (érdekes lenne mondjuk...)így amit elkap a permet, az pusztulni fog a toxintól.Köztük számos értékes és védett rovarfaj is.A méheidre - ha vannak - különösen veszélyes, két-három napra a kaptárakat el kell vinni a permetezett területrõl.Az is nagy ötlet, ha a vízfolyásokat fogják benyomni vele, a volt KvVM miniszteri rendelete kötelezõ 5-10 m(?) védõtávolságot ír elõ az élõvizektõl.Tehát egy zempléni patakvölgyet sem lehet közvetlenül megszórni.Na el lehet képzelni ez, hogy kivitelezhetõ...éljen a hatékony kémiai irtás!

A harmadik lepkéd a tüzes tarkalepke. (Melitaea didyma)

Helyesen látod! Micsoda szép bogár! Annyi gyönyörû kis virágcincér meg darázs- és egyéb cincér van, mind ünneplõben járják a virágokat!

Igen, ebbõl már egyértelmû a múltkori üstökös gyöngyike gyanúm. :-) Jó lett a haja! :-)

Szerintem tarkacsápú karcsúcincér (Rutpela maculata).
Nekünk is van egy fotónk róla a Kõszegi-hegységbõl.

Szeder virágon valami virágbogár?

Mondjuk valamilyen szeder. De fajt ne várjatok

Színeiben pontosan odaillõ, csak tudnám, valójában ki is õ...? Netán cincér?
Link

Az lesz! A gyíkfû nem is így néz ki.. De a bakfüvet nem ismertem.

Köszönöm szépen.
Errefelé bizony "kopnak" a lepkék (is), a nagy meleg, s elõtte a sok esõ nekeik sem kedvezett. Ma szinte fürödtek az éltetõ napsugárban, szívogatták a virágok nedveit, így könnyû volt lencsevégre kapni õket.

Gábrusz, neked is köszönöm a tippet.

Tippem: a 2. kép (orvosi) bakfû (Betonica v. Stachys officinalis).
Az általam korábban említett szerrõl nem tudtok valamit?

Szívesen!
Az elsõn valamilyen boglárkalepke van, a 3.-on talán gyöngyházlepke. a 2. tán tarkalepke, eléggé megkopott már szegényke.
A virágok: ? ligetszépe, gyíkfû.

Köszönöm, Enikõ.
Ha még a lepkékrõl is tudnál valami meghatározás-szerû információt, azt is köszönném..

Hú, mind szép, de az elsõ és az utolsó fantasztikus!
Szerintem ugyanaz az üstökös gyöngyike van mindkét (utolsó) képen.

Mai "vadászat" képei:
Link
Link
Link

Virágok:
Link
Link
Fentiek kilétérõl sajnos fogalmam nincs. Szakértõk majd "megszakértik"..
A következõnél az a gyanúm, a múltkori gyöngyike Link kinyílt, s ilyen mesés látványt nyújt most: Link (Ha mégsem õ volna az, szakértõ helyesbítését kéri a laikus ecsetkoptató..)

Ma kaptuk meg az értesítést, hogy szúgyogírtás lesz, holnap este a szomszéd falu környékén, holnapután reggel (talán az a szerencsésebbik eset) meg a mi falunk határában K-othrin 10 ULV, deltametrin hatóanyaggal.
A baj csak az, hogy nálunk alig-alig van több szúnyog, mint az átlagos években ilyenkor és egyáltalán nincs több szúnyog, mint más olyan években, amikor nem volt szúnyogírtás. Vagyis szerintem ez ITT felesleges. Úgy tûnik, hogy nem a valós helyzetet mérték föl, hanem úgy szól a parancs, hogy az ár- és belvízzel sújtott KÖZIGAZGATÁSI régiókban minen nagyobb vízfolyás környékét és minden lapályos területet le kell fújni.
Az csak egy dolog, hogy holnap este 6-kor ha még meleg lesz, hogy zárjuk majd be a még hordó vagy pláne a kaptár szájánál nagy csomóban tõgyelõ méheket.
De vajon ez a szer csak a szúnyognak árt súlyosan vagy a többi repülõ rovarnak is? Az õket megevõ fecskék miatt aggódom leginkább, no meg a mi néhány méhcsaládunk miatt. És vajon ennek egy része nem felesleges pénzkidobás?

Nolinak az elõzõ gombbal Link
Milyen jó ezeknek a növényeknek, hogy ilyen kilátással ébrednek minden nap Link Link Link Link
Bussay doktor birtokáról Link Link

Rá van írva a csomagolására. Pontosan nem tudom, de pár %-os arány kell csak. CSodát ne várj, fõleg, ha teli van vele a fa... Azért remélem, sikerül megmentened!
Azért egy jó gazdaboltot vagy esetleg növényorvost is megkeresnék még a helyedben, biztos van hatékony rovarölõ is, bár a szõrös rovarok általában ellenállnak a kontakt mérgeknek, valami felszívódó szerrel hatékonyabb lehet a védekezés. Sok esetben azonban akkor is sikertelen, ha már nagyon ellepték a növényt. A pajzstetvek nem túl vidám lények egy kertben, de maradjunk annyiban, hogy szerencse, hogy nem ennivalót bántanak.
Sok sikert!

A vihar elõszele: Link

A végre megérkezett esõ után: Link

A növényzet szinte fekete Link
Bírom az ilyen nyárfasorokat Link
A kis fügémet tavasszal ültettem el elég késõn Link Link Link , aztán kétszer is lerágta valami a friss leveleit, harmadszorra már nem bírt vele az a valami.
A kivim egyik ága Link
A szomszéd néni késõi cseresznyéje Link , akkorák "mint egy dinnye" Link . A környéken a késõi ropogós cseresznyék dugig vannak mind, majd le szakadnak, ráadásul a sok esõtõl szép nagyszemûek.

Hûûûû,köszönöm ez óriási segítség volt!
Amúgy az egész fenyõ tele van vele sajnos holnap kipróbálom majd a
káliszappanos oldatot és majd írok hogy mi történt.
Most hogy volt a vihar kevesebb maradt a fán így holnap permetet nekik!
Még egyszer köszönöm hogy utána néztél!

szerk:a szappanos vizet mégis milyen arányba keverjem?