Időjárási visszatekintő

Hú, ezek nagyon jó személéletes grafikonok!!! Nekem nagyon tetszenek!

Érdekesen alakult ez az október Szekszárdon! Bevallom a hónap elején nem számítottam rá, hogy ez a hónap végül átlagos "átlaghõmérséklettel" zárul. Ennek még akkor is örülök, ha ez "hasmenés vs. obstipáció" (írta valaki pár héttel ezelõtt ezt az "ütõs" metaforát...) révén realizálódhatott. A csapadék elmaradt a sokéves átlagtól, de talán ebben az idõszakban az ország egyik "legszárazabb" vidéke volt. Ennek ellenére a csapadékos napok száma kiteszi a fél hónapot, minek következtében a napsütéses órák száma is jóval az átlagos alatt maradt.
Részletek, egyéb érdekes összehasonlításokkal, grafikonokkal: Link Link Link

Hol és mikor?

Mennyi az Átlag hõmérséklet?

A mai nappal áttértem a téli hónapokra (plusz belerázódás címszóval novemberre) korlátozott részletes statisztika vezetéséhez.
Többek között a napi középhõmérsékletet immáron a három mérésbõl összeállt négyadatos számítás adja (t7h+t14h+t21h+t21h/4).
A mai nappal alaposan bemutatkozott a november, máris egy negatív napi középpel, -0,25°C-al (-3/+6/-2°C)!

Gratulálok!
Köszönjük az adatokat, döbbenetes a havi közép és még csak október van, he-he!

Elkészítettem életem elsõ összegzését a Bükk-fennsíki töbör mérésrõl.

Érdekességként beteszem:

Bükk-fennsík 2009. október

Hõmérsékleti adatok

- havi középhõmérséklet napi 4 mérésbõl: 4,6 0C.
- legmagasabb napi középhõmérséklet: 15,6 0C. (6.)
- legalacsonyabb napi középhõmérséklet: -7,0 0C (31.)

- abszolút maximum-hõmérséklet: 22,2 0C. (7.)

- abszolút minimum-hõmérséklet: -13,5 0C. (31.)

- napi maximum-hõmérséklet minimuma: 0,0 0C (15.)

- napi minimum-hõmérséklet maximuma: 10,9 0C (6.)

- maximum hõmérsékletek átlaga: 10,9 0C

- minimum hõmérsékletek átlaga: -0,9 0C

- átlagos napi hõingás: 11,3 0C

- legnagyobb napi hõingás: 26,9 0C (3.)

- legkisebb napi hõingás: 0.1 0C (16.)


Hõmérsékleti küszöbnapok:

Téli napok száma: 1 (15.)
Havas napok száma: 3
Fagyos napok száma: 16

A hétvégén szombat hajnalban mértem a hidegebbet, -2,6 fokot.

Helyesen a cseszneki októberi csapadék 68,7 mm,ami már vagy 20 %-os többletet jelent.Ott az éves csapadék 641,5 mm,vagyis biztosan elérjük a 700 mm körüli átlagot Szilveszterre.Pápán az októberi 50,5 mm-el(átlagos)az éves mennyiség 556,6 mm-re emelkedett.Itt is van esély a 600-640 mm körüli évi átlag (1901-50: 641 mm,1951-2008: 602 mm) elérésére.

2009 október, Balassagyarmat

Havi középhõmérséklet: 9.6°C
Havi csapadékmennyiség: 47.1mm
Abszolút minimumhõmérséklet: -4.4°C (31.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 27.5°C (8.)
Átlagos relatív páratartalom: 78%
Átlagos relatív légnyomás: 1016.2hPa
Átlagos felhõfedettség: 5.6 okta (70%)
Fagyos napok száma: 5
Ködös napok száma: 11

Link

Készítettem egy új grafikont a napi átlagos felhõzettel illetve a Tmin-okkal: Link Igen szépen látszik rajta a 3 hidegebb idõszak.

Októberi csapadék nálunk 53 mm.

Bp-Lõrinc, 2009. október
Az adatok a SYNOP táviratok alapján készültek, így csupán tájékoztató jellegûek!

Hõmérsékleti adatok
- havi középhõmérséklet napi 4 mérésbõl: 10,92 °C (a sokéves átlaghoz képest: + 0,2 °C)
- a legmagasabb napi középhõmérséklet: 19,7 °C (7.)
- a legalacsonyabb napi középhõmérséklet: 3,3 °C (31.)

- abszolút maximum-hõmérséklet: 28,0 °C (8.)
- abszolút minimum-hõmérséklet: -1,4 °C (31.)
- a napi maximum-hõmérséklet minimuma: 4,0 °C (15.)
- a napi minimum-hõmérséklet maximuma: 15,8 °C (7.)
- a maximum-hõmérsékletek átlaga: 15,4 °C (a sokéves átlaghoz képest: -0,2 °C)
- a minimum-hõmérsékletek átlaga: 7,2 °C (a sokéves átlaghoz képest: +0,6 °C)

- átlagos napi hõingás: 8,2 °C
- a legnagyobb napi hõingás: 18,1 °C (4.)
- a legkisebb napi hõingás: 1,8 °C (15.)

Hõmérsékleti küszöbnapok
- nyári napok száma: 3 (a hónapban, egyszersmind feltehetõen az évben is utolsó: 8.)
- fagyos napok száma: 2 (az elsõ, egyszersmind a szezonban is az elsõ: 18.)

Csapadékadatok
- havi összeg: 47,4 mm (a sokéves átlaghoz képest +28 %)
- mérhetõ csapadékú napok száma: 13
- az 1 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 6
- az 5 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 3
- a 10 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 2
- a napi csapadék maximális összege: 18,7 mm (12.)

Napfénytartam
- napos órák száma összesen: 126,7 óra (a sokéves átlaghoz képest -14 %)
- a napos órák számának napi maximuma: 10,5 óra (4.)
- napsütés nélküli napok száma: 6

Egyéb adatok
- ködös napok száma: 3
- zivataros és havas nap nem volt

Elég érdekesre sikeredett az elmúlt hónap. Az elsõ 10 fok alatti minimum nálam csak október 3-án jött létre ekkor 8,4 fokig hûlt a a levegõ.
A hónap elején folytatódott a száraz és egyre melegebb idõjárás olyannyira, hogy 8-án 28,0°C-ig emelkedett a hõmérséklet és az éjszakák is meglehetõsen enyhék voltak 7-én a minimum 15, 9 fok volt. A napi közép 8-án 20,55°C volt 4 értékbõl számolva. Ekkor még mindig szárazság volt a jellemzõ. ezekben a napokban 3 nyári napot mértem.
10-én éjszaka kiadós esõ esett 20,7mm hullott le, és megváltozott az idõjárás. a Hónap csapadék összege 53,1mm lett ami több mint az átlagos. A nyári idõjárást követõen hirtelen tél lett és az elsõ hópelyhek itt a fennsíkon is megérkeztek 14-án. 15-én a napi maximum mindössze 4,2°C volt. Ekkor a hegyeinkben többfelé 5-10cm hó hullott. A Kékestetõn napokig nem emelkedett 0 fok fölé a hõmérséklet.

Ezután a hónap többi része változékony több alkalommal esett esõ, záporesõ, és többnyire átlagos, vagy kissé átlag feletti hõmérsékletû volt. Azonban az elmúlt napokban ismét hidegebbre fordul az idõjárás és még október 31-én az elsõ fagyos nap is kialakult -0,9°C-al. Érdekes és tanulságos októbert hagytunk magunk mögött, egyszerre volt jelen a tél, õsz és még a nyár is. Valamint az ország nagyobb részére kiadós csapadék hullott enyhítve a szárazságot.

12 fok két értékbõl, 4 mérésbõl 11,32 fok volt a hónap középhõmérséklete ami picit magasabb mint az átlag, összességében egy átlagos hónapnak lehet mondani sok-sok szélsõséggel együtt.

63 mm-rel zártuk az októbert. Jó lenne, ha a november is hasonló összeggel végezne!

2009. október, Mezõtárkány:
Link

Kérdésedre a válasz: természetesen ahol megjelentek a hópelyhek, ott az októberi havas nap is bele fog számítani a tél statisztikájába.

Ilyesmi csak abban az abszurd esetben okozna gondot, ha júliusban lenne havas, vagy mondjuk fagyos nap... akkor tanakodhatnánk, hogy az elõzõ vagy a következõ télhez adjuk hozzá, de õsszel ez azért egyértelmû.

Nekem muszáj volt betenni a havas napot, mivel 14-én havasesõ-zápor kapott el, aminek izmos részében szinte csak hó esett, a zápor mennyisége 1,3mm volt, bõ 50%-a hó.
Egy képem a képtárban tanúskodik róla: Link

az az 1 havas nap belefog számítani a 2009-2010-es télbe? Nekem a hónap csapadeka:60.9 ami majdnem 2-szerese a hónapnak! (5 mm kellet volna a 2-szereshez)

Az októberi 55 mm-rel átléptük az 500-as határt.(505 mm)

Mályi, 2009 október:
Havi középhõmérséklet: 10,7°C
Havi csapadék: 47,8mm
Éves szumma: 412,5mm

További részletek: Link és Link

Válaszom Kornélnak az elsõ linkben ott figyel, ám ide is leírom: 14.

Nálam az elmúlt hónap 58,6 mm esõt hozott.

A hónap 41 mm csapadékot produkált, de köszönhetõen 3 rendkívül csapadékos hónapnak (március 148, június 153, július 152) az éves mennyiség 790 mm-en áll.

Cseszneken 62,8 mm lett a havi csapadék,ami 1-2 %-al meghaladja az átlagot.Úgy látom,hogy a Pápa-Csesznek vonaltól délre és keletre csapadékos Ény-ra csapadékszegény volt az október,míg itt a Bakonyalján nagyjából az átlag jött le.

Ma az õsz és október 2. fagyos napja volt,akárcsak 19-én,most is -3 fokkal.Ez elég szokatlan,vagyis,hogy más napokon szinte meg sem közelítettük a 0 fokot,addíg kétszer is ennyire leszaladjon itt a hõmérséklet,kerek -3 -ig.
A havi közép 11.1 foka az új évszázadhoz képest alacsony(11,5),de az elõzõ század 1971-2000 közti évtizedeihez képest kicsit melegebb(10,4),kb. az átlagnak megfelelt.A legmelegebb nap hetedike volt 21,5 fokos júliusi átlaggal,míg a leghidegebb 19-én volt 3,2 fokos nov.végi,majdnem decemberi értékkel.
A legmelegebb 26,4 fokkal 7-én és 8-án volt.
A csapadék 50,5 mm lett,ami az utolsó 58 év átlagánál vagy 5 mm-el több,de a múlt század elsõ felénél 8 mm-el kevesebb.
Megtörtént ma az elsõ ködös nap is Pápán az õsszel.Már reggel 9 körül is volt sûrû köd,majd este 6 elõtt ismét sûrû köd ereszkedett le.

Hány csapadékos napod lett októberben? Szerintem rengeteg, ahogy olvasgattam tõled

A még 29-i csapadék mennyisége 3,0mm lett, így a havi szumma 47,8mm lesz minden valószínûség szerint.

A tegnap szinte egész éjjel fújó, mérsékelt északi szél miatt nem lett meg az elsõ õszi fagy, "csak" 0,3°C lett a tmin.
Ami késik, nem múlik, holnapra vaskosan összejön.

Egyébként 2003 óta második ízben maradt el az októberi fagy, 2004 után.

A most mért 4,6 mm-rel 44,2 mm az októberi összeg. Valószínû, ez lesz a teljes havi összeg.

Az észlelési naplót végigfutva volt 1-2 zivatar az országban, fõleg északon és északkeleten, de senki sem számolt be semmi extráról.

Az észlelési napló archívuma szerencsére ellát odáig, az észlelések mellé elég sokat írtak, így könnyû rekonstruálni a helyzetet.

Emlékszik valaki arra, hogy ekkor volt-e valami különösebb esemény az országban? Link (2003.08.29.)
A régebbi Estofex-es elõrejelzések nézegetése közben bukkantam rá a térképre, de akkor én még nem igazán foglalkoztam a meteorológiával, így nem emlékszem erre a napra.

Bizony elég sok esett, nem is csoda, most nézem hogy mibõl Link

A mostani 5 mm-rel 82.5 mm-re ugrott az október. Ez 4 mm-rel kevesebb, mint a július+augusztus+szeptemberi (3 havi) csapadékösszeg.

Itt sem volt semmi, a hónap 33,9 mm-rel áll jelenleg, elég gyászos, igaz 49,4 mm az október havi átlagos mennyiség itt. (Az elmúlt 60 év átlaga alapján)

Hajnalban 11,6 mm esett a FETIKÖVIZIG szerint. Mindig is jók voltunk az ÉNY-i frontoknál A szatmári határszélen helyenként a 20 mm-t is elérte a csapadékösszeg.

Egerben 3.5 mm esett hajnalban.

A ma hajnali 3 mm-rel 63 mm a havi csapadék jelenleg. Esélyes, hogy már ennyi is marad.

Elértük a havi 50 mm-t , hisz éjszaka 2.5 mm esett.

Pontosítok:az OMSZ oldalán 9,4(Miskolc) és 11,3 fok (Pécs) az októberi átlag szélsõségei,Budapest 11 fok.Igazából 10-11 közt van valahol az országos átlag ,ez alatt csak Romhány,Záhony,Borsodnádasd stb. van most októberben ÉK-en,ahol viszont a sokévi átlag is jóval 10 fok alatt lehet.

Nálam is 3,1mm volt a csapadék, ezzel a havi szumma 44,2mm-re nõtt.

Már többször felvetettem, ez lesz az utolsó.Az októberi középhõmérséklet a térképünk néhány ÉK-i pontot kivéve 11-13 fokot mutat az országban.A havi közép októberben kb. 11 fok országos átlagban.Az eltérést mutató térkép pedig +-1 fokon belül mutatja az anomáliát,holott sokfelé akár 2-3 fokot is kitesz pluszban és a leghidegebb helyeken is átlagos.Valami korrekciós tényezõ van a térképkészítõ programba beépítve,mondván csal a min-max-os középT számítás ?

Az éjjeli 3,1 mm-rel 39,5 mm-re nõtt az októberi csapadék mennyisége.

Igen, finoman szólva is több, mint valószínû, hogy ha csakugyan egy harmadik állomás adatai jöttek be a képbe, végül ez lesz a megoldás.
Már csak azért is mert az adatsor az Egyetemen készült, s ez azt is megmagyarázza, miért helyettesítették már 1930-tól a pallagi adatokat, illetve miért nem a reptériek szerepelnek 1950-60 között, amikor már az is rendelkezésre állt volna.

Nekem is van egy tippem: ha Debrecenrõl van szó, és nem Pallag vagy Reptér, akkor a régebbi idõkbõl tudomásom szerint csak egy állomás jöhet szóba, ez pedig az Egyetem.

Köszönöm én is az elismerést, és nagyon jó, hogy felvetetted a homogenitás problémáját, bizony az én adatsorom esetében is vannak "rendellenességek", amikrõl érdemes megemlékezni.

Az az igazság, hogy elõttem nem egészen tiszta a teljes adatsor eredete, nagyrészt "megörököltem", nekem már csak a legutóbbi szakaszt kellett hozzátoldanom. Azonkívül az "omszos" homogenizálási eljárás mikéntje is homályos kicsit, de ez most mindegy is. Lényeg, hogy vannak - helyenként jókora - eltérések a met.hu-s éghajlati adatsorához viszonyítva.

A változatosság és a szemléletesség kedvéért megint diagramot mutatnék adatok felsorolása helyett. Egyszerûen kivontam a met.hu-s adatokat a saját sorom megfelelõ adataiból: Link
A két adatsor láthatóan megegyezik az idõszak nagy részében, durván az 1930-60-as idõszakot leszámítva, amikor is gyakorlatilag elszabadult a pokol. Mintha ez a szakasz egy másik debreceni állomás - merthogy Pallagon kívül, aminek az adatait kéne látnunk 1950-ig, van még pár szóba jöhetõ - adatsorából lenne idegyógyítva. Ugye a met.hu-n látható sor 50-ig pallagi, onnan reptéri, de nálam épp egy átmeneti idõszak adja a kiugrókat. Azon belül semmi következetesség, szabályszerûség nem látszik az eltérésekben, és bár õrült nagy különbségek is vannak helyenként, ezek száma összvissz 10-12.

Végsõ soron én így is alkalmasnak találom az adatsort elemezgetésre, mellette viszont nyomozok rendületlenül a problémás szakasz eredete után. Addig eljutottam, hogy tippem már van.

Más:
Zivipötty, szép munka!

Gratulálok, szép, igényes összefoglaló ez is.

Elkészültek az október 21-ei és 22-ei Tmin térképek.
2009. október 21.: Link Domborzati térkép: Link
Ezen a napon a megye egész területén felhõtlen vagy derült volt az ég szinte egész éjszaka, valamint nem fújt a szél sem, de hajnalra többfelé képzõdött sûrû köd, ködfelhõzet, mely a lehûlés utolsó szakaszát már befolyásolta. Síkvidéken azonban gyakorlatilag mindenütt fagypont alá süllyedt a hõmérséklet. Kivétel ez alól Káld, ahol az OMSZ 0 fokos minimumot regisztrált (bár lehet, hogy egy-két tizeddel 0 fok alatt volt ott is a hõmérséklet, ezt nem tudom). Viszonylag magas lett a Tmin Celldömölkön, valamint Táplánszentkereszten is. Utóbbi esetben most nem valószínû, hogy Szombathely városhatása miatt maradt ilyen magas a hõmérséklet, ugyanis a városban -3 fokot mértek. Nem tudom, hogy hol van az a mérõ, de lehet, hogy közel a fõúthoz, így az éjszakai gyenge forgalom is felkeverheti annyira a levegõt (menetszél), hogy ne hûljön le jelentõsen a levegõ (de ez csak tipp). A legmelegebb a Kendig-csúcson volt, jó kis inverzió alakult ki, hisz kb. 5 fok a különbség a környezõ automatákhoz képest. A leghûvösebb a megye nyugati és északi felén lett, érdekes, hogy 4 helyen is -3,4 fok a Tmin, pl. nálunk is. A leghidegebb Pornóapátiban volt, ráadásul itt nem reggel állt be a minimum, hanem még kora hajnalban, 2-3 óra körül, késõbb ugyanis köd lett. (A vépi és a gércei adat csak körülbelüli érték, sajnos pontos minimummal nem tudtak szolgálni az észlelõk.)
2009. október 22.: Link Domborzati térkép: Link
Erre a napra nem lehet mást mondani, csak azt, hogy durva. Az elõzõ két hõtérképnél használt 0,2 fokos beosztásról át kellett térnem a 0,3 fokos beosztásra, hisz a leghidegebb és legmelegebb hely között 9,7 fok a különbség (egy megyén, sõt kb. 40 km-en belül), de még így is meg lett közelítve a színskála alsó és felsõ határa! A Tmin a legtöbb helyen éjfél elõtt állt be, sõt néhol már este 8-kor (pl. nálunk). A megye déli felén egész éjszaka fújt a szél szél, emellett ott felhõk is voltak, így többfelé maradt 10 fok felett a hõmérséklet. A megye nyugati, északnyugati harmadán az éjszaka elsõ felében azonban még derült, szélcsendes idõ volt, így gyorsan csökkent a hõmérséklet. Itt nagyon szépen látszik, hogy hol kezdett el korábban fújni a szél, illetve hová érkezett meg hamarabb a felhõzet. A leghidegebb most is Pornóapátiban volt, 1,3 fok, és a település ugyanennyivel vert rá a másodminimumot beállító Nardára. Emellett míg a talajon szélcsend volt, addig a magasban nem, így a Kendig-csúcson ismét magasabb lett a hõmérséklet a környékbeli értékeknél, de most nem olyan nagy a különbség, mint az elõzõ napon. Ennek oka valószínûleg az, hogy a magasban erõsebb szél fújt, ami inkább már hûtötte a levegõt, valamint a felhõk oda is csak késõbb érkeztek meg, ezért a szél mellett is erõsebb volt a kisugárzás, mint pl. a felhõs déli részeken.

Ja igen, azt olvastam leírtad, hogy tényleg na ná, ilyen is van, és mi lett az eredménye? Hú, na ez volt meredek...

A célom csupán annyi, amit anno priviben is írtam, minden tisztelem és elismerésem mellett, a ferdítést, és "sugalmazva rágalmazást" kõkeményen támadni fogom még akkor is ha a háttérben MSN özönnel leszek elátkozva. Ha jól megnézed semmi mást nem csináltam az elmúlt napokban, mint amit te csinálsz már évek óta tök ismeretlen emberekkel.

Van Marci írására kommentem, olvassad el!

Ezt most úgy írtad, mintha eddig el sem olvastad volna a többit, és mintha nem értenél belõle egy mukkot sem, pedig dehogyisnem érted, úgyhogy nagyon kilóg a lóláb.
Mivel Te személyeskedsz, poénkodsz meg gúnyolódva próbálod elbagatelizálni az egészet, amolyan jó "magyarossan", így tényleg értelmetlen, úgyhogy befejeztem, elérted a célod(!?).
Gratula!

A stílus amit agresszívnek nevezel, csak próbál hasonlítani a te stílusodra, amit évek óta folytatsz. Mielõtt félreértenéd, semmi közöm az állomástelepítéshez, csupán nem csípem, az olyan gondolatmeneteket, amelyet félinformációk, féligazságok miatt nem megfelelõ végkövetkeztetés ural. Magyarán generáltál egy nem létezõ problémát, ami ellen küzdhetsz, és közben sugalmazva rágalmazgatsz, de csak úgy jópofi módon, hogy te csak egy ideális világot szeretnél. Mint már írtam a realitás, lehetõség nem elégséges feltétel hanem szükséges. Az, hogy a térség klímájával nincs összhangban az állomáshálózat az nyílt és durva hülyeség, szakmaiatlanság, hisz Zalaegereszeg, Sármellék, Keszthely is ott van, nem csak az általad említett két állomás. Ill. ha teljesen véletlenszerû módon kerülnek oda állomások, és azok azt mérik, amit mérnek már akkor sem mondhatod, hogy nem reprezentálják a térségét, hisz a térségben vannak, tehát ez önellentmondás. Nyílván a vita értelmetlen mint, ahogy már több éve is az, csak hogy mindennap minden órában írogatod így egyre többen azt hihetik, hogy na nézz már csak van ebben valami, hogy lefagyott az a füge stb. míg a dombon semmi baja, az omsz meg a völgyben méricskél megtévesztve a gazdaságot.

A történetnek röviden: semmiféle jelentõsége nincs, két sort sem érdemel, nemhogy ilyen fórumáradatot. Ha pedig szélmalomharcot kívánsz folytatni azért, hogy 100 m-enként, vagy legalább 1 km-enként legyen állomások, akkor írogass az omsznak addig amíg meg nem unod, de ne itt ömleszd el a fórumokat, úgy, hogy azokat szidod akiket nem is ismersz, és az õ véleményüket a nagyközönség nem is láthatja. Marci írása, Marci írása ugye nincs rá kommented, hát a helyedben nekem sem lenne...

Kár, hogy ezt a jó kis fórumot ezzel a cafatjaira tépett gumicsonttal kell teleböfögni

Nagyon tetszik ez az elemzés, köszönjük szépen!
Egy kis észrevételem/kérdésem lenne azonban hozzá.

A debreceni csapadékadatokhoz hasonlóan én is összeírtam a Budára vonatkozó hasonló adatokat (1841-tõl kezdve). Eközben döbbentem rá arra a tényre, hogy a szolgálat nemcsak a hõmérsékletekkel, hanem a csapadékadatokkal kapcsolatban is végzett homogenizálást!!!

Ennek bizonyságára álljanak itt az 1901 és 1910 közötti éves összegek. Sajnos mindössze ezt a 10 évet tudom bemutatni példaképpen, mert ugye az 1901 elõtti adatok a met.hu-n egyáltalán nem szerepelnek (és ezeket - bár megtehették volna - tudomásom szerint nem is vetették alá efféle homogenizációs eljárásnak), 1911-tõl pedig a met.hu-s adatok 1-2 mm különbségekkel már EGYEZNEK az "eredetiekkel", azaz ezek szerint akkortól már nem okozott lényeges eltérést az eljárás - ellentétben a hõmérsékleti adatokon végzett "beavatkozással".

Tehát az 1901-1910 közötti adatok, elöl az eredeti, utána a homogenizált összeg:
1901: 605 - 565
1902: 622 - 578
1903: 542 - 497
1904: 460 - 424
1905: 655 - 610
(1906: 688 - 735)
1907: 488 - 455
1908: 482 - 454
1909: 559 - 515
1910: 717 - 692

Azaz: látható, hogy bizony majdnem minden évben "eltûnt" 30-40 mm csapadék. 1906 kakukktojás, de ott úgy tûnik, hogy hibás valamelyik adatsor: utánanéztem, és ezt a hatalmas különbséget az "új adatsor" javára az augusztus okozza, ott a régiben 25, az újban pedig 113 mm szerepel, vagyis ott valami hiba van. Szóval ezt az évet ki kell vennünk a vizsgálatból, illetve ha a kettõ közötti különbséget (88 mm) eltüntetjük, akkor itt is megkapjuk a többi évnél jellemzõ eltérést (88-57 = 31 mm).

Na de a lényeg: nagyon úgy tûnik tehát, hogy Buda esetében az 1911 elõtti adatokat nem lehet úgy figyelembe venni, ahogy eredetileg voltak, hanem jó pár mm-nyi korrekciót kell alkalmaznunk.

Ennek - illetve magának a homogenizációs eljárás szükségességének - magyarázata lehet a következõ. Idézek a met.hu-ról:

"Az 1900-as évek elejétõl a korábban használt 1/10 m2 felfogó felületû csapadékmérõrõl 2-3 évtized alatt fokozatosan az 1/20 m2-es, majd az 1/50 m2-es csapadékmérõk használatára tértünk át.

Az 1920-as évek legelején, a hálózat ujjászervezésekor, mûszeregységesítésre törekedve áttértünk az 1/50 m2-es Hellmann-rendszerû bronzgyûrûs csapadékmérõre. Ugyanekkora felfogó felületû csapadékmérõket kezdtek használni más európai országokban is. Az 1/50 m2 -es Hellmann-rendszerû alumíniumgyûrûs csapadékmérõ bádogköpennyel elnevezésû mûszer alkalmazására pedig a II. világháború miatt kényszerültünk, mivel a réz hiánycikk lett.

A késõbbiekben Csomor Mihály és munkatársa megszerkesztették az 1/50 m2-es Hellmann-rendszerû kettõsfalú alumínium csapadékmérõt, és 1962 õszétõl kezdve már ezzel a kettõsfalú csapadékmérõvel láttuk el az állomásokat.

1966-ra az egész hálózatban befejezõdött a teljes mûszercsere. Napjainkban is ezt a típust használjuk a hagyományos csapadékmérésre."


Vagyis ha minden igaz, akkor pontosan az 1900-1920 közötti idõszak volt az áttérés idõszaka, és emiatt lehetnek a különbségek.

Tehát a kérdésem: a debreceni adatok esetén esetleg nem bukkantál-e hasonló "rendellenességekre"? Vagy ha nem is vizsgáltad ezeket a dolgokat - bevallom, nekem sem jutott eszembe elsõre álmomban sem, hogy ez probléma lehet... -, akkor szerintem érdemes lenni megnézni, hiszen azért ezek az éves 30-50 mm különbségek kissé eltorzíthatják a statisztikát.