Földtan

A Körösök esetében az üledékek tömörödése csak másodlagos tényezõ. Ennél sokkal többet számít, hogy a Körös-medence a Kárpát-medence azon kevés részei közé tartozik, ahol az alaphegység tektonikus süllyedése ma is tart. Ez azokon a térképeken látszik szépen, amik a negyedidõszaki (utolsó 2,4 millió év) üledékek vastagságát mutatják. A Körös-medencében ezalatt közel 1000 méter vastag üledéknek "csinált helyet" az aljzat süllyedése, míg pl. a Jászságban vagy a Kisalföldön ugyanilyen mély alaphegységi völgyek fölé már csak 100-200 méter üledék "fért be". Nagyjából ez utóbbihoz elég az alsóbb üledékrétegek tömörödése.

Ha már folyómeder-változások: amikor a Duna otthagyta a mai Nyugat-Dunántúlt, és átvágta magát a Dunakanyaron (nagyon durván 1 millió éve), akkor onnan még Szegednek vette útját, és ott találkozott a Tiszával. Aztán szép lassan elfordult az óra járásának irányába, amit a mai napig is folytat. (Hosszú távon ezért is esélytelen megállítani a jobb parton rendszeresen leomló löszfalakat.) A legtöbb geológus a Duna elmozdulására is tektonikai magyarázatot szeretne látni, de itt valószínúleg a Coriolis-erõ dolgozik.

A Kõrösök medre a nagy lapos felszínen nagy pontossággal követik a medence aljzat, az alaphegység völgyeit. Azt nem lehet mondani, hogy soha nem kódorogtak el máshova, de a fõ folyásirány régóta változatlan. Gondolom, a vastagabb üledék viztelenedésbõl származó nagyobb kompressziója miatt a völgyek felett a süllyedés kissé nagyobb, ami újra és újra magához vonzza a folyómedret.

Mi több, a Kisalföld egy részérõl is elmondható ez, fõként a Gyõri-medence és Mosoni-sík területén, ahol az õs-Rába ill. az õs-Mosoni-Duna kanyargott kénye-kedvére a lecsapolásokig és szabályozásokig. Itt is (pl. Öttevény-Abda térségében) jól lehet látni az egykori medreket a szántók színébõl, a gyakran csak pár dm-es terepszint-változásokból.
A Tisza és mai nagyobb mellékfolyói már a pliocén idején is t-k a mai fõ irányukban folytak ÉK-DNy irányban keresztül a "Tiszántúlon", és kb. Szegednél volt völgyének alsó kapuja is, ám medencéjénak nagyobb kiterjedése és kisebb esése miatt jóval rakoncátlanabbul vándoroltak az õs-medrei, mint a Dunának, amit a dunántúli dombvidékek határozottabban vezettek - akkor még Gyõr után Zala megyén át a lassanként összeszûkülõ Szlavón-beltóba.

Nano: létezik ilyen, ha nem is animált formában, a Cartographia készített képsorozatot a Kárpát-medence vízhálózatának kialakulásáról. E szerint a Tisza felsõ szakasza csak a holocén kezdetén, az Ecsedi-láp és a Szernye-medence egyidejû süllyedésével fordult ÉNy-ra V. namény felé, és még a középkorig jellemzõ volt a fõmeder ide-oda vándorlása.

Gyakorlatilag az egész Alföld fedett ezekkel a meanderezés alatt lerakódott üledékekkel, és még sok helyen tényleg látszik a levegõbõl. Tavasszal az Alföld felett repülve kiválóan lehetett azonosítani a többszáz/többezer éves kanyarulatokat ott, ahol most el sem látni a legközelebbi folyóig. Érdekes lenne megnézni egy animackót az Kárpát-medence folyóinak vándorlásáról a alsó-pleisztocéntõl mostanáig. Vásárosnamény mai helye pl akkor valahol a Latorca és a Borzsa folyók köze lehetett.

Azért a szabályozott részeken is látni szépen a meandereket, de ott az élõ meder bevágódik, csökken a vízszint és a mederrel kapcsolatban levõ holtágak kiszáradnak. A mûholdas felvételeken az Alföldön a vetések színérõl ott is azonosítani lehet a hajdani Kõrös, vagy Maros medreket, ahol jelenleg 15-20 km-en belül semmilyen természetes vízfolyás nincs.

Kicsit savanyú, de a mienk! Link :-) Felfelé (K) haladva Hugyag-Szécsény határában igazán látványos a dolog.
szerk.: Balassagyarmat alatt (vagyis felett :-) ) jól látszik a szabályozott, egyenes meder (szépen lerohan a víz, nincs is hal...), aztán Õrhalomtól egyre-másra jönnek az S-kanyarok. Ezek külsõ oldala olykor 5-6 méter mélyen bevágódik.

Ez a hydroinfo fórumban is megállná a helyét. Gyönyörû meanderezõ folyó, természetes módon lefûzõdött holtágakkal. Szerintem a folyóvölgy lejtése a mi alföldi folyóinkéhoz képest is kisebb. Az eredeti szabályozatlan Tisza, vagy a Kõrös ennek a nyomába sem ér.

Csodálatos!

Egy döbbenetes, lenyûgözõ légifotó: Link
"Csak úgy" kalandoztam Jakutföld tájain, akkor akadt meg a szemem ezen a térségen. A zabolázatlanul kanyargó Jana folyó és környezete, úgy, ahogy megszületett a Földre..

Elképesztõ... az olasz "igazságszolgáltatás" 7 földrengéskutató tudóst ill. polgári védelmi szakembert ítélt hosszú, 6 év körüli börtönbüntetésre, mert a 3 évvel ezelõtti, L´Aquila-i földrengés elõtt "nem tájékoztatták kielégítõen az embereket a földrengéssel kapcsolatban"... megáll az ember esze

Nem arra gondoltam, hanem a belõlük származó károk megelõzésére elsõsorban. (Amúgy meg miért ne? Kolumbusz korában az is "érdekesen hangzott", hogy a Föld gömbölyû . Közhely talán, de a tudomány csodákra képes.)

Földrengés, vulkánkitörés megelõzése...? Elég érdekesen hangzik...

Mondjuk bennem is felmerül ilyenkor, hogy vajon megéri-e, de pár komoly földrengés, vulkánkitörés után a helyreállításhoz szükséges pénz ki is adja a kutatás költségét, és az ilyen újdonságok során az is benne van a pakliban, hogy felfedezünk olyan dolgokat, ami nagyban segítheti a megelõzést, és akkor már megérte. Ugyanakkor azonban a tudományos megismerés érdekében szerintem mindenképpen hasznos gyakorlatilag bármilyen kutatás.
(Mondjuk egy komolyabb vulkánkitörést nem hiszem, hogy bármilyen eszközzel egyáltalán befolyásolni lehet, s a legjobb megelõzés amúgy is az, ha nem költözünk veszélyes helyre. Csakhogy túl sokan vagyunk, nem igazán férünk el, valakinek "muszáj" oda is költözni.)

Hogy egy klasszikust idézzek: "...ezeket a dollármilliárdokat, amit ezekbe a kutatásokba beleõlnek, sokkal jobb helyekre is tehetnék. pl. adnák oda az éhezõ gyerekeknek, vagy a földrengésben, árvizekben hajlék nélkül maradottaknak."

Hát akkor már csak 8 év...várjuk

Végre a technikai lehetõségek is adottak a földkéreg kilyukasztásához (az ötlet több, mint fél évszázados). A MOHOLE projektrõl: Link

Köszönöm az infókat!

Reflexiós szeizmikus mérés. A géppel (kéretik nem röhögni: hivatalosan vibrátor névre hallgat) keltett "földrengés"hullámok néhány km mélységig jutnak le, részben visszaverõdve az összes olyan felületrõl, ahol az ún. akusztikus impedancia (sûrûség és a hullámterjedési sebesség szorzata) megváltozik. Ezek praktikusan a különbözõ anyagú kõzetrétegek (homok vs. agyag, andezit vs. mészkõ, stb...) határai. A visszavert hullámok beérkezési idejét mérik a geofonok. Ezek adatait összegezve, mindenféle zaj- és hibaszûrõ eljárások után kirajzolható az a szelvény, ami leképezi az észlelt réteghatárokat.

Szeizmikus szelvényekre jópár példát láthatsz itt: Link

Egy ilyen szelvény csak a rétegek geometriáját adja meg, ill. az látszik rajta, hogy milyen mértékben változik az akusztikus impedancia az egyes felületeken (minél jobban, annál kontrasztosabb a vonal). Hogy egy-egy réteg anyaga konkrétan micsoda, ill. tartalmaz-e vizet vagy szénhidrogént, ahhoz fúrásra van szükség. (Olaj/gáz szeizmikus meghatározására újabban vannak trükkök, de csak a legjobb minõségû méréseken, és ott is elég nagy bizonytalansággal mûködnek.) A szeizmikát fõleg arra használják, hogy kitalálják, hol lesz érdemes fúrni, hol van olyan szerkezet (gyûrõdés, stb.), ami a geometriája alapján szénhidrogén-csapda LEHET. Persze ha már vannak fúrások egy szeizmikus szelvény mentén, ezek alapján rá is lehet bökni a kirajzolódó rétegekre, hogy melyik a miocén homokkõ, és melyik a triász mészkõ. A fõ bizonytalanság itt az, hogy a szeizmika nem mélységet, hanem a hullám beérkezési idejét méri, ez van a szelvény függõleges tengelyén... a terjedési sebességet pedig nem mindig ismerjük elég pontosan.

A Magyarországon mért szeizmikus szelvényeket a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) kezeli. (Elvileg minden adatnak ide kell kerülnie, akármelyik cég mérte.) Jelentõs részük viszont üzleti titok, ezeket oktatás-kutatás céljára is nehéz megszerezni. A nem titkosaknak darabját kb. 10000 Ft-ért árulják.

Viszont ha arra vagy kíváncsi, mi van nálad a föld alatt, akkor a fúrások jegyzõkönyvei úgyis többet mondanak. Ezeket is az MBFH-ban gyûjtik, de a titkosított adatok aránya némileg kisebb, és ami nyilvános, azt az adattárukban: Link ingyen és bérmentve megnézheted.

Köszönöm a cikket!

Itt találtam meg: Link ( Link , Link )

Illetve ezt a cikket, vagy tanulmányt hol lehet megszerezni?
Szebényi L.: A mátraverebélyi gravitációs maximum geológiai helyzetérõl
/Jelentés a jövedéki mélykutatás 1947/1948. évi munkálatairól/

Sziasztok!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy lassan már 10 éve Nógrád megyében Mátraverebély mellett geofizikai méréseket végeztek olajkutatás céljából, ezekkel a nagy fehér gépekkel földrengést idéztek elõ, és az elõre telepített geofonokkal hallgatóztak...
Amúgy kemény volt az a gép, a geofonsor épp a házunk kiskertjén keresztül húzódott, persze ez a gép kb 100 m re haladt, de beleremegett a ház..., no, akkor nyomot hagyott ez bennem...
Mellékesen kérdezném, mi is pontosan ez a mérés, mi a neve, ill milyen gépek ezek?
A fõ kérdésem az lenne, hogy ezen mérés adatairól lehet valahol informálódni, vagy hol lehet pl. megtudni, hogy melyik cég végezte.
Engem nem is az olaj érdekelne hanem állítólag meleg vizet is találtak, nem tudom fúrást végeztek-e, vagy ezzel a méréssel ez is megállapítható?

Én ezzel kezdtem, de akkor még aludtak Akkor most már nem nézek utána semminek, holnap úgyis megtudjuk

Amit még nem értettem: a vulkán annyira instabil lenne, hogy ha a 34km hosszú törésvonal mentén elcsúszás következik be, összeomlana a hegy? Nekem inkább úgy tûnik, hogy az a törés a magmakamrából indulhatott (hisz nem ott van a lemezhatár), teléres magmabenyomulás mehet végbe majd ott. (Mondjuk a 34 km meg elég hosszúnak tûnik egy telér számára.)

(
A 2000-2001-es földrengésrajról:
Motoo Ukawa (2005): Deep low-frequency earthquake swarm in the mid crust beneath Mount Fuji (Japan) in 2000 and 2001 (Bulletin of Volcanology, 68(1), pp 47-56)
Link
)

Sze: egyébként meg buta voltam, mert csak most jutott eszembe megnézni ezt: Link

Ja tényleg, köszi. .

Méter a mértékegység

(Ebbõl azt szûröm le, hogy 1,6MPa nyomása kb. 60-70km mélyen szokott lenni egy feláramló bazaltlávának, de akkor még várom a többit .)

Valószínûleg az is egy félreértelmezés lesz. Bár már az angol nyelvû szakcikkekbe is bekerült, hogy a nyilatkoztak a nyomás mértékérõl. Nem vagyok expert a kitörések machanizmusában, de ott szerintem egyszerûen csak a felszínen lévõ légköri nyomást vették figyelembe, és gondolom hogy õk meg 1,6MPa-t mértek valami felszínhez közeli régióban (pl fumarolák)

Az alábbi mondjuk bazaltra vonatkozik, de valami ilyesmit tudok elképzelni. Este utánanézek, mert nem szeretem, ha valami nem tiszta

Folytatva a sort:
"A mûszerek 1,6 megapascalt mutatnak, ami a 16-szorosa annak az elméleti minimum értéknek, ami már képes egy kitörést beindítani."
Ezek szerint a normál légköri nyomás már képes beindítani vulkánkitörést? Ilyet sem hallottam még. Persze akkor lehet, hogy ha a magma fölött nincs is ott a hegy.

Ez a cikk egy sz.r. Bár 4 nap után sikerült néhány külföldi forrást lefordítaniuk, csak nem azokat, amiket kellett volna. Elõször is a címválasztás. Kb Ertéelklubb-Blikk szint. Egy "lehet" szóval már sokat javítanának a helyzeten és még talán úgy is olvasnák.
Nem "A Kutatók" mondták, hanem egy valaki (forrás sem ismert), aki bemondta a 3 évet. Ettõl még lehet, hogy így lesz, node...
A linkelt számításnál, amire hivatkozik a 300000 áldozattal kapcsolatban egy M=9 erõsségû földrengésre vonatkozik, nem pedig a Fuji kitörésére
stb stb

Amúgy szinte ugyanilyen események játszódtak/játszódnak le az alaszkai Mt Iliamna tûzhányó alatt is, ami már több mint 1 éve az AVO figyelõlistáján van

A kitörés határán a Fuji: Link

Néhány napja a Seven Sisters fehér mészkõsziklákon túráztunk, majd az apályt kihasználva õsmaradványokat gyûjtöttünk.
Néhány kép a helységrõl: Link Link Link
Videó: Link

Valóban érdekes

Szerintem egyébként arról van szó, hogy a bulletint félóránként frissítik, de a legelõször kalkulált érkezési idõket benne hagyták.

Idõközben lefújták a riadót. Abban egyébké nt az volt, hogy csak két órával a kalkulált érkezési idõ után lehet biztosnak tekinteni, hogy elmúlt a veszély.

Epic fail:

"...ISSUED AT 1623Z 05 SEP 2012..."


LOCATION FORECAST POINT COORDINATES ARRIVAL TIME
-------------------------------- ------------ ------------
COSTA RICA CABO_SAN_ELENA 10.9N 274.0E 1510Z 05 SEP
PUERTO_QUEPOS 9.4N 275.8E 1518Z 05 SEP
CABO_MATAPALO 8.4N 276.7E 1536Z 05 SEP
PANAMA PUNTA_BURICA 8.0N 277.1E 1527Z 05 SEP
PUNTA_MALA 7.5N 280.0E 1615Z 05 SEP
PUERTO_PINA 7.4N 282.0E 1631Z 05 SEP
BALBOA_HTS. 9.0N 280.4E 1742Z 05 SEP
NICARAGUA SAN_JUAN_DL_SUR 11.2N 274.1E 1531Z 05 SEP
PUERTO_SANDINO 12.2N 273.2E 1550Z 05 SEP
CORINTO 12.5N 272.8E 1546Z 05 SEP

7,6-os földrengés Costa Ricánál, szökõárriadó van érvényben Costa Rica, Nicaragua és Panama partvidékén:

Link

A Brawley-i földrengésekrõl: Link

(Ja, értem .)

Igen, ezekre a részletekre nem emlékeztem most, pedig elmondták órán , köszi a kiegészítést.

A jura idõszak emlegetésével az óceán korára céloztam és ezzel áttételesen arra, hogy amióta megindult a riftesedés, azóta mindig balhézik az Észak-Amerikai lemezzel, tehát ott azóta mindig készül valami


A délebbi (Cascade-hegység) tûhányók azért olyan lusták, mert ott kontinentális kõzetlemezhez közel helyezkedik el a mikrolemezeket legyártó hátság, így az óceáni lemez jóval fiatalabb, mint pl az általad említett Aleut-szigetek elõterében szubdukálódók. Ezen fiatalságából is adódik, hogy kisebb sûrûségû így az alábukás szöge kevesebb. Ráadásul a lemez sebessége is lassabb

Nem csak a jura óta, igazából ott összetettebb folyamatok vannak. Ha jól emlékszem tanulmányaimra, a Kaliforniai-lemez és társai napjainkban is töredezõ mikrolemezek, ahol helyenként oldaleltolódással (mint pl. a Szt. András-törésvonal mentén), helyenként kontinentális-kontinentális ütközéssel, elég bonyolult módon mozognak a szárazföldi lemezek, amellett, hogy kijjebb az óceáni alábukik. Az más kérdés, hogy ott, a Sziklás-hg. délebbi szakaszán nincsenek olyan marha gyakran kitörõ vulkánok, (nem úgy, mint északabbra, pl. az Aleut-szigeteknél vagy Alaszkában), ott inkább a "ritkán, de nagyot" események vannak. Kaliforniában a földrengések termén meg pláne ez a helyzet, a 6-7 körüli rengések nem olyan gyakoriak, mint más hasonló helyen, pedig nagy feszültségek vannak ott. Épp ezért mondják azt, hogy ha az egyszer felszabadul, akkor az nagyot rázhat. (Az csak hab a tortán, hogy egy nagy város is épült a törésre, aminek a sekély fészekmélység még plusz kegyelemdöfés.) Ezért kap a terület kiemelt figyelmet (ami persze jó dolog), ezért (is) figyeltem fel rá.

Az általad linkelt földrengés gondolom az óceáni lemez alábukásához kötõdik, ami jóval "normálisabban" viselkedik, kb. úgy, ahogy máshol is.
(Ha nagy hülyeségeket írtam, valaki kijavít? Köszi .)

Ott már készül a Jura óta.

Ez volt a földrengés: Link

Valahol olvastam, hogy Közép-Amerikában (Panama ?) nagy földrengés volt cunamiriadóval. Vajon igaz a hír ? Lehet, hogy valami készül a Kelet-Pacifikumban ?

Az USGS szerint egy "klasszikus Brawley-i szeizmikus vihar" van folyamatban, melyre az 1970-es évek óta nem volt példa. Mivel a jelenség nem szokatlan, így nem feltétlenül a Big One eljövetelét jelzi elõre. Igaz, a visszatérõ földrengéssorozat kiváltó okát a mai napig nem értették meg teljesen. A múltban nem következett be nagy földrengés a sorozat után, azonban ez nem jelenti azt, hogy most sem következhet be.

Link
Fél négy UTC óta mozgolódik a föld a kaliforniai Brawley várostól É-ÉNY felé. Általában 2-4 közötti erõsségû, néhány (3-7) km mély hipocentrumú rengések ezek. 19:30UTC után becsusszant egy 5,3 meg egy 4,9 is. Nem tudom, az ilyen rengéssorozatok ott mennyire megszokottak, bár biztos nem mondhatók rendkívülinek sem, csak nagyon feltûnõ az adatsorban a "California" felirat eluralkodása.

Tökéletesen látszik rajta a tûzgyûrû.

Volt már?
Link

Szerintem 99%-ban az 1. (Ugyanez a légkörben: ha a feláramlás egy helyen át tudja törni a záróréteget, akkor ott elindul a móka.)

Nyomáscsökkenés: sokat nem oszt, nem szoroz annak a szilárd kéregnek a súlya.

Égés: ahhoz nem túl sok a CO2 és túl kevés az oxigén egy körös-körül zárt kráter alján? Bomlani és forrni persze fog az anyag, de 30 kg ilyen-olyan gõz kevésnek tûnik ekkora szökõkúthoz. (Ráadásul ennél kevesebb is lesz, mert a széntartalom jó része ottmarad szilárd formában. Már ha jól gondolom, hogy oxigénhiányos a környezet.)

ebben ti vagytok a górék de érdekes vidi az tény

Hát akkor foglaljuk össze a többieknek, hogy mit is látnak, mik okozzák a láva felfröccsenését!
1. lávató feláramlásai és a felületen keletkezett hézag
2. oldott gázok felszabadulása a repedés környezetében a nyomáscsökkenés miatt
3. a 30 kg-os szemétkupac égése/forrása során felszabaduló gázok

Ha valami még eszébe jut valakinek, ne fogja vissza magát! Ossza meg velünk!

Ezek szerint elolvastad még a törlés elõtt

Végéiggondolva eléggé elbizonytalanodtam, mert ott azért vannak mindenféle konvektív áramlások, és szerintem a sûrûségviszonyok sem támogatják ezt ilyen viszkozitási viszonyok mellett, maximum csak adalékként járulhatott hozzá a gázfelszabaduláshoz az oldott cucc.

A többiek most meg nem tudják, mirõl van szó.

Igazad van, egy 30 kg-os csomaghoz képest túlságosan bugyog... Etnának vajon van lávatava? 2007-ben voltam ott, de nem emlékszem, hogy lett volna az alján valami. Stromboliról meg lezavartak a karabínerek Na majd egyszer kipróbálom!