Bioszféra
Arcus barátunk minden bizonnyal erdélyi származású és kínai származású szülõk gyermeke, hogy rovart tesz a tésztába. :-))))
Nos, ha még versenyzel is, akkor kb. 500.000x nagyobb esélyed van arra, hogy autóban halj meg, mint annak, hogy megmarjon egy pók és bármi bajod legyen tõle... Ha csak simán autózol, akkor is legalább 3 nagyságrend a különbség...
A félelemrõl meg annyit, hogy a félelem legfõbb jele az, ha támadunk...
Szerintem neked a természettel van bajod, mint annyi mai urbanizált fiatalnak, aki viszolyog mindentõl, ami nem csatlakoztatható USB-vel...
A patkány meg az egér nem hasznos, de nagyon okos és helyes állat, mindkettõt tartottam kedvencként, mindkét faj szórakoztató, szelíd és aranyos volt. Nyilvánvalóan a betegségeket terjesztõ patkányok nem támogatandó lények, de ha nem lett volna középkori pestis, akkor ma talán már mi sem tudnánk mit enni, annyian élnének a bolygón. Másrészt ha nem laktuk volna így be a bolygót és nem vált volna pillanatok alatt elérhetõvé egy világvégi zug is, akkor õk se terjedtek volna el így. Minden élõlénynek megvan a maga helye a világban, s az ahogy mi embrek kiszorítunk mindenki mást, az iszonyatos. Engem egy cseppet se zavar, ha betéved valaki a lakásba, ha kinti lakos, kirakom, de nem azért, mert nekem jobb így, hanem neki, hisz kinn vannak meg az életfeltételei. A lakásban élõ pókokkal sose szúrnék ki így, hisz õk a meleg benti klímát szeretik, s mint mondtam már, sokkal hasznosabb egy pók az ablakban, aki megfogja a kutyapiszkot meg egyebeket bemászott legyeket, mint bármilyen rovarirtó spray vagy ilyesmi.
A félelemrõl meg annyit, hogy a félelem legfõbb jele az, ha támadunk...
Szerintem neked a természettel van bajod, mint annyi mai urbanizált fiatalnak, aki viszolyog mindentõl, ami nem csatlakoztatható USB-vel...
A patkány meg az egér nem hasznos, de nagyon okos és helyes állat, mindkettõt tartottam kedvencként, mindkét faj szórakoztató, szelíd és aranyos volt. Nyilvánvalóan a betegségeket terjesztõ patkányok nem támogatandó lények, de ha nem lett volna középkori pestis, akkor ma talán már mi sem tudnánk mit enni, annyian élnének a bolygón. Másrészt ha nem laktuk volna így be a bolygót és nem vált volna pillanatok alatt elérhetõvé egy világvégi zug is, akkor õk se terjedtek volna el így. Minden élõlénynek megvan a maga helye a világban, s az ahogy mi embrek kiszorítunk mindenki mást, az iszonyatos. Engem egy cseppet se zavar, ha betéved valaki a lakásba, ha kinti lakos, kirakom, de nem azért, mert nekem jobb így, hanem neki, hisz kinn vannak meg az életfeltételei. A lakásban élõ pókokkal sose szúrnék ki így, hisz õk a meleg benti klímát szeretik, s mint mondtam már, sokkal hasznosabb egy pók az ablakban, aki megfogja a kutyapiszkot meg egyebeket bemászott legyeket, mint bármilyen rovarirtó spray vagy ilyesmi.
Köszi ezt a hosszú leírást. 
Nem félek az autózástól, sõt gyorsulási versenyre is szoktam járni 
Pókoktól sem félek, csak nem szeretem ha a laskába vannak, se egyéb más csúszó mászó, és ízeltlábút sem tûrök meg a lakásba. Amit pedig gyûlölök azok a patkányok és az egerek. Egyiktõl sem félek, meg merem fogni is õket, csak ne legyen a házba bent.
Nem félek az autózástól, sõt gyorsulási versenyre is szoktam járni Pókoktól sem félek, csak nem szeretem ha a laskába vannak, se egyéb más csúszó mászó, és ízeltlábút sem tûrök meg a lakásba. Amit pedig gyûlölök azok a patkányok és az egerek. Egyiktõl sem félek, meg merem fogni is õket, csak ne legyen a házba bent. 
Tegnap este mielõtt horgászni indultam, gondoltam megállok Fertõrákoson és elsétálok egy olyan részére ahol szép kilátás nyílik a Fertõ tóra. Tiszta idõnk volt tegnap, jó száraz levegõvel, ennek köszönhetõen csodás látvány tárult elém. Egyébként ilyenkor nyáron nem túl gyakori látvány ez egy kánikulai napon.
Íme néhány tájkép: Link Link Link Link Link Link Link Link
Egy kis napraforgó: Link
Visszafelé még egy kép Fertõrákos irányába: Link
Íme néhány tájkép: Link Link Link Link Link Link Link Link
Egy kis napraforgó: Link
Visszafelé még egy kép Fertõrákos irányába: Link
A viszolygás a pókoktól szerintem természetes, valami õsidõkbõl örökölt ösztön, amikor még esetleg valóban tartani kellett némelyiktõl. Természeti környezetben hangya, pók, darázscsípés elkerülésére ma is megnézzük hová ülünk, hová nyúlunk. Megértem a viszolygókat, én se kedveltem õket, közelfotózásuk során kezdtek érdekelni, bár nem sétáltatom magamon õket. Csodálom technikai megoldásaikat, testrészeik szinte demonstrációs eszközök fizikai törvényszerûségekre alapozott "mérnöki megoldások" terén. Bolondos hasonlattal mondhatom "feladat szerint specializált biomechanikus célszerszámok, önálló feladatok elvégzésére programozott nanorobotok" Vadászati módszereik érdekesek, a hihetetlen "hangyalasszózás" képeit többször feltettem. Szinte ejtõernyõst utánzó repülési manõvereik elképesztõek. Szinte csodálom pld. a gömbcsuklókra emlékeztetõ lábtöveket Link melyekhez hasonlókat számos más rovaron is látok. A pókok sérülékeny védtelen jószágok, egyetlen fegyverük a csáprágónak nevezett macskakaromszerû két parányi "méregfog" akár "nagyban" a kígyóknak. Életmód szerint vannak "elegánsak és rondák", egyes rablópókfaj engem kifejezetten macskaféle ragadozóra emlékeztet "bundázatával". Sose támadnak, lehetõleg elmenekülnek nemcsak makrofotózás elõl, már puszta közelítéstõl is. A minap mutatott "harcias" pókocska se támadt, csak támadást várva emelgette "mellsõ" lábait de rövidesen kitért és elinalt jó messzire. A pókcsípés veszélye besorolható a darázs-, méh-, hangya kategóriába, nagyobb veszélyt rejthet egy kullancs, egy vírussal fertõzött vagy "vegyszerezett" szúnyog. Említettem a kezem fején 1975 óta látható egy pókmarás helye - jelentéktelen két pici vörös pötty - mert szerencsétlent véletlen agyonnyomtam a kézfejemmel. A fájdalom se volt éles, egy apró szálka szúrására emlékeztetett. Állítólag (de hihetõ) évente 6-8 pókot nyel le minden ember álmában mégsem lesz baja Némelyik nagyon riasztó külsejû, de mindegyik félénk óvatos, nem támad csak végveszélyben. Sokkal harciasabb volt pld. pár éve az a kb. 6-7 cm-es orrszarvú-bogár (Noli határozta) mely fotózásnál ráugrott az objektívre, alig tudtam lefejteni az obiról Meg kell ismerni közelebbrõl a pókokat és utána megítélni valódi veszélyességüket
Vadászati módszereik érdekesek, a hihetetlen "hangyalasszózás" képeit többször feltettem. Szinte ejtõernyõst utánzó repülési manõvereik elképesztõek. Szinte csodálom pld. a gömbcsuklókra emlékeztetõ lábtöveket Link melyekhez hasonlókat számos más rovaron is látok. A pókok sérülékeny védtelen jószágok, egyetlen fegyverük a csáprágónak nevezett macskakaromszerû két parányi "méregfog" akár "nagyban" a kígyóknak. Életmód szerint vannak "elegánsak és rondák", egyes rablópókfaj engem kifejezetten macskaféle ragadozóra emlékeztet "bundázatával". Sose támadnak, lehetõleg elmenekülnek nemcsak makrofotózás elõl, már puszta közelítéstõl is. A minap mutatott "harcias" pókocska se támadt, csak támadást várva emelgette "mellsõ" lábait de rövidesen kitért és elinalt jó messzire. A pókcsípés veszélye besorolható a darázs-, méh-, hangya kategóriába, nagyobb veszélyt rejthet egy kullancs, egy vírussal fertõzött vagy "vegyszerezett" szúnyog. Említettem a kezem fején 1975 óta látható egy pókmarás helye - jelentéktelen két pici vörös pötty - mert szerencsétlent véletlen agyonnyomtam a kézfejemmel. A fájdalom se volt éles, egy apró szálka szúrására emlékeztetett. Állítólag (de hihetõ) évente 6-8 pókot nyel le minden ember álmában mégsem lesz baja Némelyik nagyon riasztó külsejû, de mindegyik félénk óvatos, nem támad csak végveszélyben. Sokkal harciasabb volt pld. pár éve az a kb. 6-7 cm-es orrszarvú-bogár (Noli határozta) mely fotózásnál ráugrott az objektívre, alig tudtam lefejteni az obiról Meg kell ismerni közelebbrõl a pókokat és utána megítélni valódi veszélyességüket
Pók nem bánt embert, ha az ember nem bántja õt! Olyan nincs, hogy odasétál és harap egyet... Ha persze megfogod, nyomorgatod, akkor védekezik, de ha irtózol tõlük, felteszem, hogy nem fogdozod...
Magyarországon, sõt Közép-Európában NINCS emberre VESZÉLYES pók! Az egy, aminek veszélyes lehet a marása, az a mérges dajkapók, de õ NEM megy be lakásba, hanem réten készít fészket füvek és néha más lágyszárúak levelén. Õ is csak akkor mar, ha az ember támadja meg és csak augusztustól és kb. csak a nõstény, mivel ekkor van párzási idõszak és védi a fészkét, a leendõ gyerekeit.
Az, hogy a lábadon, vagy bárhol "pókcsípás" legyen, hát, hogy úgy mondjam, erõsen kétséges. Nagyon sok valóban csípõs rovar van, az élõsködõ vérszívókról nem beszélve, a pók az utolsó utáni ebben a sorban. Tízezer esetbõl 9999-ben menekül, s csak 1-ben mar, ha nem tud menekülni sehogy. A képeden is látott faggyúpók át se tudja harapni az emberi bõrt - ahogy a hazai pókok nagyon nagy többsége szintén nem. A lakásban megélõ pókok meg fõleg nem... A nagytermetû farkaspókjaink (cselõpókok pl.) tudják, némelyik keresztes, ill. a már említett dajkapók. Ezek az állatkák nem ekkora bazi nagy lényekre szakosodtak, mint mi, hanem muslicától szöcskéig terjedõ tarományra, így a csípõkarmaik is erre fejlõdtek ki. Másrészt, mint minden méreggel rendelkezõ állatnak, a méregtermelés igen drága, sok energiát és alapanyagot igénylõ folyamat, így csak akkor pazarolják, ha nincs más megoldás - vagy ha esznek. A lábadat hangyától poloskáig bármi összecsíphette, azt nem látod meg, hogy a "két pont" pont póktól származik - ehhez kicsik a hazai pókok és közel van egymáshoz a csípõkarmuk. Még annak is nagyobb az esélye, hogy a Balatonban cápatámadás áldozata leszel, mint annak, hogy veszélyes pókcsípés érjen otthon úgy, hogy nem tenyésztesz egzotikus pókokat (pl. amilyeneket linkeltél - csodaszépek! és látod, nem bántja a bácsit se).
A fekete kis pókocska is faggyúpók, csak másik faj, özvegy nem él hazánkban!!!!!!!!!!!!!!!!!! Az európai özvegyek se halálosak, s csak a mediterráneumban élnek meg, de gondolom még nem olvastál olyat, hogy Sergio-t, Yannis-t vagy Fabrizio-t halálra marta a helyi özvegyfauna egyik tagja... Még a tényleg veszélyes amerikai fekete özvegy is csak évente 4 halálos áldozatot ad, gondolj bele, ez ugyanakkora szám, mint az autóbalesetben meghaltak száma 5 perc alatt... Az autóktól ezek szerint halálosan rettegsz, gondolom... Nem beszélve a kutyáktól, akik a pókmarás áldozatainál egy nagyságrenddel több embert ölnek meg (USA-ban, ahol messze nincs annyi kutya egy fõre számítva, mint nálunk...).
Inkább örülnöd kell, hogy ingyen eltakarítják a káros rovarok jó részét a környezetedbõl ezek a kis nyolclábú jószágok, s még ha irtózol is tõlük (bár rövid i-vel kell irtózni), akkor se bántsd õket, mert bántással SOKKAL nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik tényleg megmar. Tökéletesen megélnek mellettünk, párhuzamosan velünk, békében, ráadásnak ingyen dolgoznak helyettünk. Az én faggyúpókjaim kusza hálói teli vannak szúnyoggal, muslicával, léggyel - rengeteg csapkodást és rovarirtó-fújkodást spórolva meg nekem. Meg mindenki másnak.
Magyaroroszágon pókmarással kb. csak azokat kell kezelni, akik hobbiállatként tartanak nagy termetû madárpókokat, de nem az átlagpolgárt, aki csak lakik. Ezen felül ha a pókmarás után gyulladás, szövetelhalás lép fel, az sem a méreg miatt van nagyrészt, hanem a pók csípõkarmán lévõ bacik miatt, amik felülfertõzik a marás helyét - ez olyan, mintha egy rózsatüske fertõzne meg, s amiatt gyulladna be a bõr.
Én rendszeresen és szándékosan fogdozok hazai vadon élõ pókokat(nem tenyésztett "díszpók" óriásokat), soha senki nem mart meg, eszébe se jutott egyiknek se!!! Hagyd õket élni! Ráadásnak ha egyet agyoncsapsz, teljesen biztos, hogy hamarosan újabb egyed költözik a helyére, hisz ott tátong az üres élõhely... Ha békén hagyod õket, akkor egy állandó populációd lesz, akik remekül ellesznek az adott mennyiségû kaján, amit találnak nálatok.
Amúgy meg nem túl férfias dolog ilyen kis jószágoktól tartani....
Magyarországon, sõt Közép-Európában NINCS emberre VESZÉLYES pók! Az egy, aminek veszélyes lehet a marása, az a mérges dajkapók, de õ NEM megy be lakásba, hanem réten készít fészket füvek és néha más lágyszárúak levelén. Õ is csak akkor mar, ha az ember támadja meg és csak augusztustól és kb. csak a nõstény, mivel ekkor van párzási idõszak és védi a fészkét, a leendõ gyerekeit.
Az, hogy a lábadon, vagy bárhol "pókcsípás" legyen, hát, hogy úgy mondjam, erõsen kétséges. Nagyon sok valóban csípõs rovar van, az élõsködõ vérszívókról nem beszélve, a pók az utolsó utáni ebben a sorban. Tízezer esetbõl 9999-ben menekül, s csak 1-ben mar, ha nem tud menekülni sehogy. A képeden is látott faggyúpók át se tudja harapni az emberi bõrt - ahogy a hazai pókok nagyon nagy többsége szintén nem. A lakásban megélõ pókok meg fõleg nem... A nagytermetû farkaspókjaink (cselõpókok pl.) tudják, némelyik keresztes, ill. a már említett dajkapók. Ezek az állatkák nem ekkora bazi nagy lényekre szakosodtak, mint mi, hanem muslicától szöcskéig terjedõ tarományra, így a csípõkarmaik is erre fejlõdtek ki. Másrészt, mint minden méreggel rendelkezõ állatnak, a méregtermelés igen drága, sok energiát és alapanyagot igénylõ folyamat, így csak akkor pazarolják, ha nincs más megoldás - vagy ha esznek. A lábadat hangyától poloskáig bármi összecsíphette, azt nem látod meg, hogy a "két pont" pont póktól származik - ehhez kicsik a hazai pókok és közel van egymáshoz a csípõkarmuk. Még annak is nagyobb az esélye, hogy a Balatonban cápatámadás áldozata leszel, mint annak, hogy veszélyes pókcsípés érjen otthon úgy, hogy nem tenyésztesz egzotikus pókokat (pl. amilyeneket linkeltél - csodaszépek! és látod, nem bántja a bácsit se).
A fekete kis pókocska is faggyúpók, csak másik faj, özvegy nem él hazánkban!!!!!!!!!!!!!!!!!! Az európai özvegyek se halálosak, s csak a mediterráneumban élnek meg, de gondolom még nem olvastál olyat, hogy Sergio-t, Yannis-t vagy Fabrizio-t halálra marta a helyi özvegyfauna egyik tagja... Még a tényleg veszélyes amerikai fekete özvegy is csak évente 4 halálos áldozatot ad, gondolj bele, ez ugyanakkora szám, mint az autóbalesetben meghaltak száma 5 perc alatt... Az autóktól ezek szerint halálosan rettegsz, gondolom... Nem beszélve a kutyáktól, akik a pókmarás áldozatainál egy nagyságrenddel több embert ölnek meg (USA-ban, ahol messze nincs annyi kutya egy fõre számítva, mint nálunk...).
Inkább örülnöd kell, hogy ingyen eltakarítják a káros rovarok jó részét a környezetedbõl ezek a kis nyolclábú jószágok, s még ha irtózol is tõlük (bár rövid i-vel kell irtózni), akkor se bántsd õket, mert bántással SOKKAL nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik tényleg megmar. Tökéletesen megélnek mellettünk, párhuzamosan velünk, békében, ráadásnak ingyen dolgoznak helyettünk. Az én faggyúpókjaim kusza hálói teli vannak szúnyoggal, muslicával, léggyel - rengeteg csapkodást és rovarirtó-fújkodást spórolva meg nekem. Meg mindenki másnak.
Magyaroroszágon pókmarással kb. csak azokat kell kezelni, akik hobbiállatként tartanak nagy termetû madárpókokat, de nem az átlagpolgárt, aki csak lakik. Ezen felül ha a pókmarás után gyulladás, szövetelhalás lép fel, az sem a méreg miatt van nagyrészt, hanem a pók csípõkarmán lévõ bacik miatt, amik felülfertõzik a marás helyét - ez olyan, mintha egy rózsatüske fertõzne meg, s amiatt gyulladna be a bõr.
Én rendszeresen és szándékosan fogdozok hazai vadon élõ pókokat(nem tenyésztett "díszpók" óriásokat), soha senki nem mart meg, eszébe se jutott egyiknek se!!! Hagyd õket élni! Ráadásnak ha egyet agyoncsapsz, teljesen biztos, hogy hamarosan újabb egyed költözik a helyére, hisz ott tátong az üres élõhely... Ha békén hagyod õket, akkor egy állandó populációd lesz, akik remekül ellesznek az adott mennyiségû kaján, amit találnak nálatok.
Amúgy meg nem túl férfias dolog ilyen kis jószágoktól tartani....
Köszi a választ Ez emberre nem veszélyes? Mert párszor ébredtem meg reggel úgy hogy viszket a lábam, és a bokámon pókcsípés volt két pont egymás mellett, ma 6db kaszás pókot i leszedtem a plafonról. Meg volt ilyen nagy tiszta szürke színû pók is, tegnap a monitoromon futott fel. Én írtózom tõlük, volt hogy a a takarom alatt is volt már pók 
Sajnos hegyek között lakom, vagyis hegy aljában, erdõs rész vesz körül, lehet emiatt is jönnek be.
Az ágyam ágynemû tartó részébe pedig ilyen is volt már, meg a pincébe is láttam Link
Ez emberre nem veszélyes? Mert párszor ébredtem meg reggel úgy hogy viszket a lábam, és a bokámon pókcsípés volt két pont egymás mellett, ma 6db kaszás pókot i leszedtem a plafonról. Meg volt ilyen nagy tiszta szürke színû pók is, tegnap a monitoromon futott fel. Én írtózom tõlük, volt hogy a a takarom alatt is volt már pók Sajnos hegyek között lakom, vagyis hegy aljában, erdõs rész vesz körül, lehet emiatt is jönnek be.Az ágyam ágynemû tartó részébe pedig ilyen is volt már, meg a pincébe is láttam Link
Steatoda triangulosa, háromszöges faggyúpók, igen hasznos albérlõ!!! Fõleg ilyen szúnyogos idõkben. :-) Nekem nagy faggyúpókjaim vannak, s ledolgozzák az albérleti díjat rendesen! :-)))
Sziasztok!
valaki megtudja mondani ez milyen fajta pók? Link A szobámba elég sok pók van mostanság...
valaki megtudja mondani ez milyen fajta pók? Link A szobámba elég sok pók van mostanság...
MrsEsztercica tapasztalatom szerint az álkaszás kétféle módon zsákmányol: részben "kézitusával" hirtelen rárohanva ellenfelére (nem rohan, de hosszú lábaival jó nagyokat "lép") részben kesze-kusza gubancos hálójába gabalyodott kiszabadulni képtelen szerencsétleneket megbénítva. Ez rendszerint csak kisebb testû rovarokra hatásos, ha nem ér oda idejében "injekciózni", kiszabadulnak. Hálójába gabalyodott, kiszabadulni képes nagyobb testû rovarokra igyekszik gyorsan rárohanni amíg szabadulásukkal vannak elfoglalva. Viszont nemegyszer láttam már tõlük rablópók módjára "lesbõl közvetlen rárohanást" is. Hálós és "vadászó-kézitusa" zsákmányolást egyaránt látok náluk Hálójuk nem bonyolult gondolom amiatt hogy elég gyakran változtatják leshelyüket. Megfigyeltem, a mellékhelyiségben egy nap öt különbözõ helyen szõtt gubancot, de az is megesik hogy elhagyott hálóba "ül be". (Nem magyarázkodás, a pókok megfigyelése miatt pókhálózok ritkán) Az álkaszás lomha mozgása és hosszú lábai külsõleg esetlen jószágot mutatnak, de alaposabban figyelve látható hogy az "egyes lábak" nagy távolságokra kinyúlva nagyon fürgén és nagyon pontosan mozognak (mindig csodálom hogy hosszú lábai nem "gabalyodnak" össze, ez fantasztikus koordinációs képességekre utal). Láttam álkaszás vs. házipók párharcot villámgyors "csápolásokkal" mely leginkább szabadfogású birkózásra vagy cselgáncsra emlékeztet - az ellenfél védekezõ lábainak blokkolásával/leszorításával "bevinni" egy marást. Áki akkoriban elemeztük a "póksikolyt" - vélhetõen a mindenfelé húzódó szálak rezgését érezve akkor a mennyezetrõl villámgyorsan leereszkedõ másik álkaszás folytatta a harcot a sérült csatakezdõ helyett, de a házipók tükör mögé tudott húzódni és "magával vitte" csatakezdõ sérült ellenfele egyik lábát, mutattam is képen. Nemegyszer "kombinálja" a hálót és kézitusát (a Képtárba feltettem: Link ) A minap láttam amint egy hálójába tévedt szúnyogot sebesen "pörgetett" az álkaszás (becsomagolta az "uzsit")
Érdekességképp megjegyzem, fényképeztem (be is mutattam) szúnyog és valódi kaszás "szemezését" A szúnyog a kaszás "mellsõ" lábain nyugtatta lábait és percekig! csak "nézték" egymást. A hosszú "szemezés" nagyon feltûnõ volt, azt vártam azonnal "kézitusára kelnek" Mi okból tették ma sem tudom, a szúnyog végül elrebbent a fotózás miatt. Ha érdekel valakit ez a furcsa képsor, újra felteszem
Ui: Palui kérdésedre - a kép fényterelõvel vakuzott, segített még a pixelszám és a "gyõztes" csata utáni kornyadozása (hamar megriadnak a kedvezõ látószög keresésétõl) (ÁLMAIMBAN már megcéloztam a 31 Mp felbontást)
Hálójuk nem bonyolult gondolom amiatt hogy elég gyakran változtatják leshelyüket. Megfigyeltem, a mellékhelyiségben egy nap öt különbözõ helyen szõtt gubancot, de az is megesik hogy elhagyott hálóba "ül be". (Nem magyarázkodás, a pókok megfigyelése miatt pókhálózok ritkán) Az álkaszás lomha mozgása és hosszú lábai külsõleg esetlen jószágot mutatnak, de alaposabban figyelve látható hogy az "egyes lábak" nagy távolságokra kinyúlva nagyon fürgén és nagyon pontosan mozognak (mindig csodálom hogy hosszú lábai nem "gabalyodnak" össze, ez fantasztikus koordinációs képességekre utal). Láttam álkaszás vs. házipók párharcot villámgyors "csápolásokkal" mely leginkább szabadfogású birkózásra vagy cselgáncsra emlékeztet - az ellenfél védekezõ lábainak blokkolásával/leszorításával "bevinni" egy marást. Áki akkoriban elemeztük a "póksikolyt" - vélhetõen a mindenfelé húzódó szálak rezgését érezve akkor a mennyezetrõl villámgyorsan leereszkedõ másik álkaszás folytatta a harcot a sérült csatakezdõ helyett, de a házipók tükör mögé tudott húzódni és "magával vitte" csatakezdõ sérült ellenfele egyik lábát, mutattam is képen. Nemegyszer "kombinálja" a hálót és kézitusát (a Képtárba feltettem: Link ) A minap láttam amint egy hálójába tévedt szúnyogot sebesen "pörgetett" az álkaszás (becsomagolta az "uzsit")Érdekességképp megjegyzem, fényképeztem (be is mutattam) szúnyog és valódi kaszás "szemezését"
A szúnyog a kaszás "mellsõ" lábain nyugtatta lábait és percekig! csak "nézték" egymást. A hosszú "szemezés" nagyon feltûnõ volt, azt vártam azonnal "kézitusára kelnek" Mi okból tették ma sem tudom, a szúnyog végül elrebbent a fotózás miatt. Ha érdekel valakit ez a furcsa képsor, újra felteszem Ui: Palui kérdésedre - a kép fényterelõvel vakuzott, segített még a pixelszám és a "gyõztes" csata utáni kornyadozása (hamar megriadnak a kedvezõ látószög keresésétõl) (ÁLMAIMBAN már megcéloztam a 31 Mp felbontást)
Jó napot jó kedvet mindenkinek Kis kávé+pipa filó, témája Társalgó talán, de Bioszféra is lehet 
Az ÉLET folyamata, legyen az szerves vagy szervetlen, komplex vagy egyszerû (akár elemi részecske) felépítésû, 4D folyamatban ábrázolható, a fizikai képesség, az információs képesség (információszerzés, megõrzés, válasz vagy alkalmazás/csere) és a Sors (másként környezete hatásai) egymást erõsítõ-gyengítõ folyamatának összegzése az Idõ vonalán haladva. A fizikai és információs képesség csökken az idõ elõrehaladtával ezt sokáig pótolhatja rutin (korábbi ismeretek újszerûen csoportosított alkalmazása válaszadásra ugyanazon folyamatban). Egy vizsgált objektum sorsát részben környezete és annak hatásaira megfelelõ válaszadást biztosító fizikai és információs képességei befolyásolják. Az idõ semleges nem hat semmire, csak a vizsgált elem életének másik három folyamatosan egymásra ható tényezõje szerint alakuló élete alatt létezik mely folyamatok változásai befolyásolhatják szakaszának hosszát. A további reagálásra képtelen egyszerû vagy bonyolultabb komplexum szétesik "meghal", számára megszûnik az idõ, bár õt felépítõ elbomlott részei "függetlenedve önálló életüket" élhetik tovább környezetükhez alkalmazkodva, szintén 4D-ben. Lehet hogy szklerózis avagy "agyamra ment" a PC, ma úgy vélem, a mindenségben létezõ élõ és élettelen életfolyamatának alakulása "leegyszerûsíthetõ" folyamatok közötti informatikára, végsõ soron bármely objektum addig létezik önmaga és a "külvilág" számára, amíg képes információcserére. (Hasonlóan egy fekete lyukhoz, bár még az is cserél némi információt "párolgása" révén) Ha képes már-még információcserére (azaz reagálni-alkalmazkodni-együttmûködni) akkor életsorsának "lefutása" 4D ábrázolható a fenti tényezõkkel Az információcsere képességének megszûnését követi a felbomlás majd a halál. A halál csak információcserére képtelen objektum számára végleges, a mindenség szempontjából átalakulás/beolvadás, ha tetszik, alkotóelemei "újrahasznosítása"
Amennyiben hirtelenjében támadt gondolataim pongyolán fogalmaztam meg és követhetetlen, elnézést kérek, még csiszolgatom (tán mégsem mert megeshet hogy sokak szemében értelmetlen "ráérõs nyugger" gondolatok, inkább megyek a kertet gondozni, több gyakorlati haszna van)
Kis kávé+pipa filó, témája Társalgó talán, de Bioszféra is lehet Az ÉLET folyamata, legyen az szerves vagy szervetlen, komplex vagy egyszerû (akár elemi részecske) felépítésû, 4D folyamatban ábrázolható, a fizikai képesség, az információs képesség (információszerzés, megõrzés, válasz vagy alkalmazás/csere) és a Sors (másként környezete hatásai) egymást erõsítõ-gyengítõ folyamatának összegzése az Idõ vonalán haladva. A fizikai és információs képesség csökken az idõ elõrehaladtával ezt sokáig pótolhatja rutin (korábbi ismeretek újszerûen csoportosított alkalmazása válaszadásra ugyanazon folyamatban). Egy vizsgált objektum sorsát részben környezete és annak hatásaira megfelelõ válaszadást biztosító fizikai és információs képességei befolyásolják. Az idõ semleges nem hat semmire, csak a vizsgált elem életének másik három folyamatosan egymásra ható tényezõje szerint alakuló élete alatt létezik mely folyamatok változásai befolyásolhatják szakaszának hosszát. A további reagálásra képtelen egyszerû vagy bonyolultabb komplexum szétesik "meghal", számára megszûnik az idõ, bár õt felépítõ elbomlott részei "függetlenedve önálló életüket" élhetik tovább környezetükhez alkalmazkodva, szintén 4D-ben. Lehet hogy szklerózis avagy "agyamra ment" a PC, ma úgy vélem, a mindenségben létezõ élõ és élettelen életfolyamatának alakulása "leegyszerûsíthetõ" folyamatok közötti informatikára, végsõ soron bármely objektum addig létezik önmaga és a "külvilág" számára, amíg képes információcserére. (Hasonlóan egy fekete lyukhoz, bár még az is cserél némi információt "párolgása" révén) Ha képes már-még információcserére (azaz reagálni-alkalmazkodni-együttmûködni) akkor életsorsának "lefutása" 4D ábrázolható a fenti tényezõkkel
Az információcsere képességének megszûnését követi a felbomlás majd a halál. A halál csak információcserére képtelen objektum számára végleges, a mindenség szempontjából átalakulás/beolvadás, ha tetszik, alkotóelemei "újrahasznosítása" Amennyiben hirtelenjében támadt gondolataim pongyolán fogalmaztam meg és követhetetlen, elnézést kérek, még csiszolgatom (tán mégsem mert megeshet hogy sokak szemében értelmetlen "ráérõs nyugger" gondolatok, inkább megyek a kertet gondozni, több gyakorlati haszna van)
Üdv!
Voltam ma a Mátrában és kattingattam párat: Link Volt õzike is, akit majdnem elütöttem bicóval, csakhát nem állt meg pózolni..
Voltam ma a Mátrában és kattingattam párat: Link Volt õzike is, akit majdnem elütöttem bicóval, csakhát nem állt meg pózolni..
Köszönöm, Noli!
Álkaszás, vagy kaszás...ennyire nem vagyok (talán már nem is leszek) jártas a pókok világában. Igen, ezek a lusta díszpéldányok idebent, álkaszások. Azt a csenevész testüket kevés étekkel is kétségtelenül hamar jóllakatják. Nekem a veszedelmesen hosszú lábaik miatt tûnnek nagynak.
Pár napja egy esti, kerti szalonnasütögetés alkalmával a téglából épített sütõ külsõ oldalán pöffeszkedett egy hatalmas példány, minek láttán 3 éves kislányom örömteli felfedezését azonnal világgá kiáltva így szólt: - Itt egy tûzipók!
(Nyilván a mesebeli vízipók mintájára történt a pók "azonosítása".)
Álkaszás, vagy kaszás...ennyire nem vagyok (talán már nem is leszek) jártas a pókok világában. Igen, ezek a lusta díszpéldányok idebent, álkaszások. Azt a csenevész testüket kevés étekkel is kétségtelenül hamar jóllakatják. Nekem a veszedelmesen hosszú lábaik miatt tûnnek nagynak.
Pár napja egy esti, kerti szalonnasütögetés alkalmával a téglából épített sütõ külsõ oldalán pöffeszkedett egy hatalmas példány, minek láttán 3 éves kislányom örömteli felfedezését azonnal világgá kiáltva így szólt: - Itt egy tûzipók!
(Nyilván a mesebeli vízipók mintájára történt a pók "azonosítása".) Gondolom álkaszásra (Pholcidae)gondoltál :-) Link
A kaszás az más, még csak nem is pók, szorosan véve, csak pókszabású, közelebbi rokona az atka, mint a pók:
Link
Apró repülõ rovart - légy, szúnyog, muslica - ill. más pókot. Ez utóbbit annak hálóját rezgetve csalja tõrbe. Én az enyéimnél leginkább muslicát szoktam látni, de sok más rovar nem jár be hozzánk.
A pókok nagyon nagy része nem szõ semmilyen hálót (max. a fészkét béleli ki), ill. másik nagy része hasonlóan összevissza hálót szõ, csak egy kis részük kerekhálós.
Noli, Akela és a többi pókász!
Mondjátok meg, kérlek, mit eszik a kaszáspók és hogyan fogja meg az étkét?
Nem szõ rendes hálót, csak holmi giz-gazt húz maga mögött, elüldögél itt-ott, én meg azon töprengek, hogyan nem hal éhen.. Pedig nem hal éhen, kb. 6 cm-es példányait láttam idebent, a lakásban (átmérõje lábtól lábig értendõ).
Mondjátok meg, kérlek, mit eszik a kaszáspók és hogyan fogja meg az étkét?
Nem szõ rendes hálót, csak holmi giz-gazt húz maga mögött, elüldögél itt-ott, én meg azon töprengek, hogyan nem hal éhen.. Pedig nem hal éhen, kb. 6 cm-es példányait láttam idebent, a lakásban (átmérõje lábtól lábig értendõ).
Rablópille.
Korábban Jaurinum linkelte a 23890. hozzászólásában.
Nagyon szépek a felvételeid. Hol fotóztad ezeket a gyönyörûséges rovarokat?
Korábban Jaurinum linkelte a 23890. hozzászólásában.
Nagyon szépek a felvételeid. Hol fotóztad ezeket a gyönyörûséges rovarokat?
Erdei fülesbagoly hangját hallani kintrõl, már egy jó ideje. Most sikerült beazonosítanom a hangot Link
Csend éj volt mostanáig (csak én töröm meg a csendet meteorfotózás közben hallgatva laptopon a St.Tropez webrádiót)
Helyi idõ szerint 04:10-kor a rigó "felkelt" és azóta "nyomja ahogy a csõrén kifér". A többi madár még hallgat, úgy tapasztaltam õk általában fél öt tájt szólalnak meg egymást követve
Jó éjt avagy jó reggelt jó napot jó kedvet mindenkinek
Helyi idõ szerint 04:10-kor a rigó "felkelt" és azóta "nyomja ahogy a csõrén kifér". A többi madár még hallgat, úgy tapasztaltam õk általában fél öt tájt szólalnak meg egymást követve
Jó éjt avagy jó reggelt jó napot jó kedvet mindenkinek
Ma végre az idõ is engedte, hogy megpermetezzük a szõlõt. Ráfért már, néhány helyen megjelent a lisztharmat és a peronoszpóra. Remélem hatásos lett a permetezés..kár lenne a termésért. Rengeteg fürt van.
Némelyik akkora, mint a fél karom.
Némelyik akkora, mint a fél karom.
Amúgy a termelõk ugyanezt mondják, mármint ha lenne ember kapálni, a kutya se használná a vegyszereket, legalábbis nem ilyen mennyiségben.
Azon meg én is folyamatosan gondolkodom, hogy nincs ez jól, hogy az ügyeskedésben több pénz van, mint a termelésben. Pedig nagyon egyszerû - nincs termelés, nincs mivel seftelni. Csak nagyon eltolódtak az arányok. Önmagában nincs semmi baj az üzlettel addig, amíg nem azon van a fõ hangsúly. Világos példa a termelõk-felvásárlók-kereskedõk közti állandó feszültség. Magyarországon ez különösen élesen jelentkezik, mert a feldolgozóipar nem a termelõk kezében van, így fokozottan kiszolgáltatottak a feldolgozóknak. Hogy ez miért így alakult, azt nehéz lenne politikai kérdések feszegetése nélkül kibontani, így ebbe nem is megyek bele, mert nagyon síkos talaj.
Azon meg én is folyamatosan gondolkodom, hogy nincs ez jól, hogy az ügyeskedésben több pénz van, mint a termelésben. Pedig nagyon egyszerû - nincs termelés, nincs mivel seftelni. Csak nagyon eltolódtak az arányok. Önmagában nincs semmi baj az üzlettel addig, amíg nem azon van a fõ hangsúly. Világos példa a termelõk-felvásárlók-kereskedõk közti állandó feszültség. Magyarországon ez különösen élesen jelentkezik, mert a feldolgozóipar nem a termelõk kezében van, így fokozottan kiszolgáltatottak a feldolgozóknak. Hogy ez miért így alakult, azt nehéz lenne politikai kérdések feszegetése nélkül kibontani, így ebbe nem is megyek bele, mert nagyon síkos talaj.
Szabóméh-faj, Megachile centuncularis, elvileg rózsaméh a magyar neve, ha jól emlékszem. Link
Ja és a levéldarabokból csinálja a fészkét. Jövõ tavasszal kelnek ki a gyerekei. :-)
Ja és a levéldarabokból csinálja a fészkét. Jövõ tavasszal kelnek ki a gyerekei. :-)
Valaki nagyon szorgoskodott tegnap: Link Valami vadméh féle? És mit csinálhatott? Vagy etetett valakit?
Noli egyszer eljön az ideje annak is. Ahogy manapság a pénzkereset nehézségei kényszeríti emberek sokaságát átgondolt beosztásra és ésszerû takarékos anyagfelhasználásra, majdan a Természet fogja kényszeríteni az egész emberiséget erre. Más kérdés nem torkoll újabb világméretû torzsalkodásokba vajon. Anno a nagy gyarmatosításokat is a megnövekedett nyersanyagszükséglet indította el és akkoriban becsületes, valamit-valamiért" osztozás vagy mindkét fél javára elõnyös kereskedelem helyett a fegyverekkel támadók számára egyszerûbb megoldás volt a helyi lakosok tömeges lemészárlása, túlélõkbõl rabszolgát csinálva. Régi lovam az emberekben rejlõ agresszivitás, melyet lélektani eszközökkel ügyesen lehet manipulálni mindenkor. Úgy vélem mindig lesz önhitt ember, aki úgy érzi neki több elõjoga van mint bárki másnak (neveltetése még erõsítheti is ebben) ezért agresszíven érvényesíti VÉLT jogait bár semmiben nem kiemelkedõ társaihoz képest csak a bajkeverésben. Származástól függetlenül mindenütt elõtérbe nyomakodik, manipulálja, összeugrasztja az embereket. Ez "kicsiben" is érzékelhetõ, eléd vág a sorban, kocsival számtalan affért éltem meg, amikor már a békés ember is kerékkulcs felé pislog. Az õsidõkben több elszórt kistelepülés szépen megélt vetésforgóval (minden növény oly növényre következzék, mely a földet megfelelõ fizikai állapotban és trágyaerõben visszahagyja) ügyesen párosított növényekkel (nitrogénpótlásra bab-borsó, levéltetvek ellen kaporral odacsalogatott ragadozó rovarok, olvastam "permetezhetünk mezei zsályával, hagymával egyéb fûszernövényekkel is, általában vírus- és baktériumölõ hatásúak." Forrás: Link
Az iparosokat, mûvészeket, gondolkodókat-tudást átadókat (kovács, ötvös, fafaragó, lantos, sámán) "természetben" fizették. A vándorló nomádok közül kivált letelepedett fölmûvelõk békésen eléltek volna, de mindig maradtak nomádok akik számára kényelmesebb volt nehéz munka helyett idõnként megsarcolni a telepeseket afféle "védelmi pénzt" szedve, ha ellenkeztek, raboltak öltek. Idõvel megjelentek más rablásból élõ hordák is, jöttek a háborúk. A háborúk szelekciójában a ügyesebb rablók csak gyarapodtak. A legyõzött rablók területeit annektálták, így keletkeztek nagy birodalmak-országok, manapság hasonlóan a nagy vagyonok. A hatalmat megszerzõ, csúcsra került rabló-fegyveres kaszt irányított, uralmát mindenkor a kor mûveltségi szintjének megfelelõ ideológiával igazolta. A gazdálkodás is rablógazdálkodás lett minden téren. Az õsi idõk óta ez megy kicsiben és nagyban ma már modern eszközökkel. A rablóvezérek mai utódai kezdik felismerni hogy ez így nem megy tovább, már csak hatalmuk "átmentése" érdekében is tenni kell valamit. Gond hogy a vezetõk ma sem a "legokosabb" természetes elõtérbe kerülésével hanem a tömegek manipulációja révén vagy erõszakkal kerülnek hatalomba. Az embereket kellene megváltoztatni, megfelelõ neveléssel totyogó kortól kezdve agresszivitást-ügyeskedési hajlamot átterelve a másik ember megbecsülésére, ésszerû és "fair-play" versengésre, fõképp a kitartó munkavégzésre. Régi római mondás: "amit gyakran teszel természeteddé válik". Kicsit elkanyarodtam, de úgy vélem a Természetnek-Embernek kölcsönösen hasznos munka helyett ma is sok helyen rablógazdálkodás folyik. A rablás az emberiség létezése óta "sikeres magatartásminta" - de csak addig, AMÍG LESZ MIT rabolni.
Bolondos gondolatom támadt: egy büszke piramis mindenek fölé magasló csúcsa önhittségében még magasabbra akar emelkedni, de más nem lévén, emelkedéséhez szükséges anyagát maga alól ássa ki, ezzel saját alapjait gyengíti és összeomlik. Nevezhetõ szerkezeti átalakítás nyomán alkalmazott újrahasznosításnak is akár, de ettõl még összeomlik az egész piramis, csúcsa pedig önmagában képtelen megállni a levegõben Bocs a filóért, jó napot jó kedvet mindenkinek
Az iparosokat, mûvészeket, gondolkodókat-tudást átadókat (kovács, ötvös, fafaragó, lantos, sámán) "természetben" fizették. A vándorló nomádok közül kivált letelepedett fölmûvelõk békésen eléltek volna, de mindig maradtak nomádok akik számára kényelmesebb volt nehéz munka helyett idõnként megsarcolni a telepeseket afféle "védelmi pénzt" szedve, ha ellenkeztek, raboltak öltek. Idõvel megjelentek más rablásból élõ hordák is, jöttek a háborúk. A háborúk szelekciójában a ügyesebb rablók csak gyarapodtak. A legyõzött rablók területeit annektálták, így keletkeztek nagy birodalmak-országok, manapság hasonlóan a nagy vagyonok. A hatalmat megszerzõ, csúcsra került rabló-fegyveres kaszt irányított, uralmát mindenkor a kor mûveltségi szintjének megfelelõ ideológiával igazolta. A gazdálkodás is rablógazdálkodás lett minden téren. Az õsi idõk óta ez megy kicsiben és nagyban ma már modern eszközökkel. A rablóvezérek mai utódai kezdik felismerni hogy ez így nem megy tovább, már csak hatalmuk "átmentése" érdekében is tenni kell valamit. Gond hogy a vezetõk ma sem a "legokosabb" természetes elõtérbe kerülésével hanem a tömegek manipulációja révén vagy erõszakkal kerülnek hatalomba. Az embereket kellene megváltoztatni, megfelelõ neveléssel totyogó kortól kezdve agresszivitást-ügyeskedési hajlamot átterelve a másik ember megbecsülésére, ésszerû és "fair-play" versengésre, fõképp a kitartó munkavégzésre. Régi római mondás: "amit gyakran teszel természeteddé válik". Kicsit elkanyarodtam, de úgy vélem a Természetnek-Embernek kölcsönösen hasznos munka helyett ma is sok helyen rablógazdálkodás folyik. A rablás az emberiség létezése óta "sikeres magatartásminta" - de csak addig, AMÍG LESZ MIT rabolni.
Bolondos gondolatom támadt: egy büszke piramis mindenek fölé magasló csúcsa önhittségében még magasabbra akar emelkedni, de más nem lévén, emelkedéséhez szükséges anyagát maga alól ássa ki, ezzel saját alapjait gyengíti és összeomlik. Nevezhetõ szerkezeti átalakítás nyomán alkalmazott újrahasznosításnak is akár, de ettõl még összeomlik az egész piramis, csúcsa pedig önmagában képtelen megállni a levegõben Bocs a filóért, jó napot jó kedvet mindenkinek
Kérdés az, hogy az erõforrásokat fel tudjuk-e valaha is használni normálisan, vagy továbbra is eldobható tárgyak meg a pénzmozgások jelentik majd a világgazdaság akapját? A döbbenet az, hogy véletlenül se a munka az, amibõl meg lehet élni, hanem a seftelés. Ha a munkának lenne értéke, s visszaszorulna a más módon pénzhez jutás, akkor a parasztnak is lenne becsülete újra. Egy áram és benzin nélküli világban milyen sok ember ráérne kapálni! :-)Már persze, ha enni akarna...
A kérdés nem az, hogy kipukkad-e a lufi, hanem az, hogy mikor, s mekkorát szól majd a pukkanása...
A ma meglévõ függõségi viszonyok - legalábbis az ún. nyugati kultúrákban - totál elszakadtak a természetes folyamatoktól, ezért is jelenti a kiutat egy term.csapás után a pénzbeli segítség, ahelyett, hogy pl. a segíteni tudó a probléma helyszínére menne s a két kezével próbálna segíteni. Városban ez elég nehézkes lenne, persze, de az ember eleve nem sokezres - milliós - csoportokra hitelesített faj, hanem kisközösségi létre. Néhányszáz fõ, akik ismerik egymást, ahogy egy faluban lehetséges, vagy inkább volt pár évtizede még, egy maroknyi ember sokkal jobban együtt tud mûködni, mint a tömegek. (Történelmi példák sokasága áll a tömegek együttmûködési kudarca mögött...)
A kisközösségi lét, mint a jövõ kivihetõ életformája, megnyilvánul abban is, ahogy bánnak a környezetükkel. Elég, ha pl. egy szépen rendben tartott kis falucska fõutcáját nézed összehasonlítva mondjuk a József körúttal...
Másik a családok összefogása. Nem az kell, hogy a Ricsike kimenjen Svédországba szoftverfejleszteni s skype-on integessen minden péntek este a maminak, hanem az, hogy helyben találjon munkát, amivel javára válik a családjának is, hisz a puszta jelenlétével segíteni tud, ha szükség van rá.
Most tényleg ott tartunk, hogy pár év és nem lesz, aki lefedje a brókerek háztetejét, mert aki ácsnak állt volna, az most valami büfészakon egyetemet végzett munkanélküli.
Ami miatt meg jó volna tényleg a természetes gazdálkodási módszereket preferálni, az az, hogy elõbb-utóbb tényleg nem lesz más, nem lesz permet, mûtrágya, stb.
A kérdés nem az, hogy kipukkad-e a lufi, hanem az, hogy mikor, s mekkorát szól majd a pukkanása...
A ma meglévõ függõségi viszonyok - legalábbis az ún. nyugati kultúrákban - totál elszakadtak a természetes folyamatoktól, ezért is jelenti a kiutat egy term.csapás után a pénzbeli segítség, ahelyett, hogy pl. a segíteni tudó a probléma helyszínére menne s a két kezével próbálna segíteni. Városban ez elég nehézkes lenne, persze, de az ember eleve nem sokezres - milliós - csoportokra hitelesített faj, hanem kisközösségi létre. Néhányszáz fõ, akik ismerik egymást, ahogy egy faluban lehetséges, vagy inkább volt pár évtizede még, egy maroknyi ember sokkal jobban együtt tud mûködni, mint a tömegek. (Történelmi példák sokasága áll a tömegek együttmûködési kudarca mögött...)
A kisközösségi lét, mint a jövõ kivihetõ életformája, megnyilvánul abban is, ahogy bánnak a környezetükkel. Elég, ha pl. egy szépen rendben tartott kis falucska fõutcáját nézed összehasonlítva mondjuk a József körúttal...
Másik a családok összefogása. Nem az kell, hogy a Ricsike kimenjen Svédországba szoftverfejleszteni s skype-on integessen minden péntek este a maminak, hanem az, hogy helyben találjon munkát, amivel javára válik a családjának is, hisz a puszta jelenlétével segíteni tud, ha szükség van rá.
Most tényleg ott tartunk, hogy pár év és nem lesz, aki lefedje a brókerek háztetejét, mert aki ácsnak állt volna, az most valami büfészakon egyetemet végzett munkanélküli.
Ami miatt meg jó volna tényleg a természetes gazdálkodási módszereket preferálni, az az, hogy elõbb-utóbb tényleg nem lesz más, nem lesz permet, mûtrágya, stb.
Nem mintha a mostani "táplálék" sokkal jobb lenne. Másodállásban kérdõíveket töltök ki gazdáknál, szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatban, vetõmag, növényvédõ-szer és mûtrágya kérdéskörben. A nagyok növényvédõ-szer felhasználása döbbenetes. Persze, lebomlik, hatását veszti, stb., stb. ezt mind tudjuk. Meg azt a töméntelen mennyiségû vastagbél- és egyéb daganatos betegségben szenvedõt is ismerjük, aki a környezetünkben él. 
Nagy csapda ez, mert megfelelõ mennyiségû és minõségû alapanyagot marha nehéz ún. bio módszerekkel elõállítani, arról nem beszélve, hogy aranyárban mérnék.
Amúgy a biotermeléssel kapcsolatban van egy eléggé cinikus mondás, miszerint az a biotermelõ, aki éjjel permetez. Ez azért erõs túlzás, de sajnos van benne valami. Persze a biotermelésnek is vannak különféle fokozatai, a változatos szerhasználattól a Demeter-módszerig, amiben az égvilágon semmilyen, de semmilyen hozzáadott anyagot nem használnak, csak és kizárólag arra hagyatkoznak, ami abban a pillanatban a földben van. Még baktériumtrágyát sem használnak, mert az is beleavatkozás. Érdekes módszer.
Persze, lebomlik, hatását veszti, stb., stb. ezt mind tudjuk. Meg azt a töméntelen mennyiségû vastagbél- és egyéb daganatos betegségben szenvedõt is ismerjük, aki a környezetünkben él. Nagy csapda ez, mert megfelelõ mennyiségû és minõségû alapanyagot marha nehéz ún. bio módszerekkel elõállítani, arról nem beszélve, hogy aranyárban mérnék. Amúgy a biotermeléssel kapcsolatban van egy eléggé cinikus mondás, miszerint az a biotermelõ, aki éjjel permetez. Ez azért erõs túlzás, de sajnos van benne valami. Persze a biotermelésnek is vannak különféle fokozatai, a változatos szerhasználattól a Demeter-módszerig, amiben az égvilágon semmilyen, de semmilyen hozzáadott anyagot nem használnak, csak és kizárólag arra hagyatkoznak, ami abban a pillanatban a földben van. Még baktériumtrágyát sem használnak, mert az is beleavatkozás. Érdekes módszer.
Na ahhoz teleportkapu kellene... :-( Nem gondolod, hogy nem szólnék, ha arra lenne dolgom? :-) Törzsvevõje vagyok azon málnásoknak (és áfonyás-szedreseknek), akik onnan hordják a cuccot, no meg õsszel a gesztenyét is.
Bocs hogy még ezen "rugózok", elgondolkodtató a "világ-census" alakulása. 2010-re várható lélekszámváltozás: másodpercenként 4 (4.2) gyerek születik, másodpercenként meghal 2 (1.
ember, szaporulat +2 (2.4) fõ. Éves szinten >76 millió a szaporulat. Nem lehet vállat vonni, ez a sok újszülött is így vagy úgy, de a Föld fogyatkozó erõforrásait éli fel. Értelemre, egyéni megértésre alapozott "létszámstop" kell, a történelembõl évezredek óta ismert embertelen "célzott" népirtások sosem érték el céljukat. Így pedig egyre több energia és élelem elõállítása szükséges, de nem bõvíthetõ végletekig. A világûr benépesítése még odébb van, az energiakérdés megoldódik egyszer de az ennivaló/lakás gond marad, elkövetkezhet a Dredd bíró c. filmben vizionált "újrahasznosított élelmiszer" és Mega-City pokla. Hazánkban gyakorta láttam elnyomorodott hajléktalanná vált embereket akik megették a kukából kiszedett kenyérvéget. Tenni kell valamit az emberiség lélekszámának világméretû növekedése ellen és segíteni kell a fejletlen régiókat is, különben megismétlõdhet a történelem. Virágzó birodalmak pusztultak el a jólétükre irigykedõ felszaporodott barbár hordák miatt, manapság az egész földi civilizáció is "rámehet". Határokban és kerítésekben addig bízhatunk míg a "többiek odaát" elviselik sorsukat. Csak szóbeli kérésre mondhatják hogy a világ fejlett része saját jóléte védelmében kéri a kevésbé fejletteket önmérsékletre. Westernfilmeket idézõ megelõzõ csapás a latrokra és az önvédelem fejlesztése? A lõszer is elfogy idõvel, elkeseredett nekivadult sokaság könnyen áttörheti mind a morális mind a fizikai határokat. (Ha menekülni nincs hová, az egyéni bátorság csak "hõsi halálra" jó, nem használ sok támadó ellen).
ember, szaporulat +2 (2.4) fõ. Éves szinten >76 millió a szaporulat. Nem lehet vállat vonni, ez a sok újszülött is így vagy úgy, de a Föld fogyatkozó erõforrásait éli fel. Értelemre, egyéni megértésre alapozott "létszámstop" kell, a történelembõl évezredek óta ismert embertelen "célzott" népirtások sosem érték el céljukat. Így pedig egyre több energia és élelem elõállítása szükséges, de nem bõvíthetõ végletekig. A világûr benépesítése még odébb van, az energiakérdés megoldódik egyszer de az ennivaló/lakás gond marad, elkövetkezhet a Dredd bíró c. filmben vizionált "újrahasznosított élelmiszer" és Mega-City pokla. Hazánkban gyakorta láttam elnyomorodott hajléktalanná vált embereket akik megették a kukából kiszedett kenyérvéget. Tenni kell valamit az emberiség lélekszámának világméretû növekedése ellen és segíteni kell a fejletlen régiókat is, különben megismétlõdhet a történelem. Virágzó birodalmak pusztultak el a jólétükre irigykedõ felszaporodott barbár hordák miatt, manapság az egész földi civilizáció is "rámehet". Határokban és kerítésekben addig bízhatunk míg a "többiek odaát" elviselik sorsukat. Csak szóbeli kérésre mondhatják hogy a világ fejlett része saját jóléte védelmében kéri a kevésbé fejletteket önmérsékletre. Westernfilmeket idézõ megelõzõ csapás a latrokra és az önvédelem fejlesztése? A lõszer is elfogy idõvel, elkeseredett nekivadult sokaság könnyen áttörheti mind a morális mind a fizikai határokat. (Ha menekülni nincs hová, az egyéni bátorság csak "hõsi halálra" jó, nem használ sok támadó ellen). 
Kicsit még az egészséges táplálkozásról, ha valakit untatnék vele, elõre is elnézést kérek Lentebb #23955. alatt emlegettem a kínai követ szavait:
"Mindezidáig a fûszeres zsíros ételeket kívántam. Még akkor sem tudtam felhagyni ezzel a megrögzött szokással, amikor a testem már súlyos betegséggel tiltakozott ellenük"
Teljes indoklása a csatolás 5. percétõl hallható - A palota ékköve (Dae Jang Geum) 19. rész Link Csupán "napjainkban írt filmszöveg", alapgondolata lényeges (500 éve még komolyan vették)
Lentebb #23955. alatt emlegettem a kínai követ szavait:"Mindezidáig a fûszeres zsíros ételeket kívántam. Még akkor sem tudtam felhagyni ezzel a megrögzött szokással, amikor a testem már súlyos betegséggel tiltakozott ellenük"
Teljes indoklása a csatolás 5. percétõl hallható - A palota ékköve (Dae Jang Geum) 19. rész Link Csupán "napjainkban írt filmszöveg", alapgondolata lényeges (500 éve még komolyan vették)
Ebben a cikkben Ph. H. Abelson: A third technological revolution, Science 279, 2019, 1998. március 27. fejtegeti, idézem: "olyan változások kezdõdtek el, amelyek hatása az ipari forradalomhoz és a számítógépek által elõidézett hasonló társadalmi változáshoz hasonlítható. Ez a géntechnológia forradalma. A géntechnológiának eddig elsõsorban farmakológiai potenciálja került kiaknázásra, de a legnagyobb és az egész világra kiterjedõ hatása a növények DNS-ének manipulációjából fog származni. Ennek eredményeként végül is a világ az élelem, az üzemanyag, a kémia nyersanyagának nagy részét és a gyógyszerek bizonyos részét is a genetikailag módosított növényekbõl fogja szerezni" Forrás: Link Népesedünk, errõl "gondoskodik" a világ fejletlenebb része mivel szinte az egyetlen "szórakozásuk" az utódnemzés. A "civilizált" társadalmak 1-2 max. 3 utódot (apa-anya "pótlás" + 1 "szaporulat" ésszerû a korai halálozások- baleset, betegség ellensúlyozására) nevelnek és elöregedve is hosszabb ideig élnek. Így szinte fékezhetetlen a túlnépesedés, hacsak egy világméretû kataklizma, háború, járvány közbe nem szól. Nem is ragozom, inkább csatolom egy fórumtársunk utólagos engedelmével témába vágó 2008-as cikkjét Link Cikkébõl kiemelek egy sort "2. Nem idegenkedni a géntechnológia mezõgazdasági alkalmazásától." Én is hasonló állásponton vagyok és nem elsõsorban a génmanipulált élelmiszerek miatt aggódom. Többször említettem itt, jó pár éve láttam a Spektrum csatin egy filmet. Egyórás filmben bemutattak egy gépzsírszerû valamit mely tetszõlegesen formálható csirkemell, akár almáspite alakjára. Megfelelõ aromákkal ízesítve senki meg nem mondja hogy nem természetes alapanyagokból készült. 10 hivatásos "ételkóstoló" közül 8 valódinak ítélte a szutyokból formázott almáspitét, 2 is csak gyanakodott de nem volt bizonyos Nem tartom lehetetlennek, anno a Bambi üdítõt is kátrányszármazékkal ízesítették. Ez reálisabb veszély mint a génmanipulált étel (korábban vetõmagvaknál "nemesítésnek" nevezték) Valamit tenni kell, a világ fejletlenebb része szaporodik "ész nélkül" de vallási és egyéb okok miatt nem partnerek a születésszabályozásban. A fórumkollegina azzal zárja cikkét: "10 másodperc alatt harminc emberrel lettünk többen. Harminc éhes szájjal." Ehhez csatolt is cikkében egy "világórát" melynek forrása: Link
Nem szeretnék újabb vallási polémiába keveredni, de a keresztény egyházak is elítélik a születésszabályozást (segítve a túlszaporodást). Ezt az egyén öntudatára bízni kétes dolog, értelmi szint és mûveltség kérdése. Viszont a (bizonytalan hatásfokú) neveltetésbõl fakadó önmérsékletre alapuló morális szabályok nem hatásosak, számos esetrõl tudok, értelmes emberek is szívesen szinte "sportból" áthágják (tehetõs mûvelt emberek kiflilopása áruházban). Adminisztratív szabályozások felháborodást keltenek, enni viszont kell. Aki megteheti persze, vegyen-egyen természetes "igazi" eledelt, de ez kicsit analóg a "valódi" élõfából készült bútorok növekvõ árával. Ami természetes eredetû, egyre drágább. A lélekszám növekedésével egyre több a szegény ember. Keresztények harcosan védik a magzat jogait a megszületéshez, csak éppen gondoskodni is kell az elesett sorba kerülõ emberekrõl ha már megszülettek, ezt a Biblia is sok helyen "elõírja". A társadalmak vezetõi számára még fontosabb gondoskodni róluk, nehogy lélekszámuk elérje a "kritikus tömeget" és fellázadjanak. A múlt századi kommunista forradalmakat is az elnyomorodott sokaság elégedetlenségére támaszkodva robbantották ki. A témát indító említett génmanipulációs cikkben kihangsúlyozták hogy a lazacok esetében a 3 év fejlõdési ciklust 18 hónapra rövidítették, szaporodni nem tudnak, így keresztezõdni sem más fajokkal. Egyéni véleményem, ez kevésbé lehet ártalmas mint a fent említett "gépzsír". (Sehol nem akadok a film nyomára, ennek két oka lehet - vagy sikertelen vagy nagyon is sikeres, mindkettõ nyomós ok a hallgatásra, ma sem tudjuk mit eszünk/veszünk nagyáruház élelmiszer-osztályán, fene tudja mi és honnan került a tetszetõs csomagolásba) Inkább legyen GM "gyorsnövesztett" lazac, természetesebb eledel mint a "gépzsír" (a filmet tovább keresem, hogy ne beszéljek levegõbe) A japán kutatók megállapítása szerint 20 dkg termeszhangya-puding egy ember napi fehérjeszükségletét fedezi, ez se valami gusztusos bár természetes eredetû. Záradékul, az évszázadok óta használt kristálycukor gyártásához korábban foszforsavat, kénessavat, manapság kénsavat használnak. El kell fogadni, a kémia/biokémia szinte észrevétlen de ott volt ott van és ott lesz az étkezésben, különben nem lesz "mindennapi kenyerünk", a fohászkodás nem segít, tenni kell valamit. Tesznek is, mi pedig "eszi nem eszi, nem kap mást" esszük amit kapunk és csak remélhetjük hogy nem esik bajunk. A sok rossz közül a kevésbé rosszt választhatjuk.
Jó napot, jó kedvet mindenkinek
Cikkébõl kiemelek egy sort "2. Nem idegenkedni a géntechnológia mezõgazdasági alkalmazásától." Én is hasonló állásponton vagyok és nem elsõsorban a génmanipulált élelmiszerek miatt aggódom. Többször említettem itt, jó pár éve láttam a Spektrum csatin egy filmet. Egyórás filmben bemutattak egy gépzsírszerû valamit mely tetszõlegesen formálható csirkemell, akár almáspite alakjára. Megfelelõ aromákkal ízesítve senki meg nem mondja hogy nem természetes alapanyagokból készült. 10 hivatásos "ételkóstoló" közül 8 valódinak ítélte a szutyokból formázott almáspitét, 2 is csak gyanakodott de nem volt bizonyos Nem tartom lehetetlennek, anno a Bambi üdítõt is kátrányszármazékkal ízesítették. Ez reálisabb veszély mint a génmanipulált étel (korábban vetõmagvaknál "nemesítésnek" nevezték) Valamit tenni kell, a világ fejletlenebb része szaporodik "ész nélkül" de vallási és egyéb okok miatt nem partnerek a születésszabályozásban. A fórumkollegina azzal zárja cikkét: "10 másodperc alatt harminc emberrel lettünk többen. Harminc éhes szájjal." Ehhez csatolt is cikkében egy "világórát" melynek forrása: LinkNem szeretnék újabb vallási polémiába keveredni, de a keresztény egyházak is elítélik a születésszabályozást (segítve a túlszaporodást). Ezt az egyén öntudatára bízni kétes dolog, értelmi szint és mûveltség kérdése. Viszont a (bizonytalan hatásfokú) neveltetésbõl fakadó önmérsékletre alapuló morális szabályok nem hatásosak, számos esetrõl tudok, értelmes emberek is szívesen szinte "sportból" áthágják (tehetõs mûvelt emberek kiflilopása áruházban). Adminisztratív szabályozások felháborodást keltenek, enni viszont kell. Aki megteheti persze, vegyen-egyen természetes "igazi" eledelt, de ez kicsit analóg a "valódi" élõfából készült bútorok növekvõ árával. Ami természetes eredetû, egyre drágább. A lélekszám növekedésével egyre több a szegény ember. Keresztények harcosan védik a magzat jogait a megszületéshez, csak éppen gondoskodni is kell az elesett sorba kerülõ emberekrõl ha már megszülettek, ezt a Biblia is sok helyen "elõírja". A társadalmak vezetõi számára még fontosabb gondoskodni róluk, nehogy lélekszámuk elérje a "kritikus tömeget" és fellázadjanak. A múlt századi kommunista forradalmakat is az elnyomorodott sokaság elégedetlenségére támaszkodva robbantották ki. A témát indító említett génmanipulációs cikkben kihangsúlyozták hogy a lazacok esetében a 3 év fejlõdési ciklust 18 hónapra rövidítették, szaporodni nem tudnak, így keresztezõdni sem más fajokkal. Egyéni véleményem, ez kevésbé lehet ártalmas mint a fent említett "gépzsír". (Sehol nem akadok a film nyomára, ennek két oka lehet - vagy sikertelen vagy nagyon is sikeres, mindkettõ nyomós ok a hallgatásra, ma sem tudjuk mit eszünk/veszünk nagyáruház élelmiszer-osztályán, fene tudja mi és honnan került a tetszetõs csomagolásba) Inkább legyen GM "gyorsnövesztett" lazac, természetesebb eledel mint a "gépzsír" (a filmet tovább keresem, hogy ne beszéljek levegõbe) A japán kutatók megállapítása szerint 20 dkg termeszhangya-puding egy ember napi fehérjeszükségletét fedezi, ez se valami gusztusos bár természetes eredetû. Záradékul, az évszázadok óta használt kristálycukor gyártásához korábban foszforsavat, kénessavat, manapság kénsavat használnak. El kell fogadni, a kémia/biokémia szinte észrevétlen de ott volt ott van és ott lesz az étkezésben, különben nem lesz "mindennapi kenyerünk", a fohászkodás nem segít, tenni kell valamit. Tesznek is, mi pedig "eszi nem eszi, nem kap mást" esszük amit kapunk és csak remélhetjük hogy nem esik bajunk. A sok rossz közül a kevésbé rosszt választhatjuk.
Jó napot, jó kedvet mindenkinek
Hát, ha ennyien maradunk a bolygón, hamarosan kénytelenek leszünk mind GM holmikat enni...:-(((
Ez viszont valószínûsíthetõen nem génmanipulált mezõtárkányi pók a hálójával:
Link
Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat