Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Sziasztok!
Érdeklõdni szeretnék, nem tud-e valaki olyan oldalt, ahol megnézhetném, hogy 1926. november 16-án milyen volt az idõjárás, akár országosan?
Aki tud ilyen oldalról, kérem írja meg nekem privátban, vagy a bardossy.nikoletta@uniqanyp.hu-ra.
köszönöm elõre is a segítséget.
Érdeklõdni szeretnék, nem tud-e valaki olyan oldalt, ahol megnézhetném, hogy 1926. november 16-án milyen volt az idõjárás, akár országosan?
Aki tud ilyen oldalról, kérem írja meg nekem privátban, vagy a bardossy.nikoletta@uniqanyp.hu-ra.
köszönöm elõre is a segítséget.
Úgy látszik, az elfogyasztott alkoholmennyiség függvényében exponenciálisan nõ az elgépelések száma, úgyhogy ezekért elnézést mindenkitõl. 
OK, elismerem, magához a köd létrejöttéhez nem szükséges feltétel )ill. nem is sokat számít) az inverzió. A napközbeni tartós megmaradásához viszont már sokkal inkább... és úgy gondoltam, a "ködhajlan növekedése" kifejezésbe ez belefér. (Cauchyval egyetértéseben ezt én is egy statisztikai mérõszámként értelmezem: a lényege mindössze annyi, hogy inverziós helyzetekben gyakrabban észlelnek ködöt, aminek a fõ oka, hogy az éjszaka keletkezett köd ilyenkor nehezebben oszlik fel.)
Biztos Szibériában (nem nálad, he-he) van és gyûjtögeti a hideget, he-he !
Komolyra fordítva a szót, nem tudom, utoljára Augusztus végén volt a Metnet-en.
Komolyra fordítva a szót, nem tudom, utoljára Augusztus végén volt a Metnet-en.
Így már értem, köszönöm a kiigazítást, az én fogalomtáramban volt a hiba.
"Talán annyiban kiegészíteném, hogy ha a magasban az itt rekedt hideg levegõ fölé meleg légtömegek áramlanak, akkor már maga az áramlás is okozhat némi átkeverést, ami azt jelenti, hogy a meleg levegõ a földfelszín közelébe érve lehül és kondenzálódik (ha talál elegendõ kondenzációs magvat); így alakul ki az advekciós köd."
Az advekciós köd esetében a meleg levegõ nem a magasból ereszkedik le, mert ha így tenne, akkor a melegedés hatására (p nõ -> T nõ) relatív nedvességtartalma gyakorlatilag 0%-ra csökkenne.
Az advekciós köd az enyhe, nedves levegõ Vízszintes irányú áramlásakor jön létre.
Az inverió szót konkrétan nem használtad, de feltetted, hogy fent melegebb a levegõ, mint lent, és ez maga az inverzió.
Az advekciós köd esetében a meleg levegõ nem a magasból ereszkedik le, mert ha így tenne, akkor a melegedés hatására (p nõ -> T nõ) relatív nedvességtartalma gyakorlatilag 0%-ra csökkenne.
Az advekciós köd az enyhe, nedves levegõ Vízszintes irányú áramlásakor jön létre.
Az inverió szót konkrétan nem használtad, de feltetted, hogy fent melegebb a levegõ, mint lent, és ez maga az inverzió.
Ami az advekciós ködöt illeti, ugyanazt írtad le, amit én, csak más szavakkal Inverzióról pedig én nem beszéltem.
Inverzióról pedig én nem beszéltem.
Talán annyiban kiegészíteném, hogy ha a magasban az itt rekedt hideg levegõ fölé meleg légtömegek áramlanak, akkor már maga az áramlás is okozhat némi átkeverést, ami azt jelenti, hogy a meleg levegõ a földfelszín közelébe érve lehül és kondenzálódik (ha talál elegendõ kondenzációs magvat); így alakul ki az advekciós köd.
Érdekes, ha idézõjelbe teszem, vagy csak egyedül azt írom, hogy köd, akkor nem lesz link belõle
Sokszor hallottam már én is a ködhajlam növekedését, igazából az, hogy a magasban melegszik a levegõ, még nem hozza meg a ködöt, még csak nem is szükséges feltétel.
De a ködhajlam növekedése sem azt jelenti, hogy feltétlen köd lesz, ez inkább amolyan statisztikai ízû kifejezés, ami talán azt akarja sugallni, hogy ha melegszik a magasban, akkor ha sok esetet nézünk, akkor iylen helyzetben többször fordult elõ köd.
Ugye a kislexikonban mindenki el tudja olvasni a köd kialakulásának fajtáit (kisugárzási, áramlási). Ezek kialakulásában nem játszik szerepet az inverzió. Az inverzió inkább arra jó, hogy 1: ne legyenek függõleges, átkeverõ mozgások a légkörben, 2: a lassú leáramlás összegyûjti a talaj közelében a nedvességet.
Ha nincs nedvesség, akkor 3214°Cos inverzió sem hoz ködöt.
Általában nem is az inverzió miatt van köd, hanem ha a felszín erõsen lehûl, akkor ott kisugárzási köd keletkezik (ha jók a feltételek). Ekkor persze a talajközeli réteg sokkal jobban lehû, mint a felettelévõ, azaz inverzió alakul ki. Télen "közkedvelt" idõjárási helyzet a hidegpárna, ami úgy alakul ki, hogy a hideg levegõ, a nagyobb sûrûsége és a ygenge áramlások folytán ittreked a Kárpát-medencében. Ilyenkor nagyon szeret kialakulni köd, persze inverzió ekkor is van (egy idõ után, fõleg ha fölötte már vált az áramlás), mert alul hideg a levegõ, de a köd ekkor sem az inverzió miatt jön létre, hanem mert a hideg levegõ sokkal kisebb abszolút nedvesség esetén is telítetté válik, így kevesebb nedû kell a ködhöz. Az inverzió csak konzerválja a helyzetet éslassacskán pótolja, növeli az alsó rétegek nedvességtartalmát.
Érdekes, hogy sokszor az elsõ napokban köddel indulunk, majd az egész cucc felemelkedik és sztrátuszként okoz borongós idõt, nem pedig ködként.
De a ködhajlam növekedése sem azt jelenti, hogy feltétlen köd lesz, ez inkább amolyan statisztikai ízû kifejezés, ami talán azt akarja sugallni, hogy ha melegszik a magasban, akkor ha sok esetet nézünk, akkor iylen helyzetben többször fordult elõ köd.
Ugye a kislexikonban mindenki el tudja olvasni a köd kialakulásának fajtáit (kisugárzási, áramlási). Ezek kialakulásában nem játszik szerepet az inverzió. Az inverzió inkább arra jó, hogy 1: ne legyenek függõleges, átkeverõ mozgások a légkörben, 2: a lassú leáramlás összegyûjti a talaj közelében a nedvességet.
Ha nincs nedvesség, akkor 3214°Cos inverzió sem hoz ködöt.
Általában nem is az inverzió miatt van köd, hanem ha a felszín erõsen lehûl, akkor ott kisugárzási köd keletkezik (ha jók a feltételek). Ekkor persze a talajközeli réteg sokkal jobban lehû, mint a felettelévõ, azaz inverzió alakul ki. Télen "közkedvelt" idõjárási helyzet a hidegpárna, ami úgy alakul ki, hogy a hideg levegõ, a nagyobb sûrûsége és a ygenge áramlások folytán ittreked a Kárpát-medencében. Ilyenkor nagyon szeret kialakulni köd, persze inverzió ekkor is van (egy idõ után, fõleg ha fölötte már vált az áramlás), mert alul hideg a levegõ, de a köd ekkor sem az inverzió miatt jön létre, hanem mert a hideg levegõ sokkal kisebb abszolút nedvesség esetén is telítetté válik, így kevesebb nedû kell a ködhöz. Az inverzió csak konzerválja a helyzetet éslassacskán pótolja, növeli az alsó rétegek nedvességtartalmát.
Érdekes, hogy sokszor az elsõ napokban köddel indulunk, majd az egész cucc felemelkedik és sztrátuszként okoz borongós idõt, nem pedig ködként.
Hókirály: az általam látott modellfutások alapján a 850 hPa-os T a következõ 24 órában mintegy 5°C-ot emelkedik. A felszínközeli légréteg viszont a következõ (közel szélcsendes) éjszakán szerintem jobban lehûlhet, mint ma reggelre. Mindebbõl számomra erõs inverzió következik, amirõl úgy gondolom, hogy elõsegíti a tartósabb, kiterjedtebb köd kialakulását. Ha tévedtem, kérlek, fejtsd ki a valódi helyzetet részletesebben - szerintem egy profi RÉSZLETES kritikájából mindannyian tanulhatnánk egy amatõr oldalon.
Nem értem, jól lenne mindenki továbbképzése érdekében elmagyarázni néhány mondatban a következõ állítás valódiságát: "... a magasban zajló melegedés hatására a ködhajlam is erõsödik." ( talán az, aki ilyet állít...)
A hóréteg vastagsága kis területen belül is elég változó, még akkor is, ha havazáskor nem fújt erõs szél. Úgy szokás megállapítani, hogy minél több (legalább 3) olyan helyen megmérik, ami nincs leárnyékolva és a méréseket átlagolják, majd egész számra kerekítik. Így mm-ben megadni általában nincs értelme.
Mert nem valószínû, hogy bárki meg tudná mérni milliméter pontossággal a hóréteget.
Ilyenkor ki kell pipálni, értelem szerûen csapadékot mm-ben, és havat cm-ben akkor kell hozzáírni ha volt mérhetõ mennyiség.
Tehát lehetséges olyan is, hogy ugyan volt hó, vagy esõ, de nem volt mérhetõ mennyiség. Ilyenkor mehet a pipa, a mennyiségi rubrika pedig üresen marad (vagy esetleg egy 0)
Tehát lehetséges olyan is, hogy ugyan volt hó, vagy esõ, de nem volt mérhetõ mennyiség. Ilyenkor mehet a pipa, a mennyiségi rubrika pedig üresen marad (vagy esetleg egy 0)
Ok, a WeatherOnline már megy, de olyan hely, ahol magát a SYNOP táviratot lehet látni, fõleg archívban visszanézni van most valahol??? Nagyon kéne...
Szerintetek megér a Saját napi adatoknál a Hó-hoz egy pipát ez a "hószállingózás" ahogy a környékbeli észlelõtársak nevezték? Nálam csak pár percig tartó néhány hópihés hószállingózás volt.
Úgy látszik Usrin levele megtette a hatását, mert az WeatherOnline-on beindult az óránkénti adatszolgáltatás! :-)
Az Ogimet még halott, a namis is szünetel még, reméljük ott is helyráll a rend.
Az Ogimet még halott, a namis is szünetel még, reméljük ott is helyráll a rend.
Hópihe: szerintem ez valami átmeneti üzemzavar lehetett. Én és KP is sokat matatunk mostanában a szerveren, hogy bírja a havazásokat. Remélem kész lesz holnapra.
Ha vki ködöt ad mint szignifikáns jelenséget meg, akkor nem borult ikont kellene használnia?
Észlelésem után ez jelenik meg, miért lehet?You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near "2006-11-01 19:41:16" for key 2", now() )" at line 1
A szerver ahonnan jönnének az adatok le vannak rohadva, esetleg másra használják õket.
A NEMOC-nak és a WeatherOnline-nak küldtem e-mailt, remélem, legalább az egyik helyrõl kapok választ...
Nem, nem ismertem eddig. Köszi. Ez is valami. Azért reménykedek, hogy a többi synopos oldalon nem végleges a leállás.
Mit gondoltok a szerda-csütrötöki hidegfront érkezésésrõl, mikorra számíthatunk rá és mennyire lesz markáns különösen a szél tevékenység érdekelne...
Gyerekek!
Egyre rosszabb a SYNOP helyzet. :-( A WeatherOnline-on 24.-e óta nem frissulnek az adatok (majdnem a városok felénél, no meg egy csomó más európai városnál is 24.-e óta se kép, se hang); tehát azóta, ahogy a NAMIS nem elérhetõ a nemoc.navy.mil-en. Az Ogimet 4-5 napja "Page not found". Egyszerûen lehetetlen óránkénti synop reportokhoz férni. Pedig ez elég érvágás, (én pl. a synophoz kalibráltam a P-t, hisz tizedes pontossággal közlik) az összefoglaló excelemben mindig feltüntettem a napsütéses órák számát (a WeatherOnline és az Ogimetbõl is ki lehetett venni az infókat errõl) Nem értem mi van. Talán valami WMO rendelkezés az adatközlésrõl?
Úgyhogy ismételten szertném kérni, hogy próbáljuk kideríteni ennek okát. AKI TUD ANGOLUL, LEGYEN SZÍVES EGY LEVELET ÍRNI, vagy a Nemoc-nak, vagy a WeatherOnline-nak, vagy a WMO-nak, hátha választ kapunk erre. Azt hiszem ez sokunkat érint. Köszönöm.
Egyre rosszabb a SYNOP helyzet. :-( A WeatherOnline-on 24.-e óta nem frissulnek az adatok (majdnem a városok felénél, no meg egy csomó más európai városnál is 24.-e óta se kép, se hang); tehát azóta, ahogy a NAMIS nem elérhetõ a nemoc.navy.mil-en. Az Ogimet 4-5 napja "Page not found". Egyszerûen lehetetlen óránkénti synop reportokhoz férni. Pedig ez elég érvágás, (én pl. a synophoz kalibráltam a P-t, hisz tizedes pontossággal közlik) az összefoglaló excelemben mindig feltüntettem a napsütéses órák számát (a WeatherOnline és az Ogimetbõl is ki lehetett venni az infókat errõl) Nem értem mi van. Talán valami WMO rendelkezés az adatközlésrõl?
Úgyhogy ismételten szertném kérni, hogy próbáljuk kideríteni ennek okát. AKI TUD ANGOLUL, LEGYEN SZÍVES EGY LEVELET ÍRNI, vagy a Nemoc-nak, vagy a WeatherOnline-nak, vagy a WMO-nak, hátha választ kapunk erre. Azt hiszem ez sokunkat érint. Köszönöm.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat