Bioszféra

Sziasztok!

Noli fõleg neked szól.

Képzeld felfedeztem az iménti kerti körutamon a fólia sátrunkban még négy Darázs pókot.
Kérdezném tõled mitõl jelenhettek meg ilyen "nagy" számban nálunk?
Eddig még sosem fordult elõ egyetlen darab sem a környékünkön.

Persze, ha mondjuk jó gombás év van, de ha ínséges, akkor nehéz. Mondjuk sok vargányát még közelrõl nem láttam... De pl. sokat adnék egy öt méteres légyölõ galóca csoportért, lágy, átszûrõdõ fényben, ott hasalnék elõttük órákat a masinámmal. :-)

Sziasztok!

A hétvégi zempléni túránk képei: Link

Légyszi segítsetek a növény meghatározásában!

Köszi!

Van, hogy én sem szedek le olyan gombákat, melyeket más nyálcsorgatva bepakol a kosarába. Egyszerûen megsajnálom õket, én is ilyen vagyok, ezzel nincs semmi baj szerintem, sõt, ebben a fórumban ez elismerendõ.

Ja, hogy ez erdélyi... Értem. :-) Azt hittem, hazai.

Dehogyis. Csak volt ott kb. fél kilónyi, mi meg voltunk rá 20-an és ha délelõtt leszedjük, mi maradt volna belõle estig a meleg kocsiban..?
Ja, merthogy nem gombásztunk, hanem épp sétáltunk a Gyilkos tó körül. Innen mentünk még a Békás-szorosba, majd a békási víztározóhoz, és csak ezután haza, a szállásra. Ahol viszont rókagomba tokányval vártak minket!

Te beteg vagy.... :-)

Köszi.
A Vargikban az volt a szép, hogy csak sétáltunk, õk meg csak úgy ott voltak. Nem szedtük le õket.

A csípõkarom igencsak nagy, amivel könnyen átüti az emberi bõrt a pók, s a marás helyén néhány órás fájdalommal járó seb keletkezik, ami felhólyagosodik, esetleg helyi sejtpusztulással jár, s az adott hely (mondjuk ujj - legtöbbször kézen mar) zsibbadásával. A sejtpusztulást valószínû nem a méreg, hanem a marással bejutó baktériumok okozzák, ahogy nagyon sok pókmarás esetében. Egy tanulmány szerint, amit olvastam, az USA-ban volt egy 50 hónapig tartó felmérés, amibe kizárólag olyan eseteket vontak be, ahol 100% bizonyított volt, hogy dajkapók mart (ottani faj, de a mienkkel megegyezõ mérgû), ezen idõ alatt 9 ilyen eset volt. Ezeknél a pár órás fájdalom s a max. pár napos helyi gyulladás, felhólyagosodás volt meg, más tünet nem lépett fel. A kutatások szerint olyan enzim nincs a mérgében, amivel elõidézhetné a bõrsejtek pusztulását. Ettõl függetlenül állatkísérletekben (tengerimalac és nyúl) elõfordult, így a hivatalos álláspont szerint lehetséges bõrsejtpusztulás, mint következmény.
Annak ellenére, hogy sokkal valósznûbb, hogy messze nem felel annyi veszélyes marásért, mint amit neki tulajdonítanak, senkinek nem javaslom, hogy nyitogassa a fészkeiket, viszont javaslom a télen a lakásba esetleg behúzódó sárga dajka kitelepítését.

A vargányák nyammm!
A pókica meg Frontinellina frutetorum, bokor vitorláspók.

Hoztam még képeket
Link Link Link Link Link
A pókicát Nolinak (is) címeztem, határozásilag. Ez a legjobb kép róla. Mindig olyan hülyén fordult, hogy nem tudtam jobbat készíteni. Lábaival olyan 1.5-2 centis lehetett.

Hmm...olvastam már errõl a pókról.Állítólag idõszakos bénulást is okozhat a mérge.Te mit tudsz róla?

Ma reggeli látóhegyi képek:
Link
A képek elsõ fele mindenki számára OK, de a virágzó parlagfû utániak pókfóbiásoknak erõsen ellenjavallottak!!!
Dajkapókokra vadásztam, sikerrel, így hazánk legveszélyesebb pókjáról számos képem van, nagy élmény volt látni, ahogy tapsikolt a centi hosszú csípõkarmával. :-) A lányok még nem babáztak le, de közel vannak hozzá. :-)

Dásziszt áber sõn!

Link
Napfürdõzõ boglárkalepke :-)

Nem szoktam bekapcsolni :-)

Csillagászati észleléseim alkalmával - fõleg nyáridõben - megszokott "társaim" a fölöttem ide-oda röpködõ, csöndes denevérek. Érdekessé teszik a megfigyelések rövid szüneteinek egyhangúságát.

Ha esetleg a képstabi be van kapcsolva, mert nekem pl. halk cicergõ hangot ad.

Bocsi hogy csak most válaszolok! Most leltem meg hsz-edet.
Ez az egy edényben van, de majd ki lesz ültetve. Nemrég megrágta egy zöld hernyócska, és elvesztett 2 kisebb levelét.
1-2 kivételével megeredtek, kb. ekkorák, mint ez. Azt nem írtam korábban, hogy a dugványok nagy része még ketté lett vágva, úgy lett eldugva, több különbözõ helyre.
Majd gondoskodom a takarásról télen, hátha..

Sok filmben el is túlozzák a hangokat, hogy ijesztõbb legyen.

Egy oleánder levéltetû az erkélyemrõl:
Link
Azt hiszem, hoznom kell haza pár katicát a rétrõl. :-))

Több játékfilmben a menekülõk találnak egy barlangbejáratot, bemennek és felriadnak az alvó denevérek. Nem tudni kik ilyednek meg jobban, de a nézõ az biztos. Az elsõ link megteszi.

Milyen zajra gondolsz? És fõleg milyen filmre? Milyen denevérre? Stb. :-)
Amennyiben játékfilm, olyan hangot tesznek alá, amilyet akarnak. Ha természetfilm, akkor jó eséllyel lehet köze a valósághoz a hangnak. Talán szárnysuhogást tudok leginkább elképzelni, ami többezres tömegben azért elég nagy zaj lehet. Meg persze a sok csipogás is összeadódik sistergéssé.
Ilyenre gondolsz? Link vagy Link vagy Link

Felénk él lappantyú, de õket házak felé nem látom sose, csak külterületen. A földön fészkelnek, erdõket, ligeteket kedvelik.
Elõszeretettel homokfürdõznek a földutakon, vagy aszfalton melegednek. Ezért a forgalom veszélyes rájuk nézve.
Sokszor találkoztunk velük már földúton, az utolsó pillanatban repültek fel. Anyukám egyszer lefotózta, de nagyon rossz képek sikerültek.
A tücsökhöz hasonló, pirregõ hangját sokszor hallani, amint lemegy a Nap, ami aztán bugyborékolásba megy át. Vagy éppen "tapsol" a szárnyával a hím. Az MME honlapján meg lehet hallgatni, nagyon érdekes!
Link

Nem láttam én sem konkrétan, de ha a 7. emeleti erkélyrõl látom repülni, aztán meg hallom, akkor néhány m-en belül van valahol.
Még egy kérdés, aztán részemrõl lezárva e téma: Filmekben barlangokban, mikor felrepül egy denevérraj, iszonyú lármát csapnak. Ezek pedig minden nesz nélkül repülnek. Ennyire más a barlangi akusztika?

Látod, a villa-lábikó összefüggésre nem is gondoltam, de mennyire ilyen, tényleg!
Amúgy én is sok denevérrel vagyok körülvéve, sokszor, ha reggel (hm, normális esetben ez kora hajnalt jelent, épp csak kezdõdõ szürkületet értve alatta) kimegyek fotózni a focipályára, ott keringenek körülöttem, néha annyira közel, hogy tartok tõle, hogy lefejelnek. :-) Nem tudom, a fényképezõm ad-e ki vmi ultrahangot, de akkor szoktak közel repülni, amikor exponálok. Jópofik, nagyon csípem õket. És rémesen sok molyt meg szúnyogot felfalnak, így tényleg igen hasznosan is viselkednek velünk. :-)
Biztos, hogy itt is a panelek réseiben laknak, de ennyire közelrõl nem láttam, hogy hol bújnak meg. Nem is minden ház készül egyformára, a tízemeleteseknél vannak nagyobb rések (amit írtál, olyanok), itt a négyemeleteseknél nem nagyon. Amikor a Látóhegyen vagyok reggel vagy alkonyatkor, látni, hogy oda is a városból jönnek fel vadászni.

Egyébként se minden fajuk beszél olyan alacsony ultrahangon, amit meghallhatunk, de a legtöbbet simán hallom, ahogy "ciripel", a macskám is hallja, az uram már nem (neki a magas tartománya amúgy se jó).

Akkor az elsõ benyomásom volt a jó. És a hátsó villa a két lába. Fehérváron a barátnõmnél szoktak lenni denevérek. De ott megpihennek, elbújnak a panelek réseiben (az egymás alatti erkélyek oldalai nem érnek egymáshoz). Hangjukat akkor is hallottam, ha nem láttam õket.

Repülõ lappantyú: Link
Azonban õ rémesen rejtett életû jószág és nem panelok közt él, hanem erdõben, bozótosban. Meg nagy is (25cm hosszú, fél méteres szárnyfesztávval), a farka kimondottan hosszú. A röpte nem cikázó, hanem lassú siklásokból álló.

A fecske, aki még hasonló repülõmanõverekre képes, sose repül sötétben, alkonyatkor, mivel õ kimondottan nappal lát jól. A sarlósfecske, aki meg repül alkonyatkor (de éjjel soha), állandóan sivít repülés közben, s ráadásnak ezt csapatostól teszi, így kizárt, hogy ne vennéd észre, még füldugóval is hallanád.

Amit a leírásod alapján gondolok, hogy bizony denevér lesz. Egyszerûen tökéletesen leírtad a röptüket, a viselkedésüket, életmódjukat. :-)

Az emberek nagy része nem hallja...

Sok minden ráillik. Érdekes, hogy az utcai lámpák körül igen sok rovar repked, de õk inkább a panel mellett vadásznak. Az erkély és konyhaablak közti sarokban cm-ekre fordulnak meg a ház falánál. Ezt a konyhából üvegen keresztül egész közelrõl meg lehet figyelni. Az imbolygó de sebes repülést nehezen tudom elképzelni. (Amit v. Akit eddig láttam imbolyogni, egyáltalán nem volt sebes.) Ezek a madarak rendkívül jól manõvereznek, mint a fecskék is.

Esetleg lappantyú? Link

Nem találok éjjeli fecskét a neten, bár nem sokat kerestem. Igy néz ki: Link (levágtam egy villásfarkú szárnyát és farkát)

Szerintem õ lehetett Link

Hmm...
Nomajd a szakik jönnek és kiderül.

Felismerem a denevért, szürkületben már egyértelmûen madár. És egyszer nappal is, mint említettem. Semmi hangot nem ad.

Szerintem akkor is denevér lesz az. Cincogást esetleg nem hallasz?

Van egy éjjeli madár, gyorsan, cikázva repül. (Elõször denevérnek véltem, míg egyszer tavaly nappal is sikerült megfigyelnem.) Nem tudom ekkor miért borult fel a bioritmusuk. Azóta se láttam világosban. Egyszerûen nem lehet az erkélyen ûcsörögni, mert vagy a szúnyogok esznek meg, vagy ezek hozzák a frászt rám, mikor az orrom elõtt fordulnak meg 10 centire. Én valamilyen fecskére tippelek. Megerõsít ebben valaki?

Szép!
Edénybe van vagy ki lett ültetve?
Az összes dugvány megeredt?
Jövõre szép nagyot nõnek majd, ha nem fagynak el a télen.

Köszi!
Emlékeztem rá, hogy valamelyik szép nappali lepke hernyója lehet.

Nappali pávaszem, Nymphalis io. Ha megfigyeled, hol bábozódnak be, ha megszilárdult a bábbõr, az ággal együtt berakhatod a lakásba s 10-14 nap alatt kibújnak normál hõmérsékleten tartva õket. :-) Hajnalban szoktak kibújni, ha meg akarod figyelni, kb. napkeltétõl érdemes. MIelõtt kibújik a bábból, már elõtte nap láthatod, hogy áttetszõ lett a bábbõr, ebbõl tudni, hogy hamarosan kelés. :-)

A házikó elõtt van belõle pár tõ.

Van a képek között fekete hernyó-had, azt be tudnátok azonosítani, micsoda? Szõrösek voltak, és különös elõszeretettel ették a csalán levelét. Világos pöttyök voltak rajtuk. Ott voltak a kinõtt ruháik a szövedékekben.
Sajnos nem sikerült róluk közelebbi fotó, a gép nem szereti, ha árnyékban akarok makrózni.. 191 képet kattintottam, ebbõl csak kb. 70-et hagytam meg a sok próbálkozás miatt.

Sédkender.

Annyit hozzátennék, hogy szerintem még genus szinten sem határozható errõl a képrõl. A Noli által említett kis zengõlégyen kívül szóba jöhet még a a Scaeva és még pár hasonló nem. Nagyon fajgazdag család.
Ja, õket is züminek szokták hívni, mert olyan hangokat hallatnak repülés közben, meg úgy is néznek ki, mint egy "hitelesített" méhecske.
Ha az idõjárás is úgy akarja, holnap én is a környékre megyek hegyet mászni, fényképezni. Az alpesi rétek rovargazdagsága mindig lenyûgöz, az óriás termetû ernyõsökön, földibodzán napokra elegendõ fotótéma akad.

Köszönöm a korrekciót Neked is Akkó jó gondóttam, hogy nem zümi

A kertetek még mindig csodás!
Mi az a virág, amint a pókhálóslepkék eszegetnek???

Dávid és Góliát kisasszony:
Link

Õ egy zengõlégy, Eupeodes faj, de ennek a pontosságát a fenekébõl nem látni sajnos. :-)

Már régen hoztam nektek képet, most megtöröm a "csendet": Link
A 7. képet Floonak ajánlom.