Hydroinfo
Nem akarok beleszólni, de ezzel a számolgatással el vagy tévedve alaposan.
Mederszélesség? Hát annak meg mi köze az egészhez?
Ez a mobilgát az egész vízoszlop (ami 8-10m) tetején van. Itt az alsó részhez (8-10m mélyen) képest elenyészõ nyomás éri a gátat. Itt nem elsõsorban a nyomást kell kibírnia! Nyilván azt is, de ez könnyen számolható (fizika, vagy áramlástan - nyugvó kontinuumok rész...)
A gátat egy háromszög alakú megoszló erõrendszer terheli, ugyanis a nyomás lineárisan nõ lefelé haladva.
2m magas vízoszlopot kell kibírnia a mobilgátnak, ami 20000Pa nyomást jelent. Ami, ha 10m hosszt nézünk pl. 200kN erõt jelent, ami a gátat terheli. Hidd el, nem olyan rossz, ha kibírta a 7,5t-s terhelést...
Ez a mobilgát az egész vízoszlop (ami 8-10m) tetején van. Itt az alsó részhez (8-10m mélyen) képest elenyészõ nyomás éri a gátat. Itt nem elsõsorban a nyomást kell kibírnia! Nyilván azt is, de ez könnyen számolható (fizika, vagy áramlástan - nyugvó kontinuumok rész...)
A gátat egy háromszög alakú megoszló erõrendszer terheli, ugyanis a nyomás lineárisan nõ lefelé haladva.
2m magas vízoszlopot kell kibírnia a mobilgátnak, ami 20000Pa nyomást jelent. Ami, ha 10m hosszt nézünk pl. 200kN erõt jelent, ami a gátat terheli. Hidd el, nem olyan rossz, ha kibírta a 7,5t-s terhelést...
Jaja a magyarból kispórolták a betonba lefúrt sûrûn lerakott kitámasztó lemezeket. Tipikus 
Majd figyeld meg ezerszámra fogják pakolni oda a homokzsákokat.. csoda ha így is meg fogja tartani..
Majd figyeld meg ezerszámra fogják pakolni oda a homokzsákokat.. csoda ha így is meg fogja tartani..
330 méteren 2,5 méterként kb. 1 oszlop. Sacc van belõle 150x7,5 tonna. 1125 oldalirányú terhelés összesen. 330 méter hosszú a gát. A meder ott 200 méter széles. Ezekbõl ki lehet számolni, hogy 50 cm víz milyen oldalirányú terhelést jelent.
Teljesen mindegy, majd a Duna jön és elmossa.. Biztos ezzel is csak jól telepakolta a pénztárcáját valakinek a valakije
de most egyesével tesztelték le az oszlopokat 7,5 tonnás oldalterhelésre?
Remélehetõleg ott leszek a városban akkor és majd igyekszem széjjelfotózni a tetõzést és persze segiteni is fogok ha arra kerül sor. Durva látvány lesz az biztos.
Társoldalról: Helyzetjelentés Komáromból ma 21:28
Jelen pillanatban a Duna Komáromnál 610 cm-en áll és a Katonaság, a Katasztrófavédelem, illetve az önkéntesek már javában pakolják az Almásfüzitõn megtöltött homokzsákokat amit vonatokkal hoznak Komáromba.
A város a legrosszabbra számít, hiszen a gát 870 cm magas, és a tetõzést is ekörül várják pénteken. A helyi kórházat már felkészítették az esetleges katasztrófára és már az evakuálási terv is kész van, ha szükséges az egész várost kitelepítik. Már az egyik vasúti vágányt is lezárták az árvíz miatt így a vonatok, csak egy vágányt használhatnak így késésekkel közlekednek a járatok - tájékoztatta szerkesztõségünket Hoványi Zsolt Komáromból.
Ez valami kegyetlen.
Társoldalról: Helyzetjelentés Komáromból ma 21:28
Jelen pillanatban a Duna Komáromnál 610 cm-en áll és a Katonaság, a Katasztrófavédelem, illetve az önkéntesek már javában pakolják az Almásfüzitõn megtöltött homokzsákokat amit vonatokkal hoznak Komáromba.
A város a legrosszabbra számít, hiszen a gát 870 cm magas, és a tetõzést is ekörül várják pénteken. A helyi kórházat már felkészítették az esetleges katasztrófára és már az evakuálási terv is kész van, ha szükséges az egész várost kitelepítik. Már az egyik vasúti vágányt is lezárták az árvíz miatt így a vonatok, csak egy vágányt használhatnak így késésekkel közlekednek a járatok - tájékoztatta szerkesztõségünket Hoványi Zsolt Komáromból.
Ez valami kegyetlen.
A sok fotelhidrológusnak mond valamit a "hidrosztatikai nyomás" kifejezés? Kezd egy kicsit komikus lenni srácok 
Hát itt kezdõdik a baj hogy egy mesterséges tesztre hivatkoznak. Élesben bizonyított már Duna szintû folyón harmadfok fölött? Nyilván nem.. Azért kellett a 7,5 tonnás néphülyítést bedobni..
Csak tudod épp ez a baj. Sok esetben ami nyugaton mûködik nálunk nem nagyon szokott.
Most annak próbálok utána nézni, hogy ott mekkora a mederszélesség Szentendréhez képest, mert ha itt szélesebb sokkal akkor kidönti ezt a 7.5 tonnára tesztelt valamit....
Most annak próbálok utána nézni, hogy ott mekkora a mederszélesség Szentendréhez képest, mert ha itt szélesebb sokkal akkor kidönti ezt a 7.5 tonnára tesztelt valamit....
Ez a térkép ratyi. Kis felbontású globál modell. Ha minden áron csapitérképet akarsz linkelni, akkor inkább az UM térképeit linkeld, az nagyfelbontású, és ott már nem fest ennyire drámaian a kép.
Meteo: bár nem értek a gátépítéshez, de többek közt a németeknél elég jól bevált a mobilgát. Amilyen statikus kis egyszerû szerkezet, szerintem nem nagyon van mit elrontani rajta/vele.
Meteo: bár nem értek a gátépítéshez, de többek közt a németeknél elég jól bevált a mobilgát. Amilyen statikus kis egyszerû szerkezet, szerintem nem nagyon van mit elrontani rajta/vele.
Amit a híradóban mutattak, hogy pakolgatták egymásra az elemeit? Ha erre gondolsz akkor én nem tudom, hogy ez vissza bírja e tartani azt a víztömeget.Link
7 és fél tonnával tesztelték, hát az elég soványka...... Van egy olyan érzésem, hogy ki fogja dönteni, mint a ...-t
7 és fél tonnával tesztelték, hát az elég soványka...... Van egy olyan érzésem, hogy ki fogja dönteni, mint a ...-t
A szentendrei mobilgátat mennyire lehet komolyan venni? Szerintem egy vicc az egész..
Elba vízállásról valami aktuális link? Mert alaposan kicentizték a gátat 16 cm van még és 10 cm fog még emelkedni elvileg.
Azért az milyen furcsa, hogy a tv-ben még mindig arról beszélnek, hogy megúszhatjuk, nincsenek kitelepítések, miközben Gyõrzámolyt elkezdték kiköltöztetni, Dunaszeg is pakol...
Hiába, elõre lehetett tudni, hogy a Szigetközben megbontott gátaknak (gátfelújító munkák...) nem lesz jó vége. Ahelyett nem lehet 2 nap alatt normálisan visszapakolni a gátat. Az már nem olyan, mint egy 40 éve ott álló tömeg.
Súlyos lesz sajnos a helyzet. Minden érintettnek kitartást kívánok!
Hiába, elõre lehetett tudni, hogy a Szigetközben megbontott gátaknak (gátfelújító munkák...) nem lesz jó vége. Ahelyett nem lehet 2 nap alatt normálisan visszapakolni a gátat. Az már nem olyan, mint egy 40 éve ott álló tömeg.
Súlyos lesz sajnos a helyzet. Minden érintettnek kitartást kívánok!
Pont hétvégén fog tetõzni várhatóan, majd lesd meg mindenképp. Hétfõig még majdnem 3 métert fog emelkedni és már itt: Link tartott a víz tegnap délelõtt, azaz a fürdeni tilos tábláig érhet már.
Hétfõig még majdnem 3 métert fog emelkedni és már itt: Link tartott a víz tegnap délelõtt, azaz a fürdeni tilos tábláig érhet már. 
Nincs jelentõsége. A vízmennyiség túl nagy. Érdemi szintcsökkenést egy vésztározó megnyitása hozhatna - ha volna olyan, de nincs. Az osztrákok az autópálya fölött vadfelüljárókat készítettek jópárat. Hasznosabbra is fordíthatták volna a pénzüket.
Egy ilyen stagnálás egy közelben áthágott nyári gátat is jelenthet. Hirtelen lett helye az érkezõ víznek. Nagybajcs elõtt újra árad, utána is, csak kisebb mértékben. Nagybajcs elõtt volt valami átmeneti szállása a víznek, valószínû osztrák területen.
Átmeneti szünet (stagnálás 660cm körül pár órán át) újra elkezdett növekedni a vízszint Nagybajcsnál. Most 665cm. Itt online lehet követni: Link óránkénti mérések vannak. Már csak két méter az LNV-ig... Szombati tetõzés várható.
Szerintetek mennyi esélyem van, hogy holnap reggel még eljutok Dunaújvárosra Komáromon át vonattal?
Minden világos.
A teljes igazság kedvéért meg kell írni, hogy Gönyûn nem lehetséges gátszakadás, minthogy az egész község magasparton feküdvén, nincs is gát.
A Szigetközzel más a helyzet, az majdnem teljesen körbe van véve töltéssel. Az egész területe az árvízi szint alatt fekszik, olyan, mint egy kis Hollandia. 1954-ben pont ezért következhetett be a katasztrofális ár a Szigetközben. Ásványrárónál megroggyant az átázott, régi töltés (melyet állítólag valami ürgeféle állat járatai is át meg átfúrtak). A dühöngõ, szennyes áradat végigszáguldott az alsó Szigetközön, elöntve az összes községet. A régi házak mind tönkrementek az elöntés alatt, hogy emberéletben esett-e kár, nem tudom.
Gyõr szigetközi városrészét, Révfalut északról körtöltés védte az árvíztõl. Ennél pár napra megtorpant az ár, de aztán ez a gát is hirtelen átszakadt, és a víz, mint valami kis cunami, betört Révfaluba. Olyan gyorsan történt mindez, hogy többen fákra másztak fel a rohanó áradat elõl, mely a beszámolók szerint úgy jött, mintha hordók görögtek volna elõre az utcán.
Mivel Révfalu a gyõri medencében, azaz a Szigetköz legmélyebb pontján van, itt a vízmagasság elérte a 3-4 métert: a földszintes házaknak ereszcsatornájáig ért helyenként.
A víz levonulása után mind az érintett szigetközi falvakat, mind Gyõr-Révfalut újjá kellett építeni.
Hozzá kell tenni, hogy 1954-ben a késõ tél, valamint a tavasz is igen csapadékos volt, és az alpesi hótömegek olvadása, párosulva a hûvös, esõs tavasz és kora nyár csapadékmennyiségeivel, hozta létre a rendkívüli dunai árvizet. Érdekes tény, hogy az 1954-es árvízkatasztrófa idején a Duna vízállása jó néhány deciméterrel elmaradt a 2002-es, vagy akár a mostanra várható maximális vízszintektõl. Ellenben nagyon elhúzódó volt az ár, ezért a töltések átáztak.
A történtekbõl a korabeli vízügy levonta a tanulságot, és az elöregedett, rosszul megkonstruált szigetközi gátakat hamarosan újakra cserélték. Így az 1965-ös, az '54-es árnál magasabban tetõzõ, s igen elhúzódó árvíznél nem a szigetközi, hanem a csallóközi oldalon szakított a Duna. Ott nagy pusztítást is végzett az ár, viszont a gátszakadás következtében a szigetközi oldal töltései tehermentesültek.
A mostani áradatot -legalábbis nagyon remélem- jól megépített, karbantartott gátak fogadják majd Szigetköznél. Bár a tetõzés rendkívül magas lesz, az ár levonulása elég gyorsnak ígérkezik. Erõsen bízom benne, hogy -2002-höz hasonlóan- ezúttal sem lesz semmi komolyabb baj errefelé.
A teljes igazság kedvéért meg kell írni, hogy Gönyûn nem lehetséges gátszakadás, minthogy az egész község magasparton feküdvén, nincs is gát.
A Szigetközzel más a helyzet, az majdnem teljesen körbe van véve töltéssel. Az egész területe az árvízi szint alatt fekszik, olyan, mint egy kis Hollandia. 1954-ben pont ezért következhetett be a katasztrofális ár a Szigetközben. Ásványrárónál megroggyant az átázott, régi töltés (melyet állítólag valami ürgeféle állat járatai is át meg átfúrtak). A dühöngõ, szennyes áradat végigszáguldott az alsó Szigetközön, elöntve az összes községet. A régi házak mind tönkrementek az elöntés alatt, hogy emberéletben esett-e kár, nem tudom.
Gyõr szigetközi városrészét, Révfalut északról körtöltés védte az árvíztõl. Ennél pár napra megtorpant az ár, de aztán ez a gát is hirtelen átszakadt, és a víz, mint valami kis cunami, betört Révfaluba. Olyan gyorsan történt mindez, hogy többen fákra másztak fel a rohanó áradat elõl, mely a beszámolók szerint úgy jött, mintha hordók görögtek volna elõre az utcán.
Mivel Révfalu a gyõri medencében, azaz a Szigetköz legmélyebb pontján van, itt a vízmagasság elérte a 3-4 métert: a földszintes házaknak ereszcsatornájáig ért helyenként.
A víz levonulása után mind az érintett szigetközi falvakat, mind Gyõr-Révfalut újjá kellett építeni.
Hozzá kell tenni, hogy 1954-ben a késõ tél, valamint a tavasz is igen csapadékos volt, és az alpesi hótömegek olvadása, párosulva a hûvös, esõs tavasz és kora nyár csapadékmennyiségeivel, hozta létre a rendkívüli dunai árvizet. Érdekes tény, hogy az 1954-es árvízkatasztrófa idején a Duna vízállása jó néhány deciméterrel elmaradt a 2002-es, vagy akár a mostanra várható maximális vízszintektõl. Ellenben nagyon elhúzódó volt az ár, ezért a töltések átáztak.
A történtekbõl a korabeli vízügy levonta a tanulságot, és az elöregedett, rosszul megkonstruált szigetközi gátakat hamarosan újakra cserélték. Így az 1965-ös, az '54-es árnál magasabban tetõzõ, s igen elhúzódó árvíznél nem a szigetközi, hanem a csallóközi oldalon szakított a Duna. Ott nagy pusztítást is végzett az ár, viszont a gátszakadás következtében a szigetközi oldal töltései tehermentesültek.
A mostani áradatot -legalábbis nagyon remélem- jól megépített, karbantartott gátak fogadják majd Szigetköznél. Bár a tetõzés rendkívül magas lesz, az ár levonulása elég gyorsnak ígérkezik. Erõsen bízom benne, hogy -2002-höz hasonlóan- ezúttal sem lesz semmi komolyabb baj errefelé.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188227 - 2013-06-04 15:54:33)
Csináltam egy kis túrát a pozsonyi Dunaparton. A parti digitális kijelzõ szerint a vízszint ekkor már 888 cm körüli volt.
az egész album:Link
Csináltam egy kis túrát a pozsonyi Dunaparton. A parti digitális kijelzõ szerint a vízszint ekkor már 888 cm körüli volt.
az egész album:Link
...s akkor itt és most meg is kérnék mindenkit, hogy a politikai szálat ne erõltesse tovább! Az ilyen témájú hozzászólások törlésre kerültek, ahogyan a továbbiakban is erre a sorsa fognak jutni.
A becslések szerint az 1501-es árvíz 14.000 m3 vizet hozott, a 2002-es 11.500-at.ezzel a számmal nagyon sok helyen találkoztam, még egyetmi oldalakon, így gondolom valamilyen szakértõi becslés állhat mögötte. Most hirtelen itt találtam meg: Link
Mindez nemek azt mondja, lehet ennél lényegesen magasabb árvíz is, legalábbis az éghajlatban bebe van, bár nyilván egy 500 évvel ezelõtti éghajlatban kiakuló meteorológiai helyzetek élesen különböznek a mostani helyzetektõl ( lásd kis jégkorszak, éghajlati optimumok, stb.) Anno valaki belinkelte egy az 1800-as évek végérõl származó Izland-Szibériai Vojejkov tengelyt (bocs ez most bulváros) GFS alapján., szóval ki tudja mik lehetettek 500 évvel ezelõtt.
Mindez nemek azt mondja, lehet ennél lényegesen magasabb árvíz is, legalábbis az éghajlatban bebe van, bár nyilván egy 500 évvel ezelõtti éghajlatban kiakuló meteorológiai helyzetek élesen különböznek a mostani helyzetektõl ( lásd kis jégkorszak, éghajlati optimumok, stb.) Anno valaki belinkelte egy az 1800-as évek végérõl származó Izland-Szibériai Vojejkov tengelyt (bocs ez most bulváros) GFS alapján., szóval ki tudja mik lehetettek 500 évvel ezelõtt.
Hatalmas víz lesz, aki teheti, segítsen a rászorulóknak!
Most elmegyek a lányomért Verõcére, majd ha hazaér a feleségem, indulok Kismarosra, a gátra minden bizonnyal. Ha haszonra lehet, a motorcsónakomat is bevetjük a védekezésbe.
Most elmegyek a lányomért Verõcére, majd ha hazaér a feleségem, indulok Kismarosra, a gátra minden bizonnyal. Ha haszonra lehet, a motorcsónakomat is bevetjük a védekezésbe.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188202 - 2013-06-04 11:24:46)
Minél közelebb megyünk egy vízfolyás forrásvidékéhez, annál nagyobb valószínûséggel fordulhat elõ az adott területen árvíz. Ezért nehezebb védekezni az árvíz ellen Passauban, mint például Dunaújvárosban.
Példa: az irodánk melletti patak minden nyáron kétszer-háromszor kiönt a medrébõl a zivatarok után egy-két órára, de ez igazából senkit nem érdekel, mert kárt nem okoz.
Viszont ha Gönyûnél ötven év alatt egyszer kiöntene a Duna (szakítaná a gátakat), akkor az a mindent visz kategória lenne.
Németországban már vályogházak sem lehetnek túl nagy számban (legalábbis a képek alapján), ellenben a Szigetközben még jó néhányat lehet találni, amelyben laknak is).
Minél közelebb megyünk egy vízfolyás forrásvidékéhez, annál nagyobb valószínûséggel fordulhat elõ az adott területen árvíz. Ezért nehezebb védekezni az árvíz ellen Passauban, mint például Dunaújvárosban.
Példa: az irodánk melletti patak minden nyáron kétszer-háromszor kiönt a medrébõl a zivatarok után egy-két órára, de ez igazából senkit nem érdekel, mert kárt nem okoz.
Viszont ha Gönyûnél ötven év alatt egyszer kiöntene a Duna (szakítaná a gátakat), akkor az a mindent visz kategória lenne.
Németországban már vályogházak sem lehetnek túl nagy számban (legalábbis a képek alapján), ellenben a Szigetközben még jó néhányat lehet találni, amelyben laknak is).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188198 - 2013-06-04 11:05:43)
A német vízügy tökéletesen tisztában van a védmûveik védelmi képességével. Több javaslatot tettek már vagy két évtizede a középszinttájon vésztározók építésére, de a környezetvédõk nyomására a terveket ejtették. Ezek után pár évvel elöntötte a Rajna Köln belvárosát. Akkor a környezetvédõk mélyen hallgattak, hogy õk érték el azt a katasztrófát. Sajnos azt lehet mondani, hogy katasztrófának kell történnie ahhoz, hogy árvízvédelem terén érdemi beavatkozások indulhassanak el.
A német vízügy tökéletesen tisztában van a védmûveik védelmi képességével. Több javaslatot tettek már vagy két évtizede a középszinttájon vésztározók építésére, de a környezetvédõk nyomására a terveket ejtették. Ezek után pár évvel elöntötte a Rajna Köln belvárosát. Akkor a környezetvédõk mélyen hallgattak, hogy õk érték el azt a katasztrófát. Sajnos azt lehet mondani, hogy katasztrófának kell történnie ahhoz, hogy árvízvédelem terén érdemi beavatkozások indulhassanak el.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188192 - 2013-06-04 10:33:23)
Ha úgy érted, hogy a -teszem azt- 1729-ben bekarcolt vonalat elérõ vízszint akkoriban nagyobb vízhozamot jelentett, mint most, akkor igazad van.
A gátak közé szorított, parttalan szétterülésében megakadályozott víztömeg nyilván magasabbra emelkedik. Azt mondják, az is baj, hogy az urbanizáció miatt nagy területek le vannak aszfaltozva, betonozva, ezért itt a víznek talajba való leszivárgása akadályoztatott. Ennek következtében az rapidan lefolyik a lejtõs felszíneken, az árvízi csúcsok magasabbak, ellenben rövidebb idõtartamúak lesznek.
A passau-i képeket látva az ember azon gondolkodik, vajon a német vízügy nem mûködik megfelelõen, vagy nem is lehetséges az ilyen árvizek ellen védekezni egyáltalán.
Az tény, hogy a középsõ folyószakaszra (Kárpát-medence) érve az árvízi csúcsok ellaposodnak.
Biztos, hogy ilyen mértékû elöntés nálunk szinte elképzelhetetlen. Gyõrben, vagy Szegeden nem csónakáznak a város utcáin. Hogy ez mennyiben köszönhetõ az elõbbi jelenségnek, ill. a hazai folyószabályozásnak, vízügynek, nem tudnám megmondani. Ha ez utóbbinak köszönhetõ, le a kalappal elõtte! [esõ]
Ja, még annyit, hogy az ilyen közlések: 1000 év legmelegebb júliusa, 1000 év legenyhébb tele szintén ellenõrizhetetlenek. Standard mérések híján, talán a nagyon öreg fák évgyûrûinek vizsgálatából lehet következtetéseket levonni, ezek azonban szükségszerûen bizonytalanok.
Ha úgy érted, hogy a -teszem azt- 1729-ben bekarcolt vonalat elérõ vízszint akkoriban nagyobb vízhozamot jelentett, mint most, akkor igazad van.
A gátak közé szorított, parttalan szétterülésében megakadályozott víztömeg nyilván magasabbra emelkedik. Azt mondják, az is baj, hogy az urbanizáció miatt nagy területek le vannak aszfaltozva, betonozva, ezért itt a víznek talajba való leszivárgása akadályoztatott. Ennek következtében az rapidan lefolyik a lejtõs felszíneken, az árvízi csúcsok magasabbak, ellenben rövidebb idõtartamúak lesznek.
A passau-i képeket látva az ember azon gondolkodik, vajon a német vízügy nem mûködik megfelelõen, vagy nem is lehetséges az ilyen árvizek ellen védekezni egyáltalán.
Az tény, hogy a középsõ folyószakaszra (Kárpát-medence) érve az árvízi csúcsok ellaposodnak.
Biztos, hogy ilyen mértékû elöntés nálunk szinte elképzelhetetlen. Gyõrben, vagy Szegeden nem csónakáznak a város utcáin. Hogy ez mennyiben köszönhetõ az elõbbi jelenségnek, ill. a hazai folyószabályozásnak, vízügynek, nem tudnám megmondani. Ha ez utóbbinak köszönhetõ, le a kalappal elõtte! [esõ]
Ja, még annyit, hogy az ilyen közlések: 1000 év legmelegebb júliusa, 1000 év legenyhébb tele szintén ellenõrizhetetlenek. Standard mérések híján, talán a nagyon öreg fák évgyûrûinek vizsgálatából lehet következtetéseket levonni, ezek azonban szükségszerûen bizonytalanok.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188190 - 2013-06-04 10:31:24)
Szóval még egyszer:
Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a múltban milyen magasan volt a víz teteje. Lehet, hogy ma egy magasabb vízállás jóval kisebb vízhozamot jelent a szabályozások által kialakított szûkebb medrek miatt, mint ahogy írod. (Szerintem is inkább vízhozamot kéne nézni egyébként.)
De tekintsünk el a vízhozamtól, meg a meder alakjától, és nézzük pusztán a vízállást. Azt ugye úgy mérjük, hogy a mércérõl leolvassuk, a mércének a nullpontja pedig egy fix tengerszint feletti magasságon van. Ha ez a nullpont 500 év alatt nem változott, akkor az adatok összehasonlíthatóak egymással. Amit nem tehetünk meg, az az, hogy a vízállásból ugyanazzal a képlettel számoljuk ki a vízhozamot a teljes adatsorra. Hisz egy szabályozás, mederátalakítás egyenes következménye, hogy a kettõ közötti arányossági tényezõ megváltozik.
Márkó jól írta le egyébként a helyzetet.
Floo: egyébként egy szabályozatlan folyó esetében szerintem épp alacsonyabb lenne a vízállás ugyanakkora vízhozam esetén, hiszen nincsenek gátak, amelyek szûk keresztmetszetben tartanák a vizet, az árhullám szétterülne az ártéren. (Egy-egy nagy tiszai árhullám esetén pl. szinte az egész Nagykunság, vagy a Rétköz víz alá tudott kerülni, vagy a Dunai árhullámok a mai pesti területet pl. 1000 éve simán beterítették kb. a mai Kistarcsáig.)
Szóval még egyszer:
Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a múltban milyen magasan volt a víz teteje. Lehet, hogy ma egy magasabb vízállás jóval kisebb vízhozamot jelent a szabályozások által kialakított szûkebb medrek miatt, mint ahogy írod. (Szerintem is inkább vízhozamot kéne nézni egyébként.)
De tekintsünk el a vízhozamtól, meg a meder alakjától, és nézzük pusztán a vízállást. Azt ugye úgy mérjük, hogy a mércérõl leolvassuk, a mércének a nullpontja pedig egy fix tengerszint feletti magasságon van. Ha ez a nullpont 500 év alatt nem változott, akkor az adatok összehasonlíthatóak egymással. Amit nem tehetünk meg, az az, hogy a vízállásból ugyanazzal a képlettel számoljuk ki a vízhozamot a teljes adatsorra. Hisz egy szabályozás, mederátalakítás egyenes következménye, hogy a kettõ közötti arányossági tényezõ megváltozik.
Márkó jól írta le egyébként a helyzetet.
Floo: egyébként egy szabályozatlan folyó esetében szerintem épp alacsonyabb lenne a vízállás ugyanakkora vízhozam esetén, hiszen nincsenek gátak, amelyek szûk keresztmetszetben tartanák a vizet, az árhullám szétterülne az ártéren. (Egy-egy nagy tiszai árhullám esetén pl. szinte az egész Nagykunság, vagy a Rétköz víz alá tudott kerülni, vagy a Dunai árhullámok a mai pesti területet pl. 1000 éve simán beterítették kb. a mai Kistarcsáig.)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188189 - 2013-06-04 10:16:3
A max. árvízszintekkel ott is baj van, hogy az árvízmentesítési idõszak elõtt az árvizek nem voltak gátak közé szorítva, így lényegesen nagyobb területen folyhattak szét, ami azonos vízhozam mellett alacsonyabb max. szinteket és ellapultabb árhullámokat okozott. Az árvízmentesítést csak erõs központi hatalom mellett rendszer szintû tervek alapján lehet kiépíteni, a helyi árvízmentesítéseknek sok eredménye és hatása max. vízszintekre nem lehetett. Azt nem tartom valószínûnek, hogy a fejedelemségekre széttagolt német területeken az árvízszinteket befolyásoló árvízvédelmi rendszert lehetett volna kiépíteni és fõleg üzemeltetni.
Beragadt ciklon: Bár nem okozott árvizet, de a 80-as évek végén(?), 90-es évek elején(?) egy nyár elején hetekig felettünk halódott egy sekély ciklon. Értsd: 2-3 héten keresztül. Gombászkorszakom miatt emlékszem rá: akkoriban csak azért figyeltem az idõjárást.
Szerk: most látom, hogy Floo megelõzött
Szerk-2: Hogyan mérték (?)régen a maximális árvízszinteket: Bevésték az épületek falába, mint Budán: Eddig ért a víz az úr .... évében.
A max. árvízszintekkel ott is baj van, hogy az árvízmentesítési idõszak elõtt az árvizek nem voltak gátak közé szorítva, így lényegesen nagyobb területen folyhattak szét, ami azonos vízhozam mellett alacsonyabb max. szinteket és ellapultabb árhullámokat okozott. Az árvízmentesítést csak erõs központi hatalom mellett rendszer szintû tervek alapján lehet kiépíteni, a helyi árvízmentesítéseknek sok eredménye és hatása max. vízszintekre nem lehetett. Azt nem tartom valószínûnek, hogy a fejedelemségekre széttagolt német területeken az árvízszinteket befolyásoló árvízvédelmi rendszert lehetett volna kiépíteni és fõleg üzemeltetni.
Beragadt ciklon: Bár nem okozott árvizet, de a 80-as évek végén(?), 90-es évek elején(?) egy nyár elején hetekig felettünk halódott egy sekély ciklon. Értsd: 2-3 héten keresztül. Gombászkorszakom miatt emlékszem rá: akkoriban csak azért figyeltem az idõjárást.
Szerk: most látom, hogy Floo megelõzött
Szerk-2: Hogyan mérték (?)régen a maximális árvízszinteket: Bevésték az épületek falába, mint Budán: Eddig ért a víz az úr .... évében.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188188 - 2013-06-04 10:11:44)
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a folyók szabályozva lettek, elvileg ez a mostani vízállás egy szabályozatlan folyón még nagyobb lenne!
Felmerül a kérdés, ha a vízállás esetén kételkedünk abban, hogy mennyire megbízható egy 200-300-400 évvel ezelõtti vízállás adat, akkor a az nem merül fel senkiben, hogy vajon hõmérséklet és a csapadék mérésben is standard feltételek voltak-e a múltban?
Ugyanolyan magasságban, ugyanolyan helyen, ugyanolyan mûszerrel, ugyanabban az idõben, ugyanolyan árnyékolási technikákkal?
Szerintem mindenkinek égnek állna a haja, ha látnánk, hogy 50-100-150-200 évvel ezelõtt hogyan és miket méregettek!
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a folyók szabályozva lettek, elvileg ez a mostani vízállás egy szabályozatlan folyón még nagyobb lenne!
Felmerül a kérdés, ha a vízállás esetén kételkedünk abban, hogy mennyire megbízható egy 200-300-400 évvel ezelõtti vízállás adat, akkor a az nem merül fel senkiben, hogy vajon hõmérséklet és a csapadék mérésben is standard feltételek voltak-e a múltban?
Ugyanolyan magasságban, ugyanolyan helyen, ugyanolyan mûszerrel, ugyanabban az idõben, ugyanolyan árnyékolási technikákkal?
Szerintem mindenkinek égnek állna a haja, ha látnánk, hogy 50-100-150-200 évvel ezelõtt hogyan és miket méregettek!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188187 - 2013-06-04 10:09:42)
A medernek épp, hogy a legmeghatározóbb szerepe van! Ha nincs nagy ártér akkor is magasabba folyó vízállása. Fõleg úgy ha gát is van a folyó mentén. Ha nem lenne ott a gát szétterülne a víz, de így a mederben tartja magasabb vízállással. Árvizeknél inkább vízhozamot kellene nézni, mintsem vízmagasságot. 500 év alatt meg nincs olyan, hogy minden tényezõ változatlan maradt volna. ugyanott ugyanakkora gát, ugyanolyan mély és széles meder...
Nincs olyan, ami jobban torzítaná a valóságot, mint a Statisztika.
A medernek épp, hogy a legmeghatározóbb szerepe van! Ha nincs nagy ártér akkor is magasabba folyó vízállása. Fõleg úgy ha gát is van a folyó mentén. Ha nem lenne ott a gát szétterülne a víz, de így a mederben tartja magasabb vízállással. Árvizeknél inkább vízhozamot kellene nézni, mintsem vízmagasságot. 500 év alatt meg nincs olyan, hogy minden tényezõ változatlan maradt volna. ugyanott ugyanakkora gát, ugyanolyan mély és széles meder...
Nincs olyan, ami jobban torzítaná a valóságot, mint a Statisztika.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188186 - 2013-06-04 10:09:35)
A Duna ott felsõszakasz jellegû, nagy mederátalakítás nem történt. Jelentõs mederszûkülés közép- és alsószakasz jellegû szakaszokon történt a szabályozások során, pl. nálunk. Véleményem szerint helytálló egy ilyen hosszú idõsor ott, míg nálunk már kevésbé mondhatnánk el ezt pl. a Tiszán.
A Duna ott felsõszakasz jellegû, nagy mederátalakítás nem történt. Jelentõs mederszûkülés közép- és alsószakasz jellegû szakaszokon történt a szabályozások során, pl. nálunk. Véleményem szerint helytálló egy ilyen hosszú idõsor ott, míg nálunk már kevésbé mondhatnánk el ezt pl. a Tiszán.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188185 - 2013-06-04 10:08:44)
Értem, hogy mire gondoltok, de megfogalmazom másképp a sajátomat (mert talán félreérthetõ lett):
Szóval: ha 500 éve, meg ma is megmérik egy-egy vízállás tengerszint feletti magasságát, és azt látják, hogy ugyanannyi, akkor az a vízmércén is ugyanannyi lesz (ha az 500 év alatt nem nyúltak a vízmércéhez).
Valóban nem árt tudni, hogy pl. hogy mértek 1501-ben akár tengerszint feletti magasságot, illetve meg kéne nézni magát az "állomástörténetet" is, ha van ilyen. De ha jól emlékszem, már akkor is létezett földmérés, tehát tartom, hogy olyan nagyon nagy hibák akkor már nem voltak a vízmérésben. (Passau ráadásul hegyek között van, tehát ott maga az ártér sem változhatott túl nagy mértékben.)
Sze: becko8:
Passau óvárosa (ami ráadásul a városnak nem is csak egy pici része) pl. alig változott a középkor óta, nem véletlenül az egyik legszebbnek tartott város talán egész Európában, kb. egybefüggõ mûemlék az egész. (Ha lesz sok pénzem, tuti elmegyek oda, anyum már volt ott egyszer régen.)
A másik, hogy ne keverjük a vízhozamot a vízállással (legalábbis ezt vélem felfedezni). A vízállásrekord nem jelent vízhozamrekordot, és a vízhozamrekord nem jelent vízállásrekordot. Nagyjából ezt írod Te is, de a sajtó vízállás-rekordról beszél. Én sem azt mondom, hogy most tuti rekord van, csak azt, hogy ha 1501 óta mérték a vízállást, akkor valószínûnek tartom, hogy 1501 óta ugyanott van a vízmérce nullpontja, másképp nem lenne értelme mérni sem. (Ha valamiért valamikor megváltoztatták a nullpont helyét, ami szerintem butaság lenne, akkor az adatsor csak attól kezdve lehet elfogadható.)
Értem, hogy mire gondoltok, de megfogalmazom másképp a sajátomat (mert talán félreérthetõ lett):
Szóval: ha 500 éve, meg ma is megmérik egy-egy vízállás tengerszint feletti magasságát, és azt látják, hogy ugyanannyi, akkor az a vízmércén is ugyanannyi lesz (ha az 500 év alatt nem nyúltak a vízmércéhez).
Valóban nem árt tudni, hogy pl. hogy mértek 1501-ben akár tengerszint feletti magasságot, illetve meg kéne nézni magát az "állomástörténetet" is, ha van ilyen. De ha jól emlékszem, már akkor is létezett földmérés, tehát tartom, hogy olyan nagyon nagy hibák akkor már nem voltak a vízmérésben. (Passau ráadásul hegyek között van, tehát ott maga az ártér sem változhatott túl nagy mértékben.)
Sze: becko8:
Passau óvárosa (ami ráadásul a városnak nem is csak egy pici része) pl. alig változott a középkor óta, nem véletlenül az egyik legszebbnek tartott város talán egész Európában, kb. egybefüggõ mûemlék az egész. (Ha lesz sok pénzem, tuti elmegyek oda, anyum már volt ott egyszer régen.)
A másik, hogy ne keverjük a vízhozamot a vízállással (legalábbis ezt vélem felfedezni). A vízállásrekord nem jelent vízhozamrekordot, és a vízhozamrekord nem jelent vízállásrekordot. Nagyjából ezt írod Te is, de a sajtó vízállás-rekordról beszél. Én sem azt mondom, hogy most tuti rekord van, csak azt, hogy ha 1501 óta mérték a vízállást, akkor valószínûnek tartom, hogy 1501 óta ugyanott van a vízmérce nullpontja, másképp nem lenne értelme mérni sem. (Ha valamiért valamikor megváltoztatták a nullpont helyét, ami szerintem butaság lenne, akkor az adatsor csak attól kezdve lehet elfogadható.)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188184 - 2013-06-04 10:02:3
De vajon össze lehet hasonlítani az 500 évvel ezelõtti mérést a mostanival...?
Lehet egy öreg templom oldalán ott a jelzés, hogy ilyen magas volt a víz, de az a víz ugyanazon gátak között folyt, ugyanazon tereptárgyak, házak, utcák, stb. voltak, valószínûleg nem...
Valószínû, bár nem tudom, de most sokkal szûkebb helyen kell elfolynia az adott vízmennyiségnek mint akkor, tehát ez magasabb vízállást eredményez, tehát elképzelhetõ, hogy az 500 évvel ezelõtti áradás volt nagyobb, volt nagyobb vízhozama...Nem tudom csak találgatok, de valóban kár mindig rekordokat hajhásznunk...
Az jut eszembe az árvíz kapcsán, hogy néhány ezer évvel a Nílus rendszeres éves áradásait az Egyiptomiak milyen szépen ki tudták használni, és mennyire is szükség volt rá... manapság meg csak igyekszünk minél gyorsabban elvezetni a vizet... hát...
De vajon össze lehet hasonlítani az 500 évvel ezelõtti mérést a mostanival...?
Lehet egy öreg templom oldalán ott a jelzés, hogy ilyen magas volt a víz, de az a víz ugyanazon gátak között folyt, ugyanazon tereptárgyak, házak, utcák, stb. voltak, valószínûleg nem...
Valószínû, bár nem tudom, de most sokkal szûkebb helyen kell elfolynia az adott vízmennyiségnek mint akkor, tehát ez magasabb vízállást eredményez, tehát elképzelhetõ, hogy az 500 évvel ezelõtti áradás volt nagyobb, volt nagyobb vízhozama...Nem tudom csak találgatok, de valóban kár mindig rekordokat hajhásznunk...
Az jut eszembe az árvíz kapcsán, hogy néhány ezer évvel a Nílus rendszeres éves áradásait az Egyiptomiak milyen szépen ki tudták használni, és mennyire is szükség volt rá... manapság meg csak igyekszünk minél gyorsabban elvezetni a vizet... hát...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat