Földtan

Mûsor van az El Hierro-n (Kanári-szk): Link Link
Megmozdult a Hekla is (Izland): Link

Az jó fagylefolyású lenne, lehetne rajta kivit termelni .
Amúgy:
2010-ben is felmerült - ha jól emlékszem -, hogy a talajban lévõ rengeteg víztöbblet súlya esetleg nem elhanyagolható mértékben emeli a kõzetnyomást az alatta lévõ rétegekben, esetleg erre reagálhatott a kéreg. Az osztrák és a magyar rengés 7km mélyen volt, a Dinári-hg rengései mind vagy 2, vagy 10km-en, ezek asszem nem olyan nagy mélységek. (Bár ezek az adatok nem tûnnek a legmegbízhatóbbaknak: Link .) Egyébként ma is volt hajnalban Boszniában, a montenegrói határ közelében egy 3,6-os.
Egy szakértõ kiigazítására azért kíváncsi lennék .

Egy alagútról gondoskodjál, ha még nem tudnád, sokszor áthaladtam már, és remélem még sokszor áthaladok Becsehelyen, amikor Horvátországba megyek. Gyönyörû a környezet, ahol élsz!

Vegyük inkább a lassabb verziót; Izlandihoz hasonlóan forró vizes gejzírek fakadnak fel a talajból,és be lehetne fedni-kötni az egész környéket talajfûtéses rendszerbe,több ezer hektárnyi trópusi növény Mekkája lenne.

Nano nem tudom!
A friss számításaim szerint rekordsebességgel fog felgyûrõdni 10 éven belül egy hegyvonulat, aminek a csúcsa 2-3000 méterrel magasabb lesz, mint a Mount Everest, és a legmagasabb csúcs éppen itt lesz Becsehely térségében!

Persze hogy készül! Egy nagyszabású remekmû formálódik a szemünk elõtt; egy új szuperkontinens. A kezdeti triász/jura maszatolás után (a Tethys bezáródása) nagyjából a krétában veselkedett neki komolyabban a Mesterasszony (Gaia). De sajnos el kell, hogy keserítselek, Floo...mi a végeredményt nem fogjuk látni. Pedig szép hegységrendszer lesz majd a mostani fügeérlelõ zalai dombok helyén.

Január 17-én itt Érsekújvár mellett is volt egy 3,4-es erõsségû földrengés.Link

Hûû gyerekek, múltkor itt volt Zalában, elõtte Bécsben, most meg Karintiában.....valami készül!

Földrengés (4.5-ös) Ausztriában ma 14:35-kor Link

Én meg azon csodálkozom, hogy ezen kívül Link nem találtam írást róla. Soprontól kb 30 km-re egy 3,6-os rengés, és nincs magyar híradás róla, vagy csak én nem veszem észre

Csodálkoztam, hogy miért érzek remegést... hát, mozog a föld... Link

10:50-kor Földrengés volt Érsekújvár mellett: Link Link

A képek nagyon jók, de hozzáolvasni inkább ezt ajánlom: Link .

Link

Japán, 7,3-as erõsségû földrengés!
Cunami riadó is volt, a partmenti településeket kiürítették a várható 0,5-2m-es hullámok miatt.
Sendai és térségét érinti.

Nézzük a kollégákkal és jelzem, ha valami okosat kisütöttünk.

A kisebb, féregszerûek kb kisujjnyi vastagságúak, a legnagyobbak pedig ökölnyi, kétökölnyi nagyságúak.

Mekkorák ezek a konkréciók?

Sósav ugyan nem volt izzhon, csak ecet, de azzal is egyértelmûen pezseg. Amit még nem említettem, hogy közvetlenül a réteg fölött, ahol ezeket a "gumókat" találtuk, fehér lepedékszerû anyag volt hálószerûen a rögek rései között, gondolom ez is mész lehetett. (Hasonlóan mint amikor egy gomba átszövi a talajt)

Na igen! Azonban löszbabával kapcsolatban hasonló a véleményem, nem éppen típusos löszbabáknak néznek ki.

99,9% valószínûséggel pezsegni fog. Ha nem meszes, mi más lenne? Ha vasásvány cementálná, akkor rozsdaszínû lenne, kovából pedig bajosan kerül bele "csak úgy" ennyi egy agyagos talajba.

Meg lehetne csepegtetni sósavval, pezseg-e? Ez némiképp igazolhatná hogy meszeskonkréciók-e, de nem látszanak annak.

Érdekes doktori értekezés, a védés december 18-án lesz:

Link

Köszönöm a válaszaitokat. Egyébként a termõréteg alatt (kb 30-40cm) már száraz volt a talaj szinte faragni kellett, mert az ásó sem akart belemenni, csak a mészkonkréciók (most már tudom mik ezek ) alatt kezdett jól áshatóvá válni a szerkezet.

Utólag én is beszerkesztettem egy valószínût.

Szerk: az ember fiának hamarabb jár a szája, mint ahogy végiggondolná a dógokat.

Ezt ránézésre nem mondanám meg, abból indultam ki, hogy ha Vikarel agyagot írt, akkor az tényleg agyag.


(Löszbabához képest egyébként nagyon hosszúkásnak tûnik egyik-másik.)

Az agyagod valószínûleg lösz, a kövek löszbabák.

Mészkiválások, amik valószínûleg egykori gyökerek helyén visszamaradt, lazább szerkezetû zónákban alakultak ki. (Ha valóban gyökerek helyét töltik ki, akkor rhizokonkréció névre hallgatnak.) Azért kötõdhetnek ennyire egy szinthez, mert a kapillárisokban felfelé szivárgó, közben párolgó talajoldatok valamikor épp itt érték el a CaCO3-ra való telítettséget.

A hétvégén kútfúrás iszapjának tárolására egy elég mély gödröt ástunk egy agyagos területen. Kb 120-150 cm mélységben (ebbe a mélységbe vonultak a földigiliszták is telelni) az agyagrétegben megkövesedett agyagdarabokat "köveket" találtunk. Sem felette, sem mélyebben nem találtunk ilyenket. Kérdésem, hogy mik ezek és hogy keletkeztek? Link Link Link Link A "köveket" kettétörve a belsejük üreges, sugárszerûen repedezett. Olyan mintha egy az agyagrétegbõl kioldódott hígabb anyag töltötte volna ki a mélyben található kisebb üregeket, majd ezek késõbb kiszáradtak volna.

Azt is kiszámoltam most a Clausius-Clapyron-ból, hogy ezen a nyomáson a nitrogén forráspontja még mindig csak 2,98K, az oxigéné meg 3,69K, tehát gáz fázisú marad. Inkább a magas hõmérséklet miatt az atomok (pláne a molekulák) egyben maradásával lehet gond.

(Közben nem értettem, miért nem jön ki ugyanaz a nyomás, mint tegnap este: az utolsó sorból lemaradtak a p0-k, ezt javítottam: Link

Na, jól bedobtam a témát!

Na ez már nem olyan, mint az én szöszmötölésem És a mõmérséklet figyelembevételével együtt is sokkal hihetõbb az érték.

Megpróbáltam egy olyan levezetést adni, amely a mélységgel száraz-adiabatikusan melegedõ levegõ hõmérséklet-profilját is figyelembe veszi, és ezzel módosítja a "szokásos" barometrikus magasságformulát. (Lujó mondta, hogy meteo-soknak megtanítják, hogyan kell ezt levezetni; én eddig ilyennel nem találkoztam, viszont a fizikusoknak általánosságban tanítanak diffegyenlet-megoldási módszereket, ahol elmondják azt is, hogyan kell használni a Bronstejn 21. fejezetét .)
Én a középpontban kb. 31100 K hõmérsékletet és 1,377 TPa nyomást kaptam.

Levezetés képletekkel: Link
Leírás:
(1): Homogén sûrûségûnek tekintett Föld esetén a gravitációs gyorsulós a Föld belsejében (a=6378160 m a Föld sugara, M=5,974E+24 kg a Föld tömege)
(2): Száraz-adiabatikus hõmérsékleti gradiens (c_pd=1005 J/K)
Behelyettesítjük (1)-et (2)-be, ebbõl lesz (3).
(3) általános megoldása a (4).
(5): Határfeltétel a (4) partikuláris megoldására: a 'C'-t lecseréljük a T0 (2m-es globális átlag)hõmérsékletre. Ebbõl kapjuk a (6) egyenletet. Ez egy fontos eredmény lesz. (Mellesleg ez azt adja, hogy a Föld középpontjában kb. 31100°C-kal lenne melegebb, mint itt a felszínen.
(7): Hidrosztatika alapegyenlete.
(: Ideális gáz állapotegyenlete. (R_d=287 J/K a specifikus gázállandó)
Helyettesítsük (-at (7)-be, ekkor a barometrikus magasságformula diffegyenletét kapjuk, ez a (9).
Ebbe belerakva (1)-et és (6)-ot, kapjuk (10)-et.
A változók szétválasztása és némi átrendezés után (11)-hez jutunk.
Ennek általános megoldása a (12). [jobb oldal a bronstejn 8. kiadás, 1052.o. 61. képlet alapján]
(13): exponencializáljuk (12)-t
(14): Határfeltétel a (13) partikuláris megoldására: a 'C'-t lecseréljük a p0 normál légköri nyomásra. Ebbõl kapjuk a (15). egyenletet. Ez a nyomásra a Föld középpontjában 1,377E+12 Pa /1,377 TeraPascal/ értéket ad.

Még annyit, hogy nyilván kijöhet nagy szám is, mert ugye az ilyen "játékos" példafeladatokban nem számolunk az anyag sok fizikai tulajdonságával (pl fázisátalakulások - nitrogénnél azt hiszem 30-40 GPa körül ez megtörténik stb.)

dp/dm =-Gm/(4pi*r^2), integrálás után p=G/(4*pi*r^2)*M^2/2, ebben az esetben r=R. Elvileg egy nagy szám jött ki (~3*10^23 Pa), de a vindózos számológéppel szoktam ám félreütögetni, meg ennyi sör után amúgy sem csoda
Ha nem jó, akkor nem. Holnap ránézek...

Egyetemes gáztörvény: P1*V1/T1=P2*V2/T2. Feltételezzük, hogy a levegõ a vizsgált körülmények között gáz állapotban marad, egyes komponensei sem cseppfolyósodnak- a vizsgált körülmények között érvényes a Gáztörvény.

Bõdületes nagy baromságot nem lehet csinálni a következõkkel, de durva közelítések:
- A g értékét a Föld középponttól a felszínig 0-tól 9,81-ig lineárisan változónak tételezzük fel.
- Feldaraboljuk a Földközéppont és a felszín közötti távolságot méteres darabokra.
- A hõmérséklet változását 300 K és 6000 K között lineárisnak tételezzük fel.

- A felszíntõl lefelé méterenként kiszámoljuk az egységnyi területû adott szint felett levõ légoszlop SÚLYÁT, nem tömegét, f(g,T,(r)) .

Ezt elvégezzük méterenként a Föld középpontjáig.

Az algoritmus nem bonyolult, a számítógép sem un bele.

Viszont igen lényeges a légsürüség botrányos növekedése és ezzel a nyomásnövekedés "gyorsaságának" növekedése is. A sürüség figyelembevétele nélkül abból lehet kiindulni, hogy a légnyomás kb. 5,5 km-enként megduplázódik, azaz a kb. 6350 km-es földsugár esetén kb. 1155-ször. Ebbõl kb. 2,45x10^347 bar adódik... Viszont a sürüséggel... Eleinte ugyanis a sürüség úgy változik, hogy 1 barnyi nyomásnövekedés néhány 100 m-en belül történik, de minél mélyebben vagyunk, ez annál durvább lesz... sok-sok (de még csak néhány %-nyi) km mélyen már pár méteren belül 1 barral nõ a nyomás.
Kicsit elszaladva a lóval... exponeciális összefüggésbõl kiindulva feltételezhetõ akár, hogy a nyomás végtelen értéket vesz fel, miközben a gravitáció nullára csökken. Még a végén egy fekete likat is találunk ott

Nagyságrenben nincs különbség, de válójában azt hiszem, hogy van egy kétszeres szorzó (a valódi nyomás javára).

Gyanús nekem ez a lyuk... Lehet, hogy van egy megoldásom, de még át kell gondolnom, nehogy óriási baromságot írjak (ilyen témában, ahol a 0 és a végtelen megjelenik, könnyen lehet )

Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.

Egy gramofon tölcséres hsz.-et adok rá.

Érdekes téma ez, és ha valaki neheztelne rá,ne támadjuk le.
Hát a felvetett kérdés is fantasztikus, eddig még csak tízen kilométerre hatoltak le a Föld-kéregbe. Nemrég olvastam egy újabb szuper le fúrásról, de nem találtam infót. A legutóbbi,talán publikus;
Link
Ez csak a felszíni kapirgálás, mi lenne kb. csak 50 km. mélyen? Elolvadna a fúróhegy...

1979-ben az oklahomai Bertha Rogers mélyfúrás tartotta a világrekordot 9583 m-rel. 1983-ban a Kola-félszigeti fúrólyuk elérte a 12 000 méteres mélységet, ekkor a fúrást leállították egy évre az 1984-ben Moszkvában megrendezett Nemzetközi Geológiai Kongresszusig. A fúrást 1984. szeptember 27-én folytatták, azonban 12 066 m-nél a fúrócsõ elcsavarodott és egy 5000 m-es darabja leszakadt bennmaradva a fúrólyukban. A fúrást késõbb újra kezdték 7000 m-rõl, 1989-ben a fúrófej 12 262 méteres mélységet ért el. Úgy számoltak, hogy még 1990-ben elérik a 13 000 métert és 1993-ban a tervezett 15 000 métert. Ezzel szemben, mivel a hõmérséklet a várt 100 °C helyett 180 °C értékre emelkedett, a további mélyítést megvalósíthatatlannak ítélték és a munkát leállították 1992-ben. Számítások szerint a tervezett 15 000 méteren a hõmérséklet 300 °C-ra nõtt volna, ezen a hõmérsékleten pedig a fúrófej már nem mûködött volna.

Hú de jó kérdés ez Fogalmam sincs róla még második blikkre sem

Ilyen típusú problémáknál, ideális gázt feltételezve ugye kiindulhatnánk a hidrosztatikai egyensúlyra a dP/dr= -ró*g -ból. Csak sajnos itt a legnagyobb gond(om), hogy a g-t felbontva az integrálban r0-on belüli tömeget nem a ró sûrûségû közeg adja. Nyilván a csillagászatban nem léteznek ilyen inhomogén testek, szóval ezen még kicsit gondolkodnom kell. Vagy valami egyszerû dolog, amit már rég elfelejtettem. Bedobok egy kávét, oszt kigondolom

Godazoli kérdését úgy értelmezem, hogy nem kõzetnyomásról van szó, hanem egy Földközéppontig lefúrt levegõvel teli luk talpponti légnyomásáról. Szerintem a gravitációs gyorsulás (g= f(r, ró(r)) !!!, hogyan kell a metnet szövegszerkesztõjével a görög betûket kicsalogatni??,) Földközépponttól végtelenig integráljából meg az egyetemes gáztörvénybõl kéne kiszámolni. A felszíni átlagos légnyomás peremfeltétel, az eredménybe szerintem még az is belepofázik, hogy milyen hõmérsékleti görbét veszünk fel a felszíntõl a Földközéppontig.

Szerk: Szerintem még hangszórót sem kapok ezért a válaszért

Szerk-2, meteorológusok biztos tanulják, hogy: Hogyan kell a "nyugvó" levegõ nyomását kiszámolni a felszíntõl való távolság függvényében, f(h), amiben valahol ott van, hogy g=f(h)

Én is elgondoztam ezen, a nyomás irdatlan nagy lenne, kétoldali hatás ugye. A virtuális felvetés kérdésére nincs válasz.
Vegyük például a Napot, annak csak a felszínén izzó gázok, hélium,stb. látszanak, de a belsejében irdatlan nyomások lehetnének, és a mágneses tömeg-vonzás, Gausok tartják egyensúlyban. Ha majd valami elfogy, felbomlik ugye az egyensúly, neutron csillag marad csak, a legsûrûbb anyag.Addig is több milliárd év.

Itt Link 330-360GPa-t írnak, de ez a kõzetek nyomása. Ha ennek a "kútnak" az oldalát sikerülne megtartani, akkor gondolom a légoszlop súlyából adódó nyomás alakulna ki, már ha egyáltalán gáz fázisú lenne ott a levegõ... azt hiszem ezzel lehetne valahogy kiszámolni: Link de nem vagyok pro, így csak tippelek.

Biztos, hogy nem nullát. A légnyomásnak nincs iránya, így a két oldali légoszlop hatása semmiképp sem "egyenlítené ki" egymást. Szerintem irdatlan nagy nyomás alakulna ki, pont úgy, mint a gázbolygók magjában. Hogy aztán ezt hogyan számítják ki, az jó kérdés... ajánlom Nanovich kollégát.


Persze az sem mindegy, hogy mennyire számolunk a valós feltételekkel, mint pl. az odalenti hõmérséklet. Nem is beszélve a levegõt alkotó gázok kémiai ill. fázisátalakulásáról az extrém körülmények (p, T) mellett.

Na jól körülírtam a választ, ez vizsgán 0 pont lenne.
Elméletileg válaszolva; a középpontban 0 lenne a lég-nyomás, a két, ellenkezõ oldali "légoszlop",a Föld sugár nyomása kiegyenlítõdne.

Közepes földtudományi ismereteim szerint nem is lenne légnyomás, hanem anyag-nyomás. Egy darabig a gázok nyomása növekedik, (lásd D.afrikai gyémánt bányák).
Mélyebben, a gravitáció és a nagy hõmérséklet miatt már nincsenek gázok,a nagy fajsúlyú atomok mint a vas "létezhet". A földkéreg vastagsága,a köpeny óriási tömege, és a mag közti egyensúlyi állapot közt vannak "repedések", -- tûzhányók, földrengések.

Ide is passzol a kérdés, hát bedobom:
Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?

Én a Kõrös völgyrõl mint egy-két tíz km széles konkrét völgyrõl beszélek, a Maros esetében pl. a Battonyát északról megkerülõ feltöltött árokról, vagy a Lõkösházától keletre fekvõ árokról. Szerintem Csúnya egyéb dolgokat produkálna, ha ezek a süllyedése érdemben eltérne a környezetükõl. Engem hidrogeológiai , ezen belül az üledékek által tárolt víz minõsége miatt érdekelnek az ilyen völgyek. A felszíni mikrodomborzatból, amik nagyon jól követik az alaphegység vonulatait a Maros hordalékon elég jó következtetéseket lehetb levonni a rétegvizek minõségére. Sajnos nincs megfelelõ szaktudásom a geológia témában, bennem leggyakrabban csak kérdések merülnek fel.

Ma a címe, elérhetõsége? Köszönöm

De ha már a folyóknál tartunk; az utolsó bekezdésre valaki tud nekem kedvezõ választ? Link