Időjárási visszatekintő

Találtam egy érdekes összefoglalót a legendás 1969-1970-es télrõl.Link Remélem lesz még ilyen mifelénk. Mesélték,hogy a Dunántúlon 3-5 méteres hófalak voltak,tankokkal vitték a kenyeret a falvakba.

Ezek szerint akkor, azon az éjszakán nekünk volt egy induló délnyugati szelünk, az olaszoknak meg nem.
Az olaszoknak viszont van egy tengerük két oldalról, gyakorlatilag körbeveszi õket a tenger, ami egyrészt a nagy víztömeg miatt hõtartalékot képez, másrészt a lehûlõ levegõ és a melegebb víz kölcsönhatása miatt gyorsabban képzõdik köd vagy magasköd, magasabban tartja a légtömeg harmatpontját, így az nehezebben hûl le. Azon a három kritikus éjszakán az említett olasz területek felett kavarogtak kisebb-nagyobb felhõtömbök, így volt, ahol fél éjszakák felhõsek voltak.
Több, ott szokatlan hideget mérõ állomás (1985 óta nem fordultak ott elõ ilyen értékek) van 40-60-80-100 méteres abszolút tszf. magasságban, amik jóval elõnyösebbek ebbõl a szempontból a mi 160-220-300 méteres magasságainkhoz képest.
Tehát mindent összevetve jobb helyzetben volt az említett olasz térség, mint mi, egy -21 fokos iklódbördõcei minimum abszolút értékben sokkal "jobb" érték, mint egy említett olasz térségbeli -14 fok.
Pláne úgy, hogy az Iklódbördõce település területét képezõ szõlõhegyen -12 fok körüli minimum lehetett.
Iklódon a -21 fok az nudli.
A kaposvári -23,2 fok az durvább, ismerve az állomás fekvését és környezetét.

De teljesen mindegy is, milyen körülmények között születettek az értékek, csak úgy egy az egyben hasonlítjuk, hogy egy zalai, tolnai vagy somogyi dombon közel azonos körülmények mellett (vastag hótakaró, hideg légtömeg és derült ég) azonos vagy magasabb minimum volt, mint Bolognában, Modenában, Riminiben, Veronában vagy Firenzében nagy területeken, az egy az egyben is fantasztikus.
Téma részemrõl lezárva!

Sajnos környékemnek nem jött be ez a leálló okklúzió, csak kora délelõtt futotta belõle egy ideig tartó nagyon aprószemû havazáshoz, amely átmenetileg hólepelt adott, ám a fagypont körüli hõmérséklet eltüntette.
Várok tovább.

Itt is 7 cm volt reggel a hótakaró. Kíváncsiságból most is méregettem egy kicsit, nálam 9-10 cm hó van most, napközben azért tömörödött és enyhén olvadt, de már órák óta újra fagy van. Igazi téli idõjárás volt ma eddig.

Reggelre 7cm hó esett. Ma egész nap gyengén havazott, újabb 3cm hullott, de tömörödött is. Estére az összvastagság 9cm lett.
Nekem meglepetés volt ez a mennyiség!
Ezen a télen ez volt a 3. jelentõs havazás. Nem is rossz, az elõzõ évek ínséges idõi után.

Szép vastag hótakaró alakult ki nálam 7cm, a csapadék mennyiség olvasztás után 4,9mm. Most is szépen hull a hó. Hónap és egyben az év csapadék mennyisége 35,2mm ami már most meghaladja januári szokásos értéket.

Ami szerintem azért nem mellékes még, az a szél.
Link
Link
Így viszont lényegében már késõ délutántól, kora estétõl a "felmentõsereg" megérkeztével megváltoztak a szörkomsztenziszek.
Bizonyos részeken föltétlenül, -amibe a két, sokat emlegetett dombi mérõállomás mindenképpen beleesik, és amelyek ugye -12 - -13 közötti °C-ot regisztráltak.
Valószínûsíthetõen tehát az összehasonlításban szerepelt olasz területeken ilyen "áramlat" nem bonyolította a képletet.
[ettõl függetlenül elképzelhetõ, hogy a déli szél nélkül sem süllyedt volna már sokat a t, de erre azért mérget nem vennék].

(És igaz, az alacsonyabban fekvõ részek még estig sem bírták ki).

Jóllehet, dunántúli területeket említettél, a 2 amatõr, zalai dombi mérõállomáson kívül, csak a teveli és az árpádtetõi hivatalos adat áll rendelkezésemre.
Hogy az ottani ~ -13 fokos értékek alkalmasak-e már az összehasonlításra, azt nem tudom.

Semmiképpen nem az inverzió érdemeit lebecsülve jegyeztem meg.
Az alacsonyabban fekvõ részekhez képest természetesen nagy a differencia, ami valóban figyelemreméltó.

Hát erre most nehezen tudok mit írni, mert ezek szerint nem világos a lényeg.
A terület dombvidék Link Link Link Link , az az állomás, ami -12,8 fokot mért, ezen a területen egy közepes fekvésben van, vannak ennél magasabb és mélyebb fekvések is. (a hõmérsékletektõl függetlenül valami hihetetlenül szép vidék, ahogy keresgéltem pár képet, csak ámulok és bámulok, bárcsak a mi dombvidékeink is ilyen látványt nyújtanának)
Alapvetõen igazad van, persze hogy nem szerencsés, mint ahogy pl. az omsz állomások középhõmérsékleteit egy térképre tenni ugyanígy nem szerencsés, és pont ezért nem szerencsés az esetleges pontokra telepített állomások adatiból klímaterületeket meghatározni. Pont ez benne a lényeg.
Viszont amennyiben igenis szerencsés az összehasonlítás, az az, hogy a Dunántúl dombjai és Olaszország valóban mediterrán vidéke, Bologna, Modena, Ferrara, Ravenna, Firenze környéke külön klímaterület.
Nagyon-nagyon külön klímaterület.
Ennek ellenére azon a környéken a völgyekben, sík vidékeken -15 fokok voltak, amik alacsonyabbak a Dunántúl dombvidékeinek egyes dombjainak -11-12 fokos minimumainál.
Tehát az inverzió felülírta ezt az óriási mezoklímakülönbséget.

Mai T min: -4.9°C, T max : -2.6°C.

Ezek az állomások dombon vannak? Mert ha nem, akkor nem tartom szerencsésnek az összehasonlítást. Fagyzugok vannak Észak-Afrikában is.

Az olaszországi Emilia-Romagna tartományban egy amatõr állomás adatsora a Karácsony elõtti fagyoknál: Link
A mérõ kameráján látható a környezete Link , sûrûn lakott terület.
Ez egy másik Link
Ez meg egy 3. Link
-12-13 fokok sokfelé voltak arrafelé, de a mérõk környezete mind lakott terület, egyet találtam, ami nem településen van, hanem kicsit kijjebb, az a -13,3 fokos érték.
Ezek az értékek alacsonyabbak, mint a Dunántúl dombjainak jobb fekvésû részei.

FIGYELEM!

Az éghajlati naplót töltõknek ismét figyelmébe ajánlom, hogy a 16-ára bejegyzett maximumhõmérséklet az ország DK felén még 15-e este állt be. A napló jól láthatóan sok helyen hibásan lett kitöltve.

A karácsonyi esetet sem javította még ki mindenki!

Kérek mindenkit, hogy tartsa be a napló kitöltésére vonatkozó szabályokat. Ezen szabályok sorozatos megsértése az adatbázisunk elértéktelenedéséhez fog vezetni.

Köszönettel: Cauchy

Hát ez érdekes!
Sármelléken kedden reggel 2 centi havat mértek Link . Én kedd délben haladtam el Sármelléktõl kb. 10 km-re, és valóban olyasmi körüli hó volt.
Másnap meglepve nézem, hogy Sármellék 0 centi havat ad Link , pedig kedd és szerda között 0,6 fok volt a legmelegebb, csapadék nem volt, tehát 2 centi összefagyott jeges hó nem valószínû, hogy teljesen elolvadt 0,6 fokon. Ha el is olvadt egy része, legalább folt kellett volna hogy maradjon.
Aztán a következõ napokon is 0 centi havat adtak Sármelléken Link
Erre ma reggelre meg folt lett Link , miközben nem volt hóesés.
Furcsa!

Eltelt a fél január és a fél tél egyaránt.Elég felemásra sikeredett mindkettõ.A december a maga izgalmas idõjárásával eléggé ismert,és így folytatódott a január is az országban:bõ esõk,bel és árvíz keleten,országos havazás majd erõs enyhülés,olvadás,most anticiklon és lehûlés:volt megint minden.
Pápán -0,6 vagyis átlagos lett a középT,de a keleti területek kb.3 fokos anomáliája pozitívban elég furcsa fejlemény.A csapadék nálam 26,7 mm,kicsit több a szokásosnál,míg keleten ez is vagy 2-3-szoros átlagmeghaladást hozott.Tegnap gyökeres fordulat jött:keleten hidegebb lett mint nyugaton,vagyis talán visszaáll a normális kerékvágás.
A tél eddig a Dunántúli-khg-et(ott átlagos)kivéve 1-2 fokos pluszt mutat,a hátralévõ heteknek keménynek kell lenni,ha átlagos telet szeretnénk.Európában is átformálódott minden.Bejött a modelleknek az ÉK-i AC megerõsödés,de igen aktívak az ÉNY-i ciklonok is.Két nagy központ ütközõzónája lehetünk megint, 950 körüli brit ciklon és 1050 körüli orosz AC küzdelme érdekes lesz...
Már most a kettõ közt az Északi-tengeren vihar tombol 100 km-es déli széllel.A mediciklonok egyelõre igencsak eltûnõben vannak .Itt Pápán nem volt ilyen napsütéses és meleg idõ jan.1 óta,míg az Alföldön keményen fagy és párás-ködös az idõ.Ebbõl hogyan jön a folytatás a jövõ héten(és a tél 2. felében)elég nagy talány .

Régebben kifejtettem,hogy számomra(négy évtized távlatából nézve)sokkal többnek tûnek az évente elõforduló szupercellák,tornádók,árvizek és aszályok stb.mint 3-4 évtizede.Ugyanakkor a telek(legallábbis itt felénk)határozottan enyhébbek,1987 óta "komoly" télre itt Ény-on nem emlékszem,max.néhány hetes"fellángolásra".A nyarakon meg a kánikulai és hõségnapok számának gyarapodását érzékelem(de én sem tudok elõkapni erre vonatkozó megcáfolhatatlan saját vagy nem saját statisztikát ).
Ugyanakkor nem látszik igazából még ebbõl,valami visszafordíthatatlan és végzetes katasztrófa,mint amit tegnap(csak rövid részletét láttam)egy m1-en adott esti film is sugallt.A globális felmelegedés témájából a média lerágott csontot csinált,és olyanok is errõl nyilatkoznak,akik talán azt sem tudják,hogy nyáron miért van melegebb,mint télen?Különösen a világtenger megáradása témakör bántja a csõröm,vagyis,hogy hamarosan a tengerparti települések végveszélybe kerülnek emiatt.Ha ez így lenne,akkor elsõként fél Hollandia víz alá kerülne,hisz a tenger szintje alatt van,de furcsa mód nem hallom,hogy az országot vízelárasztás fenyegetné.Már évtizedek óta azt hallom,hogy Velencének lõttek,mégis megvan.Akkor miért féltsünk más tengerpartokat,ahol korántsem ilyen akut a veszély?
Most úgy érzékelem,hogy(nem megkérdõjelezve a statisztikákat),hogy a napfolthiány megment minket valami további forrósodástól.Ugyanakkor,ha nem lenne melegebb az utóbbi évtized a szokásosnál,akkor most elég szigorú,akár az 1929,1942 vagy 1985-höz hasonló telek lennének.Meggyõzõdésem,hogy ha olyan komoly telek lennének Európában,az sokkal károsabb lenne számunkra,mint a mostani átlagos vagy annál melegebb telek.(Már kifejtettem egyszer,hogy egy mostani,az 1929 februárihoz hasonló idõjárás padlóra tenné az országot:energetikailag,egészségügyileg,közlekedést,mezõgazdaságot és ipari termelést illetõen egyaránt.Most a langyos idõ ellenére is összeomlott Budapest közlekedése,mi lenne fél méter hó és -10 fokos havi közép esetén? )

"ismerjük a bõ száz éve határozottan emelkedõ átlaghõmérsékletet mutató adatokat"

Elvileg Hidegség erre a mondatra tudna érdekeset reagálni, egy hete beszéltem vele telefonon, van egy több mint elgondolkodtató adatsora...igazán beírhatná már!
Hidegség ébresztõõõõ!!

Úgy gondolom egyébként, hogy mindenki annyira el van ájulva ettõl a néhány tizedes melegedéstõl meg a jéghegyektõl meg a sarkok jégviszonyaitól, és szinte minden a melegedés körül forog, hogy ezekrõl a szélsõségekrõl, idõjárási helyzetekrõl, ezek számának változásairól szinte alig hallani.

No igen mi is a szélsõség. Az a baj, hogy szélsõségrõl beszélnek amikor augusztus 20-án heves zivatart vonul végig a fõvároson...Mitõl is szélsõség? Mert több ezren voltak az utcán? Szélsõséges egy - egy téli meleg rekord, hivatkoznak olyan mérõállomásra ahol néhány évtizede, vagy csak néhány éve van mérés. Egy szó mint száz: Értelmezhetõ eredményt adhat e néhány évtizedes idõszak vizsgálata bármely elemeket kiemelve, elõtérbe tolva, és azt bizonyítékként kikiáltva, hogy lám - lám ez a globális felmelegedés következménye? Persze ismerjük a bõ száz éve határozottan emelkedõ átlaghõmérsékletet mutató adatokat, de ez változás adhat e alapot arra, hogy minden extrém jelenséget azonnal a "globális felmelegedés" számlájára írjunk, amikor csak az elmúlt ezer évben voltak ennél erõteljesebb, gyorsabb változások az éghajlatban. Gondolom már unalmas, de ismét csak a Réthly kötetekre tudok utalni, kevés elcseszett évet lehet benne találni amiben ne lehetne találni olyan "szélsõséges " eseményt, ami a médiakórus hisztériáját fel ne élesztené.

Már sokszor laírtam,de nem vesznek egyesek róla tudomást(és 50-100 évente elõforduló kiugró szélsõségeket szajkóznak ,ha valaki szóba hozza),hogy nem az a lényeg,hogy mekkora egy szélsõség(4,6 milliárd év alatt sok lehetett és elég nagyok is),hanem az,hogy mennyire gyakoriak.Sajnos olyan kimutatástról nem hallottam,amely csokorba szedné,hogy hány szélsõség van évente az utóbbi mondjuk 200 évben,mert elõször azt kéne eldönteni,mi a szélsõség?Úgy meg nehéz,hogy egyes vélekedések szerint ilyen nem létezik,hisz ha már egyszer elõfordult a történelemben(modjuk karácsonyi tornádó Budapesten),akkor az már nem szélsõség(ha minden Karácsonykor elõfordul akkor sem)...

Pontosan! Végre olvastam egy olyan mondatot ami már régóta fogalmazódik bennem. Ha így nézzük, gyakran nem átlagos idõjárás van, meg már magában az ÁTLAG szóban is benne van, hogy egy nagyobb tartomány középsõ értéke, bár ha nagyon szõrszálhasogatóak vagyunk, akkor egy csupa ugyanolyan számsornak is van átlaga, pl. 3,3,3 annak 3.

Persze, önmagában egy havi adat, vagy egy januári +17 fok nem jelent semmi rendkívülit. Viszont amennyiben ezen események sorozata áll fenn idõben és térben, akkor az már említést érdemel.

Krisztián összeállítása is mutatja, hogy tulajdonképpen mi is medencénkben valaminek az átlaga, a válasz: a szélsõségek statisztikai kiegyenlítése.

Szép összeállítás! Lehangoló a média által keltett , fel - fel lángoló hisztéria, minden kilengést az u.n. globális felmelegedés (?) számlájára írnak, holott ennél jóval szélsõségesebb idõszakok tettenérhetõk a kárpát medence éghajlatában. Bizonyos értelemben minél fejlettebb az infrastruktúránk, annál inkább ki vagyunk szolgáltatva az idõjárás extrémitásainak.Pl. az 1816 - os tipusu hóvihar most lényegesen több emberi, áldozatot szedne, mint akkoriban. Szinte látom az autópályákon betemetett kocsikat.

Bezzeg.

És ez a sok szélsõség egyértelmûen mutatja az éghajlatváltozást!

Ja ezek a 40-es évek? Húha, akkor nem, mert ez csak a mára igaz..

Dehogy, van még régebbi is ha ezekre gondolsz:-)
1881 jan 13: Link

Ezen a napon mi is volt akkor.

Bírom ezeket az összeállításaidat.

Amikor az öregek mesélnek, hogy "bezzeg régen mekkora telek voltak"(By Cauchy), akkor az enyhe teleket mindig kihagyják, mert azok nem annyira emlékezetesek, mint amikor nagypapám mesélte, hogy úgy ment át a szomszéd utcába a nagymamámhoz udvarolni, hogy létrán mászott át a hófúvás emelte hófalon. Amikor meleg idõ volt télen, arról ugye nincs ilyen emlék.
Kár, hogy nincs idõgépünk.
Kár, hogy a GFS archívumban csak pont 1949-ig vannak meg a térképek, de az látszik, hogy ha nem volt brit anticiklon, akkor enyhe tél volt, mint pl. 48-ban.

Ha már szóba kerültek a régebbi idõk telei, illetve az extremitások mértéke, következzék hát ennek kapcsán egy kis múltidézés.

Én most az 1940-es éveket választottam ki.
Ennek a bõ évtizednek a híres-hírhedt teleit, amikor szélsõségesen hideg idõszakok fordultak elõ, mindenki jól ismeri már, sok szó esett róluk (ilyen volt pl. 1940, 1942, 1947). Igen ám, de mi a helyzet ugyanezen kor szélsõségesen enyhe idõszakaival? Mert hogy olyanok is voltak ekkor, és nem is egyszer.

Január lévén, ezúttal erre a hónapra koncentráltam.
Alább szerepelnek 1939, 1948 és 1949 januárjának bizonyos hazai állomásokra vonatkozó havi legmagasabb hõmérsékletei (zárójelben a hónap azon napja, amikor a maximum beállt).

1939
Szekszárd: 18,3 °C (18.)
Pécs (Pius-kollégium): 18,0 °C (19.)
Királyhalom: 17,9 °C (19.)
Baja: 17,6 °C (19.)
Kaposvár: 17,4 °C (19.)
Elõszállás: 17,2 °C (19.)
Hõgyész: 17,0 °C (19.)
Nagykõrös: 17,0 °C (19.)
Siklós: 17,0 °C (17.)
Pécs (Egyetem): 16,8 °C (19.)
Zalaegerszeg: 16,8 °C (17.)
Lenti: 16,8 °C (17.)
Kunszentmiklós: 16,7 °C (19.)
Kecskemét (Miklóstelep): 16,7 °C (19.)
Balatonarács: 16,6°C (19.)
Gyula: 16,6 °C (19.)
Gyoma: 16,5 °C (19.)
Békéscsaba: 16,4 °C (19.)
Szentlõrinc: 16,3 °C (17.)
Kalocsa: 16,4 °C (19.)
Tótkomlós: 16,1 °C (19.)
Szarvas: 16,0 °C (19.)
Cegléd: 16,0 °C (19.)
Hévízfürdõ: 16,0 °C (17.)

Ebben a hónapban az ország szinte egész területén a havi abszolút maximum-hõmérséklet 10 °C fölött alakult. Sõt, jókora területen 14-15 °C körüli vagy efölötti volt ez az érték.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 17., 18., 19., 20. Vagyis a hónap során valószínûleg néhány napon át uralkodott csak ilyen szélsõségesen enyhe idõjárás.


1948
Sopron (Egyetem): 17,0 °C (14.)
Siklós: 16,0 °C (13.)
Kaposvár: 15,0 °C (24.)
Hódmezõvásárhely: 14,8 °C (14.)
Mosonmagyaróvár: 14,8 °C (14.)
Szentlõrinc: 14,2 °C (13.)
Mohács: 14,1 °C (25.)
Budapest (Postaállomás): 14,0 °C (14.)
Miskolc: 14,0 °C (14.)

Kereken 50 állomáson alakult a havi maximum 12,0 °C fölött, de amint látható, az értékek többsége ezúttal 12 és 15 °C között szóródott.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 4., 7., 8., 12., 13., 14., 24., 25., 26., 27., 30. A maximumok eloszlása itt már sokkal érdekesebb képet mutat: ennek alapján tehát egy igen stabilan enyhe hónap lehetett az a január.


1949
Siklós: 17,3 °C (4.)
Hódmezõvásárhely: 16,6 °C (2.)
Pécs (Pius-kollégium): 16,5 °C (4.)
Királyhalom: 15,6 °C (4.)
Pécs (Repülõtér): 14,7 °C (4.)
Mohács: 14,6 °C (2.)
Szeged (Mezõgazdasági Intézet): 14,6 °C (4.)
Lenti: 14,5 °C (3.)
Mezõhegyes: 14,5 °C (3.)
Szeged (Egyetem): 14,2 °C (4.)
Békéscsaba: 14,2 °C (3.)
Csongrád: 14,0 °C (3.)
Pécs (Misinatetõ): 14,0 °C (4.)

39 állomáson volt 12,0 °C-ot elérõ vagy annál magasabb havi maximum. Ezek jó része ezúttal is 12 és 15 °C közé esik.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 1., 2., 3., 4., 6., 19., 20. Itt pedig a hónap eleje lehetett tehát igen enyhe, illetve egy-két napon még késõbb is visszatért a szokatlan meleg.


Érdekességképpen alább következzenek rendre a Budapestre vonatkozó január havi középhõmérsékletek, 1939 és 1949 között:
1939: +1,5 °C
1940: -7,0 °C
1941: -2,4 °C
1942: -8,7 °C
1943: -4,2 °C
1944: +2,9 °C
1945: -3,5 °C
1946: -2,8 °C
1947: -5,7 °C
1948: +4,2 °C
1949: +1,7 °C

Vagyis látható, hogy olyan igazi, hagyományos értelemben átlagosnak mondható január itt Budapesten nem is fordult elõ ebben a bõ évtizedben! Még a leginkább átlagos-közeli években is legalább 1-2 °C körüli pozitív vagy negatív anomália mutatkozott (1939 és 1949, illetve 1941 és 1946), de az idõszak nagy részében inkább szélsõségesen hideg vagy meleg januárok voltak. (Természetesen itt most csak egyetlen állomásról beszélünk.)

Ilyenek voltak tehát az 1940-es évek januárjai - mindennek nevezhetõk, csak éppen átlagosnak nem.

(forrás:
OMSZ évkönyvek,
www.met.hu)

Szóval nyugodtan megnézheted

Én ezért cseréltem le az Avast-ot, mert az összes keresõvel átnáztük a teljes tartalmat, és nem talált semmit a szerveren, a tartalom nem sérült, és nem fertõzött! Ráadásul nem minden gépen csinálja, szerintem a rejtett gif-ek miatt nyafog.

Vírusos a linked? Trójai programot észlelt az AVAST!

Nagy buli volt, soha nem fogom elfelejteni Link

A várakozásaimnak megfelelõen a környéken 2mm körüli, hóban érkezõ (ám 200m alatt nem megmaradó) csapadék jött le a tegnapi ciklonális visszapörgésbõl, nálam 1,9mm.

250 m-en.
Szerk: 240 m -nek is jó az.

Milyen magasan laksz?

Amíg Miskolc belvárosi részén szinte egész nap szállingózott, gyengén esett a hó és nem maradt meg semmi, addig itt Komlóstetõn vékony lepel alakult ki délutánra/mostanra. A fákon, kocsikon 1 cm feletti a "hóréteg" vastagsága.
Nem is a vastagságán, hanem a táj hangulatán van most a lényeg. A szürkeségbõl kimenni pl. melóból hazafelé tökéletes kikapcsolódást nyújt.

Zsinórban harmadszor elõzõ esti érték az aktuális napi tmax, mutatja a jó magas értékekrõl való lassú, egyenletes lehûlést.
Ma hosszú órákon át havazott, ám csak reggel volt foltokban megmaradó hó, a több napja tartó fagynélküliség miatti meleg talajon.

Ugyanolyan változatos telek voltak mint most, ugyanolyan szélsõségekkel, sõt azt kell mondjam az általában felölelt 1960 körül kezdõdõ átlaghoz képest jóval szélsõségesebb évtizedek elõfordultak, pro, és kontra! (+-) Most egy enyhébb periódus vette kezdetét az 50 -60 - as évek lehûlését követõen, azonban a "kisjégkorszak" (1600 - 1700 évek) idõintervallumábam is található bõven, enyhe, rendkívûl enyhe tél, csakúgy mint rendkívül hideg tél az azt megelõzõ enyhébb évszázadokból. A lehûlési szakaszokat sokszor nem is a téli hõmérséklet , de inkább a nyári félév drasztikus hõcsökkenése
jellemzi. Nekem az a meglátásom, hogy szélsõségektõl viszonylag mentes idõszakot élünk az elmúlt évtizedekben, az elmúlt évszázadok egy -egy idõszakaszához viszonyítva!

jól megcsináltad ,de szerintem az se biztos ,hogy akkor hidegek voltak...valahol olvastam ,hogy 17. vagy 18.sz. elején volt egy olyan év ,amikor nyáron tél volt, télen pedig nyár na?

Hogyan is jellemezné az eddigi telet a középkorból egy korabeli összefoglaló? Megpróbálom megfogalmazni: "Állhatatlan egy tél, december közepéig lágyan viselte magát, utána voltak szigorú hidegek, de jó szánút egy pár napnál tovább nem lett,mert a havat mindig elmosta az esõ. Legtöbbször feneketlen sarak,sok esõ, sok hó, nagy áradások, sok helyen a föld árja is kiöntött (belvíz), január közepéig a föld fagya sem tartotta magát csak idõnként..."
Aki olvasott Réthlyt biztosan leesik... Remélem nem nyúltam darázsfészekbe, de inkább enyheségbe hajló csapadékos télre gondolnék e sorokat olvasva...

Újszegeden az Atikövizig szerint a január eddig 50,3 mm-t produkált (tavaly 37,8 mm), ez az elmúlt 10 év második legcsapadékosabb januárja (a rekordot a 2003-as január tartja 63,3 mm-el).

Egyébként ugyanitt a tavalyi év csapadékösszege 553,8 mm, ami az utolsó 3 hónap miatt lett pont az átlagos. (javítsatok ki ha tévedek, de itt asszem 550 mm körül van)...

Ma reggel 0,2 mm, január 34,1 mm.

Kettõspont után nem tettél szóközt! Ha S betû kerül közvetlen mellé, akkor jelenik meg.

Érdekes, nálam februárban 16 napon volt hó, havas esõ, hózápor.11 napon volt hótakaró.
Legnagyobb hóvastagság 9 cm volt...
Májusban 5 zivataros nap volt nálam.
A június nálam a 2. legcsapadékosabb hónap volt.
Szeptemberben egyetlen zivataros nap volt a környéken.
Novemberben egyáltalán nem volt hó felénk.Egyedül 4.-én volt kevés havas esõ.

A többi kb. passzol.

Idõjárási visszatekintõ 2009 Szalkszentmárton

Január:Igazi száraz téli idõ volt.Január 15-én Wenigzelben (Ausztria)korcsolyáztam,nagyon jó volt.Mikor visszatértem enyhe idõ volt

Februárzinte nem is havazott enyhe idõ volt.

Március:Március 13 jégesõ volt Szalkszentmártonon.És 25-én havazott!

Április:Enyhe hónap volt.

Május:Zivataros,enyhe volt

Júniuszáraz meleg idõ volt.


Július:20-30 fokos igazi nyári idõ volt,néha zivatarral. [esõ]


Augusztus:Megszületett a vihar.gportal!

Szeptember:Zivataros hónap volt.

Október:13-án elsõ havazás Kékestetõn volt.

November:Meleg,hideg,havas idõ volt.

December:17-19-én 15-20 cm hó ,December 25-én zivatar!!
A Szilveszter esõs volt [esõ]

Ez a miért van?

Na, akkor én is csinálnék egy éves összefoglalást:
Január: Link Link
Február: Link Link Link Link
Március: Link Link
Április: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Május: Link Link Link
Június: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Július: Link Link
Augusztus: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Link Link
Szeptember: Link Link Link
Október: Link
November: Link Link Link
December: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Bocsi a hosszért!

Tegnap késõ este kitettem a csapimérõmet, és reggelre 10 mm esõt találtam benne. Éjfél körül egy heves zápor vonult át felettem, szinte felhõszakadás-szerû intenzitással, de olyan 5-6 percnél nem tartott tovább.

Ma reggel 3,7 mm, január 33,9 mm.

Január, eddig 33,5 mm.

Január eddig 56 mm csapadékot hozott (az elsején reggel 7ig mért 19 mm ebben nincs benne), a tegnapi záporok és a zivatar alig kettõt. Egyedül 4-én nem volt mérhetõ csapadék, akkor hajnalban süllyedt -11 °C-ra a hõmérséklet.

Tegnapi csapadék, 9mm, esõk-záporok formájában.
Január: 28mm. Majdnem megvan a havi átlag!

1 tizedel versz, a hónap 30,2mm:-). Ma reggelig 8,8mm hullott, és mindennap volt több-kevesebb csapadék, ma is igaz szitálásból eddig, de a csapadék már megvan:-)