Időjárási visszatekintő

Meglehetõsen durva T emelkedés volt a ma éjszakai órákban a Börzsöny térségében.A diósjenõi állomáson gyakorlatilag 20 perc alatt 6 fokot emelkedett a hõmérséklet éjfél és fél egy között, -9,2-rõl -3-ra.Szépet ugrott fel a görbe a grafikonon..érdekes, Kemence a völgy másik végében folyamatos és egyenletes enyhülést regisztrált..hiába a keleti hegylábak, a nógrádi oldal egy külön világ..

Igaz, hogy még nincs vége a januárnak mégis néhány szó az eddig eltelt idõszakról. Már borítékolható, hogy ez a január Szekszárdon sem lesz átlag feletti hõmérsékletû, sõt elképzelhetõ, hogy visszalévõ pár nap negatív anomáliába billenti a hónapot. Ugyan nem éri el a CFS által prognosztizált értéket, de azért ez sem rossz teljesítmény! A legmelegebb 8,3°C-al január elsõ napja volt, Talán nincs benne nagyképûség, ha azt mondom, ez is marad az abszolút havi Tmax. A havi Tmin ma állt be -12,2°C-al, elképzelhetõnek tartom, hogy ez a szélsõérték is marad a hónap végéig már.
Tavaly õsszel a hosszútávban latolgattunk az akkor mg elõttünk álló télrõl, egyelõre a történések szinte egybevágnak akkori várakozásaimmal...
Január nagyon szépen teljesített csapadékügyileg is, már 60mm fölött járunk és még ez a pár nap talán adhat néhány mm-ert.
A napsütéses órák száma messze alulmarad az átlagos értéknél.

Itt Szombathelyen a mai a 28. hótakarós nap, úgy hogy mindössze 25 cm hó esett eddig a "szezonban"... Elég jól gazdálkodtunk vele

Elmentünk leolvasni a hõmérõket a csörnyeföldi és a tormaföldei hegyre.
Az adatok és a képek önmagukért beszélnek!
Az általunk mért adatok közelében a lendvai szõlõhegyi állomás is nagyon hasonló minimumot mért!
Mindkét általunk telepített hõmérõrõl egy-egy kép is mellékelve Link Link Link , a tormaföldeit örömünkben elfelejtettük lefényképezni, mielõtt lenulláztuk.
Tehát: Lendva-hegy -9,9 fok Link Link , tormaföldei hegy -9,9 fok, csörnyeföldi hegy -9,6 fok Link .
Szándékosan olyan helyen helyeztük el a hõmérõt a tormaföldei hegyen, ahol számottevõ összefüggõ hóréteg maradt a korábbi havazásokból Link Link , miközben a csörnyeföldin szinte nincs hó Link
Érzékelhetõ azonban, hogy ennek nincs vagy alig van jelentõsége a dombon.
A 3 dombi pozícióban mért -10,0 fokot sem egészen elérõ hõmérsékletek Magyarország elmúlt éjszakai, hivatalos állomásokon mért értékeinek tükrében értékelhetõ igazán Link

Köszi az adatokat! Nagyon érdekes dolog így összehasonlítani két országrészt!

"Nem is igazi az április havazás nélkül."

Sopronban talán nem, de itt bizony azért áprilisban már egyáltalán nem mindennapos jelenség a megmaradó hótakaró.
Még a budai hegyekben inkább elõfordulhat, de itt a pesti oldalon síkvidéken nem jellemzõ.
Hiába na, az Alpokalja egészen más vidék, mint az ország közepe. Nem véletlenül szokták mondani, hogy az a rész sokszor idõjárásilag inkább tartozik Ausztriához, mint Magyarországhoz.

De hogy én is említsek valami ilyen késõi hóeséssel kapcsolatos érdekességet: a napokban a könyvtárban a budai "Légtüneti észleletek" címû kiadványokat nézegettem a XIX. század végére vonatkozólag, és rábukkantam egy nem mindennapos feljegyzésre! Ezek szerint 1885. május 16-án Budán hózáport észleltek! Elõször azt hittem, tévedés, de két helyen is megnéztem, és valóban így volt.
A makroszinoptikus helyzet ilyen volt hozzá:
Link

Nem tudom, hogy ennél késõbbi havas nap itt a környéken elõfordult-e megfigyelések kezdete óta (majd a Réthly-könyvben utánanézek), de ez ott van a legkésõbbiek között, abban biztos vagyok.

2007/2008-as szezon szép letehet volna Nyugaton, hiszen decemberben jó kis hótakarók alakultak ki.Sajnos jött a januári meleg és elvitte az összes havat, utána pedig február meg már nem is tért vissza a tél...

Ok!Köszi szépen

1963/64 a helyes,az 110, 1962/63 pedig 84 bocsi! elütöttem

Most akkor 1962/63 84 vagy 110? Gyanítom, az utóbbi.

Sziasztok! Akkor ha már Krisztián Budapestet közzé tette, jöjjön Sopron is
Maximális hótakarós napok száma 1956/57-2008/09 szezon közt
szezon: október-áprilist jelenti nálam is
118 (1995/96)
110 (1962/63)
96 (1969/70)
85 (2005/06)
84 (1962/63
78 (1968/69)
76 (1985/86)
73 (1964/65)
65 (1986/87)
61 (1996/97)

Az elmúlt 5 év statisztikája
(hótakarós napok száma/havas napok száma)
2008/09 25nap /41nap
2007/08 27nap/ 39nap
2006/07 5nap/ 14nap
2005/06 85nap/ 51nap
2004/05 55nap/ 38nap

A legkevésbé havas telek(hótakarós napok száma):
1989/90 0 nap
1974/75 3nap
1958/59 4nap
2006/07 5nap
1988/89 12 nap

Az átlagos szám 1956-tól 2009-ig 43 nap, az idei szezonban eddig csak 28 napnál tartunk, úgyhogy van még mit dolgozni. Csak az elmúlt kb. 15 évbõl jópár hólapátolós áprilisra emlékszem. Nem is igazi az április havazás nélkül

Bizony-bizony, az.

Az a 0 nap nagyon durva, egy egész szezon alatt!!

Budapest-Lõrincen a tegnapi volt a 24. hótakarós nap a szezon során. Ha minden jól alakul, akkor idén különösebb nehézségek nélkül 35, de szerencsés esetben akár 40-45 fölé is kerülhetünk, ami bizony már a sokéves átlagot tekintve is igen-igen jól hangzik! A 30 éves normálátlag ugyanis 29 nap, tehát ezt idén valószínûleg már február 1-jén teljesítjük, a többi pedig már a ráadás lesz.

Érdekességképpen néhány ilyen jellegû adat az állomásról (1954 óta van mérés):

A legtöbb hótakarós nap egy szezonban (azaz októbertõl márciusig):
1. 72 nap (1995-96)
2. 70 nap (1962-63)
3. 69 nap (1969-70 és 2002-03)

A legkevesebb hótakarós nap egy szezonban:
1. 0 nap (1989-90 és 2006-07)
2. 1 nap (1987-8
3. 4 nap (1997-9

Olyan hónapok, amikor minden egyes nap hótakarós volt:
- novemberben nem fordult elõ (a maximum: 17 nap, 1993-ban),
- decemberben nem fordult elõ (a maximum: 26 nap, 1963-ban),
- januárban: 1954, 1964, 1980, 1997
- februárban: 1954, 1956, 1963, 1996
- márciusban nem fordult elõ (a maximum: 10 nap, 1971-ben és 1986-ban)

És még egy igazi kuriózum a végére: az 56 év alatt áprilisban egyszer sem fordult elõ hótakarós nap, októberben viszont igen, de csak egyetlen egy alkalommal. Ez a jeles nap pedig 2003. október 24-én történt, amikor is reggelre 1 cm-nyi hó esett, ami aztán a nap folyamán el is olvadt.
(Aznap esett Sopronban az a bizonyos 32 cm, ha jól emlékszem az adatra.)

A mai napon a két, Lenti-Letenye között egy-egy dombra kihelyezett mérõm közül az egyik Link Link -2,6 fokos maximumot, a másik Link Link -2,8 fokos maximumot mért.
Ez az érték jóval magasabb, mint a környék síkvidéki állomásainak értékei, pl. a kanizsai is csak -3,3 fokot mért, ami elég furcsa, hisz elvileg sokkal jobb pozícióban van a kanizsai a maximumok szempontjából.
A két viszonylag magas érték következményei Link Link Link Link
Szépen leolvadtak a havak a domboldalakról, és a talaj is sáros lett Link

Nincs ötletem, elsõre a szélhûtésre gondoltam, ha jobban fújt a szél, akkor alacsonyabbra süllyed a hõmérséklet árnyékolatlan mérõvel.
Aztán az is lehet, hogy akkor jobban fûtöttetek, és több lakáshõ ment ki az ablakon.
Ezután figyeljed, és jegyezzed meg ha legközelebb ilyen lesz, és próbáld keresni az összefüggéseket.

Link az ablaknál 2 m-en, sajnos a szabadba nem tudnám ki tenni pl egy taki féle árnyékolóba, mert csak 30 m-re jó és a külsõ szenzoron van 1,5 m-es érzékelõ zsinór

Milyen hõmérõd van és hol mérsz pontosan?

Elképzelhetõ ez?:Ma -17,6 fokot mutatott a hõmérõm Tmin gyanánt.DE.Én Bp egyik legmelegebb helyén lakok és itt dec.21-én csak -13,5 fokot mért miközben máshol -15 fok volt.Elképzelhetõ az hogy ez a hõmérõ hibája lehetett vagy tényleg ilyen hideg lehetett itt?Tudd valaki jó választ erre?Köszönöm!

Most este -11,8-ra zuhant a T,ezzel már a tél 7. zord napja lett.Aztán két órája se fel-se le.
A mai -10,6 fokos közép nem lett téli rekord,dec.20 még vagy 1 fokkal hidegebb volt.Mindenesetre jobban szeretnék 25 centi havat -5 fokban,mint -25 fokban 5 centit...

Reggel 7:42-kor állt be a Tmin.: -15,7 fokot mértem. Ez fél fokkal maradt el az idény leghidegebb éjszakájától.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130667 - 2010-01-27 16:35:41)

Az 1863-as rettenetes aszályra kerestem rá, Link lehet olvasgatni, amíg frissül a 12-es havunk.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130664 - 2010-01-27 16:32:35)

Éghajlatkutatás terén sajnos gyakran nem az adatokhoz igazítjuk elméleteinket, hanem elméleteink alátámasztására keresünk adatokat. Amennyiben tapasztalati tudásunk (mért adatok) egyike vagy akár egész csoportja nem támasztja alá a meghatározott hitrendszert, akkor sokan gondolkodás nélkül elvetik ezeket.

Szomorú, de nem elõször találom magam szembe ezzel a gondolkodásmóddal. Nem szándékozom az OMSZ-t mint intézményt támadni ezért, õk ennek csak kis, helyi szintû szereplõi.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130663 - 2010-01-27 16:31:16)

Nem arról van szó, hogy nem ismerik el. Bármilyen hihetetlen, de ma már szinte SENKI nem tud róla!!! Ott porosodnak az értékek a könyvek mélyén, nincsenek fölvíve számítógépre stb-stb. Errõl sokat tudnék mesélni, de hidegség valószínûleg még sokkal többet is.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130662 - 2010-01-27 16:28:05)

És még csak nem is kell ennyire messzire visszamennünk, ha a 2007. júliusihoz hasonló hõhullámot keresünk! Például rögtön ott találjuk az 1952. augusztus 15-17-i napokat, de ugyanígy felhozhatjuk az 1950. július 1-6. közötti idõszakot is.
Nem beszélve például 1928 júliusának közepérõl vagy az 1935 júniusának végérõl. Szóval valóban voltak itt nagy melegek - csak sajnos ezekrõl általában nem "szokás" beszélni ugyebár...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130661 - 2010-01-27 16:25:56)

1870-es években Mezõhegyesen is mértek +43 fokot, az OMSZ ezt is ignorálja. Évkönyvben szerepel, és több állomás közel ilyen forróságot mért (Szolnok, Szeged, Kecskemét kevéssel 40 felett).

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130660 - 2010-01-27 16:24:32)

1841. évi maximumhõmérsékletek

Székesfehérvár +40°c
Pest +42.5°c, 18-án
Bécs: +38°c, 18-án 30m magasan a csillagvizsgálóban, helyi idõ szerint délután 2 órakor ( a valódi 2m-en tapasztalt maximumhõmérséklet +40°c körül lehetett ).
Buda-Gellérthegy +39°c (3 óránkénti észleléssel, a valódi maximum +40°c lehetett)
Komárom +40°c, 18-án
Pécs +41°c, 18-án
Gyula július 18-án +39°c, +45°c 19-én
Arad +44°c, 18-a bejegyzés szerint (valószínûsíthetõen 19.)
Eszék +44°c
Eger +41.5°c, 18-án
Hódmezõvásárhely: +40°c július 17-én és 18-án, 19-én melegebb lehetett, azonban nincs feljegyzés
Békés: +39°c, 18-án, 19. szintén melegebb lehetett
Pánd: +42.5°c
Kecel, Pest megye: +41°c, 18-án

2007. évi maximumhõmérsékletek, 40 fok felett kizárólag a Duna-Tisza közében mértek (az ország egynegyede):

Budapest-Ferihegy: +40, 20-án
Budapest-Pestszentlõrinc: +40.7°c, 20-án
Békéscsaba: +39.5°c, 20-án
Baja: +41.0°c, 20-án
Debrecen +37.9°c 20-án, +38.0°c 21-én
Eger: +38.6°c, 20-án
Gyõr-Likócs: +39.6°c, 20-án
Jósvafõ: +37.1°c, 20-án
Kaposvár: +39.5°c, 20-án
Kecskemét: +41.7°c, 20-án
Miskolc: +38.6°c, 20-án
Mosonmagyaróvár: +38.4°c, 20-án
Nagykanizsa: +39.1°c, 20-án
Nyíregyháza-Napkor: +39.3°c, 20-án
Paks: +40.6°c, 20-án
Pápa: +39.0°c, 20-án
Pécs-Pogány: +38.6°c, 20-án
Poroszló: +40.0°c, 20-án
Sármellék: +38.7°c, 20-án
Siófok: +36.4°c, 20-án
Sopron-Fertõrákos: +35.6°c, 19-én
Szécsény: +38.5°c, 18-án (20-án +37.
Szeged: +39.8°c, 22-én, 20-án +39.7°c
Szentgotthárd/Farkasfa: +37.8°c, 20-án
Szolnok: +40.8°c, 20-án
Tát: +40.1°c, 20-án
Tata: +39.5°c, 18-án (20-án +39.2)
Szentkirályszabadja: +38.2°c, 20-án
Záhony: +38.5°c, 20-án
Zalaegerszeg: +38.1°c, 20-án

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130659 - 2010-01-27 16:23:5

Mért nem ismerik el akkor azt? Nem számított már akkor sem jó mûszernek az amellyel mérték tán?

Hidegség:jó ez az adatsor. Furcsa, hogy régen Pest megye mekkora terület volt (lsd. Kecel). Teljesség igénye nélkül még a felsorolásod második felébe beletartozik minden bizonnyal Kiskunhalas,Baja,Kelebia,Soltvadkert,Kiskunmajsa stb.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130658 - 2010-01-27 16:19:15)

A 2007. évi hõhullámot minden tekintetben maga mögé utasítja az 1841 júliusának példátlan hõsége. Érdemes az idõszakot átlapozni, döbbenetes feljegyzéseket talál az ember, ráadásul évekig sok-sok éven át emlegették az akkori idõjárást. Még egy 1890-es években megjelent újságban is cikkeztek róla, "Amikor megsült az alma a fán" címmel.

1841 július 18-20 között az országban 42-45 fokos hõmérsékletek fordultak elõ, amelyet 20-30 egyénileg feljegyzett mérés, valamint az akkor éppen három helyen létezõ folyamatos megfigyelések (Buda, Bécs, Fehérvár) is megerõsítenek. A gellérthegyi obszervatóriumban például 39-40 fokos hõséget jegyeztek fel július 18-án, és mindezt nem min/max hõmérõpárral, hanem az észlelés idõpontjában.

A Réthly-kötetekben megjelent, és évkönyvekben szereplõ mérések alapján sikerült térképes ábrázolást készítenem 1841 júliusának maximumhõmérsékleteirõl, ezek össze lehet hasonlítani a 2007. évi hõhullámmal.

A közeljövõben szeretnék egy ezt dokumentáló rövid cikket is megjelentetni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130653 - 2010-01-27 16:10:49)

A jelenlegi Magyarország területén az abszolút melegrekord 42,2 °C, amelyet 1921. augusztus 12-én mértek Szerepen. A 2007. július 20-i kiskunhalasi 41,9 °C-et ismerik el mindenhol, még az OMSZ is jótékonyan elfeledkezik errõl az 1921-es magasabb értékrõl, pedig minden bizonnyal ez a rekord. Aki nem hiszi, nyugodtan látogasson el a szolgálat könyvtárába, üsse föl az 1921-es évkönyvet, és csodálkozzon!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130652 - 2010-01-27 16:09:25)

41,9°C, Kiskunhalas.
Hmm, Antibulvár, eztet nem tudtuk.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130648 - 2010-01-27 16:03:34)

Akkor már a teljesség kedvéért emlékezzünk meg arról is, hogy a történelmi Nagy-Magyarország területén mennyi a legalacsonyabb elõfordult hõmérséklet!
A Brassó megyében fekvõ Botfaluban 1942. január 25-én -38,5 °C-ot mértek - ennél hidegebb a mûszeres mérések kezdete óta az egész Kárpát-medencében nemigen fordult elõ valószínûleg.
Egyébként maga a helyszín nem meglepõ: a jelenleg Romániában található település és környéke a medence híresen leghidegebb területének számított mindig is!

a híres 2007-es télen, januárban ezen a napon mérték a leghidegebbet a maga szerény kis -12 fokot (Iklódbördõce, Zala megye),mai napon mért Tminnek körbe röhögik ezt

Éjfél körül D-DK felé csökkent a felhõzet, és mérséklõdött a szél. Az éjféli -9,-10°C-os hõmérséklet 1 óra körül zuhanásba kezdett. Hajnali 4-ig érhette el T az idei tél talán eddigi (valószínûleg rövid ideig tartó)legmélyebbi minimumát: -19.2°C -t. Hajnali 4 órától hajnalhasadásig -15.0°C és -16.2°C között ingázott a hõmérséklet.

Pedig próbáltam neki üzenni, hogy nagyon hideget mondjon, rád való tekintettel
De a viccet félretéve, egyszer csak elolvad a hó arrafelé is...

Ha a kettõt összeadjuk, már jó is lesz az eredmény.

Lehet, hogy a napi maximum hõmérsékletre gondolt a Reisz András.
-17 fok volt délben Csíkszeredán. Azt majdnem eltalálta.

SZSZB -9 és -13 között! Bár az már a "fejjelkitakarós" vidék....

Nem baj,ha 20 ,ha 30,a lényegen(a hó ne olvadjon el)ez nem változtat.
Kisebbik hazánkban viszont ma reggelre csak - 6-10 fokok lettek a naplónk szerint.Itt meg kevesebb lett ?

Pitom!

Tegnap este Reisz András megint emlitette hogy Csikszeredában -20fok lesz, ehelyett újból (már harmadnapja) -30fok alatt volt a minimum pontosabban -32. Sehogy sem jó ez igy.....

Igaz az enyém nem hivatalos. De a tegnapi tmin:-17.6 volt, a tmax viszont -3.8! Így persze nálam -10 alatt volt a napi középhõmérséklet.

Érdekes statisztikák...
Link

Köszönöm mindkét választ !

Az egész dolog eredetét pedig lásd itt:
Link

A felépülés:
RHN: Rendkívül hideg nap (napi közép -4fok alatt).
RHI: Rendkívül hideg idõszak (2-5 RHN)
HRHI: Hosszantartó rendkívül hideg idõszak (5 feletti RHN)

Nálam viszont 3 RHN után ma lett egy -3,7 fokos nap.Akkor a HRHI-nek lõttek ,hiába lenne újabb 3 nap -4 alatt ?Mit is jelent a HRHI:hosszú rendkívül hideg idõszak ?

"A HRHI-RHI (ötnél több - kettõ-öt RHN) nagy valószínûséggel szombaton elkezdõdött, a mai nap már harmadik RHN (rendkívül hideg nap, napi közép -4fok alatt)."

Az eredeti definíciót tekintve (vagyis hogy a fenti kritériumok Budapest-Lõrincre vonatkoznak), még csak 2 napnál járunk, de pl. Budapest-Ferihegy esetén már teljesül a 3 nap. És hasonlóan, az ország egy részén már szombaton is, legnagyobb részén pedig vasárnaptól elkezdõdött az RHN-ek sorozata.

Hajrá,hajrá! nálam:14 hótakarós nap eddig,egész télen már 23,fagyos napok száma:16 nap,egész télen 26 nap

Nálam a hónap második zord napja született meg a mai nap, a tegnapi -11,8fok után ma reggel -13,6fok jött össze.
Ez a -13,6fok a tél harmadik leghidegebb értéke, a decemberi -21,8 és -14,8fok után (a -21,8fok 2003 óta nem látott -20alatti érték).

A tél elsõ HRHI idõszaka van kialakulóban (decemberben 17-21 között épp ötnél állt meg), a mai nap már zsinórban a negyedik RHN lesz.

- - - - - - - -

A péntek estig, még borongós idõben érintetlen 1cm-es hótakaróm nem hittem volna, hogy három napsütéses nap után is ilyen jól tartja magát, ma is 80% körüli fedettséggel bír (ez meg is maradhat, hisz holnaptól újra borongós idõszak következik).
Így a mai zsinórban a hatodik hótakarós nap (igen, nekem a 70%-ot elérõ és legalább 12 órán át legalább 1cm-es hóborítás már hótakarós nap), a hónapban már a tizenkettedik.

Azért mielõtt sarkos ironizálással vegyes kritikát fogalmazol meg, nézz szét jobban!
Eme állomás lehettek -10 fokos közép körül: Szerep, Tát, Pér, Szécsény.
Ami viszont nagy valószínûséggel alatta lehetett: Zabar, Martonvásár, Aszód.
Várom adatokkal rendelkezõ szakijainkat!

Így kritikád egyik fele máris bedõlni látszik, a másik 2-3fokon múlt (egy hétre elõre) és a vélemény nem állító fogalmazásmódban fogant, hanem: "nem tartom kizártnak", nem mindegy...

A HRHI-RHI (ötnél több - kettõ-öt RHN) nagy valószínûséggel szombaton elkezdõdött, a mai nap már harmadik RHN (rendkívül hideg nap, napi közép -4fok alatt).

Ez a lényeg, nem a néhány fokon való lovaglás.

Az idei tél 2. leghidegebb éjszakája volt a mai. A Tmin.: -13,1 fok volt éjjel, 3 óra után állt be. Valószínûleg ekkor érkezett a felhõzet, mert reggelig folyamatosan emelkedett a T.