Földtan

Speciel akkor épp Vácon voltam, ott nem lehetett érezni. Itt tolmácson és Rétságon is érezték, egyikük azt írta face-n: "Az elsõ földrengés még izgi volt, de a mai 7:30-as már uncsi volt" . Állítólag épphogy megmozdult a föld a talpuk alatt. Az epicentrum közvetlenül a szátoki TSZ-nél volt, ezúttal egy patakvölgyben (míg az elõzõ egy dombon). De geológiailag ugyanolyan a terület.

Ma reggel fél 8 után 1 perccel földrengés
keletkezett a Nógrád megyei Romhány közelében
2 km-es mélységben. A földrengés magnitúdója
2,4 volt a Richter-skálán. A rengés a június 5-i
4,2-es magnitúdójú földrengés utórengése volt -
tájékoztatott Gráczer Zoltán, a Szeizmologia.hu
munkatársa.

És ismét földrengés...Megint mozogtak a szekrények...

Igen Nolival is beszéltem és megerõsítette, hogy volt utórengés valóban éjfélkor. Én nem éreztem, pedig dombon lakom. Nálatok akkor nem semmi, hogy mondhatni nagy károk jelentkeztek. De úgy tudom akinek van lakásbiztosítása abban benne foglaltatik, hogy a biztosító ezen károkat is téríti, nekünk is ilyen csomagunk van.

Délután gyorsban én is végigszaladtam biciklivel a falun, beszéltem pár emberrel, sõt beszaladtam a polgármesteri hivatalba barátnõmtõl kérdeztem jelentettek-e a faluból károkat, de szerencsére nem volt ilyen eset. Mi akkor olcsón megsúsztuk Berényben egy kis riadalommal.
Várom esetlegesen lesz e még érezhetõ utórengés az elkövetkezõ idõkben.

Köszönöm a válaszokat. Régen a zsanai gázkút kitörésekor is voltak feltételezések, hogy a csökkenõ réteg nyomás után történhet egy rengés a környékünkön,de nem volt.

Az öregek egy 1951-es rengést is emlegetnek, állítólag akkor repedt meg a templom fala.
(A templom mesterséges töltésre épült, mely alól elõtte a Béke téren kibukkan az "alapkõzet", ami kõzetliszt. Mögötte a töltés vége mintegy 3-4 méter magasan emelkedik a patakvölgyben lévõ agyagos lápi üledékek fölé. Nos: ez így ugye csúszik a templom alatt, amit ez az állítólagos '51-es rengés jócskán felgyorsított. Annyira, hogy tavaly(!) hordtak is oda 60m^3 agyagos földet támasztéknak. Hogy mire lesz elég, az jó kérdés, pár évtizedig jó lehet, de nem lesz tartós.)

00:00:56-kor volt egy 1,8-as utórengés kissé keletebbre. Természetesen voltak, akik ezt is érezni vélték.
Több helyen, de különösen a Szépvölgyi utcában a két dombon, komolyabb károkkal is találkoztam: néhány ház tetõszerkezete megrongálódott, kompletten elmozdult tetõvel is találkoztam, ami jelenleg csak a külsõ falakon támaszkodik (azt valószínûleg le is kell majd bontaniuk), illetve sok helyen a tetõ szegélyléce eltört, leesett, falak megrepedtek, vakolat lehullott.
Ledõlt a Napközikonyha egyik kéménye.
Az iskolát mára bezárták, azonban a tanítás érdekes módon nem szünetelt, mivel tanulmányi kirándulásra mentek.
A kastély amúgy is nagyon rossz állapotban van, így nehéz észrevenni rajta, hogy lettek-e újabb sérülések rajta, de jelentõsebb állapotromlást nem láttam.

Köszönöm szépen az információt. Remélem egy darabig nem lesz ilyenben részünk. Bár, amilyen félelmetesnek hatott, annyira egyedi érzés volt. Persze ha ezt, mondjuk egy Japán ismerõsömnek mesélném lehet kinevetne, õk jóformán ilyenre fel sem kapják a fejüket szerintem. Itt azért szenzáció mert még nem éltem/éltünk ilyet át, ahol kis túlzással mindennapos, ott már rutinszerûen reagálnak erre a dologra.

Egyébként meg nem erõsített hírek szerint Szátok településen egy ház tûzfala, kidõlt, és ablaküvegek és több fal megrepedt.

Az elméleted szépséghibája, hogy a mostani rengés 100 km-rel odébb pattant ki, így a hevesieket nem lehet elõrengésként hozzákapcsolni. A Dunától pedig mi omlana be? Odalent pár nagyságrenddel nagyobb erõk dolgoznak, mint egy néhány kilométer széles, néhány méter magas vízoszlop súlya.

A mélyben lévõ réteghatárok vízzel való telítõdése más tészta. ilyesmitõl valóban beindulhatnak kisebb elmozdulások olyan helyen, ahol a feszültség eleve megvan. De ezek egyrészt kisebb (2-3-as erõsségû) rengések lennének, másrészt nem egy folyó árvize, hanem nagy területet érintõ, tartósan átlag feletti csapadék kellene hozzá. (2010 táján volt egy földrengéssorozat a Bükk vidékén, amiben ilyen módon szerepet játszhatott a rengeteg csapadék.)

Nem.

Nano, készülj, jönnek a fotelszeizmológusok.

Az erdõtelki rengést utórengésnek könyvelték el. Ez a mostani szerintem épp az erõsödést jelzi.
A Dunai áradás, víznyomás nem indíthat egy beomlásos rengést mostanság?

Az 1956-os a dunaharaszti földrengés lehetett. Ez az elmúlt 100 év legerõsebbje volt Magyarországon (5,6-os). Nem csoda, hogy nálatok is emlékezetes maradt, holott az epicentruma Budapesttõl délre volt. Ott, illetve Budapest egyes részein komoly károkat is okozott.
Link

A földrengések hatása éppen a laza üledékes területeken erõsebb. Magyarázat: rengéskor az esetek 99%-ában nem az a kõzettömeg mozdul el, aminek a tetején ülünk, hanem egy távolabb ill. mélyebben történt elmozdulás hullámként tovaterjedõ hatását érezzük. Valahogy úgy, mint ahogy a vízbe dobott kavics meglöki a vizet, és a hullámok körkörösen megindulnak kifelé. (Ezért nem egy döccenést, hanem egy oda-vissza lökést érzett Szilvi és Salo.) Laza, könnyen deformálható anyagban egy adott energiájú lökés nagyobb amplitúdójú hullámot tud kelteni, mint kemény kõzetben.

Persze hogy adott helyet végül mennyire ráz meg a rengés, az nemcsak ettõl függ: a réteghatárokon, kõzettömegek határain megtörõ és visszaverõdõ hullámok is interferálnak, egyes helyeken erõsítik, máshol gyengítik egymást, aminek a vége egy nagyon összetett mintázat lesz.

Mindenesetre még élünk emlékezni fogunk a tegnap estére! Egyébként ma reggel boltba menet beszéltem a falusi öregekkel és mondták, hogy 56-ban is volt hasonló rengés Berényben(erejét nem tudom pontosan). Nem tudom nálatok mit tudni errõl, ha esetleg van idõsebb ismerõsöd megérdeklõdhetnéd, õk akkoriban érezték-e.

Elképesztõ néha ez a média. Reggel pontosan hallottam a MR-1-en 6.30 kor, hogy rengés volt Soltvadkert mellett.
Összekeverték az itteni Vadkertet, esetleg Érsekhalmát (Hajós alatt) a nógrádi hellyel.

(Érdekes, akikkel tolmácsiak beszéltek váciakkal, azok közül senki nem érezte, pedig felsoroltak vagy 10-15 embert.)

"olyan érzés volt mintha az elején még gyenge majd hirtelen erõs lökés jött volna egyik irányból a másikba."
Hajszálpontosan ezt éreztük itt is.
Én elsõre is tudtam, mi van, felpattantam a székrõl, elindultam kifelé, amihez a szekrény elõtt kell elmenni. Na ekkor jött az erõsebb lökés, a szekrény meg megindult felém. Nem tudom, borult-e volna, de reflexbõl nekitámaszkodtam, s így(?) a helyén maradt.
Egy váza leesett a másik szobában. A faluban megrepedt egy vályogház fala (ami elvileg strapabíróbb!), meg két ablak kitört (állítólag, azt nem láttam). Sajnos sötétedett már, nem tudtam körbejárni, a fõúton a fölsõ kocsmáig jutottam el, tovább nem láttam értelmét. Ott nincs semmi külsõ kár a házakon. A gyárban történhetett valami, éjszakás mûszakban amúgy is kevesen vannak, meg annak kezdetén, amikor az eligazítások folynak pláne nem szoktak annyian kint dolgozni, mint most. Olyan kárrendezés feelingje volt, de nem derült ki, konkrétan történt-e valami.

Itt egyébként egyáltalán nem volt pánik. Kirajzott az utca, mint a felrúgott hangyaboly, de mindenki nyugodtnak tûnt, megszámolták a kéményeiket, aztán bementek.
A második lökésnek nagyon nagy hangja volt, attól ijedtem meg (meg a szekrénytõl), nem magától a rengéstõl. Az a hang tényleg hátborzongató, így rá gondolva nekem is libabõrös a hátam, de maga a rengés nem "rázott meg" lelkileg.

Vácott is érezték, egy ismerõsöm pont ott tartózkodott és õ írt sms-st, hogy érezték.


Mit mondjak, még most is a rengés hatása alatt vagyok kicsit, egyszerûen félelmetes volt ahogy a falusiak bepánikoltak. Mindenki kirohant az utcára és egymást túlkiabálva mondták a magukét. Aki tudott telefonált. Nagyoroszi ismerõsöm szerint az ottani mobil átjátszó-toronynál valami meghibásodhatott mert a 20-s telefonokról nem lehetett hívást kezdeményezni és több vezetékes telefonról sem a faluban. Én pont az ágyon ültem, és a BK-t néztem, aztán egyszercsak megmozdult, majd elindult elõttem a gurulós dohányzóasztal, kilengett a csillár és koccoltak a poharak, felugrottam de kapaszkodnom kellett mert bizonytalan volt a megállás, olyan érzés volt mintha az elején még gyenge majd hirtelen erõs lökés jött volna egyik irányból a másikba. Átrohantam anyuékhoz és szóltam mindenki kifelé a házból, eközben az a borzalmas mély hörgõ hang hallatszott, olyan volt mintha ránk akarna szakadni a tetõ(elõször bevallom valami robbanásra gyanakodtam, vagy hogy beszakadt a tetõ). Kirohantunk az udvarra, egybõl néztük a házat nem történt-e esetleg valami baj, de szerencsre nem, ekkor már mindenki tudta ez földrengés volt bizony. Mikor elült a pánik, az emberek szétszéledtek, bementünk a lakásban és láttuk, a szekrényajtók nyitva, a vitrinis szekrényben pár magasabb szárú pezsgõs pohár feldõlve, képek elmozdulva a falon. Elmondhatom így már kissé lenyugodva félelmetes érzés volt átélni ezt a földrengést, semmihez sem hasonlítható érzés. Ilyen pánikba esett embereket még sosem láttam!

Egyébként megvannak már a "manuális" adatok is: Link .

Ekkora rengésnek már esetleg lehetnek utórengései, de érezhetõ utórengések tudtommal 5-5,5-estõl fölfelé szoktak lenni. Bár a tapasztalat azt mutatja, itt a Kárpát-medencében az utórengés nem egy túl szokványos dolog, ritkán észlelnek ilyet.

Eredetileg Ipolyszöghöz láttam téve a pontot, azóta módosították.
becko8:
Ezúttal szerintem nem. Ipolytölgyesen érezték, Vácon már nem, Tölgyesen mélyebben van az alapkõzet. Ha minden igaz, akkor a Nógrádi-medencében lévõ üledék hintázását érezték mindenhol a környéken, míg kint a hegyeken túl már nem. Télen ugyanígy pl. a Hevesi rengést csak itt nem érezték, mindenhol máshol igen. Nem tudom, magyarázza-e ezt az, hogy az alapkõzet a Nógrádi-med. ezen részei körül nagyjából félkörívben a felszínre bukkan. Sze: ha igaz lenne, amit mondasz, akkor számomra nem logikus, hogy miért itt a tengeri üledékeken éreztük ütésszerûnek, és a Börzsöny túloldalán miért nem.

Szerintetek várható még utórengés és milyen erõsségûek szoktak ilyenkor lenni?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188390 - 2013-06-05 21:54:50)

Érsekvadkerten volt a rengés epicentruma és 4.3 erõsségû volt.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188387 - 2013-06-05 21:06:17)

Itt nem éreztem semmit.

szerk: 22:07: Idõhurokba kerültem

Nem értek hozzá, de nem lehet, hogy azért nem éreztük, vagy éreztem, mert tudom, hogy én homokpadon vagyok... a homok elnyelte a rengést... s akik 'hegyen', vagy közel az alapkõzethez vannak õk jobban érzékelik...
Lehet ilyen helyi hatás?

Az indexen már írják, hogy Pilisvörösváron, és Solymáron is érezték

Link

Én semmit nem éreztem belõle, Áprilisit jobban megéreztem.

hm....erre nem lehetett érezni semmit....

Ne is mond, nem vagyok ideges, ááá...

Itt is volt ma 20:46-kor Békásmegyeren, de még nem találtam hozzá linket. Szépen meglegyintette az asztallal együtt a falat. (X. emelet)

Itt nem lehetett érezni semmit 4,3-as amúgy elég erõsnek számít hazai viszonylatban

A foldrenges.hu szerint:

M 4.3, 2013-06-05 18:45:47
Érsekvadkertnél a pötty a térképen.


Én itt nem éreztem semmit.

Ez igen keménynek hangzik! Egyszer átélnék egy ilyet, elképesztõ lehet...

Pesten én az 5. emeleten nem éreztem. A földrengésponthu meg ilyenkor mindig ledobja a szíjat

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188386 - 2013-06-05 21:01:05)

Földrengés volt az elõbb Borsosberényben, kinyíltak a szekrényajtók, megmozdult a föld, és hatalmas robajjal járt. Elképesztõ még mindig a hatása alatt vagyunk, összeszaladt a falu!!!!!

Elvileg földrengés volt otthon. Húsz óra negyvenegynéhány perckor, egészen erõsnek mondja ismerõsöm. Szeizmogramon még nincsenek fenn a legfrissebb adatok, de pár perc...
szerk.: megvan! Link Azanyja!

Földrengés volt nálunk, méghozzá nem is kicsi. Szekrény majdnem borult, egy kémény majdnem ledõlt, a székkel meg hasra estem. Rétságon is érezték. (Face egybõl teli lett, majd jönnek még a többi település is.) Két jókora oldalirányú lökés volt, NY-K irányban mozdult meg a lakás. Nagy volt a hangja.

Az a gond ezzel, hogy az "aktivitás" az egy igen tág fogalom. Ha aktivitásnak a felszínre hozott anyagot vesszük, akkor azt lehet mondani, hogy semmilyen összefüggés nincs. Az effúzív kitörések esetében gyakorlatilag nincs elektromos jelenség, de a felszínre ömlõ magma mennyisége ennek ellenére igen nagy lehet. Lásd a jelenkorban pl a Hawai-szigetek jelenleg is mûködõ tûzhányóit. Ha a VEI skálát nézzük, akkor van egy gyengébb pozitív korreláció a villámaktivitással. A volcano-típusú kitörésektõl "felfelé" már számíthatunk villám kialakulására. De ezek száma nagyban függ a kitörés idejétõl (az elsõ villámok 25-30 perccel az erupció kezdete után jelennek meg), a magma/tefra összetételétõl (szilikátos tefrában gyakoribb a villám), a vulkán magasságától, a kitörési felhõ víztartalmától és még egy halom más dologtól, ami nem feltétlenül csak a nagy robbanásos kitörések indikátorai. Számomra egyébként a kitörési felhõ és a villámaktivitás közötti korreláció tûnt egész jónak. Minél magasabb a felhõ, annál több villámra számíthatunk. Persze ez jobban belegondolva nem nagy mondás, viszont a vulkánoknál semmi sem triviális

Az utolsóhoz azt tenném hozzá, hogy a mérések szerint 4,5-ös volt.

Akár három dolgot is kérdezhetsz, ahogy azt meg is tetted.

- Olyan törésvonal mentén fekszik, ami Magyarország geológiai felépítésében is jelentõs (a földrajzkönyvekben leegyszerûsítve "afrikai eredetû kéregrész"-ként említett ALCAPA-egység déli határa), és ami ennél fontosabb, jelenleg is aktív, mivel többé-kevésbé ennek mentén megy az Északi-középhegység felfelé, a Jászsági-medence aljzata lefelé.
- Magyarország alatt a litoszféra (a Föld rideg, szilárd burka) kb. 60 km vastag, nincsenek több száz km-re alábukó lemezdarabok, mint a mélytengeri árkoknál. Egyszóval 60 km-nél mélyebb fészkû földrengés eleve fizikai képtelenség lenne. Ráadásul az ilyen "helyiérdekû" (megyényi vagy kis országnyi méretû) törésvonalak csak a litoszféra legfelsõ részét szelik át, szóval a 8 km teljesen rendben van.
- A bulvármédia általában ferdít, de a belinkelt hírben (ahol szerencsére a legmegbízhatóbb forrást kérdezték) nem látok tévedést.

Egy valamit kérdezhetek? A mostani Mo.i földrengés elsödleges adatok szerint törésvonal mentén fekszik vagy új eddig ismeretlen vonalon pattant ki a földrengés? Valamint természetesen lemezhez köthetõ e számomra sekélynek 8-10km mély földmozgás? A bulvár média ferdít? ( Link ) 4.7? vagy 4.9?

Magyarul a vulkáni hamufelhõben miért vannak villámok, ha jól értem?
Tkp. a hamufelhõ sok tekintetben hasonlóan viselkedik, mint egy normál Cb. Nem csak azért, mert alulról a láva melegíti a levegõt, ami a feláramlást megindíthatja. A vulkáni hamufelhõbe eleve nagyon sok töltéshordozó kerül (pl. a kürtõben a magas hõmérséklet miatt ionizált ásványok a kráterbõl kidobódó hamu szemcséivel cserélhetnek töltést), s a hamufelhõn belüli áramlások eltávolíthatják egymástól az ellenkezõ töltésû részeket, valamint a zivatarfelhõben lejátszódóhoz hasonló módon is szétválasztódnak a töltések. Emiatt pedig egy idõ után beindul a zivatartevékenység.
Ugyanakkor azt hadd jegyezzem meg, ennek a mechanizmusát rendkívül nehéz feltárni, s tudtommal a mai napig nem ismert pontosan. Ezáltal a kapcsolatot is nehéz felállítani, hiszen nem csak a kitörés intenzitásától függhet, hanem a magma (láva, hamu) anyagától és a kitörés típusától is, nem beszélve arról, hogy az ebbõl a szempontból egyébként teljesen egyforma kitörések mind-mind hordoznak a vulkánra, sõt azon belül a kráterre jellemzõ jegyeket (aminek kialakítója lehet pl. a vulkán, vagy a kürtõ saját morfológiája).

Az éjszakai földrengést én nem éreztem, pedig ébren is voltam akkor még, az utca végén azonban megmozduló csillárokról számoltak be. Mást egyelõre nem tudok.

Elég komoly ez a rengés.

Itt meg a számok tükrében.
Link
Link

A kutyák jeleztek elõtte és még most sem nyugodtak le.

Gánti szeizmogram a néhány perccel ezelõtti erdõteleki földrengésrõl Link Nagyon lassan jött le ez is

Nos hosszas eszmecsere utána rájöttem mit szeretne megtudni a kollega,íme a végleges kérdés:Hogyan lehet a vulkánkitörés aktivitását kapcsolatba hozni a villámlások számával? Ha esetleg így is értelmetlen akkor ne haragudjatok de máshogy nem tudtam értelmezni csak így.. tehát egy vulkánkitörés alkalmával miért történik gyakori villámtevékenység..talán így érthetõ

Szerintem arra gondolt, hogy a kettõnek az "erõsségét" hogyan lehet összehasonlítani egymással. Ha igen, akkor szerintem sehogy.
(De szerintem is pontosítani kéne a kérdést.)

Pontosítanád a kérdést? Hogy érted hogy "összevetni"?

Egy barátom kérdezte,hogy egy vulkán kitörés aktivitását hogy lehet összevetni a villámlással? Nem igazán tudtam neki erre választ adni,de megígértem neki,hogy utána kérdezek.

A híradások szerint akár 100-as nagyságrendû is lehet a halálos áldozatok száma, az esti híradóban hetvenvalamennyit mondtak be.

Ez a 7,8-as már nem kispályás Link