Agrometeorológia

Bízom benne, hogy itt megúszom gyenge mínuszokkal. 

-3 °C alatt már van jelentősebb kár , -6°C szinte mindent visz, Az alma-körte még jól bírja ezt a hideget,  mert még nem virágzik, a szőlő még nincs veszélyben szerencsére. 5 napja itt még nem indult meg a keringés a vesszőkben. Lesz gyümölcs termés én bízom benne... valamit biztos hagy az embernek a természet! Eddig a fügém is jól bírta a telet.

Ezek a fafajták ilyen állapotban hány fokot bírnak a mínuszban?

Sajnos ennyi napon keresztül füstölni sem reális. Én is bízom a fagymentes verzióban.

Idén télen megnyugodtam, hogy a tavalyinál sz@r@bb tavaszunk úgysem lehet. Erre most éves szinten 50 mm csapi van eddig a tavalyi 70+al szemben és fagy szempontjából is rádobna még 2 lapáttal. NAGYON remélem nem jön be így legalább a 10-e utáni időszak, mert akkor nagyjából mindennek lőttek, kivéve a pirosbogyós ezüstfáimat.

Sajnos nagyon jogos

Idéntől én is érdekelt vagyok a hobbikertészetben. 
Van jónéhány gyümölcsfám ( őszibarackok, almák, körték, meggy, cseresznye), amik közül az őszik már legalább részben virágosak.
  Aggódva nézem a jövő hétfői, keddi köcsög mínuszokat. Mennyire jogos az aggódás ezeknél a fáknál?

Nálam a gönci és a magyar kajszi fél virágzásban, a mandula és a bp. kajszi még piros bimbós. Remélem a hétfő és kedd hajnal nem hoz  komoly fagyot.

Mihálygergén szombaton még csak duzzadt rügyes állapotban volt az őszibarack. Péntekre, szombatra lehet, hogy már virágozni kezd.

Kajszik egy része teljes virágzásban, másik része már hullaltja szirmait. Őszik virágzásban. 
Következő pár nap 20-25 fokjai minden bizonnyal indítja a többi favirágzását is.
Idei első fűnyírás is megtörtént tegnap.

Csak a saját térségemet néztem, GFS szerint itt nem várható fagy, szerencsére.

Azért hétfőn reggelre -4,-6 fokok lesznek lapos, mély fekvésekben, völgyekben. 

Fagyveszély szempontjából lehet, hogy még jobb is, nem? Bár gondolom, hogy mivel hidegebb rész, ezért az késő fagyokra is több esély van valamivel. Ahogy nézem, a hétvégére jelzett armageddon elmarad, hálisten.

Hú, a vérszilva nálunk is beütött rendesen. Én a körét várom leginkább, a gyümölcsfák közül annak szeretem az illatát legjobban.

Hihetetlen, mennyivel előrébb jártok. Én ma kora délután vettem észre 2 félénken kinyiló kajszi virágot.

Ez nem mi meg Te meg Ti!
Ez a természet!
Tőled vagy tőlem független! 

Itt a kajszi 40%-ban virágzik, a vérszilva pillanatok alatt virágba borult, és fantasztikus az illata  
Mennyire jó érzés kimenni!
Az egyik őszi 1-2 napon belül kibontja, a másik kicsit később. Körtének még több idő kell, meggy, cseresznye, szilva: a bimbók hegye fehér.
Körben a szomszédos kertekben már rengeteg fa teljes virágzatban, úgy látszik a mi kertünkben minden ilyen kis ráérős
Na majd jövőre lesz talán mandula is.

Füge még rejtőzik egy ideig. A két áfonyából az egyik már hozza a leveleket, a másikon még meg sincsenek duzzadva a rügyek. Eltérő fajták, de nem gondoltam volna, hogy ennyire. Azért remélem, egyszerre virágzanak majd....

A Zalai Későntermőt meg már februárban leszüreteltétek, mi?

Őszibarack már nálunk is (bőven), körte még néhány nap, ha így megy tovább. Alma, cseresznye felkészül. Szelídgesztenyéken, hurmákon, pekándión duzzadnak a rügyek. Kivi 1 hete még semmi, most meg néhány nap múlva levelesedik . Valahogy jó lenne megúszni további fagyok nélkül.
Na meg akár eshetne is néha (mármint 0,005 mm-nél több).

Nálunk már az őszibarack nyílik, de virágzó cseresznyét is láttam már.

Ma, direkt sétáltam egyet a lakótelepen. A fák és bokrok januárt idézően néznek ki. Talán egy bokrot találtam, ahol közelebb menve látni pici levélkezdeményeket, de amúgy minden szürke/barna. Kicsit olyan, mintha minden kiszáradt volna. És 3 nap múlva április.

Nálam sziromhullás van. 

Nálam még mindig nincs a kajszin egy kinyílt virág sem. Jól el/kihúzzuk.

A narancs talán majd májusban megy ki. Már 1 centi átmérő felett is vannak rajta gyümölcsök, jó haragosszöldek.
A pariról lecsippantottam a virágokat, ahogy írtad. Naponta simogatom őket, erős is a száruk, egyelőre karózni nem kell. Van egy pár amelyik hurkot vetett, Z alakú a szára alul, azokat majd a föld alá temetem, hogy több gyökér legyen. 
Nagyon szépen, egészségesek, remélem még jó 2 hétig kibírják itt bent, és addigra a rémálom hidegleszakadások is elmúlnak lassan.....

Kajszi és vérszilva már virágzanak, de az őszik bimbója is rózsaszín már. 
Nem kéne fagy, na.

Remélem nem győz a hideg, bár nagyon úgy néz ki (harmatpont). Jó lenne valahogy/akárhogy elkerülni már a további fagyokat, most már napról napra egyre nagyobb kárt fog okozni.
Itt rohamosan megindultak a növények, lassan a körte is virágzik, alma nagyon készülődik, hogy olyan növényeket ne is említsek, amik itt már nem szalonképesek.

Ez pro és kontra esete. Sebkezelés, ferde metszlap, minél egyenesebb vágás sokat számít itt is. A filmet megkeresem, érdekes lehet. Köszi.
Szerencsére sok helyen próbálkoznak spec fűmagkeverékkel a talajerózió ellen a szőlőkben.  De nyilván ez még mindig kevés. Sajnos sok olyan szőlőt is látni ahol 30-40 centis partfal van a sorok között, egyik oldalról szabadon a tőkék felső gyökérzetével.

Egy ismerős bácsinak a kertjében van egy pici pincéje (ezt így nevezik?) fele a földben fele a föld fölött, földdel takarva. azt mondja tavaszig bőven elállnak az almái.

Igen a tárolás! Egyelőre nincs mit tárolnom nyersen, de néhány év múlva probléma lesz itt is. Veremben gondolkodom, földtakarással, szellőzéssel. Esetleg hó (jég?) az aljára télen, arra meg szalma és utána mehet rá az alma. Persze a gázok miatt kéne valami minimális szellőzés is.
Állítólag régen ehhez egész jól értettek, majd utána kellene néznem.

A pogácsaalma nagyon bírja a strapát. A környékemen az 50-es években épült ikerházas utcákban az volt a sorfa. Ahol nem vágták még ki, ott még mindig terem mindenféle beavatkozás nélkül. A legtöbb már csonkolva lett, mert nagyra nőttek - ezt is kibírták a fák. Amúgy én szeretem is, karakteres íze van, szép, pitébe is jó. Egyetlen probléma, hogy megpöttyösödik hosszabb tárolás során, nekem legalábbis még nem sikerült hosszabb ideig úgy tárolnom, hogy ne jöjjön elő ez a probléma.

Persze a szőlőt metszeni kell, talán ezt senki sem vitatta, ott más problémák vannak/lehetnek (pl. talajerózió): Link

Metszeni pedig kell, különben táptalajt adunk a betegségeknek a sűrű lombkoronával is. Illetve a termőegyensúly felborul.
Metszésnél tele lesz apró sebekkel az egész fa (persze ha le lesz kezelve, úgy egy fokkal jobb).  Gyulai Ivánnak van egy kisfilmje a gyümölcsészetről, hogy - szerinte - hol rontjuk el a gyümölcstermesztést (nem a nagyüzemről szól, hanem a háztájiról!) Nekem nagyon érdekes volt (tudom már linkeltem korábban, de hátha...) Link

Szomszédban van egy pogácsa-alma fa. Lehet hozzáértő szemmel nem szép, de nekem gyönyörű. Többszöröse a normál almafáknak, sűrű lombkorona (mint egy igazi fa). Jobb években hatalmas termés, persze majdnem mind kukacos, de bőven marad a humanoidoknak is. A "gazdája" semmit sem csinál vele.
Na majd 2 hét múlva lefényképezem virágzás közben, valami ilyesmi lehetett az édenkertben is

Szőlőre volt is kísérlet a metszés nélküli megoldásra. Eleinte szép meg jó, pár év alatt egyre satnyuló termés, rövidebb vesszők, elöregedő tőke volt az eredménye.
Részemről ez a biomizéria nem működik. Szigorúan betartva a mikor miből mennyit használunk, milyen várakozási időket tartunk be működik.
Azt vallom az általam kontrollált növénytermesztés még mindig egészségesebb, mint a bolti ki tudja mivel kezelt, féléretten leszedett áru.

Metszeni pedig kell, különben táptalajt adunk a betegségeknek a sűrű lombkoronával is. Illetve a termőegyensúly felborul.

Fú, nagyon utálom a full édes almákat. Anyáméknak van Gála, mindig csak "gyerekalmának" hívom, mert a finnyásabb gyerek is biztos megeszi, mivel csak egy enyhe cukoríze van, aztán annyi. Pitébe sem jó a tök édes alma. Abszolút támogatom a régi almafajták megőrzését, ha lenne nagyobb kertem, akkor ültetnék én is, de nincs elég helyem.
Emlékszem, gyerekkoromban a szilva milyen közönséges gyümölcsnek, igénytelen fának számított. A házunk környékén több évtizede elhagyott szőlős- és gyümölcskertek voltak, zsákszám szedtük ott a szőlőt (igaz, noaht ) és a szilvát (kinézetre és ízre olyan volt, mint a Besztercei, de a fák el voltak vadulva, tüskések voltak). A dió sorsába most bele sem megyek...

A nemtudom szilva lekvárnak jó, na meg szilvóriumnak. Kaptunk 2 sarjat, ami kinőtt a faterék fája alatt. Ha nem fünyiróznék ez alatt is nőnének a kis sarjak. A törzsénél mindig bújik kifelé. Nem kell metszeni permetezni, csak lemosózni szoktam, meg az elszáradt vesszőket kivágni. A szomszédomnak is adtam sarjakat, elkezdte visszametszeni el is száradt. Ezt szeretem rá se kell bagózni és adja a nagy termést, jó lenne ha mindennel igy lenne, de, nem, ez is csak azért mert itt van a hazája. 

Dehogy akarok én bármit átnevelni  Egyszerűen csak kapnak egy esélyt  azok is, akik pár év múlva úgyis kiöregednének. Azt meg már írtam, hogy utána rezisztens fajták jönnek. A mostani időjárást nézve erősen szárazságtűrő fajtákban kell gondolkodnom....

Tényleg azért nincs íze a hagyományos fajtáknak sem, mert az eltarthatóság miatt érettlenül szedik le. Az utóéréssel a savak bomlanak, a keményítő cukorrá alakul, az enzimek bontják a szilárdságot adó pektineket is, de íz- és aroma anyagok nem keletkeznek. Egy alakalommal - hogy egy starking almafa ne szakadjon, törjön össze - egy cimborám kb. 60%-os méretnél leszedte a termése felét. Komposzt helyett  a kamrába vitte. Kínjában beérett, kiédesedett, de semmi alma-íze nem volt. Szekács ángyunk (nyugodjon békében) szavaival élve: "Se' íze, se' bűze, mint a rác Istók tót anyja valagának."

Összességében: Ha a zember ízletes, érett gyümölcsöt, lekvárt akar enni, jó pálinkát akar inni, termelje meg, készítse el maga, vagy bízza a felmenőkre.

Könyörgöm, Donnie: 

Ha valakinek nincs ideje a saját gyümölcsfái gondozására, növényvédelmére, és/vagy bio mániás, szakember segítségével keressen rezisztens fajtákat, de ne próbálkozzon kifejezetten érzékeny fajtákat "átnevelni". A károkozó gombáknak nincsenek természetes ellenségei. Kizárólag az időjárástól függ, hogy lesz-e termés, vagy akár túléli-e a növény az adott évet?

Az őszibaracknál, szőlőnél a metszést nem lehet elhagyni. Az ültetés utáni években az alakító metszés más gyümölcsöknél is feltétlen szükséges. A későbbiekben is lehet szükség némi korona-alakításra, pl. ha a zember nem akarja, hogy a termés súlyától ágak szakadjanak le.

Nem is tudom, én nem vagyok ekkora szilva fan Valószínűleg azért, mert néhány évvel ezelőttig csak a boltban találkoztam "szilvával". Kivéve pl. Szalafőn az októberben érő kisméretű nagyon finommal (Besztercei?).
Engem főleg az almák érdekelnek és ott szépen megfigyelhető az édes irányba eltolódás (braeburn, fuji), amik már értékelhetetlenül édesek, de ízük szinte nincs. Régen a golden is jó volt, mostanában az is totál ízetlen. De még a starkingokból is hiányzik a "gyerekkori" íz. Persze lehet ebben benne van az is, hogy éretlenül szedik le az almát.
Nem tudom ismered-e, de vannak Magyarországon "tündérkertek", amik elvileg azt a célt szolgálják, hogy a helyi fajtákat összegyűjtsék és a fák nagyobb korában lehessen vinni róluk oltóágakat (mondjuk génbank). Itt Cserszegen is van egy ilyen, most már lassan termőfélben lévő fákkal.
Szilvára visszatérve a kertünkben érő "helyi cserszegi" kisebb méretű szilvák nagyon finomak, a termésbiztonság - egyelőre - csapnivaló (bár ebben benne lehetnek a mostani tavaszi fagyok is).

Donnie: pls ne ültesd még ki a paradicsomokat. Én már egyszer megtettem ilyentájt. Lett utána még egy kör, asszem egyik sem élte túl. Nagyon nem tesz neki jót a reggeli hideg, akkor sem, ha nincs fagy. Plusz kiültetéskor hozzá kell szoknia az UV-hoz is és utána rendbejönni, ami a reggeli hidegekkel duplán nehéz nekik. Szedd le a virágokat, karózd ki és növögessenek bent (bár én tervezem, hogy az enyéim holnaptól nagyon fokozatosan kimennek majd az árnyékba napozni). Ha túl magasak lesznek, lehet vízszintesen elültetni, nekem eddig mindig bevált (sokkal nagyobb gyökértömeg és annak pozitív hatásai).

No, hát 2 paradicsom palánta is rendesen kivirágzott az ablakban.
Ilyenkor mit érdemes velük csinálni?

Nagyon kellemes időt mutatnak már jövő hét közepére a modellek, fagy sehol, és 20 feletti tmaxok. Ez nyilván nem marad tartós.
Hány foktól lehet beteg az ilyen előrehaladott állapotban levő paradicsom? Mi az, ami túl hideg már neki?
Tudni kell, hogy eleve szinte fagyvédett a kert, a nemrégi, fagyzugokban mért -8 -9 fokok mellett itt -2 -3 volt csak. A leanderek február vége óta kint vannak, és kutya bajuk, nagyon jól néznek ki.
Plusz magaságyásban is lennének a parik, kb 1 méter magasan.
Túl korai lenne április legelején kiültetni őket?

A narancson közben 1 centisek lassan a termések, és gyönyörű az egész fa úgy, ahogy van. Na, őt tuti csak akkor viszem ki, amikor már hajnalonta is inkább +10 fok lesz, semmint 4-5.

A Batul almáról olvastam már, egy erdélyi ismerősöm megígérte, hogy hoz majd, ott elég gyakori.
A Penyigei "nemtudom" szilváról is hallottam már, a leírás és a képek alapján nézegettem a környéken, hátha találok olyat. Majdnem biztos, hogy amibe Magyarpolányban belefutottam egy összeomlófélben lévő ház kertjének a szélén, az árokparton, az az volt. Nem magvaváló, kerek, ringlószerű, édes-savas. Úgy rémlik, hogy szeptember elején érett. Ránézésre lehettek vagy 40 évesek a gondozás nélküli fák, de teremtek szépen. Ez tavalyelőtt volt, amikor tavaly mentem csekkolni a helyzetet, addigra elkelt a telek, épült rajta az új ház. Nézegettem a fákat, erre odajött az újdonsült tulaj és kicsit mérgesen kérdezte, hogy mi járatban vagyok...? (Amúgy mondom, nem is a kertben voltak, hanem kerítésen kívül, az árokparton). Aztán legutóbb, amikor arra jártam, már sehol nem voltak a fák, kivágta őket a jóember, elejét véve annak, hogy "lopják a szilváját".
Amúgy az íze miatt nem ültetnék penyigeit. Nem rossz, de ha ettél már beszterceit...Persze tudom, hogy hiába álmodozik az ember arról az ízről, ha nem lehet a fajtával hosszútávon számolni, mert sarka vírus érzékeny. A Stanley-mmel is úgy vagyok, hogy nagyon édesre be tud érni, mutatós, nagy, de csak egy nagy cukoríz az egész, nincsenek zamatai. A Penyigei ilyen szempontból még jobb is, mert ott azért vannak némi savak is, még ha a szilvát nem is főleg a savai miatt szereti az ember, de legalább van valamilyen íze.

Sky, Amanita, és a közelieknek;

A kert művelése mindenki saját meglátása szerint történjen. Nincs ebben semmi rábeszélés, elfordítás.
Nekem a volt gyümölcsös kertem félig homokon, és  gazdag gyomnövényes talajon, ( előtte ugye sertéstrágya tele gazmaggal) beművelése után 2-4 évig... keserves volt.
Na a  gyümölcsfák élettere adott, akkor próbáljuk szebbé tenni. A talaj erő utánpótlás akár traktoros szerves trgy. mázsákra osztva, vagy ahol ez nem műkszik, kézből hintett műtrágyákkal, ( újabban a Nitrogénre külön eng. termelőiigazolvány kell, hogy nem vagy robbantós terrorista), meg a a többi nano mikroelem,( 8 féle nyomelem kb.) elhintése, bepermetezése.
Az aktív permetek IDŐPONTJÁT kell eltalálni, tehát egy kártevő max. rajzására, a gomba fertő max. esti-reggeli Rh: 70%< C° 10< feletti időpontját. Persze ne fújjon  ezerrel a szél, csak 1-2 méterre/ sec. Ha nem sikerül, akkor az esti 19 óra utáni idő, vagy másnap.
Nem vagyok híve az agyon permetezésnek, tehát adott hónapban, termő ciklusban mikor érdemes permetezni, akár csak egyszer, de az tökéletes legyen.

Alma: van egy ember Pórszombaton, aki árul régi magyar fajtákat (konténeres kiszerelés), vettem tőle 4 éve, nekem szépen nőnek nulla vegy mellett is (ha kell a telefonszáma, írj).
Tavaly az első termett is. Egy almát hagytam meg rajta, az hibátlan lett (az íze is), asszem batul. 20 méterrel odébb lévő OBI-s alma (előző tulaj): 2 alma lett rajta (már közepes fa, de a többi virág elfagyott), nyár közepére megnőttek az almák, aztán összekukacosodtak és leestek bőven érés előtt

Szilva: van itt egy helyi fajta (édesanyám váltig állítja, hogy besztercei, de én ebben nem vagyok biztos). Vannak évek, amikor jól teremnek, nagyon szépen nőnek, sőt túl szépen, tele van a kert sarjakkal. Ha erre jársz és még van helyed, szívesen adok.
Még az elején vettem nemtudom szilvát, meg valamilyen nagy méretű sárgán már édes ringlót is. Azok sem voltak még betegek sosem. A ringlót az elején kettévágtam kaszával (aztán öszeragasztottam celluxal ), azóta nő, mint a bolondgomba.

Igen, a növényfajták fontosak (lennének nálam is). Most már nem vennék őszit, hanem az itt helyben termő, kissé keserű, de amúgy finom verziót ültetném magról. Sokkal gyorsabban nő, tényleg nem kell permetezni és úgy sem lesz beteg.

Úgy kezdtem, ahogy ti. Bár nem volt benne annyi tudatosság. Ha most "bioban" utaznék, akkor azért használnék bizonyos szereket (réz), megválogatnám a növényfajtákat, figyelnék a társításokra meg ilyesmik (érdekes lehet a "rendes gyökérzettel" rendelkező, nem oltott fák nevelése is, amiről Amanita írt). Így talán lenne némi esély. Végül is cseresznyéből már tudom, hogy mi az, ami nem kukacosodik (Szomolyai fekete), mert a cseresznyét egyáltalán nem, a meggyet pedig csak monília ellen vagyok hajlandó permetezni. A két meggyem így megkucosodik, az egyik kb. 50%-ban (Pándi), a másik 100%-ban (ennek a fajtájára nem emlékszem). Ezek helyett most a Feketicsivel próbálkozom, még nem fordult termőre. Almánál nyomon vagyok (figyelgetem a felhagyott kerteket, hol milyen fajta terem gondozás nélkül is). Szilva: Stanley van, sajnos nem lehet megúszni permetezés nélkül. Egyik ismerősnek van valamelyik Besztercei, hihetetlen finom, hibátlan termése van permetezés nélkül is, pedig papíron teljesen esélytelen az is. Talán olyan helyen van a fa, ahol nagyon jól érzi magát, és így jó az immunrendszere, vagy nem tudom, annyira nem értek hozzá. Korábban volt egy másik fajta Beszterceim nekem is, de csak potyogott még úgy is, hogy permeteztem. Ennyit tudok hozzátenni a bio témához.

Kövess minket Amanitával
Pár gyengébb év után alakulhat akár jól is... 

Ez az egy motoros permetezőm volt eddig, nincs összehasonlítási alapom, ezt is úgy kaptam egy barátomtól. Nem tudom milyen márka lehet, de nem tűnik nagyon réginek, és súlya is van rendesen. A klasszikus magyar manuális permetező után nekem ez egy csodának tűnt. Amikor a pici csemetémet permeteztem, akkor úgy láttam, hogy olyan 5-6 méterre visz vízszintben, és azt gondoltam, hogy "ez igen". 10-12 m felfelé, amiről a kolléga beszélt, nekem rohadt soknak tűnik. Vízszintesen el tudom képzelni.  Még nem néztem bele, hogy van-e benne szűrő.
Ami a létrázást illeti, nem éreztem kockázatosabbnak bármilyen más okból történő létrázásnál. Kihúzható alulétra, neki szoktam dőlni egy picit a kihúzott résznek. Ha egy tál cseresznyéért mászol fel a létrára, ugyanúgy leeshetsz. Annyi, hogy nem tudok gyorsan arrébb menni, ha esetleg visszaszállna a permet. Amúgy muszáj megjegyeznem, hogy borzalmasan gyűlölök permetezni, az egész mizériát és magát a vegyszerezést is.

Nálam a jelenlegi eredmény a kártevők természetes ellenségeinek drámai elszaporodása.
És a flóra is képes alkalmazkodni - ha kap rá esélyt. Persze nem mindegyik. De azt is be kell látni, mi az amit az embernek már nem éri meg erőltetnie. És itt nagyon nem mindegy, hogy hobbikertész az illető, esetleg botanika-fanatikus, vagy pedig dedikált gyümölcstermesztő.

Amanita: nekem fogalmam sincs, melyik módszer a "jó". Szerintem ilyen nincs is, inkább csak az van meg, hogy kinek mi a célja a gyümölcsökkel. Lásd fentebb. 
Az biztos, hogy ha a vegyszert elkezded, akkor érdemesebb már úgy maradni.
Nálunk új ház, új kert, tiszta lap: a meglevők is megkapják az esélyt, legalább 1 teljes évet még az alma is kapott, pedig  ép ág se igen volt rajta.
És lám: máris van olyan fa, amelyik jelentősen meg tudott erősödni, ellenállóbb lett stb.

Az előző helyen 4 évig laktunk. Egy kezdetben picit, teljesen full bio módon tartott kajszifa az alatt a 4 nyár alatt egy csodaszép, egészséges, bőségesen és hibátlan szép gyümölcsöket termő fává érett. Sose kapott semmit, a tetvek ették, de csak eleinte, utána már az se látszott rajta.
Szóval a saját tapasztalat az, hogy igenis lehet vegyszermentesen is felnevelni fákat - na persze nem mindet. Aztán persze simán elviheti egy új nyavalya, de az ellen meg úgysem lehet sokat tenni.

Még egyszer: ha ez lenne a megélhetésem, egészen biztosan máshogy csinálnám. 

A szomszédommal szoktam ilyesmikről (nagynéha) beszélni: ő mindig siránkozik, hogy mennyi minden dolgot kell TÖKÉLETESEN csinálni ahhoz, hogy (az én világnézetem szerint) mindent kicsináljon a kertjében és legyen egy steril birodalma, amiben a gyümölcsfákon kívül ökológiai sivatag van.
Én meg alig győzöm csinálni az élőhelyeket a különböző élőlényeknek: Huggel-dombok földdel lefedegetve, vagy anélkül (garád by Gulyasme, lassan 100 halomBatta a kertem), kőrakások, darázs-garázs, stb. Még kis tavakat szeretnék (tóka Vas-megyében)
Mérnöki megközelítésben a kettőt össze kell/talán lehet hasonlítani. Nálam 4 év alatt megjelent egy jó csomó növénykárosítót pusztító szervezet (szúfarkas, nagyobb poloskák, kék holyva - tavaly, még több vakond , számtalan pók, sok féle-fajta fürkészdarázs, stb.), illetve más kedves állatkák, pl nünüke; meg pl.  az ízletes pereszke, ami ugyan nem állat
A kis méretben, nem szabadgyökérrel, ültetett fák szépen nőnek mindenfajta permetezés nélkül (mondjuk a többi is, kivéve az őszit, de az is lassan összeszedi magát). Persze lassabban nőnek, mint a pétisózott társaik, de elvileg tovább is fognak élni, keményebb/sűrűbb lesz a fájuk, stb.
Összefoglalva én egyelőre nem látom a "bio" hátrányát, a kert viszont egyre szebb, még a spanyolcsiga is fogyatkozik.

Amúgy érdemes megnézni pl Gyulai Iván, vagy Baji Béla munkásságát, ők már legalább 20 éve ilyesmit csinálnak, de a gocsejta.hu honlapon is van hasznos infó a hagyományos magyar gyümölcsészetről még a vegyszerezés előttről: Link

Az őszibarackot pl. METSZENI KELL. Ökörködni lehet, de mindennek van következménye. Akár a teljes termés elvesztése, vagy a növény pusztulása.

Hát a véleményem erről a  bio termesztésről kissé óvatos.
Igen, felnő egy új nemzedék a termesztőket értem ez alatt. Viszont felnő egy bizonytalan kimenetű biosz- féra, a káros és hasznos rovarvilágban, és gomba társadalomban.
Kissé mellbeütött a z alábbi mondat;
"Fokozom a kertben a bio szintet: a tavalyi nulla permetezés után idén már nem is metszek" .
Hát egy kicsit sok elismert kertépítő, agro-mókus forgolódna a sírjában, mint Bálint gazda.

Szóval valami elveszett, vagy elveszik. Ez nem jó előjel, mert sok lesz a bizonytalan kimenetel, elmaradó faunák megjelenése, (gombás  fertőző idény, vagy kártevők-ellenségei közti egyensúly "változékony" és kiugró eltérései) .
Talán fel fognak erősödni az Agrometerológiai- bioszféra jelentések, szinte heti bontásban. A jövő zenéje. De ettől ne legyen dupla árú a bio-termék ára!
 

Jól hangzik a szuperextrabio (nekem)
Esetleg, ha van elfekvő csalánod érdemes lehet átültetni a még viszonylag életképes fák mellé, állítólag segít. Én ültettem almafa csemete mellé is, ott a referenciák fák alapján is úgy tűnt, hogy hasznos.
Nekem is első évben totál tetvesek voltak a szilvafáim, következő évben nulla tetű. Persze a cseresznye, meggy kukacos, de legalább esznek a gyerekek fehérjét
Itt nálunk tavasszal az ormányosbogarak okozzák a legnagyobb gondot. De tavaly már nagyobb példányszámban megjelent a szúfarkas, meg a gyilkos poloska. Konkrétan a kis mogyoróbokroknak saját poloska-katonaságuk volt, azokon esélyük nem volt az ormányosoknak

Fokozom a kertben a bio szintet: a tavalyi nulla permetezés után idén már nem is metszek
Egyébként a szilva és az egyik őszibarack a 2019-es állapothoz képest máris jelentősen javult egészségileg. Míg beköltözés után (19 július) egyiken sem volt ehető mennyiség, tavaly már szilvából nagyon szépen tudtunk enni, és barackból is összejött vagy egy tucat ehető. Ők úgy látom, igyekeznek alkalmazkodni.
Ami reménytelen volt mindkét évben, az a nagyobbik fajta, későbbi érésű őszi, illetve a kajszi.
Cseresznye ugye tavaly volt először, de nagyon szép, egészséges, mézédes. A meggyen is volt pár ehető szem.
Körte pedig egyetlen, hatalmas darab, ami iszonyú finom, úgyhogy neki szurkolunk
Almát kivágtam, ment a helyére szelídgesztenye.
Már csak azért sem töröm magam túlságosan, mert a kajszi jó eséllyel már időn ősszel ki lesz vágva (idén kap egy utolsó esélyt, de nagyon betegnek tűnt már eddig is), a két őszinek is szerintem max pár éve van - 9-10 évesek lehetnek amúgy - ezekkel akkor is sok gond lenne, ha nem támadná meg annyi minden őket.
A cseresznye és szilva remélem, még jó pár évig húzzák, a körtében is reménykedem, bár az elég közel van a második szelídgesztenyéhez - bár az meg lassan nő, úgyhogy egy 6-8 éve szerintem még lehet a körtének is.
A meggy is elég közel van a gesztenyékhez, kapott még esélyt bár elég beteges, de alighanem a kajszi után ő jön majd 1-2 éven belül.

a 2 gesztenye a kert jelentős részét le fogja fedni egyszer majd, még mandulákban gondolkodom, az őszik helyére.

Az elv amúgy nagyjából ez: full bio minden, a fák kapnak pár évet, hogy eldöntsék, életképesek-e saját immunrendszerből, ha nem, akkor fűrész és jön a helyére valami ellenállóbb, szárazságtűrőbb. Ok,  a gesztenye pont nem ilyen, de az szívszerelemből van, őket locsolni kell majd évekig, míg le nem gyökereznek a porozús mészkősziklába jó mélyen, a tartósabb vízerekig. A mandulák értelmesebb választásnak tűnnek klíma szempontból.

A nem permetezés tavalyi eredménye: május-július között végtelen sok levéltetű, szinte mindenen. 
Augusztus: mindenen hemzsegnek a katicák és a zengőlegyek lárvástól, tetű egy szál sem

Idén meglehet az első füge is akár, és persze a két új áfonya is szép nagy, végre nem reménytelen a helyzet, mivel dézsában, tőzegben vannak, picit trágya is ment alájuk.

Kb. 1976-tól vannak motoros permetezők, elsőt Bácsalmáson vette nagyapám, persze én voltam a hátas használó. Japán maruzsina v.. mi volt a neve, üresen  9 kg.
. töltőtömeg 10 liter, 1 liter keverékkel (1:40) ! 5-6 puttonyra valót lehetett szétszórni. Sok évig permeteztem a gyalog szőlőt, és a gyüm fákat, igaz estefelé szélcsendben vitt fel 6-9 méterre. Végül gyújtótekercs és megszakító problémával adtam el, mert kb. 8-10 ezer lett volna a felújítás (fele ára ) 
A hatótávot a szórófej végén a betétcső ki- be tolásával állítottam. A háttámla müa. szigetelése nem lóg bele a vent. házba?