Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A márciusi középhõmérséklet 5,6°C lett, egy fokkal a sokévi átlag felett.
A havi csapadék 17,1mm, érdekessége, hogy csak az utolsó napi (tegnapi) 4,9mm esett nem hóban.
A havi csapadék 17,1mm, érdekessége, hogy csak az utolsó napi (tegnapi) 4,9mm esett nem hóban.
Amióta mérek,(október közepetõ óta) azóta 5 hónapból (októbert nem vettem bele) 4-bõl (!), 25-én volt az adott hónap legmagasabb napi középhõmérséklete.Nem tudom hogy lehet ez, de elégé furcsa (vagy inkább vicces)
+Január legalacsonyabb napi középhõmérséklete is 25-re esett
+Január legalacsonyabb napi középhõmérséklete is 25-re esett 
Nem történt meg a szégyen,nem lett egy számjegyû a márciusi csapadékom.A hajnali 3,7 mm esõvel 11 mm lett a március !
2000 óta nem volt jellemzõ a 30 mm alatti márciusi csapadék,a 11 évbõl csak egyszer volt a mostanin kívül: 2003-ban 7,1 mm esett.
2000 óta nem volt jellemzõ a 30 mm alatti márciusi csapadék,a 11 évbõl csak egyszer volt a mostanin kívül: 2003-ban 7,1 mm esett.
Bocsánat a hosszú szövegért, de nem tudom szûkebbre venni, akit nem érdekel, ne olvassa el!
Kicsit fáradt vagyok, így a fogalmazás kissé pongyola, bocsánat érte!
Nagyon sokat filóztam egy ideje, hogy a fenébe lehet az, hogy nagyon sok derült éjszakán születtek olyan minimumhõmérsékletek, hogy pl. bajai omsz állomás -2,2 fok, a bátaapáti zárt völgy Link Link pedig ugyanekkor -0,6 fok. Tehát miért mér a síkvidéki bajai állomás derült éjjeleken gyakran alacsonyabb minimumot, mint a bátaapáti szûk völgy?
Az emlékezetes december 21-re virradó éjszakán is Baja -19,9 fok, Bátaapáti pedig -18,6 fok.
Pedig ha valaki megáll a bátaapáti állomás mellett, tuti azt mondja, hogy fagyzug, hisz olyan, mintha egy szûk, zárt sikátorban lenne az ember.
Mért nem mér akkor alacsonyabb minimumot, amikor a paksi vagy a bajai állomás ránézésre még annyira sem fagyzug, mégis ott rendszeresen hidegebb van?
A közelben azon az éjszakán Paks -23 fok, Kaposvár -23,2 fok, tehát Bátaapátiban is lehetett volna annyi. A síkvidéki Sellyén is -21 fok volt, miért volt egy szûk, zárt völgyben "csak" -18,6 fok?? Ami elsõ ránézésre fagyzugabb, mint a paksi, kaposvári, sellyei vagy bajai állomás.
2003 januárja legendásan hideg volt, a talán leghidegebb éjszakán, 13-án Sellyén -25,4 fok volt, Baján -26,6 fok, közben a bátaapáti völgyben meg "csak" -23,7 fok.
Arra gondoltam, hogy talán azért, amiért a szentgotthárdi állomás viselkedése is furcsa. Ott naplemente után nagyon gyorsan elkezd zuhanni a hõmérséklet, sokszor gyorsabb ütemben, mint a környék fagyzugaiban, aztán végül egyszer csak az éjszaka folyamán megáll, és nem süllyed tovább, míg a fagyzugok meg ekkor lekörözik, és tovább süllyednek.
Végül a minimum 1-2-3 fokkal magasabb lesz Szentgotthárdon. A szentgotthárdi állomás 310 méteres dombtetõn van, de egy erdei tisztás jellegû helyen, ahol naplemente után a magasság miatti, egyébként valamivel alacsonyabb hõmérsékletû nappali levegõ a tisztáson pikk-pakk elkezd kiülepedni, kifolyási lehetõség híján a hõmérséklet zuhan, de amint feltelik a tisztás, és elkezd kifolyni belõle a hideg, megmozdul a megülepedett hideglégtó, azonnal megáll a hõmérséklet zuhanása.
Ezért fordulhat elõ, hogy míg az abszolút minimumai egész tûrhetõek, a minimumátlaga a dombtetõi fekvése ellenére alacsony.
A bátaapáti állomás a Google Earth szerint 150 méteres magasságban van, viszont a völgy alja még lassan 20 métert esik. Nagyon gyakori látvány, hogy naplemente után a bátaapáti állomás kéklik a hõtérképen, aztán a végén sok esetben nem mér olyan elrettentõ abszolút minimumokat.
A december 21-i -18,6 fokos minimum nem egy veszélyes érték a körös-körül mért -23 fokokhoz képest.
Ott is az a gyanúm, hogy mivel fagyzug, szûk völgy, ezért naplemente után elkezd zuhanni a hõmérséklet, majd ahogy telik fel a völgy, a hideg elkezd vándorolni lefelé az alacsonyabb magasság felé.
Arra is gondoltam, hogy beáll a köd éjjel a bátaapáti völgyben, ezért nem csökken tovább, de az említett éjszakákon nincs magas páratartalom a völgyben, pl. a december 21-i éjszakán 86 %-os értéknél állt be a -18,6 fokos minimum, és egész éjszaka ilyen körül volt a legalacsonyabb páratartalom.
Szóval elfolyik a völgy alsó fele felé a hideg, miután egy bizonyos szintet elér. Persze kérdéses, hogy az a 20 m-es szintkülönbség mit tud még produkálni, mennyivel lehet hidegebb a völgy alsóbbik felén!?
Erre tudok gondolni, a decemberi -18,6 fok a fenti képeken látható szûk völgyhöz képest nagyon enyhe érték.
Az is lehet, hogy nagyon szûk a völgy, így kisebb felületû helyekrõl gyûlik oda össze a hideg.
Fenesetudja!
Az éves minimumátlaga ettõl függetlenül nagyon alacsony, de a szélsõértékeknél nem produkál kiemelkedõen alacsony értékeket.
Az éves középhõmérséklete is alacsonyabb pl. az iklódbördõcei állomásnál, az abszolút minimumai viszont nem. Az ikódi állomás sokkal alacsonyabb minimumokat mér azonos légköri helyzetekben.
A most elmúlt tél december 21-i éjszakáján az iklódi mérõ -21 fokot mért, a bátaapáti pedig -18,6-ot. Mindezt úgy, hogy az iklód felett lévõ levegõ már melegebb volt, fent már döngetett a szél, illetve a csörnyeföldi -10,1 fokos érték is jelezte, hogy azon az éjszakán nem itt volt a leghidegebb.
Sokkal inkább Bátaapátiban lehetett volna, hiszen ott a környéken -23 fokokat mértek az állomások, tehát jobb feltételek voltak abban a térségben a nagyobb hideg kialakulásához.
Mégis "csak" -18,6 fokot mért a bátaapáti fagyzug, szemben az iklódi -21 fokkal.
Közben a melegebbre taksált Tolna megyében Bátaapáti éves középhõmérséklete közel azonos a nógrádi Szécsény éves középhõmérsékletével.
Ha levinnénk a szûk kanyargós völgy aljába a mérõt, valószínû a mostani szécsényi állomásnál is hidegebb lehetne.
Így, ahol most van a bátaapáti állomás, ott járva azt hinné az ember, na ez aztán a fagyzug.
Közben az alföldi jellegû sellyei állomásnak alacsonyabb abszolút minimumai vannak, mint a bátaapáti fagyzugnak.
Akkor most melyik fagyzug és melyik nem?
A kakucsi állomás szintén nagyon alacsony minimumokat mér, pedig aki már járt ott, láthatta, hogy semmi fagyzugos jellege nincs Link Link
Közben meg hideg, mint a fene.
Ráadásul úgy hideg derült éjszakákon, hogy nem is a kis gödör alján van, hanem az oldalában, a gödör alja a 2. képen látható víztorony töve mögött van.
Nem tûnik fagyzugnak, mégis fagyzugi hõmérsékleteket mér.
Szerintem a fagyzug fogalma: adott földrajzi területen azok a helyek, amik derült, inverziós éjszakákon a legalacsonyabb hõmérsékleti tartományt képviselik.
Ezek általában ugyanazok a helyek, tehát a legritkább esetben fordul elõ, hogy egy derült szélcsendes éjszakán a dombon és a völgyben ugyanolyan minimum születik, ez alól csak a szállított fagyos helyzetek a kivételek, amikor egy bizonyos magasságban még fúj a szél, de a talajközelben már leállt, így a dombon és a völgyben is lehet azonos a minimum, egy köztes részben pedig az enyhébb.
Pl.: december 21-én az iklódi állomás mért -21 fokot, a csörnyeföldi dombon pedig -10,1 fokos minimum volt.
Tegyük fel, az iklódi a legalacsonyabb, a csörnyeföldi a legmagasabb érték volt a térségben, ebben az esetben a -21 és -10 közti 11 fokos skálát kell felosztanunk. Egészen biztosan ki lehetne tizedre pontosan tapogatni minden hõmérsékleti értéket felfelé haladva a -21 fokos értéktõl.
Aztán, hogy volt-e még valahol (egészen biztosan volt) -21,8 fok vagy -22,2 fok, abból a szempontból szerintem az számít, hogy a legalacsonyabb tartományban vagyunk. Amibe akár a -20 fok is beleférhet. Hogy csak a -22,2 fok a fagyzugérték, vagy a -20,4 fok is, hááááát....talán részletkérdés, talán nem. Nemtudom!
Szerintem mindkettõ!
Van arra is példa, hogy a sellyei állomás derült éjszakán akár 5 fokkal is hidegebbet mér az iklódbördõceinél, mert elõbbi helyen totál leállt a légoszlop, utóbbinál pedig van légmozgás.
Úgy gondolom, különbséget kell tenni dombvidéki és síkvidéki fagyzug között, hiszen míg elõbbi esetben 40-60-80-100 méteres szintkülönbségû völgyek, addig a síkságon néhány méteres szintkülönbségû kis gödrök képesek ugyanazt a hõmérsékleti tartományt produkálni. A különbség talán annyi lehet, hogy az alföldi jellegû fagyzugokban sokkal meredekebben emelkedik a hõmérséklet, hiszen sekélyebb a hideg légréteg.
A kakucsi állomás sokkal magasabb középhõmérsékletet(átlagot) mér ugyanolyan minimum(átlag) és ugyanolyan maximum(átlag) esetében, mint egy dombvidéki völgy, ugyanis teljesen más a hõmérsékleti görbéje.
A dombvidéki fagyzugokban sokkal vastagabb a megülepedett hideg légréteg, mint az annak megfelelõ síkvidéki fagyzugokban, így a felkelõ nap és az induló nappali szél derült éjszakákat követõen sokkal gyorsabban keveri át a megülepedett hideg légréteget, ezáltal gyorsabban kijön a hõmérséklet a mélypontról. Ez számtanilag sokkal nagyobb értékeket jelent, így magasabb napi, illetve éves középhõmérsékleteket mérhetünk. Ezzel szemben a dombi fagyzugokban a "bedöglés" sokkal hosszabb idõtartamot fed le, nehezebben kecmereg ki a dombi fagyzug az éjszakai mélypontról.
Ha ellátogatunk a sellyei, paksi, bajai vagy kaposvári állomásra, egészen biztosan nem állítanánk olyan magabiztossággal, hogy fagyzug, mint a bátaapáti völgy esetében.
Pedig derült, szélcsendes, kiélezett szituációkban alacsonyabb értékeket mérhetünk az elõbbi helyeken.
Közben a középhõmérséklet tekintetében az elõbbi 4 állomás sokkal magasabb átlagot mér, mint a bátaapáti.
Szerintem például Somogy megye fagyzugaiban nem mérhetünk olyan éves minimumátlagot, mint amit a zabari állomás produkál, vagy azért nem, mert nincs olyan jellegû és akkora fagyzug, vagy azért sem, mert szerintem Zabar térségileg valamivel talán hidegebb(?) lehet, mint Somogy megye.
Sõt, a zabari állomás pedig nem tud olyan alacsony minimumátlagot mérni, mint a Bükk-fennsíkon egy töbör.
A Bükk-fennsíkon pedig olyat nem lehet mérni, mint egy 2000-3000 méteren lévõ alpesi völgyben.
Fagyzug az alpesi völgy is, a bükk-fennsíki töbör is, Zabar is, egy somogyi völgy is, a kakucsi állomás is.
Pedig micsoda különbség van az 5 helyszín között!
Kicsit fáradt vagyok, így a fogalmazás kissé pongyola, bocsánat érte!
Nagyon sokat filóztam egy ideje, hogy a fenébe lehet az, hogy nagyon sok derült éjszakán születtek olyan minimumhõmérsékletek, hogy pl. bajai omsz állomás -2,2 fok, a bátaapáti zárt völgy Link Link pedig ugyanekkor -0,6 fok. Tehát miért mér a síkvidéki bajai állomás derült éjjeleken gyakran alacsonyabb minimumot, mint a bátaapáti szûk völgy?
Az emlékezetes december 21-re virradó éjszakán is Baja -19,9 fok, Bátaapáti pedig -18,6 fok.
Pedig ha valaki megáll a bátaapáti állomás mellett, tuti azt mondja, hogy fagyzug, hisz olyan, mintha egy szûk, zárt sikátorban lenne az ember.
Mért nem mér akkor alacsonyabb minimumot, amikor a paksi vagy a bajai állomás ránézésre még annyira sem fagyzug, mégis ott rendszeresen hidegebb van?
A közelben azon az éjszakán Paks -23 fok, Kaposvár -23,2 fok, tehát Bátaapátiban is lehetett volna annyi. A síkvidéki Sellyén is -21 fok volt, miért volt egy szûk, zárt völgyben "csak" -18,6 fok?? Ami elsõ ránézésre fagyzugabb, mint a paksi, kaposvári, sellyei vagy bajai állomás.
2003 januárja legendásan hideg volt, a talán leghidegebb éjszakán, 13-án Sellyén -25,4 fok volt, Baján -26,6 fok, közben a bátaapáti völgyben meg "csak" -23,7 fok.
Arra gondoltam, hogy talán azért, amiért a szentgotthárdi állomás viselkedése is furcsa. Ott naplemente után nagyon gyorsan elkezd zuhanni a hõmérséklet, sokszor gyorsabb ütemben, mint a környék fagyzugaiban, aztán végül egyszer csak az éjszaka folyamán megáll, és nem süllyed tovább, míg a fagyzugok meg ekkor lekörözik, és tovább süllyednek.
Végül a minimum 1-2-3 fokkal magasabb lesz Szentgotthárdon. A szentgotthárdi állomás 310 méteres dombtetõn van, de egy erdei tisztás jellegû helyen, ahol naplemente után a magasság miatti, egyébként valamivel alacsonyabb hõmérsékletû nappali levegõ a tisztáson pikk-pakk elkezd kiülepedni, kifolyási lehetõség híján a hõmérséklet zuhan, de amint feltelik a tisztás, és elkezd kifolyni belõle a hideg, megmozdul a megülepedett hideglégtó, azonnal megáll a hõmérséklet zuhanása.
Ezért fordulhat elõ, hogy míg az abszolút minimumai egész tûrhetõek, a minimumátlaga a dombtetõi fekvése ellenére alacsony.
A bátaapáti állomás a Google Earth szerint 150 méteres magasságban van, viszont a völgy alja még lassan 20 métert esik. Nagyon gyakori látvány, hogy naplemente után a bátaapáti állomás kéklik a hõtérképen, aztán a végén sok esetben nem mér olyan elrettentõ abszolút minimumokat.
A december 21-i -18,6 fokos minimum nem egy veszélyes érték a körös-körül mért -23 fokokhoz képest.
Ott is az a gyanúm, hogy mivel fagyzug, szûk völgy, ezért naplemente után elkezd zuhanni a hõmérséklet, majd ahogy telik fel a völgy, a hideg elkezd vándorolni lefelé az alacsonyabb magasság felé.
Arra is gondoltam, hogy beáll a köd éjjel a bátaapáti völgyben, ezért nem csökken tovább, de az említett éjszakákon nincs magas páratartalom a völgyben, pl. a december 21-i éjszakán 86 %-os értéknél állt be a -18,6 fokos minimum, és egész éjszaka ilyen körül volt a legalacsonyabb páratartalom.
Szóval elfolyik a völgy alsó fele felé a hideg, miután egy bizonyos szintet elér. Persze kérdéses, hogy az a 20 m-es szintkülönbség mit tud még produkálni, mennyivel lehet hidegebb a völgy alsóbbik felén!?
Erre tudok gondolni, a decemberi -18,6 fok a fenti képeken látható szûk völgyhöz képest nagyon enyhe érték.
Az is lehet, hogy nagyon szûk a völgy, így kisebb felületû helyekrõl gyûlik oda össze a hideg.
Fenesetudja!
Az éves minimumátlaga ettõl függetlenül nagyon alacsony, de a szélsõértékeknél nem produkál kiemelkedõen alacsony értékeket.
Az éves középhõmérséklete is alacsonyabb pl. az iklódbördõcei állomásnál, az abszolút minimumai viszont nem. Az ikódi állomás sokkal alacsonyabb minimumokat mér azonos légköri helyzetekben.
A most elmúlt tél december 21-i éjszakáján az iklódi mérõ -21 fokot mért, a bátaapáti pedig -18,6-ot. Mindezt úgy, hogy az iklód felett lévõ levegõ már melegebb volt, fent már döngetett a szél, illetve a csörnyeföldi -10,1 fokos érték is jelezte, hogy azon az éjszakán nem itt volt a leghidegebb.
Sokkal inkább Bátaapátiban lehetett volna, hiszen ott a környéken -23 fokokat mértek az állomások, tehát jobb feltételek voltak abban a térségben a nagyobb hideg kialakulásához.
Mégis "csak" -18,6 fokot mért a bátaapáti fagyzug, szemben az iklódi -21 fokkal.
Közben a melegebbre taksált Tolna megyében Bátaapáti éves középhõmérséklete közel azonos a nógrádi Szécsény éves középhõmérsékletével.
Ha levinnénk a szûk kanyargós völgy aljába a mérõt, valószínû a mostani szécsényi állomásnál is hidegebb lehetne.
Így, ahol most van a bátaapáti állomás, ott járva azt hinné az ember, na ez aztán a fagyzug.
Közben az alföldi jellegû sellyei állomásnak alacsonyabb abszolút minimumai vannak, mint a bátaapáti fagyzugnak.
Akkor most melyik fagyzug és melyik nem?
A kakucsi állomás szintén nagyon alacsony minimumokat mér, pedig aki már járt ott, láthatta, hogy semmi fagyzugos jellege nincs Link Link
Közben meg hideg, mint a fene.
Ráadásul úgy hideg derült éjszakákon, hogy nem is a kis gödör alján van, hanem az oldalában, a gödör alja a 2. képen látható víztorony töve mögött van.
Nem tûnik fagyzugnak, mégis fagyzugi hõmérsékleteket mér.
Szerintem a fagyzug fogalma: adott földrajzi területen azok a helyek, amik derült, inverziós éjszakákon a legalacsonyabb hõmérsékleti tartományt képviselik.
Ezek általában ugyanazok a helyek, tehát a legritkább esetben fordul elõ, hogy egy derült szélcsendes éjszakán a dombon és a völgyben ugyanolyan minimum születik, ez alól csak a szállított fagyos helyzetek a kivételek, amikor egy bizonyos magasságban még fúj a szél, de a talajközelben már leállt, így a dombon és a völgyben is lehet azonos a minimum, egy köztes részben pedig az enyhébb.
Pl.: december 21-én az iklódi állomás mért -21 fokot, a csörnyeföldi dombon pedig -10,1 fokos minimum volt.
Tegyük fel, az iklódi a legalacsonyabb, a csörnyeföldi a legmagasabb érték volt a térségben, ebben az esetben a -21 és -10 közti 11 fokos skálát kell felosztanunk. Egészen biztosan ki lehetne tizedre pontosan tapogatni minden hõmérsékleti értéket felfelé haladva a -21 fokos értéktõl.
Aztán, hogy volt-e még valahol (egészen biztosan volt) -21,8 fok vagy -22,2 fok, abból a szempontból szerintem az számít, hogy a legalacsonyabb tartományban vagyunk. Amibe akár a -20 fok is beleférhet. Hogy csak a -22,2 fok a fagyzugérték, vagy a -20,4 fok is, hááááát....talán részletkérdés, talán nem. Nemtudom!
Szerintem mindkettõ!
Van arra is példa, hogy a sellyei állomás derült éjszakán akár 5 fokkal is hidegebbet mér az iklódbördõceinél, mert elõbbi helyen totál leállt a légoszlop, utóbbinál pedig van légmozgás.
Úgy gondolom, különbséget kell tenni dombvidéki és síkvidéki fagyzug között, hiszen míg elõbbi esetben 40-60-80-100 méteres szintkülönbségû völgyek, addig a síkságon néhány méteres szintkülönbségû kis gödrök képesek ugyanazt a hõmérsékleti tartományt produkálni. A különbség talán annyi lehet, hogy az alföldi jellegû fagyzugokban sokkal meredekebben emelkedik a hõmérséklet, hiszen sekélyebb a hideg légréteg.
A kakucsi állomás sokkal magasabb középhõmérsékletet(átlagot) mér ugyanolyan minimum(átlag) és ugyanolyan maximum(átlag) esetében, mint egy dombvidéki völgy, ugyanis teljesen más a hõmérsékleti görbéje.
A dombvidéki fagyzugokban sokkal vastagabb a megülepedett hideg légréteg, mint az annak megfelelõ síkvidéki fagyzugokban, így a felkelõ nap és az induló nappali szél derült éjszakákat követõen sokkal gyorsabban keveri át a megülepedett hideg légréteget, ezáltal gyorsabban kijön a hõmérséklet a mélypontról. Ez számtanilag sokkal nagyobb értékeket jelent, így magasabb napi, illetve éves középhõmérsékleteket mérhetünk. Ezzel szemben a dombi fagyzugokban a "bedöglés" sokkal hosszabb idõtartamot fed le, nehezebben kecmereg ki a dombi fagyzug az éjszakai mélypontról.
Ha ellátogatunk a sellyei, paksi, bajai vagy kaposvári állomásra, egészen biztosan nem állítanánk olyan magabiztossággal, hogy fagyzug, mint a bátaapáti völgy esetében.
Pedig derült, szélcsendes, kiélezett szituációkban alacsonyabb értékeket mérhetünk az elõbbi helyeken.
Közben a középhõmérséklet tekintetében az elõbbi 4 állomás sokkal magasabb átlagot mér, mint a bátaapáti.
Szerintem például Somogy megye fagyzugaiban nem mérhetünk olyan éves minimumátlagot, mint amit a zabari állomás produkál, vagy azért nem, mert nincs olyan jellegû és akkora fagyzug, vagy azért sem, mert szerintem Zabar térségileg valamivel talán hidegebb(?) lehet, mint Somogy megye.
Sõt, a zabari állomás pedig nem tud olyan alacsony minimumátlagot mérni, mint a Bükk-fennsíkon egy töbör.
A Bükk-fennsíkon pedig olyat nem lehet mérni, mint egy 2000-3000 méteren lévõ alpesi völgyben.
Fagyzug az alpesi völgy is, a bükk-fennsíki töbör is, Zabar is, egy somogyi völgy is, a kakucsi állomás is.
Pedig micsoda különbség van az 5 helyszín között!
De okozója ugyanaz a konvektív objektum volt mindkét légköroptikai tüneménynek, bár ha a Te (általam teljesen elfogadható) gondolatmenetedet követem, a szubjektum bármely objektumot másként lát, érzékel, él meg... 
Javaslat: nyithatunk egy filozófiai fórumot, így behozhatunk egy újabb társtudományt a MetNet berkeibe.
Javaslat: nyithatunk egy filozófiai fórumot, így behozhatunk egy újabb társtudományt a MetNet berkeibe.
Minden ember másik szivárványt lát, még akkor is, ha egymástól 20 cm-re állnak.
Ugyanazt láttuk, csak Te a szivárvány másik oldali ívét fotóztad, nem is olyan távol egymástól, én Eger és Noszvaj között:
Link
Szép volt!
Link
Szép volt!
Egy jó darabig emlékezetes marad nekem a december 21-ei minimum hõmérséklet Link Kíváncsi vagyok,hogy fogok e még ennyit mérni valaha...
Link Kíváncsi vagyok,hogy fogok e még ennyit mérni valaha...
Már sokszor írtam,hogy a tél itt késõn jött és korán véget ért.Dec közepén volt egy elõtél(1 hét hideg hóval),aztán enyhe idõ ill. átlagos.Január közepétõl-végétõl már téliesebb és havasabb volt,de -15-nél nem ment lejjebb a T és febr.15-tõl már erõs felmelegedés vetett véget a télnek.Március elején volt egy hét fagyosabb idõ kevéske hóval,majd ezen utótél után már ízig vérig tavasz...legalábbis a Bakonyalján.
Egyébként tényleg érdekes, hogy milyen hidegnek és hosszan elhúzódónak éreztük a márciust, a tél is havas és viszonylag hideg volt, ennek ellenére itt egy múlt év március 26-i kép és egy tegnapi kép Link ugyanarról az aranyvesszõbokorról.
A 2009-es február melegebb volt, viszont nem voltak márciusban eddig az idõpontig 15-20 fokos melegek.
A 2009-es február melegebb volt, viszont nem voltak márciusban eddig az idõpontig 15-20 fokos melegek.
Tavaly ezen a napon nem egy helyen havazott, szóval szerintem semmivel nem jött késõbb a tavasz mint máskor, sõt...
Várható, hogy elõbb vagy utóbb fordulni fog a kocka a csapadék terén.
A tavalyi és a tavalyelõtti június csapadékmennyiség terén mindenesetre emlékezetes marad. Kiváncsian várom, hogy az idén mi lesz.
A hótakaró szerintem is nagyon makacsul tartotta magát télen, pedig volt közben sok pozitív csúcshõmérsékletû nap is. Talán azért volt ilyen tartós a hó, mert január elején két napig fagyott esõ esett és a hótakaró tetején vastag jégpáncél alakult ki.
A tavalyi és a tavalyelõtti június csapadékmennyiség terén mindenesetre emlékezetes marad. Kiváncsian várom, hogy az idén mi lesz.
A hótakaró szerintem is nagyon makacsul tartotta magát télen, pedig volt közben sok pozitív csúcshõmérsékletû nap is. Talán azért volt ilyen tartós a hó, mert január elején két napig fagyott esõ esett és a hótakaró tetején vastag jégpáncél alakult ki.
Az idei évben eddig ez a térség az ország legszárazabb része. Márciusban nálam eddig a pillanatig 13,8 mm csapadék hullott. A téli hónapokra is inkább a tartós hótakaró volt a jellemzõ, mintsem a nagy mennyiségû csapadék. De azok a hónapok amik nagy csapadékot szoktak adni általában, még hátra vannak.
Személy szerint érdekelne engem is egy s más: egy ha jól tudom XXI.kerületi észlelõ rendszeresen a legmelegebbeket méri (holott pl. Lõrincrõl - nem tudom hanyadik kerület,sosem tanultam meg Bp.kerületezésének számozását - azt látom hõszennyezés ide vagy oda,hogy szokatlanul zord hidegeket mér az utóbbi években),Somoskõújfalu meg hidegével 342 m-en a Mátra ormait idézi.Olyan,mintha az egyik egy napnak kitett panelfalon,a másik egy örök árnyékban lévõ északra nézõ hegyi hasadékban mérne... 
Tegnap jól átélhettem a vonatozás révén, hogy mennyire más volt az idõjárás a Dunántúl déli és középsõ része között. Míg Baranyában borongós, komor, szürke idõ volt, addig Tolna északi részén és Fejér déli részén már többször elõbújt a nap és sok kisebb, sõt egy-egy termetesebb gomolyfelhõ is látható volt. Aztán kezdõdõ szürkületkor Sásd környékérõl nézve dél felé a kiterjedt felhõzet határa érdekes képet mutatott, nagyon éles és világos színû felhõ sáv húzódott, kicsit hasonlított egy görgõfelhõre. Aztán már este volt még egy oda-vissza utam Dombóvárra. És hát megint csak Sásd jön elõ, innentõl kezdve Dombóvár felé fokozatosan sûrûsödött a köd, Dombóváron már alig 200-300 m-re lehetett csak látni. Visszafele is hasonló volt a felállás még sûrûbb köddel, az 1. alagúton átkelve sokkal jobb látási viszonyok voltak.
Egyetértek, nem ártanának fotok, illetve rövid leírás az elhelyezkedésrõl. Az én (leendõ) mérõhelyem sem lesz teljesen szabványos, mert a mérõhöz közel lesz a beton, de hát a soltvadkerti OMSZ automatánál sincs ez másképp, úgyhogy kétlem, hogy ez zavaró tényezõ lesz. A szél mérésénél pedig a gondom az lesz, hogy a házunk igen magas, kb. 8-10 méter, így a DK-i szelet gyengített formában tudom majd mérni. De legalább az uralkodó szélirányt (ÉNy), és a viharoknál gyakori DNy-i szelet jól fogom tudni mérni. Illetve mekkora probléma az, hogy a csapimérõt nem 1m-re fogom tenni, hanem mondjuk 2-re? Ugyanis a kisebb magasság mellett a kutyám jobb esetben leszedné, rosszabb esetben széttörné. 
Sok múlik rajta, hogy hol mérsz!
Pl. lehet, hogy térségileg Pápán 1 fokkal melegebb január volt, mint Pécsen, de Leo a pécsi belvárosban 1,2 fokkal magasabbat mért a hõszigethatás miatt, mint a térségre jellemzõ érték, így hiába volt térségileg melegebb Pápa, Leo értéke többre jön ki, így valójában nem mutatja a térségi különbséget.
Vagy ugyanez Bp-en, ahol sokan a városban mérnek, és magasabbat mérnek hidegebb hónapban is, mint Te Pápán.
Esetleg lehet, Te is belvárosban mérsz, így amikor Nálad magasabb az átlag, lehet csak azért, mert városban vagy, közben térségileg hidegebb volt pápán, mint pl. Békéscsabán.
És még sok ilyen, ehhez hasonló példa lehet, amiért vagy nem jön ki az adatokból a térségi különbség, vagy pedig tényleg voltak Pápánál is melegebb helyek is.
Ezért lenne jó, ha az éghajlati adatok feltöltésénél lenne rá mód és lehetõség, sõt, csak az tölthetne fel adatot, aki a mérõmûszerérõl fényképekkel rendelkezik, hogy az 2 méteren van-e, az árnyékolója szabvány-e, belváros-e vagy külterület, domb vagy völgy, és akkor lehetne tudni, hogy az adott hõmérsékleti érték miért annyi, amennyi.
Mert nyilván nem mindenkinek van lehetõsége pontos mûszerrel mérni és szabvány szerint elhelyezni a mérõmûszert, de akkor legalább ezt lehetne tudni.
Pl. lehet, hogy térségileg Pápán 1 fokkal melegebb január volt, mint Pécsen, de Leo a pécsi belvárosban 1,2 fokkal magasabbat mért a hõszigethatás miatt, mint a térségre jellemzõ érték, így hiába volt térségileg melegebb Pápa, Leo értéke többre jön ki, így valójában nem mutatja a térségi különbséget.
Vagy ugyanez Bp-en, ahol sokan a városban mérnek, és magasabbat mérnek hidegebb hónapban is, mint Te Pápán.
Esetleg lehet, Te is belvárosban mérsz, így amikor Nálad magasabb az átlag, lehet csak azért, mert városban vagy, közben térségileg hidegebb volt pápán, mint pl. Békéscsabán.
És még sok ilyen, ehhez hasonló példa lehet, amiért vagy nem jön ki az adatokból a térségi különbség, vagy pedig tényleg voltak Pápánál is melegebb helyek is.
Ezért lenne jó, ha az éghajlati adatok feltöltésénél lenne rá mód és lehetõség, sõt, csak az tölthetne fel adatot, aki a mérõmûszerérõl fényképekkel rendelkezik, hogy az 2 méteren van-e, az árnyékolója szabvány-e, belváros-e vagy külterület, domb vagy völgy, és akkor lehetne tudni, hogy az adott hõmérsékleti érték miért annyi, amennyi.
Mert nyilván nem mindenkinek van lehetõsége pontos mûszerrel mérni és szabvány szerint elhelyezni a mérõmûszert, de akkor legalább ezt lehetne tudni.
Az év eltelt idõszakában itt az idõjárás a sokévi átlagnak megfelelõen alakult, egy tényezõ kivételével. Nagyon kevés csapadék hullott (összesen 75 mm 82 nap alatt). Szárazság még nincs, de azért jó lenne már egy kis esõ.
Meglepõ volt számomra is,hogy az éghajlati naplóban januárban 86,februárban 19 márciusban 26 hely havi közép T-je magasabb az én pápai adatomnál.Mégsem Pápa a téli "bezzeg",vagyis egyedüli pozitív anomáliás hely ?
Tegnap végre esett mérhetõ csapadék,de így is csak 5 mm a legutóbbi 25 nap csapadéka,az utolsó hónap(31 nap) 11,5 mm-nél tart.
Itt igen, végre!:-))) Hosszú-hosszú idõ óta ma elõször emelkedett 20 fok fölé a hõmérséklet, 20,6 fokot mértem, utoljára október 10-én volt 21,3 fok. Ez bizony 161 nap, nem kevés!
A mai nap meglett az év elsõ 20 fok feletti maximuma. Nézzük meg hogy a korábbi években mikor következett ez be Szombathelyen:
2009.04.04.
2008.04.10.
2007.04.09.
2006.03.27.
2005.03.17.
2004.03.17.
2003.03.25.
2002.03.07.
2001.03.12.
2000.03.09.
Érdekes, hogy az évtized elején jobbára március elején, közepén meglett az elsõ 20 fokos maxi, addig az elmúlt 3 évben csak áprilisban sikerült elérni.
2009.04.04.
2008.04.10.
2007.04.09.
2006.03.27.
2005.03.17.
2004.03.17.
2003.03.25.
2002.03.07.
2001.03.12.
2000.03.09.
Érdekes, hogy az évtized elején jobbára március elején, közepén meglett az elsõ 20 fokos maxi, addig az elmúlt 3 évben csak áprilisban sikerült elérni.
Megvan a 15,4 fokos májusi Tközepem - márciusban...! Vajon megelõznek-e ?
A legutóbbi 23 nap csapadéka csak 3,9 mm ! Porzik a föld...
A legutóbbi 23 nap csapadéka csak 3,9 mm ! Porzik a föld...
A második dekád az utolsó három nap erõs melegedése miatt feltornászta a középhõmérsékletet, ami 4,0°C lett.
A dekád csapadéka 9,5mm lett, még mind hóban.
A hónap két dekád után 2,8°C-os havi középhõmérséklettel és 12,2mm kizárólag hóban esett csapadékkal áll jelenleg.
A dekád csapadéka 9,5mm lett, még mind hóban.
A hónap két dekád után 2,8°C-os havi középhõmérséklettel és 12,2mm kizárólag hóban esett csapadékkal áll jelenleg.
Ma csak 13,5 fok lett a legmagasabb Tközép(április vége),de nem nálam.Ha holnap reggel 10 fok lenne a min és 20 a max,akkor szép májusi közepünk lenne.Ma 18,8 fok volt a max,még most is 13 fok felett van a T.Alakulgatnak a dolgok...
Az utóbbi 3 hétben 3,7 mm csapadékot mértem.Utánanéztem,mikor volt ilyen szárazság utoljára.Szeptember 15. és október 9.közt volt ennél szárazabb,akkor 24 nap alatt 2,6 mm hullott.Ha 3 napig nem esik,akár túlszárnyalhatjuk ezt is,mint a hõingás féléves maximumát tegnap.
A havi közép 15-én 2,3 fokon állt nálam,de 4 nap alatt 1 fokot emelkedett.Ha ilyen ütemben folytatódik az emelkedés,akkor 6,3 fokkal zárulhatna a hónap.
A havi közép 15-én 2,3 fokon állt nálam,de 4 nap alatt 1 fokot emelkedett.Ha ilyen ütemben folytatódik az emelkedés,akkor 6,3 fokkal zárulhatna a hónap.
A tegnapi nappal bezárólag Bp. Lõrincen a havi középhõmérséklet 2,6 °C. A sokéves havi normálérték 6,0. Nagyon kíváncsi vagyok, mennyire sikerül ezt megközelíteni a hátralévõ 13 napban. Mindenesetre egy kicsit utánaszámolgattam, persze elég felületesen: ha ez a maradék idõszak átlagosan 10 °C-os közepet fog hozni, még akkor is a szokásosnál kicsivel hidegebb lesz a hónap. Hiába, a hónap elsõ felének télies idõjárása igencsak lenyomta a dolgokat.
A mai napon amúgy november 25. óta elõször fordult elõ itt nálunk 15 °C fölötti hõmérséklet. Ami érdekes, hogy ebben a köztes idõszakban még a 10 °C fölötti értékek is ritkák voltak.
A mai napon amúgy november 25. óta elõször fordult elõ itt nálunk 15 °C fölötti hõmérséklet. Ami érdekes, hogy ebben a köztes idõszakban még a 10 °C fölötti értékek is ritkák voltak.
Volt egy kis idõm, igy feltettem pár képet a március 16-i reggeli havazásról. 
Már reggel 6-kor felkeltem, hogy beüzemeljem a kamerát a timelpase videóhoz. Most szerencsére nem volt semmilyen gigszer és jól sikerült a felvétel. De a videó elõtt pár kép:
- amikor kimentem fotózni, már szakadt a hó:
Link
- valamikor fél 6 körül kezdett el havazni, de nem sokat tökölt, hamar intenzivbe ment át:
Link
- tõlem pár km-el Ny-ra képzõdött a csapadék nagyrésze, igy 2-3 órán keresztül szakadt a hó:
Link
- 7 óra után majdnem teljesen elállt és a radar se mutatott sokat. Ekkor kissé messzebb mentem, de hirtelen beszürkült és újra szakadni kezdett a hó:
Link
- alig tudtam fotózni, úgy szakadt idõnként.
Tiszta hó lett a fotómasinám is:
Link
- ekkora már teljesen kivirradt és javultak a látási viszonyok:
Link
- erõsen fújt a szél, már-már hófúvás is volt. Kimentem egy forgalmasabb úthoz Link és meglepve tapasztaltam, hogy a gyengén olvadó hó hirtelen elkezdett lefagyni. Igy rendkivûl csúszós lett az aszfalt is. Link Sok autós ezt abszolút nem vette figyelembe. Hajszálon múlt, hogy nem dokumentáltam egy súlyosabb koccanást. A hülye gyalogos elindult a zebrán, az autósok meg sorba fékeztek. Csúszkáltak is rendesen. Egy barom legalább 50-el jött, amikor elõtte befékeztek, igy vészfékezni kezdett, de a tükörjegen csak jobbra-balra farolt. Pont elkaptam ezt a pillantot:
Link
Végül szerencséje volt és nem jött szembõl semmi és nem is fordult keresztbe, igy csak a szegélynek csúszott neki kissé, de megúszta, nem lett semmi baja. Az ilyennek helyben elvenném a jogsiját...
Idõközben a kamera másfél órán keresztül rögzitette a havazást. Sajnos a legelejérõl lemaradtam, de igy is elég jó lett. Végül a majd' másfél órányi felvétel fel lett gyorsitva 256 szorosra, igy befért 12 mp-be az idei év itteni leglátványosabb havazása:
Link
Hát ez lenne. Végülis kárpótolt valamelyest a tél, de mostmár jöjjenek a zivatarok!
Már reggel 6-kor felkeltem, hogy beüzemeljem a kamerát a timelpase videóhoz. Most szerencsére nem volt semmilyen gigszer és jól sikerült a felvétel. De a videó elõtt pár kép:- amikor kimentem fotózni, már szakadt a hó:
Link
- valamikor fél 6 körül kezdett el havazni, de nem sokat tökölt, hamar intenzivbe ment át:
Link
- tõlem pár km-el Ny-ra képzõdött a csapadék nagyrésze, igy 2-3 órán keresztül szakadt a hó:
Link
- 7 óra után majdnem teljesen elállt és a radar se mutatott sokat. Ekkor kissé messzebb mentem, de hirtelen beszürkült és újra szakadni kezdett a hó:
Link
- alig tudtam fotózni, úgy szakadt idõnként.
Tiszta hó lett a fotómasinám is:Link
- ekkora már teljesen kivirradt és javultak a látási viszonyok:
Link
- erõsen fújt a szél, már-már hófúvás is volt. Kimentem egy forgalmasabb úthoz Link és meglepve tapasztaltam, hogy a gyengén olvadó hó hirtelen elkezdett lefagyni. Igy rendkivûl csúszós lett az aszfalt is. Link Sok autós ezt abszolút nem vette figyelembe. Hajszálon múlt, hogy nem dokumentáltam egy súlyosabb koccanást. A hülye gyalogos elindult a zebrán, az autósok meg sorba fékeztek. Csúszkáltak is rendesen. Egy barom legalább 50-el jött, amikor elõtte befékeztek, igy vészfékezni kezdett, de a tükörjegen csak jobbra-balra farolt.
Pont elkaptam ezt a pillantot:Link
Végül szerencséje volt és nem jött szembõl semmi és nem is fordult keresztbe, igy csak a szegélynek csúszott neki kissé, de megúszta, nem lett semmi baja. Az ilyennek helyben elvenném a jogsiját...
Idõközben a kamera másfél órán keresztül rögzitette a havazást. Sajnos a legelejérõl lemaradtam, de igy is elég jó lett. Végül a majd' másfél órányi felvétel fel lett gyorsitva 256 szorosra, igy befért 12 mp-be az idei év itteni leglátványosabb havazása:
Link
Hát ez lenne. Végülis kárpótolt valamelyest a tél, de mostmár jöjjenek a zivatarok!
A tegnap hajnali havazás 3,3 mm csapadékkal szaporította a márciusi mennyiséget, ez a hónap 16 nap alatt 20,1 mm-t hozott, a 2-án mért 0,9 mm záporesõt kivéve mind hóban jött le.. Ezen idõszak átlaghõmérséklete kerek 2°C. A hónap elsõ fele erõsen télies jelleget öltött, 5 hótakarós és 13 fagyos nappal büszkélkedhet. A téli félévben 73 fagyos napot és 41 hótakarós (1 cm-t elérõ) napot jegyezhettem fel.
Jó hogy írod ezt a téveszmét el is felejtettem szóba hozni.Valóban két-két terület nagyon eltérõ azokból a visszatekintésekbõl (és nem adat nélküli handabandából)kirajzolódva,melyeket olvashatunk a fórumokban.A Zirc-Budapest-Gyöngyös-Sátoraljaújhely vonal mentén(Magyar-középhegység és annak délkeleti elõtere)valamint a Zalaegerszeg-Kaposvár-Baja vonaltól a drávai határig: sok csapadék,azon belül zömében inkább hó hullott a télen és gyakori -15-25 fokos hidegek és negatív téli hõmérsékleti anomália.Az ezen kívüli területeken,elsõsorban a Szombathely-Pápa-Gyõr vonal,ill. a Szeged-Békéscsaba-Debrecen vonal mente nem kapott kemény hideget és átlaghoz közeli volt a tél középhõmérséklete sokkal kevesebb hóval,és nem túl tartós hótakaróval.A csapadék a Kisalföldön és Alpokalján csak átlagos vagy annál kicsit több volt,míg az Alföld nagyon sok csapadékot kapott,akárcsak a hegyek és Délnyugat,de az esõ ott túlsúlyban volt.
Vagyis tévedés,hogy csak két város maradt ki a hiperbrutál télbõl,hanem az ország közel fele.
Vagyis tévedés,hogy csak két város maradt ki a hiperbrutál télbõl,hanem az ország közel fele.
Az a Pápa olyan hely ,hogy ha az ország hóban úszik ,akkor ott nincs semmi ,ha átlagosnál hidegebb az idõ az egész országban ,akkor ott átlagos vagy afeletti...Nagyvárad+Pápa testvárvárosok lehetnének.(nem éltem sosem Pápán ,de így látom ,ahogy te beállítod a pápai idõjárást)
...Nagyvárad+Pápa testvárvárosok lehetnének.(nem éltem sosem Pápán ,de így látom ,ahogy te beállítod a pápai idõjárást)
Ahogy ígértem,a tavalyi és idei télrõl készítettem egy kis összefoglalót Pápáról:
2008-09
Hónap Tk(Tutit.-saját) Tátlag Anomália Csap.Csap.átl. Maxhó
november 7,4fok 7,6fok 4,7fok +2,7fok 43 mm 51 mm ; 2cm
december 3,0fok 2,8fok 1,1fok +1,9fok 74 mm 41 mm ; 0cm
január, -1,6fok-1,5fok-0,3fok -1,3fok 80 mm 32 mm ;13cm
február, 1,4fok 1,8fok 1,3fok +0,1fok 71 mm 22 mm ;12cm
március, 6,0fok 5,9fok 5,9fok +0,1fok 50 mm 31 mm ; 0cm
2009-10
november 7,3fok 7,4fok 5,0fok +2,6fok 56 mm 51 mm ; 0cm
december 1,9fok 1,8fok 1,0fok +0,8fok 66 mm 44 mm ;15cm
január, -2,3fok-2,0fok-1,0fok -2,0fok 43 mm 35 mm ;11cm
február, 1,4fok 1,8fok 0,5fok +0,1fok 44 mm 35 mm ;22cm
március/eddig:2,3 fok / 5,5fok--------3,7mm 39 mm ; 2cm
2008-09
Tél +0,93 +1,03 +0,7/0,17/ +0,23/0,7/195 mm 95-114mm 8,3cm
2009-10
Tél +0,33 +0,53 +0,7/0,17/ -0,37/0,16/153mm 95-114mm 16 cm
A Tutitempo és a saját középT havi értékeket és téli átlagokat is feltüntettem.A tél anomáliát az 1971-2000-es és az 1901-50-es átlagokból/téli anomáliája zárójelben/ is kiszámoltam,elõbbieket a 2008-09-es táblázatban,utóbbiakat a 2009-10-es táblázat tartalmazza,havi anomáliát csak az 1971-2000-es átlagból számoltam.
Látható,hogy csak a január volt mindkét télen átlagnál hidegebb hónap,de akkor is,ha a novembert és márciust is nézzük(bár a mostani március még nem ért véget,erõsen átlagosnak ígérkezik).
Az idei tél hidegebb volt kb. fél fokkal az elõzõnél.Tavaly pár tizeddel melegebb,idén kb.ugyanannyival hidegebb volt a múlt század véginél,de mindkettõ melegebb a múlt század elejinél.A csapadék 42 mm-el kevesebb volt a tavalyinál.Ezzel együtt is 58 mm-el több az 1971-2000-es és 39 mm-el több az 1901-50-es évek átlagánál.A hótakaró maximális vastagsága duplája volt a tavalyinak,de a 16 cm-es átlag nem túl"vaskos",fõleg,ha hozzávesszük a szinte hótlan novembereket és márciusokat.
Megjegyzem,hogy a Tutitempo átlaga más metódussal(pontosan nem tudom,hogy 4 vagy 24 adatból)készül,mint a saját minimum-maximum közepelésem,mégis tavaly csak 0,1 és idén 0,2 fokkal jön ki a saját télátlagom melegebbnek.Vagy alámér a hõmérõm,vagy hõszennyezett a reptéri(nyárádi?)mérõhely.(mások sokkal nagyobb eltérésekrõl szoktak írni a két metódus kapcsán)
2008-09
Hónap Tk(Tutit.-saját) Tátlag Anomália Csap.Csap.átl. Maxhó
november 7,4fok 7,6fok 4,7fok +2,7fok 43 mm 51 mm ; 2cm
december 3,0fok 2,8fok 1,1fok +1,9fok 74 mm 41 mm ; 0cm
január, -1,6fok-1,5fok-0,3fok -1,3fok 80 mm 32 mm ;13cm
február, 1,4fok 1,8fok 1,3fok +0,1fok 71 mm 22 mm ;12cm
március, 6,0fok 5,9fok 5,9fok +0,1fok 50 mm 31 mm ; 0cm
2009-10
november 7,3fok 7,4fok 5,0fok +2,6fok 56 mm 51 mm ; 0cm
december 1,9fok 1,8fok 1,0fok +0,8fok 66 mm 44 mm ;15cm
január, -2,3fok-2,0fok-1,0fok -2,0fok 43 mm 35 mm ;11cm
február, 1,4fok 1,8fok 0,5fok +0,1fok 44 mm 35 mm ;22cm
március/eddig:2,3 fok / 5,5fok--------3,7mm 39 mm ; 2cm
2008-09
Tél +0,93 +1,03 +0,7/0,17/ +0,23/0,7/195 mm 95-114mm 8,3cm
2009-10
Tél +0,33 +0,53 +0,7/0,17/ -0,37/0,16/153mm 95-114mm 16 cm
A Tutitempo és a saját középT havi értékeket és téli átlagokat is feltüntettem.A tél anomáliát az 1971-2000-es és az 1901-50-es átlagokból/téli anomáliája zárójelben/ is kiszámoltam,elõbbieket a 2008-09-es táblázatban,utóbbiakat a 2009-10-es táblázat tartalmazza,havi anomáliát csak az 1971-2000-es átlagból számoltam.
Látható,hogy csak a január volt mindkét télen átlagnál hidegebb hónap,de akkor is,ha a novembert és márciust is nézzük(bár a mostani március még nem ért véget,erõsen átlagosnak ígérkezik).
Az idei tél hidegebb volt kb. fél fokkal az elõzõnél.Tavaly pár tizeddel melegebb,idén kb.ugyanannyival hidegebb volt a múlt század véginél,de mindkettõ melegebb a múlt század elejinél.A csapadék 42 mm-el kevesebb volt a tavalyinál.Ezzel együtt is 58 mm-el több az 1971-2000-es és 39 mm-el több az 1901-50-es évek átlagánál.A hótakaró maximális vastagsága duplája volt a tavalyinak,de a 16 cm-es átlag nem túl"vaskos",fõleg,ha hozzávesszük a szinte hótlan novembereket és márciusokat.
Megjegyzem,hogy a Tutitempo átlaga más metódussal(pontosan nem tudom,hogy 4 vagy 24 adatból)készül,mint a saját minimum-maximum közepelésem,mégis tavaly csak 0,1 és idén 0,2 fokkal jön ki a saját télátlagom melegebbnek.Vagy alámér a hõmérõm,vagy hõszennyezett a reptéri(nyárádi?)mérõhely.(mások sokkal nagyobb eltérésekrõl szoktak írni a két metódus kapcsán)
A tegnapi hózáporok képekben: (plusz némi hablaty)
-dél körül volt az elsõ hódara-zápor, amit még követett néhány. Ezekrõl nem sikerültek jól a képek, igy inkább hanyagolom õket.
- 2 óra körülre vártam a legintenzivebb eseményket. Ezért kimentem fotózni és filmezni. Már útközben elkapott egy gyengébb graupel-zápor, de nem volt vészes. Mikor kiértem ilyen volt az égkép:
Link
- az egyik elvonuló tömb:
Link
- ekkor már izmosabb tömbök is megjelentek:
Link
- ez épp csak súrolt, gyenge szállinga lett csak belõle:
Link
- derültebb és borultabb égképek váltogatták egymást:
Link
- épp derültebb:
Link
- nemsokára borultabb, hóvirgákkal(?)
Link
- ekkor kezdett körvonalazódni egy erõsebb tömb. Már messzirõl látszott, hogy ez nagyobbat szólhat. Amikor kisütött a nap, ez a látvány tárult elém:
Link
Fantasztikus szinekben pompázott minden, a képek nem adják vissza olyan jól. Ekkor üzemeltem be a kamerát. Sajnos valami volt a szalaggal, vagy a fejjel, mert hiába jelezte ki, hogy "recording", már az elsõ mp-ben megakadt a szalag és leállt a felvétel. [esõ] Pedig milyen látványos videó lett volna felgyorsitva, ahogy átvonul felettem a hózápor... Irdatlan "kifutó"-széllel jött, kellett fogjam az állványt és védjem a kamerát. Tipikus záporozó intenzitás volt, hol szállingózott, hol irdatlanul szakadt. Sokszor vizszintesen szálltak a dolgok. Félelmetes és fantasztikus is volt egyben!
- félkézzel próbáltam lõni pár képet is, de pillanatok alatt behavazta a lencsét:
Link
Link
Alig tartott 5 percet és amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen el is vonult. Tisztán látszott, ahogy maga után húzza a csapadék-függönyt. A hirtelen jött sötétség után hamarosan már kisütött a napocska is. Tõlem É-ra és D-le folyamatosan vonultak és kerülgettek a pofás kis tömbök:
Link
- egy dúrvább, épp csak elkerülõ cella hátulról:
Link
Próbáltam volna még csinálni timelapse videókat, de értelemszerûen már nem lehetett, igy kissé átfagyva, de végülis elégedetten hazajöttem. Késõbb már csak egy kisebb hózápor volt, majd bedöglött a légkör és kisütött a nap...
-dél körül volt az elsõ hódara-zápor, amit még követett néhány. Ezekrõl nem sikerültek jól a képek, igy inkább hanyagolom õket.
- 2 óra körülre vártam a legintenzivebb eseményket. Ezért kimentem fotózni és filmezni.
Már útközben elkapott egy gyengébb graupel-zápor, de nem volt vészes. Mikor kiértem ilyen volt az égkép:Link
- az egyik elvonuló tömb:
Link
- ekkor már izmosabb tömbök is megjelentek:
Link
- ez épp csak súrolt, gyenge szállinga lett csak belõle:
Link
- derültebb és borultabb égképek váltogatták egymást:
Link
- épp derültebb:
Link
- nemsokára borultabb, hóvirgákkal(?)
Link
- ekkor kezdett körvonalazódni egy erõsebb tömb. Már messzirõl látszott, hogy ez nagyobbat szólhat. Amikor kisütött a nap, ez a látvány tárult elém:
Link
Fantasztikus szinekben pompázott minden, a képek nem adják vissza olyan jól. Ekkor üzemeltem be a kamerát. Sajnos valami volt a szalaggal, vagy a fejjel, mert hiába jelezte ki, hogy "recording", már az elsõ mp-ben megakadt a szalag és leállt a felvétel. [esõ] Pedig milyen látványos videó lett volna felgyorsitva, ahogy átvonul felettem a hózápor... Irdatlan "kifutó"-széllel jött, kellett fogjam az állványt és védjem a kamerát. Tipikus záporozó intenzitás volt, hol szállingózott, hol irdatlanul szakadt. Sokszor vizszintesen szálltak a dolgok. Félelmetes és fantasztikus is volt egyben!
- félkézzel próbáltam lõni pár képet is, de pillanatok alatt behavazta a lencsét:
Link
Link
Alig tartott 5 percet és amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen el is vonult. Tisztán látszott, ahogy maga után húzza a csapadék-függönyt. A hirtelen jött sötétség után hamarosan már kisütött a napocska is.
Tõlem É-ra és D-le folyamatosan vonultak és kerülgettek a pofás kis tömbök:Link
- egy dúrvább, épp csak elkerülõ cella hátulról:
Link
Próbáltam volna még csinálni timelapse videókat, de értelemszerûen már nem lehetett, igy kissé átfagyva, de végülis elégedetten hazajöttem. Késõbb már csak egy kisebb hózápor volt, majd bedöglött a légkör és kisütött a nap...
Egy aktuális esemény: a ma hajnalban és reggel lehullott 4 cm vastagságú hó mostanra teljesen elolvadt.
Ez bizonyos jogos észrevétel, én is csak most gondoltam bele jobban.
Nem tudom...
Talán az lehet az indok, hogy a havas napok esetén könnyebb lehet visszamenõleg rekonstruálni az adatokat, és a mai módszerrel átalakítani õket, hiszen a csapadék megfigyelésénél már a XIX. század közepétõl, végétõl egyre inkább úgy jártak el elõdeink, hogy a nyomokat is feljegyezték, csapadékalakkal együtt.
Ellenben hóvastagságot tényleg nagyon sokáig, kb. a múlt század közepéig még a legmagasabb rendû állomásokon is csak napi egy alkalommal, reggel mértek. (Nekem volt szerencsém pl. az eredeti budai észlelési naplókat forgatni, azokban is így van. Mai szemmel furcsa, de egyszerûen nem is volt külön rubrika az esti hóvastagságnak!!!)
Nem tudom...
Talán az lehet az indok, hogy a havas napok esetén könnyebb lehet visszamenõleg rekonstruálni az adatokat, és a mai módszerrel átalakítani õket, hiszen a csapadék megfigyelésénél már a XIX. század közepétõl, végétõl egyre inkább úgy jártak el elõdeink, hogy a nyomokat is feljegyezték, csapadékalakkal együtt.
Ellenben hóvastagságot tényleg nagyon sokáig, kb. a múlt század közepéig még a legmagasabb rendû állomásokon is csak napi egy alkalommal, reggel mértek. (Nekem volt szerencsém pl. az eredeti budai észlelési naplókat forgatni, azokban is így van. Mai szemmel furcsa, de egyszerûen nem is volt külön rubrika az esti hóvastagságnak!!!)
Szerencse, hogy a saját statisztikám nem hivatalos, he-he!
A havas napnál, nálam továbbra is 0,1mm a kritérium (mivel a napok nagy részében 8-12órát nem vagyok itthon).
Egyébként ellentmondást érzek, hisz a hótakarós napnál hivatkozási alap az, hogy gondolnak azokra, akik tényleg csak napi egy alkalommal tudják feljegyezni az adatokat (máskor nincsenek otthon), ám ez a havas napra nem él.
Tudom, hogy a két paramétert más háttér rögzíti, ám csak érzékeltetni akartam az ellentmondást.
A havas napnál, nálam továbbra is 0,1mm a kritérium (mivel a napok nagy részében 8-12órát nem vagyok itthon).
Egyébként ellentmondást érzek, hisz a hótakarós napnál hivatkozási alap az, hogy gondolnak azokra, akik tényleg csak napi egy alkalommal tudják feljegyezni az adatokat (máskor nincsenek otthon), ám ez a havas napra nem él.
Tudom, hogy a két paramétert más háttér rögzíti, ám csak érzékeltetni akartam az ellentmondást.
De hadd említsek mást, érdekességképpen.
A havas napok kritériuma például változott az idõk során. Régebben az számított havas napnak, amikor a nap során hó, havas esõ stb. csapadék hullott, és eközben a csapadékmennyiség elérte a 0,1 mm-t. Ellenben ma már ez utóbbi kikerült a szabályból, tehát minden olyan nap, amikor egyetlen hópelyhet meglátunk, már havas napnak minõsül.
Ezzel például akkor kell vigyázni, amikor régi feljegyzéseket böngészünk. Hiszen az új számítási mód szerint így igencsak megugrana a havas napok száma. Tehát a kettõt ilyenkor össze kell hangolni, nehogy esetenként meghökkentõ adatokat kapjunk.
Hasonlóképpen: a régi, sok évtizedes hagyomány szerint szeles nap, ha a szélsebesség eléri a 10 m/s-ot, és viharos, ha eléri a 15 m/s-ot.
Ehhez képest ma már a viharos lökés határa ugyebár 17 m/s.
Tehát van, ami maradt, és van, ami változott.
A havas napok kritériuma például változott az idõk során. Régebben az számított havas napnak, amikor a nap során hó, havas esõ stb. csapadék hullott, és eközben a csapadékmennyiség elérte a 0,1 mm-t. Ellenben ma már ez utóbbi kikerült a szabályból, tehát minden olyan nap, amikor egyetlen hópelyhet meglátunk, már havas napnak minõsül.
Ezzel például akkor kell vigyázni, amikor régi feljegyzéseket böngészünk. Hiszen az új számítási mód szerint így igencsak megugrana a havas napok száma. Tehát a kettõt ilyenkor össze kell hangolni, nehogy esetenként meghökkentõ adatokat kapjunk.
Hasonlóképpen: a régi, sok évtizedes hagyomány szerint szeles nap, ha a szélsebesség eléri a 10 m/s-ot, és viharos, ha eléri a 15 m/s-ot.
Ehhez képest ma már a viharos lökés határa ugyebár 17 m/s.
Tehát van, ami maradt, és van, ami változott.
Igen, ez pontosan így van.
Annak idején, még a XIX. százdban ezt úgy találták ki, hogy ha már mindenképpen csak napi egy alkalommal tudtak csak mérni, akkor az legyen reggel 7 óra, a csapadék és a hóvastagság tekintetében is.
A hóvastagságnál persze elõfordulnak olyan különleges esetek, mint amilyen a mai is volt. Azonban ha jobban belegondolunk, egy szezont tekintve nagyjából kiegyensúlyozzák egymást az események. Hiszen õsszel és tavasszal tényleg gyakori az a jelenség, hogy csak reggelre lesz néhány cm hó, és ez napközben néhány óra alatt elolvad. Viszont ugyanekkor este, éjszaka is lehet olyan, hogy átmenetileg alakul ki hótakaró, de reggelre már nem mérhetõ (vagy akár télen is elõfordul, ahogy írtad is, egy intenzív havazás, hózápor esetén, hogy valamikor a nappal során alakul ki a vékony hóréteg, és reggelre csak folt marad).
Nem tökéletes a módszer, de hát ez már csak így van.
Szóval a hótakarós nap kritériuma mindössze annyi, hogy reggel 7 órakor (avagy nyári idõszámításnál 8 órakor) a talajon mérhetõ vastagságú (0,5 cm vagy vastagabb) hótakaró legyen, és a hó legalább a talaj felét, vagy annál többet borítson be.
(Amit Jóska ír, az is egy lehetséges módszer például. De még egyszer hangsúlyozom, itt gondolni kell azokra is, akik tényleg csak napi 1 alkalommal tudják feljegyezni az adatokat, máskor nincsenek otthon stb. Emiatt is van ez a régi szabály. )
Annak idején, még a XIX. százdban ezt úgy találták ki, hogy ha már mindenképpen csak napi egy alkalommal tudtak csak mérni, akkor az legyen reggel 7 óra, a csapadék és a hóvastagság tekintetében is.
A hóvastagságnál persze elõfordulnak olyan különleges esetek, mint amilyen a mai is volt. Azonban ha jobban belegondolunk, egy szezont tekintve nagyjából kiegyensúlyozzák egymást az események. Hiszen õsszel és tavasszal tényleg gyakori az a jelenség, hogy csak reggelre lesz néhány cm hó, és ez napközben néhány óra alatt elolvad. Viszont ugyanekkor este, éjszaka is lehet olyan, hogy átmenetileg alakul ki hótakaró, de reggelre már nem mérhetõ (vagy akár télen is elõfordul, ahogy írtad is, egy intenzív havazás, hózápor esetén, hogy valamikor a nappal során alakul ki a vékony hóréteg, és reggelre csak folt marad).
Nem tökéletes a módszer, de hát ez már csak így van.
Szóval a hótakarós nap kritériuma mindössze annyi, hogy reggel 7 órakor (avagy nyári idõszámításnál 8 órakor) a talajon mérhetõ vastagságú (0,5 cm vagy vastagabb) hótakaró legyen, és a hó legalább a talaj felét, vagy annál többet borítson be.
(Amit Jóska ír, az is egy lehetséges módszer például. De még egyszer hangsúlyozom, itt gondolni kell azokra is, akik tényleg csak napi 1 alkalommal tudják feljegyezni az adatokat, máskor nincsenek otthon stb. Emiatt is van ez a régi szabály. )
Rég óta szajkózom, nem objektív a hivatalos metódus.
Erre találtam ki még a 90-es évek elején a saját metódusomat, ami szerint ha egy adott nap több mint felében legalább 60%-os hóborítás, akkor adom meg a hótakarós napot.
Így a mai és a maihoz hasonló helyzetek nálam nem hótakarós napok, ám egy 75%-os, avagy egy 15órás hóborítás nálam még igen.
Így eszerint szerepelnek a hótakarós napok a saját statisztikáimban.
Erre találtam ki még a 90-es évek elején a saját metódusomat, ami szerint ha egy adott nap több mint felében legalább 60%-os hóborítás, akkor adom meg a hótakarós napot.
Így a mai és a maihoz hasonló helyzetek nálam nem hótakarós napok, ám egy 75%-os, avagy egy 15órás hóborítás nálam még igen.
Így eszerint szerepelnek a hótakarós napok a saját statisztikáimban.
Ezzel kapcsolatban egy kérdés: teljesen lényegtelen a hótakarós nap megállapításánál, hogy mikor esik a hó és meddig marad meg?
Gondolok itt egy olyan extrém esetre, hogy mondjuk 6-kor jön egy intenzív hózápor, 1 óra alatt ledob 2 cm havat, azt pont megméri az észlelõ, aztán kisüt a nap és 9-re már nyoma sincs. Ez akkor hótakarós nap.
Ugyanez az eset délutáni idõpontban. 2-kor jön a hózápor, 2 cm, elolvad 5-re. Ebben az idõpontban nincs hóvastagság mérés, tehát nem hótakarós nap.
Hmmm...
Jóska, ez így nekem is sokkal értelmesebbnek tûnik.
Gondolok itt egy olyan extrém esetre, hogy mondjuk 6-kor jön egy intenzív hózápor, 1 óra alatt ledob 2 cm havat, azt pont megméri az észlelõ, aztán kisüt a nap és 9-re már nyoma sincs. Ez akkor hótakarós nap.
Ugyanez az eset délutáni idõpontban. 2-kor jön a hózápor, 2 cm, elolvad 5-re. Ebben az idõpontban nincs hóvastagság mérés, tehát nem hótakarós nap.
Hmmm...
Jóska, ez így nekem is sokkal értelmesebbnek tûnik.
Néhány napja a nagy téli összefoglalás közepette azt írtam, hogy nagy valószínûséggel itt a múlt héten megvolt a szezon utolsó hótakarós napja. Nos, tévedtem...
A mai reggelen ismét 2 cm vastag hótakarót regisztráltak Bp-Lõrincen, ezzel a hótakarós napok száma márciusban 4-re, a szezonban pedig 51-re emelkedett. De ezzel most már talán tényleg vége. Vége?
A mai reggelen ismét 2 cm vastag hótakarót regisztráltak Bp-Lõrincen, ezzel a hótakarós napok száma márciusban 4-re, a szezonban pedig 51-re emelkedett. De ezzel most már talán tényleg vége. Vége?
Nálam 2cm laza szerkezetû hó esett (Miskolc leárnyékolása miatt meg is lepõdtem ezen), csapadéka 1,1mm.
Ezzel elmondhatom,a hónap elsõ felében érkezett 12,1mm csapadék egésze hóban érkezett le.
Ezzel azonban vége, megkockáztatom, hogy a mai volt az utolsó nagyobb térséget érintõ havazás.
Íme a képeim: Link
Ezzel elmondhatom,a hónap elsõ felében érkezett 12,1mm csapadék egésze hóban érkezett le.
Ezzel azonban vége, megkockáztatom, hogy a mai volt az utolsó nagyobb térséget érintõ havazás.
Íme a képeim: Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat