Globális jelenségek

Nomad, köszönöm a választ, bár azért a -50°C-nak továbbra sem hiszek. :-) És a személyes véleményem az, hogy jobb lenne kevesebb, de megbízhatóbb hír: pl. az Index.hu-ról nem biztos, hogy érdemes kritika nélkül átvenni az idõjárási híreket, ismerjük õket jól... (A HEWS rövidítésrõl nem tudom, hogy mit jelent, és mennyire megbízható forrás.)De tényleg nem mindenáron vitatkozni szeretnék. Ehelyett inkább boldog új évet kívánok mindenkinek!

Szia Usrin!Minden információ alatt ott van a forrás megnevezése, sõt még az is, hogy hivatalos, vagy nem hivatalos (sajtó, e-mail) helyrõl származik-e az esemény leírása. Amely nem hivatalos forrás, az "csupán" jelzés értékkel bír, de akkor is lényeges. Amely info pedig hivatalos, akkor az kormányzati vagy szakmai oldalról származó hír.Remélem, ez kielégítõ számodra. Az idõpont egyezésrõl meg newm hiszem, hogy én tehetek. Hidd el, nem azt lesem, melyik sajtóportál mit ír, és keresek gyorsan egy hasonló eseményt a világban. Ez nem így mûködik. Legalábbis számunkra...szerintem.Have a nice day!

Nomad: szerintem jobbító szándékúak voltak a megjegyzések. Én a dél-amerikai hidegnek azért kezdtem utánanézni, mert a guatemalai "-50°C alatti hõmérséklet" már több volt, mint gyanús... még ha egyszerû elírás, akkor is az oldal szavahihetõségét rontja sokak szemében. (Ha pedig valóban ilyen sok, ilyen megbízható forrásból származnak a hírek, hiányolom ezek feltüntetését.) Még valami a dél-amerikai hírrõl: a bolíviai hidegrõl azt találtam, hogy október 27-28-án(!) következett be. Ez biztosan kapcsolódott a többi eseményhez, ami ebben a december 15-i hírben szerepelt? (Ha tényleg idõben és térben távoli események kerülnek egy hírbe, akkor Snowhunterrel kell egyetértenem...)

Sziasztok!Kali & Bakonyvár 2004.12.17.-i beszélgetésére reagálnék, ha nem gond.Pontatlanság: Az információkat sok esetben az adott ország helyi sajtóforrásából vesszük, de rengeteg adat származik állami, nemzetközi ügynökségektõl. A Guatemalai/ Perui / Bolíviai szélsõséges idõjárásról szóló információ "csupán" az ENSZ-WHO meg még vagy 10 hárombetûs szervezet által üzemeltetett oldalról lett átvéve. Ebbe a körbe tartozik az ESTOFEX European Severe Weather Database, European Severe Storms Laboratory, a USGS, és még sorolhatnám, de nem ez a cél. Sokat számít a hitelesség, ráadásul nem szeretném, ha egy Demszky féle hangulat alakulna ki az oldallal kapcsolatban.Hír átvétele: Szeretném az elején leszögezni. Az RSOE HAVARIA Információs Szolgálat NEM hírügynökség. Globális adatbázist (is) üzemeltet a világban bekövetkezett események rögzítésére, az állampolgárok tájékoztatása, hasznos ismeretek közzététele tartozik a feladatai közé. Például a meteorológiai jellegû ismeretanyagok nem egy magyar honlapról lett átemelve, feltüntetve a szerzõjét. Esetleg nem helytállóak az ezeken az oldalakon közzétett ismeretanyagok? :OSnowhunter 12.03 Szenzációhajhászás? Éppen nem ez a célja az oldalnak. "Még annyit tennék hozzá, hogy az ugyan dicséretes munkát végzõ visz.rsoe is igencsak szenzáció hajhászan áll hozzá, minden nap "soha nem látott" dolgaival."Sajnálom, ha minden napra "sikerült" valamilyen kritikus információt beszerezni. Az Internet és a megfelelõ technika segítségével sokszor hamarabb értesülhet az ember a külföldön történtekrõl, mint a hivatalos, magyar forrásokból. Volt már példa rá, hogy állami hivatal is a VISZ oldaláról tudott meg információkat, amelyben intézkednie kellett. Nem a szenzációhajhászás a cél, hanem a tájékoztatás. A lényeg pedig az, hogy az RSOE-VISZ nem hírügynökség, nem sajtóportál. Információs oldal.Elnézést kérek a hosszú beírásért, de szeretném tisztázni a helyzetet.Még egyszer szeretnék mindenkinek eredményekben gazdag, Boldog Új Évet Kívánni!zsolt.boszormenyi@rsoe.hu RSOE-Havaria

Nekem nem a tv-m, hanem a saját egészségem forgott veszélyben -> a röhögõgörcstõl majdnem megfulladtam :-)

Panther, Wels Péter Mátyás volt az elkövetõ. Akkor az én tévém is veszélyben volt

Summer 2003 temperatures relative to 2000-2004, avagy 2003 nyarának felszini hõmérsékletei a 2000-2004-ihez viszonyítva:Link NASA’s Moderate Resolution Imaging Spectrometer, courtesy of Reto Stöckli)

A szélrõl csak annyit,hogy a minap a franciaországi szélvihart hurrikánnak állították be Miért nem képesek utánanézni,hogy miket mondanak. Kérdezzenek meg szakembereket ! A tornádós esetet nem hallottam,de képzeljétek el mi lenne akkor,ha bejönne egy 1987-es nagy országos havazás,komoly hófúvásokkal és nagy hideggel ? Jönnének a jégkorszak elméletek !

Igen, akkor pont én is néztem a Tv-t és mikor ez a mondat elhangzott, gyorsan végigfutott a hideg a hátamon és szánalmas tekintettel néztem és egybõl az jutott az eszemb, hogy atya ég ezt a metneten és minden más szaki látja..

Nekem a múltkor akkor nyílt ki a bicska a zsebemben, amikor a TV2 a nagy szélviharról tudósított. A riporter a Balcsi partján állt és szó szerint ezt mondta: "-Amit most mögöttem látnak, az egy tipikus tornádó." Mögötte a Balcsi hullámzó felszíne és a távolban egy szürke felhõ látszott, ami egybeolvadt a horizonton a víztükörrel. Teljesen hétköznapi esemény volt. Majd felrúgtam a tévét, hogy tud valaki ekkora baromságot mondani egy tájékoztató adásban.

RR:Kösz a tájékoztatást. Most januárig nemigen leszek internet közelben. Addig is viszlát mindenkinek és BUÉK!

Büszkék vagyunk a magyar oktatási rendszerre,iskoláinkra,tudósainkra ,általános tájékozottságunkra,intelligenciavetélkedõinkre,stb.Akkor a médiasztár bemondók és hírszekesztõ guruk honnan származnak ?/A tv is bemondta,hogy hurrikán csapott le Párizsra/

A cikk az indexen egybõl: Hurrikán csapott le Párizsra Link Legyen akkor a "nagy szél" horrikán és akkor az mindenre jó

Én érdekes módon a WetterOnline adataiban sem fedeztem fel efféle furcsaságokat az érintett országokban és idõszakokban...

Most olvasom,hogy Franciaországban hurrikánszerû szélvihar pusztított.Az RSOE néha pontatlan,de a híradók is a Haváriából merítik anyaguk egy részét.

Kali te nem olvasod az RSOE vészhelyzetjelentéseit ?Csodálom,hogy a híradókban én sem hallottam egy szót sem ezekrõl!

Pali ! Megkérdeztem a könyvet,de válasz még nincs,amint lesz megírom !!!

Bakonyvár: errõl hol olvastál, légyszi írj be linket, mert érdekelne, kivi vagyok rá, köszi!

Az extrém idõjárás újabb gyöngyszeme:Fagyok és havazások a trópusi hegyekben Latin-Amerikában/Guatemala,Peru,Bolívia/.Mitõl lehet ez elképzelni sem tudom!?/Persze nem a sokezer méteres csúcsokon,hanem a termékeny völgyekben is/

ja és lesz elõadás az idõjárás extrémitásáról is, avagy miért növekszik az extrém idõjárási jelenségek száma, az éghajlatváltozás tükrében. (ezt majd én fogom tartani)

Akiket érdekel az éghajlatváltozás témaköre, azokat szeretettel várjuk az Ég és Föld Klubba december 12-én, du. 3 órakor a XXII. ker. Nagytétényi út 31-33 alatti Mûvelõdési Házban, az elsõ emeleten, ahol elõadás, és beszélgetés is lesz a témáról.

RR: elõre is kösz.

Pali ! Sajnos azt hiszem nem kapható,de érdeklõdõm és majd megírom a metneten !

Robi: Tudom, örülök, hogy egyetértünk !

RR:Én is szívesen tanulmányoznám Réthly Antalt, már régebben is vadásztam rá, de hol lehet hozzáférni? Állítólag hébe-hóbe egy-egy könyvtárban, arról azonban hogy újra kiadják, szó sincs.

Snowhunter ! Köszi az egyetértést és helyesbítek,mert nem 1870-tõl vannak összegyûjtve,hanem azt hiszem 1700-tól ! Bocsi !!

érdekes téma; figyelemre méltó ebbõl a szempontból a patagóniai Perito Moreno gleccser (Argentína); az is viszonylag gyors (100 méter/év), ugyanakkor egyike azon kevés gleccsernek a Földön, ami valójában növekszik.

Rohanásnak indult a világ leggyorsabb gleccsere 2004. december 6. 08:53 A gyors Jakobshavn Isbrae gleccser megkétszerezte sebességét és ezzel Grönland jégtakarójának jelentõs elvékonyodását vonja maga után Amikor az emberek egy gleccser mozgását hozzák fel példának, az olyan, mintha a teknõs sebességét hasonlítanák a nyúléhoz. A gleccserek ténylegesen olyan sebességgel haladnak, melyet szabad szemmel nem lehet érzékelni. Ugyanakkor nemrégiben a kutatók felfedezték, hogy a világ leggyorsabb gleccsere Grönlandon 1997 és 2003 között megkétszerezte sebességét. Az adatok több szempontból is igen fontosak. Ugyanis, ha nagyobb tömeg jég indul meg a gleccserekbõl a tengerbe, azzal nõ a vízszint. A Jakobshavn Isbrae Grönland legnagyobb gleccsere, mely a kontinens 6,5 százalékát használja fel. A jégfolyam felgyorsulása és az óceánba érkezõ jégréteg megduplázódása évente .06 milliméterrel emeli a vízszintet. Emellett a gyors mozgás a szárazról az óceánba bizonyítékot nyújt az újonnan felfedezett kapcsolatra a jégtakaró, a tengerszint emelkedése és a klimatikus változások között. A kutatók szerint a gleccser hirtelen felgyorsulása egybeesik a nagyon gyors elvékonyodással, mely 1997 után évente mintegy 15 méter jégtakaró elvesztését jelenti. A jégfolyam és vékonyodás növekvõ arányával egyetemben, a vastag jég, mely a gleccser torkolatától az óceánba nyúlik - a jégnyelv - 2000 - ben kezdett el felgyorsulni, ami 2003-re majdnem teljes feldarabolódását idézte elõ. A NASA kutatásain alapuló tanulmány mûholdas adatokra támaszkodik. "A legtöbb klimatikus modellben a gleccsereket a klímaváltozás válaszadóinak tekintik" - állítja Ian Joughin kutató. "Ebben a tanulmányban a modellek által felvázolt adatok megduplázódásával nézünk szembe. A jégtakaró sokkal drasztikusabban és gyorsabban reagál a klímaváltozásra, mint gondoltuk". A kutatók a mûholdas és egyéb adatok alapján megfigyelték a sebességben és a vastagságban bekövetkezett hatalmas változásokat 1985 és 2003 között. Az adatok azt mutatták, hogy a gleccser évi 6700 méteres haladásából 5700 méterre lassult 1985 és 1992 között. Az utóbbi lassulás majdnem állandó maradt 1997-ig. Ám 2000-ben a gleccser megindult és évi 9400 métert haladt, mely tavaszra 12600 méterre nõtt. Ez az adat azt sugallja, hogy Grönlandon jelentõsen felgyorsult a vékonyodás. Míg más gleccserek évente, csak egy métert vékonyodnak, addig a grönlandi jégfolyamoknál dinamikus gyorsulást figyeltünk meg, mely a melegedés hatására csak gyorsul" - állítják a kutatók. A speciális lézeres vizsgálatok a Jakobshavn felszíni elemelkedésekor azt mutatták, hogy a gleccser folyamatosan vastagodik 1991 és 1997 között, ami megmagyarázta annak lelassulását. 1997 és 2003 között sebessége megkétszerezõdésével egyetemben a jégfolyam évi 15 méterrel lett vékonyabb. A gyorsulás akkor következett be, amikor a lebegõ jég a gleccser torkolatánál szokatlan viselkedést mutatott. Relatív stabilitása ellenére a gleccser jégnyelve 2000-ben darabokra tört és 2003-ra tökéletesen szétesett. A nyelv vékonyodása és töredezése csökkenthette a háta mögött meghúzódó jégtakaró megõrzését elõsegítõ hatását, és a növekvõ sebesség egybeesett a jégnyelv nagyobb részeinek elvesztésével. A legutóbbi NASA tanulmány hasonló növekedést mutatott a Larson B jégnyelv töredezésénél is.

met for ever! meggyõztél

Metfickó: örvendetes, hogy sok eseményre emléxel, de ez a szakáll megrázós mondóka nem igazán helytálló...Nézzük csak, mit csinált pl. az 1960-as mikulás?Link ennek sajnos esze ágában sem volt rázogatni a szakállát...No és az 1993as (akkor ugye kicsi voltál)? Link a télapó meg aztán még gonoszabb volt: a hideg, havas november (többször -5, -10°C-os T850) után meleget és olvadást hozott, dec. 5én pl. + 6, +9°C-os T850!Magyarán szólva, mielõtt valaminek, azaz jelen esetben az éghajlatnak a változását bizonyítani szeretnénk, elõbb legyünk tisztában a jellemzõivel. A fenti példákat találomra választottam, nem volt nehéz dolgom. Régen is voltak késõn kezdõdõ/enyhe/igen változékony/stb. telek, nem csak az utóbbi pár évben... Ahelyett, hogy mendemondákra hagyatkozunk, meg vannak a megfelelõ eszközök, pl. a wetterzentrale archívuma. Nagyon hasznos dolog, bár az igaz, hogy leleplezi a "régen de jó volt, de nagy havak voltak, de hideg telek voltak" típusú álmodozásokat, amit nem is olyan egyszerû elviselni...

meg rám.

Meteo: Rám is célzol ?

Jó lehet hogy az idõs emberek nem profik, én csak mint érdekességként írtam ide, és ahogy tõlük hallottam, de ez mégis csak egy éghajlatváltozásról szóló fórum. Csak azért írtam mert írtátok hogy a mostani télnek köze van az éghajlatváltozáshoz...

A "kioktatókat".

Igazad van kali. Én ignore-ra tettem egy két embert akinek a beírásait el se olvasom.

Norbi: ezt ugye Te se gondoltad komolyan?Régen nagyon is voltak unalmas évek, akár évtizedek is, amikor nem történt semmi vagy ha mégis, az átlagos kategóriában benne van, s rendkívülibb esetek nagyon ritkán voltak, de miután az ember felépítését tekintve olyan, hogy az rögzül, ami nagyobb nyomot hagyott pl a 2 nagy hóesés (a lényegtelen nem, Te sem emlékszel szerintem arra, hogy 2003 tavaszán alig volt csapi, ha nem nézel utána)!Ha nem értesz egyet, akkor olvass utána a témának, s rájössz, hogy így van!Na de minden tisztelet az idõsebb embereké, de a többség esetében igaz az, hogy amit hallásból mond, annak kell venni a felét és esettõl függõen tovább osztani 1-nél nagyobb számmal (szeretik az emberek szépíteni a dolgokat), s ha vele történt meg, akkor jobban kifaggatni, s hamar kiderül, hogy nem is volt az olyan nagy, csak hát a hétköznapi embernek egy normál zivi is lehet óriási vihar, s a Te rokonaid gondolom nem met szakértõk!Tehát fogalmazzunk finoman, ha valamit állítunk, általánosítunk, s nem csak met témában!

na hát met4ever, összevethetnénk hogy te hány nagyobb idõjárási eseményre emlékszel az elmúlt 4-5 évben, gyanítom hogy én nyernék..Legalább bennem azok megragadtak, amik mondtak is valamit.

Márkó: örülök, hogy vannak akik objektívan emlékeznek a múltra és nem csak arra, ami nyomot hagy bennük...

Még annyit tennék hozzá, hogy az ugyan dícséretes munkát végzõ visz.rsoe is igencsak szenzációhajhászan áll hozzá, minden nap "soha nem látott" dolgaival.Ezzel nem õket bántom, õk csak kiszolgálják a hisztériaéhes társadalmat a "na ugye" szükségességû véleménynyílvánításhoz(ha nem õk, mások csinálnák).

Örülök Robi, hogy szóba hoztad Réthly atyánk szenzációs életmûvét, régebben én is ajánlgattam a sok (média..)hisztériára hajlamos emberkének.Ajánlanám minden(a mai esztelen médiauralta világban) elhamarkodott állítást tevõ emberkének, élt már meg a kies medencénk egy-két(finoman fogalmazva) dolgot a közeli és távoli múltban.

Az én nagyfaterom is szabolcsi, de õ inkább az óriási jégesõkõrl beszélt, amikor kiszaggatta a dohánynak a leveleit.

mármint nem az öreg, hanem a jég

A klímaváltozás örök program bolygónk naptárában. A klímaváltozásra fogni mindent (melegebb napok késõ õsszel,viharok,nagy hó,kevés hó,aszály,hõhullám,etc..)az már inkább a mai kor emberére jellemzõ,kiváltképpen a médiára gondolok. Nagyon,de nagyon kevés jut nekünk ezen a sárgolyón ahhoz,hogy következtetéseket vonjunk le mondjuk a két héttel ezelõtti viharhoz hasonló kilengések miatt. Mindenkinek ajánlanám áttanulmányozni Dr Réthly Antal könyveit,amelyek az idõjárási szélsõségeket veszik számba Magyarországon az 1870 évtõl !!! Elõre biztosíthatok mindenkit,hogy bõven akad a maihoz hasonló szélsõség,sõt.. !

December 6. - Szent Miklós napjaA 4. sz. élt Myra városában. Polgárok, diákok, molnárok halászok, kereskedõk, pékek, révészek patrónusaként tisztelték. Miklós püspök tetteirõl legendák szólnak. Híres volt jótékonyságáról. Az idõjárással kapcsolatos hiedelmek szerint ilyenkor már havazik, mire azt mondják: Miklós megrázta a szakállát, melybõl a karácsonyi idõjárásra következtettek.

Régen sem rázta meg mindig a szakállát a télapó, akármit is mesélnek a szülõk...

Éghajlatváltozásról mindenképp szó van, de nem mindegy milyen mértékkel használjuk e szót. Hogy csak egy példa. Régebben mikor pici voltam, mindig azt mondták a felnõttek hogy majd a télapó megrázza a szakállát, és mikulásra biztosan megjön az elsõ síkvidéki, maradandó hó is. És igaz is volt. Az utóbbi pár évben ez gyakran elmarad, sõt több napokat is késik ez pedig valamiféle jelnek tekinthetõ. Nemhiszem hogy az igencsak emlegetett Golf-áramlatnak a megszûnése lenne rá a megoldás. Az elmúlt telek igen silányak, a következõek sem lesznek rózsásak, viszont ha valaki emlékszik még KP elõadására az ELTE-n akkor az visszaemlékezhet és tudja hogy akkor õ az elkövetkezõ néhány évben +4 fokos hõmérsékleti emelkedésrõl beszélt. Reálisnak látszik és az évszakok is ehhez igazodnak. Az egyenlítõ eltolódása módszer meg elég gázos, baromság. A tél hasonló ugyan a mediterránhoz, de nem az. Csapadékilag egyre jobban. Ugye a kontinentális telet, pontosabban a nedves kontinentális telet egy viszonylag hideg tél és sok csapadék jellemezné. De nincs sajnos így, régen így volt. Lehet érveket mondani ki mire gondol, én elsõsorban most a globális felmelegedés és a széndioxid kibocsátás kivételével várnék ötleteket. Ha van h-hiba benne, bocsi siettem

Az sem biztos, a csupasz területeken a kisugárzás jóval nagyobb, mint a zárt erdõben, nyáron nappal mekegebb lesz, éjjel és télen hidegebb.