Csillagászat és űrkutatás
Amíg Brúszvilisz él, nem hal meg a remény! :-)
Hülyeséget félretéve természetesen sokat agyalnak rajta, hogy mi módon lehet eltéríteni, akár nekiütköztetve valami járgányt, vagy robbanással, csak addig míg ezt nem nagyon próbálta ki senki, nem jó erre alapozni a jövõt.
Minden kis ütközés is befolyásolja a pályáját a kõnek, de anélkül, hogy pontos adataink lennének a kõ belsõ szerkezetérõl, tömegérõl, elég bonyolult volna találomra sikeresen kitéríteni. Ahogy egy üreges porcelántigrist szétzúzhatsz csúzlival, s egy tömör kõtigrist már nem...
Hülyeséget félretéve természetesen sokat agyalnak rajta, hogy mi módon lehet eltéríteni, akár nekiütköztetve valami járgányt, vagy robbanással, csak addig míg ezt nem nagyon próbálta ki senki, nem jó erre alapozni a jövõt.
Minden kis ütközés is befolyásolja a pályáját a kõnek, de anélkül, hogy pontos adataink lennének a kõ belsõ szerkezetérõl, tömegérõl, elég bonyolult volna találomra sikeresen kitéríteni. Ahogy egy üreges porcelántigrist szétzúzhatsz csúzlival, s egy tömör kõtigrist már nem...
Ugyan, sose késõ angolul tanulni, nem nehéz nyelv egyáltalán.
Oroszt én is tanultam, ált. 5-tõl érettségiig, de nem látszik meg rajtam... A szláv nyelvekért sose voltam oda... Bõven elég a túléléshez nélkülözhetetlen pár szó belõlük (Jedno pivo - s társai). No meg hát a nagy felfedezések se szlávul születnek, szóval, ha az ember képben akar lenni, kell az angol. Egy csomószor egyenesen zavar az is, ha magyarul olvasok valami tudományos hírt, sokszor tudni lehet, hogy félre van fordítva benne valami...
Egyébként pont azért írtam le pár sort magyararul is, mert emlékeztem, hogy Neked nem megy az angol. Arra viszont sajna nincs kapacitásom jelenleg, hogy mindet leírjam. Itt vannak a geológus, csillagász meg egyéb észlelõtársaink, akiknek úgyis megy fejbõl, s valamikor csak idetévednek õk is majd.
Oroszt én is tanultam, ált. 5-tõl érettségiig, de nem látszik meg rajtam... A szláv nyelvekért sose voltam oda... Bõven elég a túléléshez nélkülözhetetlen pár szó belõlük (Jedno pivo - s társai). No meg hát a nagy felfedezések se szlávul születnek, szóval, ha az ember képben akar lenni, kell az angol. Egy csomószor egyenesen zavar az is, ha magyarul olvasok valami tudományos hírt, sokszor tudni lehet, hogy félre van fordítva benne valami...
Egyébként pont azért írtam le pár sort magyararul is, mert emlékeztem, hogy Neked nem megy az angol. Arra viszont sajna nincs kapacitásom jelenleg, hogy mindet leírjam. Itt vannak a geológus, csillagász meg egyéb észlelõtársaink, akiknek úgyis megy fejbõl, s valamikor csak idetévednek õk is majd.
Valaki tudja, hogy mi az a méret, amit még viszonylag korán felfedezve az emberiség legjobb tudása és némi szerencse segítségével el tudna téríteni a Földünktõl, vagy kisebb darabokra zúzni? Itt most nem a bugyuta sci-fi filmekben kalkulált méretekre és hatásokra gondolok, hanem tudományosabban megvizsgált dolgokra. Biztos születtek már errõl elmélkedések. 
Kár hogy angolul van, de azért köszönöm.
A következõ teendõm lesz megtanulni a nyelvet, bár késõbb születtem volna, nem kellett volna 10 év orosz
A háromnegyed mérföld az kb. 1,3 km-es objektumnak felel meg ha jól számolom, az viszont már derék darab.
A dínók kihalását (ha egyátalán aszteroida okozta) elõídézõ "szikla" állítólag 8-10 km-es volt, na egy ilyen pusztítását még elképzelni is szörnyûség bárhova is csapódik...
A következõ teendõm lesz megtanulni a nyelvet, bár késõbb születtem volna, nem kellett volna 10 év orosz
A háromnegyed mérföld az kb. 1,3 km-es objektumnak felel meg ha jól számolom, az viszont már derék darab.
A dínók kihalását (ha egyátalán aszteroida okozta) elõídézõ "szikla" állítólag 8-10 km-es volt, na egy ilyen pusztítását még elképzelni is szörnyûség bárhova is csapódik...
Szakértõk:
Link
A Sandia egyik legprofibb modellezõ e tekintetben (is).
Itt egy másik:
Link
Eszerint ha egy 3/4 mérföld átmérõjû kõdarab pottyan az Atlantiba olyan helyen, ahol 3 mérföld mély a víz, az aszteroida felrobbanása 11 mérföldes lyukat váj az óceánba...
"The 60,000-megaton blast of the impact vaporizes the asteroid and blows a cavity in the ocean 11 miles across and all the way down to the seafloor, which is about 3 miles deep at that point. The blast even excavates some of the seafloor. Water then rushes back in to fill the cavity, and a ring of waves spreads out in all directions. The impact creates tsunami waves of all frequencies and wavelengths, with a peak wavelength about the same as the diameter of the cavity. Because lower-frequency waves travel faster than waves with higher frequencies, the initial impulse spreads out into a series of waves."
Szóval egy ekkora cucc már a tengerfenékbõl is felszánt egy kis darabot, és durva szökõárral ajándékozza meg az óceán környékét...
A NASA becsapódásos oldala:
Link
Eszerint az 1-2 km átmérõjû szárazföldi becsapódás mindenképp globális katasztrófát eredményezne.
Link
A Sandia egyik legprofibb modellezõ e tekintetben (is).
Itt egy másik:
Link
Eszerint ha egy 3/4 mérföld átmérõjû kõdarab pottyan az Atlantiba olyan helyen, ahol 3 mérföld mély a víz, az aszteroida felrobbanása 11 mérföldes lyukat váj az óceánba...
"The 60,000-megaton blast of the impact vaporizes the asteroid and blows a cavity in the ocean 11 miles across and all the way down to the seafloor, which is about 3 miles deep at that point. The blast even excavates some of the seafloor. Water then rushes back in to fill the cavity, and a ring of waves spreads out in all directions. The impact creates tsunami waves of all frequencies and wavelengths, with a peak wavelength about the same as the diameter of the cavity. Because lower-frequency waves travel faster than waves with higher frequencies, the initial impulse spreads out into a series of waves."
Szóval egy ekkora cucc már a tengerfenékbõl is felszánt egy kis darabot, és durva szökõárral ajándékozza meg az óceán környékét...
A NASA becsapódásos oldala:
Link
Eszerint az 1-2 km átmérõjû szárazföldi becsapódás mindenképp globális katasztrófát eredményezne.
A becsapódási szöget azt én is hallottam.
Azért is gondoltam hogy az óceáni becsapódás kevesebb kárt okoz, mivel akkor talán nem kerül a levegõbe föld meg egyéb anyag, ami a légkört elborítaná.
A szökõár talán nem terítené be az összes szárazföldet, csak a part menti néhány 100 km-t, nagyobb esély lehetne a túlélésre, mit az elsötétült légkör, mert akkor gyakorlatilag vége mindennek
Lehet most sok hülyeséget írtam, de én így gondolom.
Azért is gondoltam hogy az óceáni becsapódás kevesebb kárt okoz, mivel akkor talán nem kerül a levegõbe föld meg egyéb anyag, ami a légkört elborítaná.
A szökõár talán nem terítené be az összes szárazföldet, csak a part menti néhány 100 km-t, nagyobb esély lehetne a túlélésre, mit az elsötétült légkör, mert akkor gyakorlatilag vége mindennek
Lehet most sok hülyeséget írtam, de én így gondolom.
Egy 2-3km-esnél olyan mindegy hova csapódik,sõt mintha egyszer azt olvastam volna,hogy ha az óceánba,az még rosszabb.A becsapódási szög a nem mindegy.Minél laposabb,annál nagyobb a pusztítás.
Hozzáteszem,nem vagyok hozzáértõ...
Hozzáteszem,nem vagyok hozzáértõ...
Azért a 200 és 600 m-es aszteroidák az egész emberiség sorsára való hatást talán nem tudnak kiváltani, viszont egy 2-3 km-es már rendesen odavágna.
Bár lehet sok múlik azon hogy óceánba, vagy szárazföldbe csapódnak, vagy milyen összetételûek és sebességûek.
Egy hozzáértõ véleményét is szívesen meghallgatnám.
Bár lehet sok múlik azon hogy óceánba, vagy szárazföldbe csapódnak, vagy milyen összetételûek és sebességûek.
Egy hozzáértõ véleményét is szívesen meghallgatnám.
Olvastad is?
"Július 14-én a 2008 BT18 a Holdnál hatszor távolabb száguldott el a Föld mellett."
Tipikus bulvárhír...
"Július 14-én a 2008 BT18 a Holdnál hatszor távolabb száguldott el a Föld mellett."
Tipikus bulvárhír...
Akkor csak csendben elsüllyedek szégyenemben, hogy nekem a nem szakmai is szakmai, egyébként beleolvasgattam, nem rossz, de nem hátköznapi "járókelõnek" való... 
És a "tudós" jelzõ is igazán helyén álló, mert neked ezt értelmezni laza ujjgyakorlat, nekem kínai halandzsa. 
De persze köszi, a semminél jóval több, nekem inkább dekódolási problémáim vannak.
És a "tudós" jelzõ is igazán helyén álló, mert neked ezt értelmezni laza ujjgyakorlat, nekem kínai halandzsa. De persze köszi, a semminél jóval több, nekem inkább dekódolási problémáim vannak.
Szerintem ez egy könnyen emészthetõ cikk. Nem is szakmai szöveg. Még a SN-k definícióját is leírják az elején, ami egy kicsit szájbarágós. Nem is szaklapban jelent meg, hanem egy asztrobiológiai konferencián.
OFF:
Anno még azt tanították, de tanultam vagy 8 évig angolt is. El is boldogulok nagyjából, de ezt még magyarul sem egyszerû felfogni, fõleg nem egy szakszöveget és fõleg, hogy nem az anyanyelveden íródott. A kérdésem pedig csak annyi volt, hogy mit látnánk belõle szabad szemmel, erre lehetne három sorban válaszolni, ez meg egy egész szupernóva elemzés.
Anno még azt tanították, de tanultam vagy 8 évig angolt is. El is boldogulok nagyjából, de ezt még magyarul sem egyszerû felfogni, fõleg nem egy szakszöveget és fõleg, hogy nem az anyanyelveden íródott. A kérdésem pedig csak annyi volt, hogy mit látnánk belõle szabad szemmel, erre lehetne három sorban válaszolni, ez meg egy egész szupernóva elemzés.
Köszi!
Megszólítottam a tudóst, kaptam tõle egy "nemmagyar" cikket, máskor nem húzok veled ujjat.
Azért átrágom, hátha megértek belõle valamit.
Megszólítottam a tudóst, kaptam tõle egy "nemmagyar" cikket, máskor nem húzok veled ujjat.
Azért átrágom, hátha megértek belõle valamit.
Nearby supernova explosions and radiation effects on the Earth's environment: Link
Boldog ember, akinek nincs tévéje :-)
Az a baj, hogy ahelyett, hogy az iskolai természettudományos oktatásba próbálnának valami izgalmasnak is látszó dolgot vinni a képletmagoltatásokon kívül, ilyen marhaságokkal térítik ki - hogy stílszerû legyek - az emberek fejét...
Az a baj, hogy ahelyett, hogy az iskolai természettudományos oktatásba próbálnának valami izgalmasnak is látszó dolgot vinni a képletmagoltatásokon kívül, ilyen marhaságokkal térítik ki - hogy stílszerû legyek - az emberek fejét...
Én végignéztem 
A csatornafedelet simán megfogta a Casper, alig izzadtak, a szökõkút nem száradt ki, és hideg is volt, na meg az hogy egy Izland méretû aszteroida kibillentené a Földet na ne má
A csatornafedelet simán megfogta a Casper, alig izzadtak, a szökõkút nem száradt ki, és hideg is volt, na meg az hogy egy Izland méretû aszteroida kibillentené a Földet na ne má
Tegnap merõ iróniából nézni tudtam fél órán át egy õrületes baromságot filmbe csomagoló ami szennyet egy kereskedelmi tévén.
Egy aszteroida-kísérleteket folytató kutatócsoport egy baki folytán letérítik a Földet pályájától (...), és a Nap felé lökik...
Napok alatt perzselõ hõség süllyeszti anarchiába a Füldet és az emberiség kipusztulása hetek alatt megvalósul vízhiány okán ...
Csak a néhány fõhõs és néhány gengszter marad életben, és menekül óriási hõságben, de zöld fák alatt ...
Jaj...
Egy aszteroida-kísérleteket folytató kutatócsoport egy baki folytán letérítik a Földet pályájától (...), és a Nap felé lökik...
Napok alatt perzselõ hõség süllyeszti anarchiába a Füldet és az emberiség kipusztulása hetek alatt megvalósul vízhiány okán ...
Csak a néhány fõhõs és néhány gengszter marad életben, és menekül óriási hõságben, de zöld fák alatt ...
Jaj...
Hú, köszönöm én is, csak most vettem észre ezt a kincset...
Kicsit "kínai" de a lényeget azért leszûrtem. Azt hiszem már érintetted ezt a kérdést, de leírnád röviden, hogy mi az a távolság, amin túl már jó eséllyel nem veszélyeztetné az élõvilágunkat egy ilyen robbanás, és a Földrõl ez szabad szemmel milyen látványt nyújthatna?
Elõre is kösz!
Üdv!
Kicsit "kínai" de a lényeget azért leszûrtem. Azt hiszem már érintetted ezt a kérdést, de leírnád röviden, hogy mi az a távolság, amin túl már jó eséllyel nem veszélyeztetné az élõvilágunkat egy ilyen robbanás, és a Földrõl ez szabad szemmel milyen látványt nyújthatna?
Elõre is kösz!
Üdv!
Közben láttam, hogy fél perc múlva észleltél egyet, így az a rész magától megválaszolódott, és a másik az NLC-s kérdés onnan eredt, hogy van-e egyáltalán lehetõség megfigyelni valamit, a felhõk miatt. De sajnos írtad, hogy nem az akadályozott, hanem egyszerûen nem volt. Itt akkor 2 elõtt még teljesen borult volt az ég, késõbb oszladoztak a felhõk, de már nem szaladgáltam világító felhõk után. Az a régebbi képed csodálatos. Remélem az idén is tudsz még hasonlókat fotózni.
Nincs mit Cikkekben használják a hypernova kifejezést. Ib/c és II-es típusú SN-ra, melynek energiája 10^45J felett van, és a színképben a széles vonalak dominálnak.
Itt egy cikk amiben kicsit bõvebben írnak a hipernovákról is: Link
Cikkekben használják a hypernova kifejezést. Ib/c és II-es típusú SN-ra, melynek energiája 10^45J felett van, és a színképben a széles vonalak dominálnak.Itt egy cikk amiben kicsit bõvebben írnak a hipernovákról is: Link
Köszi Nándi, akkor így teljes a kép. A hipernova ezek szerint azonban nem hivatalos elnevezés?
Most éjszaka másik raktárunkban vámkezelek, a város szélén, ahol viszonylag kevés a közvilágítás! Egész jó hely, csak ne kéne dolgozni!
Na megyek is csicsikálni!
Na megyek is csicsikálni!
A derengõ Tejutat a városból látod??? Veszprémben utoljára valamikor 74-75 felé láttam a városból a Tejutat...
Igen, a Jupiter tényleg gyönyörû :-) Viszont kimentem innen a meleg szobából, és még mindíg bazi hideg szél van, közben már világosodik az ég alja, és nincs egy darab NLC sem :-(
Itt gyönyörû, tiszta az ég, a szél nem fúj (még)!
A derengõ Tejút szeli át a sötétséget, a Jupiter -2,7 magnijával ragyog a D-i horizont fölött, az M31 simán jön szabadszemmel és láttam valószínûleg egy Perseida rajtagot!
A derengõ Tejút szeli át a sötétséget, a Jupiter -2,7 magnijával ragyog a D-i horizont fölött, az M31 simán jön szabadszemmel és láttam valószínûleg egy Perseida rajtagot!
Most jöttem be a kupola körüli körerkélyrõl, csontig hatoló szél van, szétfagytam. pár felhõ van délnyugat felé, de azok normál felhõk. NLC-hez még korán van, majd olyan 3 körül lesz érdekes. Eddig minden nap néztem (tegnap nem, mert egész éjjel szar idõ volt), még nem volt, de két éve volt ( Link ). Senkit ne tévesszen meg, a kép KÉT ÉVE készült. Ha lesz valami, jelentem. Most melegszem.
Szia!
Nagyon egyszerû a válasz: már nincs Piszkéstetõn kamerája az OMSZ-nek [esõ] Pedig télen amikor kinn voltam, minden nap lekapartam a jeget a kamerát fedõ félgömbrõl (tök önszorgalomból, mert ez nem az itteni kutatók feladata ám...). Nem tudom egyébként hogy miért szerelték le...
Egyébként most kinn ülök az 1 méteres távcsõ alatt a kupolában, és 3 monitor van elõttem
Nagyon egyszerû a válasz: már nincs Piszkéstetõn kamerája az OMSZ-nek [esõ] Pedig télen amikor kinn voltam, minden nap lekapartam a jeget a kamerát fedõ félgömbrõl (tök önszorgalomból, mert ez nem az itteni kutatók feladata ám...). Nem tudom egyébként hogy miért szerelték le...
Egyébként most kinn ülök az 1 méteres távcsõ alatt a kupolában, és 3 monitor van elõttem
Üdv. PSP!
Azt szeretném kérdezni,hogy a piszkési kamera már miért nincs az OMSZ honlapján?
Tudsz Te errõl v.mit?
Azt szeretném kérdezni,hogy a piszkési kamera már miért nincs az OMSZ honlapján?
Tudsz Te errõl v.mit?
Én is láttam minden nap innen Piszkéstetõrõl, de pont abban az idõszakban volt, amikor a távcsõvel a technikai felvételeket kell csinálni, meg fókuszállni meg objektumraállni, így nem volt idõm fotózni
Én csak "sasoltam" technika hiányában és a város közepén nem is tudtam volna fotózni. A vasárnapi a Dunántúlon érdeklõdés hiányában elmaradt. Itt keleten meg csak nézni szoktuk az ilyeneket
Noli csinált a szombati verzióról képeket, azt itt megtalálod pár hozzászólással korábban, akkor inkább vonalba rendezõdés volt, vasárnap meg egyenlõ oldalú háromszög.
Itt keleten meg csak nézni szoktuk az ilyeneket Noli csinált a szombati verzióról képeket, azt itt megtalálod pár hozzászólással korábban, akkor inkább vonalba rendezõdés volt, vasárnap meg egyenlõ oldalú háromszög.
Mert olyan jó a kép, hogy azzal eltelik az ember szeme, és a betûk már nem férnek bele. :-)
Hát látszik hogy csak a képet nézitek, de nem olvassátok el ami alá van írva... Idézem "474 és 389 sec" :-D
Szóval...
Amint látom, az világos hogy a szupernováknak (SN) több fajtája van. Alapvetõen két osztályba sorolhatóak. I-es és II-es osztály. Ezeken belül vannak még kisbetûvel jelölt alosztályok stb. A klasszifikáció a spektrális (színképvonalak alapján) és fotometriai (a fénygörbe alakja) tulajdonságok alapján történik. Bár a robbanás fizikai háttere nem játszik szerepet közvetlenül az osztályozásban, mégis ez határozza meg azokat a jegyeket amiket a besorolásnál használnak.
Ahhoz, hogy a SN robbanás bekövetkezzen nem kell 8 naptömeg. Az Ia típusú SN-k esetén ez a határ 1,38 naptömeg, az un. Chandrasekhar-határ. Az ilyen típusú SN-k kizárólag kettõs vagy többes csillagpároknál, tripleteknél stb fordul elõ. A lényeg hogy a rendszerben legyen egy már korábban elfejlõdött csillag (nevezetesen egy fehér törpe) és egy óriás csillag, melyrõl a fehér törpe anyagot tud "elszívni". Ha az anyag átáramlása a fehér törpére nem túl gyors, akkor idõvel a tömege átlépi a Chandrasekhar-határt és bekövetkezik a robbanás. Mivel a robbanó anyag mindig ugyanolyan tömegû, ezért a felszabaduló energia minden Ia típusú SN robbanásakor közel ugyanannyi (10^44 J). Ezért használhatók ezek a SN-k távolságmérésre.
A II-es típusú SN-k esetében a csillag tömege viszont minimum 8-9 naptömegnek kell lennie. Ez a tömeg elég ugyanis ahhoz, hogy az lehetõvé tegye a csillag magjának összeomlását. Ez nagyon rövid idõ alatt következik be, így a csillag külsõ anyaga rázuhan az elfajult anyagból álló magra. A több 10000 km/s-os sebességgel bezuhanó anyag szinte lepattan a magról, és ez, plusz a nagy neutrínófluxus egy, a csillag számára végzetes kifelé tartó lökéshullámot indít el kifelé. Ez maga a SN robbanás.
Az Ib és Ic típusú SN-knál nagyjából ugyanez zajlik le, azonban a színkép profilja teljesen más, mivel a progenitor (SN jelölt) a robbanás elõtt jelentõs anyagmennyiséget veszít a külsõ tartományaiból a nagy csillagszélnek köszönhetõen.
Mai tudásunk szerint a GRB-k (Gamma-Ray Burst, gammafelvillanás/kitörés) csak kis hányadáért felelõsek a az Ib ill Ic SN-k. Annyit azért tudunk, hogy eddig mindig távoli események okozták a GRB-t. Ez valószínûleg összefüggésben van azzal hogy rendkívül ritkák. Sûrûségük évente kb 2 GRB/ Gpa-3. (olyan kocka melynek éle 1 milliárd parsec. 1 pc=3,26 fényév) Az sem véletlen, hogy az olyan GRB-k melyek SN-kal hozhatók kapcsolatba, un "starburst" galaxisokban villannak fel, ahol a csillagkeletkezési ráta nagyobb mint 10 naptömeg/év. Ezekben ugyanis fõleg nagy tömegû 0 és W (a legnagyobb és legforróbb) típusú csillagok keletkeznek, melyeknek rendkívül erõs a csillagszele. Így aztán az már végkép nem meglepõ, hogy a szülõ galaxisok kb 50%-áról kimutatható hogy ütközésen estek/esnek át ami a starburstért felelõs.
Az elsõ olyan SN melyet GRB-tel azonosítottak az 1998bw jelet viseli. 40 Mpc-re volt (eddig a legközelebbi ilyen típusú objektum), ezért jól detektálható volt minden hullámhosszon, annak ellenére hogy a robbanás becsült energiája kissebb volt mint az várható lett volna. A spektrális analízisek alapján ennél a SN-nál vetõdött fel elõször az asszimetrikus robbanás lehetõsége. A jet tengelye és a látóirány szögére 15°-30° közötti értéket számoltak.
Az elsõ mérésekkel bizonyított asszimetriát a SN 2003dh-nál mérték, melyet szintén megelõzött egy GRB és a fénygörbe Ic-re engedett következtetni. A progenitor csillag korábban ledobott anyaga által okozott abszorpcióban találták meg a bizonyítékot.
Azóta sok SN-ról bebizonyosodott hogy kapcsolata van egy GRB-tel, de nem mindegyik ilyen robbanás okoz gammafelvillanást.Legalábbis a szokásos energiájú és profilú kitörést nem. Annak ellenére sem hogy a jet iránya is megfelelõ. De az is ok lehet hogy a SN a többi tartományban nagyon halvány. Tehát a folyamat pontos fizikai hátterét még nem ismerjük. A mag kollapszusának mindenesetre fõszerep jut abban hogy milyen lesz a robbanás. A lényeg: kb minden 50 ilyen típusú SN-ra 1 GRB jut.
Arról nem is beszélve hogy a gammafelvillanásoknak sem egy fajtája létezik. Vannak olyan GRB-k amit nem okozhat SN.
Amint látom, az világos hogy a szupernováknak (SN) több fajtája van. Alapvetõen két osztályba sorolhatóak. I-es és II-es osztály. Ezeken belül vannak még kisbetûvel jelölt alosztályok stb. A klasszifikáció a spektrális (színképvonalak alapján) és fotometriai (a fénygörbe alakja) tulajdonságok alapján történik. Bár a robbanás fizikai háttere nem játszik szerepet közvetlenül az osztályozásban, mégis ez határozza meg azokat a jegyeket amiket a besorolásnál használnak.
Ahhoz, hogy a SN robbanás bekövetkezzen nem kell 8 naptömeg. Az Ia típusú SN-k esetén ez a határ 1,38 naptömeg, az un. Chandrasekhar-határ. Az ilyen típusú SN-k kizárólag kettõs vagy többes csillagpároknál, tripleteknél stb fordul elõ. A lényeg hogy a rendszerben legyen egy már korábban elfejlõdött csillag (nevezetesen egy fehér törpe) és egy óriás csillag, melyrõl a fehér törpe anyagot tud "elszívni". Ha az anyag átáramlása a fehér törpére nem túl gyors, akkor idõvel a tömege átlépi a Chandrasekhar-határt és bekövetkezik a robbanás. Mivel a robbanó anyag mindig ugyanolyan tömegû, ezért a felszabaduló energia minden Ia típusú SN robbanásakor közel ugyanannyi (10^44 J). Ezért használhatók ezek a SN-k távolságmérésre.
A II-es típusú SN-k esetében a csillag tömege viszont minimum 8-9 naptömegnek kell lennie. Ez a tömeg elég ugyanis ahhoz, hogy az lehetõvé tegye a csillag magjának összeomlását. Ez nagyon rövid idõ alatt következik be, így a csillag külsõ anyaga rázuhan az elfajult anyagból álló magra. A több 10000 km/s-os sebességgel bezuhanó anyag szinte lepattan a magról, és ez, plusz a nagy neutrínófluxus egy, a csillag számára végzetes kifelé tartó lökéshullámot indít el kifelé. Ez maga a SN robbanás.
Az Ib és Ic típusú SN-knál nagyjából ugyanez zajlik le, azonban a színkép profilja teljesen más, mivel a progenitor (SN jelölt) a robbanás elõtt jelentõs anyagmennyiséget veszít a külsõ tartományaiból a nagy csillagszélnek köszönhetõen.
Mai tudásunk szerint a GRB-k (Gamma-Ray Burst, gammafelvillanás/kitörés) csak kis hányadáért felelõsek a az Ib ill Ic SN-k. Annyit azért tudunk, hogy eddig mindig távoli események okozták a GRB-t. Ez valószínûleg összefüggésben van azzal hogy rendkívül ritkák. Sûrûségük évente kb 2 GRB/ Gpa-3. (olyan kocka melynek éle 1 milliárd parsec. 1 pc=3,26 fényév) Az sem véletlen, hogy az olyan GRB-k melyek SN-kal hozhatók kapcsolatba, un "starburst" galaxisokban villannak fel, ahol a csillagkeletkezési ráta nagyobb mint 10 naptömeg/év. Ezekben ugyanis fõleg nagy tömegû 0 és W (a legnagyobb és legforróbb) típusú csillagok keletkeznek, melyeknek rendkívül erõs a csillagszele. Így aztán az már végkép nem meglepõ, hogy a szülõ galaxisok kb 50%-áról kimutatható hogy ütközésen estek/esnek át ami a starburstért felelõs.
Az elsõ olyan SN melyet GRB-tel azonosítottak az 1998bw jelet viseli. 40 Mpc-re volt (eddig a legközelebbi ilyen típusú objektum), ezért jól detektálható volt minden hullámhosszon, annak ellenére hogy a robbanás becsült energiája kissebb volt mint az várható lett volna. A spektrális analízisek alapján ennél a SN-nál vetõdött fel elõször az asszimetrikus robbanás lehetõsége. A jet tengelye és a látóirány szögére 15°-30° közötti értéket számoltak.
Az elsõ mérésekkel bizonyított asszimetriát a SN 2003dh-nál mérték, melyet szintén megelõzött egy GRB és a fénygörbe Ic-re engedett következtetni. A progenitor csillag korábban ledobott anyaga által okozott abszorpcióban találták meg a bizonyítékot.
Azóta sok SN-ról bebizonyosodott hogy kapcsolata van egy GRB-tel, de nem mindegyik ilyen robbanás okoz gammafelvillanást.Legalábbis a szokásos energiájú és profilú kitörést nem. Annak ellenére sem hogy a jet iránya is megfelelõ. De az is ok lehet hogy a SN a többi tartományban nagyon halvány. Tehát a folyamat pontos fizikai hátterét még nem ismerjük. A mag kollapszusának mindenesetre fõszerep jut abban hogy milyen lesz a robbanás. A lényeg: kb minden 50 ilyen típusú SN-ra 1 GRB jut.
Arról nem is beszélve hogy a gammafelvillanásoknak sem egy fajtája létezik. Vannak olyan GRB-k amit nem okozhat SN.
Még ma írok egy hosszabb szupernóvás-géerbés szösszenetet ha nem baj. Csak legyen idõm... Vannak félreértések úgy látom
Örülök, hogy sikerült!!
Itt felhõs is volt NY felé, meg le is feküdtem aludni...
Itt felhõs is volt NY felé, meg le is feküdtem aludni...
Csodálatos volt!
Nagyon nagy szerencsém, hogy az a kevéske fátyol éppen délnyugat felé sodródott, a gomolyok pedig feloszlottak. Kb. fél kilenc óta dekkoltam a megfigyelõ helyemen, ami bár belvárosi, de elég közel van hozzám, és viszonylag jó rálátás van nyugati és északnyugati irányba is (kb. 3° magasságig takarnak csak be az épületek). A Hold szépen haladt a pályáján a horizont felé, mikor 9 körül (nem vittem órát sajnos magammal) megláttam felette a Szaturnuszt, pár percre rá a Marsot, majd jó 10 perccel késõbb a Reguluszt. Egybõl rájöttem (bár nem néztem meg elõtte pontosan, hogy melyik-melyik), hogy az utolsónak feltûnõ égitest a "kakukktojás", mert nagyon pislogott (csillagokra jellemzõen). Nem sokkal háromnegyed 10 elõtt a Hold lebukott a házak mögé, és a Regulusz is, ami ekkor már haloványan pislogott csak (mert a légkör, és a vékony fátyolfelhõzet elvette a fényét) egyszerûen nem világított tovább. Pár percig még néztem bolygótársainkat, és kémleltem az északnyugati horizontot NLC után. Csak a cirruszokat láttam, amik a gyengén derengõ fényt megszûrték ahol vastagabban voltak jelen, és komor, feketés rétegfelhõ foszlányoknak tûntek. Azért nem vagyok elégedetlen, talán NLC-t látok máskor, bár azt sajnálattal és szomorúan tapasztaltam, hogy ezek a belvárosi megfigyelõhelyek az épületek és a háttérfények miatt szinte tökéletesen alkalmatlanok arra, amire használni szeretném... [esõ]
A Dunántúlon már olyan volt a felhõzet, hogy teljesen értelmetlenné tette a vizsgálódást, vagy amit írtál, hogy tegnap megörökítetted, ma van jobb dolgod is?
Nagyon nagy szerencsém, hogy az a kevéske fátyol éppen délnyugat felé sodródott, a gomolyok pedig feloszlottak. Kb. fél kilenc óta dekkoltam a megfigyelõ helyemen, ami bár belvárosi, de elég közel van hozzám, és viszonylag jó rálátás van nyugati és északnyugati irányba is (kb. 3° magasságig takarnak csak be az épületek). A Hold szépen haladt a pályáján a horizont felé, mikor 9 körül (nem vittem órát sajnos magammal) megláttam felette a Szaturnuszt, pár percre rá a Marsot, majd jó 10 perccel késõbb a Reguluszt. Egybõl rájöttem (bár nem néztem meg elõtte pontosan, hogy melyik-melyik), hogy az utolsónak feltûnõ égitest a "kakukktojás", mert nagyon pislogott (csillagokra jellemzõen). Nem sokkal háromnegyed 10 elõtt a Hold lebukott a házak mögé, és a Regulusz is, ami ekkor már haloványan pislogott csak (mert a légkör, és a vékony fátyolfelhõzet elvette a fényét) egyszerûen nem világított tovább. Pár percig még néztem bolygótársainkat, és kémleltem az északnyugati horizontot NLC után. Csak a cirruszokat láttam, amik a gyengén derengõ fényt megszûrték ahol vastagabban voltak jelen, és komor, feketés rétegfelhõ foszlányoknak tûntek. Azért nem vagyok elégedetlen, talán NLC-t látok máskor, bár azt sajnálattal és szomorúan tapasztaltam, hogy ezek a belvárosi megfigyelõhelyek az épületek és a háttérfények miatt szinte tökéletesen alkalmatlanok arra, amire használni szeretném... [esõ]
A Dunántúlon már olyan volt a felhõzet, hogy teljesen értelmetlenné tette a vizsgálódást, vagy amit írtál, hogy tegnap megörökítetted, ma van jobb dolgod is?
200-as ISO, az exp. változó, 1/30 sec.-tól a tûzijátékosaknál 6 sec.-ig (ez utóbbi esetben már 100-as ISO-val).
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat