Globális jelenségek
Szia Harcinyul!
Hozzászólásomban is írtam, nem bántás, SÕT nem visszavágás akart lenni a dolog. Anno örültem neki, amikor KP-val megegyeztünk, az RSOE hírei(!) kikerülnek a METNET oldalára. Azóta többször jeleztem, hogy a híreket más hírszolgáltatótól veszem át, mivel az Egyesületünk nem hírügynökség. Több kritika érte már a hírtallózást, azokat a cikkeket, amelyek kikerülnek az RSOE és a Metnet oldalára. Ma ez a "pánikkeltés" megjegyzés egy kicsit betette a kaput.
A kritikákat elfogadom, hisz ezért (is) van a fórum. Egy tény. Soha, senki nem ajánlotta fel, szívesen keresgél netezés közben olyan témájú cikkeket, amelyet ki lehetne tenni a Metnetre (is), ezáltal gazdagítva ismereteinket.
Ráadásul a Globális Felmelegedés témakör - a meteorológia mellett - egy olyan rész, amely a tudós társadalmat is megosztja pro és kontra. Igazságot nem lehet tenni szerintem, csupán elolvasni a cikkeket, és véleményt alkotni.
Szóval, ha bárkit megbántottam a "kirohanásommal", elnézést kérek tõle....
Hozzászólásomban is írtam, nem bántás, SÕT nem visszavágás akart lenni a dolog. Anno örültem neki, amikor KP-val megegyeztünk, az RSOE hírei(!) kikerülnek a METNET oldalára. Azóta többször jeleztem, hogy a híreket más hírszolgáltatótól veszem át, mivel az Egyesületünk nem hírügynökség. Több kritika érte már a hírtallózást, azokat a cikkeket, amelyek kikerülnek az RSOE és a Metnet oldalára. Ma ez a "pánikkeltés" megjegyzés egy kicsit betette a kaput.
A kritikákat elfogadom, hisz ezért (is) van a fórum. Egy tény. Soha, senki nem ajánlotta fel, szívesen keresgél netezés közben olyan témájú cikkeket, amelyet ki lehetne tenni a Metnetre (is), ezáltal gazdagítva ismereteinket.
Ráadásul a Globális Felmelegedés témakör - a meteorológia mellett - egy olyan rész, amely a tudós társadalmat is megosztja pro és kontra. Igazságot nem lehet tenni szerintem, csupán elolvasni a cikkeket, és véleményt alkotni.
Szóval, ha bárkit megbántottam a "kirohanásommal", elnézést kérek tõle....
Nomad: Ez a "ha nem tetszik, csinald jobban" stilus nem tul tisztesseges visszavagas. Attol, hogy valaki nem szerkeszt hireket, mert egesz mas dolgokkal foglalkozik, meg lehet igaza
Mas kerdes, hogy foleg az eghajlatvaltozassal kapcsolatban valoban erdemes lenne osszehozni nehany szakmai anyagot, amire lehetne hivatkozni, ha valakol a hirek barmelyik oldalon tulzasba esnek. (Mielott megkerdezed, nem, nem tudok ezzel foglalkozni, nem ertek hozza, nincs idom, stb.
)


Valami azért már megmozdult.
Erre nagyon jó példa 2005.január 1-vel bevezetett Környezetvédelmi termékdíj csomagolás és újrafelhasználásra vonatkozó fejezete.2003. január 1-óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a csomagolást elõállítja, importálja stb.Ez kg,L alapon történik. A változás, hogy ettõl az évtõl bevezették a kereskedelmi csomagolás fogalmát. Kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ forgalombahozó és annak vevõje is kötelezett termékdíjat fizetni.(Kérdés mire használják fel ezt a milliárdokban mérhetõ bevételt)
Ezzel visszaakarják szórítani a nem természetbarát csomagolóeszközök használatát.pl.fémdoboz, PET palack, stb.
Ezekre a termékere komoly díjat rónak ki, melyet adó formában az APEH-nak kel befizetni.
Pl: Sörös doboz 0,5L
1,Gyártó fizet 30Ft
2,Az elsõ forgalombahozó fizet 16,25Ft
3,Az elsõ forgalombahozó elsõ vevõje 19,50Ft
Összesen tehát 1 db o,5L-es sörös fémdobozon 65,75Ft környezetvédelmi termékdíj van!!!
Ez a legbrutálisabb, ha a forgalmazó kötelezi magát, hogy max:35% forgalmaz fémdobozos sört, valamint az eladott söröspalackok 60%-át visszaveszi, akkor kérhet mentességet, amely lehet 40-60-80-100%.Attól függõen, hogy hány%-ot volt képes teljesíteni.
Az negyedévente be kell vallani, és adó módjára befizetni.
Látható, hogy ez igen kemény érv a teljes kereskedelmi lánc tagjainak, hogy a természetbarát csomagolóeszközökhõz térjenek át.
Bocs, ez a téma nagyon bonyolult, de ha valakit réazleteiben érdekel, annak állok rendelkezésére!
Erre nagyon jó példa 2005.január 1-vel bevezetett Környezetvédelmi termékdíj csomagolás és újrafelhasználásra vonatkozó fejezete.2003. január 1-óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a csomagolást elõállítja, importálja stb.Ez kg,L alapon történik. A változás, hogy ettõl az évtõl bevezették a kereskedelmi csomagolás fogalmát. Kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ forgalombahozó és annak vevõje is kötelezett termékdíjat fizetni.(Kérdés mire használják fel ezt a milliárdokban mérhetõ bevételt)
Ezzel visszaakarják szórítani a nem természetbarát csomagolóeszközök használatát.pl.fémdoboz, PET palack, stb.
Ezekre a termékere komoly díjat rónak ki, melyet adó formában az APEH-nak kel befizetni.
Pl: Sörös doboz 0,5L
1,Gyártó fizet 30Ft
2,Az elsõ forgalombahozó fizet 16,25Ft
3,Az elsõ forgalombahozó elsõ vevõje 19,50Ft
Összesen tehát 1 db o,5L-es sörös fémdobozon 65,75Ft környezetvédelmi termékdíj van!!!
Ez a legbrutálisabb, ha a forgalmazó kötelezi magát, hogy max:35% forgalmaz fémdobozos sört, valamint az eladott söröspalackok 60%-át visszaveszi, akkor kérhet mentességet, amely lehet 40-60-80-100%.Attól függõen, hogy hány%-ot volt képes teljesíteni.
Az negyedévente be kell vallani, és adó módjára befizetni.
Látható, hogy ez igen kemény érv a teljes kereskedelmi lánc tagjainak, hogy a természetbarát csomagolóeszközökhõz térjenek át.
Bocs, ez a téma nagyon bonyolult, de ha valakit réazleteiben érdekel, annak állok rendelkezésére!
Bakonyvár írta:
"A pánikkeltés kifejezés ma már nem szalonképes,mert a média 15 éve gõzerõvel ezt csinálja /a metnet is e híreket címoldalon közli /, de én mégsem látok az utcán,munkahelyen stb pánikba esett embereket."
Tessék felvenni a kapcsolatot KP-val, és jelentkezni a hírszerkesztésre. Akkor kizárólag szakmai és helytálló cikkek jelennek meg a METNET oldalán. Erre is igaz, nem dumálni, csinálni kell. Remélem, nem sértõdtél meg.... THX.
"A pánikkeltés kifejezés ma már nem szalonképes,mert a média 15 éve gõzerõvel ezt csinálja /a metnet is e híreket címoldalon közli /, de én mégsem látok az utcán,munkahelyen stb pánikba esett embereket."
Tessék felvenni a kapcsolatot KP-val, és jelentkezni a hírszerkesztésre. Akkor kizárólag szakmai és helytálló cikkek jelennek meg a METNET oldalán. Erre is igaz, nem dumálni, csinálni kell. Remélem, nem sértõdtél meg.... THX.
A pánikkeltés kifejezés ma már nem szalonképes,mert a média 15 éve gõzerõvel ezt csinálja/a metnet is e híreket címoldalon közli/,de én mégsem látok az utcán,munkahelyen stb pánikba esett embereket.Valamikor a média még egy meztelen testet sem mutatott,ma pornócsatornák,vannak vagy vért sem volt ildomos mutatni,míg most egy este a tv-k mûsoraikban premier plánban vagy ezer embert lemészárolnak ill. hullatömegeket mutatnak játékfilmen vagy híradóban.Ennek ellenére senki sem esik kétségbe és lát világvégét-helyesen.280 ezer ember halálát nézte fotelból,böfögve a vacsorától sok millió ember,és meg sem fordult senki fejében,hogy nagy veszélyben van.A borzalom és pusztulás mindennapi látványa az embereket közömbössé teszi,immunisak a valós veszély esetén is.Ha meghal valahol egymillió ember,máris jön,hogy a gázkamrákban,Mohácsnál stb. több is veszett,ez az élet rendje és mindenki megnyugszik.TENNI VALAMIT - ez már meg sem fordul senki fejében.Csak legyen meg a söröm/házam,autóm,betevõm stb./ és a többi nem érdekel - mondja mindenki.Ezt a mentalitást figurázta ki a tegnapi esti mese - belefáradtam,hogy érveljek ellene.Valóban hónapok óta nem olvasom végig e médiahíreket/Tavaly még megtettem/.Igazából nem akartam van-e,nincs-e globális felmelegedés vitát nyitni,hisz mi nem vagyunk abban a helyzetben,hogy ezt eldönthessük.Részemrõl nem kívánok errõl vitatkozni senkivel.
Igazad van Szilárd, ide valók eme írások, így én is ide reflektálok.
Igaz, lehet rendkívülinek is nevezni a jelenlegi É-i hemiszférabéli „rohangációkat”, ám messzemenõ következtetéseket levonni korai.
Az is igaz, hogy a szélsõségek Kárpát-medencei talán legkevésbé szubjektív mérõszámai (európai léptékben egyedül a 980 alatti mérs.ciklonok gyakoriság-emelkedése érdemel említést) megugorhattak, pl. abszolút legmagasabb hõm., „vízi-gyönyörûségek”, vagy ami nagyon szubjektív (az információs „fejlettség” tálcán kínál mindent, ám x éve mi volt a helyzet a „fergetegek” gyakoriségával?): a tornádók, ám nekem mindig ugyanaz a probléma jön ilyenkor elõ: mihez képest ?
Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Nem félrevezetõ talán egy történelmi távlatban nyugodtnak nevezhetõ idõszakhoz mérni az elmozdulásokat ?
A döntéshozó „szûklátókörû fõembereknek” talán így kell beadni a dolgokat, ám összességében mindig ugyanoda lyukadok ki, hogy MIHEZ KÉPEST ?
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.
Eme sorok nem szõrszálhasogatás céljából íródtak, csak ama kérdésre keresik a választ, hogy mit mihez viszonyítunk és miért, és jogos-e.
Igaz, lehet rendkívülinek is nevezni a jelenlegi É-i hemiszférabéli „rohangációkat”, ám messzemenõ következtetéseket levonni korai.
Az is igaz, hogy a szélsõségek Kárpát-medencei talán legkevésbé szubjektív mérõszámai (európai léptékben egyedül a 980 alatti mérs.ciklonok gyakoriság-emelkedése érdemel említést) megugorhattak, pl. abszolút legmagasabb hõm., „vízi-gyönyörûségek”, vagy ami nagyon szubjektív (az információs „fejlettség” tálcán kínál mindent, ám x éve mi volt a helyzet a „fergetegek” gyakoriségával?): a tornádók, ám nekem mindig ugyanaz a probléma jön ilyenkor elõ: mihez képest ?
Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Nem félrevezetõ talán egy történelmi távlatban nyugodtnak nevezhetõ idõszakhoz mérni az elmozdulásokat ?
A döntéshozó „szûklátókörû fõembereknek” talán így kell beadni a dolgokat, ám összességében mindig ugyanoda lyukadok ki, hogy MIHEZ KÉPEST ?
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.
Eme sorok nem szõrszálhasogatás céljából íródtak, csak ama kérdésre keresik a választ, hogy mit mihez viszonyítunk és miért, és jogos-e.
(A "Hó- és zivatarlesen"-ben fajultunk idáig, de inkább ide való
Ez a LÉGKÖRZÉSi helyzet, ti. hogy most egy idõben három (négy?), ritka markáns é.-i leszakadt örvény (=cut off) búgócsigázik, azaz hogy tkp. ezek uralják az é.-i félteke légkörzését – kiváltképp tavasszal, mikor ponthogy kisimult (=zonális) ny.-i szeleknek kéne körbedudálniuk – szóval ez a REND(esen) KÍVÜLI helyzet.
SZÉLSÕSÉG(ek)rõl nehezebb ítélkezni, mert pl. csak az elmúlt század is elég hosszú volt: egyszer-egyszer sokminden megtörténhetett. Ebben inkább az a mérvadó, ha azok gyakorisága ugrik meg – ehhez persze mindenféle idõsorokat kell szorgalmasan vizsgálni.
(Jó közöttes vizsgálódási feladat, ha a nem nagy számosságú, és könnyen, egyértelmûen leszámolható rendkívüli eseményeket számoljuk le helyben: pl. súlyos idõjárási károkozások, mint Mo.-n a tornádók.
Errõl meg már hallottatok eleget tõlem...)
Ezeknél egyszerûbb és mégis inkább a lényegébe vágóbb, ha a rendkívüli légkörzési helyzetek szaporaságát tekintjük: ezt meg tapasztalatból mondom, hogy ... (ld lent) – a többi már "csak" a következmények! De a szorgalmasak megnyugtatásáául mondom, hogy Mo.-n pl. a napi legm. höm.(magam is számolgattam ilyeneket), vagy vízállási rekorddöntések (kérdezzétek Kockát) számszerûen is megszaporodtak.
Vagy hogy A Költõt idézzem "A világvége (értsd: e világ vége) már a múlt században elkezdõdött (senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez amolyan film(szakadás)-szerûen zúdul le!...), csak a legtöbben – kiváltképp a tizedes részletekbe a szorgalom ürügyén beleveszõk – egyszerûen nem vették észre."

Ez a LÉGKÖRZÉSi helyzet, ti. hogy most egy idõben három (négy?), ritka markáns é.-i leszakadt örvény (=cut off) búgócsigázik, azaz hogy tkp. ezek uralják az é.-i félteke légkörzését – kiváltképp tavasszal, mikor ponthogy kisimult (=zonális) ny.-i szeleknek kéne körbedudálniuk – szóval ez a REND(esen) KÍVÜLI helyzet.
SZÉLSÕSÉG(ek)rõl nehezebb ítélkezni, mert pl. csak az elmúlt század is elég hosszú volt: egyszer-egyszer sokminden megtörténhetett. Ebben inkább az a mérvadó, ha azok gyakorisága ugrik meg – ehhez persze mindenféle idõsorokat kell szorgalmasan vizsgálni.
(Jó közöttes vizsgálódási feladat, ha a nem nagy számosságú, és könnyen, egyértelmûen leszámolható rendkívüli eseményeket számoljuk le helyben: pl. súlyos idõjárási károkozások, mint Mo.-n a tornádók.
Errõl meg már hallottatok eleget tõlem...)
Ezeknél egyszerûbb és mégis inkább a lényegébe vágóbb, ha a rendkívüli légkörzési helyzetek szaporaságát tekintjük: ezt meg tapasztalatból mondom, hogy ... (ld lent) – a többi már "csak" a következmények! De a szorgalmasak megnyugtatásáául mondom, hogy Mo.-n pl. a napi legm. höm.(magam is számolgattam ilyeneket), vagy vízállási rekorddöntések (kérdezzétek Kockát) számszerûen is megszaporodtak.
Vagy hogy A Költõt idézzem "A világvége (értsd: e világ vége) már a múlt században elkezdõdött (senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez amolyan film(szakadás)-szerûen zúdul le!...), csak a legtöbben – kiváltképp a tizedes részletekbe a szorgalom ürügyén beleveszõk – egyszerûen nem vették észre."
Hailstones "as big as eggs" kill 18 in Sichuan
... The biggest hailstorm, which fell in Chongqing, reached 13 centimetres in diameter, according to local reports.
... He said some hailstones were as big as eggs, and even small ones were the size of peas. "Many houses were pierced by the hail. It is the most serious hailstorm for 20 years in the county," he was quoted by People's Daily as saying.
Link
... The biggest hailstorm, which fell in Chongqing, reached 13 centimetres in diameter, according to local reports.
... He said some hailstones were as big as eggs, and even small ones were the size of peas. "Many houses were pierced by the hail. It is the most serious hailstorm for 20 years in the county," he was quoted by People's Daily as saying.
Link
mar nem tudom elvezni, mert eleg volt belole otthon is
de remelhetoleg eler ide is, legalabb a negyede az otthoni tavasznak! Olyan furcsa latni az eszleleseket, 17 fokokrol, itt meg minusz van
((((.persze mire hazamegyek mar 30 fokok lesznek, nyaron. Na mind1. A cikkekeket mindig szivesen fogadom
csak el voltam az utazasal, szakdogaleadassal, stb...foglalva.paaaa tavasz



Kedves Virág!
Élvezd inkább a hóesést, majd ha hazajössz, akkor lesz részed tavaszban, nyárban, vagy ami éppen lesz!
De ahogy írod, ott sem marad el az az évszak, csak még várnod kell rá egy picit!:-)
Cikkeket küldjek még, vagy odakint mással akarsz foglalkozni?!:-)
Élvezd inkább a hóesést, majd ha hazajössz, akkor lesz részed tavaszban, nyárban, vagy ami éppen lesz!
De ahogy írod, ott sem marad el az az évszak, csak még várnod kell rá egy picit!:-)
Cikkeket küldjek még, vagy odakint mással akarsz foglalkozni?!:-)
csak egý erdkesseg, most svedo.ban vagyok, annak ellenere, hogy itt meg tombol a tel, hallottam, hogy fonn eszakon, lappfoldon, nincs is olyan nagyon hideg, es tavaly nyaron 31 fok rekord meleg volt. mindenesetre most irigyellek titeket a szep tavasz miatt. itt esik a ho...

...valamint a porszemcsék sem tudnának tartósan abban a magasságban maradni, ahol kifejtik csapadékkeltõ tevékenységüket..
TomMan: a légkör alsó néhány 10 km-es rétegében (amibe az ózonréteg még bõven beletartozik) elég erõs átkeverõ mozgások vannak ahhoz, hogy az egyes gázok ne kezdjenek sûrûség szerint rétegzõdni. (Csak azért írom le, mert a logikád alapján a CFC-k még nehezebben jutnának fel az ózonrétegig, mint a klóratomok.) De egy példa: még a 44 g/mol tömegû szén-dioxid aránya sem függ attól, hogy a felszín közelében, vagy pár km-rel, esetleg pár 10 km-rel magasabban mérjük...
Tomman: a klóratom fenn az ózonrétegnél válik le, és úgy.. a cfc-vel emgy fel, és az uv ott bontja le róla
Kémia lángészek figyelem!Elolvastam a www.eghajlatvaltozas.hu weblap "CFC-k,HCFC-k" szövegét, és kétségeim vannak a gondolatmenetét illetõen!Idézem:"A magaslégköri UV-sugárzás hatására egy klóratom leválhat a freoról, amely az ózonmolekulát lebontja, s kétatomos oxigén és klór-monoxid keletkezik. A klór-monoxid újabb ózonatomot bont fel, két oxigén-atom és szabad klór keletkezik, amely ismét újabb ózonatommal reagál. Egyetlen klóratom ózonmolekulák ezreit bonthatja le, mire a klór más (a sztratoszférában már igen ritka) atommal reagálva megkötõdik, pl. klórnitrát formájában."Na most, józan paraszti ésszel közelítve a témához, a klóratom moláris tömege ugye 35,5 g/mol. A levegõ átlagos moláris tömege pedig 29g/mol.De ha a Cl atom leválik a halogénezett szénhidrogénekrõl, akkor hogyan megy fel a magasban lévõ ÓZONIG, ha nehezebb a levegõnél??? Lehet hogy én vagyok a tyúkeszû mert nem értem, de éppen ezért puszta kíváncsiságból is szeretném a hozzáértõk tanácsát kérni! Elõre is köszönöm!
Sajnos, az a legroszabb, hogy ezekrõl én magam is halottam éppen eleget, s olvastam is hasonlókat. A még nagyobb baj az, hogy már nem emlékszem arra, hogy hol olvastam errõl....:-(
Képeket úgy tudom a Képek és egyebek nevû fórumba lehet betenni, de kp-tõl kell kérni emailben engedélyt a behelyezésre

Tényleg,érdekes..AZ alaskai melegedésrõl én is hallottam!Nem tudod hogy kell képet betenni? VAn egy-kettõ a gleccserek visszahúzódásáról...
Köszi Virág, errõl még nem hallottam, nemrég volt a National Geographicban egy hosszú cikk az éghajlatváltozásról, központi téma volt. Érdekes dolgokat írtak le, többek között Alaszkában a legbrutálisabb a melegedés, megszûnt sok helyen a permafrost és ez sok problémát okozott megsüllyedtek a házak stb.. ja és a gleccserek nagyon olvadoznak szerencsétlenek, van USAban vagy Kanadában nemtom pontosan egy Gleccser park nevû nemzeti park amiben az a vicces hogy amikor indították a parkot jó pár éve, kiválasztottak egy olyan területet amelyen rengeteg gleccser van, VISZONT ami elképesztõ, az, hogy az elõrejelzések szerint 2030ra már nem lesz egy gleccser sem a "Glacier" (Gleccser) Nemzeti parkban.
...„Megkapaszkodott a fû. Nagyon gyors változások zajlanak a Déli Sark vidék éghajlatában, ami lehetõvé teszi, hogy a fû olyan helyeket is meghódítson, ahol korábban túl hideg volt ehhez” - mondta Pete Convey, ökológus, kutató. Megállapították, hogy az eltelt 3 évtized folyamán az Antarktisz, a Horn foktól közvetlenül északra, és a környezõ szigetek a világ leggyorsabban felmelegedõ helyei közé tartoznak, ahol a téli hõmérsékletek akár 5 C°-kal is meghaladhatják az 1974-ben regisztrált adatokat. [forrás: forestpress. külföld hírek | szerkesztõ: rsoe | közzétéve: 2005-01-18 - 06:20:00 ]

Sajnos a globális felmelegedés is jó üzlet lehet (valakiknek). Ráadásul a tõkének rövidtávú, 10-20 éves megtérülésekkel kell számolni, amibe nem férnek bele 50-100 éves célok.
Jól látjátok a problémát, azt gondolom. A szándék nemes és díjazandó, csak az ember még nem nõtt fel a problémához. Azt látom, hogy felnõni viszont csak akkor fog, ha már nagy baj lesz....:-(
Pontosam.Ez a lényege a dolognak, nem okozott még akkora károkat a klímavált.,hogy ezért lemondjanak gazdasági elõnyeikrõl. Tehát, valószínûleg ennek az egész kibocsátáskereskedelmi rendszernek, Kyotónak nem sok értelme van így. (a szándék nemes, de hát...)
Én úgy gondolom, hogy a globális összefogás nem fog megvalósulni addig, amíg az éghajlatváltozás (ha lesz) nagyobb gazdasági hátránnyal sújtja majd a fejlett térséget, mint amekkora elõnye származik a kibocsátásból. Itt kemény pnzekrõl van szó, nem jófejségrõl meg ZÖLD gondolkodásról. Tehát az összefogás (érdemleges) NEM fog megvalósulni, ahhoz még túl primitív az emberiség angy része
Kedves Virág! Nincs semmi baj, hogy ha itt is beszélgetünk a témáról, így ebben a vonatkozásban nem probléma a levelezõ pillanatnyi mûködésképtelensége.:-) Szépen körülírtam, hogy "semmi gáz" ugye?:-) Nos a témára visszatérve....:-) Véleményem szerint az összefogás terén nemcsak annak a néhány nagynak kellene tennie valamit, hanem minden államnak, teljesen függetlenül gazdasági helyzetétõl, vagy államformájától. Amennyiben csak az a néhány nagy tenne valamit, akkor a mostani másodvonalbeli államok szegnék meg az egyezményt, hiszen lenne egy kínálkozó alkalmuk, hogy a világban átvegyék a gazdasági vezetõ hatalmat, s ezzel együtt geopolitikai státuszuk is változzon. De hát tudom, hogy ez az "együtt tegyünk valamit" elv nem fog megvalósulni soha, hiszen emberek alakítják ezt is, s amíg két ember lesz a füldön, addig teljes egyetértés nem lesz soha. Ez az én véleményem, persze lehet, nem jól látom a dolgot.
Donmatteo, sajnos másik gépnél avgyok, ami érdekes mód a yahoo-t nem nyitja meg
Ezért ilyenkor ide fogok írni. Még most sem sikerült ezért a cikket olvasnom, mivel meg sem tudom nyitni. megõrülök!!
A széles összefogáshoz, tényleg szükséges lenne USA, AUSZTRÁLIA,Kína (még jó, hogy Oroszo. legalább beleegyezett)Csak õk a legnagyobb kibocsátók!De egy esetleges nagymértékû korlátozás,valszinû.csak 50-100 éve múlva fejtené ki hatását. Unókáik látni fogják
))))



Nagyon úgy gondolom én is, mint vélekedtél bejegyzésedben. Csak egy dologgal nem tudok maradéktalanul egyetérteni, mégpedig az állapot visszafordíthatóságával. Ezzel csak akkor tudnék egyetérteni, ha azt valaki szépen be is bizonyítaná. Szerintem, a jelenlegi állapot már túlhaladottabb annál, semhogy némi összefogással, és valós intézkedésekkel meg nem történtté tehetnénk azt, amit éávtizedekig, évszázadokig elrontottunk. De nehogy azt gondolja bárki is, hogy fafejû vagyok, így meg kell említenem, hogy észérvekkel és logikus magyarázatokkal meggyõzhetõ vagyok.:-)
Az éghajlatváltozás(glob. felm.) egy folyamat melyet meg lehetne állítani, de nem olyan röhejes egyezményekkel mint a Kyotói, hiszen ez a föld átlagát tekintve mintegy 2%-kal csökkentené a káros gázok kijutását a levegõbe.(USA,Kína,India és a fejlõdõ országok nem írták alá) Az felmelegedést elsõsorban új energiahordózók (Víz,Nap), a környezetet nem károsító üzemanyagok (Hidrogén,stb.) felhasználásával lehetne megállítani.Egy országokon kultúrákon átívelõ világméretû összefogásra lenne szükség, aminek az esélye jelen pillanatban 1%.Tehát marad a remény, és várakozás.A mi kárpát-medencénket olyan nagy mértékben nem érinti, mint mondjuk egy-egy csendes-óceáni szigetet(ezek víz alá kerülnek) de itt is meg lesz a hatása.Ajánlom mindenki figyelmébe: Link
Kedves Virág! Milyen igazad is van abban, amit leírtál elõzõ bejegyzésedben. Csak egyetérteni tudok például a széndioxid lebomlásával kapcsolatban is, mint ahogy abban is, hogy sajna érintve leszünk mi mindnyájan, ha máris nem vagyunk érintve ebben. A csoport pszichológia tárgyába most talán olyan mélységébe ne menjünk bele, de eddigi ismereteim szerint mûködik a dolog, mint ahogy azt mefigyelséssel magad is megállapíthatod.:-) Egyébként a témához tartozó néhány írást fogok küldeni a címedre, ha megkaptad, kérlek jelezz vissza. Szép estét!:-)
Így van! Csak akkor válik tudatossá, amikor már esetleg késõ lesz. Ilyen az emberi társadalom.hogy is hívják csoport(analízis)pszichológia...? Az a baj a kibocsátáskereskedelemmel is, vagyis az emissziócsökkentéssel,hogy már az is késõ.MErt a szén-dioxd lebomlési ideje elég lassú. Szóval még mi is jócskán érintettek leszünk, szerintem.LEhet, hogy éppen 100 év múlva sikerül annyira korlátozni, hogy utána vissza tudjon állni az üvegházhatás megfelelõ mûködési mechanizmusába. Az alábbi cím, inkább, gazdpolitikai,de most találtam, a buenos aires-i kondferenciáról írnak. Link
Akkor kiegyezhetünk abban, hogy mindkettõ gáz egy kicsit, az idõjárás és a levelezõrendszer is.:-) Egyébként van abban valami igazság, hogy egyre többen kezdik felismerni az éghajlat változásának tényét és fontosságát, azonban van egy aprócska gond. Mégpedig az, hogy az ember természeténél fogva szelektál a dolgai között. Úgymond fontossági sorrendet állít fel (tudatosan is, de persze a tudatalatti a döntõ) az elvégzendõ feladatok között, illetve a megoldandó problémák között. Az a feladat, vagy probléma, amely nem igényel azonnali megoldást, vagy nem szükséges a feladaton, illetve problémán történõ elgondolkodás, az szépen a tudatalatti memóriába kerül át, ahonnan egy bizonyos idõ után "törlõdik". Sajnos az emberek jelentõs többségénél a napi megélhetés, a küzdelem a felszínen maradásért sokkal erõsebb, mint a távlatokban gondolkodni, így ezzel a problémával, mint éghajlatváltozás, csak pillanatokig tud, vagy hajlandó foglalkozni. Ez persze nem minden esetben tudatos cselekvés, csak egyfajta védekezõ mechanizmus. Ezért én annyira optimista nem vagyok ezen a téren, de hát ki tudja?!:-)
NEM csak az idõ gáz, de a mailem is. NEm tudtam most megnyitni, ezért ideírok. Köszi a cikket, elolvastam! ÉN nem tudom,de most úgy gondolom, az nem norm.aki ezt nem érzi, nem észleli, hogy valami valtozik.Az évszakokról nem beszélve!HA azt vesszük,pl azóta még a lelkes metnetes észlelõk száma is megnövekedett, akad bõven az izgalmasabbnál izgalmasabb idõjárási jelenségekbõl!nem?
Szóval "rejtve" mindenki tisztában kezd lenni a fennálló helyzettel(remélem). Statisztikákkal persze pro-contra mindent lehet cáfolni meg erõsíteni.KOmolyan én már csak magamra, észleléseimre hagyatkozom!

Mit szólhatnék ahhoz, ami volt? Ez sem meglepõ, legalábbis annyira, mert ha az lenne, akkor nem lett volna értelme eddig feljegyezni a rekordokat, mert nem lettek volna. Az elhelyezkedésünk olyan, hogy rendkívül változékony tud lenni az idõjárás, és a mai éghajlati tényezõk mellett azt meg is teszi. Én inkább azon kezdek elgondolkodni, hogy mi is van az utóbbi években az évszakokkal! Mintha azok kezdenének felborulni, legalábbis nagyon úgy tûnik, nem? Levelet írok a megadott címre, és küldök benne egy kis olvasnivalót.