Időjárási visszatekintő

"1866-ban rettenetes aszály volt. Szent József ünnepétõl Kisasszony napjáig egy csepp esõ sem esett. Ez évben sem aratás, sem szüret nem volt. A kutak is mind kiapadtak. Akácfalevélen és kevés szalmán nyaraltak jószágaink."
Az évszám mennyire biztos? Én 1863-ról olvastam hasonlót: "1863-ban kora tavasztól késõ õszig hihetetlen aszály uralkodott s avarrá perzselte Alföldünket, meg a fél Dunántúlt. Nem volt semmi termés: se gabona, se krumpli, se takarmány. Nem volt tartalék sem az elõzõ évekbõl a már említett körülmények folytán."
(Szolnok története)

Óva intenék a messzemenõ következtetések levonásától.Ezek az idõs emberek meséi körébe tartoznak,persze minden mesének van valóságalapja.Hogy mennyi az kinyomozható,mert a XIX.sz-ban ismerték a hõmérõt,sõt csapadékot is mértek.Ma,amikor naponta milliárdokat költ a világ radarokra,mûholdakra vagy mérõállomások százezreire,mégsem tudjuk pl.,hogy mennyi esõ hullott tegnap (pl.egyesek elhitetik,hogy 100 mm-el kevesebb a valóságosnál és ez felkerül a világhálóra,térképre stb).Azt sem tudjuk eldönteni,hogy melegszik-e vagy hûl a Föld az utóbbi években,akkor higgyünk 200 éves népmesékben...?
(gondolom nem hiszi el senki,hogy márc.19-tõl szeptember 8-ig egy csepp esõ sem esett,de inkább nem sorolom)

Nagyon jó, hogy megosztottad velünk, köszönjük!
A hallhatatlan Réthly Antal kötetekben lévõ leírásokat szépen kiegészíti-megerõsíti.

Kérdés, hogy régen ennyi volt a szélsõség, vagy csak ezek voltak extrém esetek, a többi évben is volt, csak azok kisebbek?
Vagy a többi évben nem volt semmi, és csak a 90 év alatt ez a 9 szélsõség volt?
Lehet, akkor 10 évente volt egy nagyon durva szélsõség, most meg sokkal sûrûbben vannak, igaz emiatt nem annyira durvák. Bár éppen elegek ahhoz, hogy felfigyeljünk rájuk!

És még a globális felmelegedés miatt egyre több a heves vihar és a szélsõség is egyre több...jó viccakkor mit mondhattak 1861-ben?

Nincs , de nekem megfelelne egy 2004 június 11.-i is. Akkor volt itt utoljára nagy jég, az is Nyugatról jött, mint 1898-ban .

1898. június 28-ról nincs radarkép a községetek monográfiájának archívumában?
Nagyon jók ezek a leírások.

A községünk monográfiájában remek csemegékre akadtam, nem lesz rövid, de szerintem érdemes ide bemásolni:

1810. okt. 23-án községünkön óriási vihar vonult végig, a villám 18 helyen csapott le, s egyszerre 6 helyen égett. Közben a templom tornyába is becsapott, s a templom teteje is leégett.

1813-ban március 5-én igen nagy árvíz volt. Egy Kõmives József nevû férfi fogadott Besztercei Imrével, hogy õ átlábol a patakon, a pap föld irányában föl a dombra. Neki is indult, de partot nem ért, mert az ár elsodorta a kíváncsiskodók szeme láttára, és a vízbe veszett.

1861. évben, január és február havában oly gyenge volt az idõjárás, hogy a gyermekek széltében-hosszában fürödtek a Bér patakban. A fák és a bokrok is kizöldültek, a költözõ madarak visszajöttek. Az évben jó termés volt.

1866-ban rettenetes aszály volt. Szent József ünnepétõl Kisasszony napjáig egy csepp esõ sem esett. Ez évben sem aratás, sem szüret nem volt. A kutak is mind kiapadtak. Akácfalevélen és kevés szalmán nyaraltak jószágaink.

1869-ben az elvetett gabonák mind kifagytak, részint eddig nem látott férgek emésztették meg. Valóságos egyiptomi csapás sújtotta népünket.

1874. A múlt félévi szárazság jelen évben is tartott.

1875. A rendellenes, zivataros idõjárás különösen nyáron nagy károkat okozott a mezõkön és a réteken, borból semmi, gyümölcsbõl alig volt valami.

1881. Ez az esztendõ nevezetesen bõ és csaknem állandó esõzésrõl vannak feljegyzések, ami a növényzetre nagy befolyással volt és szomorú következményeket engedett sejtetni. Emiatt május 21-ig semmiféle körmenetet nem lehetett tartani. Víz mindenfelé. A rétek is víz alatt voltak, sõt, a mezõk is, a kertek zöldség helyett békákat termettek, a plébániakertnek is nagyobb fele víz alatt állott.

1898. Elközelgett június 28., a ránk annyira fatilis nap. Napkeltekor ki gondolta volna, mit hoz az a nap számunkra. Délután kavarognak a felhõk, elsötétedik és jégesõvel fenyeget. Villámok csapkodnak mindenfelõl, zeng az ég, napnyugta tájban pedig hatalmas esõ esik le. Gondoltuk, a veszély már elmúlt, s eltávozott messzire tõlünk, de éjjel fél tizenegykor újra kitört a vihar - hatalmasan a nyugati végbõl, hozva a borzalmas jégesõt, mely alig hagy meg valamit a vetésekbõl, különösen a már sárgára érett, kévékbe kötendõ gabonából. A jégnek oly sokasága hullott le, hogy még harmadik nap is találtatott árnyas helyeken diószem nagyságú jég darabokban. A gyümölcsfák legnagyobb része letarolva, gyümölcseitõl megfosztva, zöldülõ levelektõl menten siralmas látványt mutatnak a szemnek: vadak, madarak elpusztulva fekszenek, amelyekbõl azután hónapok nehéz keze-munkájával és verejtékével teremtett meg a falu dolgos népe. Másnap reggel kimenvén az emberek, hogy dolog után nézzenek, könnybeborult szemmel látták a pusztulást, mely munkájukat és megélhetésüket érte.
Forrás: Karácsonyi József; Heréd község monográfiája

De jó!

Nem akarok elkeseríteni senkit,inkább viduljon mindenki,hogy ennyivel megúszta.
Cseszneken úgy 201,6 mm a havi csapadék,hogy az elsõ dekádban csak 10 mm esett.Máj.12-21-ig,tehát 10 nap alatt 191 mm hullott ! Ha lenne 10 napos rekord,akkor ez vinné a pálmát,sõt országosan is ez a 10 nap a Bakony csúcsaira 250-300 mm-t is hozhatott,rekordgyanús !Így,ugyan a május elmarad a havi mennyiséget illetõen az abszolút rekordtól,de sajnos a mostani mennyiség egy rövid idõszakra koncentrálódott.
Így is emlékeim szerint az utolsó 20-30 évben a 3. legcsapadékosabb hónap ez Cseszneken,de még 10 napja van,hogy az elsõ helyre ugorjon.

A tegnapi "giga"zivatar a hajnali zivatarral együtt 51,3 mm-t hozott.
Ezzel május -eddig- 180,7 mm-nél tart.

A tegnap kora esti zivatartömb északi ága szerencsére csak megcsípett, csak egy-két percig szakadt belõle, eredménye 2,5mm lett.
Néhány km-re délre többszörös mennyiség hullott, nem sokon múlt...
A havi csapadék már 178,9mm...
Végre már száraz lábbal ki lehet menni a kapuhoz, a kocsiút két oldala mellõl csak lassan visszahúzódó belvíztenger között...

Ma végre majd egy hónap után sikerült egyet bringázni a kedvenc körömön, a Bükkben.
Ómassán, a Garadna-forrás feletti kanyarban bizony még megvan a hósuvadásból felhalmozódott hó-jég és törmelék. A környéken a fák már réges-régen zöldben vannak, így egy picit fura a hó az avar alatt.
A lényegérõl, kialakulásáról, a megmaradás feltételeirõl bõvebben írok egy összefoglalót hamarosan. Azt hiszem megérdemli.
Link

Itt 21 napból 20 volt csapadékos persze ismét esett az esõ. Még nem méretem mennyi de néhány mm ismét lecsusszant délután. Éjjel is hullott 4,4mm. Eddig 109,1mm és még a mai adag.

Hajnalban újabb 7,2 mm csapadék hullott egy zápornak köszönhetõen. Májusi csapadék 125 mm, az éves pedig 348 mm.

Remélem, hogy minél hamarabb rendezõdnek a dolgaid vízügyileg, ahogy a tengerészek mondják:Jó (szárító) szelet kívánok!
Tegnap nálam is 0,4 mm esett, május még nem érte el a 140 mm-t, az éves a 380 mm-t.

Nálam ez zsinórban 11 nap, itt is 3 csapadékmentes nap (05.01, 05.08. és 05.09.) volt eddig a hónapban.
A tegnapi 0,4mm-el a 2002 óta tartó csapadékméréseim havi rekordja is megdõlt, immáron 174,4mm.
Az éves szumma már 415,6mm (60mm híján ez a 2003-as összhozam...).

A porta nagyon lassan felszabadul a víz alól, még egy-két cm vízszintsüllyedés száraz lábbal ki lehet menni a kapuhoz...

A tegnapi volt sorrendben a 12. nap, amikor mérhetõ csapadék esett. Májusban 3 csapadékmentes nap volt eddig...

Írtam arról,hogy ekkora esõzés nem zivatarból nem hiszem,hogy valaha volt egyhuzomban hazánkban(legalábbis amit megmértek).
Lehet,hogy 1958 júniusa ennél is többet hozott Kocka adatai alapján,csak azt nem tudom,hogy az akkori esõzést kísérte-e zivatartevékenység?(Õ nem ír róla,persze a csapadékadatbázis errõl lehet,hogy nem szól)Zivatarból Dad 260-at,Gyömrõ 203-at ért el 1 nap alatt,ezt eddig is tudtam,de hogy "csendes" esõbõl mi a rekord,még nem tudom.

Hú, de szép lehetett!
Holnap derül ki, hogy mi maradt a kertbõl Yoli után...

Így van. A hétvégi ciklon csapadéktalanságáért egyértelmûen az északnyugati szél volt a felelõs, mivel fõnös hatást idézett elõ, így alul kiszáradt a levegõ, és a csapadék egy része nem is ért földet. Hasonló jelenség szokott lejátszódni a téli mediterrán ciklonoknál is, de az nem mindig csapadékszegény, van, amikor abban nyilvánul meg, hogy itt esõ, havas esõ esik, míg Sopronban, vagy az Õrségben hó.
A zivataroknál kettõs szerepe van az Alpoknak, de mostanában sajnos az a gyakoribb, amikor a nyugat-északnyugat felõl érkezõ cellák szétesnek, ahogy leérnek a sík területre. De én is emlékszek nagy viharokra, amik onnan jöttek. (Bár az is igaz, hogy a megye északkeleti, keleti fele már nem igazán tartozik a hegyek árnyékolásába északnyugati áramlásnál, ezért szokott ott lenni a legerõsebb szél is, és az északnyugat felõl érkezõ zivatarok is ott tarolnak leginkább, a délnyugati területeket kihagyva.)
Ezért errefelé inkább keleties irányból szoktak érkezni a nagyobb viharok, az utóbbi években fõként a délkelet felõl fölénk helyezõdõ konvergenciák voltak durvák. Bár azért nem elhanyagolható az általam csak surranópályának nevezett útvonal sem, amikor a Kõszegi-hegység nyugati felénél keletkeznek a cellák, és pont telibe találnak minket (pl. 2008.06.21.)

Szia!
Hát, szakmailag sajnos Én nem tudok rá válaszolni, mert csak lelkes amatõr vagyok, a tudományom kimerül az észlelésekben és a megfigyelésekben. Ezért csak gondolataim vannak. Mégpedig úgy gondolom, jelenleg ilyen idõszakot élünk, de biztos vagyok benne, hogy eljõ az az idõ is mikor dúskálni fogunk a szebbnél szebb záporokban, zivatarokban, jégesõkben, felhõszakadásokban, tubákban(esetleg tornádókban) .
Lásd Vépen, ez év március 1.-én részemrõl soha nem látott jégesõ volt(persze sikeresen lemaradtam róla, mert épp Sz.-helyen tartózkodtam)) Az Alpokról meg csak annyit, hogy úgy emlékszem gyerekoromban Meszlenben éltem s szinte az összes esemény Északnyugatról érkezett hozzánk. Az utóbbi idõben pedig állandóan Délnyugatról jönnek a viharok, amelyek elég nagy százalékban kikerülnek minket.
Úgy hogy várjunk , csak gyõzzük ki várni!

Egy kis nosztalgia: Link 2010 január 30-31. -> mediterrán ciklonos havazás Leányfalun. Sajnos a youtube eléggé tönkretette a minõséget.

Hoppá, mit találtam...
Egy 2005-ös hozzászólás a Metneten az 1958-as hatalmas esõzésrõl: Link

A ciklon 70,6 mm adott eddig, május 138,4 mm.

Szerinted mi miért marad(t)unk ki ennyire a csapadékból? Az ország jelentõs (kb. 95%-a) része bõven 20 mm felett kapott, több helyen jócskán meghaladta a 100 mm-t is. Helytálló az a véleményem, amit pár sorral lejjebb írtam? Más is válaszolhat rá természetesen. Azért az furcsa, hogy az éghajlatilag egyik legcsapadékosabb (DNY után) Szombathely, Alpokalja egy része így le van maradva országos szinten, még az Alföld (Orosháza) is jócskán megelõz minket.

Lehet,hogy 4,5 hónapra 426 mm döbbenetes(nálam is Cseszneken közel ennyi esett),de Cseszneken ápr.1 óta esett 310,a Bakony magasrégiójában közel 400 mm 47 nap alatt! Nem véletlen a Cuha,Gaja,Gerence borzalmas árvize...

Igaz, 4 és fél hónap, így nézve még döbbenetesebb a szitu.

Illetve 4 és fél hónap alatt....
Persze lehet, hogy Pécsett már június van....

Yolanda jól megdobta az éves csapadékmennyiséget is, idén már 426 mm esett, azaz 5 és fél hónap alatt leesett az éves átlag 2/3-a. [esõ]

Itt tegnap még esett fél mm, így Yolanda 7,5 mm-rel zárt végül. Itt, Vas megye középsõ területén volt a legkevesebb csapadék, tõlünk északra és délre is több esett ennél. Szerencsére a károkat sikerült elkerülni, de azért egy 10-20 mm még jól jött volna, a szél miatt már többfelé száraz a talaj felszíne.
Ez a térkép nem semmi: Link De akár ezt is linkelhetném: Link
Errefelé még jó 30-40 mm hiányzik az átlagos havi csapadékösszegbõl, így nyugodtan jöhetnek a zivatarok.

A rossz helyzetünkben nem jött jókor a hajnalban lejött 4,6mm csapadék...
Így a tegnapi csapadékszünetben fokozatosan mm-eket lejjebb vánszorgó talajvíz reggelre még rosszabb lett mint tegnap.

A havi szumma már 161,1mm, az éves pedig ezzel átlépte a 400mm-t, 402,3mm.

Gondolom Zirc környéke az a rész.Konkrétan már tudjuk,hogy Zircen 230 körül esett 3 nap alatt amatõr mérésbõl,a cseszneki mindössze 156 mm.Cseszneken a hónap még a 200 mm-t sem éri el(190,5 reggelig),a tengerszint feletti magassággal erõsen nõ a csapadék,ebbõl is látszik.A kõris-hegyi állomás(ha nem arról volt eddig szó)még meglephet bennünket.Ott a ciklont 250-re,a hónapot 300-ra saccolom...eddig. [esõ]

81+64+ma eddig 18mm a ciklonból= 163mm

Itt 77,5 mm esõ hullott eddig a ciklonból. Azért nem semmi...

Itt a ciklon termése 71 mm (május: 117 mm, 2010: 339 mm).

Nálam a ciklon 62,1 mm, május 128,6 mm.

Bakony egyes részein 48 óra alatt 205-210 mm esett, ebbõl 24 órás összegben 150 mm körül is volt!!

Éjjel 7,1mm esett, ezzel a tegnapi csapadék 31,1mm lett.
A tegnapelõtti 43,1mm-el együtt a ciklon 74,4mm-nél jár.
A hónap összcsapadéka már 156,5mm, ez a 2002 óta tartó csapadékmérésem óta a harmadik legnagyobb összeg (és még nincs vége hónapnak).
A 2010-es év 397,7mm-nél jár, május közepén...

A porta felem már vízben áll...

Reggel 8-ig további 25mm esett,május 144mm-nél tart.

Zabaron tegnap 21 mm esett, ezzel május most már 133 mm. Ebbõl Yolanda 63 mm.

Sokan szívesen lennének a helyetekben.
Döbbenetes adatok(hivatalos OMSZ mérés !)az utóbbi 2 napról:
Árpád-tetõ:166 mm
Sellye:143 mm
Tésa:129 mm
Homoksztgy.:122 mm
Pogány:120 mm
Tés:113 mm

Te is tudod, hogy tudom, hogy semmit!
Csak kíváncsi vagyok, hogy félreértelmezték-e az elõrejelzést, vagy tényleg bejött neki!?
Ha utóbbi, akkor is tudom, hogy mák, mert eddig az idei évbõl semmi nem jött be neki.

Hát elég furcsa az tény, még a legszárazabb Alföldön is jóval több lehet. Nagyon nincs szerencsénk, a konvektív záporok, zivatarok nagy része elkerült minket. Mediterrán ciklonoknál pedig már szinte garantált a kevés csapadék (lásd télen is), csak néha vannak kivételek.
Én a legfõbb okot két dologban látom, ami összefügg egymással: az Alpok és az ezzel járó északnyugati szél, ami fõnhatást okoz és kiszárítja a levegõt. Látható volt tegnap, tegnapelõtt is, hogy a keletrõl, északkeletrõl visszapörgõ csapadék ide már alig vagy nagyon legyengülve jut el, kb. a Rába a választóvonal. Az erõs szél a hegyeken átbukva kiszárítja a levegõt, ezért az esõcseppek alig érnek talajt. Ezt a modellek nem nagyon tudják megfogni, ez helyi sajátosság sajnos. Északnyugatról jövõ csapadék esetében pedig a leáramlás miatt csapadékoszlató hatások vannak. Tõlünk keletre már összeállnak a dolgok persze.
Összefoglalva az Alpok az oka mindennek szerintem. Ha így haladunk, mil eszünk Mo. legszárazabb területe év végére. Durva lenne.

Szinte hihetetlen, de nálam az éves (!) csapadékmennyiség 184,5 mm.

Az OMSZ napijelentése szerint 15-16-án így alakult a csapadékhozamok a Nyugat Dunántúlon:
Szombathely 5 mm
Sopron 12 mm
Szentgotthárd 14 mm
Káld 24 mm
Zalaegerszeg 40 mm
Pápa 62 mm

Jól látszik, hogy 40-50 km-rel keletebbre és délebbre már sokkal nagyon hozamok voltak, mint Szombathelyen, vagy a szûk Alpokalján.

Mit bizonyítana, ha megtalálnád?

A ciklon termése a hétvégén itt 12 mm (11,5 mm + 0,5 mm) volt.
A hónap csapadékmennyisége ezzel 32,5 mm-nél jár, a teljes év pedig 153 mm-nél tart.
Zivatar ebben az évben eddig egyszer fordult elõ itt, április 20-án, egy villámlással és 0,5 mm csapadékkal.

Köszönöm, ezt pont most találtam meg én is.
Azért kérdem, mert állítólag május elejére-közepére 9 fokos nappali maximumokat várt, és kíváncsi vagyok, hogy valóban így van-e!?
De eddig nem találtam meg az elõrejelzés ezen részét.

Link Azt hiszem ez az.