Földtan

:O Azért a képeken az is látszik, hogy nem ez volt az elsõ (ott van egy nagyobb, régebben ott pihenõ szikla is) , és nem is ez volt az utolsó ilyen omlás ott.

És neki is olyan szerencséje volt, mint a házban élõknek Link

Megindult a hegy (Tramin, Dél-Tirol): Link (FB-oldal)

A felület tényleg dõl. Én az MFGI térképeit nézegettem, illetve az ottani leírásokat (a piros vonalaim konkrétan ebbõl vannak: Link ). Az É-D vonal is elsõrendû normál vetõként van megjelölve. Több apró vetõ tényleg lehetséges a környéken, de az elsõ rengés helye elég közel van az oldaleltolódás és a normál vetõ találkozásához. Ebbõl arra gondoltam, hogy esetleg elsõre a bal oldali kõzetblokk süllyedhetett, hisz az azt követõ aznapi két rengés is a DK felé mutató szürke vonalon történt, és az oldaleltolódáson csak késõbb jelentek meg a rengések.
Eddig nem gondoltam arra, de valóban lehetnek kisebb oldaleltolódásos vetõk, de akkor a normál vetõnek erõsen szeleteltnek kell lennie az oldaleltolódással való találkozás közelében. Ez esetben a DK felé tartó szürke vonalamnak nem nagyon lehet köze a normál vetõhöz, azok a normál vetõ K felé dõlését mutatnák, de ha a kisebb oldaleltolódások északabbra eltolták a normál vetõt is, akkor a 06.05. 22UTC-s rengés biztosan nem azon van.
Ezen kívül máshogy nem tudom magyarázni a DK felé menõ vonalat, akár a normál vetõn, akár oldaleltolódásokon történtek a rengések, így ezt eldönteni valószínûleg nem nagyon lehet .

Az elemzésnél én bekalkulálnám, hogy a törések síkjai a legritkább esetben függõlegesek, a kipattanási helyek pedig a triász mészkõ felszínénél mélyebben voltak. A DNy-ÉK csapású szürke vonalad gyanúsan párhuzamos a fõ oldaleltolódással... arra tippelnék, hogy az a felület dõl DK felé, és a mélybeli folytatásán "ülnek" a hipocentrumok. A három további pontból nehéz lenne megmondani, hogy melyik verziód esélyesebb. Ahol "nagy" törésvonalak vannak, ott szinte biztos, hogy számos kisebb törés is elõfordul, hasonló térbeli helyzettel és azonos elmozdulási iránnyal. Szóval bõven lehetnek további DNy-ÉK csapású oldaleltolódások ill. merõleges normál vetõk a területen, és ezek bármelyike megmoccanhatott most.

(Az ÉNy-DK, É-D irányú "átkötõ" vetõk elvben feltolódások is lehetnek, de az irodalom alapján tágulásos feszültségtér van arrafelé, ezért írtam normál vetõt.)

A múltkorinál meg pont nálunk volt viszonylag sok kár. Már öt rengés volt mostanáig, majd februárban, amikor elérhetõvé válik a havi rengés tájékoztató, csinálok egy ábrát.
Talán még nem mutattam, de csináltam egyet a nyáriakról, érdekelne a szakértõk véleménye: Link
(A piros vonalak és jelölések a törésvonalak a tudományos kutatások eredményei alapján, méghozzá a triász mészkõ felszínén. A szürkéket én rajzoltam. Ha azok vetõk, akkor feltételezésem szerint a bal lentrõl jobb fölfelé haladó vonal mentén oldaleltolódásnak kellett történnie, míg a másik vonal lehet normál vetõ, vagy egy másik lehetséges verzió, hogy az három különbözõ, az É-D irányú piros vonallal párhuzamos vetõn pattant ki.
Gondolom, igazából sehogyan sem lehet eldönteni, hogy hogyan történt valójában, de ez í két verzió vág egybe leginkább.)
Hasonlót szeretnék majd csinálni ezekrõl is.

Hanghatásilag legfõképp, de sajnos károkban is, mert akkor nem történt semmi baj a faluban, ellenben ma körbekérdezõsködtem és 10+ házban okozott repedéseket, vakolathullást, pergést.
Holnap reggel én is a biztosítónál kezdek..

Mennyivel volt "durvább" mint a június eleji?

Itt is érezhetõ volt a rengés, álmomból riadtam fel a nagy robajra és a szekrényajtók csapódására. Igazán félelmetes volt, az eddigi rengések közül ez volt a legnagyobb! A házban kisebb károk is keletkeztek, repedések a szoba és a fürdõszoba falán, egy-két helyen pici vakolatdarabok is lehullottak.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#214944 - 2014-01-19 04:14:15)

Budapestiek meg biztos érezték, hogy megmozdult alattuk a föld. Persze csak azok akik éppen nem aludtak: Link

Valahogy itt nem értem, hogy miért csak egy gyenge lökést éreztem, mikor a többség a nyárihoz hasonló, vagy még nagyobb erõsségûnek érezte. Azt hittem, hogy a távolabbi epicentrum következménye, de akkor miért érezhette mindenki más kb. ugyanakkorának? Ébren voltam folyamatosan, tehát nem csak erre ébredtem: esetleg az álomból ébredés okozhatta másokban ezt az illúziót, vagy én vagyok, aki valami egyedi ok miatt "véletlenül" nem éreztem akkorának?

Itt Székesfehérváron a Sarló utca 11-ben (9. emelet) azt éreztem, hogy 2x kileng a panel! Elõször azt hittem, hogy megszédültem, azt látom hogy mozog a csillár, a laptévé meg "bólogatott" a polcon. 2 kilengés volt, utána semmi.

Ezt néztem én is .
Végül az elsõt visszaminõsítették, 4,3 lesz a végleges adat.

4,5-re módiosították, volt egy 3-3mas utórengés.

Ej, hogy megint nem vagyok otthon.
Piszkéstetõ: Link

Automata szerint 4,3 Nógrádmarcaltól D-DK felé 2,5-3km-re. Éreztem én is, egy gyenge lökés déli irányba megtolta a széket. (Facenook-fal teli .)

Elvileg 4 körüli földrengés volt nem sokkal ezelõtt otthon (de legalábbis lehetett Bgyarmaton is érezni). Piszkési szeizmogram még nem frissült.

Annyiban van köze a tengerszinthez, hogy az egyes magassági rendszereket valamilyen tengeri vízmérce középértékéhez viszonyítva építik fel. Pl.:

Ezzel viszont még nem kaptunk semmit, mert a kontinensbelsõn, ahol Magyarország is van, a geopotenciál változik az alapszinthez képest, és még a kéreg is mozog. Az EOMA, a jelenleg használt hazai rendszer a balti alapszintre van felépítve, a nemzetközi kiegyenlítéshez meg talán a nadapi fõalappontot vették "0-nak", de ebben nem vagyok biztos. A gps-magasságok meg általában az alapfelületnek választott forgási ellipszoid feletti magasságot adják, amit aztán módosítanak a geoidundulációt tartalmazó paraméterrel, hogy használható legyen EOMA-ban. A jelenlegi legpontosabb ilyen paraméter a Fömi által "kifejlesztett" VITEL rendszer, a cégnél is ezt használjuk legtöbbet.
Nna, ez már eléggé off

A 0 méternek már egy ideje nem sok köze van a tengerhez, de ezt majd a házi földmérõnk kifejti bõvebben

(Persze az alappontok még a régi szintekrõl vannak áthozva, de az új szintek már inkább mûoldas méréseken alapulnak)

Baromi érdekes téma ez. Vajon mikortól kezdik el a hegységek tengerszint feletti magasságait is megváltoztatni? Ott van még az óceánok tengerek szintjének növekedése. Az egyik üti a másikat.

Gondolom nem szinteznek túl gyakran fel rá, így az a 2 m különbség nem is olyan jelentõs, változhat annyit két felvitt vonal között eltelt idõ alatt. Meg majdnem mindegy is, elég nehéz pontot állandósítani egy folyamatosan mûködõ vulkán tetején
Találtam pl. 927 m-es adatot is.

Tökmindegy. Fõleg egy aktív vulkán esetében. Ma ennyi, holnap annyi.

Sziasztok.
Most akkor 926 vagy 924? Link Link
Köszi.

Földrengés volt Törökországban és Cipruson:

Link

Találtam egy irodát, akik vulkánokhoz viszik az arra vágyókat világszerte. 4-8 fõs kis csoportokban, geológus/vulkanológus vezetésével. Szóval most beíródott végre a célfüzetbe az Erta Ale
4700 dodóért 13 napot lehet túrázni, kirándulni, állat összeszedni stb a Danakil-depresszió fumarolái között ( Link Link ) + Erta Ale (nem kell bemutatni) meg Dallol-sivatag ( Link ). Tessék csak tessék

Mangándendrit.
Szakmaibbanendrites növekedésû mangánoxid, piroluzit.
Ez a képen nagyon szép rajzolatú! 1995-ben az inóci kõfejtõben (Börzsöny) tudattalan, szûz kezû gólyaként, õsnövény lenyomatnak néztük (pados elválású amfibol-biotit andezitben!) ..késõbb az ásványtan tanárunk hamar lehûtötte a kedélyeinket ..ám a lelkesedésünk megmaradt..

Jöhet a kvarc fotó is!..virtuális ásványtár!..tetszik!

Ismerõs a táj, amikor én legutoljára voltam, ezek a fenyõfák még térdig érõ csemeték voltak

Tudod mi van még ott, ami nagyon jól néz ki?
Valami mangánásvány, ami iylen legyezõszerû alakzatban növekszik a kõzetrepedésekben. Mint valami virág. Tegnap lefotóztam párat itthon, felteszem, ha feltöltõdnek az elemek...

azt hiszem ez az: Link

Link
Link
Link
Link
Link

Parancsoljatok,elnézést nem tudtam pénteken feltenni,most volt rá idõm
Sajnos a rézkarbonátokról konkrétan nem volt idõm fényképet készíteni annyira szorított minket az idõ..

Én is a 90-es évek közepén jártam arra...

A másik érdekesség, hogy egy alkalommal - elment a család nélkülem hóvirágozni az István-aknai részre, hazatérve a húgom hozott az erdõbõl egy szép üvegszerû kristályt: kiderült, hogy egy 5 cm nagyságú kvarc. Visszamentem oda és rengeteg gyönyörûen fejlett kvarckristályt találtam egy kibúvásban.

Lefotózom és majd felteszem ide...

Hogy a viharba ne érdekelne!Fõleg, ha az anyakõn szép, fennõtt kristályos rézkarbonátokat is láthatunk. Valamikor 1996 környékén járt arra a "geológus kalapácsom", terepgyakon kopogtatva - a kozári mikrites triász mészkõ elõtt - a látványos Kantavári Formáció kalcit erekkel átszõtt fekete mészkövét, vagy a Lámpás-völgyi sztromatolitokat.
Egyébként a kozári védett feltárás.

A szekrényemen van pár kozári azurit és malachit, a sziklakertemben meg szép sima mészkõ. Van ott fent egy rész, ahol 10 kilós dinnye nagyságú kalcittömbök is elõfordulnak

Jöbetnek!

Szervusztok!

Kozári kõfejtõben jártunk ma a Kelet Mecsekben geológiai terepgyakorlaton,eszméletlen panoráma fogadott minket,sejtettem,hogy lesz valamennyi hó,de hogy ennyi azt nem no de,nem is ezért mentünk,nagyszerû vastagpados mészkõtársulásokat láttunk gyönyörû ásványkiválásokkal,sikerült egy szép példányt magammal hoznom,gyönyörû azurit és malachit ásványok díszítik a kõzetet.A gyakorlat célja a különbözõ vetõk orientációjának meghatározása,illetve felismerése majd ábrázolása projekciós mûvelettel,mindenféleképpen vissza fogok térni eme helyszínre,lenyûgözött!Képeket holnap szívesen felrakok ha valakit érdekel.

Egy turistaház élete és halála, avagy az ember mégsem tudja legyõzni a természetet:
Link

Nem rossz! Azok az áldott terepgyakok! Kerekrobinak szoktak hasonló élményei lenni a bükki hósuvadásokról..

Még egyetem alatt, egy május legvégi terepgyakon nyertem pár sört a szilvás-kõi álbarlanggal kapcsolatban.

Pesten, induláskor fogadtam egy-két hitetlennel, hogy aznap még hógolyózni is fogunk. Úriember biztosra nem fogad, de hát sosem az illemtudásomról voltam híres. Lévén elõtte pár nappal jártam ugyanott, és a szakadék aljában egy avarral fedett, pár négyzetméteres "firnfoltot" találtam. Elég hideg volt lent, napközben is látszott a leheletem.

Visszatérve a terepgyakra: útközben sok zrikálást kaptam, hogy honnan szedek ilyen hülyeséget, hogy már majdnem nyár elején, hógolyózni hazai tájon, aztán volt nagy megrökönyödés, amikor gyomorszájon csattantak az elsõ, félig jeges hógömbök. Mondjuk szerencsém volt, mert azalatt a pár nap alatt elég sokat olvadt a maradvány, megjelenésünkkel pedig végleg megpecsételõdött sorsa, kb. a felét elhordtuk zacskókban a buszra. Ha nem járunk arra, valsz. még a június elejét is megérte volna.

A Damasa-szakadékhoz hasonló fagyos, hideg mikroklímájú felhasadt álbarlangok a medves-vidéki Szilvás-kõn is látványos geomorfológiai formák, csak éppen a vulkáni rétegösszletbe antropogén ok miatt zökkentek be. A széntelepek fejtése során alábányászták a vulkanit fedõkõzetet és a késõbbi táró-beszakadások megtették a hatásukat.
Nem lenne utolsó egy loggert kihelyezni.
Link

Szívesen!

A Szilicei-barlangnál még Gambucékkal nyomtuk nagyban, kb. 7-8 éve. Azt a képet kerestem, mikor lent vagyunk a jégoszlopnál. A méretarány miatt akartam betenni. Gábor mellette állt.

Igen, a Damasa az, csak lusta voltam elõvenni egy térképet. Az tényleg egy hasadék, árok, ami ilyenkor jól tele megy avarral, és már nem süt be rá a Nap.

Barlang infót kérdezek neked a jövõhéten frisset és beírom.

Holnap hajnalban megyek fel Nagymezõre. Kint vannak a lovak és el akarom csípni a kihajtást.
Szerintem jó téma lenne, egy napkeltés, párás, ködös képen a Lipicai.

Köszi!

Tudtam, hogy tõled számíthatok egy tartalmas kiegészítésre.

A szilicei szakadékban Link már én is többször jártam. Egyszer bemerészkedtem egészen a legaljába, egy csillogó jégkristályokkal borított kis üregbe. Igaz, utoljára több, mint 10 éve járhattam ott.

Az Uponyi hg-ben a Damasa-szakadékkal Link kapcsolatban olvastam jegesedésrõl. Bár az az elõzzõekkel ellentétben vulkanikus eredetû. Hasonló a Szentendre mellett található Vasas-szakadékhoz. Link

A Bükkben még hallhatunk bõven meglepetésekrõl. Emlékszem gyerekkoromban azt mondták a Bükk leghosszabb barlangja a Létrási-vizes, 3 km-rel. Ma meg már azt olvasom, hogy az ország harmadik leghosszabb (és egyben legmélyebb, bár a Vecsem-Bükki-zsombollyal folyamatosan vetélkedik) barlangja a Bükkben található Szent István-lápai-bg. 8700 m-rel. Link Link
Jelenleg a Bányász-barlangban folyik lelkes feltárás. Nem tudom van-e már valami eredménye.

Nekem megy mindegyik link, gondolom, mert be vagyok jelentkezve a gmail-be.

"500 INTERNAL_SERVER_ERROR

Nem lehet a kérést végrehajtani."

A Büdös Pest bg. felszakadása folyamatos volt az elmúlt 5 évben. A 2010-es csapadékos idõjáráskor lett igazán látványos a felszakadás. Azóta is csak növekszik a felvégen a "lyuk".

A Kurta-bérci töbörsorban, ahol a Lusta nevû logger is van, jóval frissebb a felszakadás.
Igaz, ez aktív víznyelõ volt korábban is, így kicsit másabb, mint egy barlang.
Link

Ez az éven lett látványos. Jelenleg olyan 5 cm / hó a töbör alján a süllyedés, beszakadás.
Már a logger áthelyezésén gondolkodunk. Jelenleg a víznyelõ szélén van, szó szerint, ahol a part szakad. A szakadás körülbelül 2 m. Valószínû, hogy alatta a felszín közelében, egy hosszabb víznyelõ húzódik, csak azt nem tudjuk melyik irányba.
Elõször a szakadás a sánc (bal oldala a képnek) irányába kezdõdött, majd (és jelenleg is) a mûszer irányába halad, illetve tágul.
Az egyik leolvasáskor is a mélyebb részen szakadat be egy darab, pont mikor felfelé jöttem onnan.
Mély morajlás hallható volt. A levegõ keveredését az erõsen párás levegõben egy látványos, gyors ködölés követte. Elõször nem annyira élveztem, inkább kicsit félelmetes volt, de utána mikor felfogtam, hogy mi is lehetett, már nem aggódtam annyira. Végül is nem voltam ép lent.
Ha a logger netán beleesne, kötél, beülõ, és barlangász ismerõsökkel kiszedetem, áthelyezzük az állomást a töbör egy mély, de biztonságosabb részére.

Csak elméletben:
Ha a felszakadás nem lenne közvetlen nagyobb barlang rendszerrel kapcsolatban és a zökkenés legalább 5-10 m mély lenne, az már lehetõséget biztosítana a jegesedéshez.
A Bükk közvetlen közelében, az Upponyi részen, vannak korábbi feljegyzések jegesedett barlangról.

Persze ehhez azért "kicsivel" több kell, hogy azzá váljon egy "sima" felszakadás, de az elsõ lépés megtörtént felé. Részben már beszakadt.

Az Aggteleki-karszt határon túli részén oldalán van Szilicén jegesedett felszakadás. (Sajnos 1 óra keresés után sem találtam meg a gépen a képet).
A helyszín koord: 48.549466, 20.503862‎ +48° 32' 58.08", +20° 30' 13.90"

A Pádis-fennsíkon is akad néhány jéghalom.
Pl: Bársza-jégbarlang.
Link
Link
Ezek saját képek tavalyról.

Szóval nem lehetetlen.

Bocs, ha kicsit hosszú voltam, és már megint a telet is beleszõttem a témába.
Már elvonási tüneteim vannak, pedig a hétvégén egy páran fagyoskodtunk kicsit odafent.
Ígérem, vasárnapra javítok magamon kicsit.

Ilyesmi azért nem ritka a Bükkben, nem messze a Fehérkõ-lápai tûzoltóháztól láttam eddig a legszembetûnõbben, hogy egy-egy ilyen lyuknak a kialakulása milyen gyors lehet.
Ezen a térképrészleten pirossal jelöltem azt a zsombolyt, aminek kb. 2006 környékén (nem jegyeztem fel pontosan) "fiai" születtek egy különösen csapadékos idõszakot követõen: Link
Elsõ ottjártamkor még csak 1 mélyedés volt, rá egy hétre pedig már 5! (A térkép valamikor a 80-as években készült).

Tegnap a Bükkben a Büdös Pest barlangban járva feltûnt , hogy a végét fentrõl jött törmelék tömi ki.

Felmászva a barlang felé ez a kép fogadott. Link

Ha nem lenne a szélén a fa gyökere, gyakorlatilag szabályos kör alakja lenne a luknak, melyet a törmelék úgy 5-6 méter mélyen tölt ki.
Sajnos a fényképezõben lemerültek az aksik, nagy nehezen véletlenül készült ez az egyetlen kép.
Ránézésre,nem lehet túl régi a luk. Legfeljebb 1-2 éves. A neten is csak egy pár hete feltöltött képet találtam róla. Leírást egyáltalán nem.

Érdekes látni, mikor a szemünk elõtt zajlanak az események. Nem több ezer meg millió évvel ezelõti mozgások eredményét láthatjuk.

Eddig csak a neten csodálhattam hasonlókat. Link Link
Még ha ez más dimenzió is.

Ma reggel 9 óra környékén volt egy gyenge földrengés itt Bábolna környékén, amit éreztek Nagyigmándon és Komáromban is. Úgy olvastam 3,2 vagy 3,3as volt.

Nemrég egy 4,7-es erõsségû földrengés volt a romániai Vrancea mellett, 136 km mélységben. A rengést érezni lehetett a román fõvárosban is.

Romániában Brassótól keletre a Kárpátokban 5,4-es (ez már elég nagy) földrengés volt a mai napon...

Érdekes elõ jelenségeket mutatnak az állatok, csak mi embereknek nincs meg ez a 7.-8. érzékünk.
Valami alacsony frekis hanghullám is lehet, amit aztán a rengéskor mi is hallunk,persze a más halló sávban. Vagy elektro mágneses-hullámok,amit megint nem észlelünk, csak az állatok. (bár csak beszélni tudnának!)
Más tanulmányok pedig a felszíni,és az alatti (pince) rétegek gáz kibocsátását elemezték, fõként az argon %-os növekedését rengés elõtt.

Ez nagyon komoly!

Miezi, a földrengés-elõrejelzõ!

A Mura-Mürz-völgyi törésvonal miatt vannak a rengések, a Bécsi-medence szélei "szétcsúsznak", illetve a kéreg K-i fele K felé nyomul a törésvonal mentén, ami pedig törést okoz a földkéregben. A Bécsi-medence is ezen vízszintes mozgás miatt jött létre, a medence alatt pedig egy mélységi törésvonal is húzódik, Seebensteintõl Bécsújhelyen, Ebreichsdorfon (a mostani rengések epicentruma) és Schwadorfon át Marchegg-ig. A törésvonal mentén gyakoriak a rengések, és egy-egy komoly kárt okozó rengés is elõfordul rendszeresen, bár ritkábban.