Agrometeorológia
Én már felrotáltam a kertet, a magágy készen van, de a mai viharos szél miatt elkellet halasztani a vetést. Majd talán holnap. A burgonya még csíráztatás alatt van. 
Nálunk már az egyik fele be van, sõt már 25 sor krumpli is el van ültetve + 8 sor hagyma,tegnap a maradék területet kezdtem el rotálni kb. 4 órahosszáig bírtam erõvel. 
Link
Link
Nekem ma sikerült berotálni azt, amit a belvíz miatt õsszel nem sikerült megmûvelni.
Kemény dió volt, szó se róla.
Kemény dió volt, szó se róla.
A réz és mészkénlé nálunk is bevált már.
Jórészt kinn vagyok ma a kertben (vágom ki az elhalt és a már kivágni szükséges fákat...), nem vagyok elkésve semmivel.
Jórészt kinn vagyok ma a kertben (vágom ki az elhalt és a már kivágni szükséges fákat...), nem vagyok elkésve semmivel.
A lefelé vezetett szálvesszõk oka az-e ami a szõlõnél (anélkül csak a vesszõ csúcsa felé hajtanának ki a rügyek)?
Nem csak az von el sok hõt. Még a régi mértékegység rendszerben víznél : olvadás/fagyáshõ kb 80 kCal/kg, forrás/kondenzációs hõ 540 kCal/kg. A párolgási hõ magasabb, mint a forrási. Bocs, de SI-ben a konstansokat nem köpöm : 29 + tört éve érettségiztemn, de lehet, hogy akkor is vágnom kellett volna... Ha pacallá van ázva a talaj, és olvadt a felsõ réteg, plusz száraz levegõ, elsõ hõelvonás a levegõbõl a párolgás, de ezzel még nem ad át semmi hõt a meleg levegõ a fagyott rétegeknek. Lemosó permetezés : bármilyen metszés után kötelezõ. Legjobb a réz - kén - olajos együttes. Utána virágzás elõtt, alatt, és közvetlen utána A REPCE növényvédõ szere, a RIZA, MONILIA ellen, amely vegyület folikur solo néven csonthéjasokra többszörös áron kapható. Felénk az idei tél eddig semmi észlelhetõ fagykárt nem okozott. Ezek után a terméskötõdés, a fagyosszentek és a monilia tehet keresztbe. Aztán meg az Isten tudja, micsoda...
Max. tisztelettel : Lujó
Max. tisztelettel : Lujó
Tavaly volt az alapos metszés, idén csak kisebb igazítást van tervbe (így szoktuk, egy sima, egy fordított), azzal vasárnap egy óra alatt kész vagyok, utána jöhet a permetezés.
Jó munkát!
Jó munkát!
Most ma, vagy holnap inkább a ritkító metszést helyezd elõtérbe, kevesebb lemosót kell felszórni.
Nálunk rózsabokor kiemelés a téma, inkább gyümölcsfát szeretnénk. Meggy-kajszifa a két ház közt. Elég szûk a hely, a napfénytartam nyáron meg éppen elég.
Nálunk rózsabokor kiemelés a téma, inkább gyümölcsfát szeretnénk. Meggy-kajszifa a két ház közt. Elég szûk a hely, a napfénytartam nyáron meg éppen elég.
Hát a legnagyobb látványképekkel vetekedõ real- time-card!
Nagyon szépek, illetve szánalom küldõ helyzetek, még ha nem is Mo.területen van. Jó volna, ha volna..
Nagyon szépek, illetve szánalom küldõ helyzetek, még ha nem is Mo.területen van. Jó volna, ha volna..
Most az egész talajszelvény olvad ki, az nyel el sok hõt.
Nálam a három napja gyengén emelkedõ talajvíz mutatja ezt, még egy-két nap és a talaj készen áll a tavaszra.
Óriási megkönnyebbülésemre a gyümölcsfák java életjeleket mutat (egyelõre csak néhány kivágása látszik), valami csoda volt ezt megtapasztalni.
Azonban nem gondolkodom elõre, a lemosó-permetezést vasárnap-hétfõre tervezem és még nem bontok pezsgõt.
Erre a látványra vágyok: Link
Nálam a három napja gyengén emelkedõ talajvíz mutatja ezt, még egy-két nap és a talaj készen áll a tavaszra.
Óriási megkönnyebbülésemre a gyümölcsfák java életjeleket mutat (egyelõre csak néhány kivágása látszik), valami csoda volt ezt megtapasztalni.
Azonban nem gondolkodom elõre, a lemosó-permetezést vasárnap-hétfõre tervezem és még nem bontok pezsgõt.
Erre a látványra vágyok: Link
Most jóideje nagyon száraz a levegõ, emiatt a levegõ hõátadó képessége gyengébb.
Emiatt van, hogy +1 fokos ködben jobban és egyenletesebben olvad sok esetben a hó, mint +6 fokos napos idõben, de alacsony páratartalom mellett.
Illetve amikor nyáron egy front után tiszta levegõben 25 fok van szikrázó napsütéssel, de száraz levegõvel, akkor árnyékban fázik az ember, de 25 fokban, front elõtt, amikor fülledt idõ van, az ember megpusztul a melegtõl.
Ez hóolvadáskor, talajolvadáskor, esetleg még gyümölcs éréskor vagy növények fejlõdésénél is számít.
Emiatt van, hogy +1 fokos ködben jobban és egyenletesebben olvad sok esetben a hó, mint +6 fokos napos idõben, de alacsony páratartalom mellett.
Illetve amikor nyáron egy front után tiszta levegõben 25 fok van szikrázó napsütéssel, de száraz levegõvel, akkor árnyékban fázik az ember, de 25 fokban, front elõtt, amikor fülledt idõ van, az ember megpusztul a melegtõl.
Ez hóolvadáskor, talajolvadáskor, esetleg még gyümölcs éréskor vagy növények fejlõdésénél is számít.
Fagyvédõ öntözés: A virágszirmokon miközben megfagy a víz hõt ad át a szirmoknak, ezzel nem engedi azokat nulla fok alá hûlni. Ez a folyamat addig tart amíg a víz megfagy. A vízpermetezést addig kell folytatni amíg a jég le nem olvad a szirmokról a léghõmérséklet emelkedésével, mivel az olvadás hõt vonna el. (kertészeti szakközépiskola/technikum 3/4. osztályos tananyag - gyümölcstermesztés)
Nekem csak azért érdekes mert télen borús +2 3 fokban elõbb ki szokott olvadni.
Hasonló (volt) a helyzet itt is. Árnyékban tegnap a +6,7 fok ellenére semmit sem engedett, csontkemény volt a talaj, napos helyen is a felsõ száraz réteg alatt ott volt a fagyott réteg. Ma már más volt a helyzet, így a vetemények helyét már sikerült felrotálnom. Pedig ma is -5,5 volt a T min, és a Tmax is csak 5,5 volt, és a nap sem sütött.
Szerintem ennek oka a száraz levegõben és a nappali kisugárzásban keresendõ, mint télen mikor árnyékban derült idõ mellett +4 fokban sem olvad, de egy borult +1 mellett már ott is. (remélem túl nagy hülyeséget nem írtam, de én így tapasztaltam)
Floo:
Tök jó képek! A paraffin kannásak, meg a jégbe fagyott virágok is. Úgy gondolom fagyvédõ öntözésnél nem csak az öntözõvíz hõjét, és a jég szigetelõképességét használják ki, hanem a folyamatos öntözéssel fagyponton tartják a jég hõmérsékletét, és így az nem tud lehûlni túlságosan 0°C alá.
Pedig ma is -5,5 volt a T min, és a Tmax is csak 5,5 volt, és a nap sem sütött.Szerintem ennek oka a száraz levegõben és a nappali kisugárzásban keresendõ, mint télen mikor árnyékban derült idõ mellett +4 fokban sem olvad, de egy borult +1 mellett már ott is. (remélem túl nagy hülyeséget nem írtam, de én így tapasztaltam)
Floo:
Tök jó képek! A paraffin kannásak, meg a jégbe fagyott virágok is. Úgy gondolom fagyvédõ öntözésnél nem csak az öntözõvíz hõjét, és a jég szigetelõképességét használják ki, hanem a folyamatos öntözéssel fagyponton tartják a jég hõmérsékletét, és így az nem tud lehûlni túlságosan 0°C alá.
A napi átlaghõmérséklet ilyenkor a lényeges, na meg a talaj nedvességtartalma. A talaj ha mélyen át van fagyva, akkor hosszabb ideig kell, hogy tartósan fagypont felett legyen a középhõmérséklet ahhoz, hogy felengedjen teljesen a talaj.
A talaj éjjel 5 centi mélyen -1-2 fokra hûl le, most néztem végig egy-két adatot (az omsz oldalán nem találtam magyar állomásokra vonatkoztatva, úgyhogy horvát és szlovén adatokat néztem), nappal pedig +1+3 fokra melegszik.
Most ennyire van idõm, megyek dolgozni.
Most ennyire van idõm, megyek dolgozni.
Már vagy 2 napja nem tudunk rotálni mert éjszaka annyira megfagy a föld hogy nappal nem képes kiolvadni,amit nem értek mert egész nap verõfényes napsütés van a föld felsõ 2-4cm-es rétege száraz poros, mikor belevágom a kapát tiszta deres nagy egybeállt rögekben jön fel.
Ilyenre nem is nagyon emlékszem.
Ilyenre nem is nagyon emlékszem.
Tavaszi fagyvédelem Olaszországban, kivisek, barackosok Link Link Link
Itt látni, hogy öntözéssel védekeznek Link , de közben ráfagyott a víz a növényekre Link Link Link Link Link Link Link Link , gondolom veszett hideg lehetett.
Elsõre azt hittem, elszúrták a védekezést, mert nagyobb hideg lett, és ráfagyott a víz a növényekre, de a szöveg (google fordító) lefordítása után más a leányzó fekvése:
"A virágok a gyümölcsfák rendkívül érzékeny a fagyra. Ha a hõmérséklet csökken néhány fokkal fagypont alatt - a jelenség igen gyakori tavasszal Észak-Olaszország - a virág sérült komolyabban, és nem originerà a gyümölcs. Hogy megvédjék a fagytól öntözik a víz permetezett a lombok között. A hõmérséklet fagypont alatt a víz, érintkezve az ágak, fázik és elengedi egy kicsit "meleg, amely arra szolgál, hogy tartsa a gabona hõmérséklete nulla közeli, nem a levegõ hõmérsékletét, ami gyakran kevesebb, mint 4 vagy További fok. Szemlélõ, hogy a nézet mesés, és úgy néz ki, paradox fák "homályos", és borított puha kendõk, jégcsap, és úgy tûnik abszurdnak, hogy a hideg jeges börtön valójában egy módja, hogy megvédje a kényes virág és bimbó."
Tehát a virágokra permetezett, egész éjjel folyamatosan locsolt víz még akkor is megóvja a virágokat, ha ráfagy, legalábbis jobban, mint egy erõs fagy.
A képek 2007 március 22-én készültek, amikor a minimumok: Bresciában -2,1 fok, Piacenza -2, Milánó-Malpensa -5,2 fok mért, Verona -8,3(!!) fok (más kérdés, hogy Verona másik állomásán -0,2 volt csak), Forli -3,2 fok.
Tehát csúnya tavaszi fagy volt.
Itt látni, hogy öntözéssel védekeznek Link , de közben ráfagyott a víz a növényekre Link Link Link Link Link Link Link Link , gondolom veszett hideg lehetett.
Elsõre azt hittem, elszúrták a védekezést, mert nagyobb hideg lett, és ráfagyott a víz a növényekre, de a szöveg (google fordító) lefordítása után más a leányzó fekvése:
"A virágok a gyümölcsfák rendkívül érzékeny a fagyra. Ha a hõmérséklet csökken néhány fokkal fagypont alatt - a jelenség igen gyakori tavasszal Észak-Olaszország - a virág sérült komolyabban, és nem originerà a gyümölcs. Hogy megvédjék a fagytól öntözik a víz permetezett a lombok között. A hõmérséklet fagypont alatt a víz, érintkezve az ágak, fázik és elengedi egy kicsit "meleg, amely arra szolgál, hogy tartsa a gabona hõmérséklete nulla közeli, nem a levegõ hõmérsékletét, ami gyakran kevesebb, mint 4 vagy További fok. Szemlélõ, hogy a nézet mesés, és úgy néz ki, paradox fák "homályos", és borított puha kendõk, jégcsap, és úgy tûnik abszurdnak, hogy a hideg jeges börtön valójában egy módja, hogy megvédje a kényes virág és bimbó."
Tehát a virágokra permetezett, egész éjjel folyamatosan locsolt víz még akkor is megóvja a virágokat, ha ráfagy, legalábbis jobban, mint egy erõs fagy.
A képek 2007 március 22-én készültek, amikor a minimumok: Bresciában -2,1 fok, Piacenza -2, Milánó-Malpensa -5,2 fok mért, Verona -8,3(!!) fok (más kérdés, hogy Verona másik állomásán -0,2 volt csak), Forli -3,2 fok.
Tehát csúnya tavaszi fagy volt.
Nem túl szakszerûen metszett kivi Zalaegerszegen Link Link Link Link , a szálvesszõk le vannak kaszabu(bul)va , hol félbe, hol rövidcsapra.
Nem tudom, porzós és/vagy termõ növényrõl van-e szó, vagy öntermõ-e, nem volt idõm bekopogni, de amennyiben egyáltalán szokott lenni rajta termés, biztosan csak töredéke annak, ami lehetne rajta, mert a szüret már most megtörtént.
Valamennyi lesz rajta, mert a képekbõl nekem az jön le, hogy egy magasságan az összes vesszõt próbálta a tulaj levagdosni, és mivel csak a felfelé állókat vágta le, maradtak a sûrûjében vízszintes rövidebb vesszõk is, azokon lehet termés.
De érzésem szerint teljesen csak a véletlennek köszönhetõen.
, hol félbe, hol rövidcsapra.Nem tudom, porzós és/vagy termõ növényrõl van-e szó, vagy öntermõ-e, nem volt idõm bekopogni, de amennyiben egyáltalán szokott lenni rajta termés, biztosan csak töredéke annak, ami lehetne rajta, mert a szüret már most megtörtént.
Valamennyi lesz rajta, mert a képekbõl nekem az jön le, hogy egy magasságan az összes vesszõt próbálta a tulaj levagdosni, és mivel csak a felfelé állókat vágta le, maradtak a sûrûjében vízszintes rövidebb vesszõk is, azokon lehet termés.
De érzésem szerint teljesen csak a véletlennek köszönhetõen.
Nagyon jó fotó. De pontosabban mogyoróbokor.
"A mogyoróbokor 2 - 7 m, a törökmogyorófa pedig 15 – 25 m magasra nõ." Link
miért nem ismeri fel a kötõjelet?
De pontosabban mogyoróbokor."A mogyoróbokor 2 - 7 m, a törökmogyorófa pedig 15 – 25 m magasra nõ." Link
miért nem ismeri fel a kötõjelet?
A téma inkább a bioszféra fórumba való, már volt párszor szó róla. :-)
Én e téren Csaba György írásait szeretem, a Természet Világa folyóiratban szoktak megjelenni, elég merészen megy neki a mai, orvosi segítséggel fenntartott, s ezzel együtt egyre csökevényesebb emberi létnek... Nem jó felé megyünk így, az biztos, de nem csak e téren. Ezért sem vagyok optimista semmilyen emberi civilizációs jövõképet illetõen.
Én e téren Csaba György írásait szeretem, a Természet Világa folyóiratban szoktak megjelenni, elég merészen megy neki a mai, orvosi segítséggel fenntartott, s ezzel együtt egyre csökevényesebb emberi létnek... Nem jó felé megyünk így, az biztos, de nem csak e téren. Ezért sem vagyok optimista semmilyen emberi civilizációs jövõképet illetõen.
Bocs,hogy teljesen laikusként hozzászólok. "Régen nem maradt életben egy rakás olyan csecsemõ, aki koraszülött, beteg, stb. volt." ... sõt, régen meg sem születhetett volna nagyon sok csecsemõ, aki ma orvosi/genetikai segítséggel megszületik, és továbbmenve, ezeknek a "megsegítéssel" született embereknek késõbb saját gyermeke is születik.
Nem akarok ezzel senkit bántani, csak azt mondom, hogy igen nagyon "beleszólt az Ember Isten dolgába" a genetika által, és olyan kérdéseket tett fel saját magának, amire nem tudhat felelõsséggel válaszolni. (Lásd Dr. Czeizel nagyon régi könyvét: Egy orvosgenetikus etikai gondjai). (Amúgy nem vagyok vallásos).
Az is igaz, hogy régen egy normál családban sokkal több gyerek született, az anyagi jellegû igények nem voltak ilyen magasak. A felelõsséggel gondolkodó családokban ma kevés gyerek születik (általában), és ezek egy része is valamilyen külsõ segítséggel (hormonok, lombik, stb.).
Nagyon kényes kérdések ezek.
Szívesen olvasnám véleményeteket Konrad Lorenz: Ember voltunk hanyatlása c. könyvében leírtakról.
De ha ez nem ide tartozó téma, akkor még1X bocs.
Nem akarok ezzel senkit bántani, csak azt mondom, hogy igen nagyon "beleszólt az Ember Isten dolgába" a genetika által, és olyan kérdéseket tett fel saját magának, amire nem tudhat felelõsséggel válaszolni. (Lásd Dr. Czeizel nagyon régi könyvét: Egy orvosgenetikus etikai gondjai). (Amúgy nem vagyok vallásos).
Az is igaz, hogy régen egy normál családban sokkal több gyerek született, az anyagi jellegû igények nem voltak ilyen magasak. A felelõsséggel gondolkodó családokban ma kevés gyerek születik (általában), és ezek egy része is valamilyen külsõ segítséggel (hormonok, lombik, stb.).
Nagyon kényes kérdések ezek.
Szívesen olvasnám véleményeteket Konrad Lorenz: Ember voltunk hanyatlása c. könyvében leírtakról.
De ha ez nem ide tartozó téma, akkor még1X bocs.
Már nagyon viszkettek a metszõollóim, megmetszettem a szõlõlugasokat anyukámnál. A szõlõ állapota : közepesnél egy kicsit gyengébb, a vesszõk beérésével van probléma a gyengébb erõnlétû tõkéknél. Az elmúlt év nem a folyamatos napsütésrõl volt jellemzõ. Szokásos rövidcsapos metszés, lugason a hosszúcsapos fajták jelentõs része rövidcsapon is elfogadhatóan terem. Még nagyjából beszáradnak a metszési felületek, fakadáskor a könnyezés valószínûleg nem lesz jelentõs. A városi hõszigetben remélem nem lesz már sem -15 alatti Tmin, sem fagyosszentekkori elfagyás. Az elmúlt évben a darazsak és a szürkerothadás szüretelte le a termést, de hátha az idén jobban sikerül.
Szuper!
Sõt, akár hagyhatod áprilisra is õket, mert mivel föld alatt voltak és relatíve magas hõmérsékleten, így gyorsabban fognak kihajtani, és egy április fagy könnyen leviheti a kis leveleket.
Ha mégis úgy döntesz, hogy március végén kitakarod, akkor figyelned kell rá, hogy amennyiben áprilisban lesz egy fagy, akkor le kell takarnod õket, hogy ne fagyjanak meg. És persze a letakarás közben a kibújó levelek le ne törjenek.
Sõt, akár hagyhatod áprilisra is õket, mert mivel föld alatt voltak és relatíve magas hõmérsékleten, így gyorsabban fognak kihajtani, és egy április fagy könnyen leviheti a kis leveleket.
Ha mégis úgy döntesz, hogy március végén kitakarod, akkor figyelned kell rá, hogy amennyiben áprilisban lesz egy fagy, akkor le kell takarnod õket, hogy ne fagyjanak meg. És persze a letakarás közben a kibújó levelek le ne törjenek.
1 éves vesszõk, lehajlítottam földdel betakartam, majd kukoricaszárat a tetetjére.
De akkor hagymom még. Március vége felé kitakarhatom eszerint.
De akkor hagymom még. Március vége felé kitakarhatom eszerint.
Én is egyetértek az általad leírtakkal, az utolsó mondattal pedig különösen... Az öröklött gének, az általános egészségi állapot nagyon fontosak. Mi már a védõoltások és az antibiotikumok korában születtünk.
Egy kis kiegészítés azért: az NDK visszacsatolása után az allergiások számának növekedése robbanásszerû volt, 1 % körüli nagyságrendrõl 50 % körülire növekedett néhány év alatt. Ennek okáról Germániában semmit nem hallani. Magyarországot lassabban árasztotta el a silány élelmiszer. A téma kutatása nagyon hasznos lenne állami szinten, ki kellene, ki lehetne deríteni, hogy mi betegítette, betegíti meg az állampolgárok felét. Ez azonban hatalmas üzleti érdekeket sértene, ugyanis be kellene tiltani az aromák, aromafokozók, színezékek, tartósító szerek legalább háromnegyedét, amik az olcsón gyártható, hatalmas hasznot hozó termékek ehetõ voltát egyáltalán biztosítják. Esetleg be kellene vallani a kutatások eredményeként, hogy az NDK-ban jobb minõségû élelmiszerrel etették a lakosságot, mint a nyugati területeken. Be kellene vallani, hogy jelenleg a teljes lakosságot rosszabb minõségû, egészségkárosító élelmiszerekkel etetik, mint a hajdani NDK-ban. Az "egészséges"-nek agyonreklámozott élelmiszerekrõl kiderülne, hogy súlyosan károsítják az emberek egészségét. Gyakorlatilag a cigarettához hasonlóan gyászkeretben kellene tájékoztatni az embereket az élelmiszerek többségénél a várható kockázati tényezõkrõl, mellékhatásokról.
Bocs modik, de nem tudom irodalmibb nyelven leírni : Jelenleg, ha valaki rájön, hogy egy élelmiszernek látszó tárgyat kutyagumiból olcsóbban lehet elõállítani, mint normális alapanyagból, kutyagumiból fogják elõállítani, és azzal fogják reklámozni, hogy milyen egészséges, mert pl. koleszterin mentes.
Korábbi biosz téma, diófa pusztító lárva : Az lehetett, amit leírtál. A mérete az észlelése óta eltelt 30 év alatt az emlékeimben nõhetett akkorára, ahogyan a horgász emlékében a hajdan fogott hal... Az biztos, hogy az életemben élõben látott legnagyobb lárva volt.
Maximális tisztelettel : Lujó
Egy kis kiegészítés azért: az NDK visszacsatolása után az allergiások számának növekedése robbanásszerû volt, 1 % körüli nagyságrendrõl 50 % körülire növekedett néhány év alatt. Ennek okáról Germániában semmit nem hallani. Magyarországot lassabban árasztotta el a silány élelmiszer. A téma kutatása nagyon hasznos lenne állami szinten, ki kellene, ki lehetne deríteni, hogy mi betegítette, betegíti meg az állampolgárok felét. Ez azonban hatalmas üzleti érdekeket sértene, ugyanis be kellene tiltani az aromák, aromafokozók, színezékek, tartósító szerek legalább háromnegyedét, amik az olcsón gyártható, hatalmas hasznot hozó termékek ehetõ voltát egyáltalán biztosítják. Esetleg be kellene vallani a kutatások eredményeként, hogy az NDK-ban jobb minõségû élelmiszerrel etették a lakosságot, mint a nyugati területeken. Be kellene vallani, hogy jelenleg a teljes lakosságot rosszabb minõségû, egészségkárosító élelmiszerekkel etetik, mint a hajdani NDK-ban. Az "egészséges"-nek agyonreklámozott élelmiszerekrõl kiderülne, hogy súlyosan károsítják az emberek egészségét. Gyakorlatilag a cigarettához hasonlóan gyászkeretben kellene tájékoztatni az embereket az élelmiszerek többségénél a várható kockázati tényezõkrõl, mellékhatásokról.
Bocs modik, de nem tudom irodalmibb nyelven leírni : Jelenleg, ha valaki rájön, hogy egy élelmiszernek látszó tárgyat kutyagumiból olcsóbban lehet elõállítani, mint normális alapanyagból, kutyagumiból fogják elõállítani, és azzal fogják reklámozni, hogy milyen egészséges, mert pl. koleszterin mentes.
Korábbi biosz téma, diófa pusztító lárva : Az lehetett, amit leírtál. A mérete az észlelése óta eltelt 30 év alatt az emlékeimben nõhetett akkorára, ahogyan a horgász emlékében a hajdan fogott hal... Az biztos, hogy az életemben élõben látott legnagyobb lárva volt.
Maximális tisztelettel : Lujó
Nálam is beszerzésre kerültek az idei vetõmagok, mondjuk még a dughagymát nem vettem meg, az még kicsit ráér.
Hétvégén ha az idõ engedi új fólia kerül a fóliasátrunkra apukám segítségével.A nyári viharok kissé megviselték, itt az ideje a felújításnak aztán jöhet az ültetés ha bent lévõ föld eléri a kellõ hõmérsékletet.
Hála Neked Lújó idén kaprunk is lesz!Ezer köszönet érte!
Hétvégén ha az idõ engedi új fólia kerül a fóliasátrunkra apukám segítségével.A nyári viharok kissé megviselték, itt az ideje a felújításnak aztán jöhet az ültetés ha bent lévõ föld eléri a kellõ hõmérsékletet.
Hála Neked Lújó idén kaprunk is lesz!Ezer köszönet érte!
Az allergia kapcsán van egy dolog, amit nem szabad elfeledned. Régen nem maradt életben egy rakás olyan csecsemõ, aki koraszülött, beteg, stb. volt. Ma igen. Ma már egy ilyen nemzedék felnõtt. Emellett még régebben plusz egy szûrõ volt a betegségek túlélése, így csak azok lehettek felnõttek, akik szamárköhögés és társai után életben maradtak. Vagyis többszörösen egészségesebb emberek indultak neki az életnek, mint ma! Egy eleve gyenge (beteg) szervezetet könnyebben lehet további problémáknak kitenni allergénekkel.
Amiket leírtál, azokkal egyetértek (nagyon nagy részben), de nem kizárólagosak a mesterséges élelmiszeradalékok e tekintetben. Azért is írtam korábban a biosz fórumban, hogy a túlélés záloga az önellátás lesz hamarosan. (a húsok nem érintenek, zöldséget piacról, garantáltan minõségi magyar holmit áruló zöldségesemtõl veszek - cca 25 éve - a kenyerünket magam sütöm már évek óta. Nem vagyunk allergiások se, csak a hülyékre. :-)
Amiket leírtál, azokkal egyetértek (nagyon nagy részben), de nem kizárólagosak a mesterséges élelmiszeradalékok e tekintetben. Azért is írtam korábban a biosz fórumban, hogy a túlélés záloga az önellátás lesz hamarosan. (a húsok nem érintenek, zöldséget piacról, garantáltan minõségi magyar holmit áruló zöldségesemtõl veszek - cca 25 éve - a kenyerünket magam sütöm már évek óta. Nem vagyunk allergiások se, csak a hülyékre. :-)
Bocs, modik, társtéma, átlóg máshova is, de itt kezdõdik. Beszereztem az éves kerti vetõmag szükségletemet egy gazdaboltból. Betévedtem utána egy multiba, vetõmagokkal is "akcióztak". Majdnem hátast dobtam az áraikon. Utána körülnéztem, és a tapasztalatok a következõk : A multik gyakorlatilag azonos árakon forgalmaznak, kartell természetesen nincs.
X, Y, Z vetõmag, gazdaboltok : bolttól függõen 80-120 Ft között, mulitik : 399 Ft. Egyik multi a Mo-n 399 Ft-ért árult vetõmagja Németországban ugyanabban a multiban 29 Euro cent, kb. 80 Ft. A vizsgált vetõmagok (3 grammos kiszerelés) árában a tényleges áru, a mag költsége elenyészõ, a költségek legalább 90 %-át a kis kiszerelésû csomagolás és a kereskedelem költsége jelenti (utána néztem a nagy tételes áraknak is). Az adott multi nem hivatkozhat arra, hogy a termék nem magyar, hanem extra minõségû holland, mert akkor egyrészt miért árulja odakint ötöd áron, szállítási költségre sem hivatkozhat, mert a vetõmag szállítását nem pápai körmenet végzi aranyozott hatlovas hintón, másrészt az adott multi élelmiszerek helyett általánosan vegyipari termékeket árul, jó minõségû élelmiszereknél alig alacsonyabb áron. Odaát a multik a kis hasznú akciós termékekkel csalogatják be a vevõt, hogy megvegye az általános termékeket, a magyar bemegy a multiba "mindent egy helyen õrület", és megveszi az négy-ötszörös árú "akciós" termékeket. Többször találkoztam olyan "akció"-val, hogy pl. egy adott termék szokásos ára 120 Ft/db, a hat egységes csmagolásban nagy piros betûkke hirdetve "akciósan" 850 Ft. Az akció elhallgatott neve "Hetet fizet, hatot vihet ! Ha nem tud számolni, a maga dolga !". Én a következõ élelmiszer beszerzési forrásokat használom : Zöldség, gyümölcs (ami esetleg nálunk nincs), csirke, tyúk, tojás, tej, tejtermék : szomszéd, vagy ismerõs anyókák, friss disznó és marhahús : házi vágások és zugvágóhidak. Jelszó : reggel még röfögött, bõgött, este a tányéron. Mellékesen nem a folyamatosan hormonokon és hozamfokozó antibiotikumokon iparszerûen nevelt állatokról van szó. A zugvágóhidakon többszörösen túlteljesülnek az elõhûtött húsra vonatkozó uniós elõírások : 21 nap helyett néhány óra alatt a hús a vásárlóhoz kerül. Multiban korábban többször sikerült olyan élelmiszert, hústerméket vennem, hogy a végén a szegény pulink nagyon szomorúan nézett rám, amikor azt a tányérjára tettem. Még egy érintõleges téma : táplálkozás, allergia : 25-30 éve, amikor még az oktatási rendszerben kóboroltam, az évfolyam néhány száz hallgatója között nem ismertem allergiást. Átjártunk néha az NDK-ba, a tesó intézményekben sem volt jellemzõ, sõt ritkaság volt. Ott irdatlan volt környezetszennyezés, tehát az allergiát nem az okozza. 23 éves koromig két allergiást ismertem, egy szomszéd anyókát és egyik tanárunkat. Jelenleg Mo-n minden második ember allergiás. A volt NDK-ban is. Mi változott azóta ? Rendszerváltás / visszacsatolás, áttérés a korszerû, egészséges, fullszintetikus táplálkozásra (aromák, aroma fokozók, színezõ anyagok, tartósító szerek, hormonok, antibiotikumok az élelmiszerekben, stb). Egy a gond : ha már allergiásként visszatér az ember a normális tápanyagra, már késõ. Nem igazán tartom elfogadhatónak az ún. Bio élelmiszereket : már az is (bomba) üzlet, nemrég mosolyogtam jót a lebukott guargumis, biodioxinos biotermékek miatt. Egy kérés : ha mód van rá, próbáljuk személyesen ellenõrizhetõ háztáji eredetû élelmiszerekkel etetni az utódokat, ha már nálunk valami miatt visszafordíthatatlanul átbillent az allergia kapcsolója.
X, Y, Z vetõmag, gazdaboltok : bolttól függõen 80-120 Ft között, mulitik : 399 Ft. Egyik multi a Mo-n 399 Ft-ért árult vetõmagja Németországban ugyanabban a multiban 29 Euro cent, kb. 80 Ft. A vizsgált vetõmagok (3 grammos kiszerelés) árában a tényleges áru, a mag költsége elenyészõ, a költségek legalább 90 %-át a kis kiszerelésû csomagolás és a kereskedelem költsége jelenti (utána néztem a nagy tételes áraknak is). Az adott multi nem hivatkozhat arra, hogy a termék nem magyar, hanem extra minõségû holland, mert akkor egyrészt miért árulja odakint ötöd áron, szállítási költségre sem hivatkozhat, mert a vetõmag szállítását nem pápai körmenet végzi aranyozott hatlovas hintón, másrészt az adott multi élelmiszerek helyett általánosan vegyipari termékeket árul, jó minõségû élelmiszereknél alig alacsonyabb áron. Odaát a multik a kis hasznú akciós termékekkel csalogatják be a vevõt, hogy megvegye az általános termékeket, a magyar bemegy a multiba "mindent egy helyen õrület", és megveszi az négy-ötszörös árú "akciós" termékeket. Többször találkoztam olyan "akció"-val, hogy pl. egy adott termék szokásos ára 120 Ft/db, a hat egységes csmagolásban nagy piros betûkke hirdetve "akciósan" 850 Ft. Az akció elhallgatott neve "Hetet fizet, hatot vihet ! Ha nem tud számolni, a maga dolga !". Én a következõ élelmiszer beszerzési forrásokat használom : Zöldség, gyümölcs (ami esetleg nálunk nincs), csirke, tyúk, tojás, tej, tejtermék : szomszéd, vagy ismerõs anyókák, friss disznó és marhahús : házi vágások és zugvágóhidak. Jelszó : reggel még röfögött, bõgött, este a tányéron. Mellékesen nem a folyamatosan hormonokon és hozamfokozó antibiotikumokon iparszerûen nevelt állatokról van szó. A zugvágóhidakon többszörösen túlteljesülnek az elõhûtött húsra vonatkozó uniós elõírások : 21 nap helyett néhány óra alatt a hús a vásárlóhoz kerül. Multiban korábban többször sikerült olyan élelmiszert, hústerméket vennem, hogy a végén a szegény pulink nagyon szomorúan nézett rám, amikor azt a tányérjára tettem. Még egy érintõleges téma : táplálkozás, allergia : 25-30 éve, amikor még az oktatási rendszerben kóboroltam, az évfolyam néhány száz hallgatója között nem ismertem allergiást. Átjártunk néha az NDK-ba, a tesó intézményekben sem volt jellemzõ, sõt ritkaság volt. Ott irdatlan volt környezetszennyezés, tehát az allergiát nem az okozza. 23 éves koromig két allergiást ismertem, egy szomszéd anyókát és egyik tanárunkat. Jelenleg Mo-n minden második ember allergiás. A volt NDK-ban is. Mi változott azóta ? Rendszerváltás / visszacsatolás, áttérés a korszerû, egészséges, fullszintetikus táplálkozásra (aromák, aroma fokozók, színezõ anyagok, tartósító szerek, hormonok, antibiotikumok az élelmiszerekben, stb). Egy a gond : ha már allergiásként visszatér az ember a normális tápanyagra, már késõ. Nem igazán tartom elfogadhatónak az ún. Bio élelmiszereket : már az is (bomba) üzlet, nemrég mosolyogtam jót a lebukott guargumis, biodioxinos biotermékek miatt. Egy kérés : ha mód van rá, próbáljuk személyesen ellenõrizhetõ háztáji eredetû élelmiszerekkel etetni az utódokat, ha már nálunk valami miatt visszafordíthatatlanul átbillent az allergia kapcsolója.
A társalgóba is belinkeltem, ott fejtegettük, hogy az olcsóbb miért drágább.
Teljesen igaz, Attila mondott igazat múltkor, hogy amennyiben Õ a bevásárlóközpontokban magyar terméket vesz meg, akkor igaz, hogy elkölt egy kicsit több pénzt, mert a magyar termék drágább kicsit, de a magyar cégnek, amelyik gyártja, több pénze lesz, és többször jönnek a dolgozóik (mert ha több áru fogy, nem bocsátanak el dolgozókat, nem zár be a gyár, stb.) a kocsimosóba mosatni, vagy drágább programot választ. És ha mindenki magyar terméket vásárolna a vásárlások nagy részében, akkor a magyar gazdaság erõsödne és a pénz itt maradna.
Köszönöm!
Hát, nem túl ideális körülmények a kivinek.
Az 1-2 m3-es talajcsere mindenképpen szükséges.
A kivi gyökerei nem hatolnak túl mélyre, de abban a brutális szürke szikben mindegy is lenne.
Minél nagyobb gödörben cseréld ki a talajt savanyúra (ha erre jársz szívesen adok 1-2 zsák jó kis zalai agyagot ).
Ha már most tavasszal megcsinálod, akkor már az idei vegetációs szezonban figyelhetjük, hogyan fejlõdik.
Hát, nem túl ideális körülmények a kivinek.
Az 1-2 m3-es talajcsere mindenképpen szükséges.
A kivi gyökerei nem hatolnak túl mélyre, de abban a brutális szürke szikben mindegy is lenne.
Minél nagyobb gödörben cseréld ki a talajt savanyúra (ha erre jársz szívesen adok 1-2 zsák jó kis zalai agyagot
).Ha már most tavasszal megcsinálod, akkor már az idei vegetációs szezonban figyelhetjük, hogyan fejlõdik.
Milyen mélységre hatolnak le a kivi gyökerei, vízszintesen mekkora a kiterjedésük ? A vízparti 8-10 m-es sáv átforgatott lösz, feltöltés, az igazi szik kb. 1 m-en kezdõdik, de az már brutális, fehéres szürke, szárazon csak flex-szel aprítható. 1-2 m3-es talajcserét meg tudok csinálni (lefele menjek, vagy oldalra?) a kezdeti fejlõdést segítendõ, aztán majd elválik, hogy vídia betétesek-e a kivi gyökerei, vagy sem. A talajvíz szint nyáron kb. 1,2 m-en, télen 2,5 m-en (holtág vízszint), a part közeli területrõl a só bemosódik a holtágba. Kivit nem láttam a környéken, de fügét, gesztenyét igen, tehát a klímával nagy gond nem lehet. Amúgy szurkolok az ültetvényeidnek...
Köszönettel : Lujó
Köszönettel : Lujó
Elvileg nincs.
A meszes, pláne szikes talaj nem épp a kedvére való, de egy próbát mindenképpen megér.
Ha van idõd, én a helyedben azt tenném, hogy végigmennék Szarvas kertvárosi részében kocsival, minden udvarba bekukucskálnék, biztosan van néhány példány a városban, és ha találsz egyet-kettõt, meg tudod kérdezni illetve Te is meglátod, hogyan viseli a meszes, szikes talajt.
Ha nem találsz egyet sem, akkor is megpróbálhatod, veszteni nem vesztesz vele.
A meszes, pláne szikes talaj nem épp a kedvére való, de egy próbát mindenképpen megér.
Ha van idõd, én a helyedben azt tenném, hogy végigmennék Szarvas kertvárosi részében kocsival, minden udvarba bekukucskálnék, biztosan van néhány példány a városban, és ha találsz egyet-kettõt, meg tudod kérdezni illetve Te is meglátod, hogyan viseli a meszes, szikes talajt.
Ha nem találsz egyet sem, akkor is megpróbálhatod, veszteni nem vesztesz vele.
Van-e értelme kivivel kísérleteznem erõsen kötött, meszes, közepesnél kissé szikesebb talajon? Esetleg némi levéltrágyás nyomelem rásegítéssel klorózis ellen? Öntözés megoldott, Szarvason a holt Kõrös mellett lenne a tetthely.
A kivi helyes metszése, a bemutatás tárgya a saját kivim Link Link Link Link . A letermett vesszõket levágtuk, a közvetlenül mellettük kihajtott új szálvesszõket hagytuk csak meg.
A letermett vesszõkön a szüret után rajta maradtak a kocsányok Link Link , így lehet tudni, melyik a letermett, illetve az új vesszõk szõrösek, míg a letermettek kopaszak.
Csak az új, múlt évi vesszõk maradtak meg Link Link , azokon lesz az idei termés.
Legtöbben elkövetik azt a hibát, hogy úgy metszik a kivit, mint a rövidcsapra, néhány szemre visszametszett szõlõt, hogy minden vesszõt 2-3-4 szemre visszavágnak, és (hiába) várják a csodát.
A kákikat is megmetszettük Link
2,5 hektáros kiviültetvény területének elõkészítése a becsehelyi szõlõhegyen Link
A letermett vesszõkön a szüret után rajta maradtak a kocsányok Link Link , így lehet tudni, melyik a letermett, illetve az új vesszõk szõrösek, míg a letermettek kopaszak.
Csak az új, múlt évi vesszõk maradtak meg Link Link , azokon lesz az idei termés.
Legtöbben elkövetik azt a hibát, hogy úgy metszik a kivit, mint a rövidcsapra, néhány szemre visszametszett szõlõt, hogy minden vesszõt 2-3-4 szemre visszavágnak, és (hiába) várják a csodát.
A kákikat is megmetszettük Link
2,5 hektáros kiviültetvény területének elõkészítése a becsehelyi szõlõhegyen Link
A föld alá van letakarva?
Az a lényeg, hogy mivel a föld vagy takarás alatt csak gyengén fagyott, az ott teleltetett növények sokkal elõbb hajtanak majd ki, mint amik szabadon -14 fokot is kaptak, így egy tavaszi fagy elviheti az elsõ leveleket, tehát túl korán semmiképpen sem szabad.
De túl késõn sem, mert akkor meg képesek a talaj vagy a takarás alatt kihajtani, és úgy a kitakarás közben sérülhetnek.
Március közepe felé meg kell nézni, milyen állapotban vannak.
Persze sok függ attól, milyen módon takartad õket!
Az a lényeg, hogy mivel a föld vagy takarás alatt csak gyengén fagyott, az ott teleltetett növények sokkal elõbb hajtanak majd ki, mint amik szabadon -14 fokot is kaptak, így egy tavaszi fagy elviheti az elsõ leveleket, tehát túl korán semmiképpen sem szabad.
De túl késõn sem, mert akkor meg képesek a talaj vagy a takarás alatt kihajtani, és úgy a kitakarás közben sérülhetnek.
Március közepe felé meg kell nézni, milyen állapotban vannak.
Persze sok függ attól, milyen módon takartad õket!
Mit javasolt, mikor lehet a fügét kitakarni? Március közepén elég lesz?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat