Agrometeorológia

Hajjátok-e, ennek a mirabolánvirágnak olyan erõs illata van, mint a kölninek!
Legalábbis gyanítom, hogy onnan jött. A szomszédban tömve van virággal. Napközben nem tudom, mi volt a helyzet, de késõ délután, mikor hazaértem, 15-20 méterre el lehetett érezni!

Utolsó képen az elõtér ne felejts virág-sziget, a Pamacs kutyus sírhelye,2 éve.

Na szóval, amikor telepíteni kezdtem a homokos, (fosó-homok, mert a szél kiszitálta a tényleg sárga homokot,) õsszel elõször kimértem a terepet, majd októberka hónapban kiástam azt a 70*70*70-es "kockát", majd szalmás disznó-marha trágyával -20 centinként homokkal- be hamburgereztem, szinteztem. Betemetve a felszínig, pihentettem március 12-ig, az igazi telepítésig.
Nagyszerû fák lettek a helyén, most már 25 éve,(1986-Csernobili tavasz) de még élnek az õszibarackok a homokon!)

Nem nehéz máshol sem a kitányérozás, sekélyen 5 cm/50-150 cm/fa. Nagyon is érdemes most megöntözni a fácskákat, én még teszek az öntözõ vízbe kettõs hasznosítású mû- és levéltrágyát is, jelenleg tavalyról maradt Ferticale 14-10-25 (N-K-P) makrós, és a hozzáillesztett mikró elem tartalommal.(Öntözõbe 1-1.5 evõkanállal/10 l.)
Az õszi és a mostani ültetésû kis fákat persze hogy kell öntözni. Persze fél óra múlva megint meg lehet ismételni,de már tiszta vízzel.
Az öntözést nem kell túlzásba vinni,elég hetente egyszer, de alaposan.
Másnap szoktam felkapálni, sarabolni a felszínt csak, hogy levegõhöz is jusson a fel talaj, és bomlassza le a tápanyagokat felvehetõ formába.
A kötöttebb mezõségi -barna földeken is elég a heti locsolás, ha nem esik legalább 10 mm.esõ. A felkapálást már érdemes másnap elvégezni, nem jó megvárni a cserepesedést ,mert ez gyorsan kiszárítja a talajt.
Egy pár kép a jelenrõl;
Link
Kapálás elõtt,
Link
kapálás után.

Természetesen a nagyobb fáknál, 2-4 éves és már termõknél az öntözés már 50-200 liter/fa./2-3 hét, idõjárástól függõen. (!)

Itt a dombon idén is az összes füge elfagyott, pedig -15 fok sem volt! És tavaly is ez volt a helyzet, lehet itt az idõjárás nem ismeri a dombi klímát, sõt fent a hegyen nõvereméknél ez kb 200 m még hidegebb volt mint itt lent, ott tavaly -18 fok körüli érték is elõfordult, igaz az egy völgy, de jó magason. Viszont a fennsík tetején is elfagytunk mind a két évben, pedig az egy szeles tetõ és semmi köze nincs a sík, völgyi részhez.

Persze, hogy a sok virág nem jelent sok termést, azért írtam, hogy ha nem jön be még valami elemi csapás, akkor lehet rekordtermés.
Alföldi viszonylatban valóban 2-3 telente van -15 fok, dombi viszonylatban pedig akár 10-15-20 év is eltelhet úgy, hogy nem megy -15 fok alá a hõmérséklet.
Ez a felismerés számomra az egyik legfantasztikusabb, hogy lehet a völgyekben és a síkon úgy -23 fok minden télen, hogy a dombon esze ágában sincs lemenni -15 fok alá.
Lehetne úgy is, hogy mondjuk -18 fok alá nem megy, és akkor nyekk a fügéknek, de hogy a mi klímánkon pont egy ilyen tartományban vagyun, ami a dombokon megengedi korlátozottan fagytûrõ növények nevelését és sikeres termesztését is, ez fantasztikus dolog.
Ha nem ültetvényben, hanem házikerti szinten gondolkodunk, ha valaki odadob a szõlõhegyi területére egy fügét, évtizedekig semmi baja, míg egy sík vagy völgyi fekvésben a házfal tövébe, takarva, dédelgetve is elfagyhat, ez szinte hihetetlen.
És mindez akár légvonalban 300 méteres távolságban is megtörténhet.
Olyan, hogy egy dombon hidegebb legyen egy tél abszolút minimuma, mint mellette a völgyben, ilyen gyakorlatilag soha nem fordul elõ.
Alföldi viszonylatban csak a városok hõszennyezett udvarai nyújtanak biztonságot.

Könnyû a homoktalajon ilyen szép kitányérozást készíteni! Szerinted az õszi ültetésû fákat kell már locsolni? ( Tõled olvastam, hogy 10 cm mélységben még nedves talajt találjunk) Szinte mind megindult már, változó mértékben, az egy õszi ültetésû õszibarack haldoklik, de ez tényleg lutri volt, hiszen ez az amit csak tavasszal érdemes ültetni.( A többi kajszi, szilva, szomolyai cserkó, pándi meggy, vilmos) Igazán jó idõszak volt a fatelepítésre a talaj vízkészlete, víztartaléka minden igényt kielégített.

A sok virág még nem jelent sok termést - sajnos. Felénk az elmúlt hetek tróger idõjárása nem kecsegtet rekordterméssel, de jó még lehet! Nem sokat értek a fügéhez, de ez rosszabb lehet mint a kajszi. Alföldi, nem jó , vagy semmilyen fagylefolyású helyeken egyszerûen badarság termeszteni, persze próbálkozni lehet néhány fával....Az hogy -15 fokban már visítozni kelljen, nem az én világom. Ritka tél hogy ne legyen ilyen hideg, viszont vannak jó, magas fekvésû helyek, amik kiváló gyümölcstermesztõ részek, na ott lehetne talán, a legjobb részeken.

Hát sajnálom. Bár az igazat megvallva, amikor láttam, hogy a szegedi állomás -15 fokot mért december 19-ére virradóra, már akkor tudtam, hogy elfagytak.
A legérdekesebb az egészben, hogy az én közvetlen térségemben -21-22 fokot mért a két hivatalos állomás, és a dombokon olyanok a fügék, hogy kicsattannak. Szeged térségében -14-15 fokokat mértek Link , és szerintem az egész térségben hõszennyezésmentes területen nem nagyon találni ép fügét.

Más: nem tudom, jól gondolom-e, de olyan virágzás van minden fán, olyan mennyiségû virág van minden növényen, hogy az valami bõdület. Szinte nem látni a fákat a virágtól, ritkaság, hogy minden féle-fajta fa, bokor ugyanúgy dugig van virággal, fajtól, fajtától, kortól függetlenül.
Szerintem a múlt évi bõséges csapadék miatt van ilyen eszeveszett virágzás. Vagy valamilyen formában összefügghet.
Ha nem lesz komoly fagy, nem lesz egy júniusi, júliusi vagy augusztusi 400 mm néhány nap alatt, vagy egy fél megyényi területet érintõ hipercella-jégesõ, tehát ha egy normáls, átlag év lesz, akkor iszonyat termések lesznek az idén.

Azért már itt is látszik a fel talaj kiszáradása. A tányér végén csak úgy visszaesik a víz.
Leég a tészta vége- féle esemény.

Szép tavaszi napunk volt, és jövõ hetünk lesz!
A mórahalmi vásárból haza térve,(két napja mentünk el) gyorsan nekiálltunk Anyucival a kertet, a frissen kelt fû_pázsitot belocsolni. A 10-15 napja ültetett meggy_barack fák kezelése is idõszerû, mert nem esett két hete se 20-30 ml. esõ.
Az egy hónapja, vagy 2 hete kiültetett nemes gyümölcsfák pedig várják a nedvességet, épp most alakulna ki a gyökér-szemölcs, a továbbfejlõdõ felszívó gyökér, a - gyomor -.
Gondolom legalább 50*50 es és annyira mély ágyást készítettek a faültetõk, hogy "kényelmesen" elférjenek az induló gyökerek. Tehát a sarjazásnak legyen legalább még 10-20 cm.rugdalózó helye, hogy életerõs, kipattanó gyümölcsfát neveljünk ki.

A kitányérozás legalább 50 cm. legyen és a föld-térfogathoz mérve 2* 5 liter, vagy min.12 liter vizet öntsünk a leendõ csurgóra.
Link

Ha elõfordul alsó rügy kifakadás 50-70 cm. alatt, akkor azokat amilyen nehéz is, de ki kell lökni, kidörzsölni, hogy ne azok hajtsanak ki legerõsebb erõvel, -hiszen a legközelebbre vannak a gyökérhez.- és ezzel a koronás hajtások induljanak be.

Elsõ meggyfám, a 3 méteres térközt be kellene tartani, de az a rózsafa még félig lenyesve is szépeket terem. Megosszuk majd a teret.
Link

Tudja valaki hogy hol lehet megnézni az aktuális talajhõmérsékletet?

A korábban említett rossz állapotban lévõ repceföldek Link Link Link
Fügék Link Link Link
Tisztul a korai cseresznye Link , totál zoommal Link Link

Jól sejted, a meggyre nagyon jellemzõ az ilyen "vadhajtás". Hazánkban a sajmeggy és a csepleszmeggy számít igazi vadon élõ meggynek.

Lehet az idõpontod késõi már, mert vannak fajták amik a cseresznyével együtt érnek, nálunk már május végén június elején van kajszi.

Már szinte szelektálni sem kell, szelektálták magukat (rezisztencia). Már csak gyümölcsminõség szerint kell válogatni. Nem ártana, hogy ha a gyümölcsnemesítõk néha végigjárnák a terepet ilyen magoncok után kutatva. Úgy látszik , már õk is elkényelmesedtek, esetleg nem akkora dicsõség egy extra tripla + minõségû fajtát megtalálni, mint nemesíteni ? A szarvasi Arborétum soron idén fedeztem fel egy kajszit, kb. 25 - 30 éves lehet, mint a telekosztás és akkora, mint egy hasonló korú diófa. Ha kinn találom a tulajt, kifaggatom. Jövõre próbálok oltatni belõle.

Szerintem is a 100-150 méteres domb-fennsík és nem fog befoggni az a gyümi.
Tehát nem mûködik az elképzelés, maradunk a kövületnél.

Kell építeni egy 80-100 méter magas dombot és a napfény városa fügenagyhatalom lesz.

Hello Floo!
Ma megnéztem a fügéket és sajnos szanaszét fagytak. Az egyik alján láttam 1 db ép rügyet, tehát tõbõl újulhat.
Úgyhogy mifelénk nem kell fügetermesztésbe fogni.

Ahogy elnézegettem a fotókat, rá is fér a ritkítás, 2-3 cm.ként egy zöld gyümölcs, el se férnének.
Tehát, ha elkezded, egy kicsit lottós a dolog, - nem fog megfázni, és vagy meggondoltam féle egy-több gyümi bog?

Ahogy elképzelem arra felé, nem fog ilyen "kitagadás" megtörténni. Szép termõ nyárs, felület kialakítását kívánom, a legtöbb, de és legjobb ízû gyümik kinevelésébe! Most már kicsit szakértõ vagy, a kivi-füge ültetvények szakértõje. Na tényleg, ez van. Várjuk a hozzá szólásaidat. BuBu!

Viszont azt is tudni kell, hogy a termésritkítás azzal is jár, hogy a kevesebb gyümölcs nagyobb méretû lesz, viszont ehhez minél elõbb meg kell ritkítani, mert egy idõ után a fának nem lesz elég ideje "kapcsolni", hogy hoppá, kevesebb gyümölcsöm van lehet õket nagyra növeszteni. Ha elkésünk a termésritkítással, akkor kevesebb gyümölcsünk lesz, és ugyanakkorák vagy szinte alig lesznek nagyobbak, mintha meghagytuk volna mind.
Ezért én szerintem a jövõ héten leszedem a felesleget a kajsziról és az õszirõl.
A kajszi nagyon durva, ha ez mind rajtmaradna, széthasadna a fa.
Ráadásul az egyik fajta nem is nagyon dobálja le a gyümölcsét magától.
Szóval jövõ héten ritkítok.

Várjál kicsit, a tényleges termés kötõdésig, a május 25 Orbán napi fagyokig. Utána ahogy írod a termés ritkítás nem éppen nevetni való dolga következik. Sajnos le kell "lökni" a felesleges, 3-4 csokorba növõ barackokat. Egy termõ tönkön esetleg 3 vagy 2 gyümi maradjon.
Azért írom a kitolt május 25-dikét, mert van azért a fának is öntisztuló, rostáló hajlama, azt meg kell várni, tehát a ritkulás napja+2 nap.

Errõl már írtam párszor az õszibarack kapcsán, mivel a környék szõlõhegyei tele vannak magonc õszibarackokkal, és nem egy közülük termésritkítás, metszés és permetezés nélkül öklömnyi barackokat teremnek. El lehet képzelni, ha metsznék és ritkítanák kicsit a termést, micsoda szép gyümölcsök lennének rajtuk.
Csörnyeföldön pl. van a hegyen egy vadbarack, annyira finom, annyira zamatos, hogy 1 db barackot róla nem cserélnék el 30 db nemes barackkal.
Most, tafrinaszezon idején nézegetem õket, nincs rajtuk tafrina.
Fantasztikus fajtákat lehetne kiszelektálni belõlük.
A kajszival is hasonló lehet a helyzet.

Értem. Meggybõl nekem is van ilyen "vadfajta", de nem tapasztaltam nála nagyobb rezisztenciát, pedig direkt nem permeteztem évekig. Valószínûleg még a nagyapám által ültetett (rég kipusztult) meggyfasorból "vadhajtott".

Az államilag elismert fajták jobb minõséget adnak több szempontból,de gyakran a "piacosság", tehát a küllem, a szállítás jobb elviselése,,,stb a döntõ szempont. Az egyes "vad" fajtáknál elõfordul az is, hogy a keserû ciánosság a gyümölcshúsba is belemegy, de nem ez a jellemzõ. Lekvárnak, pálinkának teljes értékû, persze friss fogyasztásra sem utolsó. Nálunk van a környéken több ilyen nevesincs fajta a kertekben, és a felületes, vagy éppen semmilyen kezelések ellenére épek, teremnek is . Ezek között nem egy van ami magról kelt, vagy surjángként ültetett. Nekem is van egy "ilyen" kajszim, ez vagy egy régi tõ sarja, vagy magkelés.

Így van. És ha át tudod ültetni egy 125 m3-es földlabdával, már nyert ügyed van. Nem tudom miért nem oltanak az ilyen fákból, vannak itt is bõven szép matuzsálemek. Aztán lehet, hogy vannak rá kísérletek, erre még nem láttam-hallottam ilyennel foglalkozni senkit sem. Mindenki megveszi a kis csemetéjét, aztán (jobb esetben) kínlódik a moníliával. Slussz.

A nyírlugosi -2,7 fok azért már elég lehet ahhoz, hogy fagykár legyen, persze csak azokban a fekvésekben, ahol ekörül volt a minimum.

Astral!
Ezeket a kajszikat soha senki sem permetezte Link Link Link

2 méteren -0,1 fok lett a Tmin, 80 cm-es magasságban viszont -2,9 fok volt

Azért érdekesek a nevesincs fajta matuzsálem kajszik nálunk is a szõlõben.... Nem teremnek minden évben, de nincs ágelhalás, moníliás száradások.

Megkezdõdött a májusi(?) orgona virágzása.

Szerintem meg Floo megírja majd, hogy a barack nem fajta függõ, hanem termõhely függõ IS lehet, nehogy ezzel ki nyissa a bugyli bicskáját.
Na majd ha jönnek a 3 napos esõk medi-ciklonnak becézve, akkor lesz idõnk diskurálni szombi-vasi délután.
Most épp nem érek rá, Mórahalmon kell ügyelni másra.

Szerintem barackból nemigen találsz olyat, amit nem kell permetezni.

Itt sem volt fagy, bár még 3 óra után csillagos volt az ég.

A burgonyákról pár sort; jött egy régi drótfonatos-gyári kolléga, hogy vetni való krumplink van-e? Mondtam van egy zsák tavalyi,olyan kifli formájú. Aszonta, pont ilyent akar.( hosszúkás,mint a csem. uborka, 10 cm alatti hosszú.) Odaadtam neki, de elõtte hozott örömében két zsák ennivaló krumplit a zöldségestõl. Jó jártam én is , õ is.

Szerencsére nem ment 2fok alá a T,megjöttek a felhõk.

Attól hogy 2 méteren 0 fok volt a burgonya még lefagyhatott a talajon. Itt nálunk már éjfélkor -1,3 fok volt 80 cm-en, 2 méteren még plusz 2. Megyek megnézem most mi a helyzet.

Végül a reptér is benézett 0 fok alá rendesen. Itthon visszapattantunk a 0 fokról, a fû viszont szép deres, késõbb lesz majd radmin adat is. A reptéri bizonyára szép vaskos lett.
Károkra a környéken nem számítok.

Szerintem megúsztátok.
Bár Heves településen a méhészek -1 fokot mérnek, persze kitudja mennyire hiteles mérõvel.
Viszont az Alföld keleti része, illetve Hajdú-Bihar és Szabolcs megye nem úszta meg, Debrecen 1 fok, Nyírlugos -2 alatt.

Ha nem felhõsödik be, reggelre lefagyhat a már kikelt burgonya.

Ma volt egy jó beszélgetésem a szomszéd utcában lakó méhésszel...
Mondja, napok óta nem látja a méheit, el nem tudja képzelni hová lettek.Én csak lestem mondom jól van filozofálj csak magadnak én nem érek rá.
Erre hazamegyek, gondoltam hozok be a vázába egy kis jácintot meg tulipánt....közben égtelen monoton zümmögés ütötte meg a fülem, ránézek a gyümölcsösre, hívom a méhészt szerintem itt vannak a jószágai. Azt mondja az nem lehet, átjön és tényleg, a mi gyümölcsfáink virágait járták. Mondjuk azt nem tudom honnan azonosította,hogy azok az õ méhei.
De vicces dolog volt!

Tényleg érdekes, pedig.....
Na jó nem írok semmit, mert a 324. oldalnál állnék meg a válasszal, azt meg senki sem akarhatja
De valóban érdekes, elgondolkodtató...

Vikarel!
Én 30 évem alatt összesen nem permeteztem ennyit, mint az idén tavasszal, és nem azért, mert most annyira sokat permeteztem volna, hanem mert elõtte 28 évig semmit.
De rá kellett jönnöm, hogy vagy odafigyelek és permetezek és akkor lesz gyümölcs dögivel,m vagy nem, és akkor nem lesz.
De mivel a család gyümölcsmániás, így az elõbbit választom.
Persze nekiállhatnék barack meg szilva meg egyéb gyümölcsfajtákat szelektálni és csak olyat ültetni, amit nem kell permetezni, de sem idõm nincs rá sem pénzem (meg már ültettem olyat néhány hektárt ), úgyhogy marad a permetezés.
De egyébként utálatos munka: büdös, megy az ember pofájába, macerás, gyûlölöm.
De a gyümölcstelenséget jobban, úgyhogy kezembe vettem itthon az irányítást

Én épp tegnap fújtam le a vadszilvánkat rovarölõvel. Gondolkodtam, hogy lefújjam-e, mert nem szoktam azt semmivel sem, de látva a rengeteg rajzó szilvadarazsat ami a törzsén mászkált jobbnak láttam lenyomni, a többi fa védelmében, azokat még nem permeteztem le, mert még virágoznak. Szomszédjában áll egy számomra kedves fajta (Bódi szilva, Boldogasszony szilva)amelyen már több kárt tudna okozni.
A komolyabb éjjeli-hajnali fagyot remélem megúszom.

Ha egy kicsit is melegszik az idõ szórd ki a rovarölõt, a hajtáshervasztó szilva- barack-körte darázs a célpont.
Körtére meg van egy hosszú és erõs kitinképzõdést gátló, ez meg elpusztítja a többi nyüvet is.

Én rovarölõt csak a jövõ hét végén veszem elõ, kizárólag a korona alakítás alatt álló villamos körtéimre, valami friss hajtást gyilkoló mittoménmi ellen. A virágrügyeket már letaroltam. Szilva miatt nálunk még utána +egy hét, nekem nincs ringlóm.

Valahogy nem "annyira akarják" azt a fero - hormonos dolgokat terjeszteni az Agro- központok.

Átlátok a szitán; a vegyszergyártók elõzményt élveznek, nehogy már a gondolkodó paraszt fejében kipattanjon a megoldás; mikor és milyen dolgot kellene elszórni a leg optimálisabb idõpontban.

Én a téli etetéssel a madarakat szoktattam a fákhoz. Sok rovart felfalnak tavasszal nyáron.
A tetveket is szépen leeszik a jázminról ,amit hangyák tenyésztenek rajta. No a hangyákat ezért sem igazán kedvelem, a darazsakkal együtt LEGSZEBB gyümölcsöket rohasztják el.
Például ahol a cseresznye fa alatt tyúk kapirgál ott nincs kukacos cseresznye.

Floo; ez a parfüm összeállítás nálunk csak május elsõ dekádjában szokásos. Érdekes, majd egy 3 héttel ma után esedékes...
Elmúlt idõk térképeket elemezve nálunk, - alföldi homokhátságot nézve - le vagyunk kicsit maradva. Na szóval, az õszi-és kora tavaszi hõ összeg, besugárzás kevesebb lehet, mint a többi éves átlag. Valahogy hamarabb van melegebb nyugat-é.nyugat magyar országon, mint felénk itt délen.
Kollégák!
Fagy veszély elhárításhoz valami érdemleges meg oldásokat kérjük leírni. Bármi lehet, csak ne legyen baja a virágoknak.

Szilvát a szilvadarázs, vagy valamely molyféle károsíthatja. A szilvadarázs lárvája a pici terméskezdeménybe fúrja be magát, ilyenkor azt lehet észrevenni, hogy a még kisebb méretû terméskezdemények tömegesen hullanak, a természetes hullástól jól megkülönbözteti a jellegzetes féreg által furt luk. Virágzás után kell védekezni ellene, a ringlót, egyéb bóti szilvát szoktam permetezni, ellenben az "õsi" fajtákat nem, gondolok itt a veres, vagy bódi, besztercei szilvára, õket nem károsítja számottevõ mértékben a szilvadarázs, viszont a molyfélék igen, arra oda kell figyelni! Nem egy évben a kezeletlen fákon ez okozza a termésveszteséget. Nem csak permetezéssel lehet védekezni. Jó lenne a feromonos védekezést alkalmazni.
Nem szivarsodró eszelényt akartál mondani!? Nagyon vagány kártevõ, ennél már csak a hajtáshervasztó fifikásabb a körténél.

Én rovarölõvel nyomattam meg a kajszit meg a ringlót ma, a kajszin a levélsodró moly garázdálkodik, a ringlón meg mindig lerágja megszúrja lezabálja valami évek óta a gyümmölcsöt, múlt éven is nekimentem rovarölõvel, annyi lett rajta gyõztük megenni.

Tavaly sztem nem kizárt, hogy a megyében egyedül, barack páleszt fõztem nem iparszerû ültetvény termésébõl... Lefutva az ügy akkor lesz, ha már az üvegben a leki, vagy a pálesz. Amúgy május elseje után vegyszernek nuku.

Ne rinyálj már annyira. A fertõzéseknek kell egy bizonyos "tenyész" idõszak. A mostani száraz Rh % és erõs száríró szél nem kedvez a moníliának, még a többinek sem.
Jó hogy fúj a szél ,de hajnalban úgyis le fog állni, megkapja a tetejét itt-ott. Nem bírok takarni, most is gyenge a szél 3 lépés/ 1/méter/sec.
Drukker a +- 0 foknak!

Azért hogy másodszor is permeteztél, mint én is, teljes lehet a nyugi. Bár az elsõ a lemosó volt, most csak a fodri-móni ellenes tüntetésem volt.