Agrometeorológia

Paradicsom esetében a fagy elleni védekezés során elég az, hogy alaposan belocsoljuk a talajt még délután?
Illetve kb. hány fokig jelent védelmet egy pet palack?

Hopp, erre meg elfelejtettem reagálni: kutyahideg volt abban a térségben az elmúlt két télen, de fõleg a 2009 december 21-ére virradó éjszaka volt gyilkos.
A Dél-és Nyugat-Európában termesztett gesztenyék (Marroni, Bouche de Beticzac, Marigouel, Précoce Marigouel, Comball, Marron d"Olargues, Pellegrin vagy Merle) nemesebb fajták, ezáltal a télállóságuk kevésbé jó, ezen fajták közül is voltak a génbankban.
Egy -22 fokos hõmérséklet már kinyiffantja õket, vagy legalábbis komolyan károsítja az állományt.
Hogy ennek tudatában miért olyan helyre ültették, ahol bekövetkezhet ilyen hideg, hm-hm, ez itt a jó kérdés!?

A modellek szerint pedig benne van a pakliban, hogy a mélyebben fekvõ részeken, völgyekben fagy lehet.
Az idõzítésen sok múlik, a GFS alapján a leszakadó hideget nagy lendülettel nyomja majd vissza a meleg (péntek hajnal Link szombat hajnal Link ), viszont ha az az idõszak, amikor még itt a hideg, de már a magasban jön be a meleg, az éjszakára esik, akkor lesz baj.
Május 6-7-e felé még mindig fagyoktól kell tartani, ejjjj!

Reménykedem én is, ha jó termés lesz jöhetsz szedni!

Fúú, egyik kedvenc gyümölcsöm. Am reméljük megússzuk a jövõ hét közepére várható lehülést fagyok nélkül.

Nálunk idén cseresznyébõl ígérkezik rengeteg(kopp-kopp), 3 cseresznye fánk van, de ennyi termés még sosem ígérkezett még rajtuk. Mondtam is ha ez beérik mind, még a tyúkok is cseresznyét fognak enni!

A szilva évében eddig legalább közepes termés ígérkezik, bízzunk a jó folytatásban! Az esõ már nagyon kellene.

Virágzik a muskátli: Link

Voltam ma ott. Megvan a gesztenyés génbank. Fel kéne hívnom valami Makay Miklóst és akkor megnézhetném, lefényképezhetném. Így is, de nincs kedvem ott fel-le kódorogni. Azt mondták valóban elfagyott. Szóval itt Link található.

Bocsánat a lötyögésért, de nem volt kapcsolat, szv.tettem a másik topicban.

Azért mert még a hajtás stade-ben van. Ha nem hoz virágot augusztus derekáig, akkor hajtó vesszõ (nagyon értékes).
A növény alapban is fakó zöld, epe-sárga most. Majd nyáron be sötét zöldül, ha kihányja magát szép fás érett-vastag vesszõre. az a etalon De végül is nálam a laza talajból sarjazással szaporodik.
Más különben ha megfogta a talaj lábát, akkor nagyon aktív kúszó- sarjas növény ,jó ráfigyelni.

A futóakácról jut eszembe, mi a baja azoknak a példányoknak, amelyeknek a levele fakózöldre vált, de nem pusztul el?

Virágoznak a császárfák. Bár Szegeden nem sok ilyen fa van, de szép és az illata sem kutya!

Az akác:
Link

Máris itt vagyok, egy kis kerti tanácsokkal, képekkel.
A 3.ik éves (neve nincs,de lesz) szilvám. Még alig látszik kötõdött gyümölcs, ha szerencsém lesz megkóstoljuk.
Link
Ugyan az, de a Nolival megbeszélt levéltetûk a képen. Tényleg csak tehénnek használják a tetveket.
Link
Egy kis akác részlet.
Link
A szépen kötõdõ cseresznye ág.
Link
És nálam is bemutatkozott a tafrina barack oba..hasonló képlete. De mivel már elmúlóban a gomba "tenyész ideje" fertõzõ-szaporító spórái, már nem olyan veszélyes. Természetesen kicsípem a beteg leveleket, és jó messzire elviszem, kuka, kályha.
Most már nem kell rinyálni, hogy látszik itt-ott, a feltörõ hajtások legyõzik. Majdnem most a másik kellemetlen károkozóval vagyunk harcban, a száraz idõt kedvelõ levéltetvekkel. Ha nem lesz egy kiadós leszóró- nagy szemû zivi-zápor, akkor ki kellene mosni öket valami gyenge-középerõs vegyszerrel. Még majd ezután jön május 10-20 felé a hajtáshervasztó darázska, az ellen is lehet parfümös kesernyét kiszórni majd, akkor.
Link
Végül a szõlõ lugas.
Link
Szép idõt kívánok továbbra is, most engesztelõdik talán a tavalyi ki siklás.

Új világ. Na ne menjünk el annyira, a jelen máris nagyon szép. Az udvari cseresznyémen elhúzódott a virágzás, és késõbb indult be a zöld bogyók fejlõdése.Nem hittem volna, hogy ennyi is lesz.Kép késõbb.

Nálunk 1 jó hónap mulva május végére lesz ilyen a füge. A takarás használt neki, nem fagyott el. A következõ télre már nem tudom letakarni olyan nagy lesz. A kék hegyi fügét nem is kell állítólag. Láttalak a kivi fórumban. Nem is tudtam hogy ilyen "nagyüzemi" keretek között termelitek
Telkünkre Sülysápra megint ültetek különlegességeket. Vad citrom, Indián banán, Kínai datolya, kamcsatkai mézbogyó. Kíváncsi leszek az eredményre.
A kivik szépen fejlõdnek. Lassan lugasra lehet futtatni.

Mi lesz akkor?

"csak azt a fránya 2012.12.21.-ét éljük túl."

Nem is olyan messze van.10 éven belül el- le képzelhetõ, kézzel elérhetõ lenne olyan pentagon-féle lakó ház, 5 oldalon belül középen egy botanikus kertecskével,a tetõkrõl lecsordogáló napelemes táplálású langyos vizû csobolyókkal, a belsõ falakon egzotikus kígyók,emlõsök,bogarak,madarak ketrecével...
10 éve hol volt még a ledes lámpa, Tv, a zseb-telefon, a GPRS...
(csak azt a fránya 2012.12.21.-ét éljük túl.Szerintem sikerül!)

Álmom egy négyszögletû ház, amelynek közepén üveggel lefedett négyzet alakú kert van, csupa fagyérzékeny növénnyel.

Egy füge Csörnyeföldön, a képeken jól látni, milyen fekvésben, épülettõl távol, hõszennyezés nélkül Link Link Link
Nem csak a gyümölcsük finom (már annak, aki szereti, vagy aki eleget evett már ahhoz, hogy megszokja az ízét ), csodaszép, hatalmas zöld levelekkel, nagyon szép növény Link Link Link Link Link Link
Idei várható elsõtermésmennyiség Link Link Link Link
A mai csúcskép, a "Nincsen rózsa tövis nélkül" analógiájára "Van füge levél nélkül" Link

Rossz vicc.
Konzultáltam már eleget Vele, meg ha az lenne az oka, akkor azt írtam volna, nem azt, amit írtam.

Konzultálnod kell a témában a 'professzõröddel'?

Ritkán van ilyen, de egészen egyszerûen nem bírok nekiállni folytatni az eszmecserét(mégha a kedvenc témámról is van szó), pedig mivel az elmúlt években szanaszét vizsgáltam a témát, egy csomó gondolat állt össze a fejemben róla, de annyira el vagyok fáradva, meg annyi minden más van a fejemben, hogy képtelen vagyok rávenni magamat, hogy összeszedetten írjak.
Úgyhogy folytassuk majd máskor, mert érdekes a téma.
Yuki felvetése is nagyon jó, én is írni akartam már arról is, csak mindig kimaradt.
Szóval majd ha kicsit tisztul a fejem, akkor reagálok arra, amit írtál.

Nagyon köszönöm az eligazítást, tényleg érthetõen, szinte tudományosan, - szeretem ezt a stílust- írtad le a témát.

A hõösszeg mint mutató valóban elég jól használható a fenometriában, érdemes is vele foglalkozni.
Viszont magyarázatra szorul a sugárzási paraméterek használata. Igaz ugyan, hogy vannak a hõmérséklettel és a globálsugárzással, illetve a hõmérséklettel és a napfénytartammal kalkuláló indexek is, de önmagában sem a globálsugárzás, sem a tiszta sugárzási egyenleg, sem pedig a napfénytartam nem alkalmas messzemenõ következtetések levonására. Hiszen lehet egy területnek extrém magas sugárzási egyenlege, vagy maximális napfénytartama, ha amúgy hideg van. (Tudjuk, hogy a napi középhõmérséklet nem feltétlenül áll arányban a sugárzási paraméterekkel.) Márpedig a fotoszintézist végzõ fotokémiai komplexek, valamint az összes többi biokémiai rendszer mûködésének is a hõmérséklet a limitáló tényezõje a tavaszi idõszakban, nem a napsugárzás.

Már sorol Link Link Link Jövõ héten kezdjük az öntözéshez a felkészülést ami 3-4 napig is eltarthat aztán egy rég nem látott locsolási szezon kezdõdik,jelenleg 30mm csapadék simán elférne.

Jó, kényelmes, és hatékony a te öntözésed (is). Én csepegtetõ öntözéssel öntözöm. Ha tehetem nem kelek korán, ha korán kell kelnem dolgozni megyek, melegben (napsütés, nappali órákban) már káros az olyan öntözés , ami nagy felületen éri a zöld felületet, ezért döntöttem néhány éve a csepegtetõ mellett, és abszolút meg vagyok elégedve vele. Bármely napszakban, bármilyen melegben nyugodtan alkalmazható, a talajt alaposan beáztatja. A módszerben semmi extra, félcolos slagcsövek kifurkálva pár centinként 2mm fúróval, és vizet a hordóba, onnan szabadeséssel megy az öntözés, slagcsövek a növényzet sorába. A csöpögés gyors, egy 200 literes hordót kiszipkáz két ilyen (8 méter körüli) csõ egy jó 20 - 30 perc alatt. Van vagy 6 db. ilyen csövem. Paprikánál különösen tetszik az ilyen öntözés, ott 3 mm fúróval fúrt slagok vannak, el is van árasztva rendszeresen, ahogy a nagykönyvben meg vagyon írva.

Egy-egy magányos épület nem sokat számít. Egy családi házas környéken a ház csak akkor jelent nagyobb elõnyt, ha a növény közvetlenül a fal közelében van. De ha egy domboldalban a ház felsõ falánál van a növény, akkor sokkal valószínûbb hogy megfagy, mint ha nyílt terepen lenne.

Öröm volt kinn lenni ma a kertbe, munka után hazaérve ebéd, majd egy kis családozás, majd irány ki a kertbe.
A fák gyönyörûen virágoznak (legszebb reményem valósult meg, maradjon is így), legkésõbb, tegnap kezdõdõen az almák (gyönyörûek), miközben a cseresznye már levirágzóban.

A veteményes felsõ 15-20 cm-e a száraz idõjárás miatt csontszáraz, így locsolunk, ma délután a borsó kivételével az egész beültetett kertet belocsoltam ezzel: Link
Kicsit skizofrén, a magas talajvíz tudatában, ami egyébként 80cm alá süllyedt, ami a kertre már nincs hatással, a fákra igen, nekik immáron ez az 1m felé csökkenõ szint pont kedvezõ.

Vissza kanyarodva az új ültetésû kisfák locsolását ne feledjük. Régen esett, talán a hónap legelején pár 10-15 mm. esõ. A beültetett fácskák gyökerei meg éppen a 15 centi alatt vannak.
Link

Meg kell locsolni, mint a kép szemlélteti. 10 cm.körül nedves csak a talaj, a felszívó zóna még annyi, %-osan kifejezve szárazság van, be kell öntözni.
A 12 literes vödör pirossága a lombtrágya színezõ- festéke miatt van, a legopti bekeverés a rózsaszín 1-1,5 evõkanál/10 l.

Szevasztok, nagy igazság keresõk!
Az agro - meterológiai oldal kedvelõinek nagy jókívánság!

Nézem az országos idõjárást, az a meg látásom, hogy kicsit eltolódik ez évben a beesõ hõösszeg, havonta szinte le lehet bontani ezt.
Floo és más hozzászóló társunk azon van vitában, hogy a fagy zugokat térképezik fel, és mit lehet tartani éppen ott a kiválasztott mediterrán növényekbõl.

Más megközelítést akarnák kibontakoztatni, az meg az éves, netán a tavaszi induló hõösszeg.
Szép képeket láttunk Csörnyeföldérõl, a dombos paradicsomi környezetekbõl, de miért is?
Mert nem volt olyan erõs lehûlés, talaj fagy napokig tartó, mint másutt az országban.

Szerettem volna Digipri (Rakamaz, Ék.magyaroszág) napi jelentéseit behozni, de ma épp nem volt ilyen, ott van olyan paraméter tán, ami a besugárzási (Watt/m2) adatot közli, amivel pedig meg lehet "jósolni" a növény-fauna fejlõdését, levél-virág-termés fejlettségi fokát.
Ez meg erõsen függ a felhõzet,a magasság, a naptakarástól,(házfal árnyékolás idejétõl) a pára és a széljárástól is, tehát szinte mindentõl.
Ma reggel mondja a rádió; Kecskemét-Szegeden T.akt.5 fok, Kékesen meg lepetésre 8 fok.
Jó,, ez a felsõ légköri beáramlástól 850 hPa is függött.
Na szóval érdekes ez évben a Duna-Tisza közi homok hátság lemaradása a hõösszegek tekintetében, másutt a Kisalföldön; Gyõr,Pápa Kanizsa,- Vas-Zala megyékben pedig a melegebb napok aránya.

Pár mai kép az orgonáról, és a kötõdõ cseresznyérõl. A kötõdési arányban elég szerény adatokat látni; 25:5 vagy 20:3
Link
Link

Akkor elõröl, ha az elsõ éjjel azonos légréteg van feletted, tehát 100 méteren és 300 méteren is hasonló a hõmérsékletet, akkor inverzió nincs és nem is lehetséges, azt hiszem ez egyszerû. Azon az egy éjszakán a jellemzõ ez volt, és nem tudott kialakulni sem, mert mint mondtam a a légkörzés mindig a felsõbb légrétegekbõl indul ki és ott is szûnik meg, tehát hosszabb ideig a magasabb térszínen hat. Ezért természetesen, hogy a völgyben elõbb eláll a szél és itt az okoz erõsebb lehûlést, de inverzió ekkor még alig tud létrejönni. Azért is van közel azonos hõmérséklet sokfelé.
Az Alföldre is kitérve, ott bizony nagyon sok kemény fagyos idõszak van onnan, sõt nagyon durva értékek, és az is mint más periódusokban jelentkezik, pl 1961-62-63-64-69, 80-81-82-85-87-88 novembere még soroljam, szóval ez a megállapítás amit Laci írt nagyon is valós, igaz a 70-es években alig, és a 90-es évek elején szintén alig fordult elõ, de ott ez nagyon gyakori, pont a jó kis inverzió és a medence jelleg miatt is. Tehát ha épp egy olyan makroszinoptikai évtizedet veszünk alapul mint a 60-as évek akkor az ottani fügeállomány ha volt ilyen nem igazán maradhatott életben, mint ahogy az 2000 évekbõl legalább 6-7 évben sem, ezek csak periodikus változások. Viszont a 70-e évekbõl több éveben valószínû átvészelhették volna.

A ciklonotok ha jól megnézed egészen más körülmények között játszódott le ott felétek mint itt, ergo szél nem igazán volt jellemzõ, ti a szélcsatornában nem vagytok benne, így a magassági hideg sem tudott föld közelében úgy lekeveredni, hogy az alsó 100-300 métert egybefüggõen befolyásolja, tehát ott a völgyhatás dominanciája jelentkezett ez volt a dombi térség szerencséje. Ez igen bonyolult összetett folytamról van szó, de az értékek árulkodóak, és igen ki kell elemezni az adott helyzeteket, nem elég az inverzió jótékony hatását figyelembe venni.
A fagylefolyás mint mondtam azon az éjszakán nem, illetve alig szólt bele a hõmérséklet alakulásába, 2-3 fok eltérésrõl beszélünk, egyébként a település legmagasabb része 268 méter Te is megnézheted, a legalacsonyabb rész 110 méter körül van én egy elõnyös magasabb részen lakom nagyjából a közepén, ki van írva ha észlelek akkor ez milyen magasságot jelent.
Yuki, ott a pont a plató viszonylag nagy kiterjedésû így le tud hûlni rendesen még 200 méter felett is.

Kess, ott azon dombon szintén van épület ami gyakran sokat segít ezt is megbeszéltük, ha jó védett helyen van akkor nem fagy el, de nem lehet mindenhova építkezni azt hiszem.

Egy tavalyi kép a pázmándi "hegyrõl": Link
forrás: Index-fórum
(jó lenne látni a törzsét is, de az biztos, h. nem fagyott el a 2009/2010-es télen.)

A "jó fagylefolyású plató", ahol laksz, a lehûlés tekintetében azért jelentõsen eltér egy szõlõhegytõl. Ez utóbbiak szinte benne vannak a "szabad légkörben". Ott fenn a dombtetõn a kisugárzás csak kis területen mûködik és az a kevés hideg levegõ akadálytalanul lefolyik az eléggé meredek lejtõkön. Nálad a platón (az elnevezésed egy nagyobb kiterjedésû részre utal) már viszonylag sok hideg levegõ "keletkezik". Gyenge szélben valószínûleg nem túl hatékony a lefolyása. A beépítettség is ronthat a lefolyáson, a hõszennyezés hatását már akár ez utóbbi is kompenzálhatja. Megj: Vannak olyan kertek településen belül, ahol nem ritkán (bizonyos idõjárási helyzetekben) alacsonyabb a minimum, mint egy átlagos külterületi részen.

Nem kötelezõ minden télen ilyen elrettentõ értékeknek lenni, ezt a 2-3 telentét hosszabb távra értettem. A klímameghülyülés elõtti adatsorokat nézegettem néhány éve, akkor 4-6 évek teltek el úgy, hogy nem volt -15 fok alatti érték. Meg van, amikor egymás után minden évben ilyeneket mérhetünk.
Most pont ez utóbbit éljük, a globális felmelegedés és az enyhülõ telek jegyében.

Lász!
"Az inverzió nem tud kialakulni mivel estére csillapodott a légmozgás. "
Tudtommal az inverzió pont akkor alakul ki, amikor csillapodik a légmozgás, pont akkor tud kiülepedni a sûrûbb, nehezebb hideglevegõ a mélyebben fekvõ részeken, így okozva nagy hõmérsékleti kontrasztot.
Azt még nem írtad le, hogy hány méteres fagylefolyásod van ott, ahol mérsz?

Nálunk a 2009 decemberi genovai után az elsõ, 20-ára virradó éjszaka volt olyan, mint nálatok a 21-ei.
Késõ este elállt a havazás, éjfélben kiderült, és éjféltõl reggelig Iklód -21 fokig, a kanizsai állomás -20 fokig ment le, ekkor volt az a hideglevegõ felettünk, mint ami másnap Nálatok okozta a komoly fagyot.
A -20-21 fokos két állomási érték mellett a csörnyeföldi dombon -12,5 fok volt, a csillagdánál -11,2 fok, a lendvai szõlõhegyen asszem -11,8.
Hogyan tudott kialakulni inverzió éjféltõl reggel 8-ig?
Ha úgy lenne, ahogy Te írod, nem lehetett volna ekkora különbség. És a felsorolt mérõk közül egyik sincs olyan helyen, ahol plusz hõt kaphatott volna.

Természetesen, mivel kint a nyílt részen gyakorlatilag mindig elfagynának ezek a növények, de a házak közelségének köszönhetõen csak kb 10 évbõl 7 alkalommal fagynak el itt nálunk. A hõmérséklet jellemzõen -16, -18 fok volt néhány szélsõséges völgyben volt ennél hidegebb. Az inverzió nem tud kialakulni mivel estére csillapodott a légmozgás. És, hogy miért volt helyenként -25 fok? Azért mert minden légköri folyamat a magassággal együtt hatványozottan igaz, tehát a völgyekben azon a délutánon már jóval elõbb leállt a légmozgás mint pl itt, így az inverzió ilyenkor mindössze 1-2 fokot segít a dombi részeknek. A másik az, hogy a település belterületén mérünk és fent ezt megbeszéltük, hogy ennyit segít, így ez megint kb 2-3 fokos pozitív eltérés az én mérõhelyem felé. Ha kint mérnék Diósdon a legutolsó házban azon az éjszakán akár 200 méteren biztso, hogy -17, -18 fok is lehetett volna. Máris a kinti mélyebben fekvõ rész és a belterület között létrejött a néhány fokos eltérés, és még mindig alig alakult ki inverzió. Ha megnézed a feltöltéseket akkor ezek az értékek szépen lekövethetõek. Ha a másod éjszaka is derült lett volna, no itt már az inverzió szépen megmutatja magát, így második éjszaka már 7-8 fokos eltérés annak lesz köszönhetõ, de nem érünk el vele semmit, mivel az elsõ nap pusztán a hónak és hideg légtömegnek köszönhetõen szépen elfagyott minden.

Kicsit furcsának találom azt a kijelentésdet, hogy "Alföldi viszonylatban valóban 2-3 telente van -15 fok". 2008 óta rendelkezek teljes éves klimatológiai adatokkal Szentmártonkáta vonatkozásában. Azóta a következõképpen alakultak az éves minimum hõmérsékletek: 2008: -15.9°C; 2009: -23,2°C; 2010: -19.6°C; 2011: -15.1°C.

"Ott inkább a házak közelsége védte meg"
Igen, az épületek, akár egy db épület is sokat jelent, el lehet képzelni egy város sûrûn beépített, betonfelületekkel, fûtéssel és minden egyéb hõszennyezéssel mennyit jelenthet.
De!
Gyanítom a diósdi, kamaraerdõi vagy érdi fügék sem kint a mezõn vannak vagy az erdõszélen, hanem házak udvarán, esetleg ugyanúgy épület, fal közelében. Tehát az összehasolítási alap ugyanaz.

"így a fagylefolyás azon az éjszakán nem volt számottevõ. Az inverzió ilyenkor még nem, illetve alig alakul ki"

Fagylefolyás sem volt meg inverzió sem, csak akkor arra lennék kíváncsi, hogy mitõl volt -23-25 fok arrafelé a völgyekben, és miért mértél Te -16,5 fokot?
Esetleg a jobb fekvésekben, a dombok nagyobb fagylefolyású szintjein miért volt mondjuk -14 fok?
Hogyan lett völgy-sík és domb között 7-8 fokos, vagy akár mégnagyobb különbség, ha nem volt inverzió és fagylefolyás?

Bizony a környék akkor így járt.
A képeken nem hiszem, hogy 20 -60méters magasságnál nem volt hidegebb mint -13-15 fok, olyan azért nem létezek, hacsak nem 87°-os emelkedõrõl beszélünk és a tetõn van a két fa:-) Ott inkább a házak közelsége védte meg, és lehet egy gondoskodó gazda aki télen figyelmet fordít rá. Ha a hõmérsékleti elrendezésébõl indulok ki egy-egy havas ciklon után, azért ez még nem alakulhat ki. A két ciklon után itt úgy hûlt le a levegõ, hogy elõtte is zord éjszak volt majd -6, -8 fokban hullott a hó és másnap érkezett a hideg levegõ, szél, hózáporok itt reggel már -10 fok körül voltunk és nem emelkedett a környéken -6, -8 foknál magasabbra a hõmérséklet. Aztán este szél leállt, és zuhantunk a friss hófelszín felett, így a fagylefolyás azon az éjszakán nem volt számottevõ. Az inverzió ilyenkor még nem, illetve alig alakul ki, így a vertikális légrétek az adott hideg levegõtõl válik függõvé. Mivel fagyos levegõ töltötte ki a medencét és nem sokkal de hidegebb levegõ érkezett a vastag hótakaróra így fordulhattak elõ az országban ezek a hideg értékek. Tény, a hó vastagsága és szél is változtathat ezen a dolgon, de az alapfelállás ez. Ilyen helyzetekben egyes fásszárú növényeknek nincs esélyük, se dombon, se völgyben, és ez azért gyakran elõforduló jelenség hazánkban.

Nagyon jó meglátás! Minél kiválóbb kondícióban van egy fa, annál kevésbé lesz érzékeny a kártevõkre és kórokozókra. Hozzátenném, hogy általában nem a makroelemekbõl szenvednek hiányt növényeink, hanem a mezoelemekbõl ill. mikroelemekbõl, ezért minenképpen az összetett és mikroelemeket is tartalmazó mûtrágyák használatát javaslom. A manapság háttérbe szorult -talajéletet és ezáltal a tápanyagok feltáródását nagyban elõsegítõ - szerves trágyák ésszerû használata is sokat javíthat a növények megfelelõ kondíciójának elérésében.
Még valami fontos: az adott talajtípus és klimatikus viszonyoknak megfelelõ növények alkalmazása (ami a Ny-Dunántúlon érzi jól magát, azt ne erõltessük az Alföldön).

OK, szimpla nitrogén trágyával fát soha nem traktálok ( nem hiányzik a túlburjánzás a termõvesszõk rovására), csak kombi mûtrágyákat, komposztot, érett istállótrágyát. Kisfáknál szoktam még baromfitrágyával is a kitányérozást takarni, jó tapasztalataim vannak, könnyen kezelhetõ a gaz, a fát sem égeti . A levéltrágyát mindenképpen kipróbálom, legjobb védekezés minden ellen a fa kiváló erõnléte, tápanyagellátottsága.

Az biztos, hogy Budapest környéke a tavalyi télen nagyon nagyot kapott, a kakucsi -23 fok, a felcsúti -23 fok, a tassi -24, Agárd -21 fok, ezek azért elég durva értékek, még Budapesten belül is fagytak el fügék.
Közben a most elmúlt télen Sármellék -22 fokot, a kanizsai állomás -21 fokot mért, a két település között Galambokon pedig mindösszesen 20 méterrel a völgyszint felett semmi baja a fügének Link Link Link Link
Zalakaroson 60 méteres fagylefolyással ilyen fügék vannak, a tavalyi és a mostani télen sem lett bajuk Link Link Link Link Link Link
Egyébként hány méteres fagylefolyása van a Te mérõhelyednek, és mennyi Krisztáénak?

A kanizsai és az iklódi állomás az elmúlt 3 éjszakán -1 fokos értékeket mért, 17-én reggel -1,4 fok volt Iklódon.
Átugrottam a szomszédos mély völgybe fagykárokat keresni.
Ott lent az út mellett Link Link és itt a völgy alján Link Link lévõ réten.
170 méteren van a völgy alja, a mellette lévõ domb teteje 260 méter.
Ha feltételezzük, hogy a széles kanizsai és iklódi medencénél ez a völgy hidegebb, mint ahogy az, akkor az iklódi -1,4 fok helyett itt elvileg lehetett egy -2-3 fok közötti minimum a három éjszakából kettõn.
A dió levelei ilyen érték mellett lefagynak, itt épek Link Link Link
A völgy közepén és legalján lévõ diófa Link kicsit lemaradva Link , de fagymentes Link Link
Tehát bármily meglepõ, ebben a nagyon durvának tûnõ fagyzugban semmi fagykár nincs a növényeken, még 1 méteres magasságban sem, tehát ha hidegebb is volt, mint a -1,4 fok, nem sokkal.

A fügefánk most: Link

A levéltrágyák, a nyomelemek pótlását nem csak hiány jelek meglétekor kell alkalmazni. Pont most, a kötõdés, termésnövekedés, és az érés elõtti idõszakig.
Annál szebb, ízesebb lesz a gyümölcs, ha megkapja azt a mikró elemet is, nemcsak a puffasztó nitrogént. Pld: nem lesz vízízû a cseresznye, savanyú a meggy, ha kicsit is csapisabb, borult lenne az érés hete. A napfényé a fõ vezetõ szerep, ami átalakítja a nyomelemeket, és a makró NKP. elemeket zamatos gyümölcslére. Így van ez egész nyáron, a dinnyénél is, vagy a nemes õszi-körte-alma esetében.

Azért ez nem így volt az éjszakán. A térség nagy részén -16, -18 fok volt akár 100 méteren nézem, akár 200 vagy 300 méteren. Tény voltak olyan részek, ahol csak -14 fok volt ez biztos, de akkor a légrétegi elrendezõdés egészen más volt. És itt direkt nem említem a komolyabban mélyebben fekvõ részeket, mint pl Sóskút egyes részei, ahol -20 fok körül voltunk. Ezen az éjszakán az volt a szerencse, hogy éjféltõl felhõk érkezetek, ha az nincs akkor itt nálam is simán -20 fok körül járunk. Budaörsön Kriszta is -16,2 fokot mért pedig ez már tényleg nagyon dombi rész, és Dunaharasztin Boszi 100 méteren -17,4 fokot mért, tehát nagy eltérés nincs, mégis mindenhol kifagytunk. Egyiküknél sem marad ép füge stb. A mostani leghidegebb pont nálam volt szintén a ciklon után -14,6 fokkal, még Dunaharasztin sem volt -13 foknál hidegebb, és idén is kifagytunk. Pedig én jó dombi klímában élek, így ez nem elégséges. A harmadik hideg tél után a negyediken kis túlzással a füge +2 fokon is kifagy, ha így van ahogy mondod mert szegény úgy dolgozik:-)
Itt gyakran megesik, hogy a szõlõ is elfagy, pedig milyen jó hely, pl 2001 decemberében amikor -20 fok közelében voltunk, vagy 2003 januárjában amikor -20, -24 fok volt a környéken. Ekkor a szõlõ alig jött rendbe. De itt van a 2005 vagy a 2006-os január vége amikor hó nélkül mértem -13, -15 fokokat több éjszakán keresztül. Ha már klasszikust vesszük itt van 1987, mikor Diósdon nem is messze tõlünk igaz higanyos hõmérõn -29 fokot mértek. Ekkor hivatalosan Budaörsön és Budapest Budafoki részén -25,6 fokot mértek. És még nem beszéltem arról mikor 1996 szilveszterén én higanyosan éjfélkor -19 fokot mértem majd esett vagy 30 cm hó újév elsõ napján. De van még 1999, vagy az 1995-ös tél, mind-mind becsúsztunk -15 foknál hidegebb értékbe. Szerinted ezekben a nagyon sok évben mennyi esélye volt itt a fügének? Nem sok, ugye?:-) Természetesen van ellenpélda is mikor szinte fagy is alig volt lásd 2006-07-es telet mikor mindössze -7,1 fokot mértem abszolút minimumnak, no de ebbõl kiindulni nem szabad. Ha ezt veszem akkor itt kb 10 évbõl 7-szer halál a fügének, pedig egy fantasztikus szeles és jó fagylefolyású platón lakom, és mégis ilyen értékek is elõfordulnak és igen gyakran. Idén 5, tavaly 8 zord nap volt a télen, és volt 2002-03 as télen ennél sokat több volt majd megszámolom.

Rafkós, igazi szívós szilvaféle az, azért terem minden évben! Bár a berci (besztercei) szilva lenne duhaj!
Kaszabubu! (330 Én is szoktam kitányérozni, öntözni, de úgy irigyeltem a jó laza talajt! Nem sajnáltatni akarom magam, jó termõtalaj van a kertben , olyan középkötött, de inkább laza felé hajlik ez is, jellemzõen jól kapálható esõ után, nem mint a betonkemény agyagtalajok. Öntözéssel kapcsolatban a tavalyi rengeteg esõ bizonytalanított el, terméskötés után/száraz idõ esetén nem kérdés persze. A kis fáknak is alapvetõ, de jó hete még nagy nedvességtartalommal rendelkezett a talaj félásó nyomnál. Nem használtam még levéltrágyát, de logikus, hogy alapvetõ nyomelemeket szinte csak így tudunk pótolni, ha szükség van rá (ha esetleg nyomelem hiány van), szoktam kombi mûtrágyát "bekazettázni" a gyümölcsfák alá õsszel, de a lombtrágya tûnik egy gyorsabb, hatékonyabb megoldásnak. Elég sok fát telepítettem az utóbbi években, és termõ korú is van jónéhány. Egész embert kívánó, és komoly tudást igénylõ feladat megfelelõen gondozni õket, van még tanulni való bõven.

Úgy volt -16,5 fok Nálad a múlt télen, hogy a völgyekben -23-25 fokok voltak.
Azért elég jelentõs a különbség. Fõleg, ha magasabb szinteket néznénk Feléd, még a -16,5 foknál enyhébbet is találnánk.
A Nõvéredék -18 fokát meg is magyaráztad azzal, hogy leírtad, hogy egy völgy. A magason lévõ völgyek nem olyan hidegek, mint az alsó szintek völgyei, de nem is olyan jók, mint a mellettük lévõ szabad fagylefolyású területek, a kettõ között vannak.
A fennsík magasabb részein, ahol nem völgy van, biztosan voltak -15 fok feletti értékek. Bár mivel az inverziós helyzetek idõben és térben nem homogének, tehát más a függõleges inverziós gradiens, az a meglátásom, hogy a 2009-es decemberi és a 2010-es decemberi genovai utáni éjszaká(ko)n a délnyugat felõl a magasban már betóduló délnyugati szél által hozott melegebb levegõ bõdületes inverziót okozott itt az én térségemben, és ez az inverziós szakadék északkeleti irányba haladva egyre kisebb volt.
Ez a mai két kép Link Link a tormaföldei dombtetõrõl készült, ahol -8,1 fokos minimumot mértem a most elmúlt téli genovai utáni éjszakán. (A 2009 decemberinél kb. -11,5 és -12,0 közötti érték lehetett itt.)
Az elsõ képen bejelöltem a dombtetõ szintjét, a nagy karikákkal a völgy alját (ott -22 fok körül lehetett), illetve berajzoltam a szemközti domb azon szintjét, ahol teljesen ép fügék vannak a pincék mellett, sem a most elmúlt télen, sem az azelõttin nem károsodtak.
De pl. 2005 február elején volt az a nagy hideg, amikor február 10-én reggelre -25 fok volt Iklódban, akkor nyilván kifagytak, akkor csak a magasabb szinteken maradt épen a füge, akkor nem volt olyan óriási inverzió. Bár ha a völgyben -25 fok van, a dombon -15, az azért már önmagában is óriási. A most elmúlt tél 14 fokos különbségéhez képest mondjuk kevesebb.
Az elmúlt két tél decemberi kemény hidege szerencsére csak 1-2 napra korlátozódott, egy a genovai által már Földközi-tengeri levegõvel átkevert hideglevegõvel, ami nem tudott nyugalomba jutni, mert a hidegbetörés után egybõl dõlt be a meleg, így tudott ilyen óriási különbség kialakulni.

Az, hogy a -15 foknál alacsonyabb, a most elmúlt télen általad mért érték meleltt is elfagytak a fügék Feléd, az pedig a múltévi fagyás következménye, mert ha egyik évben kifagy, vagy pedig nagyon visszafagy, a következõ éven begorombul, és hajt mint az õrült, nem érnek be emiatt a vesszõi, télen kevésbé tud mélynyugalmi állapotba visszazökkenni, így alacsonyabb hõmérsékletelen is elfagy.
Azért abban is biztos vagyok, hogy a térségedben lévõ dombtetõk jobb fagylefolyási pontjain azért a múlt tél után és az idei után is lehetne ép fügéket találni.
Ha arra járok, esetleg végigbogarászhatjuk Érd vagy Diósd jó dombi fekvéseit fügeelfagyásilag