Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Tiszaújvárosi észlelõtársunk 204 mm-t mért és a 700 állomás adatában (a 182-es adat szerintem jóval kevesebb adatnak a maximuma,mert a társadalmi észlelõk adatait még nem dolgozták fel)is van biztosan 200 mm feletti.
Régóta figyelem,de még nem kérdeztem rá, hogy milyen mikroklimatológiai sajátosság (esetleg mérési hiba
)okozza,hogy régebben Újszentmargita,mostanában Tiszaújváros messze lekörözi a Mecsek,a Bakony, a Börzsöny, a Mátra vagy a Bükk csúcsait csapadék szempontjából ?(50 %-al több esik arrafelé a környéküknél)
Régóta figyelem,de még nem kérdeztem rá, hogy milyen mikroklimatológiai sajátosság (esetleg mérési hiba
)okozza,hogy régebben Újszentmargita,mostanában Tiszaújváros messze lekörözi a Mecsek,a Bakony, a Börzsöny, a Mátra vagy a Bükk csúcsait csapadék szempontjából ?(50 %-al több esik arrafelé a környéküknél) 
Még annyi kimaradt, hogy meg lehet nézni a térség északi részét is.
Link
A térség nyugati részén (Nyugat-németország) gyenge csapadékhiány vagy átlagos csapadék. És kelet felé válik hangsúlyossá az átlagtól magasabb csapadék. Fõleg Lengyelország középsõ keleti része, Ukrajna nyugati része, Magyarország Románia Szlovákia.
Tovább keletre újból csökken a csapadéktöbblet, Ukrajna Keleti része....Oroszország inkább gyenge csapadékhiány.
Ez is azt erõsíti hogy épp a környékünkön kummulálólott az a többlet.
Mivel ez egy Észak-déli hosszú sáv , Kelet nyugati kiterjedése nem annyira jelentõs ezért a Kelet Európai tartós AC hatás (Ezért volt Oroszország szárat sok erdõtûzzel aug. végéig) és az Óceáni Blokking AC közötti tartósabb Cikloális teknõben kialakuló csapadékgócokra lehet következtetni.
Link
A térség nyugati részén (Nyugat-németország) gyenge csapadékhiány vagy átlagos csapadék. És kelet felé válik hangsúlyossá az átlagtól magasabb csapadék. Fõleg Lengyelország középsõ keleti része, Ukrajna nyugati része, Magyarország Románia Szlovákia.
Tovább keletre újból csökken a csapadéktöbblet, Ukrajna Keleti része....Oroszország inkább gyenge csapadékhiány.
Ez is azt erõsíti hogy épp a környékünkön kummulálólott az a többlet.
Mivel ez egy Észak-déli hosszú sáv , Kelet nyugati kiterjedése nem annyira jelentõs ezért a Kelet Európai tartós AC hatás (Ezért volt Oroszország szárat sok erdõtûzzel aug. végéig) és az Óceáni Blokking AC közötti tartósabb Cikloális teknõben kialakuló csapadékgócokra lehet következtetni.
Nem jártok annyinál mert ez a táblázat 2009. szeptemberétõl számított csapadék... de nagyjából be lehet lõni azért, ha nem is mm pontosan..
Zirc már 1100-at közelíti (a tegnapi esõzés nélkül az ésulelõtársunk 1066-nál tart).Kõris-hegy (Bakonybél is,bár sokkal alacsonyabban van) szerintem az 1200-at bõven elérte.
Sajnos a vízügyesek elõrejelzése (szeptemberben csökkenni fog a belvíz az országban) totális bukta lett,még 4 nappal elõtte sem látták a rendkívüli szeptemberi esõzést.Igaz a pesszimista elõrejelzések is 50 mmt emlegettek és 100 mm (helyenként 150)lett belõle...
Sajnos a vízügyesek elõrejelzése (szeptemberben csökkenni fog a belvíz az országban) totális bukta lett,még 4 nappal elõtte sem látták a rendkívüli szeptemberi esõzést.Igaz a pesszimista elõrejelzések is 50 mmt emlegettek és 100 mm (helyenként 150)lett belõle...
Ezen az oldalon nézegettem az állomásokat:
Link
Nagyon érdekes, hogy a nyugai országokban fõleg svájcban a sokévi átlagtól szept 9.-ig 150 mm körüli csapadékhiány mutatkozik, még Genovában is olyan 250 mm-es hiány van. Az alpok térségében Ausztriában viszont általában átlag körüli csapadékokat mértek eddig, bár meg kell hagyni hogy néhány állomáson itt is igen nagy lemaradások vannak.
Pl Ausztria közepén:
Link
Itt majdnem 800 mm-es lemaradás van. Még Sopronban is csak átlagos a csapadék.
Viszont a Balkán északi részén kiemelkedõ csapadékhozamokat láthatunk, nemcsak hazánkban,Romániában és a Balkán keleti felén.
Kassán pl.
Link
400 m-el vannak átlag fölött.
A Balkán déli részén sokkal mérsékeltebb csapadéktöbblet mutatkozik, Görögországban inkább átlagos csapadékhozamokat mértek.
Ezekbõl az érdekes adatokból néhány következtetést levonhatunk.
1. A mediterrán ciklonok általában az Alpok térségét is megszórják, fõleg a nagy csapadékot adó Genovai ciklonok. Most viszont ezeken a területeken csapadékhiány van és kelet felé nõ a csapadéktöbblet.
Genovában csapadékhiány - Veronában a Pó-alföld közepén már inkább átlagos csapadékú évrõl beszélhetünk. Jó lenne látni a Jugoszláv adatokat is. Valószínûsíthetõ, hogy a mediterrán ciklonok genezise ezért nem a megszokott helyeken történt, mivel akkor ezek szerint Észak-olaszországban és az alpokban is jelentkeznie kellett vona a csapadéktöbbletnek, hasonlóan mint keleten.
2. A balkán déli térségében sem növekedhetett meg jelentõsen a ciklonaktivitás, hiszen arra kismértékû csapadéktöbbletek keletkeztek csak. Tehát kimondottan a Balkán északi részeire jellemzõek a kiemelkedõ értékek. Valószínûleg tehát nem a mediterrán ciklonpályák jelentõs eltolódásáról van szó.
3. A csapadéktöbbletért tehát elsõsorban az Északi és nyugati nagyobb légköri képzõdmények által generált helyi hatások, helyi képzõdések a felelõsek. Emlékezhetük mennyi beragadó 2-3 napos csapadékot adó gyenge ciklonális mezõ volt felettünk (összeáramlások, bárikus mocsárhelyzetek).
Én ezért azt valószínûsítem, hogy ez egy átmeneti állapot, tehát várhatóan nem kell most már minden évben ilyen nagy csapadékra számítani, ez egy átmeneti állapot ami nem tart örökké. Ugyanúgy lesznek ezután is száraz aszályos nyarak és évek.
Link
Nagyon érdekes, hogy a nyugai országokban fõleg svájcban a sokévi átlagtól szept 9.-ig 150 mm körüli csapadékhiány mutatkozik, még Genovában is olyan 250 mm-es hiány van. Az alpok térségében Ausztriában viszont általában átlag körüli csapadékokat mértek eddig, bár meg kell hagyni hogy néhány állomáson itt is igen nagy lemaradások vannak.
Pl Ausztria közepén:
Link
Itt majdnem 800 mm-es lemaradás van. Még Sopronban is csak átlagos a csapadék.
Viszont a Balkán északi részén kiemelkedõ csapadékhozamokat láthatunk, nemcsak hazánkban,Romániában és a Balkán keleti felén.
Kassán pl.
Link
400 m-el vannak átlag fölött.
A Balkán déli részén sokkal mérsékeltebb csapadéktöbblet mutatkozik, Görögországban inkább átlagos csapadékhozamokat mértek.
Ezekbõl az érdekes adatokból néhány következtetést levonhatunk.
1. A mediterrán ciklonok általában az Alpok térségét is megszórják, fõleg a nagy csapadékot adó Genovai ciklonok. Most viszont ezeken a területeken csapadékhiány van és kelet felé nõ a csapadéktöbblet.
Genovában csapadékhiány - Veronában a Pó-alföld közepén már inkább átlagos csapadékú évrõl beszélhetünk. Jó lenne látni a Jugoszláv adatokat is. Valószínûsíthetõ, hogy a mediterrán ciklonok genezise ezért nem a megszokott helyeken történt, mivel akkor ezek szerint Észak-olaszországban és az alpokban is jelentkeznie kellett vona a csapadéktöbbletnek, hasonlóan mint keleten.
2. A balkán déli térségében sem növekedhetett meg jelentõsen a ciklonaktivitás, hiszen arra kismértékû csapadéktöbbletek keletkeztek csak. Tehát kimondottan a Balkán északi részeire jellemzõek a kiemelkedõ értékek. Valószínûleg tehát nem a mediterrán ciklonpályák jelentõs eltolódásáról van szó.
3. A csapadéktöbbletért tehát elsõsorban az Északi és nyugati nagyobb légköri képzõdmények által generált helyi hatások, helyi képzõdések a felelõsek. Emlékezhetük mennyi beragadó 2-3 napos csapadékot adó gyenge ciklonális mezõ volt felettünk (összeáramlások, bárikus mocsárhelyzetek).
Én ezért azt valószínûsítem, hogy ez egy átmeneti állapot, tehát várhatóan nem kell most már minden évben ilyen nagy csapadékra számítani, ez egy átmeneti állapot ami nem tart örökké. Ugyanúgy lesznek ezután is száraz aszályos nyarak és évek.
Kiváncsi lennék 1 bakonybéli adatra ott már biztos 1000mm felett van az éves csapadék.
Tegnap reggelig a szeptember 125 mm Kékesen, így már átlépte az 1100 mm-t. 
Ehhez esett még tegnap 1-2 mm.
Ehhez esett még tegnap 1-2 mm.
A 2010. január-augusztus nyolchavi csapadékösszeg 407 mm (Kapuvár) és 989 mm (Kékestetõ) között alakult.
Tehát olyan 1100 mm körül járhat már kékes jelenleg..
Forrás:
Link
Tehát olyan 1100 mm körül járhat már kékes jelenleg..
Forrás:
Link
Az elmúlt két napon a Mátrában 50-100, a Bükk magasabb régióiban 40-60 mm esõ hullott. A 2010. évi csapadék ezeken a területeken átlépte az 1100 mm-t, a 2009.10.01-tõl ma reggelig hullott pedig 1420-1460 mm.
Nem naptári évben ugyan, de "veszélybe" került az 1937-es Kõszeg-Stájerházaknál mért 1510 mm.
Nem naptári évben ugyan, de "veszélybe" került az 1937-es Kõszeg-Stájerházaknál mért 1510 mm.
A 4 állomásból Szombathely biztosan jól levinné az átlagot, ott az idén mindenbõl kimaradtak, szerencséjükre.
De egyébként jó az ötlet.
A 4 állomásos is jó, de biztosan össze lehet gyûjteni többet is.
3,5 hónap múlva sok mindent megtudunk.
De egyébként jó az ötlet.
A 4 állomásos is jó, de biztosan össze lehet gyûjteni többet is.
3,5 hónap múlva sok mindent megtudunk.
Nagyon könnyen lehet országos átlagot számolni,hisz az OMSZ havi összesítõje tartalmaz napi (!) országos csapadékátlag diagramot.Akkor országos is lehet (ha nincs,akkor a napiakat kell átlagolni) csak nem tudom hány állomás adatából készül.
Augusztusban az OMSZ szerint 64,5 mm volt a legnagyobb napi csapadékadat (Pápa-Nyárád, itt ugyanakkor csak 26 mm esett,de Marcalgergelyi-Nemesszalók térsége állítólag sokkal többet kapott).
Most ennél sokkal nagyobb értékek alakultak ki és nem zivatarból.Így az egyébként csapadékos augusztust országosan akár felülmúlhatja a szeptember,hisz pl. aug.legnagyobb csapadéka 182,2 mm (OMSZ Iklódbördõce) és a legkisebb (Pécs-Pogány 34,5 mm) is közel van már 11-én a leküzdéshez.
Saját mérésem Cseszneken szintén rekordgyanús, az 1901 óta legmagasabb 963 mm-es éves adat veszélyben.2005-ben alig 10 mm-el maradtam el tõle,míg az idén az átlagos elsõ negyedév után döbbenetes sor jött.Április óta: 119, 252, 202, 85, 130 mm és a szeptember is 30 körül jár már,bár kimaradtunk a nagy esõkbõl.Már most 930 mm felett járok és közel az abszolút rekord (kb.30 mm kell) most szeptember elején.. [esõ] .
Augusztusban az OMSZ szerint 64,5 mm volt a legnagyobb napi csapadékadat (Pápa-Nyárád, itt ugyanakkor csak 26 mm esett,de Marcalgergelyi-Nemesszalók térsége állítólag sokkal többet kapott).
Most ennél sokkal nagyobb értékek alakultak ki és nem zivatarból.Így az egyébként csapadékos augusztust országosan akár felülmúlhatja a szeptember,hisz pl. aug.legnagyobb csapadéka 182,2 mm (OMSZ Iklódbördõce) és a legkisebb (Pécs-Pogány 34,5 mm) is közel van már 11-én a leküzdéshez.
Saját mérésem Cseszneken szintén rekordgyanús, az 1901 óta legmagasabb 963 mm-es éves adat veszélyben.2005-ben alig 10 mm-el maradtam el tõle,míg az idén az átlagos elsõ negyedév után döbbenetes sor jött.Április óta: 119, 252, 202, 85, 130 mm és a szeptember is 30 körül jár már,bár kimaradtunk a nagy esõkbõl.Már most 930 mm felett járok és közel az abszolút rekord (kb.30 mm kell) most szeptember elején.. [esõ] .
Debrecenben 1850 óta a legcsapadékosabb évek:
1. 1915-ben 876 mm,
2. 1897-ban 862 mm,
3. 1879-ben 828 mm
4. 1882-ben 822 mm
5. 1980-ben 812 mm
6. 1860-ban 809 mm
(Érdekességképp láthatjuk, hogy 1980 utáni adatok nem szepelnek a legcsapadékosabb évek között)
csapadék hullott, idén január 1.-tõl - augusztus 31.-ig 8.-ig 722 mm eddig.
Ha megnézzük az azonos idõszakot, azaz augusztus végét akkor baromi érdekes adatokat kapunk. Nos Figyelem !
Debrecenben adott év január 1 és augusztus 31 közötti csapadékösszegei 1850.-tõl a következõek dobogó szerint:
1. 1970-ben 636 mm,
2. 1855-ban 618 mm,
3. 1915-ben 609 mm
4. 1980-ben 595 mm
5. 1965-ben 574 mm
6. 1878-ban 574 mm
Konklúzió :
Debrecenben gyakorlatilag 150 éves adatsort vizsgálva január 1 és augusztus 31.-e között 85 mm-el több volt idén a csapadék mint a legmagasabb 8 havi összegek esetében bármelyik más évben. Az eddigi évek között is sokkal kisebb különbség volt, az eddigi elsõ és 2. év között mindössze 18 mm. Megdöbbentõ különbségek !!
1. 1915-ben 876 mm,
2. 1897-ban 862 mm,
3. 1879-ben 828 mm
4. 1882-ben 822 mm
5. 1980-ben 812 mm
6. 1860-ban 809 mm
(Érdekességképp láthatjuk, hogy 1980 utáni adatok nem szepelnek a legcsapadékosabb évek között)
csapadék hullott, idén január 1.-tõl - augusztus 31.-ig 8.-ig 722 mm eddig.
Ha megnézzük az azonos idõszakot, azaz augusztus végét akkor baromi érdekes adatokat kapunk. Nos Figyelem !
Debrecenben adott év január 1 és augusztus 31 közötti csapadékösszegei 1850.-tõl a következõek dobogó szerint:
1. 1970-ben 636 mm,
2. 1855-ban 618 mm,
3. 1915-ben 609 mm
4. 1980-ben 595 mm
5. 1965-ben 574 mm
6. 1878-ban 574 mm
Konklúzió :
Debrecenben gyakorlatilag 150 éves adatsort vizsgálva január 1 és augusztus 31.-e között 85 mm-el több volt idén a csapadék mint a legmagasabb 8 havi összegek esetében bármelyik más évben. Az eddigi évek között is sokkal kisebb különbség volt, az eddigi elsõ és 2. év között mindössze 18 mm. Megdöbbentõ különbségek !!
Igen, így van.
Többször elõfordult már télen, hogy nálunk 20-30cm hó volt,
miközben Körmenden 1-2cm, Szombathelyen pedig egyáltalán nem volt hó.
Ezekben az esetekben kivétel nélkül mediciklon volt a "ludas".
Ma egyébként Oberwart(Felsõõr)felé a 76-s úton haladva éppen a megye-
határon volt a a csapadék határa, Zalában még vizes, Vasban pedig száraz volt az úttest.
Oberwartban gyakorlatilag napos délután volt,20fok mellett.
Többször elõfordult már télen, hogy nálunk 20-30cm hó volt,
miközben Körmenden 1-2cm, Szombathelyen pedig egyáltalán nem volt hó.
Ezekben az esetekben kivétel nélkül mediciklon volt a "ludas".
Ma egyébként Oberwart(Felsõõr)felé a 76-s úton haladva éppen a megye-
határon volt a a csapadék határa, Zalában még vizes, Vasban pedig száraz volt az úttest.
Oberwartban gyakorlatilag napos délután volt,20fok mellett.
Egyébként, ha a bulvármeteon túli dolgokra is kíváncsiak vagyunk (tényleg soha nem fordult még elõ ilyen év országos viszonylatban 60-80-100 éve?), akkor érdemes lehet megvizsgálni ezt az évet, a következõ szempontból(ezt egy kolléga javaslota, teljesen logikus):
Csak azokat az állomásokat kell vizsgálni, amelyek már léteztek pl. 60-80-100 éve is(vagy csak "kicsit" módosult a helyük) és ennek/ezek fényében kell értékelnünk az idei évet csapadékösszeg szempontjából. Pl. az itt Link szereplõ 4 álllomást ha megnézzük és átlagoljuk az adott éves csapi mennyiségüket és majd év végén összevetjük ezen állomások éves összegének átlagát akkor az a legkorektebb eljárás lenne. Nyílván minél több állomást veszünk annál közelebb jutunk a valósághoz, ill. a megfelelõ összehasonlításhoz. Sztem készülnek majd efféle elmezések a jövõ év elején.
Csak azokat az állomásokat kell vizsgálni, amelyek már léteztek pl. 60-80-100 éve is(vagy csak "kicsit" módosult a helyük) és ennek/ezek fényében kell értékelnünk az idei évet csapadékösszeg szempontjából. Pl. az itt Link szereplõ 4 álllomást ha megnézzük és átlagoljuk az adott éves csapi mennyiségüket és majd év végén összevetjük ezen állomások éves összegének átlagát akkor az a legkorektebb eljárás lenne. Nyílván minél több állomást veszünk annál közelebb jutunk a valósághoz, ill. a megfelelõ összehasonlításhoz. Sztem készülnek majd efféle elmezések a jövõ év elején.
Persze, tiszta sor, én is így gondoltam.
Nem is tudom, hogyan lehet országos összes csapadékátlagot számolni!?
Szerintem ez az adat, ha van ilyen, elég jó eséllyel megdõlhet.
Nem is tudom, hogyan lehet országos összes csapadékátlagot számolni!?
Szerintem ez az adat, ha van ilyen, elég jó eséllyel megdõlhet.
Én nem ismerem ezt az adatot, de biztos(feltételezem) van, hisz éves országos átlag szokott lenni.
Persze amikor rekordokról beszélünk, én soha nem felejtem el, h ez egy amolyan "meteobulvár", ami sokakat érdekel (pl. engem is), de koránt sem egyértelmû az adatok (fõleg a múlt század eleji) összehasonlíthatósága, egyedisége. Számtalan probléma van, ami úgymond "bulvárosítja" a kérdést, állomásszám növekedése, állomás megszûnése adott helyen, másik helyen indulása...ezt csak azért írom, mert ha van pl. a múlt század elejérõl ilyen adat, akkor az valószínû, h kevésbé írja le az akkori valóságot, mint az ami pl. az elmúlt 40-50 évbõl származik. Nem mindegy, h az országos átlagot 100-200 állomásból, vagy 600-800-ból számoljuk. Ettõl függetlenül, a rekord, az rekord, csak jó ha ezeket mindig mögé gondoljuk.
Persze amikor rekordokról beszélünk, én soha nem felejtem el, h ez egy amolyan "meteobulvár", ami sokakat érdekel (pl. engem is), de koránt sem egyértelmû az adatok (fõleg a múlt század eleji) összehasonlíthatósága, egyedisége. Számtalan probléma van, ami úgymond "bulvárosítja" a kérdést, állomásszám növekedése, állomás megszûnése adott helyen, másik helyen indulása...ezt csak azért írom, mert ha van pl. a múlt század elejérõl ilyen adat, akkor az valószínû, h kevésbé írja le az akkori valóságot, mint az ami pl. az elmúlt 40-50 évbõl származik. Nem mindegy, h az országos átlagot 100-200 állomásból, vagy 600-800-ból számoljuk. Ettõl függetlenül, a rekord, az rekord, csak jó ha ezeket mindig mögé gondoljuk.
Vagy pedig fogja magát, szeptember végén eláll az esõ, és szárazság lesz egészen Karácsonyig.
Én az összes országosra gondoltam.
Nem úgy, hogy egy ponton megdõl a rekord, meg mondjuk hogy adott térségben sok esik, hanem az egész ország összes csapadékának mennyi a rekordja?
Mert a kõszegi rekord úgy is összejöhet, hogy közben Szegeden kiég a fû.
De ha az idén nem is dõl meg az 1510 mm-es rekord, az országos összes csapadék megdõlhet.
Ha egyáltalán van ilyen adat.
Nem úgy, hogy egy ponton megdõl a rekord, meg mondjuk hogy adott térségben sok esik, hanem az egész ország összes csapadékának mennyi a rekordja?
Mert a kõszegi rekord úgy is összejöhet, hogy közben Szegeden kiég a fû.
De ha az idén nem is dõl meg az 1510 mm-es rekord, az országos összes csapadék megdõlhet.
Ha egyáltalán van ilyen adat.
Zabaron az elmúlt 5 napban 54 mm csapadék hullott, a szeptemberi szumma 57 mm. Az éves csapadékösszeg ma reggelig 704 mm.
Szerda reggel óta 97 mm csapadék hullott. A talaj egészen folyóssá vált, a paradicsomok össze vissza dõltek karóval együtt, széthasadoztak a termések.
Egy éves csapadékrekordot már átéltünk:
Legkisebb évi csapadékösszeg: 203 mm Szeged 2000.
Hihetetlennek tûnik ez az érték, az idei esztendõbõl visszatekintve.
Ha úgy hozza a sors, pont 10 évre rá, lenne a másik véglet...
Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1??? mm ? 2010
Legkisebb évi csapadékösszeg: 203 mm Szeged 2000.
Hihetetlennek tûnik ez az érték, az idei esztendõbõl visszatekintve.
Ha úgy hozza a sors, pont 10 évre rá, lenne a másik véglet...
Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1??? mm ? 2010
Pedig épp most kellene lenni a legnagyobb kiszárad határnak, az ország nagy részén az elmult napok csapadéka a radikálisan csökkenõ párolgás miatt már a jövõ év tavaszára megy...azaz a jövõ ravasszal nagy eséllyel jelentõs belvizek lehetnek (80%-ot adok most rá)
66 mm a hónap itt, a ciklon pedig 24 mm. Nálunk nem mondhatjuk azt sosem, hogy mostmár elég, mivel itt váratlanul képesek nagyon száraz, aszályos periódusok is kialakulni és akkor nagyon jól jön a tartalék. Jellemzõ, hogy térségünkben a viszonylag sok csapadék ellenére sem meghatározó belvíz még mostanában sem. Van hely az esõnek, jöhet bármikor, bármennyi.
Az elmult évek sem voltak extrém szárazak, így összességében a hosszútávú adatsorokat is valószínûleg módosítani fogja...azaz a jelenlegi csökkenõ cspadéktrend lehet hogy stagnálni fog az újabb statisztikai adatokat belevéve. Az biztos hogy én ilyen csapadékos évre nem emlékszem az alföldön. És ami furcsa az idei évben...rengeteg a beragadó mediterrán jellegû ciklonok még a nyáron is amikor nem jellemzõek. Ha pedig novembertõl felerõsödne a ciklonaktivitás (ha nem áll be a zonalitás) akkor az ország jó részén esélyes a 1000 mm/év. Hiszen most még az év több mint negyede elõttünk áll. Sok helyen az 1000 mm-hez hiányzó 100-150-200 mm még átlagos csapadék mellett is összejöhet 3,5 hónap alatt. Az elõrejelzések alapján szeptemberben is lehet még meglepetés csapadékügyileg:
Link
Link
Ez az ÉNy-i csapadékhiány a mediciklonoknál tipikus, az Alpokalja nem egyszer kimarad emiatt a nagy havazásokból. Az persze nem mindennapi, hogy annyi mediciklonunk legyen, hogy az egész éves összegben is érvényesüljön ez a sajátosság.
Néhány hegyi állomás az Északi-középhegységben már ez elõtt a ciklon elõtt 1000 mm körül vagy fölötte járt. Jelenleg úgy vélem, h arra van nagyobb esély, h megdõljön(60%), mint arra, h nem(40%). Szélsõséges esetben akár már novemberben a rekord közelében lehet egy-egy állomás. Mindettõl függetlenül, az már majdnem biztosnak tûnik, h országos átlagban az elmúlt 60-70 év legcsapadékosabb éve lesz az idei. [esõ]
Itt Zalaegerszegen nincs csapadékhiány, fõleg a múlt hónapi több mint 200mm-nek köszönhetõen.
Az év 700mm felett van, tehát már most meg van a sokévi átlag
A talaj telített vízzel rendesen.
Viszont az valóban szembetûnõ, hogy tõlem ny-ény-ra, amúgy országos viszonylatban csapadékos helyeknek számító területeken mennyivel kevesebb csapadék hullott,hullik az ország többi részeihez képest.
Most is mintha falba ütközne a csapadék alig 20km-re tõlem ny-ra.
Ez a szituáció már nem elõször fordul elõ az idén.
Az év 700mm felett van, tehát már most meg van a sokévi átlag
A talaj telített vízzel rendesen.
Viszont az valóban szembetûnõ, hogy tõlem ny-ény-ra, amúgy országos viszonylatban csapadékos helyeknek számító területeken mennyivel kevesebb csapadék hullott,hullik az ország többi részeihez képest.
Most is mintha falba ütközne a csapadék alig 20km-re tõlem ny-ra.
Ez a szituáció már nem elõször fordul elõ az idén.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64916 - 2010-09-11 11:29:46)
Kõszeg-Stájerházak, 1937-ben. Ugyanitt állt be 10 évvel késõbb az országos hóvastagság-rekord, 151 cm.
Kõszeg-Stájerházak, 1937-ben. Ugyanitt állt be 10 évvel késõbb az országos hóvastagság-rekord, 151 cm.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64914 - 2010-09-11 11:04:27)
Mennyi az országos éves csapadékrekord?
Köszönöm!
Mennyi az országos éves csapadékrekord?
Köszönöm!
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64913 - 2010-09-11 11:01:30)
Szerintem az 1937-es kõszegi 1510 mm csapadékrekord biztosan nem fog megdõlni. A legcsapadékosabb helyeket pl. Bakony, Mecsek lehet, hogy elérik az 1200-1300 mm. De Dél-Somogy is közel állhat hozzá.
[mod.]
Szerintem az 1937-es kõszegi 1510 mm csapadékrekord biztosan nem fog megdõlni. A legcsapadékosabb helyeket pl. Bakony, Mecsek lehet, hogy elérik az 1200-1300 mm. De Dél-Somogy is közel állhat hozzá.
[mod.]
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64910 - 2010-09-11 09:56:03)
Ha jól láttam 209 nap a rekord. Nálam már valahogy 150 nap körül lehet
Utána néztem, nálam csak 130 nap, de pl. Zircnél már 173 nap, így az se kizárt, hogy megdöljön.
Ha jól láttam 209 nap a rekord. Nálam már valahogy 150 nap körül lehet
Utána néztem, nálam csak 130 nap, de pl. Zircnél már 173 nap, így az se kizárt, hogy megdöljön. 
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64909 - 2010-09-11 09:53:59)
Ha jól számoltam össze, itt eddig 132 csapadékos nap volt az évben. Ebbõl 8 szeptemberben, ami a hónapban eddig 109 mm csapadékot adott.
132 csapis nap soknak számít?
Ha jól számoltam össze, itt eddig 132 csapadékos nap volt az évben. Ebbõl 8 szeptemberben, ami a hónapban eddig 109 mm csapadékot adott.
132 csapis nap soknak számít?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64908 - 2010-09-11 09:45:50)
10 perces legnagyobb csapadékösszeg:
64.2 mm Zirc 1915. május 24.
Hmm..hm... majd 400 mm/h intenzitás kellett ehhez az eredményhez 10 percen át..!!!
10 perces legnagyobb csapadékösszeg:
64.2 mm Zirc 1915. május 24.
Hmm..hm... majd 400 mm/h intenzitás kellett ehhez az eredményhez 10 percen át..!!!
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64907 - 2010-09-11 09:44:57)
Az évi csapadékos napok számára is lehetne szerintem vadászni. Csak vegyük ezt a hónapot. Most van 11.-e, és eddig 9 nap volt csapadékos, a maival együtt.
Az évi csapadékos napok számára is lehetne szerintem vadászni. Csak vegyük ezt a hónapot. Most van 11.-e, és eddig 9 nap volt csapadékos, a maival együtt.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64906 - 2010-09-11 09:16:34)
Kissé rendhagyó hosszútávú téma:
Nagy vadra vadászunk a következõ 3.5 hónapban:
Magyarországon a hivatalosan rendezett, ellenõrzött mérési adatbázisban ennél nagyobb évi csapadékösszeg eddig nem szerepelt: 1510 mm Kõszeg-Stájerházak 1937. Link
Bp-i évi csapi rekord pedig 987.5 szintén 1937-bõl.
A következõ 3.5 hónapban az elõbbire jó esély van, az utóbbi már necces. [esõ]
Kissé rendhagyó hosszútávú téma:
Nagy vadra vadászunk a következõ 3.5 hónapban:
Magyarországon a hivatalosan rendezett, ellenõrzött mérési adatbázisban ennél nagyobb évi csapadékösszeg eddig nem szerepelt: 1510 mm Kõszeg-Stájerházak 1937. Link
Bp-i évi csapi rekord pedig 987.5 szintén 1937-bõl.
A következõ 3.5 hónapban az elõbbire jó esély van, az utóbbi már necces. [esõ]
Kiskunhalason, annak ellenére, hogy nagyon jól teljesített az elmúlt 2 napban, de a maga 72.3 mm-ével már lemaradt a sorban.
Kékestetõ 110, de pl. Abony is bõven 100 mm felett produkált eddig...
Kékestetõ 110, de pl. Abony is bõven 100 mm felett produkált eddig...
Ahhoz képest, hogy az Alpokalja és a Zalai-dombság Magyarország legcsapadékosabb helye, idén szinte az kapta a legkevesebb csapadékot. Valószinûleg azért, mert ez egy igazi mediciklonos év, de egy atlanti ciklonos évben már más a helyzet.
[mod.]
[mod.]
A tegnapi hozam 21,7mm, az elmúlt négy napé 55,7mm...
A hónap 62,3mm, a 2010-es év már 871,6mm...
A hónap 62,3mm, a 2010-es év már 871,6mm...
Szia!
A cikkben található kis táblázatok fölé mindenhova beírtam, hogy havi legmagasabb/legalacsonyabb hõmérséklet, így már egyértelmû, hogy a havi adatokról van szó.
Köszi, hogy jelezted.
A cikkben található kis táblázatok fölé mindenhova beírtam, hogy havi legmagasabb/legalacsonyabb hõmérséklet, így már egyértelmû, hogy a havi adatokról van szó.
Köszi, hogy jelezted.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat