Földtan
Volt ma abban az idõben földrengés Nógrád megyében, Cserhátsurányban.
3,1-es erõsségû a Richter skálán. Anyagi kár nem keletkezett.
Elõfordulhatott, hogy Fehérváron is lehetett érezni.
3,1-es erõsségû a Richter skálán. Anyagi kár nem keletkezett.
Elõfordulhatott, hogy Fehérváron is lehetett érezni.
Ma éjjel lehetett Székesfehérváron kis földrengés 3:30 környékén? Csak mintha kilengett volna picit a panel. 
Ágyban fekve, félálomban éreztem.
Ágyban fekve, félálomban éreztem.
Tudom én azt.
De hagy mondjak már nagyot, ha úgy akarom!
A sajtóban csípõbõl ennél sokkal nagyobb csúsztatások szoktak lenni.
De hagy mondjak már nagyot, ha úgy akarom!
A sajtóban csípõbõl ennél sokkal nagyobb csúsztatások szoktak lenni.
Az évi 4-5 alkalmas átlagot ne évenkénti bontásban nézd
Teljesen valószerû lehet az is hogy egy adott évben csak 1-2 van a másikban meg 8-10.
Így is kijöhet az évi 4-5 átlag
Teljesen valószerû lehet az is hogy egy adott évben csak 1-2 van a másikban meg 8-10.
Így is kijöhet az évi 4-5 átlag
Olvasom, hogy:
Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálunk érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhetõ. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érezhetõ, de károkat még nem okoz (2.5-3.0 magnitúdójú) . Jelentõsebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erõs, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki.
A kiemelt részt csak itt a Bükkben már egy hónap alatt túlteljesítettük.
Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálunk érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhetõ. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érezhetõ, de károkat még nem okoz (2.5-3.0 magnitúdójú) . Jelentõsebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erõs, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki.
A kiemelt részt csak itt a Bükkben már egy hónap alatt túlteljesítettük.
Egy nap alatt 3 földrengés!
A földrengés.hu alapján:
19:56:28-kor 3,2-es,
19:56:54-kor 3,5-ös,
majd éjszaka 3:44:20-kor 2,6-os volt a Bükkben.
A földrengés.hu alapján:
19:56:28-kor 3,2-es,
19:56:54-kor 3,5-ös,
majd éjszaka 3:44:20-kor 2,6-os volt a Bükkben.
A második tuti igaz.
Azt amúgy hagy mondjam el, hogy a tavaly nyári, és a januári nógrádi földrengések idejében (és a kettõ közötti idõszakban) az egész Kárpát-medencében sok volt a rengés, gyakran volt 15-20 pötty is a térképen, mostanában meg 3-5 pöttyöket látok csak. A tavalyi év során a Kárpát-medence aktívabb volt, most jóformán csak a Bükk aktív.
Hogy ennek mi jelentõsége lehet, azt nem tudom, de az egész medencét tekintve szerintem csökken a rengés-aktivitás, ezen belül egy véletlen eseménynek is lehet tekinteni, hogy az utóbbi két (három) erõsebb rengés pont a Bükkben volt. Ha nem véletlen, akkor a Bükkben még talán lehetnek további rengések is egy ideig. Majd kiderül.
Egyébként két rengésetek volt, közöttük 26 másodperc telt el és a mélységek között elég jelentõs a különbség.
Azt amúgy hagy mondjam el, hogy a tavaly nyári, és a januári nógrádi földrengések idejében (és a kettõ közötti idõszakban) az egész Kárpát-medencében sok volt a rengés, gyakran volt 15-20 pötty is a térképen, mostanában meg 3-5 pöttyöket látok csak. A tavalyi év során a Kárpát-medence aktívabb volt, most jóformán csak a Bükk aktív.
Hogy ennek mi jelentõsége lehet, azt nem tudom, de az egész medencét tekintve szerintem csökken a rengés-aktivitás, ezen belül egy véletlen eseménynek is lehet tekinteni, hogy az utóbbi két (három) erõsebb rengés pont a Bükkben volt. Ha nem véletlen, akkor a Bükkben még talán lehetnek további rengések is egy ideig. Majd kiderül.
Egyébként két rengésetek volt, közöttük 26 másodperc telt el és a mélységek között elég jelentõs a különbség.
Egy szûk hónapja épp azt írtam, hogy mostanság mennyire elszaporodtak itt a földrengések Link
Most meg itt az újabb eset.
Pesszimista következtetés:
Ezek a rengések egy komolyabb eseményt jeleznek elõre. Fõleg, hogy a mostani erõsebb volt, mint az elõzõ.
Optimista következtetés:
Örüljünk, hogy a felgyülemlõ feszültséget több kisebb rengés vezeti le, mint egy nagyobb.
Vajon melyik lehet a valóság?
Mindenesetre a Bükk egy borzasztó összetett földtani képzõdmény. Nem is tudom, ilyen kis területen van e még hasonló a földön. Ehhez képest túl nagy figyelmet nem kap a geológusok részérõl.
Most meg itt az újabb eset.
Pesszimista következtetés:
Ezek a rengések egy komolyabb eseményt jeleznek elõre. Fõleg, hogy a mostani erõsebb volt, mint az elõzõ.
Optimista következtetés:
Örüljünk, hogy a felgyülemlõ feszültséget több kisebb rengés vezeti le, mint egy nagyobb.
Vajon melyik lehet a valóság?
Mindenesetre a Bükk egy borzasztó összetett földtani képzõdmény. Nem is tudom, ilyen kis területen van e még hasonló a földön. Ehhez képest túl nagy figyelmet nem kap a geológusok részérõl.
Ezért jó a homok, amire Tolna nagy része épült: nincs az az özönvíz, amit ne nyelne el simán
Igaz, pár okosnak így is sikerült mellé, a partfal alá építkeznie. El is vitte a házaikat a jegesár 56-ban.
Aztán persze újra beépítették. Na de azt már a Duna-fõág töltéseinek másfél méterrel történõ magasítása után...
Ha már özönvizek: Szekszárdon a lösz meg szurdikok tudnak "vicces" dolgokat, fõként ha kivételes módon pont keletrõl érkeznek a felhõszakadások. 10-12 évente vannak ilyenek, az egyiknél még gyerek koromban a Séd patak lefedett részén feltépte a betont az ár, a belvárosban napokig lábszárig érõ löszpor volt.
10-12 éve pedig halálos áldozat is volt, asszem egy nénit sodort el valamelyik szurdikban a víz.
Sajnos dátumokat nem tudok
Igaz, pár okosnak így is sikerült mellé, a partfal alá építkeznie. El is vitte a házaikat a jegesár 56-ban.
Aztán persze újra beépítették. Na de azt már a Duna-fõág töltéseinek másfél méterrel történõ magasítása után...
Ha már özönvizek: Szekszárdon a lösz meg szurdikok tudnak "vicces" dolgokat, fõként ha kivételes módon pont keletrõl érkeznek a felhõszakadások. 10-12 évente vannak ilyenek, az egyiknél még gyerek koromban a Séd patak lefedett részén feltépte a betont az ár, a belvárosban napokig lábszárig érõ löszpor volt.
10-12 éve pedig halálos áldozat is volt, asszem egy nénit sodort el valamelyik szurdikban a víz.
Sajnos dátumokat nem tudok
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231424 - 2014-06-03 10:10:54)
No,így már tiszta
Egy a lényeg:nagyon jó a talaj a térségben,igen jól elfolyik a víz,nem alakul ki belvíz,max néhány napig,és a talaj mélyebb rétegeiben sokáig raktározódik,így aszály idején 6-8-10 héten át is el tudja látni a növényeket vízzel.
Tavaly 49 napig tartott az aszály július 8.-augusztus 25.),de semmiféle növény pusztulást nem tapasztaltam,viszont a Vértes,Gerecse durván nézett ki,a fák besárgultak,egész erdõrészek száradtak ki,hullatták le leveleiket,volt szerencsém Gánt és környékén táborozni 1 hetet,hát ahogy kinézett minden,szörnyû!
No,így már tiszta
Egy a lényeg:nagyon jó a talaj a térségben,igen jól elfolyik a víz,nem alakul ki belvíz,max néhány napig,és a talaj mélyebb rétegeiben sokáig raktározódik,így aszály idején 6-8-10 héten át is el tudja látni a növényeket vízzel.
Tavaly 49 napig tartott az aszály július 8.-augusztus 25.),de semmiféle növény pusztulást nem tapasztaltam,viszont a Vértes,Gerecse durván nézett ki,a fák besárgultak,egész erdõrészek száradtak ki,hullatták le leveleiket,volt szerencsém Gánt és környékén táborozni 1 hetet,hát ahogy kinézett minden,szörnyû!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231421 - 2014-06-03 10:01:42)
Ilyen finomléptékû talajtani vizsgálódásokra Agrotopo és OTAB adatbázis az MTA TAKI GIS Labortól.Régebbi MÁFI térképek nem mérvadóak és a genetikai talajtípusokat is átsorolták már ötször.
Csernozjom talajok, ami Vörösváron nincs.
Link
Barnaerdõtalajok, ami van.Dorog felé a hegyláfelszínen ott az altípus, ami Vörösvár térségében nincs.
Link
És kõzethatású talajok ami szintén van.Ez a rendzina.
Link
Tehát még egyszer:max. csernozjomos-barnaerdõtalaj lehetne, de a térségedben nincs. Az pedig a genetikai talajtípus felosztásban nem csernozjom talajtípus, hanem barnaerdõtalaj.
Csak, hogy tiszta legyen és nehogy valaki Vörösváron csernozjomokat keressen.
Egyébként valóban kedvezõ vízgazdálkodású.
Ilyen finomléptékû talajtani vizsgálódásokra Agrotopo és OTAB adatbázis az MTA TAKI GIS Labortól.Régebbi MÁFI térképek nem mérvadóak és a genetikai talajtípusokat is átsorolták már ötször.
Csernozjom talajok, ami Vörösváron nincs.
Link
Barnaerdõtalajok, ami van.Dorog felé a hegyláfelszínen ott az altípus, ami Vörösvár térségében nincs.
Link
És kõzethatású talajok ami szintén van.Ez a rendzina.
Link
Tehát még egyszer:max. csernozjomos-barnaerdõtalaj lehetne, de a térségedben nincs. Az pedig a genetikai talajtípus felosztásban nem csernozjom talajtípus, hanem barnaerdõtalaj.
Csak, hogy tiszta legyen és nehogy valaki Vörösváron csernozjomokat keressen.
Egyébként valóban kedvezõ vízgazdálkodású.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231418 - 2014-06-03 09:43:3
Az általad leírtak mind igazak,de akad csernozjom is,bár való igaz,inkább az Alföldekre jellemzõ,de akad itt is.
Néztem egy talajtani nagy térképet még anno a Földtani Intézetben,és világosan fel van tüntetve a város alatt a lilás színezet is,ami a csernozjom talajt jelöli.
Nem ez az alap,de szórvány foltokban bizony megjelenik,és a csernozjomra leírtak is teljesülnek a térségben,még szelvényt is láttam.
Való igaz rosszul fogalmaztam,nem épül ez semmire,csupán szórványosan jelenik meg.
Az általad leírtak mind igazak,de akad csernozjom is,bár való igaz,inkább az Alföldekre jellemzõ,de akad itt is.
Néztem egy talajtani nagy térképet még anno a Földtani Intézetben,és világosan fel van tüntetve a város alatt a lilás színezet is,ami a csernozjom talajt jelöli.
Nem ez az alap,de szórvány foltokban bizony megjelenik,és a csernozjomra leírtak is teljesülnek a térségben,még szelvényt is láttam.
Való igaz rosszul fogalmaztam,nem épül ez semmire,csupán szórványosan jelenik meg.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231416 - 2014-06-03 09:36:05)
Megnéznék egy pilisvörösvári csernozjomos talajszelvényt karbonátos, magnéziumos alapkõzeten (mészkõ, dolomit). Mutogatni való talajtani kuriózum lenne. A talajképzõdési folyamat leírása pedig még inkább érdekelne.
A Vörösvári-medence felett emelkedõ dachstein-i mészkõ és triász dolomit rögökön redzina talajok, míg a hegyoldalakban és a hegylábfelszíneken elsõsorban vörösbarna és barna erdõtalajok képzõdtek. A terület 2/3-át ez utóbbiak borítják. A völgytalpon, löszös-homokos vályogtalajok vannak. Típusos csernozjomot legközelebb a Mezõföld északi felén találnál.Dorog közelében jelennek csak meg a csernozjomos-barnaerdõtalajok kisebb foltokban. De azok is barnarerdõtalajok.
Megnéznék egy pilisvörösvári csernozjomos talajszelvényt karbonátos, magnéziumos alapkõzeten (mészkõ, dolomit). Mutogatni való talajtani kuriózum lenne. A talajképzõdési folyamat leírása pedig még inkább érdekelne.
A Vörösvári-medence felett emelkedõ dachstein-i mészkõ és triász dolomit rögökön redzina talajok, míg a hegyoldalakban és a hegylábfelszíneken elsõsorban vörösbarna és barna erdõtalajok képzõdtek. A terület 2/3-át ez utóbbiak borítják. A völgytalpon, löszös-homokos vályogtalajok vannak. Típusos csernozjomot legközelebb a Mezõföld északi felén találnál.Dorog közelében jelennek csak meg a csernozjomos-barnaerdõtalajok kisebb foltokban. De azok is barnarerdõtalajok.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231415 - 2014-06-03 09:13:32)
Milyen talaj van a közelben!?
Mert tényleg állandóan áll a víz a földeken Vas-Zalában,eddig-sokszor nem jártam arra-ahányszor arra jártam mindig állt a víz helyenként.
Lehet hogy jól termõ talaj,de rossz a vízelvezetõ képessége.
Felém még a 2010 májusi 250-280 mm csapadék után sem igen volt belvíz,max néhány napig foltokban,(én 279 mm-t mértem,100 méterre kezdõdnek innen a szabad földek,de csak rövid ideig,kis területen láttam belvizet).
Hiába ez a dolomitos-mészköves alapra épülõ csernozjom a 4 legjobb talajfajta közé tartozik,játszi könnyedséggel vezeti le a mélybe a vizet.
Északra mintha peremfelhõ alakulgatna már egy ideje!
Milyen talaj van a közelben!?
Mert tényleg állandóan áll a víz a földeken Vas-Zalában,eddig-sokszor nem jártam arra-ahányszor arra jártam mindig állt a víz helyenként.
Lehet hogy jól termõ talaj,de rossz a vízelvezetõ képessége.
Felém még a 2010 májusi 250-280 mm csapadék után sem igen volt belvíz,max néhány napig foltokban,(én 279 mm-t mértem,100 méterre kezdõdnek innen a szabad földek,de csak rövid ideig,kis területen láttam belvizet).
Hiába ez a dolomitos-mészköves alapra épülõ csernozjom a 4 legjobb talajfajta közé tartozik,játszi könnyedséggel vezeti le a mélybe a vizet.
Északra mintha peremfelhõ alakulgatna már egy ideje!
Sajnos az Andezit 30 túrán nem tudtam részt venni, de a másiknál a Szandán már voltam egyszer . Szép hely az is.
. Szép hely az is. 
Huh, az az andezitömlés egy fantasztikus hely. Még a kilencvenes évek végén jártam ott, földtanilag is érdekes, de nekem az "emléket" az jelenti onnan, hogy amikor felmásztunk a Nagy-hegy bércére, egy óvatlan lépéssel majdnem rátapostam egy egerészölyvre. Pár másodpercig farkasszemet néztünk, majd vette az adást, és felröppent.
Jó, hogy lett egy kis bemutatóhely, bár ilyenkor kicsit mindig aggódom, nem lesz-e vége a hely ismeretlenségének és ezzel érintetlenségének.
Jó, hogy lett egy kis bemutatóhely, bár ilyenkor kicsit mindig aggódom, nem lesz-e vége a hely ismeretlenségének és ezzel érintetlenségének.
Prakfalvi Peti éppen pénteken mesélt róla a béri andezitömlés és kõtár avatásakor. (Végre ez, a nemzetközileg is ritkaság számba menõ geológiai értékünk is méltó bemutatásra került, évtizedes méltatlan állapota után.Lsd. képekben: Link )
Gyakorlatilag a Jenõi-patak a beszakadással lefûzõdött a Lókos-patakról. Az más kérdés, hogy mesterségesen áthidalták és a mederkapcsolat így fennmaradt. A földtanászok-karsztosok is kérdõjelek. A mélyszinti tûzállóagyag bányákhoz szerintem sincs köze. Inkább a Romhányi- rög alatt húzódó, eddig feltáratlan karsztrendszer(ek)hez. Két-három éve éppen Eszterhás Pistáék kértek Bánk térségére kutatási engedélyeket, víznyelõ bontásokhoz.(Bár õ nem-karsztos karsztos
..)
Gyakorlatilag a Jenõi-patak a beszakadással lefûzõdött a Lókos-patakról. Az más kérdés, hogy mesterségesen áthidalták és a mederkapcsolat így fennmaradt. A földtanászok-karsztosok is kérdõjelek. A mélyszinti tûzállóagyag bányákhoz szerintem sincs köze. Inkább a Romhányi- rög alatt húzódó, eddig feltáratlan karsztrendszer(ek)hez. Két-három éve éppen Eszterhás Pistáék kértek Bánk térségére kutatási engedélyeket, víznyelõ bontásokhoz.(Bár õ nem-karsztos karsztos
..)
Néhány napja Bánk határában a focipálya mellett keletkezett egy víznyelõ a Jenõi-patak medrében. A patakot elterelték, most kikerüli a gödröt, ami száraz is. Kérdéses, hogy a víznyelõnek köze lehet-e a bányákhoz. Sokan ezt mondják, pedig tudtommal a bányák a hegyoldalban Felsõpetény és Romhány között, jó 1-200 méterrel magasabban a felszínen, szóval nem hiszem.
Az elsõ földrengés amit most már én is egyértelmûen éreztem. Helyesebben inkább hallottam.
Kb. olyan volt, mintha a szomszédba épp kiborítottak volna egy rakat fát. Nagyjából annyi ideig is tartott. Mély morajlás, kisebb rezgéssel.
Az utóbbi idõben mintha megszaporodtak volna itt Miskolcon a kisebb földrengések.
Lehet nem is kell sokat várni, és a Bükk vetekedni fog a Tátrával!
Netán a hegység központi magját övezõ vulkanikus gyûrû aktivizálódik?
Kb. olyan volt, mintha a szomszédba épp kiborítottak volna egy rakat fát. Nagyjából annyi ideig is tartott. Mély morajlás, kisebb rezgéssel.
Az utóbbi idõben mintha megszaporodtak volna itt Miskolcon a kisebb földrengések.
Lehet nem is kell sokat várni, és a Bükk vetekedni fog a Tátrával!
Netán a hegység központi magját övezõ vulkanikus gyûrû aktivizálódik?
Lehet pont a Bányász-barlangban történt valami disznóság, legközelebb ha mennek Rántó Andrásék, egy nagy "hangversenytermet" találnak odalenn
A keleti végen (Sajószigeti út) én sem éreztem, de otthon a többiek érezték.
Elég harmatos volt.
Most szakad le egy jó nagy üregben az egyik mészkõ tömb valamelyik barlangban.
A felszínen pedig alakul az újabb süllyedék, töbör.
Elég harmatos volt.
Most szakad le egy jó nagy üregben az egyik mészkõ tömb valamelyik barlangban.
A felszínen pedig alakul az újabb süllyedék, töbör.
Az igazi nagy szenzáció persze az lenne, ha a fokozatos mélyítés során bejutnának egy hatalmas vízszintes barlangrendszerbe.
Szerintem titkon a kutatók is ebben reménykednek. Ezért ez a lelkes munka.
Szerintem titkon a kutatók is ebben reménykednek. Ezért ez a lelkes munka.
Immár a Bányász-barlang az ország legmélyebb barlangja!
Jelenleg 275 m mély, és még tovább "mélyülhet". Mondjuk már egy hetes a hír: Link
A korábbi István-lápai-barlang vs. Vecsembükki-zsomboly vita így mára idejét múlt.
Jelenleg 275 m mély, és még tovább "mélyülhet". Mondjuk már egy hetes a hír: Link
A korábbi István-lápai-barlang vs. Vecsembükki-zsomboly vita így mára idejét múlt.
Hát, nem tudom
Én már a filmbéli "keszonkamrába" sem másztam volna be... persze, valszeg be sem fértem volna
Én már a filmbéli "keszonkamrába" sem másztam volna be... persze, valszeg be sem fértem volna
De jó, köszi a videót!
Hogy miért-hogyan-mikor sötöbö készült az alagút, az egy jó kérdés, de hogy a barlang-felfedezõsdi nagy élmény, az tuti. Mondjuk én még nem fedeztem fel egyet sem :-), de a Pál-völgyiben volt szerencsém egy "csúszó-mászós" túrához, hát felejthetetlen élmény volt. Az alig 40-50 centiméter átmérõjû réseken átpréselni magad, kiépítetlen szakaszokon, néhol több tonnás sziklák alatt kúszni, és ha kicsit (szándékosan :-) ) lemaradsz, egyedül lenni a vaksötétben... Hatalmas élmény! Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Hogy miért-hogyan-mikor sötöbö készült az alagút, az egy jó kérdés, de hogy a barlang-felfedezõsdi nagy élmény, az tuti. Mondjuk én még nem fedeztem fel egyet sem :-), de a Pál-völgyiben volt szerencsém egy "csúszó-mászós" túrához, hát felejthetetlen élmény volt. Az alig 40-50 centiméter átmérõjû réseken átpréselni magad, kiépítetlen szakaszokon, néhol több tonnás sziklák alatt kúszni, és ha kicsit (szándékosan :-) ) lemaradsz, egyedül lenni a vaksötétben... Hatalmas élmény! Mindenkinek csak ajánlani tudom!
A gyerekekkel, ha tehetjük, kirándulás közben mindig beiktatunk pár barlangot. Hasonló látványosságok (barlang, vízesés, veszélyes helyek, kötött pályás közlekedési eszközök, stb..) nélkül igen nehéz rábeszélni õket.
Itt az 5 éves kislányom, alvó denevérek társaságában egy bükki barlangban. Link
A fehér borsókõszerû kiválásokon kényelmesen meg tudnak kapaszkodni a kis bõregerek.
Itt az 5 éves kislányom, alvó denevérek társaságában egy bükki barlangban. Link
A fehér borsókõszerû kiválásokon kényelmesen meg tudnak kapaszkodni a kis bõregerek.
Délután 17h elõtt pár perccel kisebb rengés volt, epicentrumát tekintve a tavaly nyári rengések helyén, Érsekvadkerttõl nem messze keletre, erõssége 2,6-os. Tolmácson többen is érezték, mi a Közösségi házban nem. Az anyagi kár 190Ft: a presszóban egy üveg leesett.
(A dolog pikantériája, hogy ekkor éppen a tavalyi földrengésekrõl tartottam elõadást a Közösségi házban.)
(A dolog pikantériája, hogy ekkor éppen a tavalyi földrengésekrõl tartottam elõadást a Közösségi házban.)
Illetve, a térképen a Tokaji-hegyet megkeresve olvasható a "Tokay hegy" elnevezés is.
Az utóbbi években csak kapkodom a fejemet. Dél-Szudán, Mianmar, Szilvási-kõ... 
Mi jön még?"
Mi jön még?"
A Magas-Tátrában (kivételként) viszont kimondottan elterjedt ez a településekrõl történt csúcs elnevezés. Gerlafavi, Lomnici, Késmárki, Menguszfalvi, Szalóki, stb.. csúcsok. És ma is így hívják õket szlovákul is. Gyanítom, hogy térképészek adták nekik ezeket a neveket. Egyedüli kivétel az ismertebb csúcsok közül a Kriván szláv neve.
Van nekem egy a TANAP kiadásában megjelent magyar nyelvû turista kalauzom. Értékelhetõ lenne a szándék, hogy a földrajzi neveket magyarul kívánják leírni. Csakhogy nem az eredeti magyar magyar nevek szerepelnek benne, hanem a szlovák elnevezések tükörfordításai magyarul. Amit meg nem tudtak lefordítani, azt meg leírták fonetikusan magyar helyesírással (pl. Krivány). Így eddig soha nem hallott, néha igen vicces elnevezéseket olvashatunk benne.
Van nekem egy a TANAP kiadásában megjelent magyar nyelvû turista kalauzom. Értékelhetõ lenne a szándék, hogy a földrajzi neveket magyarul kívánják leírni. Csakhogy nem az eredeti magyar magyar nevek szerepelnek benne, hanem a szlovák elnevezések tükörfordításai magyarul. Amit meg nem tudtak lefordítani, azt meg leírták fonetikusan magyar helyesírással (pl. Krivány). Így eddig soha nem hallott, néha igen vicces elnevezéseket olvashatunk benne.
Elõször én is erõltetettnek gondoltam ezt a Szilvási-kõ elnevezést, de nagyon nem az. Miért? Azért, mert már a II. katonai felmérés idején, tehát a XIX. században is így hívták a Bükknek e pontját. Link
Egyébként itt tudjátok a teljes felmérést összehasonlítani a mai állapotokkal. Link Nagyon jó kis link.
Erõss Zsoltot (két s-sel) én is nagyra becsülöm, de nem hiszem õ lenne erre a jobb megoldás.
Egyébként itt tudjátok a teljes felmérést összehasonlítani a mai állapotokkal. Link Nagyon jó kis link.
Erõss Zsoltot (két s-sel) én is nagyra becsülöm, de nem hiszem õ lenne erre a jobb megoldás.
Utánanéztem az otthon található térképeken, és bizony a nyíregyházi Topográf Kft. 2009-ben kiadott térképén már ott szerepel a tény! Link
Eddig ez nekem sem tûnt fel.
Viszont ha már hegyet nevezünk, a térképet nézve egyértelmûnek tûnik a Tányéros-bérc elnevezés.
Ez a "Szilvási-kõ" nagyon erõltetett, és egyben teljesen figyelmen kívül hagyja azt a szokást, hogy a Bükkben (de másutt sem) nem nevezünk el hegyet településekrõl. Én legalábbis nem tudok ilyenrõl. Számomra a Tokaji-hegy elnevezés is rendkívül idegenül hat arra a hegyre, amit korábban mindig Kopasz-hegyként ismertem. Gondolom, mivel sokan nem ismerték a valódi nevét, ezért egyszerûen csak tokaji hegynek nevezték, amibõl késõbb Tokaji-hegy lett.
Remélem nem lesz mondjuk az Avasból is Miskolci-hegy.
Viszont ha annyira bizonytalanok vagyunk, elnevezhetnénk egy híres emberrõl is. Pl. Erõs Zsolt után kaphatná az Erõs-bérc vagy Erõs-hegy elnevezést is. Ez ráadásul - beszédes név létén - Erõs Zsolt ismerete (tisztelete) nélkül is megállja a helyét.
Eddig ez nekem sem tûnt fel.
Viszont ha már hegyet nevezünk, a térképet nézve egyértelmûnek tûnik a Tányéros-bérc elnevezés.
Ez a "Szilvási-kõ" nagyon erõltetett, és egyben teljesen figyelmen kívül hagyja azt a szokást, hogy a Bükkben (de másutt sem) nem nevezünk el hegyet településekrõl. Én legalábbis nem tudok ilyenrõl. Számomra a Tokaji-hegy elnevezés is rendkívül idegenül hat arra a hegyre, amit korábban mindig Kopasz-hegyként ismertem. Gondolom, mivel sokan nem ismerték a valódi nevét, ezért egyszerûen csak tokaji hegynek nevezték, amibõl késõbb Tokaji-hegy lett.
Remélem nem lesz mondjuk az Avasból is Miskolci-hegy.
Viszont ha annyira bizonytalanok vagyunk, elnevezhetnénk egy híres emberrõl is. Pl. Erõs Zsolt után kaphatná az Erõs-bérc vagy Erõs-hegy elnevezést is. Ez ráadásul - beszédes név létén - Erõs Zsolt ismerete (tisztelete) nélkül is megállja a helyét.
Az az "északi párja" viszont már egyáltalán nem olyan rossz hely. Én már többször is voltam ott, mert az egy vonzó sziklás "csúcsszerû" hegy, déli oldalán egy irtással. Így még természetes kilátás is van róla.
Annyira nem egy olyan reménytelen "dzsuva" az a hely.
És sífutó léccel is könnyen megközelíthetõ. Bánkútról kiindulva egy szép kört lehet megtenni, érintve ezt a névtelen hegyet. (A kedvenc útvonalam!)
Bár a legcsúcsszerûbb csúcs a környéken, a Kukucsó-hegy.
Annyira nem egy olyan reménytelen "dzsuva" az a hely.
És sífutó léccel is könnyen megközelíthetõ. Bánkútról kiindulva egy szép kört lehet megtenni, érintve ezt a névtelen hegyet. (A kedvenc útvonalam!)
Bár a legcsúcsszerûbb csúcs a környéken, a Kukucsó-hegy.
Érdekes számomra, hogy korábban már végeztek szintezést a két hegy között "mostoha körülmények között" ( Link ), ami alapján 1.8 m relatív szintkülönbséget hoztak ki a két csúcs között, a mostani gps-mérés és a korábbi trigonometrikus magasságmérés viszont 2.6 m-t ad, az a 80 centi nagyon nagy hibának tûnik! Igazán ráellenõrizhettek volna a gps-szel az istállós-kõi magasságra is.
Azért "szõrszálhasogatok", mert minden cikkbõl, amit eddig errõl a hírrõl elolvastam, az jön le, hogy a gps-mérés a tuti, a legfrankóbb valami, ha magasságmérésrõl van szó. Pedig nagyon nem! Valójában egy jól végzett szintezéssel mindig nagyobb pontosságot lehet elérni. 80 centi, az embertelen sok! Életem elsõ gyakorlatán az egyetemen, 7-8 sör után/mellett egy 2 km-es vonalon pontosabbak voltunk, mint ez. Valahogy mindenképp megpróbáltam volna feloldani a hibát.
Azért "szõrszálhasogatok", mert minden cikkbõl, amit eddig errõl a hírrõl elolvastam, az jön le, hogy a gps-mérés a tuti, a legfrankóbb valami, ha magasságmérésrõl van szó. Pedig nagyon nem! Valójában egy jól végzett szintezéssel mindig nagyobb pontosságot lehet elérni. 80 centi, az embertelen sok! Életem elsõ gyakorlatán az egyetemen, 7-8 sör után/mellett egy 2 km-es vonalon pontosabbak voltunk, mint ez.
Valahogy mindenképp megpróbáltam volna feloldani a hibát. 
Aha, köszi a kivágatot! Érdekes, hogy ez eddig nem volt köztudatban; persze vsz ezután sem lesz ott. Asszem, meg kell látogatnom a helyet még idén.
Ott van persze, hiszen a katonai 10000-esen is ott van, a szintvonalak meg abból valóak: Link
Az a hegy egy nagy dzsuva a keleti oldalán, út se visz oda (illetve 100-150 m-re van tõle egy szekérút), így persze, hogy nem olyan kedvelt célpont, mint Istállós-kõ, amin hp is van, és ha emlékeim nem csalnak, akkor a háromszögeléshez használt építményt is meghagyták annak idején, amire fel lehetett menni, szétnézni (nagyon régi gyerekkori emlék, mintha ott lett volna... de ebben nem vagyok biztos!)
Szerk.: most látom, az északi párja is "magasabb"
Az a hegy egy nagy dzsuva a keleti oldalán, út se visz oda (illetve 100-150 m-re van tõle egy szekérút), így persze, hogy nem olyan kedvelt célpont, mint Istállós-kõ, amin hp is van, és ha emlékeim nem csalnak, akkor a háromszögeléshez használt építményt is meghagyták annak idején, amire fel lehetett menni, szétnézni (nagyon régi gyerekkori emlék, mintha ott lett volna... de ebben nem vagyok biztos!)
Szerk.: most látom, az északi párja is "magasabb"
Az történt, hogy eddig rosszul tudtuk (legalábbis én): a Bükk legmagasabb pontja nem az Istállós-kõ (959 m), hanem tõle ÉK-re pár száz méterre egy eddig névtelen kiemelkedés 960,7 méterrel. Most a keresztségben a Szilvási-kõ nevet kapta. Link
kvázi pontos helye a google mapsen: Link
Ami viszont döbbenetes, hogy gyorsan utánanézem a Cartographiás és a Szarvas András-féle turistatérképeken, és mindkettõn ott van a 960-as szintvonal egy picike területen: Link csak eddig nem sokan foglalkoztak a dologgal.
kvázi pontos helye a google mapsen: Link
Ami viszont döbbenetes, hogy gyorsan utánanézem a Cartographiás és a Szarvas András-féle turistatérképeken, és mindkettõn ott van a 960-as szintvonal egy picike területen: Link csak eddig nem sokan foglalkoztak a dologgal.
Nagjából 300 tonnás az a kis kavics. Úgy ment volna át hosszában a házon, mint forró kés a vajon.
(Ott az elõzõ hozzászólásom másfél mondatában valahogy háromszor figyel ott az "ott" mutató névmás. Brilliáns megfogalmazás volt )
(Ott az elõzõ hozzászólásom másfél mondatában valahogy háromszor figyel ott az "ott" mutató névmás. Brilliáns megfogalmazás volt
) 
Én is azt néztem, hogy egy masszívabb szikla bizony már ott pihent a ház alatt! 
Optimisták voltak akik oda építkeztek. A légi felvételeken remekül látszik, hogy a hegyoldalon nem ritka a sárlavina/kõomlás kombó. Azért mekkora mák, hogy a második szikla leparkolt a ház elõtt...
Optimisták voltak akik oda építkeztek. A légi felvételeken remekül látszik, hogy a hegyoldalon nem ritka a sárlavina/kõomlás kombó. Azért mekkora mák, hogy a második szikla leparkolt a ház elõtt... Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat